udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 22 találat lapozás: 1-22
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Corlatean, Titus

2003. augusztus 4.

Bukarest annak jogi lehetőségét vizsgálja, hogy miként tud fokozottabb anyagi-kulturális támogatást nyújtani a határon túli románság számára. Aug. 3-án a Határon Túli Románok Hivatala (DRP) és a Külügyminisztérium közös nyilatkozatában arra hívta fel a szomszédos országok kisebbségi intézményeit, hogy a kölcsönösség elve alapján a határon túli román közösségeknek biztosítsák ugyanazon jogokat, körülményeket, amelyeket Románia az európai normáknak megfelelően megteremt saját kisebbségei számára. „A Határon Túli Románok Hivatala, a Külügyminisztérium és az Oktatási Minisztérium szakemberei jelenleg azt vizsgálják, miként lehet a jelenlegi vonatkozó törvényekbe kiegészítő passzusokat beiktatni a határon túli románság anyaországi támogatásról” – jelentette ki Titus Corlatean államtitkár, a DRP vezetője. Adrian Nastase miniszterelnök szerint nincs rendben az, hogy a román vezetés megszokta: „Elsősorban arról adunk számot, miként viselkedünk mi a nemzeti kisebbségekkel szemben, és elfogadjuk, hogy más országokban a nálunk alkalmazottnál szűkebb normák érvényesülnek.” A miniszterelnök szerint ebből a szempontból ígéretesnek bizonyult Románia számára a magyar kedvezménytörvény kérdésében folytatott vita. /Incze Ferenc: Román felelősség. Bukaresti "státustörvény" készül? = Krónika (Kolozsvár), aug. 4./

2003. október 13.

Heizer Antal, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke Romániába utazott, okt. 1-én aromán illetékesekkel tárgyalt Bukarestben a magyarországi románok kérdéseiről. Megbeszélést folytatott meghívójával, a határon túli románok alakulóban levő hivatalának vezetőjével, Titus Corlateanu államtitkárral, valamint a román kultuszminisztérium, a külügyi tárca államtitkárával és az RMDSZ képviselőjével. Heizer Antal komoly szándékot és elkötelezettséget tapasztalt a román illetékesek részéről arra, hogy a korábbiaknál jelentősebben segítsék a magyarországi román közösséget, nem annyira anyagilag, mint inkább erkölcsileg. Szinte mindegyik román tárgyaló partnerrel folytatott megbeszélés során szóba került a magyarországi román kisebbség parlamenti képviselete. - Mi ezt nem külföldi igények alapján, hanem a magyar alkotmánynak és a kormányprogramnak megfelelően szeretnénk megteremteni - hagoztatta Heizer Antal. lmondta, Magyarországon az év végéig az Országgyűlés elé kerül a kisebbségi törvény további fejlesztésére és a kisebbségi önkormányzati választójogi szabályokra, következő lépésként pedig a kisebbségek parlamenti képviseletére vonatkozó javaslat. /Heizer Antal bukaresti tárgyalásairól. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./

2004. január 20.

Hevesen ellenzik és alkotmányellenesnek nevezik a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által a parlament elé terjeszteni kívánt autonómiatervezetet a román politikai pártok és kormánytisztviselők. Alkotmányellenesnek nevezte január 19-én Titus Corlatean, a Határon Túli Románok Ügynökségének vezetője a Székelyföld autonómiastatútumáról szóló törvénytervezetet. A külügyi államtitkár szerint a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által január 17-én elfogadott dokumentum az európai jogszabályoknak is ellentmond. A Nagy-Románia Párt (PRM) azzal a kéréssel fordult Ion Iliescu államfőhöz, azonnal hívja össze a Legfelsőbb Védelmi Tanácsot, hogy a testület hozza meg a szükséges intézkedéseket az „ország területi épségét veszélyeztető alkotmányellenes kezdeményezés” ellen. A Corneliu Vadim Tudor által vezetett PRM egyben értesítette a belügyminisztériumot és a Legfőbb Ügyészséget az SZNT törvénytelen kezdeményezéseinek veszélyeiről, ám ezek az intézmények „nem tudtak, vagy nem akartak intézkedni”. A PNL–PD szövetség, az ellenzéki politikai tömörülés szóvivője, Calin Popescu Tariceanu szintén alkotmányellenesnek nevezte az autonómiastatútumról szóló törvénytervezetet. „Felszólítjuk a hatóságokat, akadályozzák meg a román államhatalmi szervekkel párhuzamosan működő intézmények létrehozására irányuló kísérletet” – nyilatkozta a szóvivő. Elhatárolódott az SZNT-től Kovács László külügyminiszter is. – Farkas Réka, Cseke Péter Tamás: Román össztűzben az SZNT tervezete. = Krónika (Kolozsvár), jan. 20./

2004. január 20.

Rövidesen elkészíti a Külügyminisztérium és a kormányfőtitkárság keretében működő Határon Túli Románok Ügynöksége a külföldön élő román közösségek támogatását célzó törvényjavaslatot. „Nem a magyar státustörvény mintájára készül a tervezet. Csupán azt a közös európai érdeket tartottuk szem előtt, amely szerint minden országnak támogatnia kell a határain kívül élő nemzetrészeket” – fejtette ki Titus Corlatean, az ügynökség vezetője. /Bálint B. Eszter: Készül a román „státustörvény”. = Krónika (Kolozsvár), jan. 20./

2004. február 26.

Románia szorgalmazza a Magyarországon élő románok parlamenti képviseletének biztosítását – hangoztatta Bukarestben Titus Corlateanu, a határon túli románok hivatalának vezetője sajtóértekezletén. Corlateanu szerint a román államnak ez az elvárása főleg a magyar ellenzékre, s azon belül is elsősorban a Fideszre vonatkozik, amely gyakran abban volt érdekelt, hogy a magyarországi politikai vitákat áthelyezze a határon túlra, "mesterséges feszültségeket" gerjesztve. Bogdan Niculescu Duvaz, a kormánypárt, az SZDP szóvivője bejelentette: a kormánypárt felmutatja a határon túli románok előtt, mi mindent tett értük a román kormány. Az eredmények között említette, hogy a kettős állampolgársággal rendelkező határon túli románok tisztségeket tölthetnek be a romániai közéletben. Örökség esetén anyaországi lakhellyel is rendelkezhetnek. /Biztosítsák a magyarországi románok parlamenti képviseletét! = Szabadság (Kolozsvár), febr. 26./

2004. augusztus 16.

Titus Corlateanu, a kormánypárt, az SZDP szóvivője cáfolta Rovana Plumb, az SZDP koordinációs bizottsága Kovászna megyéért felelős tagjának kijelentését, miszerint pártja nem zárkózna el egy SZDP–Nagy-Románia Párt–RMDSZ szövetségtől a választások után. Az "ötletet" az RMDSZ és az NRP is elutasította. Adrian Vlad Casunean, a Kovászna megyei SZDP elnöke egy héttel korábban szintén megemlítette a három párt együttműködési lehetőségét. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke nem zárta ki az SZDP-vel való további együttműködést, de elképzelhetetlennek tartja, hogy az RMDSZ olyan koalícióban vegyen részt, amelynek az NRP is a tagja. A Mediafax szerint Kovászna megyében a legutóbbi népszámlálás alkalmával 51000 személy vallotta magát románnak, közülük mintegy 28000-en rendelkeznek szavazójoggal. Ezek a szavazatok 2000-ben legalább nyolc párt között oszlottak meg, az SZDP pedig a szavazatok újraelosztása után jutott egy képviselői helyhez. /Sz. K.: Nincs szó semmiféle RMDSZ–NRP–SZDP szövetségről. Az érintettek cáfolják Rovana Plumb kijelentéseit. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./

2004. szeptember 14.

A román belpolitikába való elfogadhatatlan beavatkozásnak minősítette Titus Corlatean, a Szociáldemokrata Párt szóvivője Németh Zsolt Fidesz-képviselő bírálatát a román választási törvényről. Németh Zsolt nehezményezte, hogy a jogszabály "megnehezíti az erdélyi Magyar Polgári Szövetség indulását" a választásokon, és hogy ez a törvény az RMDSZ támogatásával született meg. A szóvivő szerint Németh Zsolt ismételten a "politikai zsarolás határát" súrolja azzal, hogy kilátásba helyezte, a kérdés Románia EU-csatlakozását is befolyásolhatja. /Román felháborodás a fideszes vádakra. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./

2004. október 23.

Január elsejétől a határokon túl élő román nemzetiségű személyek egy sor oktatási és kulturális jogot kapnak Romániában, köztük az oktatás minden szintjéhez való hozzáférést, valamint tanulmányi ösztöndíjak megpályázásának lehetőségét. Titus Corlatean, a Határon Túli Románok Hivatalának vezetője elmondta, ugyanazokat a jogokat biztosítják majd a román kulturális környezethez kapcsolódó személyeknek is – Romániából elszármazott zsidóknak, szászoknak, sváboknak – akik ragaszkodnak szülőföldjükhöz. /A határon túli románok támogatása. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 23./

2004. október 25.

Kizárólag oktatási és kulturális téren nyújt támogatást a határon túli románok számára az a törvény, amelyet legutóbbi ülésén fogadott el a kormány, és amely 2005. január elsejétől lép érvénybe. A jogszabály hozzávetőlegesen 12 millió románt érint, ez azonban nem hivatalos adat, ugyanis máig nem készült statisztika arról, hány román él szerte a világon. A törvényt előkészítő Határon Túli Románok Hivatala elnöke, Titus Corlatean többször is hangsúlyozta, hogy „eurokonform” dokumentumról van szó. A törvény értelmében a határon túli románok bármilyen szinten tanulhatnak Romániában, és oktatási ösztöndíjakban részesülhetnek; emellett továbbképzésen vehetnek részt, és megkaphatják a pedagógusoknak járó kedvezményeket; ingyenesen férhetnek hozzá az állami kulturális intézmények szolgáltatásaihoz; szintén térítésmentesen juthatnak vízumhoz, ha „nyelvi, etnikai, vallási és kulturális önazonosságuk” megőrzése érdekében szervezett rendezvényen szeretnének részt venni Romániában. A jogszabály szerint a parlament védnöksége alatt évente egyszer ülésezik külföldön vagy az országban a Románok Világkongresszusa. A kongresszus megválasztja az állandó jelleggel tevékenykedő, jogi személyiséggel rendelkező Románok Világtanácsát. E testület feladata lesz tanácsot adni, és segítséget nyújtani a kormány szakintézményeinek. A Határon Túli Románok Hivatala együttműködik a Külügyminisztériummal, valamint az oktatási és a kulturális tárcával is. A magyar kormánynak nincs kifogása a kedvezménytörvény ellen. /Cs. P. T.: Elkészült a román „státustörvény”. = Krónika (Kolozsvár), okt. 25./

2005. március 15.

Nem zárja ki a Nagy-Románia Néppárttal (PPRM) való együttműködést a Szociáldemokrata Párt (PSD). Feltételként azonban megszabják, hogy az alakulat a demokratizálódást tűzze zászlajára – jelentette ki Titus Corlatean, a PSD szóvivője. Együttműködésüket az is indokolná, hogy mindkét párt ellenzéki – értékelte a szóvivő. /Röviden rovat. = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./

2005. április 15.

„Románia azt szeretné, ha Magyarország az elsők között ratifikálná Románia EU-csatlakozási szerződését” – hangoztatta április 14-én Mircea Geoana volt külügyminiszter, a szenátus külügyi bizottságának elnöke, miután megbeszélést folytatott az Országgyűlés külügyi bizottságának Németh Zsolt által vezetett küldöttségével. A fideszes politikus hangsúlyozta: a magyar parlament támogatja ugyan Románia EU-csatlakozását, de fenntartásokkal. Megismételte, Budapest fontosnak tartja, hogy a romániai magyarság autonómiája megvalósulhasson. A honatya továbbá kiemelte a székely fejlesztési régió létrehozásának szükségességét, majd javaslatot tett parlamentközi munkacsoportok alapítására. Titus Corlatean bírálta a Fidesz európai parlamenti képviselőit amiatt, hogy a strasbourgi szavazás előtt Románia csatlakozását „megpróbálták” az erdélyi magyarság és a Székelyföld autonómiájának megadása feltételéül szabni. /Rostás Szabolcs: Autonómiaügyben bírálja az ellenzék a Fideszt. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 15./

2005. június 10.

Vádat emeltek Ion Iliescu volt államfő ellen a hat halálos áldozatot követelő 1990-es „bányászjárás” miatt – közölte a politikus ügyvédje. A volt államfő törvényhozói mentelmi joggal rendelkezik, és nem állítható bíróság elé. Iliescu piszkos elterelő műveletnek, provokációnak nevezte a vádemelést, betegségére hivatkozva nem jelent meg a katonai ügyészség előtt. A volt államfőt több vezető politikus is védelmébe vette. Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke úgy vélte, hogy Iliescu vád alá helyezése morális lincselési kísérlet. Titus Corlatean, a Szociáldemokrata Párt szóvivője szerint Iliescu vád alá helyezése újabb fejezete a kormányzat által az ellenzék vezető politikusai ellen indított rendszeres támadásnak. A pert 1997-ben a bányászjárások áldozatait tömörítő egyesület indította. A szervezet vezetői bűnvádi feljelentést tettek többek között Miron Cozma, Ion Iliescu, Petre Roman, Gelu Voican Voiculescu, Traian Basescu és Mihai Chitac tábornok ellen, akiket azzal vádoltak, hogy megszervezték a bányászok Bukarestbe hozatalát. /Vádat emeltek Iliescu ellen. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./

2005. november 26.

A Demokrata Párt (DP) nem szab ki szankciókat a képviselőház közigazgatási bizottságának demokrata tagjaira, akik elutasították a kisebbségi törvény tervezetét, közölte Emil Boc pártelnök. Megegyeztek, hogy támogatják ezt a törvénytervezetet, a Velencei Bizottság módosítási javaslataival. Monica Iacob Ridzi (DP) EP-megfigyelő kijelentette, a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvény elfogadása nem feltétele Románia uniós csatlakozásának. A DP-képviselő nyilatkozata ellentétes a Nemzeti Liberális Párt (NLP) europarlamenti megfigyelőinek nyilatkozataival, akik azt közölték, hogy a kisebbségi törvényt az EP-képviselők Románia uniós csatlakozásának feltételeként emlegetik. Titus Corlatean (SZDP) EP-megfigyelő megerősítette Ridzi asszony nyilatkozatát, miszerint Románia EU-csatlakozásának nem feltétele a kisebbségi törvény elfogadása, a kormány által beterjesztett formában. /Ideges román európarlamenti megfigyelők. Demokrata és szociáldemokrata offenzíva a kisebbségi törvény ellen. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./

2005. december 7.

A képviselőházban megkezdődött a szakbizottságban a kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet általános vitája. December 6-án a jogi, fegyelmi és mentelmi bizottság vitattak meg a tervezetet. A jogi bizottság ülésén Titus Corlatean szociáldemokrata képviselő azt kérdezte, EU-s követelmény-e ez a törvény, vagy sem. Markó államtitkár utalt arra, hogy a kisebbségi jogok megjelennek más törvényekben is. Lucian Bolcas /Nagy-Románia Párt/ képviselő azzal vádolta a kezdeményezőket, hogy ezzel a törvénnyel fel akarják robbantani a román államiságot. /Béres Katalin: A kisebbségi törvény képviselőházi vitája. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./

2005. december 7.

Titus Corlatean, a Szociáldemokrata Párt alelnöke, tagja a román európai parlamenti megfigyelő csoportnak. Haragszik az RMDSZ-re a kisebbségi törvénytervezet, illetve, ahogy mondja, a Székelyföld „enklavizálása” miatt. Haragszik az Európai Parlamentre, mert szerinte „erősen” kötik az ebet a karóhoz éppen a sokat pocskondiázott kisebbségi törvény okán. Mint nyilatkozta, a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvény elfogadását feltételül szabják Románia európai uniós csatlakozásához. Corlatean felháborodott, aimért az Európai Parlament külügyi bizottsága függeléket fogadott el Pierre Moscovici jelentéséhez, amelyben arra szólítják fel a román hatóságokat, hogy hozzanak kiegészítő intézkedéseket a magyar kisebbség védelmének biztosítására, amelynek összhangban kell lennie a szubszidiaritás és az úgynevezett „self-governance” elvével. Corlatean véleménye szerint szándékosan félremagyarázzák a „self-governance” elvét, amely az európai normák szerint kizárólag a helyi közigazgatási autonómiát jelenti. /Mózes Edith: Corlatean haragos. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 7./

2006. február 4.

Riadalmat okozott Bukarestben, az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésén a múlt héten Frunda György kezdeményezésére elfogadott 1735. számú ajánlás, amely a nemzet fogalmának meghatározásáról szól. Kormánypárti és ellenzéki politikusok egyaránt árulással vádolták az RMDSZ-t. „Mérgezett ajánlás”, „Frunda cselszövése”, „Románia elleni magyar támadás”, „A román államot ért sértés” címek olvashatók a Ziua című bukaresti lap február 2-i számában. Az „RMDSZ-nek sikerült kikényszerítenie az Európa Tanácsban” a romániai kisebbségi törvénytervezet támogatását. A lap szerint emiatt a román alkotmány „első szakaszából el kell tűnnie a ’nemzetállam’ kitételnek”, továbbá „Románia köteles elfogadni a kisebbségi statútumot az oly vitatott kulturális autonómia tételével együtt”, a román jogszabályrendszert pedig úgy kell módosítani, hogy „lehetővé tegye autonóm közigazgatási struktúrák megteremtését”. A Ziua felemelte szavát az Európai Parlamentben néhány nap múlva bemutatásra kerülő, a csángó gyerekekről szóló magyar dokumentumfilm ellen. A két Bákó megyei faluban, Pusztinán és Klézsén 2004 folyamán forgatott film a román többségiek által elnyomott csángó gyermekek drámáját mutatja be az Európai Parlament képviselőinek. Adrian Cioroianu NLP-s szenátor a lapban „propaganda-filmnek” nevezte a Strasbourgban bemutatásra kerülő magyar dokumentumfilmet, az ellenzéki szociáldemokrata párti Titus Corlateanu europarlamenti megfigyelő azt nyilatkozta, hogy „a magyar lobbi ilyen fajta akciói sértik a román államot”. Varujan Vosganian liberális párti strasbourgi képviselő szerint Frunda „túllépte” jelentése témájának határát és azt „a kulturális autonómia irányába tolta el”. Daniel Ionescu konzervatív párti képviselő „zsiványságnak” bélyegezte a Frunda-jelentést és kijelentette: „Frunda nem Románia érdekeit képviseli az ET-ben”. Ioan Rus, az SZDP alelnöke a párt Országos Tanácsának ülésén mondott beszédében bírálta, hogy az RMDSZ kormánypártként a helyi autonómiát erőlteti. Daniel Buda, a Demokrata Párt Kolozs megyei képviselője azzal vádolta Frundát, hogy az RMDSZ és nem Románia érdekeit védte. /Támadások célpontjában az RMDSZ. Bukarestben riadalmat okozott Frunda jelentése. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./

2007. december 17.

December 15-én megszavazták a demokrata és a liberális-demokrata küldöttek a PD és a PLD egyesülését, ami egy új párt, a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) létrehozását jelenti. Az új párt elnöke, Emil Boc korábbi demokrata pártvezető nem titkolta: biztos abban, hogy a választások után a PD-L kormányozza majd az országot. A PD-L „mentora” Traian Basescu államfő az alakuló küldöttgyűlésen az nem vett részt. Titus Corlatean, a Szociáldemokrata Párt /PSD/ főtitkára szerint a PD és a PLD egyesülésének „semmilyen ideológiai alapja nincs, csupán az államfő politikai érdekeit szolgálja”. /Cs. P. T. : Megalakult az elnöki párt. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./

2008. január 14.

„Az autonómia és a kisebbségi jogok kérdését fel lehet, és fel kell vetni Brüsszelben, amikor az etnikumközi kapcsolatokról tárgyalnak – jelentette ki sajtótájékoztatóján Markó Béla RMDSZ-elnök. Titus Corlatean, a Szociáldemokrata Párt (PSD) EP-képviselője szerint Tőkés László azon törekvése, hogy az európai fórumok elé vigye az autonómia ügyét, alkotmányellenes, és a PSD képviselői ellenezni fogják. Markó erre reagálva úgy vélte, hogy az autonómia felvetése azért is szükséges, mivel a kisebbségekre vonatkozóan az EU szintjén csak „szép elvek” és egyezmények léteznek. Mint mondta, az RMDSZ konkrét szabályozás kidolgozását szorgalmazza, ellenben úgy vélte, az autonómia kérdését itthon, Romániában kell megoldani a többséggel való egyeztetés révén. /Pap Melinda, Incze Vanda: Markó európai autonómiaszabályozást sürget. = Krónika (Kolozsvár), jan. 14./

2008. március 19.

A Projekt on Ethnic Relations (PER) etnikumközi kapcsolatokkal foglalkozó amerikai szervezet március 18-án bukaresti kerekasztal-megbeszélést tartott, azonban pártok nacionalista hangvételének visszafogását célzó tanácskozáson – az RMDSZ-en és a Szociáldemokrata Párton (PSD) kívül – a meghívott politikai alakulatok képviselői nem jelentek meg. A zárt körű tanácskozáson az RMDSZ-t képviselő Márton Árpád a kisebbségi törvény elfogadásának kudarca felett sajnálkozott. Titus Corlatean, a PSD európai parlamenti képviselője nehezményezte Márton Árpád „pesszimista hangvételét”. Corlatean szerint a Hargita és Kovászna megyei magyarok számára a választás szabadságát a román pártokra való szavazás jelentené. /O. M. : Párt-kerekasztal, pártok nélkül. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./

2008. július 16.

Titus Corlatean szerint az EU keleti szomszédsági megállapodásait kell eszközül hívni ahhoz, hogy Bukarest és Budapest jobban képviselhesse az Ukrajnában élő román és magyar népcsoportok ügyét. Corlatean a Nastase-kormányban államtitkári rangban foglalkozott a határon túli román közösségek ügyeivel. Szerinte az EU-tag Románia háromféleképpen segítheti a szomszédos államokban kisebbségben élő román közösségeket. Elsőként úgy, hogy felhívja az érintett országok figyelmét a román kisebbségek helyzetére. Bukarest ugyanakkor a kétoldalú kapcsolatokon keresztül is képviselheti a határon túli román közösségek érdekeit. Harmadsorban jönnek számításba a romániai törvényhozási eszközök. Corlatean indítványozta egy olyan törvénynek az elfogadását, amely a határon túli román közösségek kulturális identitásának a megőrzését támogatja. Ezt megszavazta a parlament. Az ukrajnai oktatási törvény megváltoztatása hátrányosan érinti az ukrajnai kisebbségeket. Sólyom László magyar köztársasági elnök ezt hangsúlyosan felvetette a közelmúltban tett ukrajnai látogatásán. Bukarest nem tett hasonlót. Corlatean szerint a Szociáldemokrata Párt mindig aktívabb volt ebben a kérdésben. Az európai félnek a kisebbségvédelem terén is elvárásai vannak Ukrajnával szemben. Ebben a kérdésben Romániának és Magyarországnak az európai családon belül kell lépnie. /Gazda Árpád: Összefogás szükséges. = Krónika (Kolozsvár), júl. 16./

2009. május 4.

Románia cáfolja, hogy uniós állampolgárságot készülne adni több százezer moldovainak, a vonatkozó törvény módosítása azonban éppen ezt eredményezheti. Titus Corlatean, a szenátus külügyi bizottságának elnöke kifejtette, a vér joga alapján a valamikor román területen élt személyek nem is veszíthették el román állampolgárságukat. Traian Basescu államfő arról szólt, hogy Románia felelősséget érez a határon túl élő nemzettársak iránt, és olyan jogok biztosítását szabta feladatul a kormányzatnak, amelyek kizárólag az állampolgársághoz kötődnek. A szabad közlekedéshez való jog ugyanis, amelyet a román elnök tételesen is említett, az uniós tagság – esetleg kétoldalú megállapodás – függvénye. /Szőcs Levente: Román állampolgárság: vér és jog. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

2009. szeptember 7.

Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke kijelentette: pártja azt kéri a Legfelső Semmítő- és Ítélőszéktől hogy indítson nyomozást a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és a Magyar Polgári Párt (MPP) által Székelyudvarhelyen szervezett nagygyűlés résztvevői ellen, és büntesse meg őket. Ugyanakkor bírálta Traian Basescu államfőt, mivel nem játszott moderátor-szerepet az ügyben. – A Nemzeti Liberális Párt arra kéri az állam valamennyi intézményét, elsősorban az ügyészséget, hogy indítson nyomozást, és büntesse meg székelyudvarhelyi rendezvény résztvevőit. Hozzátette: a PNL mindig a nemzeti kisebbségek jogainak támogatója volt, hangsúlyt helyezve a kulturális jogokra. /Ügyészségi vizsgálatot kér Crin Antonescu. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./ Heves magyarellenes reakciót váltott ki a bukaresti parlamenti pártok részéről a két székelyföldi nagygyűlésen megfogalmazott autonómiaigény. A román politikusok többsége érdekes módon leginkább az SZNT és az MPP által Székelyudvarhelyen rendezett találkozón elhangzottakat bírálta, holott azon ugyancsak a területi önrendelkezés mellett foglaltak állást. Corneliu Vadim Tudor, a szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt elnöke, európai parlamenti képviselő felszólította az erdélyi magyarokat: költözzenek Dél-Tirolba, ha tetszik nekik a területi autonómia, Gheorghe Funar, PRM főtitkára pedig népszavazást rendeztetne a székelyföldi önrendelkezés tárgyában. Titus Corlatean, a szenátus külügyi bizottságának PSD-s elnöke szerint az egységesülő Európában az erdélyi magyarok 20. századi nézeteket vallanak „szeparatista” téziseikkel, miközben szenátor kollégája, Lia Olguta Vasilescu szerint a nagygyűléseken megjelent önkormányzati képviselőktől meg kell vonni mandátumukat az ország területi integritásának veszélyeztetése miatt. /Rostás Szabolcs: Etnikai válsággal és szeparatizmussal riogatnak a román politikusok a nagygyűlések kapcsán. = Krónika (Kolozsvár), szept. 7./


lapozás: 1-22




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998