udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 66 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-66
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Lantos, Tom

1990. október 11.

Az állami támogatású Bolyai Egyetem visszaállítására van szükség, hangsúlyozta Wanek Ferenc, a Bolyai Társaság titkára. Az Egyesült Államok kongresszusának emberi jogi bizottságában működő tagok /Tom Lantos, Frank Woolf és John Porter/ írták alá az Iliescu elnöknek címzett levelet, ebben szerepelnek a magyar nemzetiséggel való bánásmódra vonatkozó észrevételek. Az oktatással kapcsolatban írják: "Hasonló módon nyilvánvalóvá válik a magyar nemzetiségnek az Ön kormánya által való üldöztetése a kolozsvári Bolyai Egyetem újbóli megindításának megtiltásában", amelyet 1959-ben zártak be. Petre Roman miniszterelnök 521-es számú rendelete "korlátozza az anyanyelvi tannyelvű osztályok számát, megtiltja az anyanyelvi oktatást a technikai és kereskedelmi szakiskolákban." A Bolyai Társaság eddig hat beadványt továbbított az egyetem visszaállítása érdekében, válasz egyikre sem jött. Petre Roman kormányfő kijelentette, hogy a világon seholsem működik nemzetiségi egyetem. Wanek Ferenc cáfolatul felsorolt néhányat: Spanyolországban galego és baszk, Svájcban francia és olasz, Finnországban svéd, Jugoszláviában albán, szlovén egyetem létezik. /Jogunk egy állami magyar egyetem is. = Hídfő (Székelyudvarhely), okt. 11./

1990. november 24.

Az amerikai Kongresszus Emberjogi Bizottságának tagja, Tom Lantos szenátor Romániába látogatott és részt vett Kolozsváron a Hungarian Human Rights Foundation /HHRF/ - Magyar Emberi Jogi Alapítvány bemutatkozásán a Magyar Színházban. Szőcs Géza szenátor, az RMDSZ főtitkára üdvözölte a vendégeket. A HHRF elnöke, Hámos László beszélt munkájukról: 1976-1987 között 24 alkalommal fordultak az amerikai Kongresszushoz emberi jogi kérdésekben. Többek között 1982-ben angolul kinyomtatták a Szőcs Géza és társai szerkesztette Ellenpontok című szamizdatot. Alapítványuk célja a kisebbségellenes diszkrimináció megszüntetése, a kisebbségi emberi jogoknak, kulturális autonómiának biztosítása és a nemzetközi közvélemény megbízható információkkal való ellátása. A találkozón meghirdették a Bolyai Egyetem céljait szolgáló nemzetközi gyűjtés megindítását. A HHRF kitüntetést nyújtott át a romániai magyarság önvédelmi küzdelmében szerzett érdemeiért Szőcs Gézának, az RMDSZ főtitkárának, Borbély Ernő parlamenti képviselőnek, Buzás Lászlónak, a Romániai Magyar Kisgazdapárt elnökének és Páll Béla nyugdíjas tanárnak. Szervezési hiba vagy félreértés miatt Kelemen Attila állatorvos nem kapott kitüntetést, pedig néhány napja még rajta volt a listán. Kelemen Attilát is üldözte a Securitate, ezért el kellett hagynia az országot. Romániába ment, de az 1989-es változások után hazatért Erdélybe. /Román János: A Magyar Emberi Jogok Alapítvány ? Erdélyért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./

1990. november 24.

Nov. 24-én Kolozsváron a Magyar Színházban hatalmas tapsvihar fogadta Tom Lantos amerikai képviselő bejelentését: "lesz Bolyai Egyetem Kolozsváron!". A magyar közönséggel való találkozó után Tom Lantos sajtótájékoztatót tartott, ahol beszélt az előzőleg Iliescu elnökkel folytatott megbeszéléséről. Tom Lantos kifejtette a román elnöknek, hogy mire van szükség: a magyar kisebbség jogainak elismerése, magyar nyelvű egyetem létrehozása, amerikai és angol főkonzulátus megnyitása Kolozsváron, önálló magyar nyelvű iskolák, szabad magyar sajtó. Tom Lantos kitért arra is, ha egy újság magyar- vagy zsidóellenes uszítást folytat, akkor keményen fel kell lépnie az újság ellen. Tom Lantos szorgalmazta, hogy Iliescu találkozzon Göncz Árpád köztársasági elnökkel, Iliescu megértően fogadta a javaslatot. Marius Tabacu megkérdezte a képviselőt, igaz-e, hogy Tőkés László amerikai fellépésének köszönhető az amerikai-román viszony megromlása, ugyanis a román közvélemény ezt így tudja. Tom Lantos válasza: "Tőkés László amerikai látogatása történelmi ünnepség volt, abból az alkalomból egy csodálatosan szép Kossuth-szobrot lepleztünk le az amerikai parlament egyik legszebb helyén. Tőkés akkor is, mint mindig, olyan gyönyörűen beszélt, hogy magyar származású amerikaiként hihetetlenül büszke voltam rá. Õ korunk egyik nagy embere." Ígéretet tett-e Iliescu a magyar egyetemre? hangzott a kérdés a sajtótájékoztatón. Az amerikai képviselő elmondta, hogy Iliescu nem tett konkrét ígéretet. Minden jót kíván "a Valóság olvasóinak Lantos Tamás" írta sajátkezűen, ahogy a lap közölte eredeti írását. /Adonyi Nagy Mária: Lantos Tamás képviselő úr szerint lesz Bolyai Egyetem Kolozsváron! = Valóság (Bukarest), nov. 30./

1990. december 18.

Az amerikai kongresszus Emberjogi Bizottságának társelnökei, Tom Lantos és John Porter Iliescu elnöknek írt nyílt levelükben megdöbbenésüket és felháborodásukat fejezték ki amiatt, hogy Vasile Vacaru szenátor, a Nemzeti Megmentési Front szenátusi csoportjának elnöke javaslatot nyújtott be a parlamentnek, arra vonatkozólag, hogy Tőkés László püspök és Sütő András ellen indítsanak bűnvádi eljárást. Mind Tőkés László, mind Sütő András a Kongresszus tagjaival való találkozásuk során szorgalmazták a Románia iránti érdeklődést, és sürgették a demokratikus változások támogatását. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./

1991. augusztus 18.

Beke György mutatta be az olvasóknak a nagy példányszámú Romania Mare hetilapot, amely magyargyűlölő cikkek végtelen sorát hozza. A lap egy esztendős fennállása alkalmából kiadott, jún. 7-i számában Ion Antonescu marsall - a meggyilkolt hős címen emlékezett a háborús bűnösre. A román művelődésügyi miniszter két teljes oldalt kap "Andrei Plesu, egy bandita a román kormányban" címmel. A Romania Mare dühödten kirohant Tom Lantos és Soros György ellen. A román görög katolikus egyház mártír főpapját, Alexandru Todea bíborost Júdásnak, bálványimádónak, gyűlöletes alaknak, apokaliptikus szörnynek nevezte, aki ráadásul prédikációkat mond "a románok számára olyannyira elviselhetetlen nyelven, magyarul." Alexandru Todeát 1951-ben életfogytig tartó börtönre ítélte a bukaresti hadbíróság, három éven át Márton Áron püspök cellatársa volt, mindig a legnagyobb tisztelettel beszélt Márton Áron helytállásáról. Todeát 16 év után engedték szabadon, amikor bekapcsolódott a betiltott görög katolikus egyház titkos működésébe. Todea szelíden nyilatkozott a Romania Marében személyét ért durva támadásról: szeretné elősegíteni ennek a nemzetnek a kulturális és erkölcsi felemelkedését. /Cuvintul, jún. 25./ A művelődési minisztérium viszont júl. 22-i közleményében erélyesen elítélte a Romania Mare és az Europa lapokat. Ezek a kiadványok gyűlöletet szítanak más népek iránt, rontják az ország hitelét, erőszakra bujtogatnak, vasgárdista szelleműek, élesztgetik a nosztalgiát a diktatúra, annak képviselői és kiszolgálói iránt. Hozzá kell tenni, hogy amíg egyik minisztérium elítéli a lapot, a másik díjjal jutalmazza. /Beke György: Tények válasza. A mártíromság folytatódik. = Ring (Budapest), aug. 18./

1991. október 24.

Domokos Géza, az RMDSZ elnöke Washingtonban folytatott tárgyalásokat külügyminisztériumi tisztségviselőkkel, Chester Atkins és Tom Lantos szenátorokkal. Az amerikai kormányzat továbbra is szorgalmazza, hogy Romániában érvényesüljenek az emberi, a kisebbségi jogok, azonban az autonómia-törekvéseket nem támogatják. Tom Lantos sürgette a Bolyai Egyetem megnyitását./MTI/

1991. november 7.

Domokos Géza, az RMDSZ elnöke az amerikai Columbia Egyetem meghívásának tett eleget, előadást tartott a romániai magyarság helyzetéről. Okt. 9-én érkezett New Yorkba, a Magyar Házban tartott előadást, majd New Brunswickben levő Rutgers Egyetem Hungarológiai Intézetében. Washingtonban több képviselővel tárgyalt, Chet Atkins képviselővel, aki az előző év januárjában járt Bukarestben, Tom Lantos képviselővel, továbbá vezető amerikai diplomatákkal, Richard Shifter államtitkár-helyettessel, dr. Robert Hutchings-szal, a Nemzetvédelmi Tanács kelet-európai igazgatójával. Hutchings kifejtette, hogy egyetért az emberjogi, kisebbségi törekvésekkel, de a területi autonómia tervét nem tudja támogatni. Domokos Géza Chicagóban is tartott előadást. Okt. 22-én a Columbia Egyetem tanáraival és diákjaival találkozott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./

1992. február 12.

Romániában rendben zajlott le a helyhatósági választások első fordulója. Ennek ellenére Kolozsváron röplapot terjesztettek a szavazni indulók körében. Az RMDSZ előzetesen megállapodott a Romániai Liberális Párttal, hogy a polgármesteri posztra közös jelöltként Petre Litiut indítják, aki a román-magyar békés együttélés őszinte híve. Ezért terjesztették a röplapot ellene a román soviniszták. A röplap szerint a magyarok Erdélyt vissza akarják csatolni. A röplapon a Románia ellenségének kikiáltott Tom Lantos neve is szerepel, rossz helyesírással, Lantzosnak írva. /Térkép-propaganda, 1992, Románia. = Pesti Hírlap, febr. 12./

1992. április 4.

Az amerikai képviselőház száznál több tagja határozati javaslatban igényelte, hogy a román kormány tartsa tiszteletben a kisebbségek jogait. A képviselők felhívták George Bush elnököt és James Baker külügyminisztert, hogy vitassák meg az erdélyi magyarság emberi, kulturális és önrendelkezési jogait a román és más érintett kormányokkal, valamint az EBEÉ-vel. Az amerikai képviselőház emberjogi bizottsága a bizottság társelnökei, Tom Lantos és John Porter által aláírt levelet köröz a képviselők között, amelyet később elküldenek Iliescu elnöknek. A képviselők "legmélyebb aggodalmuknak" adnak kifejezést Tőkés László püspök és családja sorsa miatt. A román parlament jobboldali tagjai azt követelték, hogy a titkosszolgálat vizsgálja ki Tőkés László tevékenységét, s a püspököt utasítsák ki az országból. Az amerikai képviselők elítélik ezt az akciót. /Levélféle a román elnökhöz. = Új Magyarország, ápr. 6./

1992. május 21.

Chester Atkins és Tom Lantos szenátor máj. 21-én felszólította a washingtoni kormányt, hogy bírja rá a román vezetést a politikai és kisebbségi jogok maradéktalan biztosítására. Aggasztónak tartják azt, hogy megadják a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt Romániának, amely nem tudja megvédeni polgárainak emberi jogait. A két képviselő a jövő héten Bukarestbe látogató Lawrence Eagleburger külügyminiszter-helyettesnek írt levelében javasolta: bizonyítsák román részről, hogy felelősségre vonták az 1990. márciusi marosvásárhelyi magyarellenes pogromért felelősöket, nyilvánosan határolják el magukat a szélsőséges magyarellenes és antiszemita gyűlöletkeltőktől, beleértve a Vatra Romaneascát és a Román Nemzeti Egységpártot, biztosítsák a kisebbségek nyelvi és oktatási jogait, beleértve a Bolyai Egyetem felállítását, a kétnyelvű feliratok használatát, orvosolják Smaranda Enache, Kincses Előd és Király István ügyét. / Eagleburger Bukarestbe megy. = Népszabadság, máj. 23./

1992. május folyamán

Az Egyesült Államok képviselőházának több dokumentumát közölte a Közlöny. Az elsőt képviselőház emberi jogokkal foglalkozó kongresszusi bizottságának társelnökei, Tom Lantos és John Porter írták alá. Ebben felkérték a képviselőket, hogy aláírásukkal csatlakozzanak a mellékelt levélhez, melyet Ion Iliescunak, Románia elnökének küldenek Tőkés László püspök ügyével kapcsolatban. 1990. márciusa óta a püspököt halálos fenyegetések érték, emellett a nacionalista támadja őt. 1991. októberében a román parlamentben az RNEP /a Vatra Roamneasca szélsőjobboldali csoportosulás politikai szárnya/ árulással vádolta Tőkés László püspököt, mert az erősödő nacionalizmust és a nemzetiségekkel kapcsolatos feszültséget bírálta. A következő dokumentum az Iliescunak elküldött levél, melyet a képviselőház 103 tagja írt alá. Ebben kérték az elnököt, ítélje el a Tőkés püspök elleni támadásokat, valamint garantálja biztonságát. A képviselők levelükben emlékeztettek arra, hogy Tőkés László püspök nagy népszerűségnek örvend az Egyesült Államokban. George Bush elnök és James Baker külügyminiszter 1990-ben találkozott Tőkés püspökkel és mindketten elismerésüket fejezték ki bátorságáért és vezető szerepéért. A harmadik dokumentum a képviselőház 415. számú határozata az erdélyi magyarság jogainak Románia kormánya általi tiszteletbentartással kapcsolatban. A nemzeti feszültségeket meg kell szüntetni, még mielőtt az 1990. márciusában Marosvásárhelyen kirobbant összetűzésekhez hasonló vérontáshoz vezetnének. A képviselőház sürgeti Románia kormányát, hogy tartson be minden, az emberi jogokra vonatkozó egyezményt és határozatot, és biztosítsa a Romániában élő kisebbségek biztonságát, továbbá a képviselőház kérje fel Bush elnököt és James Baker külügyminisztert, hogy vitassák meg az erdélyi magyarok emberi, kulturális és önrendelkezési jogaival kapcsolatos kérdéseket Románia kormányával, valamint az EBEÉ-vel. /Dokumentum. = Közlöny (Nagyvárad), május ? 6. sz./

1992. október 3.

Ion Iliescu elnök nyilatkozatában kifejtette: sajnálattal vette tudomásul, hogy az amerikai képviselőház elutasította a legnagyobb kedvezmény megadását Romániának. Ez igazságtalan megkülönböztetés az országgal szemben. A románellenes lobby, élén Tom Lantossal, aktív volt. - Hasonló hangnemű volt a külügyminisztériumi nyilatkozat: nem Romániában van baj, hanem a románellenes erők jól működnek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 3-4./

1992. november 4.

A Bolyai Társaság tevékenységéről adott képet dr. Balázs Sándor elnök az okt. 17-i tisztújító közgyűlésen, beszámolójából olvashatunk részleteket a lapban. Megalapozták a Bolyai Alapítványt, számítógép-parkot hoztak létre, számítógépekkel segítették az iskolákat. Továbbra is cél a Bolyai Tudományegyetem visszaállítása. Kiállnak amellett, hogy adófizetői állampolgári jog az állami támogatással működő felsőfokú oktatási hálózat fenntartása. A Bolyai Társaság szerint anyanyelvi képzés szükséges a létrehozandó felsőfokú intézetekben. Az orvosi és színészképzésre Marosvásárhelyen adottak a feltételek, a többi kar működtetésére pedig Kolozsváron, kivéve a mezőgazdasági képzést, amelyet Székelyföldön lenne célszerű megszervezni. Balázs Sándor védekezett azon vádak ellen, hogy túlságosan sok fiatalt küldtek Magyarországra továbbtanulni, illetve részrehajló volt a válogatás. A külföldi képzés csődöt mondott, mert a végzettek nem jönnek haza. - A Bolyai Társaság kiadványa /A romániai magyar főiskolai oktatás/ hosszabb és rövidebb angol nyelvű változattal eljutott a különböző európai egyetemekre. Öt felhívásukat ugyancsak angol nyelven terjesztették. - A Bolyai Alapítvány kezelésére kuratóriumot hoztak létre, a védnökségi tagok között van Habsburg Ottó, Tom Lantos, Hámos László és Entz Géza. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./

1992. november 24.

Tom Lantos amerikai szenátor nov. 27-én Romániába érkezik. Erről értesülve Funar, a Román Nemzeti Egységpárt alelnöke ellenségesen nyilatkozott, mondván, Tom Lantos "potyautasként" sétál majd az országban. Amennyiben eljut Kolozsvárra, Funar tárgyalna vele. /Új Magyarország, nov. 25./

1992. november 29.

Tom Lantos Bukarestben összegezte kétnapos /nov. 27-29./ romániai látogatása tapasztalatait. Tárgyalt Melescanu külügyminiszterrel, az RMDSZ vezetőivel. Tom Lantos hangsúlyozta, hogy a magyar kisebbségnek elengedhetetlen a kulturális autonómia megadása, a Bolyai Egyetem visszaállítása, a kolozsvári konzulátus megnyitása, az ártatlanul bebörtönzöttek, így Cseresnyés Pál szabadon engedése. /Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, nov. 30./

1993. április 21.

Iliescu elnök ápr. 21-én Washingtonban az Amerikai Zsidó Bizottság képviselőivel is találkozott. A vendéglátók hangot adtak aggodalmuknak a sorozatos romániai antiszemita megnyilvánulások miatt. Az amerikai szenátus külügyi bizottságában a magyar kisebbséggel kapcsolatban merült fel nézetkülönbség az Iliescu elnökkel való megbeszélésen, ahol jelen volt Tom Lantos is. Ugyanezen a napon Iliescu elnök megbeszélést folytatott Göncz Árpád köztársasági elnökkel is. Iliescu közvetlen találkozót javasolt, Göncz Árpád azonban kijelentette, hogy a találkozót előkészített megállapodásoknak kellene megelőzniük. Bizalomépítő lépés lenne a Bolyai Egyetem és a kolozsvári konzulátus újramegnyitása, mondta a magyar köztársasági elnök. /Megnyitották a Holcaust Múzeumot. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24-25./

1993. április 24.

Győzelemként értékelik romániai politikai körök, hogy Iliescunak mégis sikerült találkoznia Clinton elnökkel. Ugyanakkor Iliescu elnöknek az amerikai kongresszusi külügyi bizottsága, köztük Tom Lantos előtt a romániai magyarság helyzetéről kellett beszélnie. Tom Lantos leszögezte: a legnagyobb kedvezményt csak akkor kapja meg Románia, ha Kolozsváron újra megnyílik a Bolyai Egyetem. Az Amerikai Zsidók Bizottsága vezetői a Romániában ismét felerősödő antiszemitizmust és fajgyűlöletet hozták szóba. /Bogdán Tibor: Kényelmetlen kérdések Ion Iliescu elnöknek. = Magyar Hírlap, ápr. 24./

1993. szeptember 1.

Az amerikai kormány még idén képviseleti irodát nyit Kolozsvárott, mondta Tom Lantos amerikai képviselő, aki magánlátogatáson volt Magyarországon. /Népszabadság, szept. 1./

1993. október 12.

Az amerikai kongresszus Képviselőháza okt. 12-én megadta Romániának a legnagyobb kedvezményt. A felszólaló képviselők egy része fenntartásainak adott hangot. Tom Lantos az erdélyi magyar nemzeti kisebbség, valamint a cigányság sorsa fölötti aggodalomnak adott hangot, bár elismerte, hogy történt haladás ezen a téren. Aurel Dragos Munteanu Washingtoni román nagykövet szerint a legnagyobb kedvezmény megadása talán a legjelentősebb momentum a román-amerikai kapcsolatok alakulásában. Iliescu elnök szerint ez a döntés a kétoldalú kapcsolatokban történő nyitás megnyilvánulása. /A legnagyobb kedvezmény Romániának. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./

1993. november 24.

Paunescu szenátor csatlósa, Hajdu Győző segítségével kíméletlen kampányt folytat a Román Televízió magyar nyelvű adása ellen. Szenátusi felszólalása tel volt csúsztatásokkal, ferdítésekkel. Boros Zoltán, a tévé magyar adásának vezetője válaszolt Paunescu szenátor, a szenátus kulturális bizottsága elnökének vádaskodásaira /Paunescu a szenátusban 11 pontos interpellációt terjesztett be a magyar szerkesztőség ellen/. Paunescu szerint az adásokban románellenes személyek szólalnak meg, köztük Tőkés László, Tom Lantos, Király Károly, Szőcs Géza, Csoóri Sándor, az adások a románokat szélsőséges magyarfalóknak mutatja be, ezért a szenátor követelte, hogy szüntessék be a "románellenes fertőző gócot", a magyar adást, továbbá a felsoroltak ne szerepelhessenek a képernyőn. Boros Zoltán elutasította ezt a vádaskodást, a magyar-román megbékélésre az egyetlen esély a tolerancia, hangoztatta. A Vremea lapban Paunescu azt állította, hogy Corneliu Vadim Tudor csak viccelt, amikor azt mondta, hogy a magyaroknak le kell nyomni a torkán a gyertyát, és le kell dobni őket a brassói Fekete templomból. /Máthé Éva: Adrian Paunescu ténykedése a Román Televízió magyar nyelvű adása körül. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 24./

1995. július 19.

Borbély László képviselő az amerikai Project on Ethnic Relations /PER/ meghívására az Egyesült Államokba látogatott, ahol találkozott Daniel Frieddel, Clinton elnök kelet-európai kérdésekben illetékes tanácsadójával, az EBESZ amerikai delegációjának tagjaival, Frank Collinsszal, az amerikai külügyminisztérium Romániáért felelős szakértőjével, Tom Lantos képviselővel, továbbá a washingtoni román és magyar nagykövetség munkatársaival. A tárgyalások középpontjában a nemrég megszavazott tanügyi törvénytervezet volt. Amerikai részről konkrét ígéretek hangzottak el, hogy az illetékesek felhívják a romániai hatóságok figyelmét, próbáljanak változtatni a törvény diszkriminatív jellegén. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 19., 577. sz./

1995. augusztus 30.

Tom Lantos amerikai képviselő aug. 30-án Budapesten kijelentette, hogy Funar fasiszta, amiért börtönbe záratná azokat az erdélyi magyarokat, akik békés tüntetéssel akarnak jogaik mellett kiállni. /Új Magyarország, aug. 31./

1995. augusztus 30.

Tom Lantos amerikai képviselő aug. 30-án Budapesten kijelentette, hogy Funar fasiszta, amiért börtönbe záratná azokat az erdélyi magyarokat, akik békés tüntetéssel akarnak jogaik mellett kiállni. /Új Magyarország, aug. 31./

1995. szeptember 1.

Balázs Sándor beszélgetett Péntek Jánossal, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Nyelv és Kultúra Tanszékének vezetőjével. A Bolyai Tudományegyetem újraindításának 1989 decemberének utolsó napjaiban lett volna esélye, a nagygyűlésen, amelyet az akkori magyar vezetők óvatosságból lefújtak, emlékeztetett Péntek János. A magyar politikusok, de az egyetem magyar oktatói sem képviselték következetesen az újraindítás ügyét, áltatták magukat a Tom Lantos-ígérettel, hogy lesz egyetem. A Bolyai Társaság magára maradt, sok volt ellene az indokolatlan támadás. Péntek János számára is elég gond volt az elöregedett tanszék építése, fejlesztése, a néprajz, a finn szak elindítása, az újságíró- és könyvtárosképzés vállalása. - Szerencsére az egyetem szenátusában több az ellenzéki nézeteket valló, azonban mindig fel kell lépniük a magyarellenesség miatt. Péntek János óvott az értelmiségi illúzióktól, attól például, hogy az értelmiségiek találkozói, egyetértése befolyásolják a politikát, elősegítik a toleranciát. Ennek semmi jele sincs. - A diktatúrák jellemzője a belső kettősnyelvűség, a személyi /őszinte/ és szerepre irányuló /színlelt/ közlés szétválasztása, a nyelvi színlelés általánossá válása. A múlt persze kísért. A szómágia jellemző a politikára és az oktatásra is. /A Hét (Bukarest), aug. 11., tényleges megjelenés: szept. 1./

1995. szeptember 28.

Iliescu elnök szept. 28-án további találkozókon vett részt, szenátorokkal tárgyalt. Mint később a román újságíróknak elmondta, a megbeszéléseken felmérhette a Románia iránti érdeklődést. Megállapította, hogy nem ismerik eléggé az országban végbement változásokat, ezért valóságfeltáró válaszokat adott. David Funderburk képviselő, volt bukaresti nagykövet Christopher Smithszel, a Kongresszus EBESZ-bizottságának elnökével közösen levelet intézett Iliescuhoz, arra kérve, hozzanak határozottabb intézkedéseket Románia demokratizálására. Levelükben sajnálkozásuknak adtak hangot a sajtószabadság hiánya, a lassú privatizálás miatt. - Iliescu szerint az egyetlen románellenes lobbizó Tom Lantos képviselő. Iliescu elnököt szept. 28-án Tom Lantos villásreggelin látta vendégül. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30.- okt. 1./

1995. november 3.

Háromhetes amerikai szolgálati körútja során nov. 2-án Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke Washingtonban részt vett Raoul Wallenberg mellszobrának felavatásán, majd Felvidék, Kárpátalja és Délvidék magyarságának meghívott képviselőivel együtt megjelent a washingtoni osztrák nagykövetségen a Magyar-Amerikai Koalíció jótékonysági gálaestjén, amelyen jelen volt Gál Zoltán, a magyar Országgyűlés elnöke is, és amelynek fő védnöke Hillary Clinton, az elnök felesége. Védnökséget vállaltak még Christopher Dodd szenátor és Tom Lantos képviselő, George Pataki, New York, illetve V. Voinovich, Ohio állam kormányzója. A jótékonysági adományokat egy, a közép-európai magyar intézményeket a Nyugattal összekapcsoló kommunikációs hálózat kialakítására fordítják. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 7., 656. sz./

1996. április 8.

Tom Lantos amerikai szenátor ápr. 7-én, vasárnap érkezett Romániába, Adrian Nastase képviselőházi elnök meghívására. Tom Lantos ápr. 8-án találkozott a parlament házának két elnökével, Adrian Nastaséval és Oliviu Ghermannal. Lantos sürgette a magyar-román alapszerződés aláírását. A szenátor találkozott Teodor Melescanu külügyminiszterrel, akit biztosított arról, hogy támogatni fogja azt, hogy Románia korlátlan időre megkapja az Egyesült Államoktól a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt. Adrian Nastase közölte, hogy Románia az Európa Tanács 1201-es ajánlásának a román-magyar alapszerződésbe történő beiktatásának egyik lehetséges módja az lenne, ha a szerződés tartalmazná az ajánlás román interpretációját is. Lantos és Gherman a nemzeti kisebbségek témáját is megvitatta. Gherman hangsúlyozta, hogy a kisebbségek problémáját nem lehet elkülöníteni a romániai társadalmi és gazdasági fejlődés folyamataitól, ellenkező esetben a kisebbségi ügyek megoldására tett erőfeszítések eredménytelenek maradnak. /Tom Lantos Romániában A demokrácia kulcsa a szélsőséges erők kirekesztése. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./ Tom Lantos eredeti programjában nem szerepelt az RMDSZ-szel való találkozás, ennek ellenére ápr. 8-án megbeszélést folytatott az RMDSZ vezetőivel. /Magyar Hírlap, Népszava, Magyar Nemzet, ápr. 9./ Washington támogatni kívánja Románia euroatlanti integrációját, de ehhez jóval liberálisabb kisebbségpolitikát vár el tőle - szögezte le Tom Lantos, aki több mint egyórás megbeszélést folytatott az RMDSZ Markó Béla szövetségi elnök vezette küldöttségével. A találkozón a romániai magyarság képviselői elmondották: kisebbségi helyzetükben sok változás nem következett be az utóbbi időben sem. Elsősorban az oktatásban és a nyelvhasználatban való egyenjogúság gyakorlata várat magára, amiként a legutóbbi parlamenti viták is jelzik, amikor a román helyhatósági törvény véglegesítésekor határozottan elvetették a helyi hivatalokban való szabad anyanyelvhasználatot. Tom Lantos megígérte, hogy Ion Iliescu államfővel tartandó találkozóján ismételten fölveti a romániai magyar egyetem létesítésének sürgető fontosságát. Az eszmecserén megvizsgálták még a román-magyar alapszerződés és a kollektív jogok problémakörét, továbbá azt, hogy nem nyert megoldást az egyházi közösségek jogtalanul elvett javainak visszaszolgáltatása. Az amerikai szenátor látogatást tett még a bukaresti Soros Alapítványnál, illetve a romániai zsidó közösség elnökénél, Nicolae Cajalnál. /Jóval liberálisabb kisebbségpolitikát. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./ Az RMDSZ küldöttsége részletes dokumentációt adott át az amerikai képviselőnek. A képviselőházi frakcióvezetők által Tom Lantos tiszteletére rendezett munkaebéden az RMDSZ-t Szilágyi Zsolt frakcióalelnök képviselte, aki tanügyi törvényről és Romániának az Európa Tanácsba felvételekor vállalt kötelezettségéről beszélt. Tom Lantos kifejtette: szükséges, hogy a román kormány kisebbségpolitikája liberálissá és nagyvonalúvá váljon, az Egyesült Államokban gyakorolt pozitív megkülönböztetés példáját hozta fel: a kisebbségekhez tartozó egyéneknek többletjogokat biztosítanak, hogy a kisebbségek egyenlő eséllyel vehessenek részt a társadalmi életben. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 9., 756. sz./

1996. április 9.

Tom Lantos szenátor ápr. 9-én Bukarestben Iliescu elnökkel tárgyalt, majd sajtótájékoztatót tartott. A legsikeresebb és a legjobb benyomásokkal szolgáló útjának nevezte bukaresti látogatását. Kedvező változásokat tapasztalt, szerinte előrelépés történt a kisebbségi kérdés megítélésében. Az újságíró csodálkozva hallgatta mindezt, azon gondolkodva, hogy vajon hol dokumentálódott erről a szenátor. /Zsehránszky István: Nézd csak! Emelkedünk... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./ Tom Lantos felajánlotta jószolgálatait az alapszerződéssel kapcsolatban. /Magyar Nemzet, ápr. 10./ Elhatározta, hogy segít Romániának a legnagyobb kedvezmény megszerzésében, de ezt ahhoz a feltételhez köti, hogy a következő kormányban ne vegyen részt szélsőséges párt, jelentette ki. /Népszava, ápr. 10./ Tom Lantos a magyar irredentizmus képviselője címmel Funar, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke nyilatkozatot adott ki, melyben "politikai zsarolásnak" minősítette Tom Lantos újabb látogatását, akit a "magyar irredentizmus zsoldosának" nevezett. Funar szerint Tom Lantost a magyar vezetők küldték Bukarestbe. Funar megállapította, hogy Tom Lantos és Soros György a román nemzetállam ellenségei. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./

1996. április 12.

Traian Chebeleu, az államfő szóvivője heti sajtóértekezletén cáfolta, hogy Iliescu elnök és Adrian Nastase, a képviselőház elnöke eltérően vélekedne a román-magyar alapszerződéssel, az Európa Tanács 1201-es ajánlásának a dokumentumban történő említésével kapcsolatban. Míg az államfő sajtónyilatkozataiban kizárta az 1201-es ajánlás említését, Nastase értelmezést tartott ehhez szükségesnek. Chebeleu szerint az is megfelel, ha az ajánlásra nem utal az alapszerződés, és az is, ha utal rá, de leszögezte, hogy ez nem értelmezhető az etnikai alapú autonómia engedélyezéseként. Elfogadhatatlan viszont - mondta a nagykövet - Magyarország arra irányuló törekvése, hogy az 1201-es ajánlást kiegészítő értelmezés nélkül foglalják bele a szerződésbe, ami - mint a szlovák-magyar szerződés sorsa mutatja - kétértelműségekre vagy egyoldalú értelmezésekre vezethetne, s ez nemkívánatos mértékűvé válhatna. - Gheorghe Tinca védelmi miniszter minapi megjegyzése, amely szerint Magyarország vagy más országok korábbi felvétele a NATO-ba fegyverkezési versenyre vezetne a térségben, a szóvivő szerint megfelel Iliescu elnök múlt heti nyilatkozatának, amely szerint feszültségeket eredményezne, ha a NATO-ba egyenként vagy kis csoportokban vennék fel a térségből az országokat. Másfelől sajnálatosnak nevezte Traian Chebeleu, hogy a román sajtó "összefüggéseiből kiragadva" nagy figyelmet szentelt Cioflina hadtesttábornok, vezérkari főnök egy hipotetikus kérdésre adott válaszának, amely a NATO-n kívüli katonai összefogás lehetőségét említette a térségben. Chebeleu ismételten megerősítette Bukarest NATO-integrációs szándékát. A szóvivő szerint Gheorghe Funar legutóbbi, Tom Lantos amerikai képviselőt ,,a magyar irredentizmus zsoldosaként" becsmérlő nyilatkozata nem érdemel figyelmet, hiszen az RNEP elnökének álláspontját - úgymond - jobbára saját pártja sem osztja. /Iliescu szóvivője cáfol. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./

1996. május 12.

A nagyváradi Varadinum egyhetes ünnepségsorozat máj. 12-én "Otthont a hazában" címû közéleti fórummal zárult. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke leszögezte, hogy az autonómia óvhatja meg a kisebbségeket az asszimilációtól. Takács Csaba ügyvezetõ elnök arról beszélt, nem mellékes, hogy Magyarország hogyan fogadja az autonómia gondolatát. Markó Béla az integrációnak arra a veszélyére utalt, hogy a közös mosószer Strasbourgtól Csíkszeredáig ne jelentsen egybemosódást: "nem egyenruhába bújt Európára van szükségünk". Tõkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke utalt arra, senki ne áltassa magát, hogy a kisebbségben levõ szórványvilágot meg lehet menteni, azonban Székelyföldnek igenis van jövõje. Bírálta a magyar kormányt, mert az euroatlanti integrációért "hajlamos feláldozni" a magyar kisebbség ügyét. Kifejtette: "tragikus lenne", ha Magyarország bekerülne, Románia pedig kimaradna az Európai Unióból. /Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, máj. 13./ A nagyváradi magyarság a múlt héten immár ötödik alkalommal ülte meg májusi ünnepét, a Festum Varadinumot, ezúttal a millecentenárium jegyében. A római katolikus és a református püspökség, valamint a Bihar megyei RMDSZ szervezésében számos egyházi, kulturális és politikai rendezvényre került sor a Szent László király által alapított városban. A varadinum hagyományos ünnepi szentmisével és körmenettel kezdõdött és Szabó Magda Az a szép fényes nap... címû darabjának premierjével zárult. A fórumon "Megbûnhõdte már e nép" címmel emlékeztek a kommunizmus romániai magyar áldozatai, különös tekintettel az erdélyi '56-ra, és annak következményeire. A kevésbé erdélyi 1956-ról Tófalvi Zoltán marosvásárhelyi újságíró beszélt. Elõadása komoly dokumentációs munkára épült, melynek eredményeképpen errõl a kérdéskörrõl könyvet fog kiadni a szerzõ. Fülöp G. Dénes, a vásárhelyi Vártemplom lelkipásztora saját meghurcoltatására, börtönéveire emlékezett. Az ellenállásról, a nagyváradi Ellenpontok szamizdat kiadványról Szõcs Géza költõ beszélt; a rendezvényre nem tudott eljönni az 1980-as évek elején mûködött csoport több vezéregyénisége, Tóth Antal Károly, Ara Kovács Attila és Molnár János. /Wagner István: Varadinum 1996. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./ Tõkés László máj. 13-án az MTI tudósítójának nyilatkozva leszögezte: félreérthetõnek tartja a nagyváradi fórumon általa mondottak összefoglalását, mintha tragikus lenne, hogy Magyarországnak sikerülne az euroatlanti integráció, Romániának pedig nem. Valójában azt nevezte tragikusnak, ha Románia leszakadna Magyarországtól és más integrációs fázisba kerülne. Ez ugyanis kétszeresen sújtaná a romániai magyarságot. Markó Béla hasonlóképpen vélekedett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./ A fórum után nyilatkozott Tõkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az Erdélyi Naplónak. Megbocsáthatatlannak tartotta, hogy a dél-tiroli osztrák-olasz megbékélési modellre vonatkozó javaslatát nemcsak Bukarest utasította el, hanem a magyarországi vezetõk sem reagáltak rá érdemben, ezzel hozzájárultak az RMDSZ által fontosnak tartott megoldások leértékeléséhez. Bírálta Tom Lantos amerikai képviselõt is, aki a romániai magyarság képviselõinek véleményét figyelmen kívül hagyva kifejezte elismerését a romániai demokratikus fejlõdéssel kapcsolatban. Tom Lantos jelentésében azt írta, hogy Romániában "megjavult a helyzet az etnikai, vallási kisebbségek ügyében is." Megtörténhet, hogy még az idén kisiklik az RMDSZ -jelentette ki a püspök. Markó Béla azonban nem tart a kisiklástól. Tõkés László a vajdasági magyarság szervezetei közötti szakadást elrettentõ példának tartja az egész határon túli magyarság számára. Egyfelõl a többségi nacionalizmusok munkálkodnak ezen, másfelõl az anyaországi politika nem ellensúlyozza a többségi nacionalizmusok megosztó hatását, sõt igyekszik nem ellentétbe kerülni a többségi nemzetek politikai kurzusával - hangsúlyozta az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. Véleménye szerint az RMDSZ nem érzi, hogy többszínûségében támogatását élvezné az anyaországi kormánypolitikának. Ennek következtében annyira felerõsödhet az amerikai és nyugat-európai úgynevezett integrációs nyomás, hogy a most elõretolult mérsékeltnek nevezett irányvonal az RMDSZ-ben abszolút kedvezményben részesül, ugyanakkor a másik oldal, az autonomista háttérbe szorul és nem vállalhatja a közösséget ezzel a fajta uralkodó irányzattal. - Arra a kérdésre, hogy minek tulajdonítja a lakása környékén többször látott távcsöves fényképezõgéppel felszerelt gépkocsikat, válaszában a politikai terrorizmust jelölte meg. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 22./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-66




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998