udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 9 találat lapozás: 1-9
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Torma Zsófia

2003. február 14.

Az újraszerveződött Hunyad megyei Történelmi és Régészeti Kör Déván február 12-én megtartotta első találkozóját. Lelkes magyar értelmiségiek ezzel felelevenítik a hajdani Hunyad megyei Történelmi és Régészeti Társaság munkásságát. Az első találkozón Schreiber István megyei EMKE-elnök emlékezett dr. Torma Zsófia szászvárosi régésznő munkásságáról, a világviszonylatban is nagy jelentőséggel bíró tordosi és alsótatárlaki leletekre támaszkodó régészeti megállapításairól. Javaslatok is elhangzottak. Többek között a magyar történelmi egyházak temetőiben nyugvó neves emberek sírjainak a rendbetételét, rendszeres gondozását szorgalmazta Deák Piroska magyartanár. Hasznos ötlet volt a régi folyóiratok, esetleg könyvek, újságok begyűjtése, megőrzése. A régi polgári házak felszámolásakor rengeteg régi könyv, újság kerül a hulladékgyűjtőkbe. A régészeti kör felvállalta, hogy ezeket megpróbálja összegyűjteni, rendszerezni, megőrizni a következő nemzedékeknek. /Schreiber-Gáspár: Helytörténeti kör indult Déván. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 14./

2005. április 15.

Gyakorlatilag felmérhetetlen, hogy helyhiány vagy más okok miatt mennyi kincs porosodik vagy penészedik a régió múzeumainak raktáraiban, pincéiben. A tárgyak jelentős része a magyar történelemhez kötődik. Aradon Peter Hügel, az aradi múzeum igazgatója korszerűsítési elképzeléseit kínkeservesen verekszi csak át környezetén. – Az 1848-as részből a ’70-es évek elejéig sokkal többet lehetett látni, mint ma. Akkor Ceausescu ideológusainak parancsára az 1848-as részleget szétverték, helyét a dák ősök és a szocializmus dicsőítése vette át. 1989 után a kommunista relikviákat leszedték, de a történelemszemlélet mit sem változott. Peter Hügel szeretne több 1848-as anyagot kiállítani. A Feszty-hármaskép végleges helyét az igazgató nem a múzeum falain belül képzeli el. Szeretné a katolikus templom udvari épületeinek egyikében állandó helyet találni, s hosszú évekre megőrzésre odaadni az egyháznak. Hügel elismerte, hogy a raktározási körülmények borzalmasak, a falak vizesek, pereg a vakolat, a kincsek állapota pedig folyamatosan romlik. Puskel Péter, Arad múltjának egyik legavatottabb ismerője szerint elérkezett az idő, hogy előkerüljön a raktárból Aradi Zsigmond Búsuló Arad című szobra, Csiky Gergely, Fábián Gábor mellszobra, a Kossuth-szobor, Huszár Adolf Szabadság-szobrának makettjei, Arad szabad királyi város kincsesládája, több tucatnyi értékes festmény, és még lehetne sorolni. Bizonyos aradi román körök hallani sem akarnak a ’48-as részleg kibővítéséről, más magyar ereklyék leporolásáról. Eltekintve a bányamúzeumoktól, Hunyad megyében elvileg három történeti vagy néprajzi múzeum létezik. Azért csak elvileg, mert a legjelentősebb, a dévainak helyet adó épület közel egy évtizede felújítás alatt áll, s azóta nincs állandó kiállítás. A múzeum alapítása dr. Téglás Gábor és dr. Torma Zsófia, a földkerekség első amatőr régésznőjének nevéhez, pontosabban az általuk 1882-ben létrehozott “Hunyadmegyei Történelmi és Régészeti Társulathoz” fűződik. Az általános történeti múzeumból a 80-as években a “dák és római civilizáció múzeuma” lett. Az elnevezés a mai napig megmaradt. A múzeum gyűjteménye akár százezernél is több darabból áll, állította Bodó Krisztina régész, a múzeum munkatársa. Sok régi kőszobor, oszlopdarab vagy egyéb kőfaragvány Déván a szabad ég alatt áll. Vajdahunyadon van a másik múzeum, ott is folynak ásatások. Szászvároson a Néprajzi Múzeum nem panaszkodhat helyhiányra, de a magyar vonatkozású kiállított tárgyak jóformán teljességgel hiányoznak. /Chirmiciu András: Pincekultúra. Múzeumok rejtegetett magyar kincsei. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 15./

2005. május 24.

Az Oktatási és Kutatási Minisztérium május 18-án rendeletet adott ki a dévai Téglás Gábor Iskolacsoport létrehozására vonatkozóan. Az iskola a 2005–2006-os tanévben kezdi el működését. A rendeletet Mircea Miclea miniszter és Kötő József kisebbségügyi államtitkár látta el kézjegyével. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 24./ Téglás Gábor tagja volt Erdély egyik legrégibb tudományos egyesülete a Hunyad Megyei Történelmi és Régészeti Társulatnak, amely 1880. május 13-án Déván jött létre. A társulat idővel múzeumot hozott létre, ennek igazgatói tisztségét töltötte be Téglás Gábor író, kutató. A társulat kezdeményezte Hunyad megye történetének megírását, de a műnek csak az első, gr. Kuun Géza, Torma Zsófia és Téglás Gábor által írt kötete jelent meg 1902-ben, mely az őskortól 896-ig, a honfoglalásig tárgyalta a megye múltját. /Új iskolacsoport. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./ Varga Károly, az önálló magyar iskola egyik megálmodója, aki a Geszthy Ferenc Társaság elnökeként oroszlánrészt vállal az intézményépítésben, kifejtette, hogy a dévai magyar oktatás megsínylette az utóbbi évtizedek politikáját. Évek óta Déva az egyetlen település a megyében, ahol magyar nyelven folyik középiskolai oktatás. A Geszthy Ferenc Társaság idén vásárolt iskolabusza hetek óta ingyenesen szállítja a csernakeresztúri és vajdahunyadi diákokat Dévára. Ezt ősszel kiterjesztik más környékbeli településekre is. Többet szeretnének a város jelenleg öt épületben működő magyar tagozatainak összeköltöztetetésénél. Délutáni foglalkozással egybekötött rendszerre gondolnak. Több fiatal, szakképzett tanár jelentkezett az új iskolába. Az iskola létrehozásában jelentős támogatást kaptak a Communitas Alapítványtól, az Illyés és Apáczai Közalapítványoktól, illetve a magyar Oktatási Minisztériumtól. /Gáspár-Barra Réka: Engedélyezték a dévai magyar iskolaközpontot. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 27./

2005. október 15.

Október 14-én Vajdahunyadon tartottak szimpóziumot. Az interetnikai kapcsolatok szakosztálya, a nagyszebeni egyetem és a vajdahunyadi Corvin-Savaria Társaság által szervezett kétnapos tudományos eszmecserén kolozsvári, nagyszebeni, gyulafehérvári és természetesen Hunyad megyei régészek, történészek mutatták be szerteágazó kutatásaikat. Dumitru Protase professzor, a Román Akadémia tagja például Torma Károly és Kovács István Erdély régészeti fejlődésében betöltött szerepéről tartott rövid előadást. Ioan Marian Tiplic, a szászvárosi honfoglalás-kori magyar sírok feltárója a középkori magyar, szász és román erdélyi erődökről beszélt, Cristian Roman és Dragos Diaconescu pedig Torma Zsófia régésznő munkásságát méltatta. Emellett egyéb érdekes magyar, szász és román vonatkozású történelmi beszámolókat is lehetett hallani. /CH. A.: Történelmi szimpózium Vajdahunyadon. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 15./

2005. október 24.

Október 23-án Szászvárosban Torma Zsófiára emlékeztek, akit autodidakta mivolta ellenére a világ első régésznőjének tartanak, és akit a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem díszdoktori címmel tisztelt meg. A Torma Zsófia-emlékünnepségen már román nyelvű felszólalások is voltak, mert a szászvárosi románok is egyre inkább fejet hajtanak a régésznő munkássága és emléke előtt. Fülöp Júlia, a rendezvény szervezője és Torma Katalin egyaránt elismerésüket fejezték a nagy régésznő munkásságával kapcsolatosan. Csicsókeresztúron (akkor Szolnok-Doboka vármegye, jelenleg Beszterce-Naszód megye) született 1840-ben, Szászváros mégis magáénak tartja Torma Zsófiát, aki az 1860-s években költözött ide. Itt fejtette ki az őskor feltárására összpontosuló tudományos munkásságát, hozta létre a város első történelmi múzeumát, illetve itt hunyt el 1899-ben, szögezte le Torma Katalin, a híres történész testvérpár Marosvásárhelyről érkezett oldalági leszármazottja. Torma Zsófia figyelme a tordosi neolitikus telep felé fordult. 1875-ben kezdte meg a terület majd egy évtizedig tartó rendszeres ásatását, a felszínre kerülő leletek gyűjtését. Az 1876-os budapesti Nemzetközi Régészeti és Antropológiai Kongresszus alkalmából – ahol szenzációt keltett a cseréptöredékeken, korongocskákon fellelt szimbólumokkal és írásjelekkel – őt kérték fel Hunyad megye régészeti adatainak összeállítására. A Tordos melletti, általa feltárt 4500 éves őstelep tordosi kultúra néven vonult be a régészetbe. Legjelentősebb és egyben legtöbbet vitatott, Ethnographische Analogien (1894) című művét Jénában adták ki. /Chirmiciu András: Torma Zsófia-emlékünnepség Szászvároson. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 24./

2005. december 9.

Elhunyt Torma Miklós az erdélyi magyar történelmi családok egyesülete, a Castellum Alapítvány alelnöke, aki nemrég betegség miatt lemondott tisztségéről. Élete a nemzet szolgálatában telt el. Sokat vállalt magára a restitúciós ügyek mozgatójaként is. Felméréseket készített a Civitas Alapítvánnyal az elkobzott vagyonokról, javaslatokat is tartalmazó folyamodványt nyújtott be több hazai minisztériumba. A mintegy hatszáz éves Szolnok-Doboka megyei Torma családból elég két jeles régészt: Torma Károlyt és Torma Zsófiát említeni Torma Zsófiáról könyvet jelentetett meg a Kriterion Kiadó, Torma Károlynak 2003-ban szobrot állítottak Naszódon. Az idén nyár végén Torma Miklós még a hagyományos Castellum-találkozón erdélyi történelmi emlékhelyeket mutatott be, novemberben pedig az alapítvány közgyűlésén beszámolót terjesztett elő. /Komoróczy György: Ország és nemzet szolgálatában. Torma Miklós emlékére. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 9./

2007. szeptember 3.

Elhunyt Gyulai Pál (Bukarest, 1936. jan. 18. – Kolozsvár, 2007. szept.) történész, hosszas betegség után. Életéhez hozzá tartozott a sport is. Az Erdélyi Történelmi Múzeum munkatársa lett, régészeti ásatásokon vett részt. Néhány tanulmány és magyar nyelven két kis kötet (a régész Torma Zsófia levelezésének feldolgozása: Torma Zsófia levelesládájából, 1972, illetve Kincskeresők /1973/ címen a történelmi tárgyú erdélyi magyar gyermekirodalom összefoglalója) jelent meg a neve alatt. Lélekszaggató küzdelmek kísérték mindvégig a pályáját. /Murádin Jenő: Búcsúszavak Gyulai Pál halálára. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./

2007. szeptember 24.

Fülöp Júlia, az EMKE szászvárosi szervezetének elnöke méltán hiányolja az emléktáblát a világ első régésznőjének, Torma Zsófia /1840-1899/ szászvárosi házán. Torma Zsófia a “tordosi kultúra” néven ismertté vált Maros-parti neolitikus telep XIX. századi feltárásával kivívta a legnevesebb szakmabeliek elismerését. Fülöp Júlia, szászvárosi EMKE-elnök éves rendszerességgel rendezi meg a helyi református templomban a Torma Zsófia emlékét méltató ünnepségeket. Idén a helyi és környékbeli települések magyar közösségeinek képviselői mellett jelen volt az ünnepségen a Castellum Alapítvány néhány tagja is, illetve Kötő József, országos EMKE-elnök, aki mindenekelőtt Torma Zsófia népnevelő munkáját méltatta, hiszen a régésznő tudományos munkássága mellett szívvel-lélekkel részt vett az iskola és árvaház fenntartásában, a szászvárosi kultúrélet megszervezésében, jótékonysági akciókban. Ő létesítette az első szászvárosi történelmi múzeumot, melyet saját lakásán rendezett be, s melynek több mint 11 ezer darabját később a Kolozsváron székelő Erdélyi Múzeumnak adta. 2004-ben az önkormányzat emléktáblát helyeztek el Torma Zsófia hajdan múzeumként szolgáló házán, Torma Zsófia-szobor felállítását is tervezték. Mára nemhogy szobrot nem állítottak, de az emléktábla is eltűnt a ház faláról. A ház jelenlegi tulajdonosa az épület felújítása idején vette le a táblát és azóta nem hajlandó visszahelyezni azt. /Gáspár-Barra Réka: Emlékezés a világ első régésznőjére. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 24./

2008. október 15.

A Sepsiszentgyörgyön megjelenő Történelmi Magazin októberi számának címlapján az aradi Szabadságszobor látható. A magyar történelem-kultúra rovatban sorozatkezdő tanulmányt közöl a lap főszerkesztője, Kádár Gyula A magyarság száma a honfoglalás után címmel. Érdeklődésre tarthat számot Friedrich Klára Torma Zsófia, a régész c. életrajza, Péterffy Gyöngyi Vezérlő csillag c. könyve gróf Czegei Wass Albertnek állít emléket. Rabocskay László Erdővidéki barangolás c. írása Vargyas és Olasztelek múltját, műemlékeit mutatja be. /Asztalos Lajos: Történelmi Magazin. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./


lapozás: 1-9




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998