udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Tripolszky László

2001. szeptember 6.

Árkoson tartotta évi szakmai táborát a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete. A magyarországi vendégek, Kövér Tamás, illetve Enyedi Nagy Mihály, Tripolszky László szerkesztők, médiaszakértők az anyaországbeli tapasztalatukat fejtették ki. A gyűlésen elhangzott, hogy szükség lenne egy egész napos - folyamatosan sugárzó - anyanyelvű rádió-, illetve televízióadóra. A nagyrészt az erdélyi nézők sajátos hírigényét sem az RTV, sem a DUNA TV, sem az MTV 2 nem tudják kielégíteni, fogalmazta meg Csép Sándor tévészerkesztő, MÚRE-elnök. Kelemen Hunor RMDSZ-képviselő, a művelődési bizottság tagjaként kifejtette, úgy tűnik, hogy az egységes rádió- és tévéadás megvalósításához megvan a politikai akarat a kormánypárt részéről. Az RMDSZ is prioritásnak tekinti e célkitűzés elérését. A rádióadás esetében ezt könnyebben lehet megvalósítani, mint a televíziózást. Gyakorlatilag körkapcsolással egymást követnék a bukaresti, kolozsvári, marosvásárhelyi és temesvári rádióadók. Ehhez azonban szükség lesz egy főszerkesztőségre, koordinálásra. Anyagiak hiánya miatt nehezebben létesíthető egy egységes erdélyi televízió-stúdió. A stúdió beindításához 20 millió dollárra lenne szükség. A MÚRE feladata, hogy kinevelje a megfelelő munkatársakat. Az sem elképzelhetetlen, hogy ennek céljából az Ady Endre sajtókollégiumban vagy a marosvásárhelyi színművészeti egyetemen audiovizuális, kommunikációs szak indulna. A MÚRE-tanácskozáson a szerzők egyike Enyedi Nagy Mihály és Tripolszky László, a Népszabadság szerkesztője ismertették a Magyar Médiakönyv 2001 című kötetet, amely átfogó képet nyújt a magyarországi és a határon túli médiák helyzetéről. /Vajda György: Lesz-e egész napos magyar rádiózás, tévézés? = Népújság (Marosvásárhely), szept. 6./

2004. szeptember 13.

Tíz éve jött létre Nagyváradon az Ady Endre Sajtókollégium a magyar és a romániai magyar újságírószövetség bábáskodásával. Olyanok tanítottak, tanítanak az AESK-ban, mint Vitray Tamás, Moldova György, Kepes András, Horváth János és Bernáth László, a magyarországi újságírás doyenje, a Népszabadság szerkesztője, Tripolszki László és még sokan mások. Levélben köszöntötte a jubilálókat Kántor Lajos, a MÚRE alapítóelnöke, aki óraadóként az oktatásban is részt vett. – Jelenleg 350-500 főállású újságírót működik, figyelembe véve az évi 5-10 százalékos lemorzsolódást, indokolt az utánpótlás folyamatos képzése. Évente 20-25 millió forint érkezik az Illyés Közalapítványon keresztül a romániai magyar sajtó támogatására. /Balla Tünde: Szakmai megbeszélés az újságírásról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./ A felsorolásból látható, hogy egyoldalú, balliberális szellemű az oktatás.

2005. május 30.

A kisebbségi közösségek anyanyelvi tájékoztatásában tapasztalt gondok orvoslására, és a határon túli magyar újságírók hatékonyabb érdekképviseletére megalakult a Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciója, május 28-án Szegeden. Az újságíró szakma erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, horvátországi és muravidéki képviselői egymás jobb megismerése és kölcsönös tájékoztatása, az együttműködés hatékonyabbá tétele, a folyamatos tapasztalatcsere feltételeinek megteremtése érdekében alapították a szervezetet, olvasható abban a keretegyezményben, melyet az anyaországon kívüli magyar újságírók első találkozóján írtak alá. A Konvenció Lakmusz néven hírportált hoz létre és működtet, valamint kiadja a Kárpáti Sajtókör című kéthavonta megjelenő tájékoztatót. Az érdekképviselet szorgalmazza az anyaországi rokon szervezetekkel való együttműködést. Tevékenysége fenntartása céljából a Konvenció saját forrásokat vesz igénybe, pályázatokat nyújt be az Európai Unióhoz, illetve alapítványokhoz – áll a keretegyezményben, amely két hét múlva lép hatályba. /Magyar újságírók összefogása. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 30./ Nem valaki ellen, hanem valamiért szeretnénk összefogni – hangsúlyozta Ambrus Attila a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke Szegeden, ahol Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciója néven megalakult az anyaországon kívüli magyar újságírók és médiaszakemberek közös szervezete. A tanácskozáson a négy magyarországi újságíró-szervezet a MÚOSZ (Eötvös Pál), a MUK (Kósa Csaba), a Katolikus Magyar Újságírók Szövetsége (Szikora József) és a Sajtószakszervezet (Tripolszky László) is elnöki szinten képviseltette magát, a rendezvény fővédnökségét Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke vállalta el. /(Bögözi Attila): Konvenció alakult. Az európai és magyar szellemiségű újságírásért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./

2006. július 12.

Vasvári Pál szabadságharcos, forradalmár születésének 180. évfordulóját ünnepelték az elmúlt hétvégén Tiszavasváriban, Kőrösfőn, Magyarvalkón és Nyárszón. A Kőrösfői Rákóczi Kultúregylet, a Rákóczi Szövetség kalotaszegi szervezete és a Vasvári Pál Társaság immár tizenharmadik alkalommal szervezte meg a Bölcsőtől a csatatérig elnevezésű ünnepségsorozatot. Az idei megemlékezés Tiszavasváriban kezdődött, ahol a Vasvári Pál Társaság ünnepi emlékülését követően megkoszorúzták a szabadságharcos szobrát. A Vasvári Pálról elnevezett kőrösfői emlékszobát július 9-én avatták fel, melyet a Péntek László tulajdonát képező házban rendeztek be. Dr. Egyed Ákos történész felajánlotta a birtokában levő, Vasvári Pálhoz kapcsolódó dokumentumokat. A Ki tud többet Vasvári Pál életéről és haláláról? című történelmi diákvetélkedő a Művelődési Házban zajlott. Július 8-án a kőrösfői templomdomb alatti Vasvári-kopjafához érkeztek az Erdélyi Kárpát Egyesület által szervezett biciklis teljesítmény- és emléktúra kerékpárosai. Az ünnepségsorozat istentisztelettel folytatódott Magyarvalkón. Kőrösfőn Péntek László Kopjafa a templomdomb alatt címmel ismertette a szabadságharcos emlékére felállított kopjafa történetét. Kötő József, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke Márton Áron római katolikus püspököt idézte: „Nagy időkhöz nagy emberek kellenek”. Vasvári Pál pedig nagy időhöz nagy ember volt. Kiosztották az idei Vasvári Pál-díjakat. Vasvári Pál emléklapot és a Vasvári kopjafa kicsinyített mását vehette át Tripolszky László újságíró, a budapesti Sajtószakszervezet társelnöke, Cselényi László, a Duna TV elnöke, dr. Koháry György, a Vasvári Pál-portré festője, valamint Csulak János Bécsből, aki három éve minden esztendőben tizenöt diákot nyaraltat a Balaton partján. Július 9-én Nyárszón népművészeti játszókertet avattak a református kántori lak kertjében. /Dézsi Ildikó: „Vasvári Pál úgy halt meg, ahogy élt: lángolva” Az 1948–49-es szabadságharc hősére emlékeztek Kalotaszegen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./

2009. szeptember 21.

Szeptember 18-án és 19-én Gyergyószárhegyen tanácskozott a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének mintegy 50 tagja. A hagyományos évi rendezvényre ezúttal nemcsak magyarországi, hanem vajdasági és muravidéki vendégek is eljöttek. Az első napon a rádiózásról volt szó: a közszolgálati és a kereskedelmi médiumok közötti eltérésekről. Éles vita volt az írott sajtó helyzetéről. Ambrus Attila, a MÚRE elnöke, a megjelenésének 160. évfordulóját ünneplő Brassói Lapok főszerkesztője átfogó képet alkotott a romániai magyar sajtó helyzetétől a rendszerváltástól napjainkig. Nagy gondot jelent a fennmaradásban, a megmaradásban a reklámbevételek csökkenése, továbbá a különböző politikai táborok elitjének befolyásolása, és nem utolsósorban a bulvárosodás, amely értékválsághoz vezet. A magyarországi helyzetképet vázolta fel a Népszabadság munkatársa, Tripolszky László. Szabó Zsolt, a Babes–Bolyai Tudományegyetem docense az újságíróképzés helyzetét ismertette. A találkozón bemutatták a MÚRE volt munkatársának, Adamovits Sándornak a Szellemi helyszínelés Nagyenyedtől Marosvécsig című könyvét. Átadták a MÚRE díjait. Az írott sajtó kategóriában Szabó Zsolt, a Művelődés főszerkesztője nemcsak több évtizedes sajtó- és szerkesztői munkája elismeréseként, hanem azért az oktatói tevékenységért, amelyet a Babes-Bolyai Egyetem újságírói karán végez, kapott nívódíjat. Az audiovizuális kategóriában a Román Televízió magyar adásának szerkesztő-műsorvezetője, Mosoni Emőke vehette át a díjat, az anyanyelvi kultúra megőrzése terén végzett munkájáért oklevelet kapott a Kolozsvári Rádió munkatársa, Orbán Katalin. Az Oltyán László családja által alapított díjat Csibi Márti oknyomozó írásaiért kapta. /-vagy-: Prés alatt a sajtó. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 21./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998