udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 670 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 661-670
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Toró T. Tibor

1990. november 11.

Nov. 9-11-e között Temesváron rendezték meg a MISZSZ /Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége/ második kongresszusát. Több szervezet képviseltette magát, így a FIDESZ és az Ifjúsági Demokrata Fórum Magyarországról, de megjelent a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szervezet képviselője is. Következik a profizmus a MISZSZ életében, fogalmazott Toró T. Tibor, MISZSZ elnöke. Hat szakcsoportban folyt a tanácskozás. Legnagyobb érdeklődés a politikai szakosztály munkáját követte. A Fiatal Fórum hetilap elvállalta a MISZSZ jövőbeli nyilatkozatainak közlését. Felmerült egy számítógépes MISZSZ-hálózat kiépítése. A megjelentek egyetértettek egy Információs Iroda felállításával. A küldöttek megszavazták a módosított alapszabály-tervezetet. /Gazda Árpád: MISZSZ-kongresszus a Bega-parton. = Romániai Magyar Szó, nov. 15./

1991. május 24.

Az RMDSZ II. kongresszusát Marosvásárhelyen tartotta 271 szavazati joggal rendelkező küldött és 130 vendég /köztük bukaresti nagykövetségek képviselői/ jelenlétében. Sütő András megnyitója után elhangzott Domokos Géza elnöki bevezetője. Tőkés László püspök javasolta a románság képviselőivel való tárgyalást a romániai magyarság kérdéseinek átfogó rendezésére, sürgette a helyhatósági választások kiírását. Szőcs Géza főtitkár a romániai magyarság társnemzeti státuszának elismertetését javasolta, egyidejűleg nemzetiségi törvénycsomagot terjesztett a kongresszus elé. Végül Domokos Gézát választották meg az RMDSZ elnökének, Szőcs Gézát és Kolumbán Gábort alelnöknek, Tőkés Lászlót pedig tiszteletbeli elnöknek. Az elnökségi tagok: Borbély Imre, Csapó József, Béres András, Patrubány Miklós, Toró T. Tibor, Beder Tibor, Takács Csaba, Tokay György. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25-26, 28, 29./ 1989 decembere végén kimondták a Securitate feloszlatását azzal, hogy még három hónapig kapják fizetésüket. A megszabott határidő előtt három nappal kitörtek a marosvásárhelyi etnikumközi összecsapások, melynek előidézésében döntő szerepet játszottak a Securitate és a volt nomenklatúra tagjai, olvasható a kongresszus résztvevői felhívásában, melyet a román társadalomhoz intéztek. Közvetlenül a tragikus események után megalakult a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/, amely szinte teljesen átvette a volt Securitate tagjait. Az utóbbi hetekben, amikor a nemzetbiztonsági törvény került parlament elé, újabb magyarellenes hecckampány indult. A történelemkönyvek egyoldalúak, elhallgatják a századokon átívelő együttműködés mozzanatait. A kongresszus résztvevői kérik a románokat, lépjenek fel az ultranacionalista megnyilvánulások ellen. /Felhívás az egész román társadalomhoz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./ A kongresszus határozatai között szerepel Securitate-dossziék megvizsgálása és kiterjesztése a romániai magyarság tisztségviselőire, az országos román-magyar találkozó kezdeményezése, annak hangsúlyozása, hogy létkérdés az anyanyelvi oktatás biztosítása, a Bolyai Tudományegyetem újraindítása, önálló kutatóintézetek létrehozása, a helyhatósági választások sürgetése, a magyar szórványok helyzetének feltérképezése és igényeinek kielégítése, kapcsolattartás a többi nemzeti és etnikai kisebbség képviselőivel, tiltakozás a televízió nemzetiségi és ellenzéki műsorainak korlátozása ellen, a világ tudomására hozzák az 1989. decemberi oroszhegyi, és az 1990. márciusi marosvásárhelyi események kapcsán hozott törvénytelen ítéleteket, és a folyamatban levő törvénytelen pereket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

1992. január 15.

Talán az egység hiánya volt a leginkább jellemző az RMDSZ politizálására az utóbbi időben, jelentette ki Toró T. Tibor, a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségének /MISZSZ/ elnöke. Az autonómia ügyében mutatkozott meg a belső feszültség az RMDSZ-ben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./

1992. július 7.

A temesvári RMDSZ és a TEMISZ megkezdi Temesvár magyarságának feltérképezését, a nagyvárosban szórványban élő magyar kisebbség felmérését. Ez egyben az információ áramlását is elősegíti. /Tar Gyöngyi és Toró T. Tibor: Magunk keresése. = Temesvári Új Szó (Temesvár), júl. 7./ A felhívást támadta a helyi román újság: jún. 25-i jegyzet.

1992. július 8.

A Temesvári Új Szó júl. 7-i számában hirdette meg a városi RMDSZ és a Temisz a felhívást egy új kezdeményezésről. Ennek lényegét Toró T. Tibor ismertette: megkísérelnek eljutni minden temesvári magyar családhoz és elbeszélgetnek az RMDSZ problémáiról. Ez egyúttal a szórvány számbevétele lenne és pontosabb képet adna a magyarság lélekszámáról, mert a hivatalos népszámlálási statisztika nem reális: 1,6 millió magyar nemzetiségű. A temesvári tapasztalatokat szeretnék majd továbbadni. /Temesvári Rádió magyar adása, júl. 8., MTI/

1992. október 28.

Az RMDSZ-en belüli súlyos feszültséget jelzi Szőcs Géza alelnök és Domokos Géza elnök levélváltásának nyilvánosságra hozatala. Szőcs Géza kifejtette, hogy Domokos Gézának a Hargita megyei parlamenti választással kapcsolatos eljárása súlyos hiba volt, ezt az elnökség "egy hibás politikai akarat etikátlan és alapszabályellenes módszerekkel való keresztülvitelének tartja, egyben hangot adva annak is, hogy nincs többé bizalma az elnök úr személyében." Ezt megszavazta nyolc elnökségi tag: Tőkés László, Kolumbán Gábor, Szőcs Géza, Borbély Imre, Csapó József, Patrubány Miklós, Toró T. Tibor, Béres András, egyetlen ellenszavazat: Tokay György, két tartózkodás: Takács Csaba és Beder Tibor. - Domokos Géza terjedelmes válaszában azzal érvelt, hogy a RMDSZ-elnöke nem függ az elnökség bizalmától, mert őt az RMDSZ kongresszusa választotta meg. Ezután ismertette, mi is történt a Hargita megyei választással kapcsolatban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./

1993. január 22.

Az RMDSZ megválasztotta új országos vezetőségét, az RMDSZ Képviselők Tanácsát. Melynek 21 tagja a következő: Csiha Tamás, Bodó Barba, Kántor Lajos, Szilágyi N. Sándoe, Bérs András, Tőké András, Borbély Ernő, Papp Kincses Emese, Fischer Ildikó, Molnos Lajos, Magyari Nándor László, Toró T. Tibor, Bányai Péter, Pillich László, Jankó Szép Sándor, Török Ernő, Sófalvi László, Brendus Gyula, Gazda István, Meder Zsolt és Borsos Géza. /Az RMDSZ új országos vezetősége. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 22./

1993. március 27.

Nagyváradon ült össze márc. 26-27-én az RMDSZ Szövetségi Képviselő Tanácsa /SZKT/. Megválasztották az ügyvezető testületet, majd az állandó bizottság tagjait. Elnök: Csiha Tamás, alelnökök: Borbély Imre, Ciszter Kálmán, Kolumbán Gábor, titkárok: Bunyovszky Lóránt, Borsos Géza, Toró T. Tibor. A létrejött frakciók: Magyar Demokrata Frakció - 20 tag, vezetője Borbély László, Szórványcsoport - 14 tag, vezetője Kakassy Sándor, Szabadelvű Csoport - 16 tag, vezetője Magyari Nándor, Partium Csoport - 14 tag, vezetője Márton Árpád, Erdélyi Magyar Kezdeményezés - 10 tag, vezetője Beder Zsolt, MISZSZ - 14 tag, vezetője Toró T. Tibor, Bethlen Gábor Frakció - 10 tag, vezetője Tőkés András. Az egyes frakciókba a feliratkozás még tart. Az SZKT ülésén hosszú órákon át tartó heves vita zajlott. Az SZKT hivatalosan tiltakozott az ellen, hogy a két magyar többségű megye élére román prefektusokat nevezték ki. Az ülés előtt a Katona Ádám vezette Erdélyi Magyar Kezdeményezés platform, illetve Király Károly, a háromszéki RMDSZ elnöke sürgette, hogy vonják felelősségre Verestóy Attilát, mert elhatárolta magát Tőkés Lászlótól. Az SZKT megtárgyalta Tőkés László kijelentését, nyilatkozatban fejezték ki az RMDSZ tiszteletbeli elnökével való egyetértésüket Hajnalra több képviselő hazautazott, nekik is elküldik a nyilatkozatot, és azt egyetértésük után hozzák nyilvánosságra. /Véget tért az RMDSZ nagyváradi tanácskozása. = Új Magyarország, márc. 29., Barabás Zoltán: RMDSZ- SZTK. Nagyvárad. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./ Az SZKT-ban a különböző platformok és a függetlenek között az erőegyensúly kialakulatlan, így a legkisebb véleményeltérés akadályozhatja az SZTK hatékony munkáját, illetve döntéseit. Tőkés László tiszteletbeli elnök kifejtette, hogy az RMDSZ parlamenti frakciójának vezetői, elsősorban Verestóy Attila elhatárolta magát Tőkés László etnikai tisztogatással kapcsolatos kijelentésétől. /Gyarmath János: Nehézkes érdekegyeztetés az RMDSZ-ben. = Magyar Nemzet, márc. 27./

1993. július 9.

A múlt év végén kezdett a Temesváron az RMDSZ, a TEMISZ /Temesvári Magyar Ifjak Szövetsége/ és a Temesvári Szórványkutató Intézet Magunk keresése elnevezésű akcióba. Céljuk a temesvári magyarság megszámlálása, helyeztük feltérképezése. Toró T. Tibor főszervező elmondta, hogy a magyar családok mintegy felét felkeresték, azonban nehéz adatgyűjtőket találni. A pedagógusok segítségében bíznak. Az emberek általában bizalmatlanok. /Gazda Árpád: Mi újság a magunk keresésével? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./

1993. augusztus 14.

A III. RMDSZ-kongresszuson leköszönt tizenegy tagú Országos Elnökség 9 tagja /Kolumbán Gábor, Szőcs Géza, Beder Tibor, Béres András, Borbély Imre, dr. Csapó József, Patrubány Miklós, Takács Csaba, Toró T. Tibor/ közös nyilatkozatban tájékoztatta az RMDSZ testületeit arról, hogy nem volt tudomásuk Borbély László, Frunda György és Tokay György tárgyalásairól, a hatalommal folytatott titkos egyezkedéseiről. Ez azt jelenti, hogy semmilyen mandátummal nem rendelkeztek, ahogy azt Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke is kifejtette. Mindnyájan sérelmezik, hogy Borbély László, Frunda György és Tokay György többször azt nyilatkozta, hogy tárgyalásukról tájékoztatták az RMDSZ vezetőségét. Többször előfordult, hogy Domokos Géza volt elnök csak késve tájékoztatta az elnökséget. Visszatekintő tájékoztatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 14-15./ A volt Országos Elnökség elnöke Domokos Géza volt, az egyik érintett, Tokay György pedig elnökségi tag volt.

1993. december 10.

A Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségének /MISZSZ/ kongresszusa előtt Toró T. Tibor, a MISZSZ elnöke nyilatkozott a Bihari Napló munkatársának. Az ifjúsági tömegszervezetek kora lejárt, jegyezte meg Toró T. Tibor. Az egyes MADISZ-ok /a MISZSZ alkotói/ karcsú, áramvonalas kis szervezetek, melyek próbálnak a közönségnek programokat szervezni. A MISZSZ-en belül jelentkezett egy politizáló csoport, ők az idők folyamán határozott fellépésű ellenzéki csoporttá váltak az RMDSZ vezetésével szemben. Ez a csoport az RMDSZ-en belüli politikai erőként jelentkezik. A MISZSZ-kongresszusnak az lesz a feladata, hogy szétváljon a MISZSZ politikai és társadalomszervezési része. Meghívták a MISZSZ-szel valaha is kapcsolatban levőket, a parlamenti képviselőket, a határon túli magyar ifjúsági szervezeteket és a Magyarországon határon túliakkal foglalkozókat. A kongresszuson kérni fogják, hogy az RMDSZ hozzon létre az ügyvezető elnökségen belül egy ifjúsági főosztályt. /Gazda Árpád: MISZSZ-kongresszus kezdődik Félixfürdőn. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./

1993. december 13.

Dec. 12-én véget ért Félixfürdőn a MISZSZ kongresszusa. MISZSZ néven működik a jövőben a politikamentes szövetség és létrehozzák a Reform Tömörülést. /Romániai magyar ifjúsági szervezete szétválása. = Magyar Nemzet, dec. 13./ A Reform Tömörülés élére András Imre és Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, Borbély Zsolt, Tamás Sándor és Toró T. Tibor került. A MISZSZ mozgalmi szárnyának vezetőségébe Nagy-Csiha Istvánt, Kis Gábort, Nagy Pált, Farkas Györgyöt és Tamás Lászlót választották. /Bogdán Tibor, Bukarest: Az érdekvédelmet helyezi előtérbe a magyar ifjúsági szervezet. = Magyar Hírlap, márc. 13./

1994. május 22.

A Reform Tömörülés RMDSZ-platform, a MISZSZ politikai képviselete máj. 22-én Marosvásárhelyen megtartott közgyűlésén megválasztotta elnökségét. Elnök: Toró T. Tibor, alelnökök: András Imre képviselő, Füstös István vállalkozó, dr. Zakariás Zoltán orvos, továbbá három egyetemi hallgató, Borbély Zsolt, Tamás Sándor és Papp Előd. /RMDSZ Tájékozató (Bukarest), 298. sz., jún. 6./

1994. november 19.

Nov. 19-én Temesváron tartotta a Temes megyei RMDSZ tisztújító közgyűlését. Dukász Péter elnök ismertette az elvégzett munkát, Toró T. Tibor alelnök beszámolójából kiderült, hogy a megyében 62 709 magyar lakos él, a megye népességének 9 %-át alkotják. Mindössze tíz településen van a magyarok részaránya 50 % felett. Az RMDSZ-re szavazók aránya csökkenő tendenciát mutat, 1990-ben 30 ezer szavazója volt a szervezetnek, 1992-ben már csak 19 940. A megye 27 magyar óvodájában, 10 iskolájában, 1 líceumában és 2 szaklíceumában összesen 1 731 magyar gyermek tanul. A közgyűlésen Ferencz Csabát választották elnöknek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./

1994. december 15.

Temesváron a nemzetközi konferencia zárónapján, dec. 15-én Octavian Buracu, a kolozsvári Interetnikus Dialógus Csoport elnöke hitet tett a román-magyar közeledés mellett. Levele által jelen volt a tanácskozáson a Budapesten élő Gelu Pateanu is, aki a magyar-román viszonyról megjegyezte: "nem vagyok elkeseredett próféta, csak elkeseredett." Vekov Károly, Toró T. Tibor, Gazda József és Doru Braia mondott még beszédet. Ünnepi ökumenikus istentiszteletet tartottak, majd a templomból az utcára vonult a tömeg, megkoszorúzták a templom falán elhelyezett emléktáblákat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17-18./ Temesvári Ellenállók Szövetsége /TESZ/ néven új szervezet megalakulását jelentette be Temesváron, dec. 15-én, a nemzetközi tanácskozás záró sajtóértekezletén Tőkés László püspök. A jelenlegi hatalom meg sem hívta őt a dec. 16-án kezdődő hivatalos megemlékezésre, mondta. Tőkés László gyülekezetével már hónapokkal előbb megkezdte az ellenállást, ennek mártírja is volt, a Temesvár környékén holtan talált Újvárossy Ernő, akit a Securitate meggyilkolt vagy halálba kergetett. Különböző mesterkedéssel érték el, hogy sokan elhidegültek tőle, így a Tinerama hetilap sorozatot közölt a püspök ellen, felhasználva a saját egyházán belüli ellenfeleit, illetve közzétéve a Securitate által tőle 20 évvel ezelőtt kicsikart vallomást. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 17., Új Magyarország, dec. 16./

1995. április 16.

Ápr. 15-16-án Temesváron "Az ifjúság és a rasszizmus, antiszemitizmus, idegengyűlölet és intolerancia elleni kampány" címmel országos ifjúsági szemináriumot rendeztek. A szemináriumon többek között Gabriel Andreescu és Renate Weber, az APADOR-Helsinki Bizottság társelnökei A romániai kisebbségek jogainak tiszteletben tartása 1995-ben címmel tartottak előadást. Az RMDSZ-t Mátis Jenő képviselő és Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés RMDSZ-patform elnöke képviselte. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 21., 517. sz./

1995. augusztus 23.

Új folyóirat jelent meg, a Magyar Kisebbség nemzetpolitikai szemle, azonban súlyához és jelentőségéhez képest nem vert túl nagy port, ezért mutatja be a folyóiratot az Erdélyi Naplóban Juhász Erzsébet. A lap szerkesztői a Dósa Elek Társaság tagjai közül kerültek ki, innen is eredeztethető a lap jogi-politológiai hangvétele. A szerkesztőbizottság az aktív kisebbségpolitikusok /Toró T. Tibor, Zsigmond Barna/, a kisebbségi kérdés tárgykörének erdélyi és anyaországi legkiválóbb szakértőit vonultatja fel /Balázs Sándor, dr. Bíró Gáspár, Fábián Ernő, Molnár Gusztáv, dr. Takács Imre/. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 23./

1995. augusztus 23.

Új folyóirat jelent meg, a Magyar Kisebbség nemzetpolitikai szemle, azonban súlyához és jelentőségéhez képest nem vert túl nagy port, ezért mutatja be a folyóiratot az Erdélyi Naplóban Juhász Erzsébet. A lap szerkesztői a Dósa Elek Társaság tagjai közül kerültek ki, innen is eredeztethető a lap jogi-politológiai hangvétele. A szerkesztőbizottság az aktív kisebbségpolitikusok /Toró T. Tibor, Zsigmond Barna/, a kisebbségi kérdés tárgykörének erdélyi és anyaországi legkiválóbb szakértőit vonultatja fel /Balázs Sándor, dr. Bíró Gáspár, Fábián Ernő, Molnár Gusztáv, dr. Takács Imre/. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 23./

1995. szeptember 24.

Az RMDSZ SZKT szept. 23-24-én Gyergyószentmiklóson ülésezett. Elhatározták a Gazdasági és Szociális, illetve a Falupolitikai és Mezőgazdasági Főosztály létrehozását. Tamás László lemondott az ifjúsági alelnöki tisztségről, a helyébe Nagy Zsolt került. Az SZKT határozata értelmében a tanügyi válságbizottság tovább működik. Az SZKT meghallgatta Tőkés László tiszteletbeli elnök -távolléte miatt - levélben megfogalmazott helyzetelemzését és javaslatait. Markó Béla prioritásként jelölte meg az oktatással kapcsolatos feladatokat. Az SZKT testületileg részt vett azon a tiltakozó fórumon, amelyre a Strasbourgból visszatért Ifjúsági Karaván tagjainak gyergyószentmiklósi fogadása adott alkalmat. Az SZKT állásfoglalást tett közzé, ebben szolidaritást vállal a veszélybe került vajdasági magyarsággal. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 25., 625. sz./ Immár hagyományosan késve kezdődött Gyergyószentmiklóson az SZKT ülése, mert a képviselők késve érkeztek. A 132 tagjából estére csak nyolcvanan érkeztek meg. Másnap ugyancsak hamarabb kezdtek távozni, így a tervezett tíz napirendi pont tárgyalására nem volt mód. Buchwald Péter javasolta, hogy az RMDSZ indítson jelöltet a köztársasági elnöki választáson. Toró T. Tibor három állásfoglalást javasolt: szolidaritásvállalás a vajdasági magyarokkal, az Iliescu megbékélési nyilatkozatával kapcsolatban, a magyar kormány felhívása határozottabb fellépésre a tanügyi törvénnyel kapcsolatban. A képviselők megszavazták a javaslatot, az ülés befejezéséig csak a szolidaritási nyilatkozat készült el. - A tanügyi törvény elleni tiltakozó akcióról kiderült, hogy helyi szinten nem olyan lelkesek az emberek. A szülők és gyermekek nem akarnak konfliktust román társaikkal, a tanárok féltik állásukat. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 27./

1995. október 14.

Okt. 14-én Nagyváradon ülésezett a Reform Tömörülés Elnöksége Toró T. Tibor elnök, Borbély Zsolt Attila, Füstös Makár István, Papp Előd és Tamás Sándor alelnökök jelenlétében. A tanácskozás napirendjén szerepelt a Reform Tömörülés külkapcsolatainak bővítése, megfogalmazták a Reform Tömörülés RMDSZ-en belüli helyét és újraértékelésének szükségességét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 16., 640. sz./

1995. november 29.

Megjelent a Magyar Kisebbség (Nagyvárad) nemzetpolitikai szemle második száma, az alkotmányjogi helyzet Romániában témakörhöz tartozó írásokkal, dokumentumokkal. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./ Ebben a számban olvasható dr. Csapó I. József Székelyföld autonómia-statútuma, Katona Ádám Tézisek a magyar-román alapszerződés ügyében, a vitaindító írás Toró T. Tibor "Eredeti" demokrácia vagy "liberalizált" diktatúra. A dokumentumok között szerepel Románia 1923. évi, 1938. évi és az 1991. évi alkotmánya.

1996. július 22.

Hetedik alkalommal nyitotta meg kapuit Bálványoson a Nyári Szabadegyetem, melyet a Pro Europa Liga, a Reform Tömörülés és a Fidesz szervez. A hazai, anyaországi és nyugati fiatalokat Smaranda Enache, Toró T. Tibor és Németh Zsolt /Fidesz/ köszöntötte. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, Horia Mircea Rusu, a Liberális'93 Párt elnöke, Adrian Severin, a Demokrata Párt alelnöke és Markó Béla, az RMDSZ elnöke tartott előadást. Több mint száz fiatal jelent meg az első napon. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 23., Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./

1996. július 27.

Júl. 27-én befejeződött Bálványoson a nyári szabadegyetem, melyen rekordot döntött a résztvevők létszáma, több mint kétszázan gyűltek össze, hogy meghallgassák a hét előadót. A Románia és Magyarország geopolitikai kilátásai című témakör vitaindítói Pröhle Gergely, a budapesti Friedrich Naumann Alapítvány elnöke és Smaranda Enache voltak. Az előadók: Jeszenszky Géza volt külügyminiszter, Molnár Gusztáv budapesti külpolitikai szakértő, Gabriel Andreescu, a Román Helsinki Csoport vezetője, dr. Liviu Muresan, a bukaresti Európai Biztonsági és Kommunikáció Intézet vezetője, Valentin Stan, a Román Helsinki Csoport tagja, Pataki Gábor Zsolt, Párizsban élő külpolitikai szakértő és Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 29./

1996. szeptember 16.

Szept. 16-án Temesváron Horn Gyula és Nicolae Vacaroiu miniszterelnök aláírta a magyar-román alapszerződést. Az eseményen jelen volt Ion Iliescu államelnök, Teodor Melescanu külügyminiszter, Adrian Nastase képviselőházi elnök, az RMDSZ nem képviseltette magát legfelsőbb vezetői szinten, Dézsi Zoltánt, a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnökét küldte, ezzel is jelezve fenntartásait. A román parlamenti pártok - a Funar vezette Román Nemzeti Egységpárt kivételével - képviseltették magukat. Magyar részről jelen volt Kovács László külügyminiszter, Tabajdi Csaba és Somogyi Ferenc államtitkár. A magyar ellenzéki pártok távollétükkel fejezték ki egyet nem értésüket.Az aláírási ceremónia alatt Temesváron sokezer román tüntetett az alapszerződés és Iliescu elnök ellen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./ Az SZDSZ sem képviseltette magát /miután megszavazta és Bauer Tamás SZDSZ-es képviselő az alapszerződés mellett hitet tevő cikket írt a másnapi Magyar Hírlapban/. Iliescu elnök beszédében éppen a Magyar Hírlap és a Curierul National felmérésére hivatkozott: mindkét ország közvéleménye támogatta az alapszerződést. Horn és Iliescu elnök megbeszélést tartott. Az aláírás után kezdődött a város római katolikus Milleneumi templomában az RMDSZ Temes megyei szervezte által szervezett Őrzők, vigyázzatok a strázsán című ökumenikus gyülekezés, amelynek vendégeként megjelent Lezsák Sándor, az RMDSZ elnöke is, ott volt az RMDSZ több vezetője, Toró T. Tibor, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke, Bárány Ferenc parlamenti képviselő és Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának elnöke. A felszólalók között volt Tőkés László, a gyülekezés kezdeményezője, aki hangoztatta: a romániai magyarságnak nem szabad lemondania sem a kollektív jogokról, sem az egyházi javakról, továbbá Zalatnay István, a budapesti Erdélyi Gyülekezet lelkipásztora is. "Befelé folynak a könnyek itt, a temesvári katolikus templomban" , nyilatkozta Udvardy Zoltánnak, az Új Magyarország munkatársának Lezsák Sándor. "Nagy önfegyelmet tapasztalok azon a napon, amikor két szocialista kormány szerződést köt az itt élő magyarok feje fölött". /Az aláírásról szóló tudósítások: Udvardy Zoltán: Szentesítették Trianont. Tőkés László: amiről egy nemzet lemond, azt végleg elveszíti. = Új Magyarország, szept. 17. - Nagy Iván Zsolt: Aláírták a román-magyar alapszerződést. Kedvező nemzetközi visszhang, ellenzéki bírálatok. = Magyar Nemzet, szept. 17. - Gyévai Zoltán: Aláírták az alapszerződést. = Magyar Hírlap, szept. 17. - M. Lengyel László: Aláírás Temesváron, tiltakozás itt és ott. = Népszabadság, szept. 17. -Baracs Dénes: Aláírták az alapszerződést. = Népszava, szept. 17./ Az Őrzők vigyázzatok a strázsán ökumenikus gyülekezést a felszentelésének 100. évfordulóját a közeljövőben ünneplő temesvári Milleniumi templomban tartották. Markó Béla lemondta a részvételt, Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy az őrállónak ma is az a kötelessége, hogy felhívja a figyelmet a veszedelemre. "Jogaink tekintetében nem alkuszunk és javainkról nem mondunk le. A közösségi jogok sem képezhetik alku tárgyát." Megdöbbentő, hogy "a magyar kormányzat sem vette figyelembe e jogokra vonatkozó álláspontunkat és véleményünket." Trianon óta már a harmadik szerződést kötötték meg a fejünk felett, miközben "megfosztottak javainktól, egyházi ingatlanainktól, földjeinktől, intézményeinktől, házainktól és jogainktól." "Mi az alapszerződés hívei vagyunk, de jó alapszerződés, de jó alapszerződést szeretnénk!" Dézsi Zoltán, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa elnöke Markó Béla üzenetét hozta: "Mi önmagunk felett rendelkezve akarunk bekapcsolódni a teremtett világ rendjébe. Hogy ezt megvalósíthassuk, össznemzeti összefogásra van szükség." Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának elnöke kifejtette: a mai napig abban a hitben ringattuk magunkat: Magyarország a mi autonóm közösségünk állami szintű képviselője. Azonban Magyarország az aláírással ennek az ellenkezőjét bizonyította. Zalatnay István, a budapesti Erdélyi Gyülekezet lelkipásztora biztosított mindenkit arról, hogy a határ túloldalán is aggódnak sorsukért. A helyi RMDSZ nevében felszólalt Balaton Zoltán, dr. Bárányi Ferenc, Toró T. Tibor, Bodó Barna és dr. Obest László. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./

1996. szeptember 28.

Szept. 28-án az eddiginél demokratikusabb tisztújító és jelöltállító küldöttgyűlést tartott a Temes megyei RMDSZ. Kilenc választási fórumot tartottak Temesváron és kettőt vidéken, Lugoson és Dettán. Temesváron a hagyományosan magyarlakta körzetben /Belváros, Józsefváros, Gyárváros/ könnyebb mozgósítani az embereket, mint a tömbháznegyedekben, és az is bebizonyosodott, hogy az egyházakkal össze kell fogni. Ahol az egyházak segítettek, eredményesebbek voltak a fórumok. Minden körzetben megválasztottak egy három-öt fős kezdeményező bizottságot, akik a körzet szervezését és a választásokra való mozgósítást is vállalták. A parlamenti képviselőjelölt-lista Temes megyei első helyéért hárman versenyeztek, az RMDSZ Temes megyei elnöki tisztségért nem volt jelentkező. A szept. 28-i ülés eredménye: 1. dr. Bárányi Ferenc, 2. Toró T. Tibor, 3. dr. Obest László. Az RMDSZ megyei elnöke Toró T. Tibor lett. /Pataki Zoltán: "Az egyházakkal össze kell fognunk." = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./

1996. október 14.

A Duna Televízió Héthatár című, okt. 1-jei adásában Domokos Géza, az RMDSZ első elnöke, aki az aktív politizálástól 1993 januárjában visszavonult, a műsor főszerkesztőjének, Marosi Barnának interjút adott pályájáról, s szóba került az a vita, amely az 1992. évi parlamenti választásokra szóló Hargita megyei RMDSZ-jelöltlista összeállításával kapcsolatban alakult ki. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az okt. 8-i adásban szót kért és azzal vádolta meg Domokost, hogy 1992-ben "választási hamisítást követett el", önhatalmúlag, elnöki hatalmával visszaélve juttatta mandátumos helyhez Verestóy Attilát. Domokos Géza a Háromszék okt. 12-i és a Romániai Magyar Szó okt. 14-i számában Ki hamisít? Válasz Tőkés Lászlónak című írásában "Tőkés László és köre által rosszhiszeműen, nyilvánvaló lejáratási szándékkal felröppentett és azóta minden lehető alkalommal és minden elérhető eszközzel terjesztett rágalomnak" minősíti ezt a beállítást. Domokos Géza kifejtette, hogy ő a Hargita megyei elektori testület listáját továbbította. "Tőkés László, Szőcs Géza, Patrubány Miklós, Csapó József, Toró T. Tibor és csoportjuk többi tagja" ragaszkodott ahhoz, hogy "a püspök úr kebelbarátja", Borbély Imre szenátusi listavezető legyen" Hargita megyében. Most Borbély Imre függetlenként indul. Domokos Géza élesen elítélte a püspököt: " az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nem csak politikus, s mint ilyen, szabadon értelmezheti az erkölcsi törvényeket, hanem egyik történelmi egyházunk püspöke, akire hivatásánál és tiszténél fogva kötelező az igazmondás és türelmesség parancsa..." "gyalázatosan rendkívüli időket adatott megélnünk." /Szabadság (Kolozsvár), okt. 15., Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./

1997. január 10.

RMDSZ-szervezet alakult a Temesvárral szomszédos Győröd községben. A január 4-én lezajlott alakuló közgyűlésen mintegy harmincan vettek részt. A közgyűlés megválasztotta a szervezet elnökét Csohák István személyében, továbbá a vezetőség tagjait: Cifrák Kornéliuszt, Fejes Mihályt, Lénárt Enikőt, Manga Leventét, Szekeres Saroltát és Zsók Mártont. A közgyűlésen a Temes megyei szervezet képviseletében részt vett dr. Bárányi Ferenc képviselő, Bodó Barna megyei tanácsos, Toró T. Tibor megyei RMDSZ-elnök és Joó Imre. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 10., 942. sz./

1997. február 18.

Febr. 20-án a temesvári RMDSZ székházában oktatási tanácskozásra került sor, amelyen a jelenlevők ? Toró T. Tibor megyei RMDSZ-elnök, Balaton Zoltán és Halász Ferenc alelnökök, Erdei Ildikó és Kovács Ildikó oktatási kérdésekkel megbízott TKT-tagok, Bodó Barna és Dukász Péter önkormányzati tanácstagok, Hozó Éva, Szász Enikő, valamint Kis Ferenc tanfelügyelő ? számbavették a szórványhelyzet sajátosságaiból eredő legsúlyosabb és legégetőbb problémákat, majd megvitatták az anyanyelvi oktatással kapcsolatos különböző pályázati lehetőségeket és véglegesítették az első félév akcióprogramját, melynek súlypontja az "Élő kapcsolat" akció a beiskolázás előtt álló magyar gyermekek számbavételére és családjaikkal való közvetlen kapcsolat kialakítására. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 24., 973. sz./

1997. február 19.

Febr. 22-én Temesváron, az RMDSZ Művelődési és Szociális Központjában ülésezett az RMDSZ Területi Képviselők Tanácsa. A napirend fő helyén szerepelt az RMDSZ Temes Megyei Szervezetének 1997. évi módosított programja és költségvetése, Toró T. Tibor megyei elnök előterjesztésében. A TKT megvitatta és többségi szavazattal elfogadta a program irányelveit és szerkezetét, valamint végrehajtásának ellenőrzési ütemtervét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 24., 973. sz./

1997. március 13.

Erdély-szerte méltósággal ünnepelte a magyarság március 15-ét. Az 1989-es decemberi változás után az idén első ízben valóban felszabadultan adózhatott nemzeti közösségünk az 1848-as magyar forradalom és szabadságharc hőseinek, úgy, hogy a megemlékezéseken a román kormány, a demokratikus pártok helyi képviselői, a románság képviselői is jelen voltak. Az új körülményeket, a végre megváltozni látszó mentalitást, a román-magyar kézfogás és történelmi megbékélés szellemét tükrözte Victor Ciorbea kormányfő román és magyar nyelven felolvasott ünnepi üzenete, amelyet az ünneplők lelkes tapsa fogadott mindenütt. Markó Béla szövetségi elnök a központi rendezvényen, a székelyudvarhelyi ünnepségen a kéznyújtás ünnepének is nevezte március 15-ét, őszinte szándékaink felmutatása és nem a bezárkózás, a befelé fordulás ünnepének. Mint mondotta: "Sanda szándék nélküli kéznyújtás és kézfogás csakis egyenlők között lehetséges, csakis egymást egyenértékűnek tekintő nemzetek vagy közösségek nyújthatnak egymásnak testvérkezet, ahogy azt egykor Petőfi Sándorék szorgalmazták." S ha azt még nem állíthatjuk, hogy "a jognak asztalánál" máris "egyaránt foglal helyet" mind, aki itt él, azt elmondhatjuk, és el is kell mondanunk, hogy a történelem most ismét esélyt kínál nekünk, és rajtunk is múlik, miként használjuk ki ezt az esélyt. "Az RMDSZ összefogása a román demokratikus erőkkel példaértékű lehet - mondotta Markó Béla -, mert ily módon megteremtődött az igazságtalanságok, méltánytalanságok és egyenlőtlenségek felszámolásának lehetősége... Nagy feladatunk van és nagy felelősségünk. Ami eleinknek nem sikerült, nekünk most sikerülhet, demokráciát teremteni az egész ország számára, és igazi egyenjogúságot a romániai magyarság számára. El kell következnie végre a román és a magyar nemzet megbékélésének... Ha kezet nyújtunk egymásnak, Európa is kezet nyújt nekünk." A székelyudvarhelyi ünnepi népgyűlésen Birtalan Ákos turisztikai miniszter olvasta fel román és magyar nyelven Victor Ciorbea miniszterelnök üzenetét. Ünnepi beszédet intézett a jelenlévőkhöz Törzsök Erika, a HTMH elnökhelyettese, Szőcs Ferenc, Magyarország bukaresti nagykövete, aki háromnapos Hargita megyei látogatását Székelyudvarhelyen kezdte meg, Verestóy Attila Hargita megyei szenátor, aki tájékoztatta a részvevőket, hogy a kormány megváltoztatta az előző kabinet döntését a csereháti építkezésre vonatkozóan. A magyarországi vendégek közül köszöntötte az ünneplőket Demeter Ervin országgyűlési képviselő az MDF részéről, Tirts Tamás Orbán Viktornak, a FIDESZ elnökének üzenetét tolmácsolta, az MSZP nevében pedig Fedor Vilmos képviselő üdvözölte a többezer főnyi gyülekezetet. Szász Jenő polgármester felolvasta Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke üzenetét, és az egyházak képviselőinek nevében szólt a tömeghez Tamás József, a Székelyföld új katolikus segédpüspöke. - Marosvásárhelyen idén is mintegy nyolc-tízezer ember gyűlt össze a székely vértanúk emlékművénél. Tonk Sándor történész, Fodor Imre polgármester mondott beszédet, Lukácsy Szilamér a Bolyai Egyetem mellett mellett állt ki, Zonda Attila, Maros megyei RMDSZ-elnök kórházból küldött levelét Kincses Előd olvasta fel. - Nagyváradon Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke beszédében a magyarság jelenlegi igényeiről szólt. - A székelyföldi városokban mindenütt népes megemlékezésekre került sor. Szép ünnepség színhelye volt Csíkszereda és a közelében levő Nyergestető. Sepsiszentgyörgyön több ünnepség is volt, a város stadionjában 15-20 ezer ember gyűlt össze. - Brassóban több rendezvényen emlékeztek az 1848-as szabadságharcra, Ion Ghise polgármester is megjelent az ünnepségen. - Nagyenyeden Horatiu Iosan polgármester is beszédet mondott. Rácz Levente emlékeztetett: második esztendeje a város főterén megkoszorúzhatják Széchenyi István emléktábláját és az "1949. január 8." feliratú márványtáblát. Azon védtelen és ártatlan nagyenyedi polgárok emlékét őrzi ez a tábla, akiket megöltek ezen a napon a városba bevonuló lázadó csapatok. Az RMDSZ-székházban Győrfi Dénes, a Bethlen Gábor Kollégium főkönyvtárosa emlékezett márc. 15-re. - Márc. 15-én Temesvár magyarság a szabadfalui Petőfi-emlékműnél gyülekezett, jelen volt Gehorghe Ciuhandu, Temesvár polgármestere is. Toró T. Tibor, Temes megye RMDSZ-elnöke köszöntötte a megjelenteket, dr. Bárányi Ferenc képviselő mondott beszédet. - Nagybányán Dávid Lajos újságíró, a Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület elnöke és Szaniszló József, Nagybánya alpolgármestere emlékezett márc. 15-re. - Vajdahunyadon az RMDSZ székházban batyus fogadás volt, Csernakeresztúron a Hagyományőrző Csoport rendezte az ünnepséget. - Désen az Oroszlános Honvéd Emlékműnél koszorúztak, többek között Barabási Ferenc RMDSZ-elnök méltatta márc. 15-e jelentőségét. - Gyergyószentmiklóson a Petőfi-szobor köré gyűlt az ünneplő lakosság. Este gyertyás felvonulás következett, a hősök síremlékéhez vonultak, ahol Turcsány Péter budapesti költő szavalta el Székelyföldről írott Ki népei vagytok? című versét. - Felszabadultan ünnepelte március 15-ét Szatmárnémeti, Kézdivásárhely, Déva, Csernakeresztúr, Balánbánya, Csíkdelne, Csíkszepvíz és több más erdélyi város és község magyarsága is. Az ünnepségeken az RMDSZ helyi vezetői, önkormányzati tisztségviselői mellett sokhelyütt jelen voltak a román demokratikus pártok, valamint a helyi hatóságok képviselői. Valahányszor felolvasták román és magyar nyelven, a részvevők lelkes tapsa fogadta Victor Ciorbea miniszterelnök március 15-e alkalmából a romániai magyarsághoz intézett üzenetét. - Egyedül Kolozsváron volt magyarellenes összejövetel, Funar szervezésében. A kolozsvári magyarok azonban méltóságteljesen ünnepeltek. A Farkas utcai református templomban az ökumenikus istentiszteletet dr. Csiha Kálmán református püspök igehirdetése nyitotta meg, majd a római katolikus, unitárius és adventista egyházak képviselői után Boros János megyei RMDSZ-elnök üdvözölte a megjelenteket. Rövid ünnepi műsor után az ünneplő közönség az Avram Iancu utcába vonult, ahol koszorúzási ünnepségre került sor Petőfi Sándor emléktáblájánál. Itt Buchwald Péter alprefektus román és magyar nyelven tolmácsolta Victor Ciorbea március 15-i üzenetét. Méltatták az ünnepet román és magyar nyelven Eckstein-Kovács-Péter szenátor, Kónya Hamar Sándor és Mátis Jenő képviselők. Az emléktáblára felkerült a Kolozs megyei RMDSZ és a Magyar Köztársaság koszorúja. Este, az Állami Magyar Operában a Kodály- emléknapok zárókoncertjével ért véget a március 15-i ünnepség, amelyen részt vettek az RMDSZ országos vezetői, Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, az Ügyvezető Elnökség tagjai, az RMDSZ parlamenti képviselői, önkormányzati tanácsosai, a városi és megyei szervezet vezetői. - Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének tagjai több ünnepi megemlékezésen vettek részt március 14-én és 15-én. Takács Csaba ügyvezető elnök Brassóban és Kolozsváron, dr. Kötő József oktatás-, művelődés- és egyházügyi ügyvezető alelnök Máramarosszigeten és Kolozsváron, Nagy Zsolt ifjúsági alelnök Aradon, Székely István Önkormányzatokért és területi szervezetekért felelős alelnök Nagyváradon és Kolozsváron, Náznán Jenő gazdasági alelnök Székelykeresztúron képviselte az RMDSZ országos vezetését a magyarság nemzeti ünnepének szentelt rendezvényeken. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 17., 988. sz., Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18., 19., Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 661-670




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998