udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 9 találat lapozás: 1-9
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Gallagher, Tom

1991. augusztus 1.

Bálványoson Napforduló után címmel egyhetes szabadegyetemet szervezett a FIDESZ Közép- és Kelet-Európa Csoportja, a Polgári Szövetség, a Pro Europa Liga és a MISZSZ /Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége/. A rendezvényre a hagyományteremtés szándékával másodszor került sor. Számos nyugati országból is érkeztek résztvevők. Az előadók a poszkommunista változásokról, valamint a kisebbségek problémáiról értekeztek. Schöpflin György londoni professzor a gazdasági kérdésekről, Tom Gallagher professzor /Breadford/ az interetnikus konfliktusokról. Smaranda Enache elmondotta, hogy az interetnikus konfliktusok megoldásához a mentalitás megváltoztatására, valamint az egyéni szabadság megvalósítására van szükség. Cs. Gyimesi Éva az etnikumok közötti párbeszéd lehetőségeit taglalta, Lőrincz Csaba /Dunatáj Intézet, Budapest/ a kisebbségi önkormányzatok szükségességéről szólt. Bíró Gáspár A diktatúra esélyei Közép-és Kelet-Európában címmel tartott előadást. Vitát váltott ki Molnár Gusztáv Integrációs és dezintegrációs folyamatok Kelet-Európában című előadása, melyben a társadalom elsődlegességt hangsúlyozta a kormánnyal szemben. A trilateriális együttműködésről szólt Németh Zsolt, a FIDESZ parlamenti frakcióvezetője. Magyar Nándor az erdélyi sajtó tanulmányozásáról volt le következtetéseket. Mivel az RMDSZ országos vezetősége Bálványoson tartotta ülését, Domokos Géza is üdvözölte a tábor előadóit és résztvevőit. Végül a Fiatalok Ligájának képviselője felolvasta a résztvevők közös nyilatkozatát a tábor hasznosságáról, amely nyílt lehetőséget teremtett a vitákra, beszélgetésekre a térséget érintő kérdésekben. Viszontlátásra 1992-ben, hangzott mindenütt. /Simon Judit: Napforduló után. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 1./

1996. július 19.

Tom Gallagher, az amerikai Bradford Egyetem politológia professzora Románia Ceausescu után: az intolerancia politikája címmel könyvet írt. Aurel Craiutunak, az ún. "liberális nacionalizmus" híve recenziót közölt erről a műről, erre reagált a könyv szerzője, Gallagher, kifejtve, hogy amikor Craiutu a liberális nacionalizmusra, mint a jövő opciójára hivatkozik, "az én érvemet támasztja alá, mely szerint a román politikai kultúrában a nacionalizmus igen életképes marad." A nacionalizmus kevés megoldást kínál az érdekellentétek enyhítésére. /22 (Bukarest) hetilap 27. számából átvette: A Hét (Bukarest), júl. 19./

2000. január 15.

Molnár Gusztáv a Teleki László Intézet keretében 1995 óta folyó geopolitikai kutatások vezetője. Jelenleg a kolozsvári egyetem vendégtanára. Geopolitikai és regionális szerveződéseket szem előtt tartó megközelítése vitát váltott ki. A vitáról a Polirom Kiadó közölt válogatást Problema transilvania címmel. A kötetet Molnár Gusztáv Gabriel Andreescuval közösen szerkesztette. Molnár Gusztáv elmondta, hogy tíz évvel ezelőtt készült tanulmányában /Volt Európának egy különös tartománya/ pesszimista álláspontra helyezkedett. Ezt az írását a Szekuritate akkor elkobozta. Akkor úgy gondolta, hogy Erdély mint közép-európai tartomány teljesen megsemmisül. Mai gondolkodásában viszont a reménystratégia van jelen. Lehet tervezni, építkezni. Erdélyben már vannak csoportok, melyek a kérdés politikai oldalát felvállalják, így Sabin Gherman ligája vagy az RMDSZ-en belül a Reform Tömörülés csoport. Molnár Gusztávot a dolog ideológiája, egy lehetséges közös erdélyi nyilvánosság, közös hagyomány megteremtése foglalkozatja. - Molnár Gusztávot a területek, tartományok lázadása érdekelte, ami a század- és ezredforduló világjelensége. "Quebecktől Kelet-Timorig és Skóciától Kasmírig mindenütt megmutatkozik. Európában ez a kérdés most a nyugati civilizáció-állam keleti határvonala mentén kialakuló új Frontier problémájaként jelenik meg." Azokra a tartományokra gondol, amelyek képesek lennének a Nyugathoz való csatlakozásra, de az országok, amelyekhez tartoznak, nem. - Ösztönstratégia kezd érvényesülni ezekben a tartományokban, állapította meg: a Nyugat közelsége dezintegratív erővel hat a közvetlen környezetére. Nem véletlen Adrian Nastase hisztériája, amikor a regionalizmus szóba kerül. Molnár Gusztáv 1997-es tanulmányában, amely a Problema transilvania kötet vitaindítója, megállapította, hogy Bukarest egy angol típusú devolúciós stratégiával kezelhető szinten tudná tartani a kérdést, megőrizve az állam egységét, ugyanakkor Erdély számára bizonyos intézményi önállóságot biztosítana. Vitapartnere, Andreescu másra érzékeny. Amennyiben beindul Erdélyben az autonómia intézményesülése, akkor Ó-Románia nem-nyugati jellemvonásai élesebben kiütköznek. Andreescunak, a Bukarestben élő nyugatos értelmiséginek ez nem érdeke. A kötetben Tom Gallagher azzal érvel Molnár Gusztáv okfejtése ellen, hogy Erdélyen belül a románság és a magyarság Erdély-képe olyannyira eltérő, hogy nem egyeztethetők össze egy közös erdélyi stratégia érdekében. Igaz, felelt erre Molnár Gusztáv, hogy eltérő, de meg lehet teremteni a közös stratégiát. Tom Gallagher a román erdélyiséget a Román Nemzeti Egységpárthoz közötte. Ma már azonban egyre gyengül ez a párt. Molnár Gusztáv hisz a közös erdélyi identitás megteremtésében. Először a közös erdélyi nyilvánosságot kell megteremteni. Amennyiben nem teremtik meg, figyelmeztetett Molnár Gusztáv, akkor "végzetesen megroppan - a németeké után - a magyar közösség ereje, konzisztenciája is." Akkor megkezdődik az Erdélyből való elvándorlás. Ez nagy veszély, "ezért az erdélyi regionalizmus nem elméleti kérdés, hanem egy vállalható, élhető létstratégia kérdése, amely nem mond ellent sem a román, sem egy régiófelelősséget is érző magyar nemzetstratégiának." Erdélynek két központtal is meg kell értetnie a maga igazát. /Bakk Miklós: Beszélgetés Molnár Gusztáv erdélyi származású politológussal. Erdélynek két központtal is meg kell értetnie a maga igazát. = Krónika (Kolozsvár), jan. 15./

2000. január 20.

Gabriel Andreescu a bukaresti 22 című hetilapban a "nemzeti témával" foglalkozó három román nyelven megjelent könyvet ismertetett: Tom Gallagher edinburgi professzor elemzése Románia utóbbi tíz évéről /Demokrácia és nacionalizmus Romániában 1989-1999/, Róth András kolozsvári filozófus tanulmánygyűjteményét /Nacionalizmus vagy demokratizmus?/ és Alina Mungiu-Pippidi bukaresti szerző munkáját /A szubjektív Erdély/. Mindez azt mutatja, hogy áttörés következett be e tárgykör megítélésében. Nagy dilemma viszont az, hogy a vita hat-e a politikai szférára, illetve a nyilvánosságra. Erdély kérdése ugyanis - írta Ágoston Hugó - minden esetben "átkos dichotómia": román vagy magyar. /Ágoston Hugó: Az erdélyi kérdés. = A Hét (Bukarest), jan. 20./

2001. március 9.

Londonban a Gazdaság- és Politikatudományi Egyetem (LSE) két doktorandus hallgatója, Füzesi Julianna és Valentin Mandache nemzetközi konferenciát szervezett Erdély: EU-bővítés, regionalizmus és kisebbségi politika Romániában címmel. Az értekezlet anyagából kötet készül. Tom Gallagher, ismert Románia-szakértő, a Bradfordi Egyetem tanára leszögezte, hogy senki sem akarja Erdély elszakadását Romániától, legfeljebb a rossz kormányzás szül mesterséges feszültségeket, amelyeket táplálhatnak a megoldatlan gazdasági kérdések. Nem lehet a nacionalizmus áttörő sikeréről beszélni. A Románia Ceausescu után könyv szerzője nem talált elég bizonyítékot Clinton volt amerikai elnök ama értékelésére, miszerint Románia modellszerűen megoldotta volna a kisebbségi kérdést. Gabriel Andreescu ismert emberjogi aktivista vitatta Molnár Gusztáv erdélyi devolucionista elméletét. Andreescu a konszenzuson alapuló demokrácia mintáját és az egység megőrzését találta a magyar kisebbség számára követendő útnak céljai elérésére. Az értekezletre, ígérete ellenére, nem jött el sem Vasile Dancu információs miniszter, sem Ion Iliescu elnök szóvivőnője. A román és a magyar hivatalosságok jelenléte mégis számottevő volt. A rendezvényre eljött nemcsak a magyar külügyminisztériumot képviselő Szesztay Ádám és Csikos Imre, de a román külügyi tárca főosztályvezetője, Mihai Dobre, a londoni román nagykövetség két alkalmazottja, valamint - a nagy-britanniai román katonai attasé... A megjelent románok szaporán jegyzeteltek, és magnóra vettek mindent. Képviselőjük pedig vitába szállt mindegyik előadóval, kommentárjai már-már külön kiselőadás méretét öltötték. A romániai magyar előadóktól semmit sem kérdeztek. Schöpflin György arra figyelmeztetett, hogy "a románokat", "a magyarokat" csak a nacionalisták veszik egy kalap alá, a valóságban különböző magyar és különböző román tudatformákról beszélhetünk. Ha az erdélyi román öntudat a magyar kultúra hatására nagyban különbözik a regátitól, az erdélyi magyar nemcsak más, mint a magyarországi, de azon belül is jól elkülönül a székely, belső-erdélyi és partiumi magyar identitás. Schöpflin üdvözölte a magyar státustörvényt, amelyet a jelek szerint az EU is elfogad, de feltette a kérdést, hogy mi lesz Schengen után az erdélyi románok húsz százalékával, akik a magyar szürke gazdaságban dolgoznak? A magyar irredentizmusról Füzesi Julianna tartott előadást. Kifejtette, hogy a két világháború közötti időszakkal szemben Magyarország és Románia esetében ma már nemcsak hogy nincs, de nem is lehet irredentizmusról beszélni Erdély kapcsán, hiszen ennek korábbi okai megszűntek. Balló Áron a romániai magyar sajtó etnikumok közötti és az európai integrációban betöltött szerepéről beszélt, Tokay György aradi képviselő jellemezte a korábbi kormányok tevékenysége tükrében a mai erdélyi helyzetet és az EU-integrációs esélyeket. A román politika csak akkor lehet sikeres, ha egyszer már kiszámítható és hiteles lesz. A Nagy-Románia Párt nem nacionalista alapon való sikerével kapcsolatban a volt kisebbségügyi miniszter megjegyezte, hogy sokak gondolkodásmódját még mindig az álmok (EU), rémálmok (irredentizmus) és félelem (Erdély elszakítása) vezérli. Tokay szerint a románok nagyon is sérülékenyek. Takács Csaba Londonból figyelmeztette Bukarestet, hogy azt a szerencsés állapotot, amikor mind a román, mind a magyar kormány, mind pedig az erdélyi magyar kisebbség egyaránt Románia minél hamarabbi EU-betagolódását támogatja, elképzelhetetlen anélkül fenntartani, hogy a romániai magyarok kéréseit ne teljesítsék. /Balló Áron: Erdély-konferencia Londonban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./

2003. november 15.

Tom Gallagher a demokratizálódó társadalmak átmenetével, az etnikumközi viszonyokkal és az Európai Unió (EU) bővítésével foglalkozó politológus 1999-ben románul is megjelentetett könyvet adott ki Democratie si nationalism in Romania ("Demokrácia és nacionalizmus Romániában") címmel. Újabb kötete a Romania After Communism: Distrusting Democracy ("Románia a kommunizmus után: Kiábrándulás a demokráciából") címmel jelenik majd meg Londonban 2004 tavaszán. Tom Gallagher Kolozsváron folytatott dokumentálódásakor készült vele az interjú. Kifejtette, hogy az RMDSZ kormányzási szerepkört élvez, és úgy tűnik, simán együtt tud működni a legjelentősebb román párttal. Kezdetben Gallagher helyesnek tartotta a Szociáldemokrata Párt (SZDP) és az RMDSZ megállapodását. Azt hitte, hogy az RMDSZ fékező erőként hat majd Nastase és Iliescu pártjára. 2002 elejére azonban világossá vált, hogy az SZDP nem tudta olyan korszerű párttá kinőni magát, amely eljuttathatná Romániát az EU-ba. Sok tekintetben az RMDSZ helyzete egyre kényelmetlenebbé vált. Az RMDSZ veszélyezteti a vele azonos nézeteket vallott civil szervezetek létét. Az RMDSZ olyan törvénytervezeteket és jogi gyakorlatot támogatott, amelyek ellentétben állnak a róla alkotott szabadelvű demokratikus képpel. 2002-ben vitát keltett a közéleti személyiségek vagyonnyilatkozata. Kiemelkedő RMDSZ-vezetők szövetkeztek az SZDP régi vonalának tagjaival, akik ellenezték, hogy itt erős, átlátható törvény szülessék. Nem volt helyes, hogy az RMDSZ felsorakozott az SZDP mellé, és közösen tagadták meg az alkotmánymódosításra vonatkozó októberi népszavazás lebonyolításának kivizsgálását. Nyilvánvaló, hogy az 55 százalékos részvételt szabálytalan eszközökkel érték el az ország különböző részein. A kormánypárttal történő együttműködés fenntartása növekvő feszültséget okoz a magyar közösségen belül. Tom Gallagher szerint a Nagy-Románia Párt képviselte fenyegetést eltúlozzák. A kormánypártnak, az SZDP-nek esze ágában sincs mélyreható és tartós reformokat végrehajtani. Tom Gallagher nem örül a Székely Nemzeti Tanács keletkezésének. Gyengíti a magyarság összetartását, és könnyű célpontjává válik a román nacionalistáknak. Tom Gallagher szerint Tőkés László püspök elnyerte a maga helyét Európa történelmében az 1989-es eseményeknek köszönhetően. Amolyan ellenállási harcos, mint Lech Walesa Lengyelországban. De mindkét férfiúból hiányzik az a gyakorlatias szellem, amely a hagyományos politikai szerepvállalást számukra lehetővé tenné. - Tom Gallagher attól tart, hogy a fiatalok többé majd nem törekednek aktív szerepet játszani a kisebbségvédelemben. Elég arra gondolni, hogy milyen bánásmódban részesítik Szilágyi Zsoltot, akit tizenhárom éves parlamenti tevékenység után az RMDSZ elmozdított az európai integrációs parlamenti bizottságból, pedig annak az egyik leghatékonyabb tagja volt. Az angol kutató szerint magyar közösségnek szükséges vitát nyitnia választási lehetőségeiről, és felélesztenie demokratikus mechanizmusait. /Balló Áron: Az RMDSZ-nek most már másképp kellene politizálnia. Beszélgetés Tom Gallagher Románia-szakértővel. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./

2007. május 2.

A bukaresti politikai érdekcsoportok bosszúhadjárata az államfő ellen az uniós politika csődjének tükre, ugyanakkor magát az Európai Uniót is destabilizálhatja – írta Tom Gallagher neves brit történész, a romániai viszonyok kiváló ismerője a Financial Times-ban megjelent cikkében. Románia az első olyan EU-tagállam, amelyben a gyakorló elnököt felfüggesztik tisztségéből. Románia uniós csatlakozásának pillanata a keményvonalas kommunizmusból való átmenet végét kellett volna hogy jelentse. Hosszú évek után, amelyek alatt az igazságszolgáltatás a mindenkori hatalom kiszolgálója volt, most több olyan jelentős politikai személyiség ellen is bűnvádi eljárás indult, akik nem tudtak megnyugtató magyarázatot adni vagyonuk eredetéről. Azonban a román oligarchiák ellentámadásba lendültek. A reformokat beindító igazságügyi miniszter, Monica Macovei, a politikai elit által gyűlölt egykori emberjogi aktivista ma már nem tagja a kormánynak. A kormány az EU csatlakozás óta leállt a reformokkal. Amikor az EU-hivatalosságok ezt szóvá tették, a román kormány ingerülten reagált: már nem jelöltország, hanem teljes jogkörrel rendelkező, független tagállam. Brüsszel csak nagyon keveset tehet azért, hogy Romániát kötelezze a vállaltak tiszteletben tartására. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök dúsgazdag autókereskedő, számos más üzleti érdekeltséggel, amelyek szorosan kötik őt a kőolaj-privatizációt lefölöző Dinu Patriciuhoz, akinek cége, a Rompetrol a legnagyobb befizető az állami költségvetésbe. A Szociáldemokrata Párt (PSD) kitartóan fékezte az EU követelésére beindított reformfolyamatot, 2007 elején pedig szövetkezett Tariceanu liberálisaival Basescu ellen. Időközben a Basescu-ellenes koalíció támogatást nyert az Európai Parlament szocialista, illetve liberális frakcióitól. Tariceanu amerikai tanácsadókat bérelt segítségül az államfő elleni harcban. A bukaresti érdekcsoportok nem fognak tétovázni, ha gazdasági érdekeik úgy kívánják meg, hogy szövetkezzenek az oroszokkal – elsősorban az energia szektorban. Románia így Oroszország meghosszabbított keze lehet az EU-ban. /Románia: a reform halála. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 2./

2007. június 21.

Lesújtó cikket közölt a Romania Libera június 18-i számában Tom Gallagher, a nagy-britanniai Bradford Egyetem Etnikai Konfliktusok és Béke (Ethnic Conflict and Peace) tanszékének vezetője, akinek szakterülete a délkelet-európai posztkommunista államok fejlődése, és rendszeresen látogat a régióba. Az RMDSZ alkonya című írásában kifejtette: az RMDSZ veszélyesen kezd hasonlítani az olyan nacionalista mozgalmakra, mint amilyenek Milosevics idején Szerbiában voltak. Szerinte az RMDSZ hanyatlása nyilvánvaló. A szervezetet hataloméhes érdekcsoport irányítja. A szerző elismeri, 1990-ben még progresszív közép-európai politikai erőként írta le a szövetséget, mely elkötelezte magát amellett, hogy a román politikai élet dzsungelében rendet teremtsen. 2003-ban jött rá tévedésére, amikor Frunda György mindenféle zavaros kifogással állt elő, mondván, a politikai elit vagyonának független vizsgálata fölösleges. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 21./

2007. június 26.

„Nem fog fájni a szívem, ha a magyar párt a múlté lesz” – vallja Tom Gallagher, a nagy-britanniai Bradford Egyetem Etnikai Konfliktusok és Béke Tanszékének vezetője, Kelet-Európa szakértő, a posztkommunista államok és különösképpen Románia legújabbkori történelmének kutatója a Romania Libera június 18-i számában. Sötét jövőt jósol az RMDSZ-nek. Annak az alakulatnak, amelytől, bevallása szerint 1990-ben még azt várta, hogy progresszív közép-európai erőként rendet teremt a romániai politikai élet dzsungelében. Mára viszont szerinte a magyar párt (?) gazdasági előnyöket hajhászó betyárok gyülekezetévé vált. Nem ismeri Tom Gallagher tudományos munkásságát, írta Németh Júlia, nem szeretné, ha az etnikai konfliktusok és a béke viszonya Tom Gallaghertől függne. Azt még Gallagher is beismeri, hogy etnikai alakulatként a román politikai zűrzavarban az RMDSZ nem tudott rendet teremteni. A román sajtóban a magyarellenes kirohanások újra megjelentek, mihelyt a magyar közösség határozottabban kinyilvánította óhaját az őt megillető jogok vonatkozásában. Az RMDSZ iránti bizalom megingott a magyar közösségben a szervezet sorozatos visszakozásai és helytelen politikai lépései nyomán. Ezt a bizalmi válságot kellett volna orvosolni. Ezzel szemben a csúcsvezetés homokba dugta a fejét, sőt a fiaskóért közvetlenül felelős kampányfőnököt még előléptette. Ezek után, immár kényszerhelyzetben, erőteljesebben kezdte hangoztatni azokat a jogos, de a román közvélemény szerint nacionalista követeléseket – kisebbségi törvény, autonómia, államilag támogatott anyanyelvi oktatás óvodától az egyetemig, a Bolyai Egyetem visszaállítása – amelyekért kormánypozícióban eddig sokkal határozottabban kellett volna kiállnia. Ezért a lap munkatársa egyetértett Tom Gallagherrel, hogy az RMDSZ kormányban való szereplésének a magyar kisebbség számára kézzelfogható hozadéka vajmi kevés volt. Németh Júlia sokszor bírálta az RMDSZ-t, aminthogy ezt a hozzá közel állókkal is megteszi. Azonban az érdekképviseletre mindaddig szükség van, ameddig a kisebbséget diszkrimináció sújtja. /Németh Júlia: Görbetükör. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26.


lapozás: 1-9




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998