udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 13 találat lapozás: 1-13
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Vlad, Tudor

1995. október 17.

Bodor Pál írásában /Történelmi ki kicsoda vadkeleten/ ahhoz fűzött megjegyzéseket, hogy Funar polgármester Mátyás király szobrát Kolozsvárról Vajdahunyadra akarja száműzni. Kit érdekel az uralkodók eredete, jegyzi meg Bodor Pál. Basarab vajda feltehetőleg kun volt, ez mit sem von le román történelmi érdemeiből. Mihai Viteazul eredete sem tisztázott, akad eretnek román történész, aki szerint görög zsoldosvezér volt. Az egyesítő A. I. Cuza fejedelem félig görög, a múlt század eleji felkeléseket szervező Elefteria vagy az 1821-es szabadságmozgalom mártírja, Tudor Vladimirescu görög származású, Eminescu lengyel, Caragiale albán származású, de Coresi diakónus sem volt román. Azonban ez nem von le semmit érdemükből. /168 Óra (Budapest), okt. 17./

2000. május 24.

A millennium jegyében, Jókai Mór születésének 175. évfordulója tiszteletére rendeztek ismét képzőművészeti vetélkedőt a Kárpát-medence gyermekeinek Budapesten. Kolozs megyéből a Báthory és az Apáczai líceumok, a Süketnéma iskola, a zsoboki Bethesda Gyermekotthon, valamint a tordai Andrei Muresanu és Tudor Vladimirescu líceumok növendékei vettek részt a versenyen. Hasonló rendezvényekre 1996 óta nem került sor. Az idei vetélkedő sajátossága, hogy Jókai személyisége révén az irodalom és a képzőművészet találkozott. A hazai mezőnyben a legtöbb díjat, tizenkettőt, és két különdíjat is a zsobokiak hoztak haza. A báthorysok négy, az apáczaisok két díjjal gazdagították iskolájuk hírnevét. /Toll és ecset. Kárpát-medencei gyermekrajzpályázat. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./

2000. szeptember 13.

Baptista imaház épül Csíkszeredában, a Tudor Vladimirescu utcában. Hat éve, hogy megjelentek a baptista egyház képviselői a városban, azóta 30 aktív tag csatlakozott a helyi közösséghez. Számukra készült el alig négy hónap alatt a közösségi otthon, amely alkalmas arra, hogy befogadja az egyre gyarapodó gyülekezetet. A helyi imaház a Romániai Baptista Szövetség segítségével épült, az országban ez a negyvenedik ilyen típusú imaterem. Az építkezést az amerikai baptista közösség finanszírozta, és a kivitelezéshez is hozzájárultak az Amerikából érkezett "vendégmunkások". A nyár folyamán olyan hívők érkeztek az Egyesült Államokból, akik nyári szabadságukat áldozták arra, hogy a helyiek segítségére legyenek. Gondjuk van a kallódó gyermekekre, számukra szervezték meg az új imaházban a Mosoly klubot. /Baptista imaház Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 13./

2003. október 15.

Zavaros érveléssel akadályozza a prefektúra, hogy Marosvásárhelyt az egykori Kossuth Lajos utca visszanyerje eredeti nevét. Megpróbálják megmagyarázni a minden eszközzel románizáló törekvések bizonyítványát. Kossuth Lajos soha nem járt Vásárhelyen, érveltek. Ez igaz. Azonban például II. Rákóczi Ferencnek, akit éppenséggel Erdélyország fejedelmévé iktatott be a Marosvásárhely tartott országgyűlés, szintén nincs utcája jelenleg Marosvásárhelyen! Ahogyan nincs Aranka Györgynek sem, aki annak idején itt hozta létre s működtette az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaságot. Nincs utcája a városban (pedig volt jó ideig) Kazinczy Ferencnek sem, aki itt jártában megcsodálhatta a Teleki Téka kincseit, Tolnai Lajosnak és Petelei Istvánnak sem, akik tollukkal írták be nevüket a magyar irodalom történetébe. Sem Tudor Vladimirescu, sem Cuza Voda nem járt soha Vásárhelyen - és mégis neveztek el utcát róluk. "Etnikai feszültséget" okozhat és "érzékenységet" sérthet, ha egy szép napon Kossuth Lajos nevét olvashatjuk az utcanévtáblán - kongatják a vészharangot prefektusi berkekben. Amikor egyszer estéről reggelre eltüntették Marosvásárhelyt a hagyományos utcaneveket; amikor ismét meg ismét bemázolták a város magyar nevét - akkor nem aggódott senki, hogy esetleg "etnikai feszültséget" okoz az ilyesmi? /Nagy Pál: Csak kérdem tisztelettel. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 15./

2004. november 19.

Jótékonysági koncerttel és képzőművészeti aukcióval támogatja parókiája építését a Bihar megyei Gyanta református egyházközsége. Az új papilak építésének gondolata összefügg az 1944. szept. 25-i gyantai vérengzéssel. A román hadsereg Tudor Vladimirescu hadosztályának katonái 43 helybéli magyar lakost és két magyar katonát mészároltak le, ekkor perzselték fel a református parókiát is. A vérengzés legfiatalabb áldozata a kétéves Antók Juliánna volt, legidősebb pedig a 71 éves Köteles István. A román nemzetiségű Togyinka Lajos az egyik szomszédos faluból nősült be Gyantára. Szólt a katonáknak, hogy ő román, erre kiállították a kivégzendők sorából. „De ott van a feleségem és a két gyermekem...” – próbálta menteni övéit az édesapa. „Ők is románok?” – kérdezték a katonák. „Nem, ők magyarok”. „Akkor ők ott maradnak” – hangzott a tiszt, Bride válasza. „Akkor visszaállok közéjük” – mondta Togyinka, és feleségével, valamint 17 és 13 éves fiával együtt őt is agyonlőtték. A történtek évtizedeken keresztül tabutémának számítottak, míg 2000-ben megszervezték az első megemlékezést a faluban. Idén a gyülekezet emléket állított a vérengzés áldozatainak, jelezte Soós József lelkész. A gyülekezet elhatározta: az 1944 őszén felperzselt parókiáját is újraépíti. Az 1900-as évek elején Gyantát még 1500-an lakták, a faluban ma 250 református, 20 baptista és 2-3 római katolikus él. /Benkő Levente: Gyanta, félelmek nélkül. = Krónika (Kolozsvár), nov. 19./

2006. június 19.

A Nagy-Románia Párt tizenöt évvel ezelőtt, 1991. júniusában alakult meg, kezdeményezője Eugen Barbu író, Mircea Musat történész és Corneliu Vadim Tudor újságíró volt, a decemberi fordulat előtt mindhárman a szekuritáté Saptamana című szócsövének vezető munkatársai. Előbbi kettő meghalt, a szélsőséges sovén-nacionalista párt hangadó vezére mindmáig C.V. Tudor (jelenleg a szenátus alelnöke is). Az évfordulós rendezvénysorozat Bukarestben tetőzött június 17-én, cirkusz és operett egyvelegére emlékeztető jelenetekkel, többek között C.V. Tudor Hitlerre és Ceausescura emlékeztető, fennkölt bevonulásával, úgyszintén régi rögeszméjének idézésével, miszerint rövidesen ő lesz Románia elnöke. A Romania Mare június 16-i számának szalagcíme: Románia jelenkori történetének legpatriótább, legigazságosabb pártja 15 éves – éljen sokáig! Az önköszöntőből: „A NRP dicsőséges történetét elnökének ragyogó szellemisége hatja át. Ez a párt 15 éven át védte a hazát minden veszély ellen. A harc élén C.V. Tudor, a vitézek között legvitézebb politikus áll, ő vezeti pártját győzelemről győzelemre.” Tricolorul (a párt napilapja), június 15.: „Tizenöt évvel ezelőtt született meg ez a legtisztább és legszebb párt, nem hiába, hogy országunk nevét viseli. Meggyőződésünk, hogy ha élne Mihai Eminescu, Mihai Viteazul, Tudor Vladimirescu, mindhárman tagjai lennének pártunknak.” Barabás István közölt néhány korábbi adatot. Romania Libera, 1992. június 5.: Miután birtokába jutott a féltve őrzött titoknak, a szerkesztőség leközölte Eugen Barbu és C.V. Tudor levelét, amelyben kérték Ion Iliescu elnököt és Petre Roman kormányfőt, járuljanak hozzá a Romania Mare hetilap beindításához, ez segítségükre lesz az ellenzék felszámolásában, a magyar veszély elhárításában. – A Nagy-Románia Párt 15 éve követeli az RMDSZ betiltását, vezetőinek kitoloncolását az országból. 1997. szeptember 12-én a kolozsvári Avram Iancu-ünnepség keretében C.V. Tudor a nagygyűlés szónoki emelvényén a tömeg ujjongása közepette darabokra tépte dr. Csapó Józsefnek a Székelyföld autonómiájára vonatkozó tervezetét. Legújabban a Tricolorul június 15-i számában hívja fel a figyelmet, hogy dr. Csapó József június 18-án Gyergyóditróban az autonómia révén el akarja csatolni Erdélyt Romániától. /Barabás István: Nagy-román önünneplés. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

2006. július 4.

A Demokrata Párt felvállalta a múlt héten, Marosvásárhelyen a Tudor Vladimirescu és az 1989. December 22. negyedet összekötő út megépítését támogató referendum kiírását szorgalmazó demonstrációt – mondta többek között Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere, a Demokrata Párt megyei elnöke. Az RMDSZ-t viszont politikailag dorgálta meg a polgármester, mondván, ellenszavazatuk politikai erődemonstráció volt. A referendumot elvetette a tanács, ennek ellenére Florea nem mond le arról, hogy a városlakók véleményét megkérdezze. Frunda György szenátor sürgette a magyar nyelv használatát a tanácsüléseken. Erről Dorin Florea kifejtette: „Meggondolatlan és illetlen gesztus lenne, ha magyarul beszélnének a tanácsülésen.” Románia alkotmánya kimondja, hogy az ország egységes nemzetállam. Nem a székelyföldiek „agyával” kell e témát megközelíteni – jelentette ki. /(vajda): Politikai offenzívát indít Dorin Florea. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 4./ Emlékeztető: Marosvásárhely lakosságának közel fele magyar.

2006. július 12.

Új folyóirat jelent meg ME.dok címen, Média – Történet – Kommunikáció alcímen Kolozsváron. Első, júniusi számában Cseke Péter főszerkesztő Beköszöntő című írásában jelezte, médiatudományi szakfolyóiratot indítanak. „Az önálló Médiatudományi Tanszék kiépítésének reménységével. Egy majdani Sajtótudományi Kutatóközpont megteremtésének igényével.” A kiadvány egyik szerkesztője, Botházi Mária elmondta: A ME.dok című médiatudományi folyóiratot a BBTE újságíró szakának doktorandusai hozták létre a kutatómunkát irányító Cseke Péter professzor segítségével. A szakon működő Medea Egyesület szakkollégiumának kiadványa várhatóan egy tanévben kétszer jelenik majd meg. Céljuk a jelenkori romániai magyar újságírás helyzetének feltérképezése, a sajtótörténeti kutatások bemutatása. Az Aula rovat egy elismert professzor, médiaszemélyiség aktuális jelenségeket magyarázó előadásának szövegét hozza, a Szóközök a kommunikáció problémáira reflektál, a ME.diárium sajtótörténeti írásokat közöl, a Kamera a vizuális világot vizsgálja, a ME.teória a médiaelméleté, a Hátlap a legújabb, sajtóval, kommunikációval, médiával kapcsolatos kiadványokat recenzálja. A ME.dok szerkesztőbizottsága: Bernáth László (Budapest), Bodor Pál (Budapest), Marian Petcu (Bukarest), Reinhold Stipsits (Bécs), Szabó Zsolt (Kolozsvár), Tudor Vlad (USA). Főszerkesztő: Cseke Péter. Szerkesztő: Botházi Mária, Győrffy Gábor. Olvasószerkesztő: Buzogány Klára. Borítóterv, tipográfia: Könczey Elemér. /Köllő Katalin: ME.dok – új sajtókiadvány a piacon. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./

2008. február 4.

Rendkívüli sajtótájékoztatón mutatta be Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármester a Hargita megye székhelyén használandó új típusú utcanévtáblák látványterveit, amelyek feltüntetik adott esetben a névadó személyiség születésének, illetve elhalálozásának dátumát is, továbbá a város címere is. A közelmúltban viták zajlottak az utcanevek megváltoztatásáról. Constantin Strujan prefektus kifogásolta a Szász Endre utcanevet. A prefektus azért kifogásolta, mert Szász Endre nem Csíkszeredában élt és alkotott. „Ha így gondolkodunk, akkor mihez kezdjünk a Nicolae Balcescu, Mihail Sadoveanu vagy Tudor Vladimirescu utcaneveinkkel, mert ezek a személyiségek, nemcsak hogy nem Csíkszeredában éltek és tevékenykedtek, de életükben még csak nem jártak ebben a városban” – fogalmazott a polgármester. „Szász Endre Csíkszeredában született, Márton Áron pedig a róla elnevezett gimnáziumba járt” – zárta a vitát Ráduly. /Horváth István: Balcescu utcai „vita” Csíkban. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./

2008. augusztus 1.

Emléktábla-avatással kezdődtek július 31-én a Csíkszeredai Városnapok. A magyar főkonzulátus épületén leplezték le dr. Pál Gábor emléktábláját, és ezzel adósságot rótt le a város, továbbá elégtételt kapott az egykor köztiszteletben álló, de politikai megaláztatásokat megélt közéleti személyiség. A múltba való visszatekintés, az előttünk járt személyiségek és megvalósításaik számbavételének fontosságát hangsúlyozta Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere. Pál Gábor egykori házán felavatták a Dóczy András által készített márványtáblát és Sárpátky Zoltán domborművét. A polgármester ígéretet tett, hogy ez év októberében, dr. Pál Gábor halálának negyvenedik évfordulóján az egykori Gyakorlótér, mai Tudor Vladimirescu utcát róla fogják elnevezni. Az ünnepségen Hajdú Gábor ügyvéd, volt szenátor, a Csíki Magánjavak visszaszerzéséért küzdő közéleti személyiség idézte fel nagy elődjének alakját. Pál Gábor személyisége a következetes kitartás, a nép iránti elkötelezettség példaképe – mondotta. Pál Gábor az Országos Magyar Párt keretében küzdött a kisebbségbe szorult magyarságért, valamint a Csíki Magánjavak visszaszerzéséért. Azóta Pál Gábornak igazságot szolgáltattak, de a Csíki Magánjavak nem nyert igazságszolgáltatást a mai napig sem – emlékeztetett Hajdú Gábor. Apor Csaba elmondta, elégtételt jelent a családnak a mostani megemlékezés, szeretnék nagyapjuk szellemi hagyatékát kiadni. /Takács Éva: Csíkszeredai Városnapok – Dr. Pál Gábor emléke előtt tisztelegtek. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 1./

2008. október 9.

A Máramaros megyei Majszin, valamint a Beszterce-Naszód megyei Borgóprund helység mártírtelepüléssé nyilvánításáról fogadott el törvényt október 8-án a képviselőház. Az alsóház nem vetette el annak gondolatát, hogy a második világháborúban véráldozatot adó más, magyar és német helységek is hasonló megtiszteltetésben részesüljenek. A nacionalista hangvételű vitában a felszólalók többsége támogatta a két észak-erdélyi helység, Majszin, illetve Borgóprund mártírrangra emelését. „Nemcsak az 1940. szeptemberi magyar bevonulás, illetve az 1944. őszi visszavonulás során különféle atrocitásokban szenvedett román falvak, hanem olyan magyar és német lakosságú helységek előtt is lehet és kell tisztelegni, amelyeknek ártatlan és kiszolgáltatott lakói ugyanúgy megszenvedték az atrocitásokat. Ide tartozik például Szárazajta, Csíkszentdomokos, Gyergyóremete, Gyanta és Egeres is” – mondta el a Krónikának a vitán felszólaló Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője. Emlékeztetett: az RMDSZ összeállított egy erre vonatkozó törvénytervezetet, amelyet azonban már nem lehet előterjeszteni, a közelgő választási kampányra való tekintettel a parlament bő egy héten belül befejezi munkáját. Az RMDSZ elképzelése összhangban áll a Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője és a jogi bizottság elnöke, Florin Iordache javaslatával, miszerint átfogó törvényben minden olyan helységet mártírtelepüléssé kellene nyilvánítani, ahol az 1940 és 1944 közötti időszak háborús eseményei vagy utóeseményei során a bevonuló fegyveresek polgári személyeket öltek meg. 1944. október 10-én a Beszterce-Naszód megyei Borgóprundon a visszavonuló magyar csapatok hét polgári személyt lőttek agyon. Október 14-én a visszavonuló magyar katonák Majszinban 39 román és három zsidó munkaszolgálatost lőttek le, akikről azt feltételezték, hogy partizánakciót terveznek. Traian Basescu államfőnek kell még ellenjegyeznie a Majszint és Borgóprundot vértanúhelységgé nyilvánító törvényt, a jogszabály a Hivatalos Közlönyben való megjelenése után a két falu kifüggesztheti a „Mártírtelepülés” – feliratú táblát. 1944 őszén többtucatnyi észak-erdélyi helységben történt magyarellenes atrocitás. A leghírhedtebb vérengzések közé tartozik az 1944. szeptember 26-i szárazajtai mészárlás, amelynek során tizenegy helybéli magyar lakost agyonlőtt, kettőt pedig lefejezett a Maniu-gárda. Ugyanez a szabadcsapat október 8-án Csíkszentdomokoson tizenhárom magyar személyt lőtt agyon. A magyarellenes atrocitások során a Tudor Vladimirescu hadosztály a Bihar megyei Gyantán 47, a szomszédos Kishalmágyon hat magyar civilt, köztük nőket és gyermekeket lőtt agyon. Magyarremetén 35 magyar polgári személyt gyilkoltak meg a román csapatok, a Kolozs megyei Egeresen pedig a Maniu-gárda 13 magyar munkást lőtt agyon. Az RMDSZ 1995 októberében már előterjesztett egy törvénytervezetet Egeres, Csíkszentdomokos, Szárazajta, Gyanta és Magyarremete mártírtelepüléssé nyilvánítására, ezt azonban elutasították. /Benkő Levente: A magyaroknak is gyógyír kell. = Krónika (Kolozsvár), okt. 9./

2009. február 17.

A magyar nyelvhasználat hiányát kifogásolja Marosvásárhelyen a Civil Elkötelezettség Mozgalom. A szervezet nyílt levélben szegezte Dorin Florea polgármesternek kérdéseit: miért nem kerültek magyar nyelvű közhasznú és tájékoztató jellegű feliratok a Tudor Vladimirescu negyedben nemrég megnyitott munkaponton, az itt dolgozó alkalmazottak miért nem tudnak válaszolni a magyar adófizetők nyelvén és miért nincsenek magyar nyelvű feliratok sem kifüggesztve? A szervezet figyelmeztet: az irodában elhelyezett egynyelvű táblák diszkriminálják a város magyar lakosságát. /A kétnyelvűséget kérik számon Dorin Floreatól. = Krónika (Kolozsvár), febr. 17./

2009. december 3.

A Székelyföld kulturális folyóirat szerkesztősége a csíkszeredai Tudor Vladimirescu utca 5. szám alá költözött, december 3-án nyitják meg az új székház kapuit. Ez alkalomból bemutatják a 2010-es Székelyföld Évkönyvet, ugyanakkor Márton Árpád-kiállítással nyitják meg az épületben kialakított Székelyföld Galéria Stúdió-termét. /Székházavató a Székelyföldnél. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 3./


lapozás: 1-13




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998