udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 10 találat lapozás: 1-10
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Tibád Sándor

2003. április 9.

Bereckben a római katolikus egyházközösség, a Gábor Áron Alapítvány és a Művelődési Központ őrzi az önazonosság-tudatot is. Bereckben templomuk alapkő-letételének 200. évfordulójára készülnek /az előzőt az 1802-es földrengés pusztította el./ A templom históriájának megírására Tibád Sándor nyugalmazott történelemtanár vállalkozott, aki Bereck és Háromszék históriájának egyik legjobb ismerője. A Gábor Áron Alapítvány tevékenységének 12. esztendejébe lépett. Khell Ödön tanár és az alapítvány kuratóriuma jó munkát végzett, ennek eredménye az emlékház megteremtése és a Gábor Áron szobrának felállítása. A helyi Művelődési Központ vezetője Balogh András, értékes helyi történelmi, irodalmi és közművelődési kiadványok szerkesztője és írója. A művelődési centrum rendezvényeinek jellege messze túlmutat Berecken, a kisrégió határán. Balogh András a Berecki Harangszó című helyi kiadvány legújabb számán végezte az utolsó simításokat. /Kisgyörgy Zoltán: Tavasz Bereckben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 9./

2005. január 19.

Hódmezővásárhely tizenöt fős hivatalos küldöttsége erdélyi körútjának utolsó állomására, Felső-Háromszékre érkezett. A berecki Gábor Áron Alapítvány kuratóriuma részéről Khell Ödön elnök, Handra Kelemen alelnök, Tibád Sándor és Handra Levente fogadta a dr. Lázár ­János polgármester, országgyűlési képviselő által vezetett delegációt. A hódmezővásárhelyiek nem jöttek üres kézzel, kétmillió forintot adományoznak a berecki alapítványnak az emlékház mellett épülő mikroturisztikai központ befejezésére. A kapcsolat több éve tart, s amikor elkészül az ifjúsági szálláshely a Gábor Áron-em­lékház udvarán, a hódmező­vásárhelyi iskolásokat ott in­gyen fogják elszállásolni. /(Iochom): Kétmillió forintot hoztak (Hódmezővásárhelyiek Bereckben). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 19./

2005. március 22.

Sem a megyei sajtó, sem a Berecki Harangszó művelődési és közéleti lap nem biztosíthat annyi teret, hogy a maga teljességében helyet kaphasson minden, ami történik Berecken, Kézdimartonoson vagy Ojtozon. A hó elején beindult heti két helyi tévéadás pótolhatja az elvárásokat. A 79. életévét taposó Dimény György, a ,,berecki katolikus megyebíró” elmondta, a lelkiekkel nincsen baj, kevéssel több a gond az anya­giakkal. Tavaly új kerítéssel vették körbe a temetőt, megjavították a plébánia telkén álló melléképületeket. Berecken jelentős erdővagyont, községi erdőt kell visszaszerezniük Bákótól, továbbá Vrancea megyétől is. Tibád Sándor nyugalmazott történelemtanár bemutatta már mondhatni nyomdakész kéziratát az értékes hely- és művelődéstörténeti, néprajzi adatokkal, melyek Bereckhez, annak egyházához, nemkülönben a Gábor Áron Alapítvány kuratóriumának közel tízesztendős tevékenységéhez kötődnek. Tibád Sándor dolgozik egy egyházi jellegű kéziraton, a székely plébániákról. Khell Ödön, a Gábor Áron Alapítvány elnöke beszámolt arról, hogy használható állapotba akarják hozni az épületet. A kultúrotthonban Balogh András fiával a Berecki Harangszó helyi kiadvány február–márciusi összevont számának szerkesztésén dolgozott, készítik a Berecki Harangszó évkönyvet is. /Kisgyörgy Zoltán: Emberek a végeken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 22./

2005. április 29.

Olvasói levél emlékezett Jakabos Ödönre, aki Kőrösi Csoma Sándor nyomában végigjárta a hosszú utat Darzsilingig és onnan vissza Csomakőrösig. Jakabos Ödön. autodidaktaként nyelveket tanult, és több ország városaiban, levelezés útján kapcsolatokat szervezett. Öt dollárral a zsebében, székely harisnyával, váltás fehérneművel és maroknyi földdel Kőrösi Csoma Sándor szobra mellől eljutott Darzsilingbe. Megtakarította eszményképének sírhantját, rászórta szülőfalujának földjét, majd a sírról vett maroknyi rögöt a tudós orientalista szobra mellé helyezte, annak szülőfalujában. Útinaplója 1983-ban jelent meg /Indiai útinapló. Kőrösi Csoma Sándor nyomában, Kriterion Könyvkiadó/. 2001-ben róla nevezték el a nyujtódi általános iskolát. Nevéről és önfeláldozó, nagyszerű tettéről Incze Dénes esperes, tusnádi plébános Erdély katolikus nagyjai / 2003/ című munkájában is megemlékezett. Jakabos Ödönt /Nyujtód, 1940. jan. 25. – Brassó, 1979. okt. 22./ kopjafa illetné meg Csomakőrös templomának fala mellett. Újra ki kellene adni útinaplóját. /Tibád Sándor nyugalmazott történelemtanár, Budapest: Elmegyek, elmegyek, hosszú útra megyek…= Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 29./

2005. május 10.

Tibád Sándor tanár Bereck-monográfiája befejezés előtt áll. Sylvester Lajos végighallgatta a berecki Gábor Áron-emlékkiállításon, amint Tibád Sándor Bereck mezővárosát bemutatta. Imponáló tárgyismerete döbbentette rá, hogy nem ismerjük és nem bátorítjuk eléggé egymást az alkotó, értéket teremtő munkára. Sylvester Lajos ekkor tudta meg, hogy Tibád Sándor több éve dolgozik Bereck egyház- és településtörténetén. /Sylvester Lajos: Szétoszlatom a szeleket… = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 10./

2007. április 25.

A Kárpát-medencei Kisebbségi Magyar Közművelődési Civil Szervezetek Fóruma a kilencvenes évek társadalmi fordulata után a kulturális, virtuális intézményi adatbázis létrehozatalának feladatát a Magyar Kollégiumra mint civil szervezetre és a budapesti Magyar Művelődési Intézetre mint költségvetési intézményre bízta, hogy az anyaország és a határon túli régiók között sokcsatornás kapcsolat jöhessen létre. Azonban a magyarországi támogatáspolitika nem képes kezelni a felmerülő igények teljességét. A tanácskozást szervezők kiemelt fontosságot tulajdonítanak annak a felismerésnek, hogy civil szervezeti munkánkhoz (szakmai, módszertani) a legtöbb segítséget anyaországi civil szervezetektől kapnak. 2005-ben a budakalászi találkozón javasolták a Kárpát-medencei Kulturális Szövetség megalakítását Tibád Sándor, Sylvester Lajos, Dukrét Lajos és Pásztori Tibor Endre. A 2006-os találkozón megalakult a szövetség, a bíróságon is bejegyeztették. A Kárpát-medencei 110 szervezet képviselőiből 53 erdélyi, illetve romániai volt, mert képviseltette magát a bukaresti és a csángó magyarság is. A 2007. évi, hetedik fórumon mintegy száz fő részvételére számítanak nyolc országból, köztük a határon túli közművelődést támogató anyaországi civil szervezetek, intézmények, közalapítványok, hivatalok vezetői. /Pásztori Tibor Endre: Háromszékiek a budakalászi találkozón. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 25./

2007. június 21.

A berecki templom műemlék értékű. A Toro Impex Kft. építőcsoportja megjavítja, újrafesti a falakat a hívek közadakozásából, de példaértékű az is, hogy az ortodox vallású román templomszomszéd is belepótolt a javítás kiadásaiba. Tibád Sándor nyugdíjas történelemtanár megírta a berecki templom és egyház történetét, a vaskos kötet kiadását a hódmezővásárhelyi önkormányzat, Bereck és Ojtoz állandó patrónusa vállalta. Megújul a templom, de ami legalább ennyire fontos: nemsokára megerősödhet a bereckiek hite egyik pedagógus szolgájuk szorgalma és szülőföldszeretete révén. /Sylvester Lajos: Berecki templomfelújítók. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 21./

2008. január 19.

Bereck, jelen esetben a Gábor Áron Kulturális Alapítvány újabb helyismereti kiadvánnyal rukkolt elő, címe: A székely őrnagy szülőföldjén. A Tibád Sándor szerkesztette összeállítás Gábor Áron köré szerveződött. Bereck Gábor Áron szülőfaluja. Vargha Mihály Gábor Áron főtéri szobrának színes képe uralja a címoldalt. A kötet a továbbiakban Bereck, Ojtoz és Sósmező történelmi kronológiáját tárta az olvasó elé. A kiadvány mintegy leltározza az eseményeket megörökítő emlékjelek, emlékművek, az épített örökség és a helyszínek, történelmi kegyhelyek sokaságát. A kiadványban szerepel Bereck, Ojtoz és Kézdimartonos minden vallásfelekezetének egyháztörténete is. A kötet felelős kiadója Khell Ödön, a Gábor Áron Alapítvány elnöke. /Sylvester Lajos: A székely őrnagy szülőföldjén. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 19./

2008. április 12.

A Tibád Sándor tollából született, A székely őrnagy szülőföldjén című kiadvány, idén jelent meg Berecken, a felső-háromszéki kisvárosban. A kötet bemutatja Bereck történetét a kezdetektől napjainkig, kiemelve a település híres szülöttje, Gábor Áron emlékét őrző épületekkel, a szoborállítás történetévelt. A Gábor Áron Kulturális Alapítvány Kuratóriuma által kiadott könyv figyelemfelkeltő is: kedvet teremt a látogató számára a település megismerésére. /Farcádi Botond: A székely őrnagy szülőföldjén. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 12./

2008. október 8.

Gábor Áron szülőfalujában, Berecken 1991 márciusában alapítványt hoztak létre, melynek fő célkitűzése az ágyúöntő hős emlékének ápolása. Szükség is van erre. 1941-ben Nagyváradon a hadapródiskola Gábor Áron nevét vette fel. 1942-ben a hadapródiskola parancsnoksága nagyvarjasi Oláh Sándor szobrászművésztől megrendelte az iskola névadója szobrának elkészítését. Így került a szobor az iskola előkertjébe és ünnepi felavatása 1943. június 27-én volt. Kézdivásárhelyen 1943 júniusában a város központi terén, szabadtéri színpadon, ahol ma a nagyváradi szobor áll, az avatás napján Földi István kézdivásárhelyi polgár, iskolaalapító és oktató, Gábor Áron első életrajzírója Gábor Áron című színdarabját adták elő műkedvelő színjátszók. Időközben a hadapródiskola kadétjei – ma már nyugalmazott tüzérségi tisztek – az 1991 májusában tartott érettségi találkozón létrehozták és bejegyezték a M. Kir. Gábor Áron Honvéd Tüzérségi Hadapródiskola Bajtársi Körét. Képviseletük a berecki Gábor Áron Alapítvány elnökével, Khell Ödönnel az 1971-ben a város főterén elhelyezett szobrot ünnepélyes keretek között ismét felavatták. 1945 után Nagyváradon Gábor Áron szobrát eltávolították, a nagyváradi múzeum udvarán a szemétdomb közepébe állították. Innen féltő kezek hazamenekítették Kézdivásárhelyre. Itt, a főtéren felállították, és 1971-ben felavatták. /Tibád Sándor: Elnémultak a harangok Háromszéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 8./


lapozás: 1-10




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998