udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 2 találat lapozás: 1-2
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Ugocsán László

2008. március 15.

Nagypeleskén március 14-én emlékeztek az 1848–1849–es szabadságharca, Ugocsán László helyi tanácsos szintetizátor– és gitárkísérettel énekelte el Petőfi két megzenésített versét és a Kossuth–indulót. A rendezvény, hasonlóan az eddigi évekhez, az ő beszédével vette kezdetét. A helyi iskolások negyvennyolcas versek, énekek mellett kuruc kort idéző műveket is bemutattak. A rendezvény végén a megszokott koszorúzás következett: az 1999–ben állított Petőfi–emlékműnél. /Fodor István: Már tegnap elkezdődött a megemlékezés. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), márc. 15./

2008. augusztus 18.

Krakkó Rudolf, a HÍD Egyesület /Szatmárnémeti/ elnöke elmondta, a rendezvénynek azért adott éppen Lázári helyet, mert a Turul-szobor méltó helye az István királyra való emlékezésnek. A HÍD Egyesület 2003-ban alakult, fő célkitűzése a magyar nemzettudat erősítése, kulturális rendezvények szervezése, az ifjúsági szervezetek közötti kapcsolat erősítése. Az egyesület csereüdültetési programot bonyolított le, részt vett egy Kárpát-medencei pályázat lebonyolításában, és ez a szervezet volt a fő szervezője a „Wass Albert-turnénak”. Emellett a „Tövisháti Hétvége”, Raffay Ernő „Trianon-körútja” is a nevükhöz fűződik. A templomokból kijövő lázáriak a kálmándi fúvószenekar vezetésével vonultak fel a központban a Turul-szoborhoz, a Szent István-ünnepség helyszínéhez. Az emlékmű előtt Krakkó Rudolf üdvözölte a megjelenteket. A történelmi egyházak helyi vezetői mondtak imát, néhány ide illő gondolatot. Kupán Erzsébet Veress Péter „Ha nem lehettél szálfa” és Papvári Elemérné „Hitvallás” című költeményét szavalta el, a nagypeleskei Ugocsán László az „Ott, ahol zúg az a négy folyó” című dalt énekelte el. Dr. Raffay Ernő, a Trianon Társaság elnöke előadásában kijelentette: nem véletlen, hogy itt, a számukra határon túlinak számító Lázáriban állítottak hét éve Turul-szobrot, hiszen jelenleg az a helyzet, hogy „hamarabb lehet ilyet készíteni Szatmárnémetiben vagy Kolozsváron, mint Budapesten”. Akkor, amikor a magyarság ősi jelképeinek számító turult és az Árpád-sávos zászlót üldözik, tiltják, a magyar honvédség, a magyar állam címerében is ezek lelhetőek fel – nem mernek lemondani ezekről. Raffay szerint óriási hiba, hogy az Európai Unió a mai napig nem akarja belefoglalni alkotmányába a keresztény értékeket, az agresszív egyházellenesség a mai napig tart. Budapest ma a gyűlölet fővárosa – mondta a történész, hozzátéve, az áttörés, a változás nem várat sokat magára. Thoroczkay Sándor, a Szent István Kör tiszteletbeli elnöke beszéde után megkoszorúzták a Turul-emlékművet. /Fodor István: Szent István és a Turul előtt tisztelegtek. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 18./


lapozás: 1-2




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998