udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 29 találat lapozás: 1-29
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Turcsány Péter

1997. március 13.

Erdély-szerte méltósággal ünnepelte a magyarság március 15-ét. Az 1989-es decemberi változás után az idén első ízben valóban felszabadultan adózhatott nemzeti közösségünk az 1848-as magyar forradalom és szabadságharc hőseinek, úgy, hogy a megemlékezéseken a román kormány, a demokratikus pártok helyi képviselői, a románság képviselői is jelen voltak. Az új körülményeket, a végre megváltozni látszó mentalitást, a román-magyar kézfogás és történelmi megbékélés szellemét tükrözte Victor Ciorbea kormányfő román és magyar nyelven felolvasott ünnepi üzenete, amelyet az ünneplők lelkes tapsa fogadott mindenütt. Markó Béla szövetségi elnök a központi rendezvényen, a székelyudvarhelyi ünnepségen a kéznyújtás ünnepének is nevezte március 15-ét, őszinte szándékaink felmutatása és nem a bezárkózás, a befelé fordulás ünnepének. Mint mondotta: "Sanda szándék nélküli kéznyújtás és kézfogás csakis egyenlők között lehetséges, csakis egymást egyenértékűnek tekintő nemzetek vagy közösségek nyújthatnak egymásnak testvérkezet, ahogy azt egykor Petőfi Sándorék szorgalmazták." S ha azt még nem állíthatjuk, hogy "a jognak asztalánál" máris "egyaránt foglal helyet" mind, aki itt él, azt elmondhatjuk, és el is kell mondanunk, hogy a történelem most ismét esélyt kínál nekünk, és rajtunk is múlik, miként használjuk ki ezt az esélyt. "Az RMDSZ összefogása a román demokratikus erőkkel példaértékű lehet - mondotta Markó Béla -, mert ily módon megteremtődött az igazságtalanságok, méltánytalanságok és egyenlőtlenségek felszámolásának lehetősége... Nagy feladatunk van és nagy felelősségünk. Ami eleinknek nem sikerült, nekünk most sikerülhet, demokráciát teremteni az egész ország számára, és igazi egyenjogúságot a romániai magyarság számára. El kell következnie végre a román és a magyar nemzet megbékélésének... Ha kezet nyújtunk egymásnak, Európa is kezet nyújt nekünk." A székelyudvarhelyi ünnepi népgyűlésen Birtalan Ákos turisztikai miniszter olvasta fel román és magyar nyelven Victor Ciorbea miniszterelnök üzenetét. Ünnepi beszédet intézett a jelenlévőkhöz Törzsök Erika, a HTMH elnökhelyettese, Szőcs Ferenc, Magyarország bukaresti nagykövete, aki háromnapos Hargita megyei látogatását Székelyudvarhelyen kezdte meg, Verestóy Attila Hargita megyei szenátor, aki tájékoztatta a részvevőket, hogy a kormány megváltoztatta az előző kabinet döntését a csereháti építkezésre vonatkozóan. A magyarországi vendégek közül köszöntötte az ünneplőket Demeter Ervin országgyűlési képviselő az MDF részéről, Tirts Tamás Orbán Viktornak, a FIDESZ elnökének üzenetét tolmácsolta, az MSZP nevében pedig Fedor Vilmos képviselő üdvözölte a többezer főnyi gyülekezetet. Szász Jenő polgármester felolvasta Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke üzenetét, és az egyházak képviselőinek nevében szólt a tömeghez Tamás József, a Székelyföld új katolikus segédpüspöke. - Marosvásárhelyen idén is mintegy nyolc-tízezer ember gyűlt össze a székely vértanúk emlékművénél. Tonk Sándor történész, Fodor Imre polgármester mondott beszédet, Lukácsy Szilamér a Bolyai Egyetem mellett mellett állt ki, Zonda Attila, Maros megyei RMDSZ-elnök kórházból küldött levelét Kincses Előd olvasta fel. - Nagyváradon Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke beszédében a magyarság jelenlegi igényeiről szólt. - A székelyföldi városokban mindenütt népes megemlékezésekre került sor. Szép ünnepség színhelye volt Csíkszereda és a közelében levő Nyergestető. Sepsiszentgyörgyön több ünnepség is volt, a város stadionjában 15-20 ezer ember gyűlt össze. - Brassóban több rendezvényen emlékeztek az 1848-as szabadságharcra, Ion Ghise polgármester is megjelent az ünnepségen. - Nagyenyeden Horatiu Iosan polgármester is beszédet mondott. Rácz Levente emlékeztetett: második esztendeje a város főterén megkoszorúzhatják Széchenyi István emléktábláját és az "1949. január 8." feliratú márványtáblát. Azon védtelen és ártatlan nagyenyedi polgárok emlékét őrzi ez a tábla, akiket megöltek ezen a napon a városba bevonuló lázadó csapatok. Az RMDSZ-székházban Győrfi Dénes, a Bethlen Gábor Kollégium főkönyvtárosa emlékezett márc. 15-re. - Márc. 15-én Temesvár magyarság a szabadfalui Petőfi-emlékműnél gyülekezett, jelen volt Gehorghe Ciuhandu, Temesvár polgármestere is. Toró T. Tibor, Temes megye RMDSZ-elnöke köszöntötte a megjelenteket, dr. Bárányi Ferenc képviselő mondott beszédet. - Nagybányán Dávid Lajos újságíró, a Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület elnöke és Szaniszló József, Nagybánya alpolgármestere emlékezett márc. 15-re. - Vajdahunyadon az RMDSZ székházban batyus fogadás volt, Csernakeresztúron a Hagyományőrző Csoport rendezte az ünnepséget. - Désen az Oroszlános Honvéd Emlékműnél koszorúztak, többek között Barabási Ferenc RMDSZ-elnök méltatta márc. 15-e jelentőségét. - Gyergyószentmiklóson a Petőfi-szobor köré gyűlt az ünneplő lakosság. Este gyertyás felvonulás következett, a hősök síremlékéhez vonultak, ahol Turcsány Péter budapesti költő szavalta el Székelyföldről írott Ki népei vagytok? című versét. - Felszabadultan ünnepelte március 15-ét Szatmárnémeti, Kézdivásárhely, Déva, Csernakeresztúr, Balánbánya, Csíkdelne, Csíkszepvíz és több más erdélyi város és község magyarsága is. Az ünnepségeken az RMDSZ helyi vezetői, önkormányzati tisztségviselői mellett sokhelyütt jelen voltak a román demokratikus pártok, valamint a helyi hatóságok képviselői. Valahányszor felolvasták román és magyar nyelven, a részvevők lelkes tapsa fogadta Victor Ciorbea miniszterelnök március 15-e alkalmából a romániai magyarsághoz intézett üzenetét. - Egyedül Kolozsváron volt magyarellenes összejövetel, Funar szervezésében. A kolozsvári magyarok azonban méltóságteljesen ünnepeltek. A Farkas utcai református templomban az ökumenikus istentiszteletet dr. Csiha Kálmán református püspök igehirdetése nyitotta meg, majd a római katolikus, unitárius és adventista egyházak képviselői után Boros János megyei RMDSZ-elnök üdvözölte a megjelenteket. Rövid ünnepi műsor után az ünneplő közönség az Avram Iancu utcába vonult, ahol koszorúzási ünnepségre került sor Petőfi Sándor emléktáblájánál. Itt Buchwald Péter alprefektus román és magyar nyelven tolmácsolta Victor Ciorbea március 15-i üzenetét. Méltatták az ünnepet román és magyar nyelven Eckstein-Kovács-Péter szenátor, Kónya Hamar Sándor és Mátis Jenő képviselők. Az emléktáblára felkerült a Kolozs megyei RMDSZ és a Magyar Köztársaság koszorúja. Este, az Állami Magyar Operában a Kodály- emléknapok zárókoncertjével ért véget a március 15-i ünnepség, amelyen részt vettek az RMDSZ országos vezetői, Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, az Ügyvezető Elnökség tagjai, az RMDSZ parlamenti képviselői, önkormányzati tanácsosai, a városi és megyei szervezet vezetői. - Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének tagjai több ünnepi megemlékezésen vettek részt március 14-én és 15-én. Takács Csaba ügyvezető elnök Brassóban és Kolozsváron, dr. Kötő József oktatás-, művelődés- és egyházügyi ügyvezető alelnök Máramarosszigeten és Kolozsváron, Nagy Zsolt ifjúsági alelnök Aradon, Székely István Önkormányzatokért és területi szervezetekért felelős alelnök Nagyváradon és Kolozsváron, Náznán Jenő gazdasági alelnök Székelykeresztúron képviselte az RMDSZ országos vezetését a magyarság nemzeti ünnepének szentelt rendezvényeken. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 17., 988. sz., Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18., 19., Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./

1998. július 19.

A budapesti székhelyű ITASZ /Irodalmi Társaságok Szövetsége/ azzal a céllal alakult, hogy egyesítse az anyaországi és a határon túli irodalmi társaságokat és művelődési egyesületeket. Az ITASZ az idei vándorgyűlését júl. 18-19-én Gyergyószentmiklóson tartotta, a helyi Salamon Ernő Irodalmi Kör volt a vendéglátó. A vándorgyűlésre az egész Kárpát-medencéből érkeztek tagszervezetek, még Szlovéniából, Lendváról is. A gyűlést Varga Domokos, az ITASZ tiszteletbeli elnöke és dr. Medvigy Endre /Budapest/ irodalomkutató, az ITASZ elnöke nyitotta meg. Több előadás hangzott el, egyebek között Tóth István /Marosvásárhely/ költő a kolozsvári latin nyelvű humanista költészetről beszélt, Medvigy Endre az emigrációba kényszerült Wass Albert életművét ismertette. A közgyűlésen a tisztségéről lemondó Havas Judit helyébe Turcsány Péter /Budapest/ költőt választották az ITASZ ügyvezető elnökévé. A megjelentek találkozhattak Kányádi Sándor és Kovács András Ferenc költőkkel is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./

2002. július 20.

Tizenegyedik alkalommal hívta össze vándorgyűlését a Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok Szövetsége. A háromnapos rendezvény júl. 19-én kezdődött Hódmezővásárhelyen. Turcsány Péter, a szövetség ügyvezető elnöke bejelentette, hogy a hazai és határon túli irodalmi egyesületek több mint félszáz képviselője érkezik az összejövetelre. /Irodalmi társaságok vándorgyűlése Hódmezővásárhelyen. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 20./

2002. július 24.

Hódmezővásárhely, Arad testvérvárosa volt a házigazdája az Irodalmi Társaságok Szövetsége ez évi, XI. vándorgyűlésének. A Szövetség egész Kárpát-medencéből tömöríti az irodalmi köröket és társaságokat. Aradot Pávai Gyula, a Kölcsey Egyesület elnöke képviselte. Júl. 19-én, a megnyitón Turcsány Péter, az ITÁSZ ügyvezető elnöke és Medvigy Endre irodalomtörténész elnök köszöntötte az egybegyűlteket. A tisztújítás során Turcsány Pétert és Medvigy Endrét tisztségükben megerősítették, ugyanakkor egyik alelnökké választották az aradi Pávai Gyulát. Az ITÁSZ jövő évi vándorgyűlésének házigazdája Arad lesz. /Bereczki Károly: Jövőre Arad lesz a házigazda. ITÁSZ vándorgyűlés Hódmezővásárhelyen. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 24./

2003. július 11.

Az Irodalmi Társaságok Szövetsége (ITÁSZ) vándorgyűlését Aradon tartja júl. 17-20-a között. Az ITÁSZ létrehozásának ötlete (egy olyan szervezeté, amely összefogja a különböző irodalmi egyesületeket, társaságokat) 1992-ben született meg Budapesten, az első közgyűlést 1993-ban tartották Kaposvárott, azóta számos város szolgált a vándorgyűlés helyszínéül, de nem csak Magyarországon, hanem Felvidéken, Kárpátalján, Erdélyben és a Vajdaságban is, hiszen az egész Kárpát-medencében működnek ITÁSZ-tagszervezetek. Az ITÁSZ-nak jelenleg több mint ötven tagszervezete van, elnöke Medvigy Endre irodalomtörténész, ügyvezető elnöke Turcsány Péter költő. Pávai Gyula, az ITÁSZ alelnöke, az aradi Kölcsey Egyesület elnöke elmondta: a vándorgyűlés júl. 18-án kezdődik a minorita kultúrházban. A megnyitó után tudományos-irodalomtörténeti előadások következnek. Az elsőt Egyed Emese egyetemi tanár tartja, őt követi dr. Kovách Géza, aki Arad településtörténetéről beszél; Pávai Gyula az aradi irodalom kezdeteiről, Ujj János Arad sajtótörténetéről tart előadást. Délután Pomogáts Béla tart előadást Szántó Györgyről és a Periszkop folyóiratról. /Karácsonyi Zsolt: Irodalmi társaságok találkozója. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 11./

2004. október 6.

Budapesten, okt. 2-án tartotta soros, háromévente összehívott közgyűlését a 897 tagot számláló Magyar Írószövetség. Elnöki beszámolójában Kalász Márton végigvezetett a nehézségeken, szólva a 2004 januárjától beálló rendkívüli állapotról (Döbrentei Kornél beszéde elleni tiltakozásként rendre léptek ki tagok az Írószövetségből), továbbá arról, hogy a kilépések időszakában a székházat is el akarták venni. A vitában megfogalmazták: annak ellenére, hogy működnek más írószervezetek is, a Magyar Írószövetség az egész magyar írótársadalom érdekképviseleti szervezeteként működik tovább. Turcsány Péter szólt a Magyar Írószövetség és az irodalmi társaságok, az ITÁSZ, a Szépírók Társasága stb. közötti kapcsolatokról, kiemelve az együttműködő írótársadalom fontosságát. Végül a választásokon a 40 év fölöttiek listáján a legtöbb szavazatot kapta Kalász Márton leköszönő elnök, őt követi Lászlóffy Aladár, Mezey Katalin, Jókai Anna, Bella István. Lászlóffy Aladáron kívül további erdélyi választmányi tagok Farkas Árpád, Ferenczes István, Gálfalvi György, valamint Beke György, a 40 év alattiak listáján Fekete Vince, György Attila és Király Zoltán kerültek Erdélyből a választmányba. /Gál Éva Emese: A Magyar Írószövetség tisztújító közgyűlése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./

2004. november 27.

  Wass Albert utóélete – Isten kenyere címmel jelent meg a Wass Albert életműve sorozatban a Kráter Műhely 36. kötete, Turcsány Péter szerkesztésében.  A kötet a sokak által a XX. század legolvasottabb magyar írójának minősített szerző holtában is folytatódó kálváriajárásának krónikája.  Wass Albert magyar állampolgárságának helyreállítása körül kialakult s alantas vita a napjainkban a kettős állampolgárság ürügyén kialakult magyar-magyar polémiának vihart kavaró előszele, állapította meg Sylvester Lajos.   Az 1946-ban Kolozsváron apjával együtt koncepciós perben halálra ítélt Wass Albertet a ’70-es években floridai otthonában a román szekuritáté bérgyilkosai akarták eltenni láb alól. Wass Albert 1996. június 24-én, Horn Gyula miniszterelnökségének idejében egykori magyar állampolgárságának elismeréséért és érvényesítéséért a magyar belügyminisztériumhoz fordult.  A 90. életévében járó Wass Albertet Kuncze Gábor belügyminisztersége idején 1997. június 26-án a következő megjegyzéssel fizetik ki: ,,...a bizonyítvány a kiállítástól számított egy évig érvényes”.  Wass Albert a megaláztatást nem tudta elviselni – sokak szerint 1998. február 17-én ezért lett öngyilkos. Mások szerint meggyilkolták. /Sylvester Lajos: Nagy emberek nagy vihart kavarnak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 27./

2005. augusztus 22.

Harkányban augusztus 20-án Wass Albert költő és író első egész alakos szobrát avatták fel; a 240 centiméter magas tölgyfaszobor a szászrégeni Baróthi Ádám alkotása. Az avatóünnepségén Turcsány Péter író, a Kráter Műhely Egyesület elnöke méltatta Wass Albert írói munkásságát. /Wass Albert-szobrot avattak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 22./

2005. szeptember 7.

A Kráter Műhely Egyesület segélyszállítmányt indított útnak Udvarhelyszékre, a székelyföldi árvízkárosultak megsegítésére. Turcsány Péter elnök és Kovács Attila Zoltán kiadói főszerkesztő személyesen vettek részt az adományok eljuttatásában. A Magyar Televízió – a Magyar Vöröskereszttel együttműködve – augusztus 26–31. között gyorssegély programot indított Hargita megye súlyos károsultjainak megsegítésére, a nézőktől pedig 13 232 649 Ft érkezett be. Továbbá a TeleSport kezdeményezésére a Magyar Olimpiai Bizottság és a Nemzeti Sportszövetség közös támogatásával egy hónapig tartó segélyakció indul, a Magyar Televízió adományvonalán felajánlásokat tehetnek a segíteni akarók. /Magyarországi segítség. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./

2005. szeptember 27.

A Magyar Kultúra Alapítvány és a Kráter Műhely Egyesület PoLíSz című folyóirata a X. Kárpát-medencei Napok keretében szeptember 23-24-én szervezte meg Budapesten a Kárpát-medencei irodalmi és kulturális folyóiratok találkozóját, amelynek végén a résztvevők cselekvési ütemtervet és közös állásfoglalást fogalmaztak meg. A tanácskozás célja az volt, hogy szélesebb összefogást teremtsen a Kárpát-medencei irodalmi és kulturális folyóiratok között, azonban a hatvannégy meghívóra csupán tíz folyóirat főszerkesztője jelent meg a fórumon. A romániai magyar folyóiratokat csak a partiumi Várad képviselte. Turcsány Péter, a PoLíSz folyóirat főszerkesztője kifejtette, hogy szükségesnek látja egy érdekvédelmi közösség létrehozását. /Vincze Ferenc, Budapest: Halványulóban a kulturális folyóiratok szerepe. = Krónika (Kolozsvár), szept. 27./

2005. október 3.

Az elmúlt hét végén Bánffyhunyadon tizedik alkalommal rendezték meg a Ravasz László-emléknapokat. A kétnapos rendezvényen Gy. Szabó Béla fametszeteit, pasztelljeit és olajfestményeit tekinthették meg az érdeklődők. Turcsány Péter Kölcsey-díjas költő saját verseiből olvasott fel, Szutor Ágnes csángómagyar dalokat, a Bánffyhunyadi Nőszövetség Kórusa pedig helyi népdalokat adott elő. A Ravasz László Emlékházban a Kalotaszeg tárgyi kultúráját őrző kiállítást dr. Szacsvay Éva néprajzkutató, Ravasz László unokája ismertette. Kudor István fafaragásait, Kudor Mária hímzéseit, valamint magángyűjtők anyagait tekinthették meg a látogatók. A nemrég felújított Kolonics-orgonát Barta Tibor orgonaművész szólaltatta meg. /Toth Ibolya: Ravasz László református püspökre emlékeztek Bánffyhunyadon. = Krónika (Kolozsvár), okt. 3./

2005. november 12.

A XI. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron bemutatkozott a budapesti Kráter Műhely Egyesület. Turcsány Péter három legújabb kötetüket mutatta be: Ambrus András Székely Trianon, Wass Albert Voltam, valamint Németh László Emberi színjáték című műveit. Ambrus András regénye egy Maros menti faluban játszódik 1925-ben. Wass Albert Voltam című könyve gyűjtemény. Mivel a kiadó az életműsorozat végére ért, ebbe a kötetbe az író önéletrajzi jellegű írásait válogatták. A Kráter bemutatója utáni irodalmi beszélgetésre Grendel Lajos Pozsonyból, Tolnai Ottó Palicsról, míg Láng Zsolt Marosvásárhelyről érkezett, így a felvidéki, délvidéki és erdélyi irodalom képviselői ültek az asztalhoz. /Nagy Botond: Csütörtöki vásárdramaturgia. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 12./

2006. április 29.

Kövesdi Kiss Ferenc Riadóra szól a harang – A mezőség településeinek helyzetképe (1981-1991) című kötetének sajtó alá rendezésével a Kráter Műhely Egyesület tiszteletét rótta le egy tiszta, megszállott ember hatalmas szellemi teljesítménye és egy szomorú sorsú magyar vidék sokat szenvedett népe iránt. Kövesdi Kiss Ferenc /Székelyköves, 1913. jún. 29. –Marosvásárhely, 2004. júl. 22./ magyar nyelv és irodalom szakos tanári oklevelet szerzett, de hivatását jobbára szórvány tanítóként, pontosabban lévitaként végezte, aki egyszerre folytatta a templomi és az iskolai szolgálatot. A magyar királyi hadseregbe vonult be, szovjet hadifogságba került, Foksániból szabadult. Megszállott ember volt, élő legenda, nemzetmentő apostol. Lehetett volna főállású újságíró, egyetemi professzor is, de helyét és választott küldetését egy pillanatra el nem hagyta. A szórványmagyarsági gyerekeket fogta magyar szóra, magyar betűre, s a szórványmagyar templomokban hirdette magyarul Isten igéjét. Maroskeresztúr, Székelyföldvár, Fintaháza, Ákosfalva, Szentgerince, Marosvásárhely – ezek életútjának fő állomásai. Elismerései: Juliánus -díj, Makkai Sándor díj, a Debreceni Egyetem tiszteltbeli doktorátusa. Néptánccsoportok szervezése, vezetése, művelődési és gazdasági előadások, számtalan megjelent cikk és két verseskönyv fémjelzik életútját /Derengő tűzzel (1977), Reménységdajkálók (1977)/. Egész életében gyűjtötte az anyagot nagy, átfogó, mezőségi művéhez. A könyvből még életében napvilágot látott számos cikkrészlet, sőt könyv alakban megjelent ízelítő is. A Kráter Műhely Egyesületben sajtó alá rendezett, a napokban megjelentetett kötet Kovács Attila Zoltán főszerkesztő, Turcsány Péter költő, könyvkiadó, valamint Papp Vilmos református lelkész munkáját dicséri. A könyv, Vetési László utóhangját idézve, Erdély legszomorúbb vidékéről, a Mezőségről szól. Az óromániai betelepítések tették fokozatosan szórványmagyarrá a Mezőséget. A kötet olykor az esszé, máskor a helytörténeti tanulmány, ismét máskor a képek és a közvetlenül megszólaltatott magyar ajkú panaszok nyelvén szól. Idézve Vetési László végszavát: „Van e még valaki, aki Kövesdi Kiss Ferencen, e megszállott emberen, e csodálatos prófétán kívül jobban ismerné a Mezőséget, a sokat szenvedett, szomorú tartományt, Székelyföldnek talán legtöbb megpróbáltatást átélt vidékét? Van e még valaki, aki vállalja azt, amiről mi leginkább csak beszélni szeretünk: nemcsak az utat dombról dombra, faluról falura, de háztól házig, lélektől lélekig is? Verseskötetekkel, kórustörténetekkel maga mögött az utóbbi évtizedek legfájdalmasabb könyvét tette le – nem az asztalunkra, hanem a lelkiismeretünkre. Riadóra szól a harang....még szólnak a rogyadozó harang-lábakon, ledőlés előtt álló tornyokban, vagy idegen templomokban, de még mindig szólnak. Halljuk meg a hangját.” /Pósa Zoltán: Riadóra szól a harang. Könyv a szórványmagyarság településeiről, Magyar Nemzet Online, ápr. 29./

2006. október 24.

A Mezőség esélyei civil összefogással címmel tartottak tanácskozást Marosvásárhelyen. A Kárpát-medencei Keresztkötődések Konferencia-sorozat nyolcadik rendezvényét a Kráter Műhely Egyesület szervezte. A Magyarországról érkező kisebbségkutatókat, irodalmárokat, művészeket Mezőmadarason a helybeli fejlesztési egyesület vendégházában szállásolták el. A Bod Péter Diakóniai Központban tartott megnyitón Turcsány Péter, a Kráter Műhely Egyesület valamint a konferencia elnöke hangsúlyozta, hogy a civil összefogás szükségessége hozta létre a rendezvényt, melyen képet alkottak Mezőség történelmének, tájökológiájának, művelődéstörténetének, népi kultúrájának és művészetének alakulásáról. Mezőség fejlődésének egyedi útjáról dr. Makkai Gergely beszélt, sokáig feltáratlan népművészetéről, Barabás László, az egyházi élet, a gyülekezetek életéről pedig Zöld György missziói előadó. Fel kell készülni egy nagy visszavonulásra, és menteni, ami még menthető azokon a foszlánytelepüléseken, ahol már 50-nél kevesebb a magyar lakosság létszáma – hangzott el Vetési László, az Erdélyi Református Egyházkerület szórványügyi előadójának körképében. Amint a marosvásárhelyivel egy időben zajló kolozsvári tanácskozáson is megfogalmazták, a célok, a cselekvési lehetőségek meghatározása elkészült (mint például az értelmiség kiépítésére vonatkozó Lámpás-program), megvalósításuk azonban a megfelelő anyagi segítség nélkül egyelőre még elképzelhetetlen. A Mezőség 147 falvát gyalog bejáró és ötven éven át követő Kövesdi Kiss Ferenc életművét, emberi magatartását Papp Vilmos budapest-kőbányai lelkész méltatta, aki hűséges társa és támogatója volt utolsó éveiben. Papp Vilmosnak köszönhető, hogy Kiss Ferencnek a Mezőségről szóló második kötete megjelent. A Mezőség monográfiájára a Kráter Kiadó felfigyelt, s Turcsány Péter érdeme, hogy napvilágot látott Kövesdi Kiss Ferenc munkája, a Riadóra szól a harang. A Mezőségi Őrzőkör kecskeméti alapítványt fiatal magyarországi műszaki értelmiségiek hozták létre. Felföldi Zoltán közgazdász az ördöngösfüzesi Szülőföld Alapítvány támogatása mellett falukutató tábort, templomok felújítását, gyermekek megajándékozását szervezte meg társaival együtt. Megnyílt Gálfy-Bódi Tamás mezőségi születésű képzőművész kiállítása, amelyet dr. Székely András Bertalan nyitott meg. /Bodolai Gyöngyi: Misztikum és valóság. Konferencia a Mezőségről. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 24./

2007. május 26.

Hazai és magyarországi szakemberek taglalták az erdélyi magyarság érdekérvényesítési lehetőségeit azon a kétnapos, Kolozsváron szervezett konferencián, amelyet a Magyar Fiatalok Határok Nélkül Alapítvány (MFHNA) és az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) szervezett. Az Erdély és Magyarország: két ország, egy nemzet az Európai Unióban címet viselő tanácskozás fővédnöke Gál Kinga európai parlamenti képviselő (FIDESZ) volt. Az előadások május 24-én elkezdődtek, az autonómia kérdése került a figyelem középpontjába. A jelenlevők megtekintették a Wass Albert földjén című dokumentumfilmet, amelyben mezőségi falvak lakói emlékeztek az íróra. Turcsány Péter író, a Kráter Műhely Egyesület elnöke elragadtatással szólt a „zsebkendőnyi tájról”. Fábián Gyula nemzetközi jogász, a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) előadótanára ismertette azt a hat nemzetközi dokumentumot, amely a kisebbségi autonómia kérdéskörét taglalja. Bognár Zoltán politológus az európai uniós autonómia-megoldásokról, valamint az 1989 utáni erdélyi autonómiatervezetekről értekezett. A rendszerváltást követő tizenöt erdélyi autonómiatervezetet magánszemélyek, az RMDSZ vagy szakértői csoportosulások dolgoztak ki. Az első 1991-ben, a legutolsó 2005-ben látott napvilágot. Az egyik legizgalmasabb előadás Bárdi Nándor történészé (MTA Kisebbségkutató Intézet) volt, aki a budapesti kormányzatok 1989 utáni magyarságpolitikáját taglalta. Rávilágított a rendszerváltást követő anyaországi kormányok magyarságpolitikájának kulcsszavaira, mint például az összmagyarság gondolatának tudatosítása (Antall-kormány), a pragmatizmusra való törekvés (Horn-kormány), a határon túli magyarság kérdéskörének adottságként való felfogása (Orbán-kormány), a nemzeti közép politikájának legitimitása (Medgyessy-kormány) és a baloldali identitásközösség építése (Gyurcsány-kormány). A magyarságpolitika bénultságát elsősorban a pártpolitikai versengés okozza, másodsorban az összmagyarságra vonatkozó Antall-doktrína átalakulása, a határon túli magyar elitek megváltozott szerepe, azaz a kulturális érdekképviselettől eltávolodva a regionális és gazdasági érdekcsoportok képviseletének dominanciája, a támogatási politika alapfeladatainak megváltoztatása stb. Gál Kinga európarlamenti képviselő arról értekezett, hogy az EU nem oldja meg az erdélyi magyarság gondjait, ezek továbbra is az itteniekre hárulnak Toró T. Tibor képviselő a kisebbségi törvénytervezetről, Bakk Miklós politológus a státustörvényről, állampolgárságról, nemzetkoncepcióktól, Sándor Krisztina MIT-elnök a magyar ifjúsági érdekérvényesítésről, Kovács Lehel, a Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnöke pedig az európai kisebbségi egyetemekről tartott előadást. /Nagy-Hintós Diana: Konferencia az erdélyi magyarság érdekérvényesítési lehetőségeiről. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./

2007. május 31.

Turcsány Péter, a Kráter Műhely Egyesület elnöke ismételten kiállt Wass Albert mellett. Cs. Gyimesi Éva irodalomtörténész megalapozatlan állításoktól hemzsegő írásában rágalmakat állított Wass Albert erkölcsi magatartásával és írásművészetével kapcsolatban (Ld. Új Magyar Szó, május 7.). „Mint a cikkben érintett személy, a Kráter Műhely Egyesület elnöke: büntetőjogi felelősségem tudatában szemenszedett hazugságnak, bizonyíthatatlan állításnak tartom a Szemenyei-Kiss által már korábban A Hét portálján is hazugul idézett állításukat: ‘Ha elfogadjuk Andrei Plesu tételét, miszerint a bűnösöknek, még a gyilkosoknak is létezik őrangyaluk, nem zárható ki egy égi csoda az ügy kimenetelében... Akár a nemrégiben feltárt tények (?) ellenére sem, miszerint a pomázi kiadó, Turcsány Péter birtokába jutott az író nyilaskeresztes párttagsági könyve. ’”„Szemenyei-Kiss és nyomában Cs. Gyimesi egyaránt a budapesti Kráter Könyvesház Wass Albert Termének tulajdonát képező 1943-44 évi fényképes Vadászjegyéről hallhatott csupán, amelynek másolata ma is becses része gyűjteményünknek, s ezen kívül tény az, hogy valódi Wass-dokumentumok gyűjtőjeként több száz hiteles anyag áll a Kráter Műhely Egyesület rendelkezésére. Közöttük olyan visszaemlékezések sora (!), amelyek teljes mértékben kizártnak tekintik Wass Albert fasiszta, nyilas, hungarista vagy egyéb szélsőjobboldali múltját. ” /Turcsány Péter tiltakozása Wass Albert újbóli és aljas meghurcolása ellen. = A Hét. ro, máj. 31./; Emlékeztető: Cs. Gyimesi Éva: Wass-fogak között. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 4., újraközölte: Népszabadság, 2007. május 21. Turcsány Péter írásához hozzászólt Parászka Boróka főszerkesztő: „Nagy dilemmában vagyok, hogy a véleménnyílvánítás jogán szabad-e közölni hasonló hangvételű írásokat. Most hagyjuk nyitva a kérdést. Abban azonban biztos vagyok, hogy, aki volt annyira ízléstelen 1943-1944-as idényre vadászengedélyt kiváltani, annak az ártatlanságát semmiféle filológia be nem bizonyítja. ” /A Hét. ro, máj. 31./

2007. augusztus 31.

Születésének 117. évfordulóján Reményik Sándorra (Kolozsvár, 1890. aug. 30. – Kolozsvár, 1941. okt. 24.) emlékeznek a Beszterce-Naszód megyei Radnaborbereken. Az Óradnai Magyar Kulturális Napok keretében Vadvizek zúgása címmel szeptember 1-jén Radnaborbereken – ahol Reményik Sándor gyakran tartózkodott – tudományos értekezlet keretében emlékkiállítás nyílik, és emléktáblát helyeznek el a parókia falán a költő iránti tisztelet jeléül. A tudományos ülésszakon Turcsány Péter, a Kráter Műhely Egyesület elnöke, Dávid Gyula, a kolozsvári Polis Könyvkiadó vezetője, Bágyoni Szabó István, a PoLíSz folyóirat főmunkatársa, Balázs Tibor, a Littera Nova Kiadó igazgatója, Bauer Ilona, a Reményik Sándor Római Katolikus Művelődési és Tanulmányi Kultúrotthon vezetője, valamint Lisztóczky László irodalomtörténész mond beszédet, illetve tart előadást. /Benkő Levente: Reményik Sándorra emlékeznek. = Krónika (Kolozsvár), aug. 31./

2007. szeptember 3.

Irodalmi emléktúrákat szorgalmaztak a radnaborbereki Reményik-megemlékezésen. Emlékszobát alapítottak a tiszteletére, mesélte Gegő Sándor nyugalmazott bányatisztviselő, aki saját otthonában létesített Reményik-kiállítást. A Gegő család a kétszáz lelkes Beszterce-Naszód megyei bányászfaluban néhány éve megvásárolta azt a kis ingatlant, amelyről Reményik Sándor 1921-ben Az utolsó ház című versét írta. Radnaborbereken Gegőék panzióvá fejlesztették a nagyobbik épületet, továbbá a Reményik által megörökített havasi faházban saját költségen és a magyarországi Kráter Műhely Egyesület támogatásával vendégfogadásra is alkalmas emlékházikót hoztak létre. Ezt avatták fel szeptember 1-jén az óradnai Reményik Sándor Római Katolikus Művelődési és Kultúrotthon, valamint a Kráter Műhely Egyesület szervezésében. Tölgyfatábla hirdeti a kis ház falán, hogy Reményik Sándor Radnaborbereken alkotta a Vadvizek zúgása versciklusát, a szobában Reményik-relikviák, ezek között kézirat- és levélmásolatok, valamint fényképek láthatók. A költő ritkaságszámba menő, 1924-ben megjelent, A műhelyből című verseskötetét Németh László lánya, Németh Ágnes adta át az emlékszoba alapítóinak. E kötet értékét növeli, hogy a Reményik költészetéről tanulmányt író Németh László ceruzával írt bejegyzéseit tartalmazza. Reményik Sándor felfedezéséről beszélt előadásában Turcsány Péter író, a Kráter Műhely Egyesület elnöke, valamint Dávid Gyula irodalomtörténész is. Dávid Gyula kiemelte: a Trianon utáni nagy erdélyi költőtriász – Áprily Lajos, Reményik Sándor és Tompa László – tagjai közül egyedül Reményik költészetéből hiányzik a tájleírás, ugyanis az ő figyelmét nem a festői látvány, hanem a hely lelke kötötte le. Szabó Csaba televíziós szerkesztő, a Világhírnév című portál tulajdonosa azt szorgalmazta: irodalmi turizmust kell indítani, Reményik-, Áprily- és Kós-túrákat kell szervezni ahhoz, hogy az érdeklődők, főleg a fiatalok a korabeli alkotások születésének helyszínein ismerkedjenek az erdélyi magyar irodalommal. /Benkő Levente: Emlékszoba az „utolsó házban”. = Krónika (Kolozsvár), szept. 3./

2007. október 30.

A Wass Albert-életmű kiadásával foglalkozó Kráter Irodalmi és Művészeti Műhely Egyesület közleménye szerint az 1998-ban, az egyesült államokbeli Floridában elhunyt író soha nem kérte magyar állampolgársága visszaállítását, csupán annak igazolását. Turcsány Péter, a Kráter Műhely vezetője ezt Wass Albert egyik 1997-es nyilatkozatával támasztja alá. 1997 januárjában Kuncze Gábor akkori belügyminiszter az író 1996-os kérelmére adott válaszlevele szerint Wass Albertnek nem áll fenn a magyar állampolgársága. A levél indokként felhozta, hogy az író „magyar állampolgárságát – az 1945. évi fegyverszüneti egyezmény rendelkezései alapján – elvesztette, így a magyar állampolgárság fennállását tanúsító bizonyítványt kiállítani” nem tudják, és hogy „a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény alapján visszahonosítás útján szerezheti meg ismét a magyar állampolgárságot, ha ennek törvényi feltételei fennállnak. A közlemény szerint a Belügyminisztérium 1997 júliusában Kuncze aláírásával „állampolgársági bizonyítványt állított ki Wass Albert részére, amelynek érvényessége „1997. június 26. – 1998. június 26-áig” szólt. Az idős író ezt méltatlannak és sérelmesnek tartotta, s nem kívánt élni a kicsikart és megalázó „ideiglenes bizonyítvánnyal” – áll a Kráter Műhely közleményében. /Vitatott állampolgárság. = Krónika (Kolozsvár), okt. 30./

2007. november 10.

A budapesti Kráter Műhely Egyesület eddig negyvennél több Wass Albert-kötetet jelentetett meg, tíznél több a gyermekeknek szánt könyvek száma. A bemutatkozást hirdető Kráter Műhely Kiadó ügyvezetője, Turcsány Péter beszédet mondott. Wass Albertet mindenhonnan verik. Hogy zseni, hogy világszékely, azután pedig bizonyára nem nagy magyar író, rossz lírikus, rettenetes politikus… Ne kétes egzisztenciájú magyarnégerek mosdassák Őt patyolatfehérre, írta Bölöni Domokos. /Bölöni Domokos: „A csillagok járása változó”. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 10./

2007. november 12.

A marosvásárhelyi Vártemplomban tartották meg hét végén a magyarországi Kráter Műhely Egyesület által meghirdetett Wass Albert-emlékév nyitóünnepségét. A rendezvényen Wass Albert a magyar jövő iránytűje címmel Turcsány Péter, a Kráter Műhely Egyesület elnöke, továbbá Szakács István Péter irodalomtörténész és Ötvös József, a marosi egyházmegye esperese tartott előadást, illetve mondott beszédet. A Wass Albert Védnöki Kör megalakulásával – 2007. november 15-én Budapesten – a Magyar Kultúra Alapítvány Székházában folytatódik az emlékév programsorozata. A Wass Albert Védnöki Kör tagjai között szerepel Gál Kinga európai parlamenti képviselő, Kondor Katalin, a Magyar Rádió volt elnöke, Jankovics Marcell Kossuth-díjas könyvillusztrátor, Szörényi László irodalomtörténész, az MTA tagja és Bánffy György színművész. A jövő év februárjában kerül a könyvesboltokba Turcsány Péter tollából a Boldog szomorú ember című Wass Albert-monográfia. /Wass Albert-centenárium. = Krónika (Kolozsvár), nov. 12./

2007. november 15.

Wass Albert születésének (1908. január 8.) 100. évfordulója alkalmából a Kráter Műhely Egyesület által meghirdetett Wass Albert Emlékévet elindító ünnepséget november 15-én tartják Budapesten, a Magyar Kultúra Alapítvány székházában. Az ünnepségen Tőkés László, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspöke, a Wass Albert Emlékév fővédnöke, Turcsány Péter, a Kráter Műhely Egyesület elnöke és Szakács István Péter irodalomtörténész Wass Albertre emlékezik, majd kihirdetik a Wass Albert Védnöki Kör megalakulását. Az Üzenet haza CD-melléklettel ellátott kötetet, amely Wass Albert amerikai előadókörútjain elhangzott beszédeit, interjúit tartalmazza, Turcsány Péter mutatja be. /Wass Albert emlékére. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 15./

2007. november 17.

Daday Loránd íróra emlékeztek Désen a Magyar Házban, születésének 114. évfordulóján. Turcsány Péter a magyarországi Kráter Műhely Egyesület felelős kiadója személyesen mutatta be az ez alkalomból kiadott kötetet, amely Daday Loránd két művét tartalmazza. Az Egy régi udvarház árnyékában életrajzi regény, amely jóval kisebb terjedelemben novellafüzérként már megjelent 1970-ben a Kriterion kiadásában. A másik mű, a Térkép eddig kéziratban lappangó színdarab, amelyet 1933-ban a Budapesti Belvárosi Színházban mutattak be. Turcsány Péter elmondta, az egyesület, Wass Albert összes műveinek kiadása után, Daday Loránd erdélyi író munkásságát szándékozik megismertetni az olvasó közönséggel. Az 1893–1954 között élt alkotó most megjelent kötetéhez Gáspár György irt előszót. /Lukács Éva: Könyvbemutató és emlékezés Désen. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./

2008. március 5.

Wass Albert születésének 100. és halálának 10. évfordulójára emlékezve Ördöngösfüzes református egyházközség és a helyi kulturális egyesület március 1-jén megrendezte a II. Wass Albert Regionális Szavalóversenyt, amelyre mintegy harminc diák érkezett. A versenyre eljöttek a Wass Albert munkáit megjelentető két nagy kiadó képviselői: Turcsány Péter a budapesti Kráter, valamint Káli Király István a marosvásárhelyi Mentor Kiadó részéről. Turcsány Péter rövid előadást is tartott az íróról. A díjkiosztás előtt bemutatták Magyari Zoltán: Tetűbőr belezna /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című könyvét, amely Kisláposi András és Hideg Anna által elmondott ördöngösfüzesi népmeséket tartalmaz. /Somogyi Botond: Ördöngösfüzes. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./

2008. szeptember 30.

Két Wass Albert-szoborral gazdagodott Budapest. A XVII. kerület, Rákosmente önkormányzata szeptember 27-én Rákoskerten, az Erzsébet körút–Pesti út kereszteződésében található téren szobrot állított az írónak. Ünnepi köszöntőt mondott dr. Fenke Ferenc önkormányzati képviselő és Turcsány Péter író, a Kráter Műhely Egyesület elnöke. Másnap, szeptember 28-án az Újpest-Kertvárosi Szent István plébániatemplom előtti téren Koncz Viktória szobrászművész alkotásának felavatására került sor. Avatóbeszédet mondott dr. Derce Tamás, Újpest polgármestere és Raffay Ernő történész. /Két Wass Albert-szoborral gazdagodott Budapest. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 30./

2009. június 9.

Június 4-én, a trianoni békeszerződés napján felavatták a Kárpát-medence 48. Wass Albert-szobrát a Budapest melletti Pomáz Teleki-Wattay kastélyparkjában. Az avatóbeszédet Turcsány Péter helyi önkormányzati képviselő tartotta. /Bálint Károly szobra Pomázon. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 9./

2009. július 1.

A Kárpát-medence 48. Wass Albert-szobrát Trianon emléknapján, június 4-én avatták fel Pomázon. Orbán Viktor volt miniszterelnök köszöntője és Turcsány Péter ünnepi beszéde tette nyomatékosabbá Bálint Károly marosvásárhelyi szobrászművész Wass Albert-szobrának felavatását. A szoboravatón Vicsi László Pomáz város polgármestere saját szavai helyett Orbán Viktor volt miniszterelnök üdvözlő sorait olvasta fel, aki köszöntő szavaiban megerősítette az összegyűlteket abban, hogy Wass Albert életművéhez és az erdélyi irodalomhoz egy „jóféle konokság” tartozik, amelyből bármikor erőt tudunk meríteni. /Wass Albert szoboravató Pomázon. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 1./

2009. október 22.

Wass Albert élete és elhivatottsága című jótékonysági előadáson gyűjt október 24-én a sepsiszentgyörgyi és a kilyéni rehabilitációs központ számára a nemrég bejegyzett Életfa Családsegítő Egyesület, melyet szociális szférában dolgozók egy csoportja hozott létre azzal a céllal, hogy segítse a szociálisan hátrányos helyzetű, illetve sérült gyermekeket és családokat. Első akciójuk során nemrég huszonkét gyermeket ajándékoztak meg ruhacsomaggal, de a segélyezésen kívül tervezik tanácsadás beindítását, táborok szervezését, a kisjövedelmű családokban nevelkedő tehetséges gyermekek továbbtanulásának segítését. A fiatal szervezet azt a Turcsány Péter írót, a Wass Albert-könyveket megjelentető budapesti Kráter Kiadó vezetőjét hívta meg első nyilvános rendezvényére, aki pályafutása első éveiben tanárként hátrányos helyzetű gyermekeknek, állami gondozottaknak szervezett irodalmi kört. /(fekete): Segítenek, mert sok a rászoruló. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 22./

2009. október 31.

Wass Albert nem csak jó író és költő volt, hanem iránymutató magyar, aki tetteivel és írásaival hitet tett szülőföldje mellett – hangsúlyozta Sepsiszentgyörgyön Turcsány Péter, a budapesti Kráter Műhely Egyesület elnöke, aki Wass Albert életéről és tartott vetítéssel egybekötött előadást. A Kráter Műhely Egyesület a mai magyar irodalmi művek kiadása mellett fő céljának tekinti a múltban elhallgattatott írók munkáinak eljuttatását az olvasókhoz, évente negyven-ötven könyv jelenik meg gondozásukban. A Kráter az életműsorozatban kiadta Wass Albert összes művét, és lefordították Amerikában megjelent politikai írásait is. /Fekete Réka: Wass Albert élete és elhivatottsága. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./


lapozás: 1-29




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998