udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 24 találat lapozás: 1-24
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Chiuariu,Tudor

2007. április 11.

Április 11-én tartja első ülését a második Tariceanu-kormány. A Nemzeti Liberális Pártból és az RMDSZ-ből újraalakult kabinetnek április 3-án szavazott bizalmat a parlament, a miniszterek pedig április 5-én esküdtek fel a Cotroceni-palotában. Adrian Cioroianu külügyminiszter az államfő és a kormányfő közötti „ütköző” szerepét kívánja felvállalni. Varujan Vosganian gazdasági és pénzügyminiszter fő gondja a tárca új struktúrájának kidolgozása. Tudor Chiuariu igazságügyi tárcavezető leszögezte, nem kíván például elődje, Monica Macovei nyomdokain haladni, vagyis egy ellene a parlamentben elfogadott egyszerű indítvány esetén nyomban leköszönne tisztségéből. Cristian David belügyminiszter a decentralizációra, a közigazgatási rendszer korszerűsítésére törekszik. Védelmi miniszterként Teodor Melescanu első útja Irakba vezetett, ahol a román katonai egységet kereste fel. Egyetért Calin Popescu-Tariceanu kormányfővel a román haderő visszahívásában, de csak a partnerekkel való egyeztetés után. Ludovic Orban szállítási miniszteri fontos teendőjeként nevezte meg az európai fejlesztési pénzalapokhoz való hozzájutás megkönnyítését, az autópályák építésének felgyorsítását, a vasúti közlekedés és a dunai hajózás fejlesztését. Cristian Adomnitei oktatási tárcavezető a minisztérium politikamentessé tételét ígérte. Szeptembertől 3-5 százalékkal nőnek a nyugdíjak – biztosított Paul Pacuraru munkaügyi miniszter. Ovidiu Silaghi az általa irányított területeken, a kis- és középvállalatok, az idegenforgalom, a kereskedelem és a szabadfoglalkozások esetében ígér előrelépést. Decebal Traian Remes mezőgazdasági miniszter gyökeresen átalakítaná a tárcát. Eugen Nicolaescu az eddigi vonalat viszi tovább az egészségügyi tárcánál, de nagyobb hangsúlyt helyez a decentralizációra,. A művelődési tárcavezetői tisztségben szintén megmaradó Adrian Iorgulescu is eddigi elképzeléseinek kiteljesítésén dolgozna. Mihai Voicu, a kormány és a parlament közötti kapcsolattartással megbízott miniszter azt kívánja, hogy: ez a kapcsolat minél olajozottabb legyen. /Bogdán Tibor: II. Tariceanu kabinet: van aki újít, van aki nem. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./

2007. május 4.

Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök május 3-án több államtitkárt nevezett ki a különböző minisztériumokba a kormányátszervezés során a Demokrata Párt (PD) tagjai által üresen hagyott tisztségekbe: Péter Zsuzsa, az RMDSZ tisztségviselője az Igazságügyi Minisztériumban tölt majd be államtitkári tisztséget. Péter Zsuzsa 1998-tól tevékenykedik az RMDSZ-ben, 2005 és 2007 között személyi tanácsadóként dolgozott a Szállítási, Középítkezési és Turisztikai Minisztériumban, a kormányátszervezést követően pedig a Fejlesztési, Középítkezési és Lakásügyi Minisztériumban. Az RMDSZ javaslatára szintén államtitkárrá nevezték ki Tánczos Barnát, az Állami Birtokok Ügynökségének eddigi elnök-vezérigazgatóját. Tánczos Barna a Szállítási Minisztériumban tölt be államtitkári tisztséget. /Kinevezték az új államtitkárokat. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./ Két RMDSZ-es államtitkárral több van május 3-tól a kormányban. Péter Zsuzsa, az új igazságügyi államtitkár a feladatköréről miniszteri rendelettel dönt majd Tudor Chiuariu tárcavezető. „Vélhetően vagy a parlamenti kapcsolattartás, vagy pedig a minisztériumi törvénytervezetek parlamenti képviselete lesz a feladatom” – mondta. Az Igazságügyi Minisztériumban már dolgozik egy magyar államtitkár, Kibédi Katalin aki Monica Macovei korábbi miniszter javaslatára került a kormányba. Tánczos Barna szállítási államtitkár korábban az Állami Birtokok Ügynökségét vezette. /Két új magyar államtitkár. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

2007. május 10.

Az Igazságügyi Minisztérium egy államtitkára, egy igazgatója és egy tanácsosa mondott fel annak nyomán, hogy Tudor Chiuariu igazságügyi miniszter Doru Tulus, az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) ügyészének visszahívását kérte. A tárcavezető szerint a távozók, akik elődjének, Monica Macoveinek az emberei voltak, személyes okok miatt szakították meg munkaviszonyukat a minisztériummal. Eközben az ügyészek több szervezete írásban tiltakozott az ellen, ahogyan a miniszter Tudor Chiuariu Tulus eltávolítását kérte. /G. G. : Tulus miatti távozáshullám az igazságügyi tárcánál. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./

2007. május 10.

Simon Judit, az Új Magyar Szó főmunkatársa kiállt Tudor Chiuariu igazságügyi miniszter mellett, helyeselte, hogy Doru Tulus ügyész visszahívását kérte, az ügyész ugyanis a dossziéháború újabb fejezetét készítette elő, politikusok aktáit vette elő. Laura Kövesi főügyész, és Daniel Morar DNA-igazgató Macovei emberei, a Legfelsőbb Bírói Tanács elnöke pedig a felfüggesztett államfőé. Traian Basescu felfüggesztett államfő minden eszközt megragad, hogy visszaszerezze hatalmát. /Simon Judit: Robbannak a rejtett bombák. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./

2007. május 11.

Felborzolta a kedélyeket az igazságszolgáltatásban Tudor Chiuariu igazságügyi miniszter döntése, miszerint visszahívja tisztségéből az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) ügyészét, Doru Tulust. Az intézkedés nyomán a szaktárcában kisebb lemondáshullám söpört végig. A DNA nyolc területi egységének nyomozói emelték fel szavukat, szerintük ez az igazságszolgáltatás függetlenségének súlyos megsértésének számít. Chiuariu cáfolta, hogy beavatkozott volna az igazságszolgáltatás dolgaiba. Eckstein-Kovács Péter szenátor az RMDSZ különböző tisztségviselőivel szemben megfogalmazott korrupciós vádakról kijelentette: a DNA szintjén boszorkányvadászat indult RMDSZ-es képviselők és szenátorok ellen. Az a szándékuk, hogy a parlament RMDSZ-es tagjai elveszítsék hitelüket. /Forrongás az igazságügyben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./

2007. május 15.

A kommunizmus rémtetteiről szóló jelentés ajánlásainak gyakorlatba ültetése érdekében kéri az európai intézmények vezetőinek támogatását a romániai értelmiség. Közel nyolcszáz közéleti személyiség, hat tekintélyes civil szervezet és két szakszervezeti tömb május 14-én nyílt levélben fordult Jose Manuel Barrosóhoz, az Európai Bizottság és Hans-Gert Poettering, az Európai Parlament elnökéhez, valamint Franco Frattini igazságügyi biztoshoz. A levélírók emlékeztetik a brüsszeli diplomatákat, hogy Traian Basescu államfő tavaly decemberben a parlamentben – a Vladimir Tismaneanu történész vezette szakértői bizottság jelentése alapján – elítélte a román kommunizmus rémtetteit. Ennek ellenére a törvényhozás azóta sem tűzte napirendjére a dokumentum elfogadását, sőt a honatyák áprilisban felfüggesztették tisztségéből Basescut. Az értelmiségiek szerint az államfő leváltását célzó kezdeményezés kiváltotta belpolitikai válság valójában a kommunizmus elítélése következményeinek megakadályozását, a korrupcióellenes harc fékezését célozza. A közéleti személyiségek bírálják továbbá Tudor Chiuariu igazságügyi minisztert, aki szerintük politikai indokok alapján cselekedett, amikor nemrég megpróbálta eltávolítani tisztségéből az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) magas rangú politikusok ügyében nyomozó helyettes vezetőjét. A levelet többek között Emil Constantinescu volt államfő, Doina Cornea és Ana Blandiana forradalmár, Ion Caramitru színész, volt művelődésügyi miniszter és Horia-Roman Patapievici író, a Román Kulturális Intézet elnöke írta alá. Abban is kérik az EU-diplomaták közreműködését, hogy a román igazságszolgáltatás mihamarabb hirdessen ítéletet az 1989-es forradalom és az 1990-es bányászjárás ügyében /Rostás Szabolcs: Értelmiségiek levele Brüsszelbe. = Krónika (Kolozsvár), máj. 15./

2007. május 16.

Franco Frattini, az Európai Bizottság (EB) alelnöke, igazságügyi biztos Brüsszelben bejelentette: fokozott figyelemmel fogja tanulmányozni a német európai parlamenti képviselő Markus Ferber levelét. Ferber a védzáradék életbe léptetését kérte, az utóbbi időszak negatív romániai eseményei miatt. Frattini bejelentette: már két alkalommal tárgyalt Tudor Chiuariu román igazságügyi miniszterrel a korrupció ellen küzdő ügyészek függetlenségének megsértéséről, illetve az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (DNA) megalakítására vonatkozó törvényről. Nicholas Taubman, az Egyesült Államok nagykövete Daniel Morarral, a DNA elnökével folytatott találkozóján szintén jelezte: az utóbbi események bizonyos kétkedéseket vetettek fel Románia korrupcióellenes törekvéseire vonatkozóan, nem csupán Washingtonban, de számos más fővárosban is. /Életbe léptethetik a védzáradékot. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./

2007. szeptember 7.

Először hangzott el hivatalos fórumon, hivatalos forrásból, hogy a környező országok román ajkú lakosainak alanyi jogon jár a román állampolgárság. Az igazságügyi miniszter ismertette a kabinet e heti ülésén elfogadott sürgősségi rendeletet. Már az 1991-ben született állampolgársági törvény előírta, hogy mindazok, akik 1989. december 22. előtt veszítették el román állampolgárságukat, könnyített eljárással visszaszerezhetik azt, ha 1) betöltötték tizennyolcadik életévüket; 2) ismerik a román nyelvet; 3) rendelkeznek minimális történelmi-kulturális ismeretekkel, illetve 4) a létfenntartáshoz szükséges eszközökkel a bevándorlási törvény által előírtaknak megfelelően. Tudor Chiuariu igazságügyi miniszter elégedetlen ezzel, a nehézkes eljárás miatt a 2002-ben iktatott kérelmek még elbírálásra várnak – magyarázta. Hivatalos adatok szerint a kisinyovi külképviselet mintegy 30 ezer folyamodványt továbbított a minisztériumhoz, ugyanakkor január elsejétől – Románia uniós csatlakozásával – megnőtt az érdeklődés a román állampolgárság iránt. Nem hivatalos adatok szerint 300 és 600 ezer közöttire tehető a korábbi években benyújtott kérelmek száma, emellett csupán idén több mint félmillió moldovai fordult a kisinyovi román nagykövetséghez. A most elfogadott sürgősségi rendelet nem változtat az állampolgárság megszerzésének feltételrendszerén, csupán felgyorsítja az elbírálás folyamatát. A jövőben nem a kormány, hanem az igazságügyi miniszter dönt az állampolgárság odaítéléséről. A kérelmező a rendelet kihirdetése után három hónappal (a jelenlegi terminus fél év) leteheti az állampolgári esküt. Az igazságügyi miniszter cáfolta, hogy a törvénymódosítás kifejezetten a környező államok román ajkú polgárait célozná, Traian Basescu államfő azonban kimondta, hogy a határokon túl – elsősorban a szomszédos országokban – élő románokról van szó. A moldovai hatóságok nem nézik jó szemmel a román állampolgársági törvény enyhítésére tett, több éve tartó igyekezetet. Kisinyov több alkalommal kemény hangon bírálta Bukarest „hegemonikus törekvéseit”, szerintük Románia valóságos „állampolgár-verbuváló kampányt” folytat. Vasile Tarlev kormányfő helytelenítette a moldovai törvények szerint csak rövid ideje elfogadott kettős állampolgárság „bátorítását”. /Sz. L. : Kettős állampolgárság – de jure is? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./

2007. szeptember 19.

A Korrupcióellenes Országos Igazgatóság (DNA) főügyésze több, jelenlegi és volt miniszter ellen kérte a bűnügyi nyomozás megindításához Traian Basescu államfő jóváhagyását. A DNA eljárást indítana Tudor Chiuariu igazságügyi miniszter, valamint Nagy Zsolt volt távközlési miniszter ellen, korrupciógyanús cselekmények kivizsgálására. Tudor Chiuariu szerint a DNA kérése „ostoba bosszú” amiatt, hogy kérte Doru Tulus és Aristotel Mihai Popa ügyészek kizárását. Nagy Zsolt kijelentette, egy telek jogi helyzetét szabályozó, általa is aláírt kormányhatározatról van szó (az úgynevezett posta dosszié), ehhez mérten a DNA lépése törvénytelen visszaélés. A korrupcióellenes igazgatóság Adrian Nastase és Miron Mitrea ellen is kérte a nyomozás megindításának a jóváhagyását. /Eljárás miniszterek ellen? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./

2007. szeptember 20.

Az Országos Korrupcióellenes Bizottság (DNA) csupán politikai eszköz, a Cotroceni-ből érkező parancsokat teljesíti – jelentette ki sajtótájékoztatóján Tudor Chiuariu igazságügyi miniszter, szerinte bosszúról van szó, amiért Doru Tulus ügyész leváltását kezdeményezte. /Cotroceni az elnöki palota. /; Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök azt nyilatkozta: esze ágában sincs felmenteni tisztségéből miniszterét. Nem az első eset, amikor egy miniszter nevét meghurcolják, koholt korrupciós vádakkal illetik, hogy aztán semmit se tudjanak rábizonyítani, elég csak Teodor Atanasiu védelmi, Codrut Seres kereskedelmi és Nagy Zsolt távközlési miniszter esetére gondolni – mondta a kormányfő. A nemzetközi sajtót is bejárta annak a híre, hogy a DNA Tudor Chiuariu igazságügyi miniszter és Nagy Zsolt volt informatikai és távközlési miniszter kivizsgálását kéri. Chiuariu minisztert azzal vádolják, hogy jóváhagyott egy olyan kormányrendeletet, amelyet Nagy Zsolt kezdeményezett, és amely a Posta tulajdonába tartozó, közel egy hektáros, a bukaresti Victoria sugárúton fekvő területnek az állami közvagyon köréből való kivonásról rendelkezett. /Korrupcióellenes harc, vagy politikai leszámolás? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./

2007. szeptember 21.

Tudatlanság, a szakmai felkészültség hiánya vagy többségi erőfitogtatás? A román sajtó szóban és írásban egyaránt eltorzítja a kisebbségekhez tartozók nevét. A „domnul Belo” cím, amellyel az RMDSZ elnökét illetik gyakran, szándékosságra utal, ha figyelembe vesszük, hogy az egyik legismertebb romániai politikusról van szó. George Sörös, George Szőrös, Laszlo Tokes, Sogor Csabo, Szolt Nagy, Attila Körödi – csupán néhány magyar név, amelyet nem tudnak vagy nem akarnak helyesen leírni/kimondani a román sajtósok. Az abszolút listavezető azonban az RMDSZ elnöke, ő „büszkélkedhet” a legváltozatosabb névvariánsokkal. A leggyakoribb ezek közül a „domnul Bela” – esetenként „domnul Bella –, vagyis Béla úr. Sajtóértekezletein az újságírók gyakran „készen kapják” a szövetségi elnök nevének helyes írásmódját, a legtöbbször ez sem bizonyul hatékonynak. „Nem személy szerint sért, hanem elgondolom, mennyire jellemzi ez a román politikusok és a román újságírók egy részének a mentalitását. Egyszerűen nem akarják megtanulni azoknak a nevét, akikkel együtt élnek” „Ez egy arrogáns szemlélet a részükről” – vélte Markó Béla. A román nyelvű írott sajtóban ékezetet a magyar nevekben csak ritkán találni, noha ennek technikai akadálya nincs, ugyanis a román és a magyar nyelv a számítógépeken egyaránt a kelet-európai karakterkészlet része. Nemrégiben a Cotidianul a Magyar Nemzeti Tanács elnökével közölt interjút, amelynek internetes változata következetesen „Tökes”-ként említi a püspököt. Különösen szembetűnő – szándékosságra utal –, hogy a szöveg egyébként ékezet nélküli. A minap kérték a jóváhagyást a Tudor Chiuariu és Nagy Zsolt elleni eljárás megindítására. Az ügyészség hivatalos közleményében „Szolt Nagy” szerepelt. A kérés iktatását nyugtázó államfői közleményben a nevet kijavították „Zsolt”-ra. A Hotnews hírportál átvette a közleményt, de Nagy Zsolt nevét a portál szerkesztői „Szolt”-ra változtatták. Az elnöki hivatal egyébként kínosan ügyel a magyar nevek írásmódjára. Igaz, Kibédi Katalin volt igazságügyi államtitkár már nem „érdemelte ki” az ékezetet. /Mihály László, Szőcs Levente: „Belok” és „Szoltok” a román közbeszédben. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./

2007. szeptember 24.

Tudor Chiuariu igazságügyi miniszter súlyos vádakat sorolt fel Monica Macovei korábbi igazságügyi minisztert, valamint a polgári társadalom egyes képviselőit illetően. A vádak az országos korrupcióellenes stratégiáról készített független jelentés megszervezésére vonatkoztak, amelyet a Freedom House készített el annakidején. Chiuariu szerint a hamis, megszervezett versenytárgyalások egyikét képezi az a módszer, amikor egy cég megnyeri a tárgyalást, de a munkát átadja egy másik „barát” cégnek, vagy amikor a „barát” előre rendelkezik a versenytárgyalás tárgyát képező javakkal vagy szolgáltatásokkal, és hozzásegítik ezek felhasználásához. A miniszter szerint ilyen „felajánlott” versenytárgyalást képezett az is, amelynek alapján a Freedom House elkészítette jelentését a 2001–2004 időszak korrupcióellenes stratégiájának eredményességéről, a következő időszakra vonatkozó ajánlásairól. A jelentést és ajánlást még 2004-ben kidolgozták, miközben a tárgyalást 2005 márciusában tartották meg – állította a miniszter, aki szerint a feladatfüzetben lévő iratok hamisítottak. Chiuariu érdekellentétre hivatkozott több személy esetében, akik ugyanakkor voltak az Igazságügyi Minisztérium és a Freedom House alkalmazottai. A Freedom House sajtóközleményben tagadta a szerinte alaptalan vádakat. Vádolja elődjét az igazságügyi miniszter. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./

2007. szeptember 25.

Öt volt és két jelenlegi miniszter elleni bűnvádi eljárás engedélyezéséről kell döntenie az erre kijelölt elnöki különbizottságnak. A Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) már kérte Adrian Nastase, Miron Mitrea, Victor Babiuc, Nagy Zsolt és Tudor Chiuariu esetében az eljárás elindítására való engedélyt, most újabb két fővel gyarapodott a lista. Codrut Seres volt gazdasági és kereskedelmi miniszter ellen a Legfőbb Ügyészség az ún. Hidroelectrica-dossziéban indítana eljárást. Codrut Seres esetét már vizsgálta ez a bizottság, azonban a volt miniszter akkor lemondott, ezért a bizottság végül nem hozott döntést, a folyamatot most újra kell indítani. /I. I. Cs. : Már heten a DNA-listán. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./

2007. szeptember 26.

A Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) szeptember 25-én lezajlott idei ötödik ülésén csak külpolitikai kérdésekről tárgyaltak, elsősorban Románia energiastratégiai helyzetéről – jelentette ki Traian Basescu államfő a CSAT ülése után. Basescu szerint jó, ha az állam tulajdonában maradnak a legnagyobb energiatermelő vállalatok, de a stratégiának tekintetben kell vennie a privatizálási lehetőségeket is. Az államfő kijelentette: Tudor Chiuariu igazságügyi miniszter egyaránt diszkreditálja magát, a kormányt és az igazságügyet a DNA által folytatott kivizsgáláshoz való hozzáállásával. /CSAT: Több figyelmet az energiagazdálkodásra! Basescu: Chiuariu diszkreditálja magát. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./

2007. szeptember 26.

Traian Basescu államfő nyilvánosan megrótta szeptember 25-i sajtónyilatkozatában Tudor Chiuariu igazságügyi minisztert a korrupcióellenes ügyészséggel (DNA) folytatott háborúskodása miatt. Az államfő kijelentéseire reagálva Chiuariu azt mondta: a DNA visszaélések sorozatát követi el. A DNA és az igazságügyi miniszter közötti háborúskodásról beszélt Markó Béla is. „Reméltem, hogy a választási programok versenye következik, de sajnos, csak egy újabb dossziéharc körvonalazódik” – jelentette ki az RMDSZ-elnöke. /Elnöki fejmosás Chiuariunak. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./

2007. november 1.

A kormány október 31-én technikai okokból elhalasztotta a politikai ítéletek hatálytalanításáról szóló törvénytervezet vitáját. A Kommunizmus Romániai Bűncselekményeit Vizsgáló Intézet (IICCR), a Volt Politikai Foglyok Szövetsége, valamint az Igazságügyi Minisztérium volt vezetője, Monica Macovei kezdeményezésére létrejött közös tervezet augusztusban került a kormány asztalára. Ekkor Macovei utóda, Tudor Chiuariu kijelentette: „A volt politikai foglyok rehabilitálása és a kommunista diktatúrával szembenállók elleni bűntetteket elkövetők felelősségre vonása a sürgős teendők közé tartozik”. Az 1989. decemberi rendszerváltozás óta Romániában ez az első kísérlet arra, hogy a politikai alapon elítéltek az anyagi kárpótlás mellett az ítéletek megsemmisítése révén erkölcsi jóvátételt is kapjanak. A kormány törvénytervezete szerint az 1945. március 6-a és 1989. december 22-e között kihirdetett valamennyi politikai ítélet alanyi jogon semmis, továbbá megsemmisül minden olyan politikai jellegű hatósági eljárás, amelynek során embereket telepítettek ki, utaltak kényszerlakhelyre, internáltak munkatáborokba vagy más intézményekbe. A törvénytervezet azok morális és anyagi jóvátételét is célozza, akiket politikai megfontolásból, de közbűntények elkövetése vádjával ítéltek el. Az ilyen esetek közé tartozik például az 1980-as évek elején a rendszert nyíltan bíráló sepsiszentgyörgyi Visky Árpád színművész politikai indíttatású, de az ítélet szerint közjogi elítélése; és idetartozik a 1987. november 15-i brassói zendülés résztvevői közül az a 61 személy is, akiket rendszerellenességük miatt politikai okokból ugyan, de az ítélet szerint közjogi vád, azaz huliganizmus miatt ítéltek el. /Benkő Levente: Késik, de nem múlik a jóvátétel. = Krónika (Kolozsvár), nov. 1./

2007. november 2.

November 1-jén nyílt levelet intézett Traian Basescu elnökhöz Tudor Chiuariu igazságügyi miniszter, melyben kikérte magának, hogy egy tévéműsorban az államfő “fiatal orcátlan maffiózónak” nevezte őt. Az igazságügyi miniszter emellett megjegyezte: nem volt Relu Fenechiu liberális politikus és üzletember ügyvédje sem, ahogyan azt az államelnök állította, ellenben magának Traian Basescunak ügyvédje volt az Igazság és Igazságosság (D. A.) választási szövetség 2004-es kampánya alatt. /Napzárta. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 2./

2007. november 16.

Az új Btk. tartalmazni fogja azt az előírást, hogy a kommunizmus során elkövetett bűnöket emberiség elleni cselekedetként ítéljék meg – nyilatkozta Tudor Chiuariu igazságügyi miniszter. „A kormány az új büntető törvénykönyvbe belefoglalja a kommunizmus bűneit is. A kommunista rendszer politikai jellegű üldöztetései az emberiség elleni bűncselekménynek fognak minősülni” – mondta a miniszter. -Az Európai Parlament november 15-én megszavazta Magyarország és másik nyolc uniós tagállam /Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia és Málta/ csatlakozását a schengeni övezethez, így december 21-től megszűnhet a belső határellenőrzés egyebek közt a magyar–szlovák, a magyar–osztrák és a magyar–szlovén határon. /Aktuális röviden. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

2007. november 21.

A büntető törvénykönyv és a büntető perrendtartás módosításai akár a nemzetbiztonságot is veszélyeztethetik – nyilatkozta Traian Basescu államfő. Hangsúlyozta, ha kihirdette volna a törvényt, akkor olyan személyek menekültek volna meg az igazságszolgáltatás elől, mint Adrian Nastase, Dinu Patriciu, Radu Mazare, Nagy Zsolt, Tudor Chiuariu, Serban Mihailescu és Traian Decebal Remes. Basescu szerint a Btk-módosítások „a vádlottak jogait védve korlátozzák ezzel a bűnügyi szervek előjogait”, hiszen megakadályozzák az állami intézmények vizsgálati tevékenységét. Az elnök nyilatkozatát megelőzően a hazai civil szervezetek, a sajtó, utóbb pedig az amerikai és a brit nagykövet is hevesen bírálták a büntető törvénykönyv és a büntető perrendtartás módosításait, melyeket a képviselőház október 23-án szavazott meg. A legfőbb ügyészség honlapján közzétett állásfoglalás szerint az új előírások előzmény nélküliek az európai joggyakorlatban. Így például gyakorlatilag megfosztják az ügyészeket attól a lehetőségtől, hogy a gyanúsítottnál rajtaütésszerű házkutatást végezzenek. A perrendtartás megfosztja az ügyészeket a telefonlehallgatásoktól is. /B. T. : Nemzetbiztonsági kérdés az új Btk. ? = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./

2007. december 10.

Bejelentette lemondását Tudor Chiuariu igazságügyi miniszter, akinek a leváltására Traian Basescu államfő korábban kétszer is felszólította Calin Popescu-Tariceanu kormányfőt. Chiuariu „mondvacsinált konfliktusok áldozatának” tekinti magát, amelyek hátterében az államfő áll. A 31 éves miniszter mindössze nyolc hónapig irányíthatta az igazságügyi tárcát. Mandátuma alatt hibát hibára halmozott, amellyel nemcsak az államfő, hanem az ügyészek, a sajtó és a civil szervezetek haragját is magára zúdította. A korrupcióellenes ügyosztály (DNA) kérte az államfőtől: engedélyezze Chiuariu ellen a büntetőjogi vizsgálat elindítását. Erre Chiuariu kormányrendelettel felfüggesztette annak a bizottságnak a működését, amelynek javaslata alapján dönthetett Basescu az ügyészi kérés engedélyezéséről. Az alkotmánybíróság azonban alkotmányellenesnek mondta ki a rendeletet, ráadásul a bizottság működését is alaptörvénybe ütközőnek minősítette. Így a taláros testület határozata értelmében egyedül Basescu dönthet ezentúl a miniszterek elleni büntetőjogi vizsgálat elindításáról. /Cs. P. T. : Lemond Chiuariu. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./

2008. január 17.

Traian Basescu bűnvádi eljárás megindítását kérte nyolc volt és jelenlegi kormánytag ellen az igazságügyi tárca élére ideiglenesen kinevezett Teodor Melescanutól. Mint hangsúlyozta: döntésével segíteni kívánja az igazságszolgáltatás munkáját. Nagy Zsolt volt informatikai tárcavezetőről, Adrian Nastase volt miniszterelnökről, Paul Pacuraru jelenlegi munkaügyi miniszterről, Miron Mitrea korábbi szállításügyi, Tudor Chiuariu volt igazságügyi, Victor Babiuc volt védelmi, Decebal Traian Remes volt mezőgazdasági miniszterről, valamint Codrut Seresről, a gazdasági tárca volt vezetőjéről van szó. Paul Pacuraru liberális munkaügyi miniszter szerint ez a kezdeményezés nem más, mint az államfő kísérlete politikai leszámolásra. Az államelnöknek alkotmányos joga van ahhoz, hogy az ügyészség felkérésére igent mondjon egyik vagy másik jelenlegi vagy volt miniszter elleni bűnvádi eljárásra, vagy pedig visszautasítsa ezt – mondta Markó Béla, az RMDSZ elnöke. „Viszont az, hogy ő ezt úgymond ‘csomagban’ teszi nyolc jelenlegi és volt miniszter esetében, szerintem nem véletlen: ezáltal is megvetését fejezi ki a miniszteri tisztség és általában a kormány intézményével szemben“ – jelentette ki. /Nyolc miniszter „egy csapásra” = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./

2008. február 22.

Végre ismertette a vádakat Miron Mitrea szociáldemokrata politikussal az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA). Mitrea ugyanabban az ügyben érintett, mint amiben „sorstársa”, Adrian Nastase volt kormányfő, éspedig a Zambaccian utcai ingatlan megszerzésében. A vád kenőpénz elfogadása. Adrian Nastase másfél millió euróra becsült házáról van szó. 2007 szeptemberében a DNA azt kérte Traian Basescu államfőtől, hogy hagyja jóvá a Mitrea elleni bűnvádi eljárás beindítását. Traian Basescu ez év januárjában kérte Teodor Melescanu ideiglenes igazságügyi minisztert, indítsák be a bűnvádi eljárást nyolc volt és jelenlegi tárcavezető ellen. Az érintettek: Adrian Nastase, Miron Mitrea, Tudor Chiuariu, Paul Pacuraru, Nagy Zsolt, Victor Babiuc, Codrut Seres és Traian Decebal Remes. /DNA-meghallgatáson Mitrea. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./

2008. március 1.

Catalin Marian Predoiu párton kívüli ügyvéd az új igazságügyi miniszter, február 29-én letette az esküt. Az igazságügyi tárca már tavaly december elején megürült Tudor Chiuariu lemondása következtében. A kormányfő több személyt is javasolt saját pártjából a tisztség betöltésére, de Traian Basescu államfő nem értett egyet kinevezésükkel. /Ferencz Csaba: Letette az esküt az új igazságügyi miniszter. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 1./

2008. július 24.

Megkezdte működését az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség, a „drága ANI”, ahogy az államfő becézte megalakulása előtt a román nyelvű megnevezés betűszavait használva. Az intézmény a szó szoros értelmében drágának bizonyult, ugyanis több mint egyéves fennállása alatt csak költségeket és botrányt produkált, eredményt nem. Kétévi politikai csatározás után Románia legnagyobb megvalósításaként említhette az Európai Bizottság jelentése az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) „operábilissá tételét”. A Feddhetetlenségi Ügynökség Monica Macovei egykori igazságügyi miniszter ötletének eredménye. Az intézmény működéséről szóló törvény elfogadása már utódjának, a liberális Tudor Chiuariunak köszönhető. A mintegy 200 ezer személyt, akire a nyilatkozattételi kötelezettség vonatkozik, ellenőrizni lehetetlen különösen, hogy az ANI keretében mindössze 42 feddhetetlenségi ügynök állt munkába, ráadásul nem működik az integrált számítógépes rendszer sem. /Sz. L. : Működik a „drága ANI”? = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./


lapozás: 1-24




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998