udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 45 találat lapozás: 1-30 | 31-45
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Thoroczkay Sándor

1997. október 22.

Thoroczkay Sándor /Szatmárnémeti/ történelemtanár, a Szent István Kör elnöke javasolta, hogy képzett történelemtanárok segítsék kevésbé képzett társaikat a történelem magyar nyelvű oktatásában. Már két hónap eltelt a sürgősségi kormányrendelet óta, de még mindig a csak a tervezgetésnél tartanak, a román nyelvű tankönyvek fordításai még mindig nem készültek el. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 22./

1999. december 29.

Dec. 28-án munkaülést tartott a szatmárnémeti Szent István Kör tagsága. Thoroczkay Sándor elnök röviden elemezte az elmúlt évi tevékenységet. Balogh Géza történelemtanár, a Kölcsey Kollégium aligazgatója szerint a 2000. év fő munkatervi követelménye kétségkívül a magyar államalapítás 1000 éves évfordulójának méltó megünneplése. A jövő évben tartandó nemzetközi Bem-szimpóziumot háromtagú helybéli szervezőbizottság készíti elő: Sipos Miklós református esperes, Danku Pál mérnök és Kónya László tanfelügyelő, a szamoskrassói Bem-emlékszoba főgondnoka. A további szervezők között van Kovács István, krakkói magyar főkonzul és Egyed Ákos akadémikus. A Szent István Kör lépéseket tesz egy helyi históriai műhely kialakítására is. /A Szent István Kör tervei 2000?re. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 29./

2000. március 27.

Márc. 25-én tartották meg Szatmárnémetiben, a Református Gimnáziumban a városban működő Szent István Kör által kezdeményezett A magyar államalapítás és az Árpád-házi királyok című megyei szintű történelmi vetélkedő általános iskolások számára kiírt döntőjét. Jelen volt Thoroczkay Sándor, a Szent István Kör elnöke, Erdei Líviusz főtanfelügyelő-helyettes és Szilágyi Éva, a vendéglátó intézmény igazgatója. /A Szent István Kör sikeres kezdeményezése. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 27./

2000. április 4.

Varga Attila parlamenti képviselő, az Identitas Alapítvány /Szatmárnémeti/ elnöke hangsúlyozta, hogy az alapítvány célkitűzései között is szerepel az azonosságtudat megőrzésének segítése. Előadás-sorozatot indítottak, az elsőt Thoroczkay Sándor tartotta márc. 14-én Hatalommegosztás, jogállam és kisebbségvédelem címmel. A következő előadások a közélet és a politikatudomány alapvető problémáival foglalkoznak. Lesznek tematikus előadások is. /Kisebbségjogi előadás-sorozat - mindenkinek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 4./

2000. június 24.

Jún. 28-án Szatmárnémetiben a Szent István Kör megemlékezik a trianoni békeszerződés 80. évfordulójáról. Thoroczkay Sándor köri elnök bevezetője után Végh Balázs Béla tartja meg Trianon a két világháború közti magyar irodalomban című előadását, majd befejezésképpen Kereskényi Sándor vázolja a román történetírás Trianon-képét. Az emlékülés helyszíne az RMDSZ-székház. Elmondható: a magyar elit máig nem dolgozta fel - sem erkölcsileg, sem szellemileg, sem pedig politikailag - Trianon tragikus üzenetét. /A Szent István Kör trianoni emlékülése. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 24./

2000. augusztus 22.

A római katolikus püspökség, a református esperesség, az evangélikus egyházközség és a Szent István Kör rendezésében háromnapos ünnepség volt Szatmárnémetiben a magyar államalapítás és a kereszténység felvételének 1000. évfordulója alkalmából. Aug. 18-án a Scheffler János Lelkipásztori Központban Thoroczkay Gábor budapesti egyetemi tanár beszélt arról, hogy milyen volt a magyar állam Szent István korában. Aug. 19-én, a Láncos templomban Thoroczkay Sándor szatmári tanár, a Szent István Kör elnöke méltatta első királyunk történelmi cselekedetének fontosságát. Kónya László tanár a németi és a Szamos-negyedi református templomban tartott előadást. Aug. 20-án a római katolikus székesegyházban ünnepi szentmisére került sor. A székesegyház homlokzatterében álló Szent István királyszobor előtt, a nyílt téren zajlott az ünnepség. Az egyházak, a magyar szervezetek és iskolák képviselői megkoszorúzták Szent István szobrát. /(Sike Lajos): Először ünnepeltünk Szent István szobra előtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./

2000. augusztus 22.

Thoroczkay Sándor történelemtanár 1993-ban kezdeményezte a lázári Szent László Cserkészcsapat létrehozását. Azóta évente 16-18 tagú cserkészcsapat tevékenykedik a községben. A havonta ismétlődő cserkészfoglalkozások főbb formái: tematikus ülések, tanfolyamok, természetjáró és -védő kirándulások. 1994 és 1995 nyarán a lázári cserkészek falujuk határában táboroztak, 1996-ban a zilahi, 1997-ben a csernátoni, 1998-ban az ópusztaszeri (Magyarország) cserkésztábor lakói voltak. /A lázári Szent László Cserkészcsapat megyeszerte ismert. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 22./

2000. szeptember 18.

Az államalapítás ezeréves évfordulóját ünnepelték szept. 17-én Kőszegremetén, kopjafát avattak és leleplezték az egykori politikai üldözött Dohi Árpád emléktábláját. A rendezvényen jelen volt Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet, Szentpéteri István követségi tanácsos, Szabó István megyei tanácselnök, Pécsi Ferenc parlamenti képviselő, Ilyés Gyula, a megyei RMDSZ elnöke, valamint a községi elöljárók. Thoroczkay Sándor, a Szent István Kör /Szatmárnémeti/ elnöke az államalapításról tartott előadást. Íjgyártó István magyar nagykövet felszólalásában reményét fejezte ki, hogy a huszadik századdal ellentétben a huszonegyedik a magyarság egymásra találásának az évszázada lesz. Dohi Árpád egyike volt azoknak, akik részt vettek egyetemistaként a Babes és Bolyai egyetemek egyesítése ellen szervezett tiltakozó megmozduláson. Dohi Árpádot 11 év Duna-csatornai munkaszolgálatra ítélték, melyből öt és felet töltött le. Az ünneplők a református parókia udvarán leleplezték a millenniumi kopjafát, amelyet Bú József népi faragó készített. A rajta szereplő szöveg: "A Magyar Millennium tiszteletére állította Kőszegremete lakossága. 2000. szeptember 17." A Dohi Árpád szülőháza helyén álló épület falára elhelyezett emléktábla leleplezése és megkoszorúzása következett: "Itt született Dohi Árpád - 1940-1980 -, az 1956-os forradalom kőszegremetei áldozata". Bemutatták a település kismonográfiáját, Sike Lajos "Kóstolja meg Kőszegremetét" címmel összeállított kiadványát. Végül a kultúrotthonban fellépett a Szatmár Megyei Nemzetiségek Népi Együttese és a koltói énekkar. /Fodor István: Kopjafa- és emléktábla-avatás Kőszegremetén. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 18./

2000. december 14.

Kétnapos ünnepléssel emlékeztek Szatmárnémetiben Bem apóra, az 1848-49-es magyar szabadságharc legendás lengyel tábornokát halálának 150. évfordulóján. Az első napon a Scheffler János Lelkipásztori Központban szimpóziumot tartottak, melyen részt vett Reizer Pál megyés püspök, Riedl Rudolf prefektus, Ilyés Gyula, az RMDSZ megyei elnöke, Varga Attila és Pécsi Ferenc parlamenti képviselők és sokan mások. Bem József életéről, személyiségének Herman Róbert, a budapesti Hadtörténeti Intézet igazgatója, Egyed Ákos történész, akadémikus, Kereskényi Sándor szenátor, Kónya László, Kozma Artúr és Thoroczkay Sándor tanár, illetve Danku Pál kutató beszélt. Másnap Szamoskrassón folytatódott az ünnepség, az ünnepi istentisztelet után a Darvay kúriához zarándokolt a sokadalom. Erdélybe tartva itt szállt meg és töltött egy éjszakát valamikor Bem tábornok. Két éve emléktáblával jelölték meg a házat, most a Bem-emlékszobát is felavatták. /Bem apót ünnepelték. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./

2001. május 23.

Tízéves a szatmárnémeti Szent István Kör. A kör vezetője, Thoroczkay Sándor tanár közölte, hogy kétnapos rendezvénysorozattal emlékeznek a megalakulásra. Tíz év alatt közel 80-90 előadást tartottak, közben alkalmi, ünnepi összejöveteleket, március 15-én vagy augusztus 20-án. Sok jeles vendége volt a Szent István Körnek, közöttük Csetri Elek, Imreh István, Egyed Ákos Kolozsvárról, Barta János Debrecenből, Fodor István Budapestről, Bene János Nyíregyházáról, Thoroczkay Gábor Budapestről. A kör emléktáblát helyezett el és emlékszobát rendezett be a szamoskrassói Darvay-kúriában Bem Józsefnek, és emléktáblát avatott a vértanú pap, az 1849-es áldozat, Gonzeczky János emlékére Szatmárnémetiben. Ünnepi rendezvénysorozatuk máj. 26-án kezdődik tudományos tanácskozással. Részt vesz Csetri Elek egyetemi tanár, Fodor István régész, Barta János, Bertényi Iván egyetemi tanárok, Egyed Ákos tudományos kutató, Kelemen Hunor kultúrpolitikus, Thoroczkay Gábor tanársegéd, Muzsnay Árpád, az EMKE partiumi elnöke, Mandula Tibor tanár, Németi János tudományos kutató, Szőcs Péter muzeológus. Dr. Bertényi Iván előadást tart a Szent Koronáról. Másnap a kör tagjai kirándulást tesznek a megyében, a végállomás Szilágypér lesz, ahol Budai Ézsaiás halálának 170. évfordulóján megkoszorúzzák a tiszteletére állított emléktáblát, miután Budai Ézsaiás tevékenységét Kereskényi Sándor szenátor, irodalomtörténész méltatja. /A Szent Koronáról szóló előadással ünnepel a Szent István Kör. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 23./ A román történetírás azt tanítja, hogy a mai ország területén élő keltákat beolvasztották az itt lakó többségi dákok, amit a régészeti leletek egyértelműen cáfolnak! - jelentette ki Németi János tudományos kutató azon a tudományos konferencián, amelyet a helyi Szent István Kör megalakulásának tízedik évfordulója alkalmából tartottak. Németi doktor - aki a jeles keltakutatónak számít egész Európában - egész sor kelta sírt tárt fel Nagykároly környékén, így Szaniszlón és Piskolton, leletekkel bizonyítja, hogy a dákok (azaz trákok) elől nyugatabbra húzódtak az itt élt kelták. Az itt talált sírleletek folytatását Dunántúlon és még nyugatabbra találták meg. /A dákok nem szívták fel a keltákat! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

2001. június 14.

Ott, ahol zúg a négy folyó címmel a szatmárnémeti Magyar Ifjúsági Kezdeményezés és a Szent István Kör könyvet adott ki Trianonról. Az előszóban Wass Albertet idézik: "Van életünknek egy szakasza, amire nem szívesen emlékszünk vissza. Márpedig megfeledkezni róla hiba lenne". A könyvben Kereskényi Gábor joghallgató, a MIK társelnöke mutatta be Trianon előzményeit, a béketárgyalásokat s a magyarság reagálását. Danku Pál Csehszlovákia és Jugoszlávia két világháború közti nemzetiségi helyzetéről értekezett, Thoroczkay Sándor tanár pedig Trianon következményeiről írt. /Szatmári könyv Trianonról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./

2001. június 25.

Alig egy hónapja mutatták be az Ott, ahol zúg az a négy folyó c. könyvet, máris utánnyomást rendeltek belőle, mert mind egy szálig elfogyott. Kiderült, hogy a Szent István Kör /Szatmárnémeti/ és a Magyar Ifjúsági Kezdeményezés közös kiadásában napvilágot látott, a trianoni békediktátumról szóló, s annak több dokumentumát közlő könyv több, mint hiánypótló; szerzői, Kereskényi Gabor, Danku Pál, Thoroczkay Sándor és a többiek maguk se gondolták volna, hogy a téma iránt ilyen nagy a kereslet. /Sikerkönyv az Ott, ahol zúg... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./

2001. augusztus 21.

Kereszténység és magyarság összetartoznak. Felemelkedésünk esélye a hit, mert a hit tartotta meg népünket ezer éven át. A vallás nem magánügy, miként a liberálisok állítják. A hétköznapokon kell érvényesüljön Szent István szellemisége, az erkölcs, becsület, tisztesség, összetartás! - hangsúlyozta többek között Reizer Pál szatmári megyéspüspök az aug. 19-i, vasárnapi szentmisén, melyet Szent István király tiszteletére tartottak. A főtéri székesegyház zsúfolásig megtelt hívőkkel, ünneplő magyarokkal, ott voltak az RMDSZ, valamint a civilszervezetek képviselői, köztük az ünnepséget szervező Szent István Kör vezetői. A főpásztori mise után a székesegyház elé vonult a sokadalom, ahol a talapzatnál álló Szent István szobornál folytatódott az emlékezés. Először Korda Zoltán, a Láncostemplom lelkipásztora, majd Szabó Károly szenátor és Thoroczkay Sándor, a Szent István Kör elnöke méltatta első királyunk maradandó művét, szellemiségének megtartó erejét. Ezt követően koszorúkat, virágcsokrokat helyeztek el az ünnepelt szobrához Szent István királyra emlékeztek a történelmi egyházak minden templomában. /(Sike Lajos): Kereszténység és hit összetartozik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

2001. december 8.

Miután az egyházak Szatmár megyei vezetői még nem jelöltek képviselőt a megyei státusirodák munkáját felügyelő bizottságba, a megyei RMDSZ állandó bizottságának dec. 7-i ülésén csak a szövetség és a magyar érdekeltségű civil szervezetek állítottak jelöltet. Az érdekvédelmi szervezetet Kereskényi Sándor szenátor, Visnyai Csaba nagykárolyi illetőségű megyei tanácsos, Bendel József tasnádi alpolgármester és Kabai István, a szatmárnémeti szervezet elnöke és Ilyés Gyula megyei elnök képviseli majd. A magyar érdekeltségű civil szervezetek közül a Szent-Györgyi Albert Társaságot Nagy Julianna, a Szent István Kört és a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségét Thoroczkay Sándor, a Kölcsey Véndiákszövetséget Grebur Miklós, a Vállalkozók Fóruma Egyesületet Veres Kupán Enikő, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületét pedig Székely Ernő fogja képviselni. Ez a testület a kérvényezések körüli vitás kérdések megoldására korlátozza tevékenységét. - Az irodák által összegyűjtött igényléseket a kolozsvári konzulátusra küldik majd, ezek innen jutnak el az elbírálással és a magyar igazolványok kibocsátásával foglalkozó Határon Túli Magyarok Hivatalába (HTMH) Budapestre. /Princz Csaba: Egyelőre tizenegy tagú a megyei "státusirodát" felügyelő testület. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 8./

2001. december 10.

Dec. 9-én Szamoskrassón ünnepi istentisztelet keretében felavatták a Darvay Kata Nőszövetség zászlaját, majd megnyitották a Szamosháti Tájházat. E kettős ünnepségen Ilyés Gyula, Szatmár megyei RMDSZ elnök, Szabó Károly szenátor, Varga Attila és Erdei D. István parlamenti képviselők voltak jelen. Thoroczkay Sándor, a Szent István Kör elnöke Bem Józsefnek, a magyar-lengyel nép hősének pályáját méltatta. Ezután Kónya László, a Szamosháti Tájház megálmodója és létrehozója szólt a jelenlevőkhöz. Az elkészült falumúzeumba a környékbeli falvak lakói által felajánlott régi használati tárgyak kerültek. A tájházban egy Bem-szobának titulált helyiség a tábornok életpályáját felelevenítő adatokat tartalmaz, két szobába a régi használati tárgyakat és a kender feldolgozáshoz használt eszközöket gyűjtötték össze, egy helyiségben pedig századeleji, tipikus szamoskrassói szobát rendeztek be. /Elek Anikó: Kettős ünnepség Szamoskrassón. Megnyílt a Szamosháti Tájház. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 10./

2002. február 15.

Kossuth Lajos születésének 200. évfordulója alkalmából nagyszabású ünnepségsorozatot rendeznek minden magyarlakta területen. Szatmár megyében a Szent István Kör is bekapcsolódik a megemlékezések szervezésébe, jelezte Thoroczkay Sándor, a kör elnöke. Kossuth életének jelentősebb momentumait felidéző előadásokat szerveznek. Szeptember 19–én Bartha János debreceni egyetemi tanár tart majd előadást. Az emlékév programjai között szerepel egy Kossuth–emlékplakett kiadása is. /Elek György: A Szent István Kör is készül a Kossuth–évre. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 15./

2002. március 6.

Megtartotta évi közgyűlését a szatmárnémeti Szent István Kör. Idei tevékenységének központjában a Kossuth-megemlékezések állnak. Thoroczkay Sándor, a Szent István Kör elnöke rámutatott, hogy céljuk az ismeretterjesztés és a nemzettudat erősítése. A március tizenötödikei, illetve október hatodikai ünnepségek szervezésében is tevékenyen részt vesz minden alkalommal a Szent István Kör. Thoroczkay Sándor elmondta, a Kör az elmúlt tizenegy évben rangos tudományos és művelődési intézetekkel, személyiségekkel került kapcsolatba, mindenekelőtt az Erdélyi Múzeum-Egyesülettel, amely egyik vándorgyűlését Szatmárnémetiben tartotta. /Ágopcsa Marianna: Kossuth-megemlékezések 2002-ben. Megtartotta évi közgyűlését a szatmárnémeti Szent István Kör. = Krónika (Kolozsvár), márc. 6./

2002. augusztus 15.

Tizenegyedik évébe lépett az 1991-ben alakult Szatmárnémeti Szent István Kör, emlékezett Thoroczkay Sándor elnök. Egyre többen jelezték, hogy szeretnék megismerni népük történelmét a honfoglalástól napjainkig. Ekkor vállalta fel egy csoport történelemtanár, hogy az RMDSZ-en belül kialakít egy csoportot, melynek tagjai megpróbálnak eleget tenni ennek az igénynek. A spontán szerveződés egy önálló civil szervezetté nőtte ki magát, így jött létre a Szent István Kör. Hagyományosan a névadó ünnepét, azaz aug. 20-át ünnepi előadással ünnepelik meg. Ilyenkor előadásokat a magyar történetírás neves alakjai, ilyen előadó volt Csetri Elek, Egyed Ákos, Imreh István, Fodor István, Bartha János és még sokan mások. A Szent István Kör egyéb rendezvényeket is szervez, havi gyakorisággal. /Elek György: Tizenegyedik évébe lépett a Szatmárnémeti Szent István Kör. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 15./

2002. szeptember 23.

Szatmárnémetiben a Szent István Kör, a történelmi egyházak és a civil szervezetek összefogásával, szept. 21-én egész napos megemlékezést tartottak Kossuth Lajos születésének 200. évfordulója alkalmából. Az ágostai hitvallású evangélikus-lutheránus egyházközség imaházában Mózes Árpád kolozsvári püspök hirdetett igét. A református temetőben lévő Kossuth-emléksírnál Czier István római katolikus és Korda Zoltán református lelkipásztor mondott imát. Ezt követően Erdei D. István parlamenti képviselő beszéde következett. A Scheffler János Lelkipásztori Központ előadótermében Thoroczkay Sándor, a Szent István Kör elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd Riedl Rudolf alprefektus mondott beszédet. Bemutatták Tarczy István Kossuth-emlékplakettjét. /Kossuth Lajos 1802 - 2002. Szombaton egész napos emlékünnepség. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 23./

2003. január 13.

A doni katasztrófa 60. évfordulója alkalmából Szatmárnémetiben a Németi Református Egyházközség, az RMDSZ szatmári szervezete, a MIK és a Szent István Kör ünnepségsorozattal emlékezik meg a hősi halottakról és a túlélőkről. A rendezvénysorozat jan. 11-én a Scheffler János Lelkipásztori Központban vette kezdetét. A résztvevőket köszöntötte Thoroczkay Sándor, a Szent István Kör elnöke, majd az RMDSZ szatmári szervezete nevében Kereskényi Sándor szenátor emlékezett meg az eseményekről. Jan. 25-én köszöntik a Don-kanyar veteránjait, azok számára évfordulós emlékplaketteket adnak át, ez alkalommal kerül sor a Szilágyi Domokos Irodalmi Kör Gellért Sándor műsorára is. Febr. 2-án a Németi Templomban koszorúzási ünnepséggel egybekötött megemlékezést tartanak. Több községben a vidéken élő veteránok számára a helyi önkormányzatok és egyházak és adnak át emlékplaketteket, és köszöntik őket falujuk templomában. /Megemlékezés a doni katasztrófa 60. évfordulója alkalmából. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 13./

2003. június 30.

Sárközújlak Napjainak megnyitásakor egyetlen szó sem hangzott el magyarul a túlnyomóan magyar lakosságú Sárközújlakon. A községháza tanácstermében a helybeli MADISZ, valamint a Szent István Kör szervezésében a Don-kanyarban történt eseményekről tartottak előadást Danku Pál és Thoroczkay Sándor történészek. /Sárközújlak Napjai. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 30./

2003. július 7.

Júl. 6-ától Szamoskóród is felkerült a Petőfi-emlékhelyek térképére. Júl. 6-án felavatták a szamoskóródi református parókia falára elhelyezett emléktáblát. A templom falai között került sor két előadásra. Thoroczkay Sándor, a Szent István Kör elnöke arról beszélt, hogy milyen szerepet játszott a nemesi osztály a polgárosodás küzdelemében, valamint a szellemi élet megerősödésének a küzdelmében. Bura László, a Babes-Bolyai Egyetem Tanítóképző Főiskola igazgatója Az oktatás múltja, jelene és jövője címmel tartott előadást, ebbe belefoglalva azt is, hogy miként alakult Szamoskóród közel kétszáz éves múltra visszatekintő oktatási rendszere a múltban. A parókia udvarán összegyűltek előtt Kónya László történelemtanár, főtanfelügyelő-helyettes mondott ünnepi beszédet. Ugyanezen a napon alakult meg a Szamoskóródi Petőfi Könyvtár. /Elek György: Szamoskóród: Petőfi-emléktáblát avatott a faluközösség. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 7./

2003. október 7.

Okt. 6-án Szatmárnémetiben a Scheffler János Lelkipásztori Központ termében kezdődött az aradi vértanúkra emlékező rendezvény. A megemlékezésen Thoroczkay Sándor, a Szent István Kör elnöke, és Kereskényi Sándor szenátor tartottak előadást az 1848-49-es forradalom és szabadságharcról, valamint az Aradon kivégzett tizenhárom tábornokról. A Szilágyi Domokos Irodalmi Kör tagjai mutatták be az aradi vértanúkról megemlékező irodalmi összeállítást. Az aradi megemlékezésekkel ellentétben Szatmárnémetiben közösen koszorúztak az RMDSZ és a Polgári Egyesület képviselői. /T. L.: Szatmárnémeti: Az aradi vértanúkra emlékeztek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 7./

2003. október 24.

Okt. 23-án Szatmárnémetiben, a Scheffler János Lelkipásztori Központban megemlékeztek az 1956-os forradalomról. Az eseményt Thoroczkay Sándor megnyitója után Danku Pál, a Szent István Kör tagja méltatta, aki kitért a forradalmi események erdélyi vonatkozásaira is. Az előadás után Sike Lajos újságíró bemutatta Péterszabó Ilona "56 után 57-en a temesvári perben" című kötetét, amely az 56-os eseményeket követő temesvári megtorlásokról íródott. A bemutató után a szerző szólt a jelenlévőkhöz és dedikálta könyvét. /Szatmárnémeti: Megemlékeztek 1956-ról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 24./

2003. december 8.

Szamoskrassón a református templomban dec. 7-én volt a már hagyományossá vált Bem-ünnepség. Az eseményen részt vett Szabó István, a Szatmár Megyei Tanács elnöke, Szabó Károly szenátor, Erdei D. István és Pécsi Ferenc parlamenti képviselők, Kabai István, az RMDSZ szatmárnémeti szervezetének elnöke, a Magyar Ifjúsági Kezdeményezés képviseletében Kereskényi Gábor, Kovács Máté és Kovács Jácint, a Szent István Kör képviseletében Thoroczkay Sándor, Kiss Zsuzsa és Danku Pál is. Kiss Zsuzsa történelemtanár, a Szent István Kör tagja Deák Ferenc életéről és pályájáról tartott előadást. Ezt követően a templom előtt megkoszorúzták az első és a második világháborúban elesett szamoskrassói hősök emlékére állított emléktáblákat. A Darvay-kúria előtt Kónya László történelemtanár, főtanfelügyelő-helyettes a Bem-emlékszoba és a Szamosháti Múzeum létrehozásának történetéről és Bem forradalmi szerepéről beszélt. /Elek György: Bem tábornokra és Deák Ferencre emlékeztek Szamoskrassón. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 8./

2004. március 15.

Szatmárnémetiben a Németi református templomban tartottak 1848–49–es megemlékezést. Sipos Miklós esperese arról beszélt, hogy az Európa legpesszimistább nemzetének tartott magyarságnak egészséges történelemszemléletre van szüksége. Thoroczkay Sándor, a Szatmárnémeti Szent István Kör elnöke foglalta össze az 1848–49–es eseményeket, hangsúlyozva: március tizenötödike szelleme mindig erőt adhat a magyarságnak, amikor erre van szüksége a nemzetnek. /Fodor István: Ünnepi megemlékezés a Németi–templomban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 15./

2004. július 31.

A hivatalos megnyitó előtt, júl. 30-án nemzetpolitikai konferenciával vette kezdetét a harmadik Partiumi Magyar Napok rendezvénysorozat Szatmárnémetiben. A konferenciát Schönberger Jenő római katolikus megyés püspök köszöntötte, majd Thoroczkay Sándor, a Szent István Kör elnöke tartott előadást Magyarság és Európa címmel. Szőcs Péter történész az újkori Szatmárnémetit mutatta be, Kereskényi Sándor szenátor Eurókonformizmus és kultúrpolitikák címmel tartott előadást. Pete István szenátor az európai integráció és a vidékfejlesztés problémáiról beszélt, Kereskényi Gábor a helyi önkormányzatok lehetőségeiről, Bura Lászó, nyugalmazott egyetemi tanár az oktatáspolitika változásairól, Varga Attila parlamenti képviselő pedig az európai integráció alkotmányjogi vonatkozásairól. Szakály Sándor történész a Kárpát–medencei magyarság európai integrációjának ellentmondásait fejtette ki. Az integráció egyik legnagyobb problémájának nevezte, hogy az elválasztja egymástól az Európai Unión belül és azon kívül levő magyarokat. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke az unión belüli kisebbségpolitika távlatairól tartott előadást. Véleménye szerint az integráció elősegíti az RMDSZ céljait, azt, hogy önazonosságát megtartva, a magyarság szülőföldjén boldoguljon. Hangsúlyozta: nincs ellentmondás az integrációs cél és az autonómia elérése között. Szabó Vilmos államtitkára kiemelte Magyarország és a szomszédos országok, valamint a határon túli, kisebbségi magyarság és a többségi nemzetek jó viszonyának jelentőségét. Kérdésre válaszolva Markó Béla szövetségi elnök leszögezte: nem lehetséges, hogy az RMDSZ és az MPSZ jelöltjei közös listán induljanak a parlamenti választásokon, ugyanakkor kijelentette, az RMDSZ egy nyitott előválasztási folyamat révén választja ki szenátor–, illetve képviselőjelöltjeit, amelyben részt vehetnek és megméretkezhetnek az MPSZ tagjai is. Reagálva arra az elképzelésre, miszerint az MPSZ jelöltjei a Népi Kezdeményezés listáin indulnának a választásokon, megdöbbenésének adott hangot, hogy a radikális magyar politikusok egy román párt színeiben kívánnak mandátumot szerezni. /Túrós Lóránd: Magyar érdek az uniós csatlakozás. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 31./

2004. augusztus 4.

Kisebbségi léthelyzetek és az európai integráció címmel rendeztek nemzetpolitikai tanácskozást Szatmárnémetiben, a III. Partiumi Magyar Napok keretében. Schönberger Jenő szatmári megyéspüspök megnyitójában megfogalmazta: keresztényként a keresztény Európában. Ez tartott meg bennünket több mint ezer éven át, ez lehet jövőnk biztosítéka is. A tanácskozás első részében helyi politikusok, szakemberek, tartották meg előadásaikat. Thoroczkay Sándor történelemtanár, a Szent István Kör elnöke a történelmi sorsfordulók csapdáit vette számba. Szőcs Péter történész Szatmár és Németi 1712-es egyesítéséről beszélt. Kereskényi Gábor önkormányzati képviselő helyi tanácsok felelősségét hangsúlyozta a kisebbségi jogok érvényesítésében. Pete István szenátora vidékfejlesztés fontosságára hívta fel a figyelmet, mert a romániai magyarság 65 százaléka vidéken él. Dr. Bura László főiskolai tanár az oktatásban felmerülő gondokról értekezett. A Babes-Bolyai (úgynevezett) multikulturális egyetemen még mindig a román többség dönt olyan kérdésben is, ami a magyarokra tartozik. Kereskényi Sándor szenátor kiemelte a civil szerveződések jelentőségét. A találkozó második részében dr. Szakály Sándor történész arról beszélt, hogy az Osztrák–Magyar Monarchiában sokkal nagyobb demokrácia volt, mint azt később a nemzeti utódállamokban tanították, sokkal több jogokat élveztek a kisebbségek. Markó Béla leszögezte, az EU-ba csak a többségi lakossággal együtt léphetnek be. Szabó Vilmos államtitkár megerősítette az RMDSZ elnökének álláspontját, s hozzátette: a térségünk minden népének, nemzetének alapvető célkitűzése és érdeke az EU-s tagság. Kiemelte, hogy mindenféle megosztási kísérlet csak árt a határon túli magyarság jogai érvényesítésének. /Sike Lajos: III. Partiumi Magyar Napok – Nemzetpolitikai tanácskozás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 4./

2004. szeptember 25.

Szept. 24-én Szatmárnémetiben, a Scheffler János Lelkipásztori Központban bemutatták az Otthonom Szatmár megye könyvsorozat legújabb, 22. kötetét, Muhi Csilla Egyház és város című munkáját, melyben a szerző a szatmári római katolikus püspökség szerepéről írt Szatmárnémeti modern városképének a kialakulásában. A kötetet Schönberger Jenő megyés püspök, Thoroczkay Sándor, a Szent István Kör elnöke, Csirák Csaba, a sorozat felelős szerkesztője, valamint a szerző ismertette. /(c): Bemutatták az Otthonom Szatmár megye sorozat legújabb kötetét. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 25./

2004. október 4.

A szabadságharcba torockószentgyörgyiek is belekapcsolódtak Rákóczi oldalán. Az osztrákok ezért 1704-ben felrobbantották a várat, és a falut magát is lerombolták. Erre emlékeztek okt. 2-án a helyi unitáriusok. Négy tudományos előadás hangzott el, az előadók: Magyari András a Babes–Bolyai Tudományegyetem nyugalmazott történelemprofesszora, Onodi Alpár, a János Zsigmond Unitárius Kollégium történelemtanára, Gaal György kolozsvári helytörténész és Thoroczkai Sándor. Végül megkoszorúzták az emléktáblát. /Bakó Botond: Emlékezés a Rákóczi-szabadságharcra Torockószentgyörgyön. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./


lapozás: 1-30 | 31-45




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998