udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Turgut Özal

1991. január 24.

Petre Roman miniszterelnök a török kormányfő meghívására jan. 24-én kétnapos hivatalos látogatásra Törökországba utazott. A kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről tanácskoztak. Románia rövidesen 50 millió dolláros hitelt kap török áruk importálására. Jildirim Akbulut miniszterelnök megelégedéssel nyilatkozott arról, hogy a romániai török kisebbség teljes szabadságot élvez. A román kormányfőt fogadta Turgut Özal államfő is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26-27./ Petre Roman hazaérkezése után sajtóértekezleten összegezte tapasztalatait. Jórészt Románia és Törökország erőfeszítései nyomán valóra váltható az a török elgondolás, hogy Fekete tengeri övezetet alakítsanak ki. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

1991. szeptember 18.

Turgut Özal szept. 18-án háromnapos hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezett. Beszédet mondott a parlament két házának együttes ülésén. Özal és Iliescu elnök aláírta a két ország közötti barátsági, együttműködési és jószomszédi szerződést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20, 21-22./

1992. február 5.

Isztanbulban összeült kilenc ország képviselője /Románia, Bulgária, Orosz Föderáció, Ukrajna, Moldova, Grúzia, Örményország, Törökország, Azerbajdzsán/, hogy megalakítsa a Fekete tengeri országok gazdasági szervezetét. Turgut Özal török államfő, a terv kezdeményezője hangsúlyozta, hogy regionális közös piacot akarnak létrehozni. /Gazdasági együttműködés a Fekete-tenger térségében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./

1997. április 28.

Ápr. 28-án Isztambulban tartották a Fekete-tengeri Országok Gazdasági Együttműködési Tanácsának ülését, a román küldöttséget Emil Constantinescu államelnök vezette. Az ülésen a tagországok szakminiszterei az energiaiparról, a távközlésről és a közlekedésről tanácskoznak. A Fekete-tengeri Országok Gazdasági Együttműködési Tanácsa Turgut Özal elnök javaslatára 1992. jún. 15-én alakult meg Isztambulban, célja a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése. A szervezetnek 11 ország - Albánia, Azerbajdzsán, Bulgária, Görögország, Grúzia, Moldávia, Oroszország, Örményország, Románia, Törökország és Ukrajna - a tagja, megfigyelő minőségben további országok /köztük Izrael, Olaszország és Szlovákia/ képviseltetik magukat. A tagállamok külügyminiszterei félévente ülnek össze, emellett működik az állandó nemzetközi titkárság Isztambulban, továbbá 16 munkacsoport. A Fekete-tengeri Kereskedelmi és Fejlesztési Bank székhelye Szalonikiben van. Az együttműködő országok sok tervet dolgoztak ki, de ezek megvalósítása még nem kezdődött el, hiszen a tagországok eltérő fejlettsége miatt erre csak hosszú távon lehet számítani. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 1./ Emil Constantinescu államelnök elutazása előtt adott nyilatkozatában fontosnak ítélte körútját - isztambuli, majd ankarai látogatását, amit a harmadik napon szófiai látogatása követ. Az elnök kijelentette, hogy az isztambuli csúcstalálkozón alkalma lesz találkozni a grúz és örmény vezetőkkel, akikkel elsősorban kőolajkereskedelemről tárgyal, továbbá találkozik Petru Lucinschi moldáviai elnökkel is. /MTI/ Emil Constantinescu elnök Isztambulban tárgyalni fog Leonyid Kucsma ukrán elnökkel. /Magyar Nemzet, ápr. 25./

1997. október 22.

A 11 országot tömörítő Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködési Együttműködés /BSEC/ tagjainak külügyminiszterei okt. 22-én Kijevben elfogadták a szervezet alapszabályzatát. /A BSEC tagjai között van Románia./ Leonyid Kucsma ukrán elnök újabb kijevi csúcstalálkozóra hívta meg a tagországokat abból a célból, hogy a parlamenti ratifikáció után aláírják a dokumentumot. Az aláírás után az új nemzetközi szervezetet be lehet jegyeztetni az ENSZ-nél. A BSEC nem új szerveződés, 1923 júniusában Turgut Özal török elnök kezdeményezésére hozták létre, szervezeti felépítésében helyet kapott a parlamenti közgyűlés, a titkárság, a magánvállalkozói tanács és a gazdasági vállalkozói központ. A tagországok külügyminiszteri félévente tanácskoznak. Az utóbbi fél év legfontosabb eredménye az 1997 végén létrejövő Fekete-tengeri Kereskedelmi és Fejlesztési Bank. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2018
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998