udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 205 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 181-205
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Tompa Gábor

1999. június folyamán

A Korunk júniusi számát a színháznak szentelte. A folyóiratban sorakozó írások - Kántor Lajos főszerkesztő liberális felfogásának megfelelően - csak a modern színházi felfogás mellett állnak ki. Igazi színházi szemle akkor lett volna ez a szám, ha megszólalhatott volna például Szőcs István is, aki már többször figyelmeztetett arra, hogy ezzel az erőltetett modernkedéssel elveszítik a színházi közönséget. Sajnos, így történt. A kolozsvári színházba kevesen járnak. Tompa Gábor színházigazgató viszont párizsi bemutató sikerére hivatkozik. Ezért Szőcs István nem szerepel a lapban, nincs ellenvetés, nincs gond. Ebben a számban olvasható Hadházi András Úgy tűnik... című írása, amely így kezdődik: "Úgy tűnik, végre kezdünk megszabadulni attól a funkciótól, mely egyáltalán nem a Színház sajátja: a nemzeti-politikai missziótól, és visszatalálni azokhoz a kifejezési eszközökhöz, melyek csakis erre a művészeti ágra jellemzők." Bíró Béla /akinek írásait sokszor közölte a Magyar Hírlap/ posztmodern hitvallást tett a Korunkban Preposztmodern címmel. Moliere Don Juanjáról ír, aki az eget is kihívja maga ellen. "Mindez azonban számunkra, posztmodernek számára, lerágott csont ma már. Mi réges-régen leszámoltunk már az Éggel, a metafizikával, mindenfajta irracionális teljességekkel és univerzalizmusokkal, istenségből meg /ha lenne is efféle/ több tucatnyit ismerünk. Nemcsak választani lenne fárasztó közöttük, de a választási kényszert mint olyat sem vagyunk hajlandók elfogadni, hiszen tapasztalatból tudjuk: a választás a totalitarizmus szálláscsinálója. Mi a nyelvek, diskurzusok, alternatívák egyenértékűségében hiszünk. Persze egészen addig, amíg nem bőrünkre megy a játék..."-- "A ?nagy történet? a racionális és irracionális gyökerű metafizikai konstrukciók halálával maga is jobblétre szenderül. Örökre és visszavonhatatlanul lehetetlenné vált. Az irracionálist már régen kidobtuk a hajóból. Isten halott. A rációról "mára kiderült, hogy hamis istenség. Mi posztmodernek mégis bölcsebbek vagyunk minden elődünknél, hiszen mi már elfogulatlanul kimondhatjuk: minden ismeret ideológiai meghatározottságú konstrukció." "Egyetlen igazságunk van, hogy nincs igazság." /Korunk (Kolozsvár), jún./

1990. június 14.

Tompa Gábor beszélgetett Markó Béla szenátorral. Hogyan jutott eszedbe, hogy szenátornak jelöltesd magad? hangzott a kérdés. Markó Béla elmondta, hogy decemberben kezdeményező szerepet játszott az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének megalakításában. Hozzátette: "két évnél tovább nem akarok politikusként dolgozni, hanem vissza akarok térni eredeti hivatásomhoz, az íráshoz." Elmondta. "kelet-európai jelenség, hogy az írók, humán értelmiségiek politizálnak". /Ellenzék és erkölcs. Markó Bélával beszélget Tompa Gábor. = A Hét (Bukarest), jún. 14./

1990. október 5.

Béres András, a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskola /Marosvásárhely/ dékánja elmondta, végre több hallgatót lehetett felvenni /az előző évben csak három magyar felvételét engedélyezték/, idén a magyar szakra 14 hallgatót vettek fel. Megindulhatott a rendezői szak is /a hetvenes években megszüntették/ négy magyar hallgatóval. A hallgatók számának bővülés a tanári kar gyarapodását is jelentette. Több új tanár Kolozsvárról. Szatmárról ingázik, így Tompa Gábor, Visky András, Parászka Miklós, de jöttek a marosvásárhelyi színháztól is. /Gál Mária: Változások a Színművészeti Főiskolán. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./

1990. november 2.

Tompa Gábor fiatal rendező lett a kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója. Az eddig igazgató, Kötő József, a romániai magyar drámaírás kutatója A Hét kolozsvári szerkesztőjeként dolgozik tovább. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./

1991. november 21.

A kolozsvári Állami Magyar Színház visszatért egyhetes /nov. 3-10./ budapesti turnéjáról, számolt be vendégszereplésükről Tompa Gábor rendező. A Nemzeti Színház igazgatója, Ablonczy László hívta meg a társulatot. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./

1992. április 16.

Sepsiszentgyörgyön véget ért a III. Nemzetiségi Színházi Kollokvium. Az Állami Magyar Színház /Kolozsvár/ Ionesco A kopasz énekesnő darabjának előadásáért Tompa Gábor rendezésében kapta Háromszék megye nagydíját, az Északi Színház /Szatmárnémeti/ Örkény István A kulcskeresőkjéért Parászka Miklós rendezésében kapta Sepsiszentgyörgy városának nagydíját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./

1992. május 26.

Kolozsvárott, a Protestáns Teológia dísztermében, az EMKE újraindulása óta első ízben, máj. 26-án kiosztották az EMKE művelődési díjait. A kórusmozgalomban elért kiemelkedő eredményeiért Nagy István-díjat kapott a Vox Humana /Sepsiszentgyörgy/ együttes és karnagya, Szilágyi Zsolt. A tánckultúra ápolásáért Éghy Gyssa-díjjal tüntették ki a Brassai Sámuel Líceum /Kolozsvár/ Bogáncs együttesét és vezetőjét, Tolna Éva tanárnőt. A nem hivatásos színjátszó mozgalomban elért kiemelkedő teljesítményükért Bálint Ferencet és Vitális Ferencet Szentgyörgyi István-díjjal jutalmazták. Szolnay Sándor-díjas lett Zöld Lajos nyugalmazott újságíró, a gyergyószárhegyi festőtábor vezetője. Orbán Irénnek a népművészeti hagyományok ápolása terén végzett tevékenységéért a Vámszer Géza-díjat adományozták. Haszman Pál és József /Alsócsernáton/ a honismereti és múzeumi munka terén elér kiemelkedő eredményeiért Bányai János-díjban részesült. A Monoki István-díjat Tavaszi Hajnal kapta a könyvtárügy terén végzett munkájáért. Az újságírásban kifejtett önfeláldozó munkája post mortem elismeréseként Tőke Csabának a Spectator-díjat ítélték oda. Poór Lili-, illetve Kovács György-díjat kapott Orosz Lujza és Lohinszky Lóránd színművész., Kemény János-díjat Tompa Gábor rendező. A Janovics Jenő-díjat a tévé magyar nyelvű adásának Ébresztő műsora, valamint a Kolozsvári Rádió magyar adása munkaközössége kapta. Bánffy Miklós-díjjal jutalmazták Deák Barnát és Deák M, Ritát színpadi képzőművészeti tevékenységükért. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

1992. június 30.

Kolozsváron a bölcsészkaron belül a román tagozat mellett megalakult a magyar színész-, rendező- és dramaturgképző szak, tájékoztatott Tompa Gábor kolozsvári rendező és egyetemi tanár. Nem szeretné, ha Marosvásárhely-Kolozsvár konfliktus lenne, hiszen a tanárhiány nagy gond, ő egyben Marosvásárhelyen is tanít. Egyelőre tíz színészt, öt dramaturgot és három rendezőt szeretnének kiképezni. Csiky András fog tanítani, és mint tanársegéd Bács Miklós, beszédtechnika-tanárok Boér Ferenc és László Gerő lesznek, a mozgástechnikát pedig Valky Ferenc fogja tanítani. Vendégtanárok is besegítenek Budapestről, Bukarestből, valószínűleg Marosvásárhelyről is. /Kisgyörgy Réka: Színművészeti tagozat Kolozsváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./

1993. február 24.

95 kolozsvári magyar értelmiségi nyilatkozatot adott közre, tiltakozva a Funar-féle hatalmi önkény ellen. Előzőleg 1992. nov. 28-án fejezték ki tiltakozásukat Gheorghe Funar polgármester Mátyás-szoborral kapcsolatos provokációjával kapcsolatban. Akkori tiltakozásuknak nem lett eredménye, Funar azóta is kulturális etnikai tisztogatást végez a magyar szellemi élet, történelmi és kultúrhagyomány minden területén. Funar a megyei vezetés támogatását is élvezi, a kormány sem intézkedik a jogrend érdekében. Az aláírók között van Benkő Samu, Cs. Gyimesi Éva, Csiha Kálmán református püspök, Imreh István, Kányádi Sándor, Király László, Lászlóffy Aladár, Szilágyi István, Szőcs István, Tompa Gábor színházigazgató és Tibori Szabó Zoltán, a Szabadság főszerkesztője. /Nyilatkozat. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./

1993. október 21.

A kolozsvári Állami Magyar Színház társulata a múlt héten kezdte meg vendégszereplését Angliában. Londonban felléptek A kopasz énekesnővel. A rendező, Tompa Gábor elmondta, hogy a kivándorlás folytatódik. Hazatérésük után lesznek az évad nagy erőpróbái, köztük Madách Imre Az ember tragédiája, Pirandello A hegyek óriásai és Shakespeare A vihar. A kolozsvári magyar társulat A kopasz énekesnőt bemutatja /meghívásnak eleget téve/ Berlinben, Brüsszelben, Lisszabonban és Los Angelesben. /Szelényi Zoltán: A kopasz énekesnő Londonban. = Magyar Nemzet, okt. 21./

1993. november 23.

Színészek, írók, rendezők rettegtek régen a kolozsvári Szőcs István tollától. Évtizedek óta ír a kultúra legváltozatosabb jelenségeiről. A Domokos Jenő vezette budapesti Székely Kör az erdélyi írók népszerűsítésére szánt díját első alkalommal neki ítélte. Szőcs István azon kevesek egyike, akik egyenes gerinccel élték át a diktatúra nehéz évtizedeit. A helyzet ma sem könnyebb, vallotta a vele készült beszélgetésben, ma ugyan lehet beszélni, de nem biztos, hogy meghallja valaki. Sok a könnyű olvasmány, a selejt, a szemét, a ponyva. Az értékrend félresiklott. A kritikus úgy érzi, hogy felesleges. A kolozsvári Helikon fenntartása hősi erőfeszítés: ráfizetéssel is, de fönn kell tartani egy szépirodalmi lapot. /Szőcs István munkatársa a Helikonnak./ Szükség van most is az ő szigorú színikritikáira, de elutasítják a kritikát, a kritikustól a színház föltétlen népszerűsítését várják. A kolozsvári színház elvesztette közönségét. Nagyon sok kiváló erdélyi színész telepedett át Magyarországra, ezt a veszteséget nem tudták pótolni. Szőcs István nem ért egyet Tompa Gábor rendező koncepciójával, ő honosította meg Kolozsváron a kis közönséghez szóló művészszínházat, szemben a népszínház nyitottságával. /Metz Katalin: Fogcsikorgatva is lapot csinálunk! Beszélgetés Szőcs István erdélyi író-kritikussal. = Új Magyarország, nov. 23./

1994. június 1.

Vita zajlik a Szabadságban a kolozsvári színház helyzetéről: a közönség elpártolt a színháztól, ezért Szőcs István Tompa Gábor rendező koncepcióját okolja, aki avantgárd darabokat tűzött műsorra és újító szellem jellemzi. Tompa indulatosan visszautasította ezt az érvelést, mondván: "Zsinat harcol zsinat ellen, személyes érdekeket bújtatnak közösségi köntösbe, szenátorokat kiáltanak ki árulónak, sőt követelik a fejüket versben, publicisztikában egyaránt. Diadalmaskodott mindenütt a Romania Mare hasábjain meghonosított nyelv, s nem kellenek Funarok és Tudorok, hogy szétverjék a magyarságot, szétverjük mi egymást boldogan." Szőcs István válaszolt: "Nem tudom, Tompa miért funározik? Hiszen ki tudnak nagyon jól jönni egymással: Tompa olyan színdarabokat adat elő nekünk, amelynek magyarság-víziója egyezik azzal, amely Funar előadásaiból szokott kibontakozni." /Magyar Nemzet, jún. 1./

1996. április 1.

Az 1996. febr. 5-én bejegyzett Corvineum Alapítvány célja a romániai magyar színház- és operaművészet támogatása, adott ismertetőt Tompa Gábor a márc. 30-i kolozsvári sajtótájékoztatón. Az alapítvány segíteni szeretné az erdélyi magyar színészeket, zenészeket, operaénekeseket. Ambrus Gy. Csaba, a kuratórium elnöke szerint csupán adományokból nem lehet talpon maradni. A sajtótájékoztatón az EMKÉ-t képviselő Laskay Sándor szoros együttműködést ígért. - László Bakk Anikó az 1992-ben alakult Amaryllis Reneszánsz Klub támogatását várja a reneszánsz zene terjesztésében. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./

1996. augusztus 3.

Tompa Gábor Tibori Szabó Zoltán védelmére kell, igen indulatosan fogalmazva, a vitában "az erdélyi magyarség szellemi önfelszámolásához vezető útjának újabb állomását" látja. "Sötét erők működnek, hogy ezt a közösséget a kezdetleges, de engedelmes törzsek szintjére süllyesszék." - írta. Szerinte meghonosodott a konraszelekció, a nyájszellem diktatúrája. "Aki másként gondolkodik, annak levágjuk a fejét." Tompa Gábor elvadult nemzeti érzeményelkről beszél. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./

1996. december 12.

A Kriterion Alapítvány kuratóriuma dec. 12-i ülésén Tompa Gábornak, a kolozsvári Magyar Színház igazgatójának adományozta az idei Kriterion Koszorút. A díjat első ízben tavaly osztották ki, akkor Jakó Zsigmond történész kapta a kitüntetést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

1997. január 7.

Jan. 7-én Domokos Géza, a Kriterion Alapítvány elnöke nyújtotta át Marosvásárhelyen a Kriterion Koszorú-díját Tompa Gábornak, a kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatójának. A díjjal idén 2 millió lej járt. A laudációt Horváth Andor mondta. A Koszorú-díjat 1995-ben alapították, az első kitüntetett Jakó Zsigmond professzor volt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./

1997. március 1.

Ebben az évben is műholdas átvitellel és kedvezményes áron kapja a pozsonyi Új Szó, az ungvári Kárpáti Igaz Szó, a bukaresti Romániai Magyar Szó, a kolozsvári Szabadság, a marosvásárhelyi Népújság és az újvidéki Magyar Szó a Magyar Távirati Iroda híreit. Erről írtak alá márc. 4-én a szerződést Budapesten dr. Törzsök Erika, a HTMH megbízott elnöke, Szűrös Mátyás, az Illyés Közalapítvány elnöke, Tompa Gábor, az MTI megbízott vezérigazgatója és a napilapok főszerkesztői. /Új Szó (Pozsony), márc. 5., Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

1997. november 1.

1996-ban Kolozsváron létrejött a Corvineum Alapítvány, amelynek célja egyrészt a Kolozsváron született Mátyás király emlékének feltámasztása, másrészt támogatja a romániai magyar színház- és operettművészetet, a fiatal nemzedék zene-, tánc- és énekkultúrájának fejlesztését. Az alapítvány kuratóriumának tagja Tompa Gábor elmondta, hogy 1989 után a művészeti intézmények és alkotók helyzete válságossá vált, ezért is szükséges a támogatás. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1-2./

1998. január 19.

Megújult a Kriterion Alapítvány Kuratóriuma. Domokos Géza, a Kriterion Alapítvány elnöke, a csíkszeredai székhelyű civil szerveződés létrehozója egy jan. 6-án tartott ülésen bejelentette, hogy az eddigi kuratórium teljesítette az önmaga számára kitűzött feladatokat, majd kinevezte a kuratórium új tagjait. Az új kuratórium tagjai: Hajdu Áron, az Alutus Nyomda igazgatója, Tőzsér József, a Pallas-Akadémia Könyvkiadó igazgatója, Májai László ügyvéd, Márton Árpád képzőművész, Ferencz Imre és Székedi Ferenc újságírók. A Kriterion Alapítvány nagydíját, az 1997. évi szellemi tevékenységet jutalmazó Kriterion-koszorút a KAM-nak, a csíkszeredai székhelyű Regionális és Antropológiai Kutatások Központjának adományozta a kuratórium, annak elismeréséül, hogy következetes és kitartó munkájával önálló társadalomtudományi intézményt teremtett, és bebizonyította, hogy vidéken is lehet értékes, a közösség szolgálatába állított tudományos munkát végezni. A Kriterion-koszorú átadása jan. 30-án lesz a csíkszeredai Kriterion Házban. Az 1995-ben létrehozott elismerés eddigi birtokosai Jakó Zsigmond kolozsvári történész és Tompa Gábor kolozsvári rendező. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 19. - 1190./

1998. március 2.

Az UNITER romániai színházművészeti szövetség díjainak bukaresti gálaestjén Tompa Gábor, a kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója kapta meg a legjobb rendezőnek járó díjat a craiovai színházban tavaly megrendezett Hamlet-előadásáért, és a gálaest külföldről meghívott fővendégétől, Vanessa Redgrave brit színésznőtől vehette át a velejáró oklevelet és szobrocskát. Tompa sikere itt nem ért véget, mivel a kolozsvári Állami Magyar Színház Vlad Mugur rendezte "Két velencei iker" című előadása a legjobb 1997. évi színházi előadás díját nyerte el. /MTI/

1998. június 10.

A református egyház és a CE közötti vita egyes részleteiről olvashatunk Józsa Tímea összefoglalásában: egy tiltakozó csoport állásfoglalásáról, egy egyházkerületi határozatról és a sajtótájékoztatóról. A tiltakozó csoport szerint a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nem fogadja el a CE nevű missziói szövetség tevékenységét, emiatt kellett ifj. Adorján Kálmán lelkésznek elhagyni zilahi szolgálati helyét. A CE Szövetséget védelmében kiállt egy csoport, mondván, a CE az ébredés szellemét képviseli, az episzkopalizmussal szemben a spirituális és kulturális értékek ápolását hirdeti. A nyílt levél aláírói szerint jelenleg "Tőkés László püspök személyes irányításával a református egyház belső kisebbségének üldözése folyik.", továbbá szerintük ez a "másként gondolkodók diszkriminációja". Ezért szolidaritásukat fejezik ki a "megkülönböztetés áldozataival". Az aláírók között van: Bányai Péter politikai elemző, Saszet Ágnes tanár, a Babes-Bolyai Tudományegyetem több tanára, óraadója /Benő Attila óraadó tanár, Berszán István egyetemi adjunktus, Gábor Csilla egyetemi adjunktus, Magyari László Nándor egyetemi adjunktus, Orbán Gyöngyi egyetemi adjunktus, Selyem Zsuzsa óraadó tanár/, Csáki Edit óraadó tanársegéd /Gh. Dima Zeneakadémia, Kolozsvár/, Salat Levente /Kolozsvár/, három marosvásárhelyi író: Kovács András Ferenc, Láng Zsolt, Vida Gábor, két kolozsvári író: Papp Sándor Zsigmond, Visky András, Tompa Gábor rendező /Kolozsvár/. Közölte a napilap a Királyhágómelléki Református Egyházkerület máj. 16-i határozatát: a közgyűlés titkos szavazással elutasította ifj. Adorján Kálmán fellebbezését és jóváhagyta Adorjánnak a zilahi lelkészi állásából való felmentését. A sajtótájékoztatón Tőkés László püspök elmondta: a CE nem vállalt jogi és hitelvi kötelezettséget, nem dolgozott ki olyan szabályzatot, amely megfelelne a református egyház statútumának. A CE sajtókampányt indított az egyházkerület ellen, párhuzamosan működnek a református egyházzal, mindezek miatt Adorján Kálmánt, a CE országos vezetőjét elhelyezték parókiájáról. Két hét múlva a CE is sajtótájékoztatót tartott, ahol ifj. Adorján Kálmán lelkészi elnök, Halmen István ügyvezető elnök és Horváth Levente lelkipásztor elmondták: nem akarnak elszakadni az egyháztól, de az egység nem lehet jogcím az uniformizálásra. A Kánon egyik nagy hibája, hogy alulról jövő kezdeményezésekről nem rendelkezik. /Józsa Tímea: Quo vadis? /Egy témáról - három tételben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10., a tiltakozó csoport állásfoglalását a kolozsvári lap is közölte: Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./ A Romániai CE Szövetség a református egyházon belüli megújulást képviseli, olvasható kiadott tájékoztatójukban. 1948-ban a kommunista hatalom betiltotta működésüket, azonban a föld alatt tovább dolgoztak. A mozgalom több tagja börtönbüntetést szenvedett. 1991-től újra legális szervezetként működnek. A CE állami bejegyeztetéséhez a Királyhágómelléki Református Egyházkerület hozzájárult. Jelenleg az egyházkerület a "CE Szövetség teljes alávetettségét igényli", a CE viszont önállóságához ragaszkodik, elismerve az egyházi hatóság felügyeleti jogát. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület a CE álláspontját engedetlenségnek bélyegezte és ezért az egyház szervezeti keretéből kizárta. A konfliktus Zilahon csúcsosodott ki, ahol ifj. Adorján Kálmán lelkészt, a CE lelkész-elnökét az egyház hatóság elmozdította ottani lelkészi tisztségéből. /Halmen István ügyvezető elnök: A Romániai CE Szövetség tájékoztatója. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./ A Szabadság a fenti közlemény mellett közölte Tóth János lelkész Tőkés Lászlóhoz,a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökéhez intézett nyílt levelét. A lelkész kifejtette, hogy a CE bomlasztja az egyházat. Működjön csak külön a CE, ajánlotta a lelkész. /Nyílt levél. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./ A tiltakozó csoport állásfoglalását elvetette Molnos Lajos, mondván, vannak olyan nagyokosok, "akik majd eldöntik azt is, hogy egyik vagy másik felekezeten belül milyen legyen a rend", hogyan kelljen gondolkozni. Egyesek "egyházaink belső dolgaiba is gátlástalanul és ízléstelenül beavatkoznak, döntnöki szerepet vindikálnak maguknak". Céljuk az egyház bomlasztása, mégpedig belülről. S teszik ezt "az újfajta internacionalizmus és ateizmus szellemében, amit ma korszerűen multikulturalitásnak, másként gondolkodásnak stb. neveznek." Az aláírók jó részét ismeri, írta Molnos, politikai beállítottságukat is. Nem csodálkozna, ha az a szöveg, amit aláírtak, Tőkés László politikai nézeteivel helyezkedne szembe. Ez a szolidaritási nyilatkozat egyszerűen lejáratás. Molnos még megkérdezte, hogy milyen az aláírók hívői kapcsolata az egyházzal? /Molnos Lajos: Nemcsak undorító, de veszélyes is! = Partiumi Közlöny (Nagyvárad), jún. 19./

1998. augusztus 4.

Csomafáy Ferenc Kelemen Hunor művelődési államtitkárnak tette fel a kérdést: mikor határozzák el Tompa Gábor leváltását a kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatói posztjáról. Egyhamar erre nem kerül sor, válaszolta Kelemen Hunor. A műsorpolitikát nem a minisztérium határozza meg, hanem a színház igazgatója, művészeti vezetője és főrendezője /Kolozsváron mindhárom funkciót Tompa Gábor tölti be./ Tompa Gábor mint művész, kiemelkedő egyéniség, ismerte el Csomafáy, de a színház közönsége elpártolt, a színház üres. Kelemen Hunor egész védőbeszédet tartott Tompa Gábor mellett, kiemelve, hogy vezetésével a kolozsvári színház belekerült az európai színházi vérkeringésbe, Spiró-darabokat játszik. Az sem baj, hogy kevesen jönnek a színházba, hiszen az egész világon csökken a színházba járók száma. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 4./

1999. január 11.

Tompa Gábor, a kolozsvári magyar színház igazgatója másfél éve megpályázta a budapesti Nemzeti Színház igazgatói állását. A Népszava kolozsvári tudósítójának elmondta, hogy Magyar Bálint akkori művelődésügyi miniszter kérte fel arra, hogy pályázzon. Tompa szerint a Nemzeti Színház nem sorolható még a magyar színházi élvonalba sem. A színháznak többszáz alkalmazottja van. Tompa szerint 20-25 alkalmazottja lenne a színháznak. Állandó társulat nélkül képzelték el Visky Andrással a Nemzeti Színházat, amely évadonként 2-3 produkciót mutatna be, az év többi részében pedig az ország, illetve a világ legjelentősebb színházait hívná meg. /A színházról - másképpen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11. - átvéve a Népszava jan. 9-i számából: Gál Mária /Kolozsvár/: A nemzeti ma elsősorban politikai harcok ürügye. Tompa Gábor kolozsvári rendező a magyarországi és a romániai színjátszásról. / A Romániai Magyar Szó nem idézte a beszélgetés további részét. Tompa szerint a Nemzetiben "a küldetéstudat agyonnyomta a művészi színvonalat." A tudósító, Gál Mária helyeselve jegyezte meg, hogy Tompa Gábornak Kolozsváron az elmúlt nyolc év sikerei segítettek elfogadtatni, "hogy a színháznak le kell vetkőznie azt a nemzetmentő küldetéstudatot, amely a kommunista érában nagyon hangsúlyozott volt az erdélyi színházakban". Tompa szerint a középszer a visszahúzó erő. Tompa büszkén sorolta, hogy az általa vezetett társulat eljutott különböző nyugati országokba és elismerően írt róluk a Le Monde, a The Times. - Marosvásárhelyről és az ottani színházról lekicsinylő Tompa Gábor véleménye: "egyre inkább provincializálódó, belterjes, önelégült transzilvanizmusban lubickoló társadalom alakult ki az egykoron oly pezsgő szellemi életű kisvárosban. Színházát már meg sem próbálom összehasonlítani az egykorival." /Népszava, jan. 9./

1999. augusztus 11.

Fábián Péter, a Népszabadság szerkesztője Közelképtár című interjúkötetében a lapjában az elmúlt évtizedben megjelent írásait gyűjtötte kötetbe. Az írások központi témája a rendszerváltás. "Rendszerváltás, magyar múlt, magyar jövő. Ahogyan mindezt a magyar értelmiség jelentős alakjai látják 1990 és 1999 között". Fábián Péter az elsők között Jakó Zsigmond történészprofesszort, az Erdélyi Múzeum-Egyesület akkori elnökét kereste fel, akit a szakemberképzés, a tudományos kutatás színvonalas művelésének 1990 utáni feltételeiről kérdezett. Az 1994-ben készült beszélgetésben körvonalazódó kép a "tetszhalott" erdélyi magyar tudományos élet "feltámasztásáról", sajnos, ma sem sokkal árnyaltabb. Dr. Szántay János Kolozsváron élő biokémikus személyében Fábián az erdélyi magyar értelmiség azon képviselői közül szólaltatott meg egyet, "akik kitartottak a helyükön, közösségükért, bár nem a politika színpadán, egész életükkel vállaltak felelősséget". A neves kutató, számos nemzetközi tudományos társaságnak, szakfolyóirat szerkesztőbizottságának tagja, "életfilozófiáját" egyetlen, igen tanulságos mondatban fogalmazza meg: Jobbnak kell lenni! Cs. Gyimesi Éva irodalomtörténész, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára kifejtette: "Erdélyben ma kevesen képesek úgy művelni a szellemtörténeti tudományokat, hogy mondanivalójuk azok számára is érdekes legyen, akik nem beszélik a mi nyelvünket. Itt látom a valódi törésvonalat: aki ma a tudomány állam és etnikai határokat nem ismerő követelményeit tartja szem előtt, azt a kisebbségi értelmiség hangadó része hajlamos kirekeszteni a nemzeti kultúrából". Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgató-főrendezője hasonlóan nyilatkozott: "Sajnálattal látom, hogy a magyarság politikai és kulturális szervezetei a tömeges műkedvelést pártfogolják, de ebben sem tesznek különbséget az eredeti hagyományok ápolása és majmolása, a dilettantizmus és az igazi értékek megőrzése között." "Akik nyitottak az egyetemes értékekre, és azokat még ráadásul képviselni is merészelik, megcímkézik, kozmopolitáknak, nemzetelleneseknek bélyegzik meg". /Székely Kriszta: Közelképtár. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./

1999. augusztus 13.

Építkezések és átalakítások zajlanak a Kolozsvári Állami Magyar Színház és Opera épületében. Tompa Gábor színigazgató nyilatkozatából kiderült, hogy a társulat új, fiatal színészekkel bővült, akik egyrészt a marosvásárhelyi színiakadémián, másrészt pedig a helyi, kolozsvári színészképző magyar tagozatán végeztek; de számos művész érkezett a szintén helyi román színháztól is, színészek és rendezők egyaránt; s külföldi, idegen nyelvű szerzők műveit játszván, ily módon sikerült némileg bizonyos nemzeti és nemzetközi szellemi, kulturális kapcsolatrendszerbe is bekapcsolódnia a színháznak. Tompa Gábor igazgató kifejtette, hogy "művészi és esztétikai teljesítményeink meg kell hogy birkózzanak a helyi, kulturális szempontból igencsak zárt ízlésvilággal, valamint az elhivatottságtudattal is - igen, a konzervativizmussal. S mindezek ellenére sikerült mégis színházunknak számos fergeteges sikert elérnie bel- és külföldön egyaránt." A társulat az elkövetkezőkben külföldi turnékon vesz részt, tehát hamarosan Budapestre utazik a Troilus és Cressidával, valamint Csehov Cseresznyéskertjével, aztán a franciaországis Grenoble-ba Ionesco: Székek című darabjával, majd Párizsba ismét csak a Cseresznyéskerttel, továbbá pedig Barcelonába, Marsiliába és Limogeba a Troilus és Cressidával. Tompa Gábor úgy látja, valószínűleg marad még egy-két évadot. /Kisgyörgy Réka: Retrospektív számvetés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./

1999. szeptember 27.

Parászka Miklós színházi szakember és a Harag György Társulat /Szatmárnémeti/ igazgatója, főiskolai tanár, a nagyváradi Szigligeti Ede Társulat főrendezője, vendégrendezője a debreceni Csokonai Színháznak, újabban pedig a Csíkszeredai Játékszín igazgatója is. Kényszerhelyzetek sorozatában él, nyilatkozta, ez fárasztó. Mindegyik erdélyi magyar társulat megpróbálkozott a helytállással, a maga módján. A temesvári társulat művészileg jelentős produkciókkal dicsekedhet, felfigyeltek rá külföldön is, ám közönsége megcsappant, jól felszerelt stúdiószínpadot építettek. Az ellenpélda Nagyvárad. Az elbizonytalanodás itt a legmakacsabb. Egy markáns rendezőegyéniségre volna szüksége a társulatnak. A kolozsvári Állami Magyar Színház társulata bejárta Nyugat-Európát. "Tompa Gábor igazgató neve egyfajta világmárka. A probléma itt a nézettség hihetetlenül alacsony volta", állapította meg Parászka Miklós. Marosvásárhelyen elhúzódó vezetési válságról van szó. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház gyorsan modernizálódott. Bocsárdi László és Barabás Olga - a két tehetséges fiatal rendező - új koncepciót dolgoztak ki. De ők is nézőket veszítettek. A gyergyószentmiklósi Figura Színháznak nem sikerült ezt az avangard társulatot repertoárszínházzá alakítani, a társulatépítés is akadozik. - A színházi szakemberek képzését szolgálja a marosvásárhelyi főiskola és a kolozsvári. Van rivalizálás a két központ között. - A Harag György Társulat és a Csíki Játékszín sorsának összekötése komoly kísérlet, és komoly színházművészeti hozadékai is vannak: egy-egy darabból 15-20 előadás helyett 30-40-et játszhatnak. Mód van szélesebb körű repertoár kialakítására is. A Csíkszeredai Játékszín megalakulása lehetővé tette új, ifjú színészek alkalmazást. Segítséget jelent, hogy Csíkszeredában máris létesítettek egy 12 szobás, plusz egy 2 szobás szolgálati lakással ellátott Színészházat. A Csíki Játékszín színészei között van Bíró József, aki a kolozsváriak egyik vezető színésze volt, továbbá a külföldön ugyancsak elismert Hunyadi László, és a fiatalok: Nagy Csongor, Antal Ildikó, valamint három végzős, Kosztándi Zsolt, Mardírosz Ágnes, Nagy Dorottya. /Parászka Miklós színjátszásunkról. ?Van múltunk, és lesz jövőnk?" = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 27./

1999. november 6.

Marosvásárhelyen nov. 5-én megkezdődött az ALTER-NATIVE 7 nemzetközi rövidfilmfesztivál. Fővédnöke Jancsó Miklós, aki nem jött el a fesztiválra, levélben mentette ki magát. Bemutatják, többek között, Tompa Gábor filmjét /Kínai védelem, forgatókönyvét Csiki László írta/. Egy erdélyi ember története, aki huszonkét év szibériai fogság után hazatér. /ALTER-NATIVE 7. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 6./

1999. november 19.

November 19-én adták át a Kolozsvári Állami Magyar Színház Bánffy Miklós vándordíját Senkálszky Endrének, a színház érdemes művészének. Visky András, a színház dramaturgja elmondta, hogy a Bánffy vándordíjat a színház 1992-ben, tehát az intézmény fennállásának kétszáz éves évfordulóján alapította. Ezzel a díjjal emlékeztek meg Senkálszky Endre 85. születésnapjáról, aki 61 évet töltött a színháznál. /Most is játszott az egyik Shakespeare darabban./ Az előző években díjazottak: Csíky András, Bogdán Zsolt, Nagy Dezső, Dobre Kóthay Judit, Bíró József és Tompa Gábor. /Nánó Csaba: Senkálszky Endre színművész Bánffy-díjas. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./

1999. november 25.

Szőcs István vitába szállt Láng Zsolttal, aki Dobok. Trolius és Cressida kolozsvári előadásáról /Látó (Marosvásárhely), 1999/8-9. sz./ címmel a legnagyobb elismeréssel méltatta a Tompa Gábor-rendezte előadást. Szőcs István nem fogadta el Láng Zsolt értelmezését: "Amikor Thersites a szent edénybe vizel... felfedi a világ értelmezhetetlenségét." Szőcs István megjegyezte, hogy "a vizelő fickó mutatványa kötelező egy Európába igyekvő rendező gesztustárában." Láng Zsolt "a romantikus színházi tradíciók eltakarítását" ünnepelte az előadás alkalmával, elfogadta, hogy Tompáék elvetik a konvenciókat "mint Hősiesség, Nép, Döntés, Becsület, Nemzeti Érdek Stb". Szőcs István szerint Lángéknak és Tompáéknak nem is annyira a bolsevizmus kollektivitása fáj, hanem a konzervativizmus eszmerendszere. /Szőcs István: Szeget szeggel. = Helikon (Kolozsvár), nov. 25./

1999. november 29.

Tompa Gábor Kínai védelem című alkotása nyerte el az elsőfilmes kategóriában a fődíjat a salernói fesztiválon. Az olaszországi városban november 15. és 20. között 52. alkalommal rendezték meg a mozis mustrát. A film forgatókönyve Csiki László azonos című novellája alapján készült. A román-magyar koprodukcióban létrejött alkotás főszereplője, Győry Emil a legjobb férfialakítás díját nyerte meg a Szocsiban megtartott nyári seregszemlén. A kolozsvári magyar színház igazgató- főrendezőjének Kínai védelem című játékfilmjét sikerrel mutatták be az ez évi berlini filmfesztiválon is. /Tompa Gábor elsőfilmes fődíja. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 29./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 181-205




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998