udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 2 találat lapozás: 1-2
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Tolnay László

1994. augusztus 27.

A román külpolitika az utóbbi időben három irányban aktivizálódott, írja Tolnay László biztonságpolitikai szakértő: 1/ Igyekezett az ország geostratégiáját felértékelni, jelezve, hogy Románia segítséget nyújthat Nyugatnak a térség stabilitásának megteremtésében. 2/ Felerősödtek a Balkán irányába tett diplomáciai lépések, felkarolta a Törökország által kezdeményezett fekete-tengeri együttműködés gondolatát. 3/ A visegrádi csoport ellensúlyozására az "önerőből való szolidaritást" szorgalmazták, azt vallva, hogy minden ország nemzeti érdeke közvetlen környezetének stabilitása. Ez Magyarország ellen irányul, mert Románia Magyarországot tekinti külpolitikai törekvései legfőbb akadályának. Magyarország fejlettebb gazdasági, kulturális helyzete miatt hangsúlyozzák, hogy térségünkben a demokratikus erőfeszítésekben jelentkező fáziseltolódások időlegesek, és az országok fontossági sorrendjét a földrajzi adottságok fogják meghatározni. - Románia látja, hogy Európába az út Magyarországon keresztül vezet, ezért magyar viszonylatban is igyekszik kezdeményező lenni, kompromisszumkészséget mutat, de elzárkózik a magyar kisebbségek jogait biztosító javaslatoktól. A román propaganda a magyar területi igényeket emlegeti, igénybe veszi a nyugati tömegkommunikációs eszközöket is, jó példa erre a Die Welt és a Frankfurter Allgemeine Zeitung néhány magyarellenes cikke. Mindezek miatt a két ország közötti kapcsolatok csak hosszabb távon megoldhatók. Hiba lenne azt hinni, hogy az alapszerződés áttörést hozhat a kapcsolatokban. /Magyar Nemzet, aug. 27./

1998. április 8.

A magyar kormány létrehozta az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítványt A Magyar Közlönyben olvasható, hogy a közalapítvány célja a kisebbségpolitika tudományos megalapozása, a magyar kisebbségpolitika szakmai képviselete a nemzetközi fórumokon, a kisebbségek helyzetének vizsgálata, cigányságra vonatkozó jogok és kisebbségi gyakorlat elemzése. A közalapítvány köteles az Országgyűlés és a kormányszervek igényeit kiszolgálni, a közalapítvány információs szolgáltatást nyújt, szakértői hálózatot szervez és működtet. A költségvetés 50 millió forintot bocsátott a közalapítvány céljaira. A közalapítvány céljait a megalakítandó Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Intézete működésével valósítja meg. Az Intézet irányítását a kuratórium által kinevezett főigazgató látja el. A kuratórium tagjai: Beke Kata, Bodor Pál, Csepeli György, Iszák Lajos, Kiss Gy. Csaba, Komlós Attila, Kukorelli István, Orosz István, Pomogáts Béla, Romsics Ignác, Tolnay László, a kuratórium elnöke: Csepeli György. /Magyar Közlöny, 30. szám, ápr. 8./


lapozás: 1-2




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998