udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Tolnai Ottó

2001. szeptember 14.

Az anyagi források csökkenése szorult helyzetbe hozta a közös bérleményben működő kolozsvári magyar operát és színházat. Emiatt a két intézmény között már évek óta húzódó vita még inkább kiéleződött. Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója sérelmezte, hogy a felújítási és karbantartási munkálatokban nem vesz részt az opera. Simon Gábor, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója ellenben úgy véli, az általa vezetett intézmény nem is vehet részt ezekben a munkálatokban, ugyanis az épület adminisztrálása egy 48-as minisztériumi rendelet alapján a színházra tartozik. "Mi nem is kapunk pluszpénzeket ilyen célokra. A működésre kiutalt összegeket pedig nem fordíthatjuk karbantartásra, mert büntetést kockáztatunk azzal, hogy a pénzt nem a rendeltetése szerint használjuk fel." "Tompa ellenszenve művészi önzésből fakad, ezért is használ övön aluli módszereket" - mondja Simon. A megromlott viszony miatt a két intézmény egymás között románul levelezik, Tompa ugyanakkor panaszait a minisztériumba is megküldi. "Meg kell mondanom, szégyellném ezt megtenni, így Tompa leveleire magyarul válaszolok" - kommentálta az esetet Simon. /Papp Sándor Zsigmond: Románul leveleznek. Simon-Tompa konfliktus Kolozsváron a színpad felújítása miatt. = Krónika (Kolozsvár), szept. 14./ Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója beszámolt a következő évad terveiről. Egy alternatívnak is nevezhető előadással nyitnak, Mrozek Károly c. egyfelvonásosát az ő rendezésemben mutatják be a Malom utcai zsinagógában, melyet a Tranzit Alapítvány multifunkcionális térré alakított át. Az igazgató a többi előadásokat is felvázolta, köztük lesz Tolnai Ottó vajdasági magyar szerző Végeladás c. drámája. Nem tudtak új tagokat szerződtetni, de törekednek arra, hogy az ország legerősebb társulat maradhassanak. Vlad Mugur rendező távozásával a társulatot pótolhatatlan veszteség érte. Tompa, mint jelezte, objektív okok miatt nem lehet személyesen jelen Gyergyóban, az idei színházi kollokviumon. A többi színházhoz hasonlóan a kolozsvári Állami Magyar Színház költségvetése is jelentősen csökkent, emiatt néhány alkalmazottnak nem tudták megújítani az éves szerződését, s a produkciókra fordítható összegek is jóval alacsonyabbak az eddigieknél. 1997 óta épül a színház stúdióterme, de a 2002-re tervezett megnyitást legalább három évvel kell elnapolniuk. - Nagy gondot okoz jelen pillanatban az Állami Magyar Operával való együttélés. Simon Gábor igazgató azt nyilatkozta, hogy Tompa Gábort zavarja a Magyar Opera. "Ez így egyszerűen hazugság." Tompa az opera jelenlegi vezetését alkalmatlannak tartja. /Évadkezdés-200. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./

2004. március 12.

Márc. 10-én 84 magyar író – köztük határon túliak is, mint az erdélyi Kovács András Ferenc, Láng Zsolt és Szilágyi Júlia, a felvidéki Grendel Lajos, a párizsi Fejtő Ferenc, az ungvári Balla D. Károly, az újvidéki Tolnai Ottó és Végel László – kilépő levelet fogalmazott meg az Írószövetségből, mivel annak választmánya nem foglalt állást egyik választmányi tag, Döbrentei Kornél antiszemita megnyilvánulásaival kapcsolatban. A kilépések egyik szervezője, Tábor Ádám a Magyar Hírlapnak nyilatkozva elmondta: az Írószövetség, különösen a határon túli magyar irodalom tekintetében, fontos szerepet töltött be. Mára azonban fügefalevélül szolgál egy irányzatnak, a nép-nemzetinek, hogy az összes magyar író nevében lépjen fel. /Cseke Gábor: Földindulás a Magyar Írószövetségben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./

2005. június 2.

Budapesten a Vörösmarty és a Szent István téren százötven pavilonban 229 könyvkiadó vonultatja fel újdonságait a június 2-án kezdődő 76. Ünnepi Könyvhéten. Tolnai Ottó nyitja meg a június 6-án záruló rendezvénysorozatot. Erdélyből jelen lesz többek között a Pallas Akadémia, Polis, T3, Kalota, Mentor, Pro-Print, Impress, Komp-Press, Erdélyi Múzeum-Egyesület, Koinónia, Irodalmi Jelen, Glória, Erdélyi Gondolat és a Kriterion. Újdonságnak számít, hogy az idén az ünnepi könyvhétre megjelent az erdélyi katalógus is, amely a könyves céhhez tartozó kiadóknak az utóbbi egy év könyvtermését mutatja be – kiadónként csoportosítva, színes fotókkal illusztrálva. Érdeklődésre tarthat igényt a Temesvár régi ábrázolásai című kötet Jancsó Árpád és Balla Lóránd szerkesztésében. /Antal Erika: Katalógussal mutatkoznak be a könyvhéten az erdélyi kiadók. = Krónika (Kolozsvár), jún. 2./

2005. november 12.

A XI. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron bemutatkozott a budapesti Kráter Műhely Egyesület. Turcsány Péter három legújabb kötetüket mutatta be: Ambrus András Székely Trianon, Wass Albert Voltam, valamint Németh László Emberi színjáték című műveit. Ambrus András regénye egy Maros menti faluban játszódik 1925-ben. Wass Albert Voltam című könyve gyűjtemény. Mivel a kiadó az életműsorozat végére ért, ebbe a kötetbe az író önéletrajzi jellegű írásait válogatták. A Kráter bemutatója utáni irodalmi beszélgetésre Grendel Lajos Pozsonyból, Tolnai Ottó Palicsról, míg Láng Zsolt Marosvásárhelyről érkezett, így a felvidéki, délvidéki és erdélyi irodalom képviselői ültek az asztalhoz. /Nagy Botond: Csütörtöki vásárdramaturgia. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 12./

2005. november 14.

November 12-én véget ért a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár, rendhagyóan sok új kötetet mutattak be, több író dedikált a standok mellett. /Nagy Botond: Bezárta kapuit a könyvvásár. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 14./ Káli Király István, az Erdélyi Magyar Könyves Céh elnöke, a fesztivál igazgatója elmondta sikeres vásárt zárt a céh. A Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár forgalma megközelítette a másfél milliárd régi lejt, ami, Káli szerint, a város gazdasági potenciáljára való tekintettel tekintélyes összeg. A közönség elsősorban az ismeretterjesztő és történelmi könyveket kereste, de helyenként a szépirodalmi művek iránt is élénk érdeklődést tanúsított. Eljött a pozsonyi Kalligram magyarországi, felvidéki és vajdasági szerzőgárdája: Tolnai Ottó, aki a Költő disznózsírból című, Magyar Irodalmi Díjjal kitüntetett, a Parti Nagy Lajos által vele készített beszélgetéseket tartalmazó kötetet dedikálta, bemutatták Grendel Lajos Mátyás király New Hontban című nagysikerű regényét; Németh Gáborral, Zsidó vagy? című könyve kapcsán, Mészáros Sándor irodalomtörténész beszélgetett. Az erdélyiek közül Láng Zsolt, Demény Péter, Visky András, Lövétei Lázár László dedikált, valamint a csíkszeredai Pallas-Akadémia szerzői: Vári Attila, Ferenczes István, Cseke Gábor, Balázs Imre József. A kolozsvári Polis bemutatta Horváth Andor A szent liget című tanulmánykötetét. A Kalligram Kiadó és a marosvásárhelyi A Hét hetilap közös vállalkozásaként, a pozsonyi kiadó által felajánlott kötetekkel elindították a Kortárs Kulturális Könyvalapot, hogy folyamatosan hozzáférhetővé tegyék az erdélyi olvasók számára is a mai irodalmi, művészeti kiadványok legjavát. /Lokodi Imre: Sikeres vásárt tudhat maga mögött az Erdélyi Magyar Könyves Céh. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./

2008. január 31.

A schengeni határok életbeléptetése környékén különféle rendezvényeken emlékeznek arra, milyen sanyarú, tragikus volt a sorsuk azoknak, akik nyugatra szerettek volna utazni – Magyarországról. Nem emlékeztek azonban azokra az utakra, a megalázó határát(nem)lépésekre, amelyek Magyarország keleti határain zajlottak, de még inkább zajlottak volna. Jó néhányról tudunk. Vajon hányról nem? Például arról, hogy a Magyarországról kiutasított – P. – osztrák újságíró Nagyváradon találkozott kedvesével és Eörsi Istvánnal 1980-ban vagy 81-ben. Eörsi ezt az alkalmat használta fel arra, nem kevés szamizdatpéldányt magához ragadva ellátogasson Nagyváradra. Kőrössi P. József összehozna egy konferenciát, amelyen mesélnének egykori keleti határsértők. Azokat hívná meg, akik ma már közéletivé magasztosulak, és olyanokat, akiket elfeledtek. A szellem, a szellemi élet, a gondolkodás és a gondolat csempészeit. Talán és első körben: Adonyi Nagy Mária költő, Ara-Kovács Attila filozófust, Balla D. Károly írót, Balla Zsófia költőt, Barna Imre írót, műfordítót, Cs. Gyimesi Éva egyetemi tanárt, publicistát, Csaplár Vilmos írót, Füzi László írót, szerkesztőt, Gellért Gyöngyi szerkesztőt, Grendel Lajos írót, szerkesztőt, Huszti Péter színművészt, Jávor István képírót, S. Nagy Katalin művészettörténészt, Kányádi Sándor költőt, Kukorelly Endre költőt, Lászlóffy Aladár költőt, Radnóti Sándor esztétát, egyetemi tanárt, ifj. Rajk László építészt, Sáska Géza szociológust, Szendrei Lőrinc újságírót, Szőcs Géza költőt, TGM filozófust, Tőzsér Árpád költőt, Udvardy Frigyes ötvenhatos utazót, Zirkuli Péter költőt, egyetemi tanárt. És mindenki hozhatna magával még három, talán tíz másvalakit. Meghívná a déli háború katonaszökevényeit, dr. Máriást, Bozsik Pétert, a határsértőket, Tolnai Ottót, Domonkos Istvánt, Maurits Ferencet, Benes Jóskát. Határmese-konferenciájára meghívná a névházasságokba beszármaztatott feleségeket és férjeket, a nyolcvanas évek névtelen könyv-, szamizdat- és kéziratcsempészeit, Ilia tanár urat és az akkori Széchényi Könyvtár egyetemista könyvfutárjait. Bodor Ádám (A börtön szaga), Kornis Mihály (Kádár János utolsó beszéde) és Dragomán György (A fehér király) könyve szól már csak arról az örökségről, amiben élünk. /Kőrössi P. József: Határsértők – Schengen előtt, Schengen után Gyermekeimnek. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), jan. 31./ (Az Élet és Irodalom hetilapban megjelent anyagnak a szerző által szerkesztett, kiegészített változata)

2008. március 8.

Megjelent a Délvidéki magyar képzőművészeti lexikon /Timp Kiadó, Budapest/, Balázs-Arth Valéria vaskos, hiánypótló kötete, melyet Budapesten, az Országos Széchényi Könyvtárban mutattak be. A kötetben délvidéki, azaz a történelmi Magyarország első világháború után leválasztott déli részein, majd a volt Jugoszlávia, később Szerbia, főképp a Vajdaság, Horvátország és Szlovénia területén született, élt vagy ma is ott élő, illetve onnan származó és pályájukat külföldön folytató magyar képzőművészek életét és pályáját tárja az olvasó elé a szerző 402 részletes szócikkben. A kötetben azok a művészek is szerepelnek, akik bár nem onnan származtak, hosszabb-rövidebb ideig a Délvidéken éltek. A kötetet Tolnai Ottó esszéje vezeti be. /Délvidéki magyar képzőművészeti lexikon – könyvbemutató. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 8./

2009. november 14.

Bogdán László új verseskötetében /Felröppenő flamingó/ az átiratok múzeumának újabb termei nyílnak, újra sok a szerepvers. A kötetben a Másvilág ciklus a magyar ötvenhat hőseinek állít emléket, az Ottó és a csipkeverőnő ciklusban pedig egy jelenkori magyar költő, Tolnai Ottó életművének. /Felröppenő flamingó (Bogdán László új könyveit ajánlja az olvasónak). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 14./


lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998