udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Tuduka Oszkár

2000. május 18.

Máj. 16-án Nagyváradon Bihari Sándor-emlékestet tartott a komponista születésének 100. évfordulója alkalmából a Varadinum vonósnégyes. Bihari Sándor 1900-ban született, tanítóképzőt végzett. Hosszú esztendők során zenét tanított, majd kórust vezetett. Már a húszas években jelentek meg vonósnégyesei. Számos énekkari műve jelent meg. Az ötvenes években Földi Janka szövegére operát írt, a székely népballada ihlette Kádár Katát. /Tuduka Oszkár: Bihari Sándor-emlékest. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 18./

2000. május 19.

Nagyváradon a Varadinum keretében ökumenikus istentiszteletet tartottak máj. 17-én, az evangélikus templomban. Mátyás Attila evangélikus lelkész prédikációja után Tempfli József római katolikus megyés püspök II. János Pál 2000. évi üzenetét tolmácsolta: a nyitottságról, arról, hogy le kell dönteni minden válaszfalat az emberek között, mert ez az esztendő az önvizsgálat éve. A Királyhágómelléki Református Egyházkerületet képviselő Csűry István generális direktor szerint: "A magyar ember akkor tud tovább élni, ha tudja, ugyanolyan vérből teremtetett, mint a többi nemzet..." Pap Gy. László unitárius lelkész következett, majd a baptista gyülekezet nevében Bokor Barnabás. /Balla Tünde, Tuduka Oszkár: Jubileumi ünnepség az evangélikus templomban. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 19./

2000. május 26.

Aniszi Kálmán Budapestre áttelepült erdélyi író legújabb könyve Mintha már virradna címen jelent meg. A vele készült interjúban életéről vallott. A Bihar megyei Nagykakucson /régebbi nevén: régente Magyarkakucs/ született 1939 októberében. A századfordulón mindössze néhány román család élt a faluban, mára a lakosság fele román. Tíz éve nincs magyar nyelvű oktatás a faluban, a református lelkipásztor fogja össze a helybéli magyarságot. Nagyváradon lett szakmunkás, a városban dolgozott, közben esti líceumba járt. A város akkor még zömmel magyar volt. Tuduka Oszkár tanára ismertette meg vele a magyar irodalmat. Aniszi Kálmán esti úton elvégezte az egyetemet. A kolozsvári Igazsághoz került, emellett a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán filozófiát, filozófiatörténetet és esztétikát tanított. Közel egy évig két lovon ültem egyszerre: újságot írtam és tanítottam. Aztán 1971 őszén többször berendelték a megyei pártbizottsághoz, felszólították, hogy legyen a Művelődési és Művészetügyi Osztály munkatársa. Hat hónapi győzködés után határozottan kijelentette: nem vállalom. Egyszercsak kocsit küldtek érte a szerkesztőségbe, bevitték a megyei pártbizottságra, ahol bemutatták, mint új kollégát. Évek múlva tudta meg, hogy Rácz Győző egyetemi tanár maga szemelte ki és ajánlotta be maga helyett Aniszit, mert a felső pártvezetés meg őt jelölte ki a Korunk főszerkesztői székébe Gáll Ernő helyett, aki nem volt hajlandó nemtelen kompromisszumokra. Az ott eltöltött néhány év Aniszi életének legnehezebb időszaka volt. Az Utunk, a Korunk, a magyar színház és opera ideológiai irányítása tartozott hozzá. A cenzorok elolvasták a megjelenés előtt álló említett lapok kefelevonatait, majd észrevételeikkel jelentkeztek Aniszinál. Úgy emlékszik vissza, hogy vitázott a cenzorokkal és több kéziratot megmentett. Végül felmentették tisztségéből. A Képzőművészeti Főiskolán tanított, ahol 1985-ben végleg megszűnt a magyar nyelvű oktatás. Átmentem a Korunk folyóirathoz, ahol a filozófia rovatot szerkesztette. - Aniszi hangsúlyozta, hogy a románok nem hagytak fel románosítási tervükkel. "Miután a határ menti és a belsőbb sávokat elözönlötték, felhígítva a magyar lakosságot, most a Székelyföldet készülnek megszállni." Aniszi Magyarországra költözve a Zrínyi Kiadó felelős szerkesztőjeként vonult nyugdíjba. Egy időben filozófiatörténetet tanított Miskolcon, a Bölcsészeti Egyesületnél. Úgy érzi, hogy fel kell hogy dolgozza mindazt, amit átélt. "Budapesten élek, de lélekben Váradon, Kolozsvárt, Erdélyben vagyok otthon." Főleg az erdélyi magyarság sorsproblémái foglalkoztatják, össznemzetben gondolkodik. /Gittai István: "Össznemzetben gondolkodom, érzek" = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 26./

2000. november 14.

1998-ban vette át Berkesi Sándor a Partiumi Keresztény Egyetem zenepedagógiai és egyházzenei szakának főiskolai hallgatóiból alakult énekkar vezetését. A debreceni egyetem docense művészi ihlettel formálta egységessé az együttest, hogy az bel- és külföldi pódiumokon egyaránt megállhassa a helyét. Az énekkar legutóbb meghívást kaptak a Bartók Rádióhoz. Nov. 11-én érkezett meg Budapestre a Partiumi Keresztény Egyetem 38 tagú vegyes kara. Az énekkar júliusban vett részt a debreceni Nemzetközi Kórusfesztiválon, ahol a Bartók rádió különdíjával jutalmazták őket. Berkesi Sándor Liszt-díjas karnagy vezényletével a rádióhallgatók élő adásban élvezhették a vegyes kar kiváló teljesítményét. A koncertet hangfelvételen is rögzítették. A nagyváradi énekkar budapesti templomokban is bemutatkozott. /Tuduka Oszkár: Váradiak a Bartók rádióban. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 14./

2001. szeptember 6.

Javarészt Bach-művekből összeállított barokk muzsikával örvendeztette meg hallgatóságát Kristófi János, Nagyvárad jeles orgonaművésze szept. 4-én az evangélikus templomban. Műsorát J. S. Bach G-dúr Prelúdiumának és Fúgájának előadásával nyitotta meg. Az evangélikus templomban nemrég megindult klasszikuszene-sorozat eddigi fénypontja volt Kristófi orgonaestje. /Tuduka Oszkár: Kristófi János orgonaestje. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 6./

2001. szeptember 8.

Javarészt Bach-művekből összeállított barokk muzsikával örvendeztette meg hallgatóságát Nagyvárad jeles orgonaművésze szept. 4-én az evangélikus templomban. Műsorát J. S. Bach G-dúr Prelúdiumának és Fúgájának előadásával nyitotta meg. Az evangélikus templomban nemrég megindult klasszikuszene-sorozat eddigi fénypontja volt Kristófi orgonaestje. /Tuduka Oszkár: Kristófi János orgonaestje. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 6./

2005. január 24.

„Szép, erős és egységes a magyar kultúra” – vélekedett Markó Béla államminiszter, az RMDSZ országos elnöke január 22-én, a magyar kultúra ünnepén, Nagyváradon. Markó Béla utalt a decemberi magyarországi népszavazást követő megbántódásokra. Sokan megharagudtak egymásra és úgy gondolják nem egységes a magyarság, Markó szerint azonban a politikát el lehet marasztalni ezért, de a nemzetrészeknek nem szabad egymásra haragudniuk. Kettős, sőt többszörös állampolgárokkal van tele a magyar kultúra és történelem, ilyen a Himnusz írója, Kölcsey és Kosztolányi is, akinek Édes Anna című regénye dramatizált változatát a marosvásárhelyi teátrum magyar tagozata mutatta be Nagyváradon január 22-én. „Ha északra nézek ott van Ady, ha délre, Arany, s ha keletre, Tamási Áron. Szeressük egymást és ezt a szép és egységes, erős kultúrát, amit elődeink teremtettek “ – fogalmazott Markó Béla. Hozzátette: „Kormányon lévén, az erdélyi magyarság a romániai kultúra részévé szeretné tenni a sajátját, merthogy a kultúra nem elválaszt, hanem összekapcsol. Összekapcsol minket magyarokat egymással és más nemzetekkel, így a románsággal is.” A Magyar Kultúráért díjakat Lakatos Péter RMDSZ-elnök, parlamenti képviselő nyújtotta át az idei kitüntetetteknek. Emlékplakettet vehetett át Péter I. Zoltán, nagyváradi városvédő munkájáért, Deák Árpád képzőművész, a keresztény értékek ápolásáért pedig a Posticum Római Katolikus Ifjúsági Központot tüntették ki. Díszoklevéllel méltatták Mogyoróssy István színművészt, dr. Kéri Gáspár fogorvost érmelléki hagyományőrző munkájáért, Tuduka Oszkár magyartanárt és az élesdi képzőművészeti alkotótábor munkaközösségét. Életmű-díjat kapott dr. Jósa Piroska orvos közösségépítő tevékenységéért és Szombati Gille Ottó, nyugalmazott rendező is. /Magyar Kultúra Ünnepe Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./

2008. október 10.

Michael Haydn, Wenzel Pichl és Karl Ditters von Dittersdorf – mindhárom zeneszerző élt és alkotott Nagyváradon, tájékoztatott Thurzó Zoltán zongoraművész, aki fellép a nagyapja, Thurzó Sándor helytörténész kezdeményezésére immár ötödik éve megszervezett őszi fesztiválon. A korukban európai hírű művészeket Patachich Ádám akkori nagyváradi katolikus püspök hívta Nagyváradra, ahol a most zajló fesztiválon egy-egy estet szentelnek mindhármuknak. A rendezvény Haydn-esttel kezdődött a bazilikában október 5-én, Pichl-darabokkal folytatódott 8-án a Barátok templomában, az október 19-ére időzített Dittersdorf-koncerten pedig Váradon eddig még nem játszott műveket szólaltatnak meg a Szent László-templomban, ahol Tuduka Oszkár zenetörténész tart bevezetőt. /Egyházzenei fesztivál Váradon. = Krónika (Kolozsvár), okt. 10./


lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998