udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Tolcsvay Béla

1996. október 29.

Okt. 29-én tartották Nagyváradon a Bihar megyei RMDSZ műsoros kampányzáró rendezvényét. Az RMDSZ székházában Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke köszöntötte a megjelenteket. Kifejtette, hogy nem szabad csak a romániai magyarság megmaradását célul tűzni, mert az RMDSZ-nek küzdenie kell a magyarság fejlődéséért, gyarapodásáért is. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az egyházi és polgári szerveződések megerősödésének fontosságát emelte ki, és elmondta, nemcsak a listán levő személyekért, hanem az egész közösségre szavaznak nov. 3-án. Az estet Tolcsvay Béla és Budai Ilona koncertje tette emlékezetessé. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 29., 898. sz./

2003. szeptember 4.

A Partiumi Magyar Napok rendezvényei során mutatták be Gecse Géza Állam és nemzet a rendszerváltás után című kötetét, mely válogatás a szerzőnek Kossuth Rádióban elhangzott műsoraiból. Gecse Géza a vele készült interjúban beszámolt arról, hogy az első kiadást tavaly áprilisban a két választás között mutatta be Habsburg Ottó Budapesten, a Gellért Szállóban. A második és a harmadik kiadást idén jún. 30-án mutatták be a Magyar Kultúra Alapítvány székházában. Könyvét Délvidéken öt helyen mutatták be, továbbá Pozsonyban és Beregszászon, mindenhol nagy volt az érdeklődés. Tolcsvay Béla javasolta, hogy havonta legyen egy nap a Tolcsvay Klbubban Határok nélkül címmel, ezt Gecse állítsa össze. Ez 1999 óta folyik. Gecse leszögezte, hogy a mai magyar társadalom, az újságírókkal együtt, nem tud eleget a határon túli magyarokról. A tízéves évforduló alkalmával Gecse vizsgálta, hogy hány újságíró tűnt el a műsorból. Nagyon sokan, tudniillik kiderült, hogy csak nagy többletmunkával tudják ezt a típusú műsort elkészíteni, mert sok mindennek utána kell hogy nézzenek. A Magyar Televízióban jó ideig nem voltak határon túli műsorok. A magyarországi fórumok akkor foglalkoznak a határon túli magyarok ügyeivel, ha ez külpolitikai témává válik. /Túrós Lóránd: Állam és nemzet - kötetben. Beszélgetés Gecse Gézával, a Határok nélkül szerkesztőségvezetőjével. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 4./

2004. október 1.

Tizenkettedik alkalommal rendeztek Báthory Napokat Szilágysomlyón, a 11. orvostudományi konferenciával egyidőben, szept. 24–26. között. Nyitányként ifjúsági napot tartottak a kolozsvári diákszínjátszók, táncházzal. A rendező Báthory István Alapítvány (BIA) és a Magyar Egészségügyi Társaság (MET) időszerű témát tűzött napirendre: a magyar nemzet fogyásának kérdését. Ezúttal nem kimondottan orvostudományi előadások hangzottak el. Fekete Gyula író (Budapest) Sorskérdések címmel értekezett. Az utóbbi évtizedekben az értékrendet az egyénre szűkítik, szem elől tévesztik a nemzetet, társadalmat, közösséget, közösséget, fejtette ki. Prof. dr. Iván László (Budapest) A magyarság széthullásának és megmaradásának lelki tényezői címmel tartott előadást. Dr. Korzenszky Richárd, a tihanyi bencés apátság perjele a család, iskola, erkölcs összefüggéseit taglalta. Megnyílt Nagy Dániel grafikus és Kristófi János festő kiállítása, emellett könyv- és folyóirat-ismertetőkre is sor került. Egyéni előadóesten fellépett a budapesti énekes, Tolcsvay Béla. A Báthory Napok záró eseménye a helyi római katolikus templomban tartott ökumenikus istentisztelet volt, majd megkoszorúzták Báthory István mellszobrát. – Aláírták a Szilágysomlyó és Albertirsa közötti testvérvárosi kapcsolatot. /Fejér László: XII. Báthory Napok Szilágysomlyón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

2004. október 13.

A Kovászna Megyei Művelődési Központ, a Megyei Könyvtár, a Székely Nemzeti Múzeum, a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Ház, valamint a Kovászna Megyei Tanács szervezésében megkezdődtek Sepsiszentgyörgy az Őszi Művelődési Napok. Az október 23-án záruló rendezvény nemcsak a megye városaira, de a falvakra is kiterjed. Sepsiszentgyörgyön Jánosi József Háromszéki táncok c. könyvbemutatója után az Eszterlánc táncegyüttes, majd a Háromszék Táncegyüttes lépett fel. Délután a Hajnal akar lenni népdalénekes vetélkedő helyi elődöntőjére került sor. Kézdivásárhelyen a Magyar Mise rockoratóriumot mutatta be Tolcsvay László és Tolcsvay Béla, Kovásznán Incitato képzőművészeti kiállítást nyitottak meg, Zabolán pedig Kovászna és vidéke című könyvet mutatta be a két szerző, Váradi Péter Pál és Löwey Lilla. A következő napok programja is gazdag. Lesznek kiállítások, könyvbemutatók, előadások, író-olvasó találkozók, koncertek. Ezeken a napokon a Kovászna megyei múzeumokba, képtárakba ingyenes a belépés. /(Éltes Enikő): Őszi Művelődési Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./

2007. március 17.

Igen szoros kapcsolat épült ki Illés Lajos, a nemrég elhunyt zenekarvezető és a disznajói fiatalok között. Illés Lajos özvegye, Makkai Lilla lelkipásztor 1992-ben parókiáján, a magyarországi Kisorosziban létrehozta a Protestáns Ifjúsági Missziót. Felvállalták, hogy határon túli tehetségeket támogatnak, így jutottak el Erdélybe, Szászrégenbe, majd a Marosvécs községhez tartozó Disznajóra, ahol 1993-ban meghívták Kisorosziba a Csősz Irma nyugdíjas óvónő által vezetett naiv festészeti kör tagjait. Disznajón hagyományőrző néptánccsoport is tevékenykedik. Felkérték a táncosokat, hogy szerepeljenek Tolcsvay Béla Napfényfia című zeneművében. Ezután Illés Lajos magyar költők hazafias verseinek feldolgozásával megírta Magyar Ének (Cantus Hungaricus) c. művét, amiben szintén a disznajói fiatalok táncoltak. 1993 óta folyamatosan turnéznak a darabbal. Voltak vele 1998-ban a Magyarok Világtalálkozóján, de bejárták Erdélyt, a Felvidéket, s Budapesten is többször színpadra léptek. Illés Lajosék annyira megszerették Erdélyt, hogy Énlakán vásároltak házat, oda jártak nyaralni. /(vajda): Illés és a disznajóiak. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 17./

2007. október 8.

Élő történelemórán emlékeztek az aradi 13-ra Vajdahunyadon, az EMKE és RMPSZ helyi szervezete által rendezett ünnepségen október 6-án, amely egyben megnyitotta a XIII. Hunyadi Kultúrnapokat. A Magyar Házban népünk múltját idéző könyvkiállítás várta az érdeklődőket, akik Tolcsvay Béla zenéjét hallhatták. Kofity Magda megyei RMPSZ-elnök a magyar- és világirodalom igazi gyöngyszemeit szólaltatta meg diákjaival. /Gáspár-Barra Réka: Értékteremtő emberként élni. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 8./

2009. március 16.

Március 15-én Temesváron az RMDSZ képviselői, mint minden évben, a kegyelet koszorúit helyezték el Eftimie Murgu szobránál és Klapka György emléktáblájánál. Több száz temesvári magyar rótta le idén is kegyeletét Petőfi Sándor szabadfalui emlékművénél. A Bartók Béla Dalegylettel együtt énekelték az egybegyűltek a Szózatot és a Himnuszt. Több mint ezer temesvári és a megyéből érkezett magyar gyűlt össze március 15-én este a gyárvárosi Millenniumi templomban, ahol Tolcsvay László és Tolcsvay Béla rockoratóriumát, a Magyar Misét adták elő a Csiky Gergely Színház művészei és meghívottjaik. Bevezetőként Tolcsvay László adott elő egy legszebb szerzeményeiből. A rendszerváltás óta eltelt két évtized egyik legemlékezetesebb ünnepségének csúcspontja a Magyar Mise rockoratórium előadása volt. /Pataki Zoltán: Magyar Mise a Millenniumi templomban. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 16./


lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998