udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 114 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-114
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Toró Tibor

1990. január 14.

Az RMDSZ jan. 13-án országos küldött-tanácskozást tartott Marosvásárhelyen, melyről jan. 14-én közleményben számoltak be. A tanácskozás elnökségében helyet foglalt Domokos Géza, Pálfalvi Attila oktatási miniszterhelyettes, Sütő András, Markó Béla, Tőkés László, Demény Lajos, Toró Tibor, Kántor Lajos, Sylvester Lajos, Ferenczes István, Lányi Szabolcs és Horváth Andor. Domokos Géza ismertette a Szövetség munkáját. A napirenden a Szándéknyilatkozat megvitatása állt, amelyet végül több módosítással fogadtak el. Felszólalt Tőkés László, Pálfalvi Attila, Kántor Lajos, Kincses Előd, Fülöp Dénes, Léstyán Ferenc, Lohinszky Loránt, Jakabffy Attila, Csávossy György, Kikelly Pál, Varga Gábor, Fodor Pál, Garda Dezső, Román János, Sikló Dezső, Katona Ádám, Muzsnay Árpád, Mazalik Alfréd, Sipos Gábor, Madaras Lázár, Ferenczes István, Sikli László, Soós József, Szabó Barna, Leopold László, Káli Király István, Bartha Sámuel, Csíky Boldizsár, Sylvester Lajos, Toró Tibor, Demény Lajos, Lányi Szabolcs, Zöld Péter, Markó Béla és Sütő András. Pálfalvi Attila oktatási miniszterhelyettes tájékoztatást adott az oktatási intézmények újraindításáról, beleértve a Bolyai Tudományegyetem ősztől való újraindítását is. /A Romániai Magyar Demokrata Szövetség Ideiglenes Intéző Bizottságának 1990. január 14-i közleménye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./ A tanácskozáson megjelentek a moldvai csángók képviselői is. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./

1990. február 1.

Temesvári magyar értelmiségiek, dr. Albert Ferenc egyetemi tanár, Bálinfi Ottó egyetemi tanársegéd, dr. Bárányi Ferenc főorvos, dr. Bárányi Ildikó főorvos, Bodó Mária tanárnő, Bakk Miklós rendszermérnök, Balaton Zoltán tudományos kutató, Graur János, a Temesvári Új Szó főszerkesztője, Bodó Barna szerkesztő, dr. Kelpp Ferenc egyetemi lektor, Koczka György dramaturg, Matekovits Ágota rendszermérnök, dr. Matekovits György orvos, dr. Obest László mérnök, dr. Sándor István főkutató, Toró Tibor egyetemi tanár és Tőkés László lelkész, nyílt levélben foglaltak állást a demokratikus átalakulás, a nemzetiségek teljes egyenjogúsága mellett. Szembehelyezkednek minden olyan megnyilvánulással, amelyek szeparatizmusnak minősítik a megszüntetett iskolák visszaállítását. /Nyílt levél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./

1990. április 4.

Márc. 17-18-án Marosvásárhelyen megtartották a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége /MISZSZ/ első kongresszusát. Kijelölték a MISZSZ 15 tagú delegációját az RMDSZ nagyváradi kongresszusára. Márc. 30-a és ápr. 1-je között Csíkszeredában gyűltek össze a MISZSZ, a magyar diákszövetségek és a Vallásos Ifjak Szövetségének küldöttei, hogy az utóbbi két hét eseményei miatt megvitassák feladataikat. A MISZSZ elhatározta, hogy közös listán szerepelnek az RMDSZ-szel. /Birtók József: Egységért a másság jegyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./ A MISZSZ megválasztotta választmányát. A választmány 5 tagú elnökséget választott: Csutak István /Csíkszereda/, Szilágyi Zsolt /Nagyvárad/, Toró Tibor /Temesvár/, Zsigmond László /Sepsiszentgyörgy/, Ábrám Zoltán /Marosvásárhely/. /Birtók József: MISZSZ- kongresszus, Csíkszereda. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./

1991. június 1.

Az RMDSZ kongresszusa utáni helyzetet elemezte Ara-Kovács Attila. Az RMDSZ-en belül két alapáramlat alakul ki: a lavírozó politikacsináló alkotják az RMDSZ bukaresti magját. Velük szemben Erdélyben lassan megteremtődik egy új politizáló réteg, nyelveket beszélő, liberális fiatal szakértők személyében. A bukarestiek a fontolva haladók. Programjuk azonban tekintettel a romániai kisebbségellenes közállapotokra - hasonlóképpen utópikusnak látszik, mint az "erdélyi ellenzék" radikalizmusa, állapította meg Ara-Kovács Attila. Az erdélyi fiatalok Szőcs Géza mögé álltak, ő azonban képtelen volt a kolozsvári RMDSZ-központot működő intézménnyé tenni. Ara-Kovács Attila szerint a Szőcs Géza által hangoztatott államalkotó nemzet, társnemzet kategóriái populizmusnál alig többek. A kongresszus után egyértelművé vált, hogy, hogy a mozgalom vezetését kész átvenni egy fiatal és képzett értelmiségi réteg, köztük Kolumbán Gábor, Patrubány Miklós, Szilágyi Zsolt, ifj. Toró Tibor, Zsigmond László. /Ara-Kovács Attila: Az RMDSZ második kongresszusa. Hány lépés előre, hány lépés hátra? = Beszélő, jún. 1./

1992. május 10.

Máj. 8-a és 10-e között Marosfőn tartották meg a MISZSZ /Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége/ III. kongresszusát. 115 küldöttet vártak, közülük az első napon 70-en jelentek meg. A FIDESZ is képviseltette magát. Márton András számolt be a MISZSZ parlamenti képviselőinek tevékenységéről. /Temesvári rádió magyar adása, MTI/. Toró Tibor elnökségi beszámolója szerint több tagszervezet nem működik megfelelően, sőt egyesek megszűntek /Beszterce, Bukarest/. A jövőben a MISZSZ országos választmánya szakcsoportokból fog felépülni. A MISZSZ részt akar venni az RMDSZ politikai tevékenységében is, az RMDSZ társszervezeteként, de csak akkor, ha a gyakorlatban is érvényesül a politikai sokszínűség, a platformosodás elve. Ellenkező esetben a MISZSZ önálló lesz. A kongresszus résztvevői csatlakoztak a jogtipró eljárások elleni eddigi tiltakozásokhoz /az 1990-es márciusi események után Maros megyében számos magyar és cigány nemzetiségű személyt ítéltek el az eseményekben való részvételük miatt, anélkül, hogy a román nemzetiségű résztvevők hasonló elbánásban részesültek volna. Hasonló a helyzet az 1989. decemberi események során elkövetett tettekért elítélt oroszhegyi lakosok esetében is. Az amnesztiarendelet hatálya alá esnek, az elítéltek többsége mégis börtönben van./ Megválasztották a MISZSZ új elnökségét: Kis Konrád /elnök/, Veres Valér /főtitkár/, Füstös István, Nagy István, Szabó Botond, Ungureanu László és Ungvári Imre /elnökségi tagok/. /Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 12., Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./

1992. október 26.

Az RMDSZ-en belül komoly feszültségek vannak, fejtette ki Bodó Barna és Toró Tibor. Szemléletbeli különbség van Domokos Géza és az őt támogató konzervatív erő, valamint a radikális tábor között. A radikálisok nem egységesek, de abban megegyeznek, hogy az RMDSZ-t meg kell újítani, más politizálási stílust kell bevezetni. Az RMDSZ Küldöttek Országos Tanácsa elfogadta a megrendezendő RMDSZ-kongresszus előkészítésének menetrendjét és egy 68-70 pontos csomagot. Elhatározták, hogy egy előkészítő bizottság konszenzust alakít ki annak érdekében, hogy közös dokumentum kerüljön a kongresszus elé. /Temesvári Rádió, okt. 26./

1993. július 21.

A Fidesz részéről Németh Zsolt, a romániai Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége részéről Toró Tibor nyitotta meg jún. 20-án a IV: Bálványosi Nyári Ifjúsági Tábort és Szabadegyetemet Bálványosfürdőn, a Kovászna megyei fürdőhelyen. Többszáz fiatal gyűlt össze. Horia Rusu, a Liberális Párt 93 ügyvezető elnöke és Octavian Buracu, a kolozsvári Interetnikai Párbeszéd csoport elnöke tartott bevezető előadást. Buracu rámutatott, a Funar-jelenség a nacionalista szólamok és az ellenzék gyengeségének az eredménye. /Nyári szabadegyetem Kovásznán. = Pesti Hírlap, júl. 21./

1993. november 3.

Semmiből egy új, más világot teremtettem - ez a szöveg öt nyelven szerepel azon az emléktáblán, amelyet nov. 3-án lepleztek le Temesváron, a Pietrosul utca 1. számú ház falán. Itt dolgozta ki 170 évvel ezelőtt Bolyai János a nem-euklideszi geometria alapelveit. A Bolyai-dombormű és a felirat a temesvári Jecza Péter alkotása. Az avatóünnepségen beszédet mondott többek között Toró Tibor professzor, az emlékezés szorgalmazója és Dukász Péter, az RMDSZ Temes megyei elnöke. /Emléktábla Bolyainak. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 3./

1995. május 12.

Fennállásának 325. évfordulójának megünneplésére készül a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképző, jogelődjét, a Református Kollégiumot 1670-ben alapította Bethlen János, Apafi Mihály erdélyi fejedelem kancellárja. Az ünnepségek máj. 15-21-e között lesznek. Máj. 19-én megkoszorúzzák Benedek Elek szobrát és Backamadarasi Kis Gergely emlékoszlopát, majd találkozó lesz az iskola véndiákjaival, a meghívottak között van Dávid Gyula, dr. Toró Tibor és Kányádi Sándor. Máj. 20-án lesz az iskolai múzeum megnyitása, amelyet tudományos felolvasások követnek. Megjelent egy emlékkötet is: Évfordulónkra 1670-1995. Benedek Elek Tanítóképző, Székelyudvarhely /Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda, 1995./ /Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 12./

1996. január folyamán

Cs. Gyímesi Évával éppen ellentétes véleményt fejtett ki Toró Tibor temesvári atomfizikus, elméleti fizikus, tanszékvezető tanár, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, az erdélyi magyar tudományos élet egyik fő képviselője, akivel Aniszi Kálmán beszélgetett. Az anyaországi segítség nélkül nem megy az erdélyi magyarság gazdasági megerősödése, de ki kell zárni az önös pártpolitikai érdekeket. Elég a Duna Tv megkérdőjelezésére gondolni. "Az ilyesmi annyira visszataszító! Ha valaki segíteni akar, mindjárt a víz alá nyomják." - Annak idején sokan felháborodtak Tőkés László püspök "etnikai tisztogatás" kifejezésén. Alaptalanul, mert "a magyar anyanyelvű oktatás megcsúfolása, iskoláink fokozatos elsorvasztása is az etnikai tisztogatás része." Toró hangsúlyozta: "nagy fájdalmunk, hogy nem sikerült újraindítani az önálló magyar egyetemet". Helyesnek tartotta, hogy Tőkés László elindította Nagyváradon a Sulyok István Református Főiskolát. /Hitel (Budapest), jan./

1996. október 5.

Katona Szabó István, a Bolyai Egyetem Baráti Társaságának elnöke, a Nagy remények kora című kétkötetes krónika szerzője /munkájában az 1944 és 1948 között létező erdélyi demokráciának és a Bolyai Tudományegyetemnek állított emléket/ nyilatkozott abból az alkalomból, hogy Budapesten, az Idegennyelvű Könyvtárban megnyílik okt. 5-én Az erdélyi magyar felsőoktatás évszázadai című kiállítás, azonkívül tudományos konferenciát szerveztek a Magyarok Világszövetsége székházában. A konferencián részt vett többek között Egyed Ákos történész, Balázs Sándor filozófus, Incze Miklós történész, Toró Tibor fizikus, Kerekes Jenő közgazdász. Régóta gyűjtötte az erdélyi iskolákkal kapcsolatos fényképeket, könyveket, mondta Katona Szabó István. A rendszerezésben együtt dolgozott Faragó József kolozsvári egyetemi tanárral és Incze Miklós történésszel. /Ablonczy Balázs: Kis remények kora. Az erdélyi magyar felsőoktatás évszázadai. = Magyar Nemzet, okt. 5./

1996. december 14.

Nyilvánosságra hozták az 1989-es forradalom hetedik évfordulója tiszteletére rendezett megemlékezések programját. Az egyhetes rendezvénysorozat hivatalos programja nem tartalmazza Tőkés László püspök - a hét évvel ezelőtti forradalom hőse - magyarul és románul megjelenő könyvének /Temesvár szellemében/ bemutatóját, sem a dec. 15-i ökumenikus istentiszteletet és a dec. 16-án tartandó Kisebbségi érdekvédelem - kormányból és/vagy ellenzékből című tudományos tanácskozást. Toró Tibor ugyan kérte ennek beiktatását a programba, de ezt elutasították. Az egyetlen közös programpont a hivatalos rendezvényekkel a dec. 16-i gyülekezés a Mária-téri református templom előtt, ahol Tőkés László mond majd beszédet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14-15./

1997. július 7.

A Romániai Magyar Szó interjút közöl Toró T. Tiborral, annak kapcsán, hogy "nagy port kavart a sajtóban megjelent hír, hogy a Temes megyei RMDSZ nem kíván élni az anyanyelvhasználattal kapcsolatos jogokkal, nem kívánja erőltetni a magyar nyelv használatát az önkormányzati üléseken". Toró Tibor elmondja, hogy szervezete nem adott ki közleményt a Helyi önkormányzati törvényt módosító 22-es kormányrendelettel kapcsolatosan, tehát nem lehet azt mondani, hogy arról az elnökségnek, vagy a Területi Képviselők Tanácsának hivatalos álláspontja van. A Temes megyei szervezet elnöke hangsúlyozza, hogy "nem vagyunk türelmetlenek ennek a törvénynek a gyakorlatba ültetésével kapcsolatban, hiszen az a fontos, hogy a törvényerővel bíró kormányrendelet életbe lépett, és mi tudjuk, hogy a jogaink megvannak." Toró Tibor fontosnak tartja, hogy a törvény biztosítja a lehetőséget, hogy a lakosság anyanyelven forduljon a hatósághoz, és megemlíti, "amiről azt mondtuk, hogy tartjuk annyira fontosnak, az a tanácsosok anyanyelv használata volt". Szerinte a helységnévtáblákat kis költséggel minél előbb kétnyelvűre lehet cserélni, a kétnyelvű táblák, utcanevek kifüggesztését azonban a helyi költségvetés függvényében meghatározott ütemterv szerint tartja megvalósíthatónak. Az autonómiával kapcsolatban a szervezet elnöke fontosnak tartja, hogy a törvény minél több jogot rögzítsen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./

1998. február 26.

Székelyföld címen Csíkszeredában 1997 októbere óta megjelenik egy új kulturális folyóirat, a Hargita Megyei Művelődési Tanács és a Gyergyószárhegyi Alkotóközpont kiadásában. A lap szerkesztői, Ferenczes István főszerkesztő, Molnár Vilmos és György Attila szerkesztők Nyárádszereda olvasói előtt mutatkoztak be. A Székelyföld Académia Transylvanica rovatában az erdélyi művelődés és tudomány jelesei kapnak szót. Az eddig megszólaltatottak: Imreh István történész, Toró Tibor fizikus, Fábián Ernő filozófus, dr. Csedő Károly orvosprofesszor. Megrázó riportregény is található a folyóiratban /Benkő Levente: A földvári haláltábor foglyai/. A lap munkatársai Kiskenden is részt vettek egy irodalmi esten. /Vásárhelyi Bálint: Júlia napján, Nyárádszeredán és Kiskenden. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./

1998. április 18.

Ápr. 18-án kopjafaállítással emlékeztek a három éve elhunyt Gelu Pateanu román költőre, műfordítóra Budapesten, a Farkasréti temetőben. Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke rámutatott: Jókai, Mikes, Móricz, Petőfi, Ady, Kányádi műveinek román nyelvre ültetésével azon munkálkodott, hogy megismertesse, elfogadtassa egymással a két nép kultúráját, történelmét. Ezért Pateanu azt is vállalta, hogy szülőföldjéről saját népének képviselői örökre elűzzék. Toró Tibor temesvári professzor elmondta: Pateanu volt az egyetlen román költő, aki lefordította nemzete nyelvére a magyar himnuszt. /Főhajtás a műfordítónak. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 21./ Pateanu 1925-ben született Kolozsvárott. Több mint félszáz magyar művet fordított román nyelvre, egyebek mellett Mikes Kelemen Törökországi leveleit, Németh László Iszony című regényét, Örkény István Macskajátékát. A művész a hetvenes évek elejétől tíz éven át élt Magyarországon, A Hét című hetilap szerkesztőségében dolgozott. 1990-ben az emlékezetes marosvásárhelyi események után politikai okok miatt ismét hazánkban lelt otthonra. Hetvenéves korában bekövetkezett haláláig a miskolci és az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanított. /MTI/

1998. október 17.

Toró T. Tibor, az RMDSZ Temes megyei elnöke reálpolitikusnak tartja magát és elvbarátait, a román sajtó a "radikálisok", az RMDSZ-en belüli "kemény mag" képviselőjének nevezte őt. Az érmihályfavi rendezvény a csernátoni folytatása lesz, jelentette ki, ez az RMDSZ rendezvénye lesz, a Bihar megyei RMDSZ felvállalta a szervezését. Toró Tibor elmondta: "abban a Tőkés László tiszteletbeli elnök körüli körben" van, melynek tagjai a csernátoni és az érmihályfalvi fórum tartalmi részét megtervezték. Logikusnak tartaná, ha meghívnák Eva Maria Barki jogásznőt, "mert előadásai mindig mértéktartók és magas szintűek". /Pataki Zoltán: Csernáton után, Érmihályfalva előtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./

1998. november 3.

Nov. 3-án ünnepélyesen leleplezték Temesváron Bolyai János kőből készült mellszobrát. melyet ifjabb Toró Tibor és Jecza Péter szobrászművész hozzájárulásával állítottak fel a városban levő Nyugati Egyetem belső udvarában. Az avatással egyidőben az egyetemen Bolyai-szimpóziumot tartottak, Toró Tibor atomfizikus professzor elemezte a Bolyai-féle nem euklideszi geometriát. A szobor leleplezésekor Toró Tibor ismertette a szobor hányatott történetét: a néhány éve elhunyt, Temesváron született, Kolozsváron élt és alkotott Vetró Artúr szobrászművész még életében szülővárosának adományozta a szobrot. Akkor azonban nem volt mód a szobor fölállítására. Vetró Artúr munkásságát Jecza Péter szobrászművész ismertette. A Bolyai-ünnepség a Bolyai-utca sarokházánál folytatódott, ahol a résztvevők megkoszorúzták az 1993-ban felállított ötnyelvű Bolyai-emléktáblát. Az ünnepség a temesvári Csiky Gergely Színház stúdiótermében ért véget, ahol a színészek költők Bolyairól szóló verseit idézték fel, majd Szőcs Géza készülő Bolyai-drámájából mutattak be egy részletet. /Szoboravatás Temesváron. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6., Pataki Zoltán: Felavatták Bolyai János mellszobrát. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./

1999. május 12.

Magyarhermány kéttagozatos iskolájában 178 gyermek tanul. A román tagozatra a falu pünkösdista cigánygyerekei járnak, a magyar tagozaton kevés a gyermek. A tavaly öten végeztek, az idén heten. Mindannyian továbbjutottak líceumba, szakiskolába. Tíz-tizenöt évvel ezelőtt még osztályonként tizenöt-húszas létszámmal dolgoztak. A tanítói-tanári kar igyekvését jelzi, hogy ketten a békéscsabai távoktatásban vesznek részt. Az iskolaépület falára háromnyelvű - magyar, román és német - bronztáblát szándékoznak elhelyezni, jelezvén, hogy Gábor Áron Magyarhermány területén, a bodvaji vashámorban öntötte az első ágyúkat. Toró Tibor, Temesváron élő, magyarhermányi származású fizikusprofesszor kerített pénzt az emlékjelekre. - 1880-tól 1950-ig 40-50 gyermek tanult a magyar tagozaton, 3-5 román cigány járt az akkor divatos betűvető tanfolyamra. 1950-ben az iskola átalakul I-VII. osztályos általános iskolává a magyar tagozaton, és I-IV. osztályos román tagozatot is létesítenek. 1970-ben a magyar tagozat VIII. osztállyal bővül, megalakul az V-VIII. osztállyal működő román tagozat is. 55-50 gyerekkel egy magyar óvodáscsoport és egy román-magyar vegyes csoport indul. A jelenlegi iskola elképesztő zsúfoltságú, nincs egy raktárhelyiség, a padlásra halmoztak össze mindent. A faluban még a községi tanács termét s a gyógyszertárat is tanteremként használják. Az egykori nagy tantermeket szekrényekkel, rögtönzött deszkafallal választották el, hogy a tagozatokat külön működtessék. Tulajdonképpen "lehallgató" tanítás folyik. - A falu ortodox templomát is a falu magyar gazdáival építtették föl, van tehát ortodox vallású hívek nélküli templom. - Magyarhermánynak magyarországi testvértelepülése is van: Mezőgyál. Minden évben kölcsönösen felkeresik, ajándékokkal kedveskednek egymásnak. /Lehallgatásos oktatás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 12./

1999. július 8.

Egyed Ákos történész, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, Toró Tibor fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége elnökhelyettese és Nagy András grafikusművész az alábbi, a sajtónak is átadott nyílt levelet juttatott el dr. Hámori Józsefnek, a Magyar Kulturális Örökség miniszterének. Tisztelt Miniszter Úr! Makovecz Imre tiltakozó írásából (Magyar Demokrata) értesültünk arról, hogy megkérdőjeleződött a székely-magyar rovásírás szerepeltetése a magyar kultúrát a középpontba állító, 1999-ben esedékes Frankfurti Könyvvásáron. E hírrel kapcsolatban tiltakozásunkat fejezzük ki. Értékítéletünk szerint, a székely-magyar rovásírás a magyar nemzeti kulturális örökség kincse, amelyhez semmiféle negatív képzet nem társítható. Azok a népek, amelyek saját ősi írásjelekkel rendelkeznek, büszkén ápolják Krisztus születése után 2000 évvel is ezt a szellemi örökséget. Hivatkozhatunk a japán, kínai, bolgár-ciril, vagy akár a héber, arab, örmény írásrendszerre. Éppen ezért nem fogadjuk el a székely-magyar rovásírás semmiféle körülmények között történő háttérbe szorítását, illetve megtagadását. Annál inkább ki kell használni minden adódó alkalmat kultúránk e becses értéke fölmutatására. Rendkívüli alkalom kínálkozik a székely-magyar rovásírás világméretű ismertetésére azon a könyvvásáron, amely Frankfurtban a magyar írásbeliségre hívja fel a nagyvilág figyelmét. Budapest, 1999. július 1. /A nemzeti kulturális örökség védelmében. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./

1999. július 17.

Burus Siklódi Botond, a csíkszeredai, Apáczai Csere János Pedagógusok Háza igazgatója, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) főtitkára júl. 16-án tartott sajtótájékoztatóján a pedagógusház és az RMPSZ szervezésében zajló programokat ismertette. Az idén hetedik alkalommal megrendezett Bolyai Nyári Akadémia rendezvénysorozat megnyitója júl. 20-án lesz a csíkszeredai Márton Áron Gimnáziumban. A nyitóelőadást Toró Tibor akadémikus, a Bolyai Nyári Akadémia tiszteletbeli elnöke tartja, majd a magyar Nemzeti Tankönyvkiadó igazgatója, Ábrahám István az általa vezetett kiadó tankönyvkínálatából rendezett kiállítást nyitja meg. Ezután ünnepélyes felavatják a pedagógusok háza előtt emelt Apáczai-mellszobrot. Idén közel 850 hallgató látogatja az akadémia előadásait, elsősorban hazai magyar pedagógusok, de jönnek pedagógusok Magyarországról, a Felvidékről, Kárpátaljáról, a Vajdaságból, Horvátországból és Szlovéniából is. /Bolyai Nyári Akadémia. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 17./

1999. július 17.

Gábor Áron halálának 150. évfordulója alkalmából július 18-án leplezik le Magyarhermányon, a Máté János Iskola épületén a Gábor Áron első székely ágyúira emlékező táblát. A Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága (VET), a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum és a helybeli iskola szervezésében sorra kerülő ünnepségen a beszédet mond Toró Tibor atomfizikus és Egyed Ákos történész, a MTI külső tagjai és Ördögh Gyárfás Lajos, a VET alelnöke. Az avatóünnepség után a szervezők rövid kirándulásra hívják a résztvevőket a Magyarhermány határában lévő, 1831-ben létesített Bodvaj-vashámorhoz, mely talán az egyetlen megmaradt, de restaurálásra váró, ilyen jellegű erdélyi ipartörténeti műemlék. 1848 novemberében e vashámorban, Gábor Áron vezetésével öntötték és próbálták ki a szabadságharc első két "székely ágyúját" a hermányi hámorosok. Az öntés eseményeit a falu krónikása és az iskola névadója, id. Máté János kutatásai tisztázták. /Gábor Áron első székely ágyúi. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 17-18./

1999. július 20.

Júl. 20-án Csíkszeredán, a Márton Áron Gimnáziumban ünnepélyesen megnyitották a hetedik alkalommal megrendezett Bolyai Nyári Akadémiát. Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke köszöntötte a résztvevőket, a román és magyar oktatási minisztériumok, a történelmi egyházak, a megyei és helyi önkormányzat képviselőit, majd Toró Tibor akadémikus tartott előadást. Toró Tibor átnyújtotta Lászlófy Pálnak Kocsis István új, Bolyai Farkasról szóló, A kitüntetett című drámájának a Bolyai Nyári Akadémia számára dedikált példányát. Beszédet mondott dr. Kötő József államtitkár. Tamás József segédpüspök köszöntője után Ábrahám István a Nemzeti Tankönyvkiadó munkáját ismertette és együttműködési lehetőséget kínált fel a pedagógusoknak. A megnyitó végén a résztvevők néma felállással emlékeztek Bíró Istvánra, az RMPSZ nemrég tragikus körülmények között elhunyt főtitkárára. /Bolyai Nyári Akadémia. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 21./

1999. október 30.

Megjelent a Krónika, a második országos terjesztésű magyar napilap Romániában. Felelős szerkesztő: Stanik István, vezető szerkesztő: Ágoston Hugó, Gazda Árpád, vezérigazgató: Werner Péter, szerkesztőtanács: Farkas Árpád, Gálfalvi Zsolt, Kántor Lajos /elnök/, Kányádi Sándor, Kerekes Gábor, Sütő András, Tonk Sándor, Toró Tibor (társelnök), lapszerkesztő: Hadházy Zsuzsa, művészeti vezető: Lőrincz Gyula. Rovatvezetők: Bakk Miklós, Papp Sándor Zsigmond, Komoróczy Zsolt, Antal Orsolya, Leopold Erika, Balla István. /Krónika (Erdélyi közéleti napilap, Kolozsvár), okt. 30. - I. évf. 1. sz./

1999. december 28.

Az RMDSZ helyi képviselői december 22-én, Temesváron ünnepelték a szervezet megalakulásának kerek évfordulóját. A sajtókonferencián a Bánsági Magyar Demokrata Szövetség alapító tagjai közül dr. Bárányi Ferenc, Bodó Barna, dr. Bárányi Ildikó, dr. Albert Ferenc, id. Toró Tibor elevenítették fel azt, hogy 1989. december 22-én a temesvári értelmiségiek létrehozták a posztkommunista időszak egyik első civil szerveződését. Az RMDSZ csak néhány nappal később alakult meg. Az alapító nyilatkozat Tőkés László református lelkipásztort már akkor a szervezet tiszteletbeli elnökének nevezi (azokban az órákban Temesváron mit sem tudtak a Securitate által elhurcolt lelkész sorsáról). A BMDSZ 1990. január 11-én tartotta nyilvános alakuló ülését, első elnöke Bodó Barna (jelenleg temesi RMDSZ tanácsos) lett. Szót kaptak a későbbi elnökök közül Dukász Péter (aki 1989 decemberében családjával éppen emigrálni készült, de a forradalom hatására meggondolta magát) és Toró T. Tibor, aki elmondta, hogy a BMDSZ-ből ugyan később Temes Megyei RMDSZ szervezet lett, de az eltelt tíz év alatt mindvégig megőrizte sajátos, egyedi vonásait és önállóságát. /Csak az első tíz év volt nehéz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./

2000. január 24.

Az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői a január 13-án Kolozsváron tartott értekezletükön döntöttek a Sapientia Alapítvány létrehozásáról, melynek célja a Romániai Alapítványi Magánegyetem szervezése és kiépítése. Az alapítvány kuratóriumába az egyetemi és tudományos közélet ismert és elismert képviselőit kérték fel. Elnök: Tonk Sándor történész, egyetemi tanár, tagok: Birtalan Ákos közgazdász, parlamenti képviselő, Brassai Zoltán marosvásárhelyi egyetemi tanár, Marton József római katolikus teológiai tanár, Szilágyi Pál rektor-helyettes, Tolnay István francia-magyar szakos tanár, Toró Tibor fizika tanszék professzora Temesváron, Tánczos Vilmos néprajzkutató, a Magyar Tanszék adjunktusa és Tőkés Elek, a Vallásügyi Államtitkárság igazgatója. /Megvan a Sapientia Alapítvány Kuratóriuma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./

2000. március 4.

Kié a temesvári Magyar Színház? címmel szervezett vitafórumot a temesvári Szórvány Alapítvány és a helyi közszolgálati rádió magyar adása. A jól értesültek tudták: ezt a vitafórumot a helyi magyar sajtóban lefolytatott RMDSZ kontra Magyar Színház vita apropójára szervezték meg. A moderátor, dr. Sándor István leszögezte: a találkozó célja a színház gondjainak számbavétele és a megoldáskeresés. Szerinte a temesvári magyar társulatnál gond az állandó rendező hiánya, a közönség egyre inkább elmaradozik, keveset játszanak a magyar drámairodalom gyöngyszemeiből. Demeter András színházigazgató szerint viszont a színház része a román kultúrának is. A színház előadásai a román nyelvet értő közönséghez is szólnak, a fülhallgatós fordítás segítségével, tehát híd szerepét tölti be a magyar és a román kultúra között. A direktor elutasította, hogy egy kívülről ráerőszakolt testület beleszóljon a színház szakmai kérdéseibe. Balázsy Anna tanárnő és Albert Ferenc professzor kifogásolták: a repertoárból szinte teljesen hiányoznak a magyar színdarabok. Az RMDSZ-t és a színházat finanszírozó Megyei Tanácsot képviselő Bodó Barna elmondta: a tanácsi határozat tökéletesíthető. Végül szó esett a helyi RMDSZ és a színház rossz viszonyáról. Toró Tibor megyei RMDSZ-elnök kijelentette, szeretné, ha partnerség alakulna ki a két magyar intézmény között. /Kié a temesvári Magyar Színház? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), március 4-5./

2000. április 1.

Temesváron márc. 27-én RMDSZ-fórumot tartottak. A megyei szervezet elnöke, Toró T. Tibor elmondta, a mintegy 7-8000 kérdőív, szétküldésének a célja "megmozgatni" a temesvári magyarságot, "közelebb kerülni a választókhoz". Rövid beszámolót tartottak négyéves tanácsosi tevékenységükről Dukász Péter és dr. Oberst László városi, valamint Bodó Barna és Marossy Zoltán megyei tanácsosok. Szóba került a temesvári Magyar Ház és a nemrég leleplezett, majd vandál módon összetört Klapka-emléktábla helyzete. A Magyar Ház "magántulajdonként" hamarosan lekerül a jogtalanul elkobzott közösségi ingatlanok listájáról, az összetört emléktábla ügyében pedig folyik a nyomozás... Halász Ferenc politikai alelnök elmondta, kevés esély van rá, hogy a tábla visszakerüljön a Klapka-házra, mert a város jelenleg a volt tulajdonosokkal pereskedik az épületért és ezért nem adhat ki építési engedélyt ez ügyben. Többen javasolták, hogy a Magyar Ház perét el kell vinni egészen a strasbourgi nemzetközi bíróságig. Fórika Éva jogásznő szerint azonban ezt csak végső megoldásként kell igénybe venni. Toró Tibor professzor szóvá tette, hogy Temesvár nagy szülöttei közül Pesthy Frigyes, Kerényi Károly és sok más magyar személyiség megérdemelne egy-egy utcát a Bánság fővárosában. - Létrejött a DMKT Eurorégió, nemcsak németországi, hanem jól fizetett magyarországi munkalehetőség is kínálkozik. - Varjason a román osztályokban 28-an igényelték a magyar nyelv fakultatív oktatását. Az érem másik oldala: van a megyében már néhány olyan magyar óvoda, pl. Nagyszentmiklóson, amelyben több a román gyerek, mint a magyar, ezért az oktatás inkább román nyelven folyik... /Pataki Zoltán: Strasbourgba kell vinni a Magyar Ház ügyét? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1-2./

2000. április 20.

Harminc erdélyi magyar akadémikus és egyetemi tanár aláírásával utasította el a durva hangnemű támadásokat, amelyek a romániai magyar sajtóban jelentek meg Patrubány Miklós és a VET ellen. Az aláírók között szerepelnek egyetemi tanárok, orvosprofesszorok, dr. Csetri Elek, dr. Faragó József, dr. Toró Tibor /akadémikusok/, dr. Kozma Zsolt, dr. Geréb Zsolt, dr. Juhász Tamás teológiai tanárok. /(A VET Sajtószolgálata): Akadémikusok és professzorok Patrubány Miklós mellett. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./

2000. július 3.

Marosvásárhelyen tartották meg RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanácsának és a Szövetségi Küldöttek Tanácsának együttes ülését. Markó Béla elnök tartott beszámolót, visszatekintve az elmúlt tíz évre. Tíz évvel ezelőtt egyezséget kötöttek, hogy a közösen meghozott döntéseknek alávetik magukat. Szerinte újra kell tárgyalni ezt az egyezséget, és vagy megerősítik azt, "vagy útjukra engedjük azokat, akiknek túlságosan nehéz ez a hűség." Markó választ várt az által felsorolt kérdésekre: kell-e még az egység azoknak, akik RMDSZ-tagként hirdették az RMDSZ-en kívüli pluralizmushoz való jogot, és éltek is e különös jogukkal akkor, amikor függetlenként indultak? Kell-e még az egység azoknak, akik miután vesztesen kerültek ki az előválasztásokból, szavukat balkáni módon megszegve mégis jelöltették magukat? Vagy azoknak, akik civil szervezetnek álcázva egy másik, politikai szervezetet hoztak létre a választásokon való részvétel végett? Ha elvásott a régi egyezség, kössünk majd új egyezséget - javasolta Markó Béla. Felolvasták Tőkés László tiszteletbeli elnöknek a két testülethez intézett levelét /ő ugyanis a reformátusok világkongresszusán volt/. Tőkés László másképpen értékelte a választásokat. A választások egyértelműen bebizonyították azon bírálatok megalapozottságát, melyeket előzetesen az RMDSZ országos vezetősége minden esetben vehemensen elutasított. A magyar választók fele nem ment el szavazni. A koalíció egyes pátjai a választások után felelős módón önvizsgálatot tartanak. "Csata közben nem szokás leváltani a vezért. Ez dr. Kincses Előd maros megyei elnök törvénytelen felfüggesztésére vonatkozik." Javasolta, hogy SZKT végezzen szigorú és önvizsgálatot, és kezdeményezze az egész RMDSZ személyi megújítását. - Birtalan Ákos, volt RMDSZ-es miniszter egyet nem értését fejezte ki Markó Bélával, mondván "nem vagyunk olyan gazdagok, hogy azt mondjuk egyeseknek: nincs szükség rátok, mert ti másként gondolkodtok.." Toró Tibor szerint amikor egy platform megpróbálja a pluralizmust követni, akkor ráhúzzák az egységbontás vizes lepedőjét. - Bárányi Ferenc elítélte, hogy a tiszteletbeli elnök nyilatkozataiban támadta az RMDSZ-t, ezért felszólította Tőkés Lászlót, döntse el, hogy az RMDSZ tiszteletbeli elnöke vagy az RMDSZ-en belüli ellenzék vezetője. Szilágyi Zsolt szerint a belső hatalmi elit nem tűri meg a másként gondolkodókat. Szász Jenő hangsúlyozta, hogy RMDSZ tag és az is marad. Kincses Előd: Olyan mélységben avatkozott bele Markó Béla a Maros megyei választásokba, hogy ez felveti jogi, erkölcsi felelősségét. Katona Ádám hihetetlennek tartotta, hogy egy győztes választás után felelősségre vonnak egy olyan csoportot, mint a Reform Tömörülés. Hozzátette: Verestóy Attila szenátor sorra elveszítette az udvarhelyi választásokat. Csicsó Antal hangsúlyozta, hogy szükség van csángó képviseletre a parlamentben. - Markó Béla reagált a vitára és megkérdezte: miért kell az 1996-os eredményeknél egy árnyalattal jobb választási eredmény nyomán azt üzennünk a saját erdélyi magyar közösségünknek, hogy veszítettünk? /Bögözi Attila: SZET-SZKT közös ülés Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), 2000. júl. 3./ Júl. 2-án az SZKT megerősítette az Operatív Tanács korábbi, Kincses Elődnek a területi elnöki tisztségéből való felmentését /51 mellette, 16 ellene és 9 tartózkodásssal/. Markó Béla szövetségi elnök ismertette a Szövetségi Operatív Tanács (SZOT) döntését, miszerint többrendbéli szabályzatsértés miatt függesztette fel Kincses Elődöt elnöki tisztségéből. Toró T. Tibor kérte, hogy az SZKT hallgassa meg a Szövetségi Szabályzatfelügyelő Bizottság (SZSZB) idevágó határozatait, Markó Béla azonban kijelentette, hogy a megyei SZSZB semmiképpen sem illetékes egy országos fórum, jelen esetben az OT döntésének felülbírálására. Kincses Előd formai kifogásokat tett. Előadta továbbá, hogy az előválasztásokon részt vett 7300 marosvásárhelyi, vagyis a népakaratot tejesítette. Virág György emlékezetett: Fodor Imre bukásában is több mint 50 000 szavazatot kapott. /Bögözi Attila: SZKT Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./ Kelemen Attila tárta az SZKT elé a Kincses-affér mozzanatait. Elmondta, hogy a felfüggesztett elnök a saját maga által szabott 20 százalékos előválasztási küszöböt sem vette komolyan, s a tizenegynéhány százalékos jelenléttel mindenféle illegitim testülettel igazoltatta, hogy az előválasztások érvényesek. - Az SZKT Szép Gyula személyében a lemondott Sebesi Karen Attila helyett megerősitette a művelődési alelnök kinevezését és elfogadta az RMDSZ költségvetését, valamint Varga Attila előterjesztésében beszámolót hallgatott meg a "státusz-törvény" koncepciójának alakulásáról. A legvitatottabb kérdés, hogy melyik az a szervezet, mely dönt a státusjogosultságról. - Az SZKT három állásfoglalást is elfogadott. Egyik a Földváron történtekkel kapcsolatos. "Szövetségünk aggodalommal veszi tudomásul, hogy az utóbbi időben felújultak a szélsőséges nacionalista megnyilvánulások. Folyó év június 24-én a Brassó megyei Földváron a helyi polgármesteri hivatal leromboltatta az egykori internáló tábor áldozatainak állított emlékművet. Egy olyan emlékmű vált a sovén nacionalizmus célpontjává, amely a második világháború végén a magyar és német kisebbségi közösségek elleni, a kollektív bűnösség elvének alkalmazásában jelentett volna történelmi igazságtételt. Érthetetlennek és elfogadhatatlannak tartunk minden ilyen jellegű megnyilvánulást. Az emlékműgyalázás különös módon akkor történt meg, amikor a román törvényhozás azt a törvényt készült elfogadni, amely történelmi igazságtételt nyújt az 1940 szeptember 6 és 1945 március 6 közötti időszakban elkövetett etnikai jellegű üldözésekért. Az SZKT követeli a tettesek felelősségre vonását, felhatalmazván az illetékes kormány-tisztségviselőinket, hogy tegyenek meg mindent az ügy mielőbbi tisztázása érdekében." A második Vásárhelyre vonatkozik. "Az SZKT egyhangúlag elítéli a marosvásárhelyi Borsos Tamás emlékmű folyó év június 20-i meggyalázását és abbéli meggyőződését fejezi ki, hogy az ilyen cselekedetek nem járulnak hozzá Marosvásárhely jó polgári közérzete fenntartásához, valamint elvárja, hogy az illetékes hatóságok ne szurkolói túlkapásnak minősítsék az esetet, hanem vizsgálják ki alaposan a történteket és vonják felelősségre az elkövetőket." - A harmadik állásfoglalás hargitai vonatkozású: "2000 június 28-án Bardóczy Csaba székelyudvarhelyi lakost 3 év 2 hónap börtönbüntetésre ítélték a Cserehát ügy kapcsán a Marosvásárhelyi Táblabíróságon. Ez nemcsak Bardóczy Csaba ügye, hanem a székelyudvarhelyi és az erdélyi magyarságé is. Ezt az ítéletet politikai döntésként értékeljük. Éppen ezért: az SZKT felkéri Románia ügyészét, hogy éljen rendkívüli jogorvoslati lehetőségével és kezdeményezze a per újrafelvételét." /Bögözi Attila: SZKT Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./

2000. július 25.

Júl. 24-én megnyílt a XI. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. Újra együtt vagyunk, immár tizenegyedszerre, hogy számba vegyük, mire mentünk, ment-e előbb országaink, népeink ügye, a román-magyar kapcsolat normalizálása - jelentette ki Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés RMDSZ-platform elnöke a megnyitóján. Az egyhetes rendezvényt vendégül látó Tusnádfürdő polgármestere, Zólya Zoltán meggyőződését fejezte ki, hogy a tábor jelentős mértékben hozzájárul Románia EU-csatlakozásához. Kövér László, a Fidesz-Magyar Polgári Párt elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a tábort szervező, annak rendezvényein részt vevő fiatal politikus-generáció megvetette lábát az elmúlt évtizedben Magyarországon és Romániában, befolyásolta a dolgok alakulását. Megnyitóbeszédében hangsúlyozta az itt körvonalazódott párbeszéd fontosságát. - A délelőtti előadások témája a centrumpártok közötti együttműködés volt. Kolumbán Gábor, a vita moderátora bevezetőjében feltette a kérdést, hogy léteznek-e centrumpártok középosztály nélkül, meg hogyan ölthet intézményes jelleget a köztük való együttműködés. Mihai Sora professzor, volt tanügyminiszter, a Nemzeti Liberális Párt tagja az elmúlt évtized elszalasztott lehetőségeiről, a megoldásra váró gondokról szólt. Véleménye szerint a jelenlegi politikai elit nem kínál mindkét fél számára elfogadható megoldást. Kövér László a centrumpártok együttműködése hiányának okait annak történelmi hagyományai hiányában látta, továbbá abban, hogy e pártok a kormányzás napi gondjaival vannak elfoglalva. Toró T. Tibor az erdélyi magyar közösséget saját politikai alrendszerrel rendelkező társadalomként határozta meg, az RMDSZ-t a közösségi önkormányzat fórumának nevezve. Véleménye szerint az RMDSZ egysége kulcsfontosságú kérdés, de ez csak a közösségi önkormányzati modellben képzelhető el. Mint mondotta, a magyarországi pártokkal az együttműködés ideológiák, míg a román pártokkal a regionális érdekek mentén építhető ki. Kövér László is az RMDSZ egysége megőrzésének szükségességére hívta fel a figyelmet, hangsúlyozta, hogy a Fidesz-MPP az RMDSZ egészét tekinti partnerének. Délután a Magyar Kisebbség, Provincia és Altera folyóiratokat mutatták be a szerkesztők, este rock-koncert szerepelt a programban. A júl. 25-i nap témája: Azt mondták, miénk a jövő. Az új nemzedék szerepe a posztkommunista társadalmak demokratizálódásában. Előadók: Deutsch Tamás és Crin Antonescu román ifjúsági és sportminiszter, valamint Gyürk András, a Fidelitas elnöke. Moderátor Hajdó Csaba, a Civitas Alapítvány igazgatója. Délután az egyetemekről beszélnek magyarországi és romániai kormányzati és nem kormányzati szervezetek képviselői. /Centrumpártok és együttműködés. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 25./ Tusnádfürdőn Kövér László, a Fidesz elnöke kifejtette: a Fidesz az RMDSZ-t az erdélyi magyarság legitim szervezetének tekinti. Függetlenül attól, hogy egyetértenek-e Markó Béla szövetségi elnökkel vagy sem, ő az RMDSZ vezetője. Barátaikat viszont, akikkel e viszony még az 1989 előtti időszakból származik, nem kívánják megtagadni. A Fidesz komolyan gondolja, hogy a határon túli magyaroknak kell eldönteniük, hogy mi is a fontos számukra, ezt a döntést pedig a magyarországi vezetésnek tiszteletben kell tartania. A Fidesz igyekszik elkerülni az olyan helyzeteket, hogy azok oktassák ki, akik minden eszközzel igyekeztek megosztani a határon túli magyar szervezeteket, az RMDSZ-t pedig Markó Bélástól, Toró Tiborostól, mindenestől kutyába sem vették, amikor például barátaikkal - elvtársaikkal megkötötték az alapszerződést. Szeretnénk elkerülni, hogy minket egy Kovács László vagy egy Horn Gyula oktasson ki a határon túli magyarokhoz való viszonyulásban, azok, akik Markó Bélát az akkori ellenzék határozott követelése ellenére sem engedték be a magyar parlamentbe alapszerződés-ügyben - emlékeztetett Kövér László. /Székely Kriszta: Kövér: Elfogadhatatlanok az MSZP-sek kioktatásai A Fidesz-elnök az RMDSZ-szel való viszonyokról. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-114




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998