udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 9 találat lapozás: 1-9
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Tifán Lajos

1999. november 1.

Nov. 1-jén halottaira emlékezett Futásfalva. Az eseményre hazasereglettek az elszármazottak is. Az 1856-ban felszentelt és az utóbbi években felújított templomban Tifán Lajos római katolikus plébános celebrált szentmisét. A lelkipásztor a falu elhunytaira emlékezett, ugyanakkor felidézte a földvári fogolytáborban 1945 februárjában elhunyt futásfalvi Bardocz Mózes mezősámsondi plébános és a kommunista diktatúra által meghurcolt és börtönbe vetett, szintén vértanúhalált halt Páll Gyula plébános emlékét. Megkoszorúzták a futásfalvi negyvennyolcasok és Bardocz Mózes, illetve Páll Gyula emlékművét. /Futásfalva. Emlékezés a vértanúkra. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 2./

2000. január 21.

Háromszéken a magyar honfoglalás 1100. évfordulója alkalmával, megszülettek az első millenniumi emlékművek. A legelsőt, a monumentális dálnoki kopjafát, a gelencei Kelemen Dénes készítette. Futásfalván Tifán Lajos plébános kezdeményezésére készült az emlékmű, melyet tavaly júl. 2-án, Sarlós Boldogasszony napján szentelt fel dr. Jakubinyi György római katolikus érsek. A kettős kereszttel koszorúzott emlékmű egyben a magyar szabadságharc 150. évfordulója előtt is tisztelgett. Márványba vésték még a két vértanú pap nevét is - Bardocz Mózesét és Páll Gyuláét -, akiket elhurcoltak a földvári fogolytáborba, és ott haltak meg. /Kisgyörgy Zoltán: Az első emlékművek. Millennium. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 21./

2001. július 3.

Júl. 2-án Futásfalva ünnepi díszben várta a Sarlós Boldogasszony-búcsúra ide zarándokoló, ezernél is több kézdiszéki, sepsiszéki, erdővidéki, barcasági, székelyvarsági, korondi, moldvai csángómagyar és anyaországi római katolikus hívőt. Szűz Mária, oltalmazd Háromszék népét! - állt a templom előtti székely kapu közelében kifeszített transzparensen. A zarándokok egyházi zászlók alatt, énekszóval vonultak a szentmise színhelyére. Az egyházi méltóságok mellett RMDSZ-es politikusok - Puskás Bálint Zoltán szenátor, Birtalan Ákos és Tamás Sándor képviselők - is megjelentek. A szentmise után Tamás József segédpüspök millenniumi és országzászlót nyújtott át Tifán Lajos plébánosnak. A püspöki áldást követően az eddigi hagyományokhoz híven az engesztelő körmenet a Golgota felé indult. A közel egy kilométeres útszakaszt egyházi zászlók alatt, énekszóval és imádkozva tették meg a zarándokok. A futásfalvi székely ruhás fiatalok a fatimai kegyszobor hű mását vitték magukkal egy virágokkal feldíszített talapzaton. A Szent István-éneket a hagyomány szerint idén is a moldvai csángómagyarok énekelték el. /Iochom István: Sarlós Boldogasszony fogadalmi búcsú Futásfalván. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 3./

2002. július 3.

Immár tíz éve annak, hogy Sarlós Boldogasszony ünnepén, júl. 2-án évente nagyszámú, határon innen és túli római katolikus hívő jön el Futásfalvára, a kegytemplomba. Júl. 2-án megemlékeztek Futásfalva szülöttéről, Bardócz Mózes vértanú papról /a földvári fogolytáborban halt meg/. Az ő, valamint a gyónási titok megtartásának áldozatává vált Páll Gyula plébános emlékére Tifán Lajos plébános és hívei szobrot állítottak. A szobrokat a sepsiszentgyörgyi Vargha Mihály képzőművész készítette. A falu bejáratánál díszes falutáblát - István Sándor munkája - avattak. A plébánia mellett berendezett emlékszobában a Mária tisztelete Háromszéken című állandó kiállítás tekinthető meg. Megnyitották Futásfalván a tájházat. Eljöttek Futásfalvára a moldvai csángómagyarok Pusztináról és Lujzikalagorból, éjszakai szentségimádásra, virrasztásra. Júl. 2-án a Kézdi-, Sepsi- és Orbaiszékről, Erdővidékről, a Barcaságból érkező keresztaljákat fogadták, a főpapi szentmisét Jakubinyi György érsek celebrálta. A szentmise végén Tifán Lajos plébános az érseknek és Jáki Sándor Teodóz bencés tanárnak átnyújtotta István Anikó A futásfalvi búcsú története c. falumonográfiáját. Az érsek megáldotta a két futásfalvi vértanú pap emlékművét. Elöl tizenegy székely ruhás lovas haladt, majd a székely ruhás lányok, akik a fatimai kegyszobor hű mását vitték magukkal. A Szent István-éneket a moldvai csángómagyarok adták elő. /Iochom István: Sarlós Boldogasszony fogadalmi búcsú Futásfalván. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 3./

2005. július 4.

Futásfalvát 1992 januárjában nyilvánította kegyhellyé, Mária-zarándokhellyé dr. Jakubinyi György római katolikus érseke. Július 2-án tizenharmadik alkalommal tartottak Sarlós Boldogasszony napján fogadalmi búcsút. Az előző napon Tifán Lajos plébános fogadta a moldvai Pusztináról érkezett, közel ötven csángómagyar zarándokot. Másnap a kegytemplomban szentmisét celebráltak, majd a házigazda plébános fogadta a zarándokokat. Az ünnepi szentmisét dr. Jakubinyi György érsek celebrálta. Idén is közreműködött a Kelemen Antal által vezényelt rétyi Kováts András Fúvós Egyesület zenekara. Szentbeszédet Kovács Gábor kovásznai esperes-plébános mon­dott. Július 3-án szentbeszédet mondott dr. Jáki Teodóz Sándor győri bencés paptanár, aki itt ünnepelte 76. születésnapját. Bálint Lajos ny. érsek is Futásfalvára látogatott. /Iochom István: Boldogasszony-napi fogadalmi nagybúcsú (Futásfalva). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 4./

2006. február 3.

Torja turisztikai vonzerejének további növelése a legfontosabb távlati célkitűzése a helyi önkormányzatnak, ezt Daragus Attila alpolgármester nyilatkozatában megerősítette. A törekvésnek már van eredménye, hiszen Torja bejáratánál áll a világ legnagyobb székely kapuja, ez valószínűleg számos turistabuszt „állít meg” egy-két emlékfotó erejéig, de egyre jobb az út Bálványosfürdő felé is. A helyi turizmus fejlesztésének tervében természetesen Futásfalva is szerepel, a kis települést a torjai önkormányzat tájfaluvá kívánja alakítani. Tifán Lajos plébános kiváló munkát végez Futásfalván, rendbe rakta többek közt a főteret, és berendezett egy úgynevezett tájszobát is, ahová régiségeket gyűjtött a faluból. Ugyanitt egy rózsafüzér-kiállítást is megtekinthetnek az érdeklődők. Futásfalva lakosságának 70-80%-a idős nyugdíjasokból áll, jó pár év múlva egyre több vidéki háznak való épület lesz itt eladó. /Gyergyai Csaba: Tájfaluvá avatnák Futásfalvát. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), febr. 3./

2006. július 3.

Futásfalvát 1992 januárjában nyilvánította kegyhellyé dr. Jakubinyi György, Erdély római katolikus érseke. Július 2-án tizenötödik alkalommal tartottak Sarlós Boldogasszony napján fogadalmi nagybúcsút. Tifán Lajos plébános fogadta a moldvai falvakból érkező csángómagyarokat, valamint a más erdélyi helységekből érkezett zarándokokat. /Iochom István: Sarlós Boldogasszony-napi fogadalmi nagybúcsú. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 3./

2007. július 2.

Július 1-jén a szentmisét követően a Sarlós Boldogasszony-napi fogadalmi búcsú keretében a Torjához tartozó kis település Futásfalva bejáratánál monumentális székely kaput avattak. A kaput Tifán Lajos plébános állíttatta. Szűz Mária, oltalmazd Háromszék népét, és Isten, tarts meg minket őseink szent hitében és erényében felirat olvasható a galambdúcok alatt, a torjai Pethő Sándor faragóművész által készített nagykapun. A szentmisét követően a több száz fős tömeg egyházi zászlók alatt énekszóval vonult a falu bejáratához. Tifán Lajos plébános megnyitóbeszédében azt emelte ki, hogy e székely kapunak az összetartozás szimbólumának kell lennie. A nemzetiszín szalagot Puskás Bálint alkotmánybíró vágta el. Július 2-án Jakubinyi György, Erdély római katolikus érseke ünnepi szentmisét celebrál a szabadtéri oltárnál a környékbeli papság részvételével, utána körmenet lesz a hegytetőn felállított kereszthez. /Iochom István: Székely kapu Futásfalva bejáratánál. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 2./

2008. október 31.

Ripityára törték-zúzták vandál kezek azt a vasoszlopra szerelt, bádog falujelző táblát, mely a futásfalvi leágazásnál adja tudtára az utasnak, hogy a falu nem más, mint Futásfalva, háromszéki Mária-búcsújáró hely, általános érdeklődésre számot tartó kegytemplomával. Az ehhez hasonló emléktáblákat, jeleket, mezei kereszteket Tifán Lajos, a falu plébánosa készítette. /Falujelző tábla. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 31./


lapozás: 1-9




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998