udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 39 találat lapozás: 1-30 | 31-39
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Tonk István

1994. április 9.

Ápr. 9-én Kolozsváron megalakult a romániai magyar könyvkiadók és könyvkereskedők országos szövetsége, a Romániai Magyar Könyves Céh, a szakma érdekvédelmi szerve, amely képviseli tagjai érdekeit a hazai és külföldi intézmények előtt. Megválasztották az öttagú elnökséget. Elnök: Káli Király István, alelnökök: H. Szabó Gyula és Bencze Tibor, tagok: Dávid Gyula és Tonk István. Kijelölték a kuratórium összetételét, amely a magyarországi Művelődési és Közoktatási Minisztérium által a határon túli magyar könyvkiadás támogatására kiírt pályázatra beérkezett munkákat bírálja el. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./

1994. július 2.

Jún. 30-án újraválasztották Csiha Kálmán kolozsvári református püspököt /97 szavazattal, Juhász Tamás 17-et kapott/. Az egyházkerület főjegyzője Bustya Dezső lett, generális direktor Székely József, az öt főgondok pedig: Mártha Ivor, Nagy Ákos, Csaba István, Tonk István és Tonk Sándor. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 2., Népszabadság, júl. 4./

1999. november 8.

Nov. 8-án a Házsongárdi temetőben felavatták Misztótfalusi Kis Miklós helyreállított síremlékét. Tonk István, a Misztótfalusi Kis Miklós Nyomda igazgatója és az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka elmondta: a felújítás 200 000 Ft-ba került és két hónapig tartott. A megemlékező ünnepségen Bustya Dezső egyházkerületi főjegyző igét hirdetett. A rendezvényen bemutatták a Házsongárdi temető frissen megjelent térképét. Az ünnepi istentisztelet után Sipos Gábor történész röviden bemutatta Misztótfalusi életét. A rendezvényen többek között jelen volt Elekes Botond, a Magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának főosztályvezetője és Kemény János, a Magyar Nyomdászok Szövetségének főtitkára. /Gáspár Miklós: Felavatták Misztótfalusi Kis Miklós síremlékét. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./

1999. december 10.

Molnár József nyugalmazott református lelkipásztor megírta Magyarlapád történelmi monográfiáját. A könyvbemutatóra megtelt a templom, dr. Csiha Kálmán erdélyi református püspök igehirdetése után Tonk Sándor, a kötet lektora, valamint Tonk István, az Erdélyi Református Egyházkerület Misztótfalusi Kis Miklós sajtóközpontjának igazgatója, kiadói minőségében méltatta az elvégzett munkát és annak értékét. A könyv előszavát Csiha püspök írta. /Győrfi Dénes: Magyarlapádi történelem. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./

2000. április 11.

Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetemnek az 1999 májusában Torre-Pellicében tartott Akadémiai Napok alkalmával megfogalmazott kezdeményezése szellemében az EPMSZ erdélyi tagjai és pártolói 2000. január 15-én megalakították Marosvásárhelyen az EMPSZ Erdélyi Körét, mint a Bázelben bejegyzett egyesület fiókszervezetét. A Kör alapvető célkitűzése az európai protestáns szellemiség folyamatos itthoni érvényesítése, a párbeszédet szorgalmazó szabadegyetemi magatartás összeegyeztetése a több száz éves transzilván tolerancia máig élő hagyományaival. A Kör a politikai és egyházi választóvonalak fölé kíván emelkedni. Tagsága nyitott minden erdélyi magyar értelmiségi előtt, aki ezeket az elveket magáénak vallja és az EPMSZ Erdélyi Köre munkájában cselekvően kíván részt venni. Ápr. 8-9-én az Erdélyi Kör megtartotta első találkozóját, melynek témája Az erdélyi magyar felsőoktatás múltja, jelene és jövendője volt. A dr. Tonk Sándor kolozsvári professzor előadását követő vita az erdélyi magyarság jövője iránt érzett felelősség jegyében zajlott. A Kör találkozóit féléves gyakorisággal fogja megtartani. A fenti közlemény aláírói: Bodó Barna, Dávid Gyula, Gálfalvi György, Gálfalviné Zsigmond Irma, Kántor Erzsébet, Kántor Lajos, Mezei Sándor, B. Nagy Veronka, Pásztori Kupán István, Szász Rózsa, Tonk István, dr. Tonk Sándor, Tavaszi Hajnal, Varga Gábor, Varga Vilmos, Veres-Kovács Attila. /Az EMPSZ Erdélyi Köre. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 11./

2000. május 8.

Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem szellemében az EPMSZ erdélyi tagjai és pártolói az idén Marosvásárhelyen megalakították az EPMSZ Erdélyi Körét mint a Bázelben bejegyzett anyaegyesület fiókszervezetét. Az Erdélyi Kör nemrég - Nagyenyed szellemi öröksége előtt tisztelegve - a helybeli református egyház Helvetica Házában Az erdélyi felsőoktatás múltja, jelene és jövendője címmel és témával tartotta meg első találkozóját. A dr. Tonk Sándor kolozsvári professzor előadását követő vita az erdélyi magyarság jövője iránt érzett felelősség jegyében zajlott le. A kör - melynek enyedi találkozójának résztvevői közül megemlíthetjük a következőket: Bodó Barna, Dávid Gyula, Gálfalvi György, G. Zsigmond Irma, Kántor Erzsébet, Kántor Lajos, B. Nagy Veronika, Pásztori-Kupán István, Mezei Sándor, Szász Rózsa, Tonk István, dr. Tonk Sándor, Tavaszi Hajnal, Varga Gábor, Varga Vilmos, Veress Kovács Attila - műhely-jellegű találkozóit változó erdélyi helyszíneken, féléves gyakorisággal fogja megtartani. /Az európai protestáns szellemiség jegyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./

2000. június 13.

A kárpátaljai Nagydobronyban tartotta idei első ülését a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinatának (MRETZS) Sajtó- és Telekommunikációs Bizottsága. Az ülést Horkay László kárpátaljai püspök nyitotta meg, majd Tonk István elnök kifejtette: "úgy érezzük, egy újabb szigetre jöttünk, hiszen Trianon a magyarságot szétszabdalta, s ezért szigetekben élünk." A sajtóbizottság egyik fő feladata, hogy a magyar reformátusságot összetartsa, remélve, hogy a szigetek egyszer földrésszé kovácsolódnak. - Czövek Olivér bemutatta a Királyhágómelléki és az Erdélyi Egyházkerületről készülő térképet. - A nagydobronyi Irgalmas Szamaritánus Gyermekotthont holland segítséggel építették 1995-ben, melyben 59 egészséges és testi-szellemi fogyatékos árva és félárva gyermeket szállásoltak el. - Munkácson a négyszintes gyermekotthon holland és német segítséggel 1997-ben készült el. Működésben-fenntartásban nagy segítséget nyújt néhány amerikai gyülekezet. Munkácson a cigánytelepen Gulácsy Lajos tiszteletbeli püspök mutatta be az épülő templomot /Kárpátalján a negyedik cigánytemplom/, a hozzátartozó tagok pedig a 100. magyar ajkú gyülekezetet alkotják. A gyülekezet a kétezret is meghaladhatja. A vendégek Beregszászon megtekintették a diakóniai központot. - Tiszabökényben az árvíz idején tönkrement házak közül 52 az Erdélyi Ref. Egyházkerület segítségével épül újjá. Megtekintették a 14. századi Árpád-kori templomot, amely Kárpátalja legrégibb temploma. /Somogyi Botond: Látogatás Kárpátalján. Református összefogás az árvákért. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./

2000. szeptember 14.

Szept. 14-16. között az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság, a magyarországi Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) - Conference Tours Kft. közös szervezésében barokk-konferenciát tartanak Kolozsváron. A régió barokk emlékeiről, hagyományairól lesz szó. A barokk-konferenciára része Az európai kulturális utak elnevezésű, az Európa Tanács meghirdette programnak, közölte Gaál Tünde programszervező. A program legfontosabb célja, hogy az egyes tematikus útvonalakat országhatárokon átnyúlóan, nemzetközi összefogásban feldolgozza, és ezáltal az európai kultúra egységét hangsúlyozza. Különféle kezdeményezések alapján máig 18 út valósult meg. A barokk az ezeréves magyar állam történetében címmel rendezvénysorozat indult, amely nyolc városban (Vácott, Székesfehérvárott, Kolozsvárott, Győrben, Kecskeméten, Keszthelyen, Egerben és Budapesten) február és 2001. augusztus között zajlik. Az események programja mindenhol hasonló szerkezetű, de természetesen az adott régió barokk emlékeit, hagyományait állítja előtérbe. Szept. 15-én, a konferencián beszédet mond Visy Zsolt helyettes államtitkár, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium részéről, Kelemen Hunor művelődési államtitkár, illetve Boros János alpolgármester. Pusztai László művészettörténész megnyitja a vándorkiállítást, amely az erdélyi és magyarországi városok barokk épületeit, írásos emlékeit ábrázolja. Többek között előadást tart Murádin Katalin építész, Csetri Elek történész, Tonk István nyomdaigazgató, Egyed Emese irodalomtörténész, Gerhard Sperl, a leobeni Akadémiai Intézet professzora, illetve László Ferenc zenetörténész. /Az EMT szervezésében. Barokk-konferencia Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./

2000. december 13.

Dec. 12-én Pap Géza kolozsvári felsővárosi református lelkészt választották Kolozsváron az Erdélyi Református Egyházkerület püspökének. 148-an Pap Gézára, 58-an Molnár János teológiai professzorra szavaztak az egyházkerületi közgyűlés tagjai közül. Az igazgatótanács javaslatára dr. Csiha Kálmánt tiszteletbeli püspöknek, Mártha Ivort pedig tiszteletbeli főgondnoknak nevezték ki. Csiha Kálmán távozó püspök kijelentette: arra kell vigyázni, hogy a szekularizáció rossz hatásai ne kerüljenek az egyházba. A legfontosabb dolog a jellemző erdélyi lelkiség megtartása. A közgyűlés az összes egyházi és világi tisztségviselő mandátumát is megújította. Főjegyzőnek (püspök-helyettesnek) Kató Bélát választották 91, generális direktornak Ötvös Józsefet 88, ügyvezető főgondnok Tonk Sándort 105, főgondnoknak Nagy Ákost 68 és Tonk Istvánt 54, világi főjegyzőnek pedig Őri Lázár Lászlót 63 szavazattal. /Papp Annamária: Pap Géza az új erdélyi református püspök. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./

2001. november 13.

Nem állt még össze a státustörvény romániai végrehajtását irányító felügyelőtestület teljes névsora. A három pilléren (RMDSZ, egyházak és civil szervezetek) nyugvó testületben részt vevő szervezeteknek nov. 12-ig kellett megnevezniük küldötteiket. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke jelezte, hogy még nem küldte el valamennyi egyház és szervezet a képviseletére jelölt személy nevét. Felmerült, hogy az RMDSZ-t az Operatív Tanács képviselje. Ebben Markó Béla szövetségi elnök mellett Tőkés László tiszteletbeli elnök Takács Csaba ügyvezető elnök, és első helyettese, Péter Pál, valamint Kelemen Hunor, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke, Frunda György, a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke, Demeter János, az Országos Önkormányzati Tanács elnöke, valamint a két frakcióvezető: Verestóy Attila és Kelemen Atilla vesz részt. Problémát okozott azonban Tőkés László besorolása, aki RMDSZ-tisztségviselőként is és egyháza képviseletében is jogosult a tagságra. A történelmi magyar egyházak közül a római katolikus egyházmegyék világi személyeket javasoltak. A Gyulafehérvári Főegyházmegye Jakabffy Tamást, a Keresztény Szó főszerkesztőjét, a nagyváradi egyházmegye Fleisz János történészt, a szatmárnémeti egyházmegye Lepedus István, az egyházmegyei laikus iroda vezetőjét nevezte meg. Böcskei László, a Temesvári Egyházmegye püspöki helynöke kérdésünkre elmondta, ezután döntenek a képviseletről. A protestáns egyházak püspökeik által lesznek jelen a testületben. A két református egyházkerület azonban egy-egy póttagot is megjelölt. Tőkés Lászlót Kovács Zoltán főgondnok, Pap Gézát Tonk István főgondnok helyettesítheti. Az Unitárius Egyház képviseletében Szabó Árpád püspök, az Evangélikus Egyház képviseletében pedig Mózes Árpád püspök vesz részt a testületben. A történelmi magyar egyházak képviselői mellett Borzási Istvánnal, a Magyar Baptista Gyülekezetek Szövetsége alelnökével teljesedik ki az egyházi lista. A testület harmadik pillérét képviselő civil szervezetek közül az ifjúság számára fenntartott helyek elosztása okoz problémát. A Magyar Újságírók Romániai Egyesületét Csép Sándor, a Romániai Magyar Pedagógusszövetséget Lászlófy Pál, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületet Kötő József, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületét Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar Közgazdásztársaságot Somai József, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaságot Furdek Tamás képviseli. /Gazda Árpád: Foghíjas még a lista. Szerveződik a státustörvény felügyelőtestülete. = Krónika (Kolozsvár), nov. 13./

2001. november 17.

A határon túli magyarok jogállásáról szóló törvény romániai alkalmazását ellenőrző szervezetek és intézmények megtették javaslataikat a felügyelő bizottságba. Az egyházak részéről: Gyulafehérvári Érsekség - Jakabffy Tamás, a Keresztény Szó főszerkesztője, a Püspökség munkatársa; Nagyváradi Római Katolikus Püspökség - Dr. Fleisz János történész, Szatmári Római Katolikus Püspökség - Lepedus István, mérnök, teológus; Erdélyi Református Egyházkerület - Pap Géza püspök, (helyettese Tonk István főgondnok); Királyhágómelléki Református Egyházkerület - D. Tőkés László püspök, (helyettese Kovács Zoltán főgondnok); Unitárius Püspökség - Dr. Szabó Árpád püspök; Evangélikus Püspökség - Mózes Árpád püspök; Baptista Gyülekezetek Szövetsége - Borzási István oktatásügyi alelnök; a Temesvári Római Katolikus Püspökség még nem nevesítette megbízottját. A civil szervezetek megbízottai: Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület - Kötő József elnök; Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság - Furdek L. Tamás, az egyesület által alapított Pro Technica Alapítvány titkára, (helyettese Tibád Zoltán az EMT főtitkára); Romániai Magyar Gazdák Egyesülete - Sebestyén Csaba elnök; Romániai Magyar Közgazdász Társaság - Somai József elnök; Romániai Magyar Pedagógus Szövetség - Lászlóffy Pál; Magyar Újságírók Romániai Egyesülete - Csép Sándor elnök; Országos Magyar Diákszövetség - Szőke Szabolcs elnök; Itthon Fiatalon Mozgalom Farkas András a Mozgalom alelnöke, (póttag Korodi Attila - a Mozgalom elnöke); Nagy Pál - MISZSZ elnök. Markó Béla szövetségi elnök, aki különben szintén tagja a testületnek, az Ügyvezető Elnökség javaslatára a következő személyeket bízta meg: Frunda György, az Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke; Kelemen Hunor, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke; Verestóy Attila, a szenátusi frakció elnöke; Kelemen Atilla, a képviselőházi frakció elnöke; Demeter János, az Országos Önkormányzati Tanács Elnöke; Ilyés Gyula, Szatmár megyei RMDSZ-elnök, akit a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa nevezett meg. Továbbá 3 személy az ÜE részéről: Takács Csaba ügyvezető elnök; Borbély László ügyvezető alelnök; Szép Gyula ügyvezető alelnök. Ebben az esetben a három póttagot az ügyvezető elnök nevezi meg, azt is megjelölve, hogy melyik megnevezett póttag melyik felügyelő testületi tagot helyettesíti. Az SZKT, a SZET, a két frakció és az OÖT elnökei saját testületük vezetőségéből szintén kijelölnek 1-1 póttagot. /Összeállt a státustörvény végrehajtását felügyelő testület. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./

2002. május 20.

Nyomdavilág nyomda és nyomdai előkészítés címmel rendezett máj. 17-én az Erdélyi Magyar Műszaki Társaság /EMT/ szakmai találkozót Kolozsváron a nyomdai műszaki kérdéseinek megbeszélésére és a magyar szaknyelv ápolásáért. Égly János EMT kiadói elnökhelyettes köszöntője után Tonk István, a Misztótfalusi Kis Miklós Sajtóközpont nyomdájának igazgatója a kolozsvári nyomdatörténetből adott ízelítőt. Hoch Sándor folytatta Kolozsvár nyomdatörténetét a "gépesítés" korszakától, a Bonaventura és a Minerva nyomdák szerepét külön kiemelve. /Y. Szabó Gyula: Nyomdavilág nyomda és nyomdai előkészítés. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./

2002. november 19.

Nagyváradon nov. 14-15-én tartotta ülését idén a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinatának sajtóbizottsága. A bizottság a Kárpát-medencei református egyházak oktatási intézményeit tartalmazó kiadvány előkészítéséről tárgyalt. Szóba került a Világhíradó (az MRETZS hivatalos lapja) 2002-es számának megszerkesztése is, amely a tavaly Nagykőrösön megtartott tisztújító közgyűlés munkájáról szóló beszámolókat tartalmazná. A MRETZS-ben a több mint 40 országba szétszóródott magyar református egyházak képviselői vesznek részt a Kárpát-medencéből, Nyugat-Európából, Észak- és Dél-Amerikából, valamint Ausztráliából. A zsinat lelkészi elnökévé Erdélyi Géza felvidéki püspököt választották, alelnökévé Pap Géza erdélyi püspököt, világi elnökké Bodnár Ákos magyarországi főorvost, alelnökké Tonk Istvánt, az Erdélyi Egyházkerület főgondnokát. /Somogyi Botond: Református egyházi sajtóbizottsági ülés Nagyváradon. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./

2004. március 8.

A horvátországi Eszéken tartotta idei első ülését a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinatának (MRETZS) Sajtóbizottsága. Az ülést Kettős Jánosnak, a Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház szuperintendensének áhítata nyitotta meg, majd Tonk István elnök köszöntötte a kis létszámban megjelent tagokat. Rendszeresen megjelent a Világhíradó (az MRETZS hivatalos lapja), elkészült a Kárpát-medencei szeretetintézményeket tartalmazó kiadvány, feldolgozás alatt áll a magyar nyelvterület református oktatási intézményeit tartalmazó könyv. A bizottság közreműködött az egyetemes énekeskönyv, valamint az új református liturgia szerkesztésében. A magyarországi zsinat kijelentette: anyagilag nem támogatja az MRETZS-t. Az anyagi bizonytalanság az 1995-ben alakult szervezet megszűnéséhez fog vezetni. Hegedűs Lóránt, az MRETZS ügyvezető elnöke a zsinat törvényességéről, létjogosultságáról, illetve annak működésképtelenségéről beszélt. Az ülésen elhangzott: a tanácskozó zsinat ellehetetlenítése a határon túli reformátusok önazonosságának csökkenéséhez is vezethet. /Somogyi Botond: Beolvadó magyarok a többarcú Horvátországban. A Tanácskozó Zsinat munkája nem lehet anyagi kérdés. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./

2004. szeptember 20.

Székelyudvarhelyen került sor a református tanintézmények közös tanévnyitójára, ugyanakkor ünnepelték a vendégfogadó Baczkamadarasi Kis Gergely Református Gimnázium újraalakulásának tizedik évfordulóját is. Szept. 18-án történelmi jellegű előadásokkal, valamint ünnepi műsorral vette kezdetét a találkozó, másnap volt a közös tanévnyitó. Az ünnepi igét Papp Géza református püspök hirdette, tanévnyitó beszédet Tonk István, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka mondott. Tőkés Zsolt, a helyi református gimnázium igazgatója köszöntötte a diákokat, szülőket, pedagógusokat. A jubiláló székelyudvarhelyi tanintézmény jelenleg 225 diákot számlál. Szept. 19-én az iskola bejáratánál leleplezték Baczkamadarasi Kis Gergely (1737–1787) bronzba öntött mellszobrát, Sebestyén Róbert szobrászművész alkotását. A kivitelezés költségét a Székelyudvarhelyért Alapítvány biztosította. /Szász Emese: Ünnepélyes évnyitó és szoboravatás. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 20./

2004. szeptember 27.

Szept. 25-én Kolozsváron, a Farkas utcai református templomban leleplezték gróf Bánffy Miklós bronzba öntött mellszobrát. Stróbl Alajos művének másolatát Bartha László és felesége, Stróbl Zsófia ajándékozta az Erdélyi Református Egyházkerületnek, a leleplezést Pap Géza püspökkel együtt a gróf lánya, Bánffy Katalin végezte. Pap Géza Bánffy Miklósra, az Erdélyi Református Egyházkerület egykori főgondnokára emlékezett. Gróf Bánffy Miklós érzékelte a közeledő tragédiát, és fájlalta, hogy a nép vezetői nem ismerték fel a bűnöket, amelyek az összeomláshoz vezettek. Bánffy Miklós üzenete a mai vezetőknek is szól, figyelmeztetett a püspök: megszámláltatunk, egység nélkül híjával találtatunk, és ha egymást marjuk, darabokra szaggattatunk. Bánffy egész életét, irodalmi és közéleti munkásságát áthatotta a népe iránti féltő szeretet. Az Erdélyi Református Egyházkerület igazgatótanácsának nevében Tonk István főgondnok méltatta egykori elődjét, aki Trianon után Magyarország külügyminisztereként tevékenykedett, majd 1926-ban visszatért Erdélybe, ahol egyházi-közéleti szerepet vállalt. Pap Géza püspök felolvasta Bánffy Miklós végrendeletét. Az okirat szerint a Király utca 14-es szám alatti, Toldalagi-Korda palota néven közismert ingatlant a gróf a református egyházkerületre hagyományozta, ennek udvarán kívánják majd elhelyezni szobrát, amint az épület visszakerül jogos tulajdonosához. /Sándor Boglárka Ágnes: Hazatért gróf Bánffy Miklós mellszobra. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./

2004. november 17.

A Romániai Református Egyház Zsinatának Elnöksége aggodalommal figyeli a kettős állampolgárság kérdése körül az anyaországi és az annak határain kívüli magyarok körében kialakult vitát. A magyar nemzet sorsát a következő évtizedekre meghatározó döntés alapos előkészítése anyaországi és határon kívüli nemzetrészek szakembereinek, politikusainak közös munkáját és főleg időt igényel. A Zsinat IGEN szavazatra ösztönöz mindenkit. A Romániai Református Egyház Zsinati Állandó Tanácsa nevében Tőkés László püspök, Pap Géza püspök, Kovács Zoltán főgondnok, Tonk István főgondnok /Állásfoglalás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./

2004. november 18.

Mintegy ötszáz határon túli magyar református lelkész hirdet igét nov. 28-án és dec. 5-én a magyarországi templomokban; erről a Kárpát-medencei Református Generális Konvent Elnöksége döntött a kettős állampolgárságról szóló népszavazás kapcsán nov. 17-én Beregdarócon. Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke közölte: elsősorban a népszavazás ténye az, amit szeretnének a magyar közvéleményben tudatosítani. A generális konvent vezető testületét a Kárpát-medencei református egyházkerületek elnökségei alkotják. A magyarországi püspökök és főgondnokok mellett a grémium tagja Erdélyi Géza püspök és Koncsol László főgondnok (Szlovákia), Pap Géza püspök és Tonk István főgondnok (erdélyi egyházkerület) Tőkés László püspök (Királyhágómelléki egyházkerület), Horkai László püspök és Szilágyi Lajos főgondnok (Kárpátalja), valamint Csete-Szemesi István püspök és Póth Péter főgondnok (Szerbia- Montenegró). /Református kezdeményezés a népszavazás kapcsán. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 18./

2005. április 18.

Több mint ezerötszázan tüntettek április 17-én, vasárnap egy bírósági ítélet miatt, amely a marosvásárhelyi városvezetés javára döntött a Bolyai középiskola visszaszolgáltatása ellen benyújtott fellebbezés ügyében. A Bolyai Farkas Líceum épülete előtti egyórás tiltakozást a református egyház tíz marosvásárhelyi parókiája szervezte. A tüntetésen jelen volt Lokodi Edit, a megyei tanács elnöke, valamint az RMDSZ városi és megyei tanácsosai is. A tiltakozók „Visszakérjük iskoláinkat”, „Magyar Református Kollégium 1557-2005”, „Total Restitutio” és „Restitutio in integrum” feliratú táblákat tartottak, zsoltárokat és a magyar himnuszt énekelték. A tüntetésen román és magyar nyelven felolvasták az Erdélyi Református Egyházkerület vezetői – Papp Géza, Tonk István, Ötvös József és Szász Zoltán – által aláírt tiltakozást a marosvásárhelyi polgármester túlkapásai ellen az ingatlannal, és az épület visszaszolgáltatásának rosszindulatú akadályozásával kapcsolatban. A református egyház sérelmezi, hogy a Marosvásárhelyi Fellebbviteli Bíróság egy hónappal korábban helyt adott Dorin Florea polgármester fellebbezésének, amelyet a Bolyai líceum visszaszolgáltatásáról hozott határozat ellen nyújtott be. /Zsoltárral és felvonulással az iskoláért. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 18./ Marosvásárhelyen április 17-én a református egyház kezdeményezte zsoltáros tüntetéstől testületileg távol tartották magukat az RMDSZ politikusai. Azok a politikusok, akik a választási kampány alatt minden egyházi harangkongatás után az első padsorban ültek. Hiányoztak az RMDSZ-es tanácstagok is. Azok, akiket a polgármester semmibe vett, nevükben, de a megkerülésükkel pert indított és nyert a kormány döntése ellen. A három, újraállamosítás előtt álló marosvásárhelyi felekezeti iskola ügye nemcsak az egyházak ügye, hangsúlyozta a lap munkatársa. /Szucher Ervin: Tanácstalanul. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 20./

2005. október 10.

Szeptember 4-én volt 200 éve annak, hogy megszületett „Erdély Széchenyije”, gróf Mikó Imre. Ebből az alkalomból szervezett előadássorozatot október 8-án az Erdélyi Múzeum-Egyesület és az Erdélyi Református Egyházkerület Igazgatótanácsa Kolozsváron. Egyed Ákos tartott előadást, Mikó Imre, Erdély Széchenyije és az EME megalapítója címmel. Fiának többek között ezt írta: aki őseitől nagyobb vagyont örökölt, attól a hon kétszerte jobban elvárhatja, mint másoktól a hazának tett áldozatot. Tonk István az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnokaként mutatta be gróf Mikó Imrét. Mind a kolozsvári Református Kollégium, mind a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium sokat köszönhet neki. Végül Pomogáts Béla Mikó Imre irodalomtörténeti érdemeit méltatta, aki Bod Péter és Benkő József életrajzának megírásával is hozzájárult az irodalom „fehér foltjainak” eltüntetéséhez. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Mikó Imrére emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

2005. október 10.

Bartók Béla emlékének szentelték a szervezők az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem konferenciáját Szászrégenben. A háromnapos rendezvényt a református egyház diakóniai központjában tartották magyarországi, erdélyi, felvidéki és délvidéki résztvevőkkel. Az október 7-i megnyitót követően Bartók Béláról László Ferenc Bartók-kutató, másnap pedig Kántor Lajos tartott előadást. Orth Enikő nagyszebeni zongoratanárnő Bartók erdélyi gyűjtésének jelentőségét hangsúlyozta előadásában. A Protestáns Magyar Szabadegyetem Erdélyi Köre elnökének Tonk Istvánt, az erdélyi református egyházkerület főgondnokát választották meg. /A. E.: Európa szelleme Szászrégenben. = Krónika (Kolozsvár), okt. 10./

2006. szeptember 25.

Nagyenyeden tartották a református középiskolák országos tanévnyitó ünnepségét, Szőcs Ildikó, a nagyenyedi Bethlen Gábor Református Kollégium igazgatónője mondott beszédet. Kilenc református középiskola diákjainak és pedagógusainak képviselői voltak jelen. Az anyanyelv védelmére hívta fel a figyelmet Tonk István, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka. Aggasztónak tartja, hogy a Protestáns Teológián az idei felvételin, a magyar nyelv és irodalom vizsgákon nagyon gyengén szerepeltek a felvételizők. A rendezvény keretében szeptember 23-án megnyitották a Közelképek Barcsay Jenőről című fotókiállítást. Barcsay Jenő festőművész az iskola diákja volt. Barcsay Jenő emlékére 2003-ban domborművet lepleztek le, ugyanakkor az iskola egyik termét is róla nevezték el. Pápai Páriz Ferenc Lőrincz Lehel szobrászművész által készített mellszobrát is szeptember 23-án leplezték le, az alkotás a kollégiumban végzett művész ajándéka. Pápai Páriz Ferenc /1649–1716/ a Bethlen-kollégium tanáraként is tevékenykedett. Az ünnepélyes tanévnyitón a református zsinat által alapított Bethlen-díjat nyújtották át Turzai Melánia magyar szakos tanárnőnek. /Kelemen Tamás: Református középiskolások közös tanévnyitója Nagyenyeden. = Krónika (Kolozsvár), szept. 25./

2007. február 14.

Sólyom László köztársasági elnökkel esedékes megbeszélések előtt Kolozsváron, találkozott a történelmi magyar egyházak több vezetője. A tárgyalásokon szó esett az időszerű kérdésekről, köztük Tőkés László református püspök európarlamenti jelöltségéről is. Az egyházfők nem óhajtottak ebben a kérdésben nyilatkozni. Az Erdélyi Református Egyházkerület több vezető tisztségviselője – például Pap Géza püspök, Tonk István világi főgondnok, Sipos Gábor főlevéltáros – aláírta Tőkés László jelölését támogató formanyomtatványt. A megbeszéléseken nem vett részt dr. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek, aki ilyen esetekben, köztudottan, nem szokott állást foglalni. A római katolikus egyházat csak Tempfli József nagyváradi megyéspüspök képviselte. /Támogatják-e az egyházak Tőkés Lászlót? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./

2007. február 20.

„Biztosítani szeretnénk Elnök Urat, hogy az Erdélyi Református Egyházkerület Elnöksége nem fog beleszólni a márciusban esedékes RMDSZ-tisztújításba, de amennyiben Elnök Úr következetes maradna előző kijelentéseihez, és nemcsak az EU-parlamenti választások esetében, de az RMDSZ csúcsvezetésének megválasztásában is a fiatalítást és az erkölcsi megtisztulást szorgalmazná, azzal messzemenően egyetértenénk” – olvasható az Erdélyi Református Egyházkerület Elnökségének legújabb nyílt levelében. A Pap Géza püspök és Tonk István egyházkerületi főgondnok által aláírt, Markó Béla RMDSZ-elnököz intézett levélben az egyházvezetők a szövetségi elnök hétvégi SZKT-n tett kijelentéseire reagáltak. Leszögezték, hogy az SZKT-hoz intézett felhívásukban közölt álláspontjuk nem mond ellent az Igazgatótanács idézett 2003/7-es határozatának, és azt kérték, Markó „tájékozódjon pontosabban egyházkerületünk határozatairól, és politikai érdekből ne tévessze meg kiragadott idézetekkel az egyházkerületünkhöz tartozó választópolgárokat”. A levél aláírói szerint az egyházkerület minden nagykorú tagja szavazattal bír az EU-parlamenti választásokon. /Nyílt levél Markó Béla RMDSZ-elnökhöz. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./

2007. június 19.

Brassai Zsombor székelykövesdi református lelkész szerint – aki „civilben” a Maros megyei RMDSZ-szervezet ügyvezető alelnöke – politikai indíttatású az az átirat, amelyben Pap Géza püspök és Tonk István főgondok arra szólította fel, hogy hét nap leforgása alatt nyilatkozzon az érdekvédelmi szövetségben betöltött tisztségeiről. A felszólításban az egyházkerület vezetői egy 2003-as igazgatótanácsi határozatra hivatkoznak, amely megtiltja a lelkipásztoroknak, hogy akár politikai párt, akár politikai szervezet, vagy politikai jellegű érdekvédelmi szövetség tagjaként, akár független jelöltként, helyi, megyei vagy országos szervezetben választott tisztségviselőként vagy fizetett tisztviselőként feladatot végezzenek. Az egyházkerület döntése értelmében akár palástjától is megfoszthatják azt a lelkészt, aki a határozatot megszegi. Brassai Zsombor szerint Tőkés László független európai parlamenti jelölt nyíltan felvállalt támogatása egyértelműen kifejezi, hogy az Erdélyi Református Egyházkerület vezető testülete adott esetben politikai szervezetként is képes fellépni az RMDSZ-el szemben. A lelkész arra a korábbi egyházkerületi állásfoglalásra utalt, amelyben Pap Géza püspök felszólította az RMDSZ-t, biztosítson befutó helyet jelöltlistáján Tőkés Lászlónak. „Ilyen megközelítésben elképesztő a számonkérés – az egyházvezetők, hivatalukkal is visszaélve politikai szervezetként nyilvánulnak meg, de a lelkésztől, aki magánemberként, s nem hivatalát használva, politikai szerepet vállal, számon kérik a politizálást” – méltatlankodott Brassai Zsombor, aki hangsúlyozta: a szószéket, a lelkészi szolgálat közösségi vagy személyes lelkigondozói alkalmait sohasem használta politikai megnyilatkozásokra. Az Erdélyi Református Egyházkerület Elnökségéből a lapnak csak Tonk István főgondnokot sikerült szóra bírnia, Pap Géza püspököt nem tudták elérni, Tonk István nem kívánt reagálni Brassai Zsombor felvetéseire. „A lelkipásztor válaszlevele címemre még nem jutott el, így tartalmát nem kommentálnám. Pap Géza püspökkel majd elemezzük a választ, és megfogalmazzuk az elnökség álláspontját” – nyilatkozta a főgondnok. Brassai Zsombor korábban az RMDSZ Maros megyei tanácsosa is volt. A már említett igazgatótanácsi határozat alapján egyszer már felfüggesztették három évre emiatt a tisztségéből. Ezt követően Brassai Zsombor 2005. június 15-én keltezett levelében lemondott a megyei tanácsosi tisztségéről. Ennek eredményeképpen Ötvös József marosvásárhelyi esperes kérte a fegyelmi eljárás újratárgyalását, és a határozat megsemmisítését. A mostani átiratban az Erdélyi Református Egyházkerület tanácsa „megdöbbenéssel vette tudomásul, hogy mintha semmi sem történt volna, a tiszteletes provokatív módon nyilvánosan hirdeti, hogy több politikai tisztséget is betölt az érdekvédelmi szervezetben, politikai rendezvényeken, mint megbízott tisztségviselő jelenik meg, és nyilatkozik. Ezzel ismételten bizonyítékát adja annak, hogy semmibe veszi az igazgatótanács határozatát, de a fegyelmi határozatokat is. ” /Lokodi Imre: Keresi a szálkát az erdélyi református egyházkerület? „Fellázadt” az Erdélyi Református Egyházkerület Elnöksége ellen Brassai Zsombor székelykövesdi református lelkész. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

2007. június 22.

A Nagyenyedi Református Egyházmegye szervezésében június 20–21-én Magyarigenben és Nagyenyeden tartotta évi közgyűlését az Erdélyi Református Egyházkerület. Hagyományként az egyházkerület évről évre más helységben tartja éves számadását és onnan bocsátja útjukra ifjú lelkészeit is. Ez alkalommal a magyarigeni műemléktemplomban tartott ünnepi istentiszteleten 17 pap esküdött fel a szolgálatra. “Erdélyi sorsunk jelképe ez a templom” – mondta Tonk István, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka. A pályájukat kezdő lelkészek szembesülhetnek a rideg valósággal, hogy egy fogyó nép apadó gyülekezeteinek gondozását vállalták. Magyarigen 1781–1783-ban épült barokk stílusú templomának gyülekezetét jelenleg a lelkész 5 tagú családja és 4 híve adja. Kató Béla főjegyző kiemelte, jelezni akarták, hogy az egyházban nincs tömb és nincs szórvány, nem mondanak le senkiről és semmiről. Az esküt tevő lelkészeket Pap Géza püspök mutatta be a közgyűlésnek. /Takács Ildikó: Papszentelés az Erdélyi Református Egyházkerületben. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 22./

2007. június 27.

Az Erdélyi Református Egyházkerület június 20-án Nagyenyeden tartotta évi közgyűlését. Ötvös József generális direktor missziói jelentésében kitért arra, hogy míg néhány évvel ezelőtt csupán két egyházmegyében, addig a múlt évben az egyházmegyék felében már többségben voltak a vegyes házasságok. Új jelenség a „nyilvántartásból kivettek” kategóriája. Ide tartoznak azok, akik nem fizetik a fenntartói járulékot vagy akik külföldre távoztak dolgozni. Aggasztó a cigánykérdés helyzete, az üresedő templomok, valamint azt is, hogy szegényes az egyházi ének- és zenekultúra. A hozzászólások során elhangzott, hogy több szórványban a reformátusok már magyarul sem tudnak, időszerű román nyelvű református gyülekezetek létrehozásáról gondolkozni. Tonk István főgondnok tájékoztatott: készülőben van a román nyelvű liturgia, valamint új az kétnyelvű káté. Pap Géza püspök elmondta: a teológia függetlensége mindennél fontosabb. Ameddig lehetséges, igyekeznek önerőből fenntartani ezt a több évszázados intézményt. A Kárpát-medence, de talán Európa egyetlen olyan egyházi intézménye az övék, amelyik nem állt be az állami struktúrákba. /Somogyi Botond: Lelkészszentelés Magyarigenben. Nagyenyeden tartották az Erdélyi Református Egyházkerület közgyűlését. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 27./

2007. augusztus 4.

Az Erdélyi Református Egyházkerület Elnöksége (EREK) megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az RMDSZ csúcsvezetősége a megbékélés és az egységkeresés útját választotta – áll a Pap Géza püspök és Tonk István főgondnok által aláírt nyilatkozatban, Markó Béla és Tőkés László találkozásáról. Az EREK üdvözli az EMNT és az SZNT vezetőinek törekvéseit összegző „Párbeszéd az erdélyi magyar képviselet megtisztulásáért és megújulásáért” címet viselő dokumentumát. Ugyanakkor fontosnak tartja az RMDSZ képviselői által a „Közös nemzeti célokért” című anyagban megfogalmazottakat is. /Elégedettek a Markó – Tőkés találkozóval. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./

2007. szeptember 7.

A nagyszebeni III. Európai Ökumenikus Nagygyűlésen részt vevő református küldöttek nem kaptak hivatalos visszajelzést a rendezvény szervezőitől tiltakozó nyilatkozatukra – jelezte Tonk István, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka. A küldöttek azért tiltakoztak, mert a rendezvényen többször is hátrányos megkülönböztetésben részesültek a magyar résztvevők. A legfelháborítóbb esetet az öt nagyváradi fiatal jogtalan rendőrségi feltartóztatása jelentette, akik szórólapos tiltakozásba szerettek volna kezdeni a nagygyűlésen a Loránttfy Zsuzsanna Református Gimnázium sportpályájának ügyében. A feltartóztatottak egyike, Nagy Barna József is, Erdélyi Magyar Ifjak elnöke, elmondta, bíróság elé kívánja vinni az ügyet. Markó Béla, az RMDSZ elnöke elmondta: személyesen járt közbe azért, hogy engedjék el a fogva tartott fiatalokat. Tőkés László megköszönte, hogy Markó odafigyelt az ügyre. /Marad a diszkrimináció? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./

2007. október 15.

Istentisztelettel és osztálytalálkozókkal folytatódott október 13-án a kolozsvári Református Kollégium alapításának 450. évfordulója alkalmával szervezett ünnepség. Székely Árpád igazgató leleplezte a kollégium udvarán lévő emléktáblát, amely a református oktatás 450. évfordulóját hirdeti. Ezt követően került sor a kollégium dísztermében a kiadványok bemutatására. Péntek János akadémikus, nyelvész az Apáczai Csere János Baráti Társaság emlékkönyvét ismertette. „Az emlékkönyv nem csak a társaság munkásságát, hanem a Kolozsvári Református Kollégium, az Apáczai Csere János Líceum, valamint az apácai (Brassó megye) általános iskola életébe nyújt betekintést”, hangsúlyozta a professzor. A kolozsvári Apáczai-líceum már régóta az anyanyelvi mozgalom erdélyi bázisának tekinthető. Tonk István, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka Kolozsvári József: Litteris et pietati sacrum című munkáját mutatta be, amely a kollégium történetét tárja fel olvasmányos formában. Ezt az első kötetet még további kettő követi. A kolozsvári Szabó Dezső Egyesület második évkönyvének bemutatását Molnos Lajos vállalta. „Ez az évkönyv nem csak Szabó Dezsőről szól, hanem magáról a városról és a kollégiumról is” emelte ki Molnos. A kollégium évkönyvét Rácz Melinda magyartanár ismertette, Sipos Gábor levéltáros pedig Benkő Samunak Nagy Géza egykori kollégiumi tanárról írt kiadványáról értekezett. Szőcs Ráchel tanár Kolozsvári József: A világítótorony című munkájáról szólt, majd felolvasta fiának, Szőcs Géza költőnek Zürichben kelt, az ünnepi eseményhez kapcsolódó levelét. A kiadványok bemutatása után a díszteremben további három tanárportrét lepleztek le. Lőrinczy Ferenc torna-, Balázs János magyartanár és Kovács Dezső egykori igazgató arcképe Opra-Tompos Ágota munkáját dicséri. /Nagy-Hintós Diana: Közel fél évezredes áldozatos iskolaépítő munka. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./


lapozás: 1-30 | 31-39




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998