udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 60 találat lapozás: 1-30 | 31-60
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Tolnay István

1996. december 21.

Dr. Mester Zsolt, a Sulyok István Református Főiskola /Nagyvárad/ dec. 20-án átadta a stafétabotot Kovács László professzornak, a Temesvári Műszaki Főiskola matematika tanszéke vezetőjének, aki a váradi főiskolán is tanít. A leköszönő rektor elmondta, hogy 1993 márciusában választották meg. Akkor már tudta, hogy családja után fog utazni Magyarországra. Emiatt csak két évre vállalta a megbízást, végül mégis mostanáig maradt. Az elmúlt évek legnagyobb csapása volt a jogi kar beszüntetése. Ami a sikereket illeti: két kar elnyerte az akkreditálást, tavaly 108, látogatás nélkülin végzett hittantanár kapott diplomát és állást. Bővült a könyvtár, a főiskola és a kollégium terjeszkedett, több mint száz bentlakójuk van, háromszázan étkeznek. Kovács professzor nem tud állandóan itt tartózkodni, ezért munkáját Tolnay István tanácsos, Méder Zsolt gazdasági igazgató, Pálfi József lelkész, a bentlakás igazgatója. /Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 21-22./

1999. január 20.

A Vallásügyi Államtitkárság kimutatást közölt az 1998-ban Romániában működő közép- és felsőfokú egyházi intézményekről. A kimutatás az 1995 júliusában megszavazott, a kisebbségi és felekezeti oktatás számára diszkriminatív helyzetet tükrözi. A felsőfokú egyházi tanintézményeket a kimutatás két kategóriába sorolja: állami egyetemekbe betagozódott karok és ún. "magánintézmények". Tizennégy állami egyetem keretében működik hatvanegy egyházi jellegű kar, közülük hatot akkreditáltak, ötvenötnek pedig ideiglenes működési engedélye van. Magánintézményi státusban van tizenkét intézmény, többek között a Gyulafehérvári Római Katolikus Teológiai Intézet, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet, a Szebeni Protestáns Teológiai Intézet. Ezek közül három nyerte el a végleges akkreditációt, köztük a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet. A helyzet szülte kényszerűség miatt egyes "magánintézmények" igyekeznek megőrizni önállóságukat, ugyanakkor egyes szakjaival betagozódnak az állami rendszerbe. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen például ortodox, római katolikus, görög katolikus, református fakultások egyaránt működnek, pedig mindegyik egyháznak önálló intézményei vannak. A kialakult felemás helyzetek az az oka, hogy az 1997-ben kiadott, mindmáig érvényes 36-os sürgősségi kormányrendelet előírásait az illetékesek nem veszik figyelembe. A rendelet 9. cikkelye ugyanis biztosítja, hogy az egyházi tanintézményeknek a jogát világi szakok indítására, és az állami támogatást is kilátásba helyezi. E támogatási rendszert azonban a mai napig sem dolgozták ki. - Az erdélyi történelmi magyar egyházak középfokú képzésének adatai: 11 római katolikus, 9 református, 1 evangélikus és 2 unitárius, összesen 23 iskola kb. 3200 tanulóval. Sok esetben egy-egy állami középiskola egy-egy egyházi osztályáról van szó, nem önálló középiskoláról. /Tolnay István tanügyi tanácsos: Egy sokatmondó kimutatás margójára. = Partiumi Közlöny (Nagyvárad), IX: évf. 1. sz. - jan. 20./

1999. szeptember 11.

Szept. 11-én a Partiumi Keresztény Egyetem létrehozásának támogatására tartottak nagygyűlést Nagyváradon, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület dísztermében. Az esemény ünnepi jellegét emelte az, hogy a királyhágómelléki egyházkerület 9 évi pereskedés után véglegesen visszanyerte székházát. Az 500 fős hallgatóság előtt Tőkés László püspök hangsúlyozta, hogy a jelenlegi politikai helyzetben egyedül az egyházaknak van esélyük megteremteni az önálló magyar erdélyi egyetemi oktatást. Kiemelte, hogy az Orbán-kormány által az erdélyi magyar felsőoktatás támogatására felajánlott kétmilliárd forint nem kizárólag Váradnak szól, ezért vissza kell utasítani minden olyan kísérletet, mely Erdély és a Partium összeugrasztására irányul. Dr. Csapó I. József szenátor emlékeztetett: immár 40 éve, a Bolyai Egyetem önállóságának megszüntetése óta tart a jogfosztás. Tempfli József katolikus püspök, a Pro Universitatae Partium alapító tagja közölte, hogy szept. 15-én Bukarestben találkoznak a történelmi magyar egyházak vezetői, és az induló egyetem ügyét is megtárgyalják. Bejelentette: amennyiben a katolikusok visszakapnák az egykori premontrei gimnázium épületét, akkor azt felajánlja a Partiumi Egyetem részére. Szilágyi Éva, a Szatmárnémeti Református Gimnázium igazgatónője szerint az önálló felsőfokú magyar oktatási hálózat hiánya veszélyt jelent az általános és középiskolai szintű anyanyelvi oktatásra is. A Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet rektora, dr. Kovács L. Attila szerint örömmel kell üdvözölni a váradi egyetem életre hívásának szándékát, ami az átmeneti időszak fontos bástyája lehet, hiszen "Kolozsvártól nem szabad elszakítani az önálló magyar állami egyetem ügyét". Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke arra emlékeztetett, hogy Tőkés László újra a "temesvári logika szerint cselekedett", és munkatársaival együtt, szembefordulva a sors-örökséggel ismét a tettet választotta. Az új felsőfokú tanintézménynek azt kívánta, hogy "társa legyen Európa minden küldetéses egyetemének". Dr. Kötő József államtitkára, az asszimilációmentes lét nélkülözhetetlen eszközének nevezte a teljes vertikumú anyanyelvi oktatási rendszert. Dr. Kincses Előd, a Maros megyei RMDSZ elnöke szerint ha 500 ezer aláírással megerősített jogos elvárást a román politika továbbra sem veszi figyelembe, akkor lépni kell, ezért üdvözlöm a váradi egyetem létrehozását és a magyar kormány hatékony segítségét. A Partiumi Keresztény Egyetem a tervek szerint az 1990-ben létrehozott Sulyok István Református Főiskolából születik majd, székhelye a Királyhágómelléki Református Egyházkerület most visszakapott székháza lesz. A nagygyűlésen bejelentették, hogy ötezertől 500 ezer lejig terjedő értékben "téglajegyeket" adnak ki, amelyek megvásárlásával mindenki, aki akarja, segítheti a Partiumi Magyar Egyetem ügyét. Ebből az első napon több mint 100 millió lej gyűlt össze. Tőkés László közölte: levelet intéztek Orbán Viktor magyar és Radu Vasile román kormányfőhöz. Utóbbi figyelmét felhívták arra a törvény adta lehetőségre, hogy az államnak módjában áll magánegyetemek támogatása. /Nagyváradi nagygyűlés a visszakapott székházban. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 13., Szűcs László: Zászlóbontás és birtokbavétel. Partiumi egyetemet Temesvár szellemében. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 13./ A nagygyűlés után rendkívüli sajtóértekezletet tartottak, amelyen dr. Kovács Béla, a Sulyok István Főiskola rektora, Tolnai István, a nagyváradi püspöki hivatal tanügyi előadója és Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke válaszolt a sajtó képviselőinek kérdéseire. Tőkés László elmondta: amennyiben sikerül október elejéig bejegyeztetni a Pro Universitatea Partium Alapítványt, az oktatási paletta a filozófia szakkal bővülhet már ebben a tanévben. A 2000-2001-es tanévben pedig, a jogi kar beindítása mellett, várhatóan agrártudományokat és alkalmazott matematikát is oktathatnak majd. A szükséges szellemi hátteret az eddig a főiskolán tanító tanárok fogják biztosítani, a jelenlegi akkreditációs törvényeknek megfelelően. Az egyetem rektora várhatóan dr. Kovács Béla lesz. Az intézmény vezetői évi hárommilliárd lejes költségvetéssel számolnak, és mint ismeretes, a magyar kormány kétmilliárd forintot különített el a költségvetésből az egyetem támogatására. Körülbelül ugyanekkora támogatást várnak a román államtól is. Amennyiben pedig még idén októberben beindul az egyetem, az Orbán-kormány az Apáczai Közalapítványon keresztül látná el anyagiakkal az intézményt, amelyiknek költségvetéséből mintegy 50 millió forint van elkülönítve erre a célra. /(princz): Partium Egyetem - már októbertől? = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 14./

2000. január 24.

Az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői a január 13-án Kolozsváron tartott értekezletükön döntöttek a Sapientia Alapítvány létrehozásáról, melynek célja a Romániai Alapítványi Magánegyetem szervezése és kiépítése. Az alapítvány kuratóriumába az egyetemi és tudományos közélet ismert és elismert képviselőit kérték fel. Elnök: Tonk Sándor történész, egyetemi tanár, tagok: Birtalan Ákos közgazdász, parlamenti képviselő, Brassai Zoltán marosvásárhelyi egyetemi tanár, Marton József római katolikus teológiai tanár, Szilágyi Pál rektor-helyettes, Tolnay István francia-magyar szakos tanár, Toró Tibor fizika tanszék professzora Temesváron, Tánczos Vilmos néprajzkutató, a Magyar Tanszék adjunktusa és Tőkés Elek, a Vallásügyi Államtitkárság igazgatója. /Megvan a Sapientia Alapítvány Kuratóriuma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./

2000. február 14.

Az erdélyi magyar felsőoktatás helyzetéről tartottak szakmai tanácskozást Nagyváradon, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, valamint a Partiumi Keresztény Egyetem székházában. A zárt ajtó mögötti megbeszélésen Tőkés László püspök megnyitó beszéde után Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány felkért kuratóriumi elnöke az alapítvány jelenlegi helyzetéről számolt be. A magánegyetem létrehozására szánt magyarországi támogatás helyzetéről és az együttműködés lehetőségeiről Misovicz Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának gazdasági elnökhelyettese beszélt. Kötő József államtitkár ismertette a magánoktatás számára biztosított törvényi lehetőségeket. A Partiumi Keresztény Egyetem helyzetéről és fejlesztési lehetőségeiről Tolnay István tanügyi előadótanácsos, az akkreditációs fejleményekről pedig Kovács Béla rektor beszélt. A tanácskozáson szóbakerült még az Erdélyben létező főiskolai és kihelyezett kari intézmények helyzete is. A Sapientia Alapítvány elfogadta a HTMH javaslatát, miszerint az idénre felajánlott kétmilliárd forintos magyar kormánytámogatás elosztásáról pályázat alapján döntenek. Az RMDSZ támogatásáról biztosította a kezdeményezést. Elsősorban az anyanyelvű állami felsőoktatásból hiányzó szakok indítását tervezik és az új felsőoktatási egységek alapítása mellett az állami rendszerben működő magyar karok, szakok, tanszékek fejlesztését is tervbevették. /(Józsa Tímea): Szakmai tanácskozás az erdélyi magyar felsőoktatás helyzetéről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./

2000. szeptember 20.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület képviselői szept. 18-án rendkívüli generális vizitációt tartottak a zilahi Református Wesselényi Kollégiumban. A vizsgálatot az igazgatói állás körül kialakult áldatlan helyzet, valamint a megyei állami tanügyi hatóságok és az egyház között támadt sajnálatos konfliktusos viszony tette szükségessé. Találkoztak azon szülők egy csoportjával, akik Seres Magdolna igazgatónő felmentése ellen nyújtottak be írásbeli tiltakozást. A vizsgálat idején hívatlanul megjelentek a tanári szobában Puscas Teodor és Faluvégi Zoltán tanfelügyelők, akik a vizitáció megtartása és Seres Magdolna igazgatói állásából való felmentése ellen emeltek kifogást. A román tanügyi törvényekre való hivatkozással Seres Magdolna tanárnő megtagadta, hogy az egyházi vizitáció saját tanítási óráját meglátogassa. Megjelent Vasile Bulgarean megyei főtanfelügyelő, aki kioktató hangon rendreutasította az egyházkerület képviselőit, kijelentve hogy állami engedély nélkül az egyháznak nincs joga az iskolába belépni. A főinspektor "állami iskolának" nevezte a zilahi Református Wesselényi Kollégiumot és megtiltotta, hogy a gyűlés a református egyház hivatalos nyelvén, vagyis magyar nyelven folyjon le. Tőkés László püspök azon javaslatát is durván visszautasította, hogy a tanári gyűlést és a tanügyi hatóság képviselőivel való beszélgetést egymástól elválasszák. Vasile Bulgarean főtanfelügyelő agresszív és despotikus magatartása, valamint a tanári kar tagjainak a - szemmel látható - megfélemlítettsége miatt a gyűlés megtartása végül lehetetlenné vált. Ennek következtében a bizottság - tiltakozása jeléül is - kénytelen volt elhagyni a termet. A történtek nyomán Tolnay István tanügyi előadótanácsos telefonon kereste meg Kötő József RMDSZ-es államtitkárt, aki a panaszok hallatán személyesen lépett kapcsolatba a Szilágy megyei főtanfelügyelővel. Az államtitkár szíves közbenjárásának köszönhetően tisztázódott, hogy a felekezeti iskolák kettős alárendeltségű intézmények, s ennek következtében a tanügyi hatóságoknak a felettük gyakorolt joghatóságot nem áll jogukban kisajátítaniuk. Szept. 24-én Andrei Marga tanügyminiszter látogatást tesz Zilahon, és akkor - Kötő József jelenlétében - alkalom nyílik a Wesselényi Kollégium ügyében kialakult állami-egyházi konfliktus rendezésére. /Közlemény a zilahi Református Wesselényi Kollégium ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./ A zilahi Református Wesselényi Kollégiumban tanuló diákok tiltakozást adtak át Tőkés László királyhágómelléki püspöknek Seres Magdolna igazgatónő leváltásával kapcsolatban. A szülői aláírásokat tartalmazó beadványt három pontban indokolták: 1. Az igazgatónő vezetésével a kollégium jó hírnévre tett szert, jól felkészült tanári kara lett 2. Az anyagi bázis megteremtésén eredményesen munkálkodott. 3. Az igazgatónőnek köszönhető, hogy e tanévben még 25 magyar gyerek tanulhat anyanyelvén, nem kényszerülve román tagozatra vagy szülőföldje elhagyására. A püspöki hivatal korábbi, az üggyel kapcsolatos közleményéről a szülők, a tanfelügyelőség álláspontja: az mentheti fel az igazgatónőt tisztségéből, aki az iskola anyagi fenntartásáról, a tanárok fizetéséről gondoskodik. /(Fejér László): A püspöknél tiltakoztak a szülők. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./

2000. október 27.

Nagyenyeden, a Bethlen Gábor Kollégiumban tartották a Templom és iskola tematikájú háromnapos nemzetközi konferenciát az elmúlt hét végén. Nemzetközivé a holland előadóvendégek tették. Csűry István (Nagyvárad) a nevelés tekintélyéről tartott előadást. Eszmefuttatásában a hiteles emberek összefogását szorgalmazta. Demény Attila, a Romániai Magyar Zeneszerzők Társulatának elnöke a romániai magyar zeneoktatás gondjait taglalta. Az erdélyi felcseperedett zenei tehetségek zöme elmegy. Egy beszédes szám: 16 európai hangversenyzenekar élén Kolozsváron végzett koncertmester áll. Kérésüket, hogy legyen magyar nyelvű zenei oktatás Kolozsváron, elutasították, annak ellenére, hogy a növendékek negyven százaléka magyar ajkú. Nem marad más hátra, mint egyházi keretek között megoldani az anyanyelvű zenei oktatást. Tolnay István tanügyi tanácsos a Partiumi Keresztény Egyetem célkitűzéseit vázolta, mondván: az új váradi tanintézmény chartájába foglalta a keresztyén értékek őrzését, ápolását és továbbadását. Tőkés Elek egyházkerületi tanácsos (Kolozsvár) az egyházi iskolákról szólt. Jelenleg mintegy 2200 gimnazista és főiskolás tanul a református iskolákban. Szó esett még a magyar nyelvű szakiskolák beindításnak igényéről, meg arról a gondról, hogy az erdélyi magyar családok negyven százaléka nem tudja megvenni a méregdrága tankönyvcsomagot. A konferencián bemutatták a Magzatvédelem - életvédelem című kötetet. A zárónapon leleplezték Pápai Páriz Ferenc emlékplakettjét, melyet Gergely István kolozsvári szobrászművész készített. - Dr. Herman M. János, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület előadó-tanácsosa, a konferencia szervezője kifejtette: nincs túl nagy divatja a keresztyén iskolaalapításnak Erdélyben. Nagy az ódzkodás az egyházi iskolák és a keresztyén szellemiség terjedésétől. - Az Aranyos völgyében tucatszám épülnek ortodox kolostorok, templomok. Ezekre mindig jut elegendő állami pénz, miközben több száz éves magyar kollégiumok málladoznak. /Gittai István: Konferencia Nagyenyeden. = Bihari Napló (Nagyvárad), ok. 27./

2000. november 7.

Nov. 5-én emlékoszlopot lepleztek le Nagykárolyban, a református temetőben. A márványtalapzatú, több mint 3 méteres márványobeliszken ez áll bevésve: "A második világháború hősi halottainak emlékére állította a millennium évében a nagykárolyi belvárosi gyülekezet". Az ünnepségen Tolnai István helyi tiszteletes bejelentette: az obeliszkállítás után a következő lépés az új református templom felépítése. /(Nagy Ágnes): Emlékoszlop Nagykárolyban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./

2000. november 24.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület két Szilágy megyei egyházmegyéje, valamint a zilahi három egyházközség szervezésében Zilahon november 22-én egyházi fórumot tartottak. A napirenden szerepelt: hálaadás a Kálvineum visszaadásáért, a zilahi Református Wesselényi Kollégium ügye, az egyházkerület és az RMDSZ viszonyának tisztázása a választások előtt, tájékoztatott Kerekes Edit, a zilahi RMDSZ elnöke. Kerekes Edit felolvasta Csiha Kálmán erdélyi református püspök, Jakubinyi György római katolikus érsek, Szabó Árpád unitárius püspök és Kiss Béla lutheránus püspök-helyettesnek a szavazáson való megjelenésre buzdító, RMDSZ-támogató körlevelét, majd felkérte Tőkés László püspököt, hogy biztassa ő is a Szilágy megyei magyarságot az RMDSZ támogatására. Tőkés László kitérő választ adott. A Szabadságnak adott interjújában Tőkés László püspök elmondta: szó sincs arról, hogy arra szólította volna fel a Szilágy megyei magyarokat, hogy ne szavazzanak az érdekvédelmi képviseletre. "Amennyiben az RMDSZ nem áll ki egyértelműen az iskolai érdekeink mellett, akkor eljátssza érdekvédelmi minőségét. Mivel ez a kiállás nem történt meg, az RMDSZ Szilágy megyei szenátori listájára - ahol Seres Dénes szenátorjelölt és megyei elnök neve is ott szerepel - nem szavazunk. A fórumunkon viszont ott volt Vida Gyula Szilágy megyei képviselő is, akinek megmondtuk, hogy támogatjuk jelöltségét" - nyilatkozta a püspök. A Szabadság kérdésére Seres Dénes szenátor elmondta: Tőkés László a szenátornak a kollégium ügyében játszott szerepét egysíkúan elemezte a fórum részvevői előtt. Az iskolai ügyekben való kiállásának megkérdőjelezését pedig határozottan visszautasította. - Az egyházkerület tájékoztatási szolgálata közleményében kifejtette: megdöbbenéssel értesültek arról, hogy két vezető tisztségviselőjük, felhatalmazás nélkül egyoldalú szavazásra szólított fel. Mint ismeretes, Balogh Barnabás, az egyházkerület lelkészi főjegyzője és Borzási Gyula, az egyházkerület lelkészértekezleti elnöke felhívásában arra ösztönözte lelkésztársait és a gyülekezet tagjait, hogy a választásokon "felelősen és magyarul szavazzanak a romániai magyar demokráciára". - A Királyhágó-melléki egyházkerület közleménye kitért arra is, hogy nyilvánosságra került azoknak a képviselő- és szenátorjelölteknek a neve, akik a Securitate archívumában fellelhető dokumentumok szerint együttműködtek a román kommunista rezsim hírhedt politikai rendőrségével. A közlemény szerint az egyházkerület meglepetéssel tapasztalta, hogy "a szekus listán olyan képviselőjelölt lelkipásztor is szerepel, akiről egyházkerületünk közgyűlésének jó bizonysága volt, ellenben nem szerepel egy olyan szenátorjelölt lelkipásztor, akiről nyilvánvaló, hogy együttműködött a román titkosszolgálattal". /Szabó Csaba: Tőkés László a szenátori listával kapcsolatosan tartózkodásra szólította fel a Szilágy megyei magyarokat. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./ Erről a fórumról a Romániai Magyar Szóban olvasható: "Az ülést Szózattal, imával, igével kezdték, imával, Himnusszal zárták, a kettő között vádaskodások, személyre szóló támadások hangoztak el." - A Református Wesselényi Kollégium ügyében bejelentették, hogy a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nov. 17-19.-i közgyűlése határozattal feloszlatta a kollégium iskolaszékét, a kollégium ügyének rendezését Tolnay István előadótanácsos, Csűry István generális direktor, Máthé Edith jogtanácsos, Püsök Csaba zilahi lelkipásztor és Boros Árpád szilágyballai lelkipásztor összetételű bizottságra bízta. Az igazgatónőt, Seres Magdát felszólították, hogy 15 napon belül adja át az iskola irányítását Bara Lajos igazgatónak; felkérték az RMDSZ-t, hogy "határozottan járjon közben, a kollégium válságos helyzetét november 26-ig rendezzék." A püspök kijelentette: "ezzel az ultimátummal 24 vagy 48 órán belül (az RMDSZ) nyilatkoztassa ki, hogy teljes egészében támogatja az egyházkerület követeléseit". /Fejér László: Egyházi fórum Zilahon. Szózat és Himnusz között vádaskodások... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./

2001. május 11.

Tőkés László református és Tempfli József római katolikus püspök a Partiumi Énekkar tagjaival együtt hosszú észak-amerikai körúton vettek részt. A körútról Tőkés László adott tájékoztatást. Ökumenikus útról volt szó. Az "ökuménia üzenetét, az egyetemes keresztyén nemzeti összefogás üzenetét Erdély szellemében, másfelől pedig a magyar felsőoktatás ügyének a képviseletét" vállalták Partiumi Énekkarral együtt. Tizenöt fellépésük volt, magyar helyszíneken, református és katolikus templomokban, amerikai termekben és művelődési házakban. A Berkesi Sándor debreceni Liszt-díjas karnagy által vezényelt énekkar mellett felléptek szólóművészek és az egyetem tánckara is. Tolnay István előadó-tanácsos minden előadás alkalmával magáról az egyetemről tartott beszámolót. New York, Washington, New Brunswick Detroit, Chicago, Cleveland, Buffalo, majd Kanadában Torontóban, valamint Niagara Falls voltak a fellépések színhelyei. A Hámos László vezette Magyar Emberjogi Alapítvány és az Amerikai Magyar Koalíció tagjai segítettek abban, hogy találkozzanak a kormányzat képviselőivel, látogatást tettek a Fehér Ház különböző hivatalaiban, a Kongresszusban és a Külügyminisztériumban is. Két központi kérdést, az egyházi és közösségi ingatlanok, illetve a magyar nyelvű felsőoktatás ügyét helyezték előtérbe. /Ökumenikus amerikai körút erdélyi szellemben. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 11./

2001. szeptember 18.

Kettős tanévnyitója volt az idén a Zilahon a Református Wesselényi Kollégiumnak. Szept. 15-én került sor az állami jellegű ünnepélyre, szept. 16-án pedig az egyházira. Igét hirdetett Tőkés László püspök. Tolnai István, az egyházkerület tanácsosa felsorolta mindazokat a lépéseket, amelyeket a kerület foganatosított a kollégiumi intézményt ért különböző sérelmek orvoslására, és rámutatott azokra az esetleges rendelkezésekre, amelyek véget vethetnének az áldatlan helyzetnek. Az istentisztelet után az egybegyűltek tiltakozó menetben indultak az egykori Wesselényi Kollégium épületéhez. /Sz.Cs.: Kettős tanévnyitó a Wesselényi Kollégiumban. Tiltakozó menet az iskola egyházi épülete előtt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./ Tanévnyitó istentiszteletet tartottak szept. 16-án Tőkés László püspök részvételével Zilahon. Megjelent Vida Gyula parlamenti képviselő, Fekete Károly alpolgármester, a két szilágysági ref. egyházmegye esperese, gondnokok, több ref. gyülekezet képviselői. Molnár Kálmán, a Zilahi Református Egyházmegye esperese ismertette a középiskola "áldatlan állapotát". Tőkés László püspök hangoztatta, hogy "aki eltéríti az egyházi iskolát, az terrorista" a "hatalommal szövetségben eltérítőket" felszólította "adják vissza az iskola kormányrúdját". Ismertette a történelmi egyházak vezetőinek Kolozsvárt aláírt állásfoglalását ingatlan-, státustörvény- és iskolaügyben, a négypontos dokumentumot Csüry István generális direktor olvasta fel, eszerint azt várják el, hogy az RMDSZ tegyen sürgős lépéseket az iskolaügy megoldásáért. Tőkés László szerint a Szilágy megyei RMDSZ a román hatóság oldalán sorakozott fel, a konfliktust dűlőre viszik, de reméli, Seres Magdolna igazgatónő magától távozik. Ismertette, hogy az etikai bizottságnál eljárást indított ellene Deák László, az RMDSZ Szilágy megyei ügyvezető elnöke, valamint Takács Csaba országos ügyvezető elnök, ám ezzel még az SZKT-nek kell foglalkoznia. - Idén három kilencedik osztály indult a ref. középiskolában, egy filológiai és két informatikai osztály. Az 50 végzett tanulóból eddig 31-et vettek fel egyetemre, főiskolára. /(Fejér László): Kettős tanévnyitó. Tőkés szerint, aki eltéríti az egyházi iskolát, az terrorista. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./

2001. december 13.

A kisebbségi egyházak nov. 28-29-i kolozsvári értekezlete után, amelyen az erdélyi magyar történelmi egyházak, a görög katolikusok, illetve a szász evangélikusok közös nyilatkozatban kérték számon a román kormánytól javaik visszaadásának elodázását, az Európa Parlamentet, és az Európa Tanácsot is megkeresték ügyük érdekében. Meghallgatást kértek, így december elején a királyhágómelléki református egyházkerület két küldötte, Tolnay István tanügyi és Antal János külügyi előadó Strasbourgban tárgyalt, ahol felvázolhatták az egyházi ingatlanok restituciójának 1989 óta húzódó ügyét és még számos, a kisebbségeket érintő problémát, például a székelyföldi tankönyvháborút vagy a csángók magyarul tanulásának betiltását. Az egyeztetések nyomán 2002 elején erdélyi püspökök küldöttségét fogadják Strasbourgban. /(Balla Tünde: Strasbourgba vitték az egyházak ügyét. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./

2002. március 29.

Sajtóértekezletet tartott Tőkés László királyhágómelléki református püspök, dr. Kovács Béla, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) rektora és Tolnay István, az egyházkerület tanügyi előadótanácsosa. Elsősorban az egyetemmel foglalkoztak, mert a napokban nyilvánosságra jutott: a nagyváradi állami egyetem tanítóképző szakot indít magyarul ősztől. Ugyanakkor a PKE évek óta folytat ilyen képzést, de végzettjeik nem tudnak diplomázni, mert nem kapták meg az akkreditációt. Tőkés püspök bírálta az RMDSZ-t a sikerpropaganda miatt, amikor gondok vannak, a magyar állami egyetem hiánya mellett a máramarosszigeti iskola gondjai, vagy a hajdani nagyváradi református gimnázium (ma: Andrei Saguna) visszaadása, a zilahi Kálvineum sorsa. A tanítóképzősök államvizsgájával kapcsolatban a püspök emlékeztetett: a Babes–Bolyai Egyetem szenátusa előbb megszavazta, majd rövid idő múlva mégis megvonta a PKE diákjaitól e lehetőséget. Tolnay István felolvasta a kolozsvári egyetemtől kapott mindkét értesítést. A Nagyváradon indítandó állami tanítóképzés célja a PKE megszüntetése. A Bihar megyei RMPSZ javaslatára hiánypótlóként hozták létre a szakot, mivel nagyon sok szakképzetlen tanerő volt a megyében. "Az a politikai szándék, hogy kivegyék a kezünkből az ügyet és átadják a Maghiar-féle egyetemnek, amely az elmúlt 10 évben következetesen elzárkózott a magyar nyelvű oktatás ügyétől. Annál furcsább az eset, hogy a megyei RMDSZ javaslatára történt ez, az RMPSZ pedig az egyetemünkön folyó tanítóképzés egyik indítványozója volt. Kifogják vitorlánkól a szelet" - fogalmazott a püspök. Tőkés püspök elmondta: Magyarországról biztos ígéretet kaptak a vizsgával kapcsolatban és nem hagyják magukra a diákokat. Szerinte a román egyetemeken való tagozatosítás miatt egyre kevesebb az esély az állami magyar egyetem létrehozására, a magyar nyelvű oktatás lehetősége tovább szűkül. /(Balla Tünde): A tagozatosítás miatt. Tovább szűkül a magyar nyelvű oktatás esélye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./

2002. augusztus 6.

A református egyház egyet sem ismer el abból a 14 tanári kinevezésből, amelyeket a zilahi református kollégium szabad állásaira hirdetett versenyvizsgákon nyertek a jelöltek. Tolnay István, az egyházkerület illetékes tanácsosa szerint, amíg a kollégium körüli helyzet nem rendeződik, egyetlen tanári kinevezést sem hagy jóvá az egyházkerület. A minisztérium és az egyházak megállapodása szerint a kinevezésekhez az egyház előzetes beleegyezése szükséges, ezt azonban Zilahon elmulasztották kikérni. A Wesselényi Kollégium egyházi intézmény, s az Oktatásügyi Minisztérium és az egyházak megállapodása szerint senki nem nevezhető ki véglegesen a kollégium katedrájára az illetékes egyházkerület jóváhagyása nélkül. Ezt Alexandru Pocol, a Szilágy megyei tanfelügyelőség személyzeti felügyelője is megerősítette. Tolnay István elmondta, mindeddig csupán egyetlen személy fordult hozzájuk jóváhagyásért. Tolnay szerint Seres Magdolna igazgatónő leváltását, és az iskola egyházi jellegének visszaállítását szeretnék elérni. A kollégium azonban nem marad tanárok nélkül, a véglegesen kinevezett (tituláris) tanárok helyettesítő jelleggel fognak tanítani a kollégiumban. A zilahi Református Kollégium ügye immár évek óta szembeállítja a református egyházat és az RMDSZ Szilágy megyei vezetését. Tőkés László püspök többször is lemondásra szólította fel a gimnázium igazgatóját, Seres Magdolnát, mert úgy véli, az igazgatónő az intézmény visszaállamosításán munkálkodik. Seres Magdolna viszont - aki Seres Dénes Szilágy megyei RMDSZ-elnök és szenátor felesége - arra hivatkozik, hogy a versenyvizsgával megszerzett tisztségéből az egyház nem mozdíthatja el. /Deák Zoltán, Lukács János: Bajos kinevezések a zilahi kollégiumban. = Krónika (Kolozsvár), aug. 6./ / Seres Dénes szenátor felháborodottan reagált a református álláspontra. Seres szerint a református egyház illetékese, Tolnay István "képzetlen", sohasem tett semmit a kollégium érdekében. Seres kifejtette: "A kollégium állami intézet, melyet az állam finanszíroz és ugyancsak az állam fizeti a tanárokat is. Az ebbe a helyzetbe került tanároknak joguk van megfellebbezni az egyházkerület igazgatótanácsának határozatát." /Pengő Zoltán: Seres: Tolnay István képzetlen. = Krónika (Kolozsvár), aug. 7./

2002. augusztus 21.

Az egyháznak kötelessége lett volna megadni a jóváhagyásokat a Wesselényi Kollégium állásaira sikeresen vizsgázó tanároknak - állította Faluvégi Zoltán főtanfelügyelő-helyettes. Elmondta, noha a Királyhágómelléki Református Egyházkerület megtagadta a jóváhagyásokat a tanároktól, a tanfelügyelőség nem fogja tanárok nélkül hagyni a tanintézményt. Szükség esetén a helybeli lelkészekhez fordulnak majd az egyházi jóváhagyásáról. Tolnay István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tanügyi osztályának tanácsosa kijelentette, szó sincs arról, hogy ne adnának jóváhagyásokat a sikeresen vizsgázott tanároknak, amennyiben hozzájuk fordulnak. /Deák Zoltán, Lukács János: Kompromisszumra kész...Nem marad tanárok nélkül a zilahi Wesselényi Kollégium. = Krónika (Kolozsvár), aug. 21./

2002. augusztus 26.

Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök és felesége a hét végén Nagyváradra és Székre látogatott. A Nagyvárad-Rogériuszi református templomban tartott Partiumi Nagytalálkozó keretében aug. 24-én átadták Orbán Viktor volt miniszterelnöknek a korábban neki ítélt Pro Partium-díjat. Tolnai István, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület főjegyzője a díj átadását megelőző üdvözlő beszédében a "nemzet miniszterelnökeként" méltatta Orbán Viktort. A volt kormányfő, akinek Tőkés László püspök a díjjal együtt átnyújtotta a Váradi Biblia hasonmáskiadásának egy példányát is, köszönő szavaiban a díjat adományozó partiumiak tevékenységét méltatta. Tőkés László püspök az elmúlt 80 esztendő statisztikai adataival érzékeltette az erdélyi magyarság folyamatos, jelentős fogyását. Megítélése szerint "árulók" vannak a magyarság köreiben, és őket "néven kell nevezni". A revíziós politika óta "senki sem tett annyit a magyarságért, mint Orbán Viktor és csapata" - mondta a püspök. Tőkés - magyarországi újságcikkekre utalva - szembeállította, hogy míg Orbán kormánya magyar egyetem létrehozását támogatta, utóda bevásárló központ létesítését segíti. Fontosnak nevezte, hogy a romániai magyarság is alakítson nemzeti-polgári köröket. Orbán Viktor beszédében a magyarságra nézve két meghatározó közelmúltbeli eseményt emelt ki, a magyarországi parlamenti választást és a romániai népszámlálást. Az európai uniós csatlakozás várható előnyös hatásai közt említette a nemzeti kultúra megerősödését. Fontos, hogy okosan és jól csatlakozzunk, úgy, hogy a határon túliakkal való kapcsolatok ne csorbuljanak - hangsúlyozta. A volt kormányfő az egymásra épülő problémák sorában említette, hogy Magyarországon szocialista kormány alakult, és - mint utalt rá - figyelni kell arra, hogy az új kormány milyen álláspontot foglal majd el a határon túli nemzetpolitikában. A volt kormányfő fontosnak nevezte a határokon átívelő nemzeti újraegyesítést az Európai Unió szellemében. Az erdélyi magyarság fogyásának megállítása érdekében Orbán Viktor szerint nemcsak a politikusoknak kell tenniük, hanem fontos a polgári körök mozgalmának romániai kiteljesedése is. A Fidesz - Magyar Polgári Párt vezetője Közép-Európa legnagyobb politikai mozgalmának nevezte a polgári köröket. /Orbán Viktort Nagyváradon is kitüntették. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./

2002. szeptember 15.

Aug. 28-án délelőtt Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központjában tanácskozástak az erdélyi történelmi magyar egyházak képviselői és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetősége. Római katolikus részről jelen volt Potyó Ferenc pápai káplán, a gyulafehérvári főegyházmegye általános érseki helynöke, Tempfli József nagyváradi megyéspüspök, Fejes Rudolf Anzelm váradhegyfoki premontrei apát-prépost és Amma Zoltán kanonok, a szatmári egyházmegye általános püspöki helynöke. Az erdélyi református egyházkerületet Pap Géza püspök, a királyhágómellékit Tolnai István előadó tanácsos, míg az unitárius egyházat Szabó Árpád püspök képviselte. Megvitatták az úgynevezett restitúciós törvényt, melynek végrehajtási szabályzatát ebben az időben kell elfogadnia a kormánynak. Ezzel kapcsolatban az RMDSZ saját tervezetet terjeszt elő. A tervezettel kapcsolatban az egyházak több módosító javaslatot tettek, amelyekkel az RMDSZ vezetői egyetértettek. Potyó Ferenc felvetette a marosigeni bánya ügyét, amely a telekkönyvben régebben is a gyulafehérvári püspökség tulajdonaként szerepelt. Az ott kitermelt kő minősége megfelelő a székesegyház javítási, restaurálási munkálataihoz. Mivel Romániában az altalaj kincsek állami tulajdonban vannak, valamilyen kiutat kell keresni a helyzet megoldására. Szóba került a három egyházat érintő (római katolikus, református és unitárius) verespataki egyházi ingatlanok kérdése is. A 75 százalékban kanadai kézben lévő Rosia Montana Gold Corporation évtizedekre koncesszióba kapta meg a területet, s azt tervezik, hogy néhány települést eltüntetnek a föld felszínéről. A helyieket jelentős összegekkel kárpótolják házaikért, másokét átépítik. A verespataki történelmi központot - a három magyar templommal és a temetővel - állítólag épen hagyják, a templomok azonban az áttelepítés következtében hívek nélkül maradnak. A befektetőnek a templomokért is kártérítést kell fizetnie. A földek és erdők visszaadására vonatkozóan - az RMDSZ javaslatára - a plébániáktól kimutatást kérve, számba kell venni, hogy helységenként mennyire sikerült ezt a kérdést intézni, s ennek függvényében fognak a politikusok lépni. Egy másik téma volt az államsegélyügy. Az unitáriusoknak, illetve a nagyváradi egyházmegyében az újonnan végzett vagy felszentelt személyeknek nincs biztosítva az államsegélyük, Bukarestből pedig nem hagynak jóvá és nem utalnak ki újabb pénzösszegeket. Ennek rendezését is felvállalta az RMDSZ. A gyulafehérvári Batthyaneum megoldása évek óta húzódik. Az RMDSZ vezetői tájékoztattak arról, hogy a külön kormányrendeletekkel visszaadott, de helyi szinten megoldatlan tulajdonok ügyét is visszautalják egy létesítendő - 22 tagú - bizottsághoz, amely egy államtitkár vezetésével fog működni. Az egyházak képviselői javasolták, hogy biztosítsanak törvényes keretet a felekezeti iskolák létesítésére. Fejes Rudolf Anzelm váradhegyfoki premontrei apát-prépost hozzátette, hogy 1989. dec. 22-e után, de különösképpen 1992-őt, majd 1995-öt követően sok egyházi ingatlant juttattak állami vagy vegyes tőkével működő kereskedelmi részvénytársaságok, központi állami intézmények, helyi tanácsok és magánszemélyek tulajdonába. Ugyanakkor 1989 óta sok egyházi ingatlant lebontottak, megsemmisítettek, így ezen ingatlanokért az egyházak nem részesülnek kártalanításban. Szükséges a határidő szabályzatban való megjelölése. Az apát-prépost a premontrei kanonokrend vagyonával kapcsolatban elmondta, hogy Szentmártonban a kolostort és a hozzá tartozó épületeket, területeket a Sanifarm részvénytársaság tulajdonába telekkönyvezték s egy részét már el is idegenítették. A Félix-fürdő - amely szintén a kanonokrend tulajdona volt -a haszonélvezők martalékává vált. A premontrei rend egyetlen ingatlant sem kapott vissza. Nagyváradon ugyanez a helyzet. Fejes Rudolf Anzelm kiemelte: A 2000/94. számú sürgősségi kormányrendeletet jóváhagyó törvény csak a meglévő ingatlanokra állítja vissza a tulajdonjogot. A többi elkobzott vagy bármi módon az egyházaktól elvett ingatlanok tekintetében nem rendelkezik kártalanításról, sőt az egyházaktól a román állam tulajdonába juttatott templomokat megtartja az állam tulajdonában. Ez a sürgősségi kormányrendelet tehát diszkriminatív, alkotmányellenes, egyházi autonómiát és egyházi tulajdonjogot, alapvető emberi jogot sért. /Fodor György: Visszaigénylésekről tanácskoztak. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 15./

2002. szeptember 17.

Erdély legelső Kossuth szobrát állították vissza eredeti helyére szept. 15-én Bihardiószegen, a Kossuth emlékév alkalmából tartott erdélyi központi ünnepségen. Jelen voltak a román és magyar kormány képviselői, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, az RMDSZ országos és helyi vezetői és egyházi méltóságok. Az istentiszteleten Hegedűs Lóránt a Dunamelléki Református egyházkerület püspöke hirdetett igét. Tolnay István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület világi főjegyzője emlékeztetett arra: a végeken emelt Kossuth szobrok legtöbbje nem maradt meg. Ledöntötték, nyomuk veszett, ezért különösképp öröm ez az ünnep egész Erdély számára. Figyelmeztetett ugyanakkor, hogy a községháza faláról Széchenyi emléktábla hiányzik, emlékállítással tartoznak Bocskainak vagy például Mikes László csángókutatónak. - Az erdélyi magyarság legfontosabb cselekedete az elmúlt évtizedben a helyreállítás és visszavétel volt - hangsúlyozta ünnepi beszédében Markó Béla, az RMDSZ elnöke. - Vissza kell vennünk múltunkat, hogy erre alapozva építhessük fel a közös jövőt - mondta. Szabó Vilmos a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára kiemelte: Kossuth, Széchenyi és Deák tudta hogy csak egy nemzet van, mindhárman ezt a nemzetet akarták szolgálni. Azonos eszméket vallottak, de a gyakorlati megvalósítás módjáról másként vélekedtek ezért politikai ellenfelek voltak. De mindvégig tisztelték egymást, egymás becsületébe soha nem gázoltak, érvekkel érveket szegeztek szembe. A román kormány üdvözletét Ioan Opris a Román Kulturális és Vallásügyi Minisztérium államtitkára adta át, hangsúlyozva, hogy a két nép méltán tiszteleghet közösen Kossuth Lajos emléke előtt. A bihardiószegi Kossuth szobrot, Gerenday Béla alkotását 1896-ban a millennium alkalmából emelték. A szobrot az első világháborút követően a református templomba menekítették, majd 1941 és 1946 között ismét visszakerült helyére. Ezután egészen 1990-ig a helybéliek rejtegették. Az eredeti helyére most harmadszor visszakerült szobrot a magyar történelmi egyházak főpapjai és a román ortodox egyház helyi plébánosa közösen áldotta meg. /Kossuth emlékév. Erdélyi központi ünnepség. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 17., (Balla Tünde): Rendkívüli esemény részese volt Bihar és Erdély. Bihardiószegen újra áll Kossuth Lajos szobra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

2002. november 4.

Tolnai Istvánt megválasztották a Nagykároly-kertváros református gyülekezet rendes lelkipásztorának, nov. 3-án sor került ünnepélyes lelkipásztori beiktatására is. Igét Tőkés László, a Királyhágómelléki Egyházkerület püspöke hirdetett. Az ünneplő gyülekezet átvonult arra a helyre, ahol négy évvel ezelőtt elhelyezték a Nagykároly-kertváros református gyülekezet leendő templomának márványalapkövét, amelynek felirata a következő: "A templom alapköve immár letétetett. Kelj fel, légy erős és fogj hozzá. Soli Deo gloria. Nagykároly 1998. március 22." Eddig anyagi okok miatt elmaradt az építés, most a püspökség támogatást nyújtott az induláshoz. Tolnai István tanácsos szerint az egyházkerület 1990 óta méltán nevezhető építő egyházkerületnek. /Boros Ernő: Lelkészbeiktatás és templomépítési ünnepség Nagykárolyban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 4./

2002. november 6.

Nov. 9-én ünneplik, hogy 75 éves a temesvári Ifjúsági Keresztyén Egyesület /IKE/. A 75 év történetét dr. Higyed István nyugalmazott lelkipásztor, egykori ifjúsági vezető foglalja össze. Szót kap Pintér Sarolta, aki 1927-ben alapító tagja volt az Ifjúsági Keresztyén Egyesületnek. Az IKE 1990-es újraindulásáról ifj. Tolnai István nagykárolyi lelkész idézi fel emlékeit. Béres Margit a belvárosi református egyházközség hitéletének és közösségének fáradhatatlan szervezője: presbiter, egyházmegyei világi főjegyző, a vasárnapi iskola vezetője, szenior IKE-tagként pedig a hagyományok továbbéltetésén, a fiatalok vallásos alapú szervezetének megerősítésén fáradozik. Temesváron az IKÉ-t 1927-ben Szabolcska László, a templomépítő papköltő Szabolcska Mihály fia alapította. Béres Margit 1947-től a szervezet politikai okokból való betiltásáig, 1956-ig volt az ifjúsági szervezet tagja. Az ő idejében hetenként többször is találkoztak a fiatalok a belvárosi bérpalota gyülekezeti termében. Az IKE újraszervezését Tőkés László szorgalmazta: az alakuló ülés 1990. június 18-án volt. /Szekernyés Irén: 75 éves a temesvári Ifjúsági Keresztyén Egyesület. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 6./

2002. november 12.

Hogyan írnak újságcikket Tőkés Lászlóról valamely román lapban? Erre hozott példát Boros Ernő. Egy Szatmár megyei román lapnál dolgozó újságíró telefonon érdeklődött: itt járt Tőkés püspök, milyen ügyben jött? Lelkészbeiktatáson vett részt, majd megáldotta azt a helyet, ahol új református templom épül a városban. Miért kell református templomot építeni Nagykárolyban? Most nincs? De van, csak néhány évvel ezelőtt az itteni gyülekezet kettévált. Az új lelkész Tolnai István lesz. Az új templom a püspökségtől kapott pénzen épül. Ezután a román lapban megjelent, hogy a püspök új templom építtetésével igyekszik megosztani a nagykárolyi reformátusokat. /Boros Ernő: Egy újságcikk története. Hogyan írnak manapság újságcikket Tőkés Lászlóról valamely román lapban? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 12./

2002. november 19.

Nov. 16-án Nagyváradon jelképesen birtokba vették a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tulajdonát képező régi alma matert. A napokban ugyanis újabb épületszárnyat vehetett át az Andrei Saguna püspök nevét viselő szakközépiskolától a református közösség. Tolnay István tanügyi előadótanácsos közölte, hogy 2003 szeptemberéig teljes egészében megkapják az ingatlant, amelynek visszaszolgáltatásáról kormányhatározat döntött. A hatalmas épületben kibővített oktatást terveznek, első osztálytól érettségiig kívánják megszervezni a tanítást. Az épületrészt rossz állapotban, üresen kapták meg, felújítása sokba kerül, az egyházkerület levelében adakozásra szólított fel minden reformátust. A koraősszel megkapott másik épület felújítása elkezdődött. Lelkészeket avattak, utána pedig kiosztották a Pro Partium és a Pro Eclessia díjakat. Kristófi János festőművészt, Várad megfestőjét tüntették ki Pro Partium díjjal és Boros Zoltánt, televíziós munkásságáért. Pro Eclessia díjaban a vámfalui, a nagyszalontai, a borosjenői egyházközség részesült, Orosz Árpád esperes post mortem kapta meg, továbbá az alsóvalkói Sziszik László és Dieter Brandes, a Gustav Adolf Werk szervezet németországi főtitkára, Szekernyés János temesvári író, illetve az Élesdi Gyermek és Ifjúsági Központ. /(Balla Tünde): Birtokba vették a Lorántffy-épületet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./

2002. december 14.

A lapokban egymás után jelennek meg a zilahi református kollégium válságának megoldását sürgető közlemények, állásfoglalások. A református egyház álláspontját Tolnay István tanügyi előadó fogalmazta meg. Kifejtette: ragaszkodnak ahhoz, hogy továbbra is érvényesek maradjanak az egyházi iskolákban általunk indított tagozatok. Találkozott egymással az egyház képviselői, a tanári kar és az igazgatónő. Azt kérték, addig is, amíg megtörténik az általuk kért változás (az igazgatónő menesztése), az iskola vezetőtanácsában nagyobb képviseletet kapjon az egyház. A 2002-2003-as tanév kezdetéig az igazgatónő döntésével az iskola hivatalos vezetőtanácsában az egyház egyáltalán nem képviseltethette magát. Seres Magdolna igazgatónő elmondta, hogy megbeszélésükön egyetlen napirendi pont utalt az intézmény szellemiségére. Októberben állami ellenőrzést tartottak, és sehogyan sem tudták tisztázni az iskola vagyoni helyzetét, mert a leltár teljesen bizonytalan volt. Az iskola értékeinek 90%-a adományokból került ki. Az igazgatónő nem tudja, mit jelent a református szellemiség feltételeinek biztosítása. Elmondta, hogy osztálytermekben tartják az áhítatot, a templom ugyanis messze van az iskolától. Ioan Driha megyei főtanfelügyelő elégedett az igazgatónő tevékenységével. /Józsa László, Kerekes Edit: Válságban a zilahi Wesselényi Kollégium? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./

2003. február 2.

Febr. 1-jén Szatmárnémetiben, a Láncos-templomban tartotta rendkívüli közgyűlését a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. A gyűlésen elsősorban önrendelkezésről, státustörvényről, alkotmánymódosítási javaslatokról, egyházi oktatásról és megmaradásról esett szó, de nem hiányoztak az RMDSZ-t bíráló kijelentések sem. A közgyűlés elfogadta azt a javaslatot, amely a romániai magyar nemzeti közösségi önkormányzat létrehozásának kezdeményezéséről szól. Átiratban visszautasították az RMDSZ tiszteletbeli elnöki tisztségének megszüntetésére irányuló kezdeményezést. A dokumentumot eljuttatták a kongresszusát tartó RMDSZ-nek. A közgyűlés elfogadta továbbá a tanügyi törvényre, az alkotmány módosítására vonatkozó előterjesztéseket, és azt a két üzenetet, amelyek az anyaországhoz, Magyarország kormányához, a magyarországi testvéregyházakhoz, illetve a román honfitársakhoz, a román kormányhoz és az itteni testvéregyházakhoz szólnak. Az összes RMDSZ-platform vezető személyisége jelen volt a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Szatmárnémetiben megtartott közgyűlésén. Erdélyi Géza felvidéki református püspök igehirdetésében az egység megtartásának a fontosságáról szólt, hozzátette: az egyéni érdekeket, a hiúságot, az fel kell adni. Dr. Bölcskei Gusztáv, a magyarországi református zsinat elnöke, dr. Tonk Sándor, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka és Juhász Tamás, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet rektora mondtak köszöntőt. Tőkés László püspök a közgyűlés támogatását kérte ahhoz az aláírásgyűjtési akcióhoz, amelyet Csoóri Sándor és köre szervezett, a státustörvény lényegének a megváltoztatására történő próbálkozások megfékezésére. Nem ellenrendezvényt szerveztek, hangsúlyozta, hanem ez a kongresszus kiegészítő rendezvénye. Nem mindegy, hogy az egység szónak mi a tartalma. A püspök rámutatott: a romániai magyarság mai legnagyobb problémája a drasztikus apadás. Az 1991-ben még 700 ezer lelket számláló reformátusság ma már kevesebb mint 600 ezer főből áll. Sipos Miklós esperes a tanügyi törvény hiányos és az egyházi oktatás számára hátrányos voltát, az egyházi ingatlanok és földek visszaszolgáltatásának a halogatását, az önálló magyar egyetem ügyének a késleltetését, az ortodox egyházzal szembeni látványos megkülönböztetést említette, mondván, így fest az a példaértékű kisebbségi lét. A közgyűlés elé vitt előterjesztések kapcsán az egyházkerület illetékes vezetői tartottak előadást. Tolnay István oktatásügyi előadótanácsos indítványozta, hogy a közgyűlés kérje mind a magyar, mind a román kormányt az egyházi oktatás erkölcsi, politikai és anyagi támogatására. Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke megállapította, hogy nem tudták megfékezni azt a törtető szándékot, amely mindent - civil társadalmat, egyházakat - maga alá gyűrt. Az RT elnöke szerint az alternatíva mégsem egy másik párt, hanem az egységes közképviselet. Németh Zsolt, a Fidesz volt államtitkára arról beszélt, hogy ma, az MSZP-s kormány idején, lényegesen másfajta hozzáállás tapasztalható a határon túli magyarokkal szemben, mint pártja kormányzása alatt: a MÁÉRT munkájának az ellehetetlenítésére irányuló intézkedések, az Illyés Közalapítvány kuratóriuma körül kialakult botrány után, úgy tűnik, hogy a státustörvény van soron. Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés platform elnöke kijelentette, hogy autonómia, önrendelkezés és kettős állampolgárság szükséges. Vekov Károly, a Nemzetépítő Platform elnöke kiemelte, hogy nem született meg egyetlen erdélyi magyar stratégia sem. Ki kell állni az elnemzetietlenítő törekvésekkel szemben. Pécsi Ferenc parlamenti képviselő, a Polgári Együttműködési Mozgalom elnöke szerint az RMDSZ saját programjával ellentétes magatartást tanúsít, amikor hozzájárul a centralizmus elmélyüléséhez, és amikor azokat az elveket állítja előtérbe, amelyek a kormánypárttal való jó viszonyt erősítik. Székelyudvarhelyről ötvenfős csoport érkezett a közgyűlésre, Szász Jenő polgármester vezetésével, aki kijelentette: nem kell félni az újtól, attól, hogy egy vagy akár több hiteles szervezet képviselje a romániai magyarságot. Dr. Kincses Előd ügyvéd véleménye az, hogy az RMDSZ etikátlanul politizál, és "kizárólag a román államtól reméli az itteni magyarság gondjainak a megoldását, ezért a törvényhozásban számos demokrácia-ellenes törvényt megszavaztatott, mondván, a protokollumot bármi áron be kell tartani". /Fodor István: A Királyhágómelléki Református Egyházkerület közgyűlése a Láncos-templomban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 2./ Elfogadták az önkormányzat általános, szabad, közvetlen és titkos szavazással történő megválasztását, közképviselettel való felruházását, valamint a Székelyföld autonómiájának a törvényerejű statútum általi szavatolását. Az RMDSZ 1993-ban programjába iktatta a belső önrendelkezést, amelynek eszközeként a személyi elvű, helyi és regionális önkormányzatok létrehozását jelölte meg. A testület egy kezdeményező bizottság létrehozását javasolta, amely véglegesíti az önkormányzat törvényes feltételeinek elnyeréséhez szükséges dokumentumokat, és megszervezi az autonómia-statútumok közösségi vitáját. Megjelentek az eseményen az RMDSZ belső ellenzékének vezéralakjai, valamint a szövetség peremére szorult egykori tisztségviselők. Egymás mellett ültek a Reform Tömörülés, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés, valamint a Nemzetépítő Platform küldöttei, de részt vett a gyűlésen Borbély Imre, a Magyarok Világszövetsége régióelnöke és Csapó József volt Bihar megyei szenátor. Eljött a budapesti Erdélyi Gyülekezet tiszteletbeli főgondnokaként Németh Zsolt volt külügyi államtitkár, a Fidesz Magyar Polgári Párt alelnöke, továbbá Bölcskei Gusztáv, a magyar református zsinat elnöke, Tonk Sándor, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka és Juhász Tamás, a kolozsvári Protestáns Teológia rektora. Nem ellenrendezvényt szerveztünk, hanem afféle kiegészítő rendezvényt, jelentette ki Tőkés László püspök. Emlékeztetett arra, hogy a tavalyi népszámlálás adatai szerint Marosvásárhelyen 50, Szatmárnémetiben 40, Nagyváradon 30, Kolozsváron pedig 20 százalék alá esett a magyarság számaránya. Csapó József volt Bihar megyei szenátor az egyházi és nemzeti önrendelkezés szükségességéről szólt. Toró T. Tibor úgy vélte, néhány száz méterrel arrább az RMDSZ kongresszusa a minden magyarnak helyet adó közösségi önkormányzatot készül végleg szétrombolni. Mozgalmat kell indítani a közösségi önkormányzat helyreállításáért. "Segítsük át az indulás nehézségein a polgári körök és egyesületek mozgalmát - jelentette ki Toró. "A státustörvény mintha elveszett volna a nemzetközi elvárások labirintusában - fogalmazott Németh Zsolt. - A kormány által javasolt módosítások anti-státustörvényt eredményeznének."Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke elsősorban filmes minőségében idézte fel, hogy a tavalyi népszámlálásig alig történt valami azóta, hogy elkészítette a kalotaszegi egykézésről szóló első filmjét. Egy ritkaságszámba menő gyarapodó gyülekezet, Désháza titkát abban vélte felfedezni, hogy ott nemcsak hirdetik a szeretetet, hanem gyakorolják is. Katona Ádám, az RMDSZ Erdélyi Magyar Kezdeményezés nevű platformjának elnöke bejelentette, hogy Tőkés László egy hónappal ezelőtt elfogadta, hogy a platform tiszteletbeli elnöke legyen. Gergely István csíksomlyói katolikus plébános és Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője a munka szükségességére hívta fel a figyelmet. Szabó László unitárius lelkész a Magyar Ifjúsági Tanács képviseletében azt szorgalmazta, hogy az egyházak és a becsületes polgári erők vállaljanak kezdeményező és meghatározó szerepet a közképviselet "tisztítótűzszerű átalakításában". Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere arra biztatta a jelenlevőket, ne féljenek az újtól, ne féljenek attól, hogy akár több hiteles szervezet fogja majd képviselni a romániai magyarságot. Az egyházkerületi közgyűlés elfogadta a Csoóri Sándor nevével fémjelzett felhívásnak a szövegét, amelyet a kedvezménytörvény védelmében több Kárpát-medencei közéleti személyiség is aláírt, sőt aláírásgyűjtés indításáról határoztak.A közgyűlés határozatban rögzítette: "Románia szuverén, független, szociális és demokratikus jogállam" - ezt a megfogalmazást javasolta az államformát meghatározó első cikkelyben. A közgyűlés kérte, hogy az állami iskolákban folyó vallásoktatás kerüljön egyházi irányítás és felügyelet alá, a vallástanárokat pedig állami alapból, de az egyház fizethesse. Javasolta, hogy az alkotmány és a tanügyi törvény módosítása által a felekezeti oktatást is törvényesítsék.A közgyűlés üzenettel fordult az anyaországhoz, Magyarország kormányához és a magyarországi testvéregyházakhoz, amelyben erkölcsi és politikai támogatást kértek a belső önrendelkezés és az erdélyi magyar autonómia érdekében tett törekvésekhez. Egy másik elfogadott üzenetet a román honfitársakhoz, Románia kormányához és a román testvéregyházakhoz címeztek. Ebben többek között az 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozatra hivatkozva visszautasították a mesterséges asszimilációs politikát, és kérték az autonómia biztosítását. /Gazda Árpád: Az RMDSZ szerepében a református egyház. = Krónika (Kolozsvár), febr. 3./ Az egyházkerületi rendkívüli közgyűlés az RMDSZ kongresszusához intézett átiratában leszögezte: visszautasítja az RMDSZ tiszteletbeli elnöki hatáskör megszüntetését. /A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Rendkívüli Közgyűlésének átirata az RMDSZ VII. Kongresszusához. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 2./

2003. március 26.

Márc. 21-én tartották meg Nagyváradon a Királyhágómelléki Református Egyházkerület időközi választási közgyűlését. Az egyházkerület új generális direktora Gellért Gyula, az Érmelléki Református Egyházmegye esperese lett és megválasztották az Igazgató Tanács hiányzó négy lelkészi és három világi tagját azok helyébe, akik korábban lemondtak tisztségükről. Az időközi tisztújítással "évek óta tartó zavaros helyzet végére tesznek pontot" - fogalmazott Tőkés László püspök. Az esztendők óta tartó belviszályok nyomán megüresedett főjegyzői tisztségbe néhány hónapja ifj. Csűry Istvánt, a korábbi generális direktort választották. Ezt a tisztséget előzőleg Balogh Barnabás biharvajdai parókus látta el, a főjegyző pedig Csernák Béla bihari lelkipásztor volt, ám nézeteltérések miatt nekik távozniuk kellett vezetői tisztségükből. A közgyűlést követően avatták fel Arany János mellszobrát a Partiumi Keresztény Egyetem Arany János Kollégiumának aulájában. Deák Árpád nagyváradi szobrászművész alkotását Tolnay István, az egyházkerület tanügyi előadótanácsosa méltatta. Másnap Pitti Katalin, a világhírű budapesti operaénekes adott koncertet az egyetem nagytermében. /Rendkívüli választások Királyhágómelléken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./

2003. április 29.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület levelet intézett Asztalos Ferenchez, a Parlament oktatási bizottságának alelnökéhez, melyben elsősorban megköszönte a képviselőnek, hogy közbenjárására a Károli Gáspár Egyetemen diplomavizsgát tett 87 hallgató a magyarországi oklevél mellé átvehette az ennek megfelelő román nyelvű okiratot is. A levélben, melyet Tőkés László püspök és Tolnay István tanügyi előadótanácsos írt alá, "szomorúsággal vegyes felháborodással" szólnak arról, hogy a Tanügyminisztérium és a megyei tanfelügyelőségek nem engedélyezik az általuk kért világi oktatást biztosító osztályok működtetését, arra hivatkozva, hogy a törvény csak teológiai szakképzést nyújtó osztályokról szól. "Kérjük, hogy a képviselő úr sürgősen és hathatósan járjon közbe iskolánk érdekében." A közbenjáró Asztalos Ferenc képviselő kifejtette, hogy tárgyaltak a miniszter asszonnyal, és határozott ígéretet kaptak, hogy az egyházi iskolákban a teológiai osztály mellett megmarad a reál-, illetve humánképzést biztosító világi oktatás is. Asztalos szerint tudathasadásos állapot, hogy Tőkés László püspök az RMDSZ egységét megbontók zászlóvivője, miközben az RMDSZ politikusainak segítségét kérte, hogy az általuk beindított oktatási intézmények zavartalanul működjenek. A lap munkatársa megkérdezte a püspököt, hogy az Asztalos képviselő szerinti tudathasadásos helyzetről hogyan vélekedik. Tőkés László kifejtette: "Miközben mi 14 éve harcolunk egyházi oktatási rendszerünk helyreállításáért, évről évre nem arról szól a történet, hogy hány osztállyal kaptunk többet és hány iskolával alapítottunk többet, hanem arról, hogy mindegyre meg kell köszönnünk az RMDSZ-nek, hogy nem vették el a már létező osztályainkat. Ezt a játékot minden évben végigjátsszák velünk, és bevallom őszintén, hálás is vagyok Asztalos úrnak, amikor közbenjár, hogy nem vágják le az öt osztályunkat, amit tervbe vettek, ugyanis a Partiumban a három iskolából öt osztályt akartak levágni." /Bágyi Bencze Jakab: Asztalos Ferenc a püspök "tudathasadásos állapotáról". = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 29./

2003. szeptember 5.

Szilágyi Pál professzor lett a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem új rektora. Az új vezetőt a Sapientia Alapítvány alapítói, a négy erdélyi történelmi egyház püspökei, illetve az alapítvány kuratóriuma választotta meg szept. 4-én Kolozsváron. A kuratórium elnöki tisztségét ezentúl Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője látja el. Ez a tisztség is Tonk Sándor halála után maradt betöltetlenül, mivel a néhai történészprofesszor egyben az alapítvány elnöke is volt. Szilágyi Pál, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Matematika és Informatika Karának professzora /sz. Tasnád, 1933. jún. 18./ 1996 és 2000 között az egyetem rektor-helyettese volt. Nem kis mértékben Szilágyi professzor tevékenysége nyomán, ebben az időszakban épült ki a magyar nyelvű oktatás a nagy múltú intézményben. Míg a kilencvenes évek elején csupán néhány magyar nyelvű tanszék működött a BBTE-n, rektor-helyettesi mandátuma után közel 5000 romániai magyar nemzetiségű diák tanulhatott magyarul 13 karon, ezen belül 46 szakon. Irányítása alatt épült ki folyamatosan a BBTE kihelyezett főiskoláinak rendszere, különös tekintettel a magyar tanítási nyelvű tanítóképző főiskolákra. Szilágyi Pál számos magyarországi, romániai és nemzetközi szervezet tagja, egyebek között a Magyar Professzorok Világtanácsának alelnöke, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának tagja. A professzor aktívan, szakmai vezetőként közreműködött az Erdélyi Magyar Ösztöndíj Tanács, valamint a Felsőoktatási Tanács munkájában. A 70. életévében járó professzor megválasztása után elmondta: azzal a feltétellel vállalta el ezt a tisztséget, hogy bármikor visszaléphet, amennyiben egészsége nem engedi meg, hogy teljes körűen lássa el feladatát. A rektor hozzátette, hogy az egyetem eredeti célkitűzései nem változtak, tevékenysége során a már feltérképezett hibákat szeretné megszüntetni. Az új rektor mandátuma két évre szól, míg a kuratórium tagjait négyéves mandátummal bízták meg. A kuratórium egyben új elnököt is választott: Kató Bélát, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzőjét. A Sapientia Alapítvány kuratóriumának tagjai Marton József, Brassai Zoltán, Kolumbán Gábor, Szilágyi Pál, Tolnai István, Toró Tibor és Kun Imre. /Borbély Tamás: Új vezetők a Sapientia élén. Szilágyi Pál és Kató Béla mellett voksolt a többség. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./

2003. október 4.

Minden eddiginél több szakkal és hallgatóval kezdi meg az idei évet Nagyváradon a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE), jelentette be a tanévnyitó alkalmából Kovács Béla rektor. A 2003/2004-es tanévben 927 hallgatója lesz a PKE-nek, köztük 365 elsőéves, akik 14 szakon tanulnak. Az előző évhez képest a szakok száma hárommal bővült, 2001-hez képest pedig megduplázódott. Idén 122 végzős köszönt el az intézménytől, kiknek túlnyomó többsége becsülettel megállta helyét az államvizsgán. A zenepedagógia és menedzsment szakok hallgatói átlagon felüli teljesítményt nyújtottak, valamennyien sikerrel államvizsgáztak. Az idei tanévben a PKE kezdeményezni fogja az intézmény mint egész, valamint azon belül két szak, a vallástanár-szociális munkás és vallástanár-német nyelv és irodalom végleges akkreditálását. A 2004/2005-ös tanévben további két szak, a zenepedagógia és a menedzsment kaphat végleges akkreditációt. Kovács Béla elmondása szerint 2003-ban a PKE újabb felsőfokú oktatási intézményekkel kötött együttműködési szerződést, legutóbb a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel. Tolnai István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tanügyi előadója arról szólt, újabb telket és ingatlant sikerült megvásárolni a PKE főépületének szomszédságában. Ez utóbbiban diákszállást alakítanak ki, mivel az egyetem jelenlegi kollégiumi kapacitása - mintegy 260 férőhely - nem elégíti ki az igényeket. /Pengő Zoltán: Fejlődő egyetem. Megnyitották a tanévet a PKE-n. = Krónika (Kolozsvár), okt. 4./ Az anyaországi támogatások megduplázásra volna szüksége a Sapientia-EMTE-PKE erdélyi magyar egyetemi hálózatnak a jelenlegi 1,85 milliárd forint helyett, mert az új tanévben a működési költségek fedezésére sem lesz elegendő az 50 millió forinttal még meg is kurtított támogatás. Az ingatlanberuházások és infrastrukturális fejlesztések nélkül nem tartható fenn a rendszer - hangzott el a tanévnyitón. A három irányban építkező: tanítóképzésre, közgazdaságtanra és művészetekre szakosodott PKE-nak 145 tanára van: 15 professzor, 30 docens és több, mint 40 adjunktus és arra is figyelnek, hogy a fiatal tudományos értelmiségnek teret adjanak. Nagyváradon 2500 diák számára alkalmas Egyházi Művelődési Központot kívánnak idővel létrehozni, amelynek jelentős része az egyetemmel, az Arany János Kollégiummal, az új rektori hivatallal már elkészült. A Lorántffy Zsuzsanna Középiskola eddig használt épületét várhatóan az egyetem kapja meg. /(Balla Tünde): Tanévnyitó a Partiumi Keresztény Egyetemen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./

2004. május 14.

Püspökválasztás előtt áll a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. Tőkés László püspök újabb mandátumra jelölteti magát, kihívója pedig előreláthatólag Csernák Béla bihari lelkész lesz, aki megkérdőjelezi Tőkés jogosultságát egy újabb ciklus vállalásához. Júliusban egyházmegyei szinten lesznek választások, melyek során az espereseket és a főjegyzőket jelölik ki, októberben pedig egyházkerületi választásokat tartanak, melyen a püspök, valamint a tisztségviselők személyéről döntenek. Tőkés László püspök bejelentette, hogy közeli munkatársaival, Csűry István lelkészi főjegyzővel, Kovács Zoltán főgondnokkal, Tolnai István világi főjegyzővel és Gellért Gyula generális direktorral egyetemben újabb megmérettetést vállal. Csernák Béla nagy népszerűségnek örvend a Tőkés ellenzékét tömörítő Református Megújulási Közösség (Remek) tagjai között. „Nem leszünk partnerek egy személyeskedő kampányban” – jelentette ki Tőkés László. A püspök ellenzéke a fugyivásárhelyi Református Egyházi Központban Piacgazdaság és keresztény erkölcs címmel szervez konferenciát a hét végén, a felszólalók között pedig ott lesz Markó Béla RMDSZ-elnök is. A Csernák Béla köré tömörülő REMEK strukturális váltást és lelki megújulást akar, azt, hogy a politika a jelenleginél kisebb szerepet játsszon az egyházkerület életében. Tőkés Lászlónak a jelenlegi a harmadik mandátuma (1990–94, 1994–98, 1998–2004), ezért Csernák szerint Tőkés László nem jelöltethetné magát. Juhász Tamás, a protestáns teológia rektora, a zsinati állandó tanács tagja elmondta, a zsinat kimondta, hogy a jelenleg hivatalban levő tisztségviselők esetében a mostani az első ciklusnak számít. /Pengő Zoltán: Vitatják Tőkés jelölhetőségét. = Krónika (Kolozsvár), máj. 14./

2004. augusztus 30.

Augusztus 28-án egyházmegyei tisztújító egyházkerületi tisztségekre történő jelölő közgyűlésen vettek részt a Temes és Krassó-Szörény megyét magába foglaló gyülekezetek küldöttei Lugoson, a református templomban. Újraválasztották Fazakas Csaba esperest és Pataki Károly főgondnokot. Az egyházmegye új lelkészi főjegyzője Czapp István (Igazfalva), az új lelkészi aljegyző Bódis Ferenc (Szapáryfalva). A Királyhágómelléki  Református Egyházkerület püspöki székére többen tartanak igényt. Az egyházmegyében három ellenjelölt van: Csernák Béla bihari, Csűri István nagyvárad-őssi és Fazakas László margittai lelkészeké. Az egyházkerületi főgondnoki székért is lesz harc, mert Tolnay István ellenében Seres Dénes zilahi szenátor sem esélytelen. /Szakmáry Károly: Három püspökjelölt. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 30./


lapozás: 1-30 | 31-60




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998