udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Tinódi Lantos Sebestyén

2000. április 18.

Nemeskürty István millenniumi kormánybiztos hivatalának legnagyobb tervei között három szobor felállítását említette: a Gellérthegy oldalában Szent István-szobor készül, s Esztergomban is az államalapító alakját faragja márványba Melocco Miklós. A győri székesegyház elé egy Madonna-dombormű kerül, ez Szervátius Tibor alkotása. A kormánybiztosi hivatal által kiadott program szerint csak Szent Istvánról ötvenöt köztéri alkotás emlékezik majd, de készül szobor Szent Lászlóról, Géza fejedelemről, Szent Gellértről, Pázmány Péterről, Kálvinról, Mindszentyről, Szent Margitról, Kossuthról, Tinódi Lantos Sebestyénről, Vörösmartyról, IV. Lászlóról, Klebelsberg Kunóról és Antall Józsefről is. A kormány több, mint húszmilliárdot költ a millenniumi rendezvényeire. /Ötvenöt Szent István szobor és emlékmű épül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./

2003. szeptember 30.

Szept. 27-én kezdődtek a Ravasz László emléknapok Bánffyhunyadon. A néptáncbemutatót Kusztos Tibor bánffyhunyadi lelkipásztor köszöntőbeszéde előzte meg. A református műemléktemplomban Hajdú Zoltán lelkipásztor hirdetett igét, közreműködtek az enyingi Tinódi Lantos Sebestyén Művészeti Iskola zenetanárai. A gyülekezeti teremben láthatták az érdeklődők Kudor István fafaragóművész kiállítását és Török Piroska kalotaszegi varrottasait. Másnap, vasárnap az ünnepi istentisztelet a bánffyhunyadi vegyeskórus fellépésével indult Kusztos Tibor ismertette a templom történetét, és köszönetet mondott mindazoknak, akik támogatták a felújítási munkálatokat. Dr. Egyed Ákos akadémikus és Péntek János, a BBTE professzora tartott előadást. Az első előadás történelmi jellegű volt, a másodiknak a fő motívuma a bölcsesség és összetartozás. Az előadásokat követte az 1241, 1600, 1661-es esztendők bánffyhunyadi áldozatainak emlékét idéző kopjafás emlékmű és a két világháború közötti magyar irodalom kiválóságaira emlékeztető kőasztal ökumenikus felavatása és koszorúzása. /Dézsi Ildikó: Névtelen hősökre emlékeztek a Ravasz-napokon. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./

2004. április 2.

Tinódi Lantos Sebestyén diák Cronicáját éppen 450 éve nyomtatták ki Kolozsváron, és ezt ünnepelte ápr. 1-jén z a egyetem, Erdélyi Múzeum-Egyesület, Magyar Színház, Magyar Opera, megannyi szerkesztőség, nyomda, valamint az Amaryllis Együttes. Szőcs István felidézte: 2000-ben a kolozsvári könyvkiadás és nyomtatás kezdeteinek a 450. évfordulójára emlékeztek. A Váradi Regestrum kiadásának évéhez, 1550-hez tájolják be a megemlékezéseket. A II. András király idejében, 1208–1235 között készült vizsgálati és nyomozati jegyzőkönyveket 1550-ben, Erdély akkori kormányzója, Fráter György Kolozsváron kiadta. E kötet jelentősége jogtörténeti, néprajzi, művelődéstörténeti szempontból páratlan. Sok kolozsvári nyomda és könyvkiadó összefogott, és újra megjelentette a Regestrumot, amely az eredeti mellett a magyar, román, német és angol fordítást is tartalmazta. A Sapientia Egyetem vitára hívta ki a Babes–Bolyai történészeit: Igen, és mennyiben tekinthető hiteles kortársi beszámolónak Tinódi Erdélyi krónikája? A további kolozsvári emlékezések közé sorolható, hogy Visky Gábor, a magyar színház dramaturgja Tinódi ókori tárgyú műveiből fog alkotni színpadi Triptichont. Ezek a Jázon és Médea (1537, Judit asszony históriája (1540) és végül Dávid király mint a nagy Góliáthal megviut (1549). /Szőcs István: Lantos fesztivál Sebestyén deák végemléközetére. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./

2006. október 3.

A Csíki Kamarazenekar október 3-án a csíkszeredai református templomban koncertezik. Olyan erdélyi kortárs zeneszerzők művei csendülnek fel, mint Kiskamoni Szalay Zoltán, Fazakas Aaron, valamint Csíky Boldizsár. A csíkszeredai Kiskamoni Szalay Zoltán zeneszerző 1985-ben írta vonós oktettre és népi hegedűre a műsorra tűzött Ecloga című művét. Csíky Boldizsár marosvásárhelyi zeneszerző Vitézi énekek és Régi erdélyi énekek és táncok című alkotásai Tinódi Lantos Sebestyén, illetve a Kájoni Kódex dallamait dolgozza fel. Fazakas Aaron a Stalactite című művében a zene és képiség kettősét idézi. /Erdélyi kortárs zeneszerzők művei. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 3./

2006. december 12.

Tinódi Lantos Sebestyén művét sokak csupán nyelvi emlékként, vagy kezdetleges irodalomként kezelik – tévesen. A Babes-Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarának, illetve az Erdélyi Múzeum-Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Irodalomtudomány Szakosztályának közös szervezésében Kolozsváron, december 9-én zajlott Tinódi és az epikus énekköltészet című konferencián a mester sokszínűségéről, illetve a korához képesti modernségéről is szó esett. A rendezvényen nem csak kolozsvári előadók (Egyed Emese, Gábor Csilla, Farmati Anna, Keszeg Vilmos, Vajda András) vettek részt, hanem számos külföldi előadó is. Tinódi művei Kolozsváron láttak napvilágot. /K. B.: Tinódi és a históriás énekek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./

2007. október 25.

Tiszteli és csodálja azokat az embereket, akik a nemzetiségi szórványok gondjait magukra vállalják, akik elhagyatott gyerekeket szednek össze, írta Szőcs István, ugyanakkor belé hasít a félelem is, mert eszébe jut például a kolozsvári magyar színház sorsa. Mindjárt tizenöt éve tudatosult a végzetes helyzet: „e színház vezetése, nyíltan és bevallottan megtagadja a magyar irodalom – és egyáltalán az irodalom – szolgálatát”, lemondott népszínházi jellegéről, és valamilyen zsebszínház vagy klubszínházféle lett belőle, „Stúdiószínpad címen, olyan léket vágott az egész romániai magyar művelődés hajóján, amit semmiféle szórványmisszióval, szoborállítással, újabb és újabb díjelnevezésekkel sem lehet befoltozni. ” Érdemes megnézni az ünnepségi előadás-sorozat és az egész évad műsorát! Eszükbe sem jutott, hogy tavaly ünnepelhették volna kerek háromszáztizedik évfordulóját annak, hogy Lipót király engedélyt adott Felvinczi György kolozsvári költőnek színelőadások tartására Erdély-szerte. Ugyanúgy a közeli években a hatvanhat kolozsvári, illetve erdélyi magyar könyvkiadó, nyomda, s kapcsolt részeik sem voltak hajlandóak vállalni a „hazai magyar”, illetve egyáltalán a hazai könyvkiadás kerek, 450-es évfordulóit! Sem a kolozsvári Magyar Opera, sem a számos dalegylet, együttes sem vállalt egyetlen estét Tinódi Lantos Sebestyén 450 év előtti kolozsvári megidézésére, amikor krónikájának itteni kinyomtatása történt. /Szőcs István: Jegyzetek – Minél kisebbségi gondolatok. = Helikon (Kolozsvár), okt. 25., 20. sz. /

2008. december 5.

A reneszánsz évhez kapcsolódó egyik rendezvény volt a Kulcsár Gabriella zenetanár, szakíró által szervezett nyolcadik Zenélő Kolozsvár, melyen többosztálynyi gyermek énekelt, táncolt, szavalt és felolvasott. A tizedikesek kórusát maga Kulcsár Gabriella vezényelte. Nem maradhattak ki Tinódi Lantos Sebestyén históriás énekei –a tizedikesek előadásában. A kortárs zenét alkalommal Márkos Albert Virágénekek I. és II. ciklusának előadása képviselte. /Reneszánsz Zenélő Kolozsvár. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./


lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998