udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 33 találat lapozás: 1-30 | 31-33
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Ungvári-Zrínyi Imre

1994. március 15.

Marosvásárhelyen márc. 15-én a Székely vértanúk emlékművénél ünnepelt a város magyarsága. Markó Béla RMDSZ-elnök emlékezett beszédében az 1848-as szabadságharcra. Emlékeztetett arra, hogy ezt a tiszta ünnepet sokan rágalmazzák, tartalmát meghamisítják, akik jogainkat támadják, saját jogaikat teszik támadhatóvá. Beszédet mondott még Kelemen András magyar külügyminisztériumi államtitkár, Borbély László, a megyei RMDSZ-elnök, Ungvári Zrínyi Imre, koszorút helyezett el - többek között - Sütő András, Nagy Győző polgármester és Rudas Ernő bukaresti magyar nagykövet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./

1997. november 1.

Horn Gyula miniszterelnök romániai látogatása nyomán egymás után születtek az állásfoglalások a magyar egyetemről. A Népújság (Marosvásárhely) körkérdésére adott válaszokból idézett a lap. Cs. Gyimesi Éva egyetemi tanár leszögezte: sohasem állította, hogy nincs szükség önálló magyar felsőoktatási intézményre. Számára elfogadhatatlan, hogy legyen magyar egyetem, de nem Kolozsváron. Victor Ciorbea kormányfő "túl gyakran változtatja a véleményét". Andrei Marga, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora körül tömörülő szűk csoportnál a "magyar tagozat bármely változata nagy ellenállásba ütközik." Megakadályozzák a szenátusnak a magyar oktatás kiteljesítésére vonatkozó határozatainak végrehajtását. Cs. Gyimesi Éva újra javasolni fogja az önálló magyar fakultásokat, de először mindezt a rektorral és szűk körével ismerteti, mert nem híve annak, hogy "a nagy magyar nyilvánosság" hamarabb tudja meg, hogyan gondolkodik. - Spielmann Mihály történész szintén Kolozsvárra gondol, de hozzátette, hogy Marosvásárhely is jó hely. Nem áll ki egyetlen város mellett sem. - Tonk Sándor egyetemi előadótanár határozott: a magyar egyetemnek Kolozsváron van a helye. - Ungvári Zrínyi Imre egyetemi adjunktus szerint az RMDSZ-nek tiltakoznia kell Horn Gyulánál, a sajtónál, de nem kell elkeseredni. A román erők azt akarják, hogy a magyar egyetem ne Kolozsváron legyen. Ennek ellenére ebben a városban kell létrehozni az egyetemet, a székelyföldi városokban pedig kihelyezett főiskolákra van szükség. /Lokodi Imre: Egyetem-dilemma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./ Emlékeztető: Cs. Gyimesi Éva 1997. jan. 31-én, a Szabadelvű Kör ülésén kifejtette, hogy szerinte Kolozsváron az önálló magyar egyetem mit jelentene: "egy szabadalmazott, és a bevált modellekkel nem törődő, helyi gyártmányú, barkácsolt torzszülöttet és egyfajta szellemi gettót: bezárkózást a nyelvi-nemzeti sajátosságba". Ehelyett két- vagy akár többnyelvű egyetem szükséges, vallja. /Cs. Gyimesi Éva: Erdélyi tudományegyetem. = Szabadság (Kolozsvár), 1997. febr. 12./

2000. március 6.

Márc. 3-án bemutatták Marosvásárhelyen Béres Andrásnak, a Tompa Miklós Társulat /Marosvásárhely/ vezetőjének Categoriile instrainarii (Az elidegenedés kategóriái) című Hegel ifjúkori írásainak interpretációját tartalmazó könyvét, mely a helybeli Mentor Kiadó köteteként látott napvilágot. A Színművészeti Egyetem tanára évtizedek óta foglalkozik Hegel életművével, bölcseleti világával, elméletrendszerével. Ungvári Zrínyi Imre kiemelte, hogy milyen fontos szerepet játszott és játszik ma is Béres foglalatosságaiban, tanári, elméleti törekvéseiben, beállítottságában a hegeli mű. /Könyvpremier a Stúdió Színházban. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 6./

2002. január 11.

Színházi vita. A Szabadság című kolozsvári napilap december 18-i számában a kolozsvári magyar értelmiségiek egy csoportja állásfoglalást tett közzé az Állami Magyar Színház ügyében. Az állásfoglalás célja Tompa Gábor igazgató-főrendező igazgatói székből való mielőbbi eltávolítása és átmenetileg egy megbízott vezető kinevezése. A most publikált állásfoglalás elutasította a bírálatot, hozzátéve, hogy a színház műsorpolitikája és szervezése természetesen nem vitathatatlan. Szerintük egy művészeti intézmény működését nem bírálhatja felül a politikai hatalom illetve bármiféle cenzúra. Albert Mária, egyetemi tanársegéd; dr. Balassa Péter /Budapest/, esztéta, a kolozsvári BBTE vendégprofesszora; Bálint Emese, PhD hallgató; Bálint Ildikó, dramaturg; Balla Zsófia, költő, író; Barabás Olga, színházrendező; Bartha József, médiaművész; Bányai Péter, politikai elemző; dr. Berszán István, egyetemi adjunktus, az LKKT szerkesztője; dr. Bíró Béla /Brassó/, színházkritikus, egyetemi adjunktus; Bíró József, színész; Bocsárdi László, rendező, a Tamási Áron Színház művészeti vezetője; Bodó A. Ottó, színikritikus, egyetemi tanársegéd; Bogdán László, író, a Háromszék főmunkatársa; Czegő Csongor, dramaturg; Csiszér Balázs, mérnök; Damokos Csaba, díszlettervező, képzőművész; Dánél Mónika, PhD hallgató, az LKKT szerkesztője; Deák Gyula, a Háromszék Táncegyüttes igazgatója; Demény Péter, író, a Krónika főmunkatársa; Dimény Áron, színész, egyetemi tanársegéd; Domokos Géza, író; Eckstein-Kovács Péter, ügyvéd; dr. Egyed Péter, filozófus, író, egyetemi előadótanár; Farkas Árpád, költő, a Háromszék főszerkesztője; Felméri Judit, gyermekorvos; Ferenczes István, író, költő, a Székelyföld és a Moldvai Magyarság főszerkesztője; Gál Andrea, tanár, az LKKT szerkesztője; Gál-Borus László, szociológus, doktorandus; Gergely László, tanár; Horváth Levente, ref. lelkipásztor; Irsai Zsolt, képzőművész; Izsák Ildikó, televíziós szerkesztő; Kelemen Hunor, író; Ketesdy Beáta, újságíró; Király Kinga Júlia, dramaturg, egyetemi tanársegéd; Kiss Jenő, igazgató, Megyei Könyvtár /Sepsiszentgyörgy/; Kovács András Ferenc, költő, a LÁTÓ szerkesztője; Kozma Mária /Csíkszereda/, író; dr. Könczey Csilla, egyetemi adjunktus; dr. Kötő József, színháztörténész; Kövesdy István, színházrendező; Láng Zsolt, író, a LÁTÓ szerkesztője; Lőrincz Lenke Csilla, PhD hallgató; Madaras Péter, állatorvos; dr. Magyari Nándor László, egyetemi előadótanár; dr. Magyari Vincze Enikő, egyetemi előadótanár; Márkus Barbarossa János, író, költő, hangszertörténész és restaurátor; Molnár Gusztáv/Budapest/politológus, a Provincia szerkesztője; Nagy Judit, tanár; Nemes Levente, színész, a Tamási Áron Színház igazgatója; dr. Orbán Gyöngyi, esztéta, egyetemi előadótanár; Orbán János Dénes, író; Pál Péter, képzőművész; Pálffy Tibor, színész; Papp Sándor Zsigmond, író, a Krónika főmunkatársa; Pánczél Réka, művészeti tanácsadó, tanár; Pásztor Gyöngyi, egyetemi hallgató; Saszet Ágnes, műfordító; Sebesi Sándor, filmkészítő; Selyem Zsuzsa, egyetemi tanársegéd, az LKKT szerkesztője; Simon Emese, óvónő; Soós Anna, matematikus, egyetemi adjunktus; Sütő Ferenc, a MŰVELŐDÉS szerkesztője; Szabó Botond, informatikus; Szabó Tibor, színész, a Figura Stúdió Színház igazgatója; Székedi Ferenc /Csíkszereda/, a Kriterion Alapítvány igazgatója, a Csík TV főszerkesztője; Szilágyi Júlia, író, kritikus; Tibori Szabó Zoltán, újságíró; Tordai S. Attila, képzőművész, a BALKON szerkesztője; Tordai Soós Kata, tanár; Tőzsér József /Csíkszereda/, a Pallas-Akadémia Könyvkiadó igazgatója; dr. Ungvári Zrínyi Ildikó, színházelméleti kutató, egyetemi adjunktus; dr. Ungvári Zrínyi Imre, filozófiatanár, egyetemi adjunktus; Váta Lóránd, színész; Veres Valér, szociológus, egyetemi tanársegéd; Visky M. Krisztina, kántor; Visky Péter, ref. lelkipásztor; Visky S. Béla, egyetemi adjunktus; Zágoni Balázs, szerkesztő. /Még egy állásfoglalás a kolozsvári Állami Magyar Színház ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./ Az állásfoglalás szerint egy művészeti intézmény működését nem bírálhatja felül a politikai hatalom illetve bármiféle cenzúra – de ezt nem is állította senki. Inkább az aláírók kiálltak Tompa Gábor mellett. Több aláíró azonos A színházért mint művészetért /Szabadság (Kolozsvár), 2001. dec. 4./ című, ugyancsak Tompa Gábor mellett kiálló aláíróval.

2002. július 10.

A Sapientia Egyetem marosvásárhelyi humán karán induló Társadalmi kommunikáció és közkapcsolatok szakra 20 tandíjmentes és 20 tandíj-hozzájárulásos helyet hirdettek meg. Most induló új szakról van szó, a humán kart vezető Albert Lőrincz Enikő előadótanár, Ungvári Zrínyi Imre és Ungvári Zrínyi Ildikó adjunktusok, valamint Gagyi József kutató beszélt a szaktól, ez ugyanis a romániai magyar egyetemi oktatásban újdonságnak számít. A hosszú távú cél az, hogy a műszaki kar mellett egy életképes humán kart építsenek fel Marosvásárhelyen. Ennek keretében a pedagógia-szociálpedagógia szakirány mellett a kommunikációt indítják. Olyan szakembereket szeretnének képezni, akik szervezetek, intézmények kapcsolattartásában vállalnak szerepet, végzik az információk gyűjtését, tárolását és feldolgozását egy adott intézményen belül, továbbá a szellemi termékek forgalmazásának megtervezését és kivitelezését. A jövendő kommunikációs szakemberei hasznos szerepet tölthetnek be az emberi jogi, kisebbségvédelmi, környezetvédelmi és egyéb szervezetek tevékenységében. Gagyi József csíkszeredai kutató, az egyetem leendő tanára szerint a hallgatókat arra is fel fogják készíteni, hogy a múlt örökségét hogyan lehet vonzóvá, eladhatóvá tenni a helyi közösségek szintjén. A szak elvégzése az újságírói, sajtóreferens, sajtószóvivő, hírszerkesztő és elemző reklámasszisztens, médiamenedzser, kommunikációs szakreferens, műsorvezető, közösségi mediátor állások betöltésére képesíti a hallgatókat. /(bodolai): Kommunikáció szak a Sapientián. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 10./

2002. november 16.

A kolozsvári Pro Philosophia Alapítvány A magyar nyelvű filozófiai irodalom forrásai című sorozata két újabb monográfiával bővült: Tonk Márton Tavaszy Sándorról írott monográfiájával (Idealizmus és egzisztenciafilozófia Tavaszy Sándor gondolkodásában) és Ungvári Zrínyi Imre Öntételezés és értéktudat - Böhm Károly filozófiája című munkájával. A két kötetet nov. 14-én mutatták be Kolozsváron. Régi kérdés: beszélhetünk-e magyar filozófiáról? Tonk Márton szerint beszélhetünk, sőt beszélnünk kell magyar filozófiai hagyományról. Böhm Károlyról, a kolozsvári filozófiai iskola megteremtőjéről korábban is jelentek meg monográfiák, elég Hajós József Böhm Károly filozófiája. /Kriterion Könyvkiadó/ című munkájára, vagy a Pro Philosophia Alapítvány régebbi Böhm-kötetére gondolni. /-fb: A magyar nyelvű filozófiai irodalom kutatói. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./

2003. június 18.

Illegitimnek és erkölcstelennek tartja Tőkés László az RMDSZ Szövetségi Etikai és Fegyelmi Bizottságának (SZEFB) tevékenységét. A püspök közleményében kifogásolta, hogy Ungvári-Zrínyi Imre, a testület elnöke május 28-án levélben értesítette: "A bizottság álláspontja szerint Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei elnökének Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnökével szembeni 2002. október 16./508-as számmal iktatott panaszába foglaltak a tiszteletbeli elnöki tisztség időközben való megszüntetése ellenére sem váltak érvénytelenné". A SZFEB elnöke felszólította Tőkést, hogy a felhozott vádakkal szemben nyújtsa be írásbeli védekezését. Tőkés László kifogásolja, hogy erre a felszólításra "közel nyolc hónappal a panasz megtétele után" került sor. A püspök közleményében megismételte korábbi állításait, miszerint az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének elnökével "szoros családi cinkosságban álló" Seres Dénesné iskolaigazgató "gyakorlatilag visszaállamosította a zilahi Református Wesselényi Kollégiumot, s ehhez - "az RMDSZ és az SZDP cinkos kollaborációjának áldásaképpen" - a szövetség vezetősége tevőlegesen hozzájárult. A püspöke leszögezte: "Mindaddig, amíg a kongresszus panasz tárgyává tett súlyos szabálysértésének és etikai vétségének elkövetőit - élükön a szövetségi elnökkel - nem vonják felelősségre, másfelől pedig múltbeli és jelenlegi erkölcsi vétségekben elmarasztalható elnökük a bizottság éléről nem távozik, semminemű etikai felelősségre-vonásnak nem vagyok hajlandó magamat alávetni". /Tőkés László: Vonják előbb felelősségre Markó Bélát. A püspök ellen tavaly indított etikai eljárás újabb állomása. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./

2003. június 30.

Jún. 28-án délelőtt ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa. Meghallgatták a szövetségi választási bizottság jelentését, s igazolták a 144 képviselő mandátumát. Megalakultak a frakciók, szám szerint nyolc. Ezek: Kereszténydemokrata, Székelyföldi frakció, Novum Forum, Partium, Új Erő, Szórvány, Szabadelvű és a Nemzeti Polgári Centrum. Nem sikerült megválasztani az SZKT állandó bizottságát, mert a többes jelölés során az alelnök-jelöltek közül csak Puskás Bálint kapta meg a szükséges szavazatszámot. Az elnökválasztás simán ment, ugyanis egyetlen jelölt volt, Frunda György, aki 103 szavazattal 21 ellenében nyerte el a tisztséget. A másik alelnök és a négy titkár megválasztását a következő SZKT- ülésre halasztották. Frunda György kijelentette: szeretné, ha az SZKT funkcionális parlamentként működne, nem az iszapbirkózás, a sértegetések, a parttalan viták színtere lenne. Markó Béla szövetségi elnök nyitotta meg az SZKT alakuló ülését, kijelentve, hogy a testület tagjai "hiteles képviselői a romániai magyar közösség politikai akaratának. Nem valamiféle új keletű erdélyi magyar kutyabőr által, nem közfelkiáltás által, hanem választás által". Hangsúlyozta, hogy közösen kell dolgozniuk az RMDSZ programjának végrehajtásáért, "ezt helyettünk senki sem fogja megtenni. Tanácsokat kapunk majd ezután is, különböző fórumokról meg- megüzenik majd nekünk, hogy mi a dolgunk, időről időre ki leszünk téve olyan grammatikai leleményeknek, hogy: "fogjuk meg és vigyétek!", de a munkát nekünk kell elvégeznünk". Az SZKT-nak történelmi kihívásokkal kell szembenéznie az elkövetkezendőkben. Döntéseinek következményei ugyanis kihathatnak nemcsak a következő évekre, de az elkövetkezendő évtizedekre is, hiszen a jövő nemzedékek sorsáról is határoznak, valahányszor meghoznak egy-egy politikai döntést. Példának az erdélyi autópálya tervét hozta fel, hozzátéve, hogy sem ebben az ügyben, sem a nyelvhasználat, az anyanyelvű oktatás, sem az egyetem vagy az önkormányzatiság dolgában nem lehet előrehaladást elérni, ha nem lennének politikailag egységesek, vagy ha a magyarságnak nem lenne parlamenti képviselete. "Nélkülünk rajzolnák át a térképet, és mi majd tiltakoznánk. Nélkülünk szerveznék át a közigazgatási egységeket, és mi majd tiltakoznánk. Nélkülünk történne minden, ami fontos és mi majd tiltakoznánk. Itt-ott talán még le is fékezhetnénk az áruló szándékokat, még toldozhatnánk- foldozhatnánk is egy kicsit a szakadt térképen, de ez a maximum, amit elérhetnénk". (...) "Mi nem ezt akarjuk! Mi partnerek akarunk lenni, mi bele akarunk szólni azokba a döntésekbe, amelyek minket is érintenek, és dönteni akarunk azokban a kérdésekben, amelyek csakis minket érintenek. Ehhez egységes RMDSZ-re van szükség!" - hangsúlyozta Markó Béla. Ezután Markó kirohant a fórumosok ellen, akik megbontják az egységet. A testület elfogadta Markó Béla javaslatát, és további bizalmat szavazott Takács Csaba ügyvezető elnöknek és az általa összeállított csapatnak. A tanács jóváhagyta a parlamenti frakciók működési szabályzatát, elutasította Ungvári Zrinyi Imre, a szövetségi etikai bizottság elnökének bizalmi szavazásról szóló indítványát, és állásfoglalást fogadott el az Európa Tanács 1609. számú, a regionális autonómiáról szóló ajánlás-tervezetéről. Az állásfoglalás elfogadását parázs, személyeskedésektől sem mentes vita előzte meg, ugyanis két változatot dolgoztak ki, egyiket az ügyvezető elnökség, másikat az RMDSZ képviselőházi frakciójának polgári szárnya. A testület az ügyvezető elnökség által kidolgozott változatra adta voksát. Szilágyi Zsolt, a Polgári szárny képviselője azzal vádolta Frunda Györgyöt, az ET jogi bizottságának alelnökét, hogy nem tájékoztatta az RMDSZ parlamenti frakcióit Andreas Gross svájci képviselő jelentéséről, amelyben a regionális autonómia elveinek jogi érvényesítését kéri, s amelyben megállapítja: "Az autonómia megoldást jelenthet az olyan, háborús konfliktussá növekvő politikai feszültségekre, amelyek az utóbbi években Európában kitörtek, túlnyomórészt nem államok közötti, hanem kisebbségek és államok közötti háborúkat jellemezték". Frunda György válaszában elmondta, hogy a Gross- jelentést az ET parlamenti közgyűlése elfogadta. A jelentés nem etnikai autonómiáról szól, hanem regionális autonómiáról, mint a konfliktus megoldásának eszközéről, és kimondja, hogy az autonóm hatóságoknak figyelembe kell venni a kisebbségek igényeit, jogait. Frunda szerint az Európa Tanácsban két felfogás ütközött: a francia és a német, azaz a szubszidiaritás elvére alapozó és a centralizált államfelfogás. Gross a szubszidiaritáson alapuló svájci modellre hivatkozva hangsúlyozta, hogy a parlamentek és a kormányok kötelesek hatáskörük egy részét átruházni alacsonyabb szintekre. Ha nem sikerül közös nevezőre jutni, akkor bírói parlamentet vagy nemzetközi intézetet kell létrehozni. Frunda György szerint Szilágyi Zsolt félrevezeti a magyarságot, amikor etnikai autonómiát emleget, és megvádolja őt, hogy nem tájékoztatta a parlamenti frakciókat. A Szövetségi Egyeztető Tanács megalakította a szakbizottságokat, megválasztották azok elnökeit és titkárait. Megalakult az egyházi szakbizottság, elnök Borzos István; közművelődés és művészet, elnök Jakobovits I. képzőművész; gazdaság és környezetvédelem, Sebestyén Csaba; oktatás- tudomány, Szőcs Judit; sajtó, könyvkiadás, Kántor Lajos; emberjogi szaktestület, Hajdu Gábor. /Mózes Edith: Megalakult az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 30./ A megalakult frakciók (zárójelben a frakció tagjainak száma, illetve vezetője): 1. Kereszténydemokrata Frakció (17, Kelemen Kálmán); 2. Székelyföldi Frakció (13, Ladányi László); 3. Novum Forum Frakció (11, Borbély László); 4. Partiumi Frakció (27, Lakatos Péter); 5. Új Erő Frakció (19, Borboly Csaba); 6. Szórvány Frakció (11, Winkler Gyula); 7. Szabadelvű Kör Frakció (10, vezetőjét később választják meg); 8. Nemzeti Polgári Centrum Frakció (22, Kónya-Hamar Sándor). A frakciókba be nem lépett 14 képviselő függetlenként tevékenykedik majd az SZKT-ban. A felsorolásból látható, a Katona Ádám vezette Erdélyi Magyar Kezdeményezés nevű platform, illetve a Bucur Ildikó vezette baloldali platform az új testületben nincs jelen. Nem alakítottak külön frakciót a Reform Mozgalomnak az SZKT-ban jelen lévő tagjai sem, akik az ülésen javaslataik zömét a Nemzeti Polgári Centrum Frakció támogatásával nyújtották be. A belső ellenzékként számon tartott korábbi platformok képviselői egyébként most a Nemzeti Polgári Centrum Frakcióba tömörültek, amely 22 tagjával - a Partiumi Frakció után - a második legnagyobb SZKT-frakciót alkotja. Az Új Erő Frakciót az SZKT-ban képviselt ifjúsági szervezetek képviselői hozták létre. 19 tagjával ez a testület harmadik legnagyobb frakcióját adja. Az SZKT megválasztotta az RMDSZ Szabályzat-Felügyelő Bizottságát, amelynek öt tagja közül kettőt (Bíró Enikő, Markó Attila) a szövetségi elnök javasolt. A fennmaradó három helyre titkos szavazással Asztalos Csabát, Rozsnyai Sándort és Rütz Erzsébetet választották meg. Toró T. Tibor felhívással fordult a testülethez, hogy az RMDSZ-ben állítsák helyre a sokszínűséget, mert a szervezet homogén párttá vált, ahonnan az ellenvéleményeket kiszorítják, ami az érdekképviseletet gyengíti. Javasolta a szabályzat vitájának elnapolását, újratárgyalását, s a konszenzussal elért kétharmados döntéshozatal bevezetését. Ellenkező esetben úgy vélte, a többség diktatúrája érvényesül a kisebbség felett. Ez utóbbi megfogalmazást Székely Ervin visszautasította. Márton Árpád és Verestóy Attila egyaránt azzal érvelt, hogy a parlamenti frakció működőképességének és hatékonyságának biztosítása megköveteli az ott egyszerű többséggel elfogadott döntések kötelező érvényesítését a parlamentben. Az SZKT Toró T. Tibor javaslatát leszavazta. Ungvári-Zrínyi Imre, az RMDSZ Etikai és Fegyelmi Bizottságának (EFB) elnöke három etikai vizsgálatról számolt be a testületnek. Az elsőt Pécsi Ferenc képviselő ellen nyújtották be, aki 2002 februárjában a bukaresti Curentul napilapban azt állította, hogy gazdasági érdekszövetség létezik az RMDSZ és a kormánypárt vezetői között. Az EFB felszólította Pécsit, hogy terjessze be bizonyítékait, vagy pedig vádjait nyilvánosan vonja vissza. Pécsi közölte: élni kíván fellebbezési jogával. Kifogásolta, hogy a két évvel ezelőtt általa benyújtott keresettel az EFB mindmáig nem foglalkozott, miközben az ellene irányuló keresetet kivizsgálta. Az EFB-határozatot az SZKT elfogadta. A második a Nagy Pál kontra Asztalos Csaba ügy volt. Az EFB figyelmeztetésben részesítette Asztalost, aki a hatóságoknál levédte a MIT nevet, miközben tudta, hogy ezt évek óta a Magyar Ifjúsági Tanács nevű szervezet, az RMDSZ egyik partnerszervezete használja, s ezzel erkölcsi kárt okozott a MIT-nek és a szövetségnek. Asztalos kijelentette: fellebbezni fog, hiszen amikor a nevet levédte, a MIT "már rég nem volt" az RMDSZ ernyője alatt. Az EFB-határozatot az SZKT elutasította. A harmadik a Lakatos Péter kontra Tőkés László ügy volt. Markó felhozta a státustörvény történetét. Rámutatott: az RMDSZ nem örült annak, hogy "az egységes nemzet fogalma helyett az egy nemzethez való tartozás elve maradt a szövegben", ám a szövetség azoknak a nevében fogadta el a módosítást, akik igénylik a támogatásokat, és akik számára fontos, hogy a kedvezmények köre bővült. Hozzátette: a következő feladat annak elérése, hogy a jogszabály Romániában alkalmazható legyen, ehhez azonban az RMDSZ-nek politikai befolyásra van szüksége. Lakatos Péter úgy vélekedett, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács felállítása a Tejútnál is messzebb van. Kelemen Attila a magyarországi politikai ellentétek Erdélybe hozatala ellen foglalt állást. Markó Béla beszédét és a szövetség jelenlegi politizálását a Nemzeti Polgári Centrum Frakció nevében Szilágyi Zsolt élesen bírálta. Rámutatott: ha ebben a ritmusban halad az egyházi ingatlanrestitúció, a teljes vagyon visszaszerzése akár 30 évig is eltarthat. Ugyanakkor leszögezte, nem igaz, hogy a Kárpát-medencei magyarság 98 százaléka egyetértett a státustörvény módosításával. Furcsállotta azt is, hogy miközben a magyar státustörvényt az EU kifogásolja, a moldovaiak nyugodtan lehetnek kettős - moldovai és román - állampolgárok. /Tibori Szabó Zoltán: Boldogulásunk egységünktől és gazdasági erőnktől függ. Marosvásárhelyen újjáalakult a Szövetségi Képviselők Tanácsa. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./

2003. augusztus 15.

Idén aug. 18. és 31. között szervezik meg a marosvásárhelyi Bolyai János Alkotótábort, melyre hét marosvásárhelyi és huszonegy, külföldön és az országban élő kortárs művész jelezte részvételi szándékát. Irsai Zsolt, a tábor művészeti vezetője elmondta, hogy az elmúlt évekkel szemben idén lesz installáció, performansz, média- és videoművészet. A résztvevők nagy része azok közül kerül ki, akik a 70-80-as években életre hívták a MAMŰ-t, ami akkor a Marosvásárhelyi Műhelyt jelentette, mostanra viszont Maszületett Művek névre keresztelődött át, mivel az alkotók áttelepedtek Magyarországra. A művészek mellett meghívottként szerepel Ágoston Vilmos, Budapesten élő irodalomkritikus, Bíró Béla sepsiszentgyörgyi publicista és Vécsi Nagy Zoltán hatvani művészettörténész is. A szervezők Itt a távolban - központok és perifériák címmel e hónap 26-28. között szimpóziumot is szerveznek, melynek vitaindítója és moderátora Ungvári Zrínyi Imre vásárhelyi filozófus. /Szucher Ervin: Művészek a várban. = Krónika (Kolozsvár), aug. 15./

2003. augusztus 28.

Aug. 25-én kezdődött a Bolyai Alkotótábor szervezte szimpózium, a centrum és periféria, kortárs művészet kisebbségben, művész- művészeti migráció témakörét járták körül. A meghívottak (Beke László művészettörténész, Bíró Béla író, publicista, Sebők Zoltán esztéta, Ungvári Zrínyi Imre és Ungvári Zrínyi Ildikó egyetemi adjunktusok, Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész, Tordai S. Attila szerkesztő, kurátor) a legkülönfélébb megközelítésekről beszéltek. Bíró Béla hangsúlyozta: mindig a periféria szüli az újdonságokat, ezeket a centrum bizonyos idő elteltével kanonizálja, és ezzel meg is merevíti. /Nagy Botond: Centrum, centrum, mondd meg nékem... = Népújság (Marosvásárhely), aug. 28./

2004. február 16.

Kudarcra van ítélve az erdélyi magyar történelmi egyházak egyezkedési kísérlete arra vonatkozóan, hogy megfelelő arányban vegyenek részt az erdélyi tévét működtető alapítványban. Nagy Zsolt az erdélyi tévét működtető Janovics Jenő Alapítvány elnöke, aki egyben az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke, elmondta, hogy az egyházak nem maradtak ki a kuratóriumból, hiszen Jakab Gábor római katolikus pápai káplán és Vetési László szórványmissziói lelkipásztor tagjai a testületnek. A Janovics Jenő Alapítvány az erdélyi magyar televízió létrehozására és működésének biztosítására hivatott. Az alapítvány létrehozói: Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke, Gálfalvi Zsolt, a Román Televízió Igazgató Tanácsának tagja, a Romániai Magyar PEN Club elnöke, Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács alelnöke, Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Az alapítvány vezetését a kuratórium látja el. A kuratóriumi tagjai: Béres András filozófus, a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem rektora, Bíró Zoltán szociológus, a Kulturális Antropológia Műhely vezetője, Hatházi András színművész, Jakab Gábor római katolikus pap, a Keresztény Szó folyóirat főszerkesztője, Kovács András Ferenc költő, Marosi Barna író, Márton Árpád RMDSZ-képviselő, Nagy Ágnes közgazdász, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja, Nagy Zsolt az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Tibori Szabó Zoltán újságíró, Varga Gábor, az Országos Szabadalmi Hivatal elnöke, Vetési László református lelkész, a Duna Televízió kuratóriumának tagja, Ungvári Zrínyi Imre filozófus, egyetemi adjunktus. A kuratórium elnöki tisztségére az alapítók Nagy Zsoltot nevezték ki. A kuratórium szakmai döntéseinek előkészítését szakmai tanácsadó testület segíti, amelynek tagjai: Barabási Győző, a Videoklip Stúdió igazgatója, Baranyi László televíziós szerkesztő, Bardócz Sándor a Román Televízió Kolozsvári Területi Stúdiója által sugárzott magyar adás főszerkesztője, Bartha Csaba, a Román Televízió Temesvári Területi Stúdiójának szerkesztőségi vezetője, Kacsó Sándor, a Román Televízió bukaresti magyar adásának főszerkesztője, Kádár Melinda televíziós szerkesztő, Maksay Ágnes televíziós szerkesztő, Székedi Ferenc a Csík Televízió főszerkesztője, Marius Tabacu, a Videopontes Stúdió igazgatója, valamint Xantus Gábor filmrendező. /Borbély Tamás: Összeállt az erdélyi magyar tévét létrehozók névsora. RMDSZ: Az egyházak nem maradtak ki a kuratóriumból. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./

2004. február 17.

Ellentmondó véleményeket szült a leendő erdélyi magyar televízió alapító és döntéshozó testületének személyi összetétele. RMDSZ-televízió kialakulása körvonalazódik, fogalmazta meg Tőkés László püspök. Tőkés véleményével Jakubinyi György érsek álláspontja is összecseng. Az érsek nem kívánta kommentálni a testületek személyi összetételét. Jelezte: az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökeinek március 11-ei, kolozsvári egyeztetését követően foglal állást, de tekintettel híveikre, az egyházak hivatalos helyet kérnek maguknak az új intézményben. Az érsek helyeselte Vetési László református lelkész és Jakab Gábor római katolikus pápai káplán szakemberként és nem az egyház képviselőiként történő beválasztását a kuratóriumba, és leszögezte: mindaddig, amíg az erdélyi magyar történelmi egyházak igényeit mellőzik, a leendő erdélyi magyar televízió RMDSZ-tévé lesz. Két lelkész jelenléte az alapítvány kuratóriumában még nem elégíti ki az erdélyi magyar történelmi egyházak igényeit – erősítette meg az erdélyi magyar püspökök közös álláspontját Tőkés László. A püspök szerint cinizmusra vall Nagy Zsolt RMDSZ ügyvezető alelnök nyilatkozata, miszerint a kuratórium valamennyi képviselője tagja valamely magyar egyháznak. Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök sem ért egyet azzal, hogy mellőzzék az egyházakat a tévé létrehozásában és működtetésében. Csép Sándor ötletgazda arra panaszkodik, mintha mellőzni akarnák a televízió létrehozásában. A Magyar Polgári Szövetség elnöke, Szász Jenő kijelentette: az ilyen intézmény létrehozói között mindenekelőtt az egyház, a civil szféra és a szakma kell hogy szerepeljenek, legkevésbé a politikum: ha az RMDSZ jelen akar lenni, mint politikai szervezet, akkor az MPSZ-nek is jogában áll helyet kérni magának az intézményben. Markó Béla nem kívánta kommentálni sem a kuratórium személyi összetételét, sem a leendő televízióval kapcsolatos egyéb kérdéseket. Nagy Zsolt közölte, az alapító testület, valamint a kuratórium személyi összetétele már nem fog változni. Az erdélyi magyar történelmi egyházak igénylésére reagálva Nagy Zsolt úgy látja: az egyház jelen van a kuratóriumban. Nagy Zsolt nem érzi, hogy személyi összetételét illetően a testületben túlsúlyban lenne az RMDSZ. A Janovics Jenő Alapítvány kuratóriumának összetétele: Béres András filozófus, a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem rektora, korábban az RMDSZ színeiben oktatási államtitkár, Bíró Zoltán szociológus, Hargita Megye Tanácselnökének tanácsadója, a csíkszeredai Kulturális Antropológiai Műhely vezetője, Hatházi András színművész, író, rendező, Jakab Gábor római katolikus pápai káplán, a Keresztény Szó főszerkesztője, Kovács András Ferenc marosvásárhelyi költő, Marosi Barna író, szerkesztő, korábban az RMDSZ javaslatára volt a Duna Televízió alelnöke, Márton Árpád színművész, jogász, az RMDSZ parlamenti képviselője, az alsóház művelődési bizottságának titkára, Nagy Ágnes közgazdász, az RMDSZ javaslatára a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja, Nagy Zsolt mérnök, az RMDSZ ügyvezető alelnöke és kampányfőnöke, Tibori Szabó Zoltán újságíró, a kolozsvári Szabadság című. napilap munkatársa, a Népszabadság című napilag erdélyi tudósítója, Varga Gábor író, az RMDSZ javaslatára az Országos Szabadalmi Hivatal elnöke, Vetési László református lelkész, az Erdélyi Református Egyházkerület szórványmissziójának vezetője, a Duna Televízió kuratóriumának tagja, Ungvári Zrínyi Imre filozófus, egyetemi adjunktus, az RMDSZ etikai bizottságának elnöke. /Benkő Levente: RMDSZ-tévére utal a névsor? = Krónika (Kolozsvár), febr. 17./

2004. március 23.

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyi Karán márc. 19-20-án tudományos tanácskozást szervezett Emlékezet és kommunikáció címmel a Humán Tudományok Tanszéke. A tanácskozáson budapesti és pécsi egyetemi tanárok mellett előadást tartottak a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem és a házigazdák oktatói is. Niedermüller Péter pécsi egyetemi tanár tartott vitaindító előadást a kollektív emlékezetről. Előadást tartott többek között Ungvári Zrínyi Imre, a kolozsvári Babes-Bolyai és a marosvásárhelyi Sapientia egyetem tanára, Virginás Andrea kolozsvári előadó, Ungvári Ildikó, a Színművészeti Egyetem és a Sapientia előadója, Balog Enikő /Kolozsvár/, Veress Károly /Kolozsvár/, Gagyi József /Csíkszereda/ és Keszeg Vilmos /Kolozsvár/. /(vajda): Tudományos tanácskozás. Emlékezet és kommunikáció. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 23./

2004. június 10.

Huszonhárom erdélyi magyar értelmiségi nyilatkozata jelent meg jún. 9-én a Transindex internetes portálon. A nyilatkozat „felhívja a figyelmet A Hét című hetilap körül kialakult felemás viszonyokra”, de nem részletezi, hogy tulajdonképpen mi rejlik e viszonyok hátterében. Az aláírók – köztük Láng Zsolt, Kovács András Ferenc, Visky András, Balázs Imre József –, úgy fogalmaznak: támogatják A Hét jelenlegi szerkesztési koncepcióját, és Parászka Boróka felelős szerkesztő személyében megfelelő garanciát látnak ennek érvényesítésére. A lapnak vannak komoly ellenzői. /Botházi Mária, Papp Attila Zsolt: Felemás viszonyok A Hétnél? = Krónika (Kolozsvár), jún. 10./ Az aláírók: Balázs Imre József, Bartha József, Berszán István, Bodó Á. Ottó, Demény Péter, Egyed Emese, Gálfalvi György, Hadházy Zsuzsa, Jakabffy Tamás, Kovács András Ferenc, Kovács Ildikó, Láng Zsolt, Salat Levente, Selyem Zsuzsa, Szegő Katalin, Szilágyi Júlia, Szilágyi-Gál Mihály, Tordai S. Attila, Ungvári Zrínyi Ildikó, Ungvári Zrínyi Imre, Vallasek Júlia, Vida Gábor, Visky András. /Népújság (Marosvásárhely), jún. 12./

2004. szeptember 10.

Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa határozata értelmében létrejött az RMDSZ Szövetségi Választási Bizottsága, amelynek feladata az előválasztások törvényességének, átláthatóságának, és demokratikus jellegének biztosítása. A Szövetségi Választási Bizottság elnöke Takács Csaba ügyvezető elnök, tagjai: Nagy Zsolt ügyvezető alelnök, az Országos Kampánystáb elnöke, Markó Attila, a Szövetségi Szabályzatfelügyelő Bizottság elnöke, Ungvári Zrínyi Imre, a Szövetségi Etikai Bizottság elnöke, valamint Veress Emőd jogász. /Létrejött a Szövetségi Választási Bizottság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./

2005. március 10.

„Az erdélyi magyar társadalom létének és fejlődésének biztosítéka az intolerancia és a gyűlölet minden formájának elutasítása és az eltérő vélemények közötti akadálymentes párbeszéd: a szólás- és véleményszabadság maradéktalan érvényesülése” – kezdődik Tiltakozás című közös nyilatkozat, melyben az aláírók védelmükbe vették Eörsi Mátyás SZDSZ-es képviselőt, akinek szólásszabadságát korlátozták a tüntetők, mégpedig „gyűlölködő, kirekesztő, sőt, olykor antiszemitának is minősíthető bekiabálások kíséretében. Mindennek semmi köze sem volt „az általuk – állítólag – fájlalt problémákhoz”. Az aláírók: Ármeán Otília, Bíró Béla, Bányai Péter, Boros Kinga, Egry Gábor, Demény Péter, Gagyi Ágnes, Gáspárik Attila, Cs. Gyimesi Éva, Irsai Zsolt, Kovács András Ferenc, Könczei Csilla, Láng Zsolt, M. László Ferenc, Miklós Ágnes Kata, Parászka Boróka, Parászka Miklós, Selyem Zsuzsa, Szabó Róbert Csaba, Szilágyi Júlia, Virginás Andrea, Visky András, Ungvári Zrínyi Imre, Ungvári Zrínyi Ildikó, Tibori Szabó Zoltán, Vakarcs Szilárd. /Tiltakozás. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./

2005. március 10.

Erdélyi magyar értelmiségiek két levelet is közzétettek, mindkettőben az intolerancia és idegengyűlölet elutasítása és a véleményszabadság mellett foglalnak állást, ugyanakkor – a kolozsvári Eörsi-incidens kapcsán – felhívták a figyelmet az új, nyílt vagy burkolt alakban jelentkező antiszemitizmus leselkedő veszélyeire. A két közlemény szövegében nem, csak lényegét és aláíróinak egy részét tekintve azonos. Az első levél az SZDSZ országos sajtószolgálatán keresztül, a második A Hét szerkesztőségétől érkezett. Az aláírók: Ádám Gábor, Ágoston Hugó, Ármeán Otília, Balázsi-Pál Előd, Bányai Péter, Bíró Béla, Borbély Tamás, Boros Kinga, Egry Gábor, Demény Péter, Eckstein-Kovács Péter, Gagyi Ágnes, Gáspárik Attila, Gergely Edit, Cs. Gyimesi Éva, Haller István, Irsai Zsolt, Kovács András Ferenc, Kelemen Attila Ármin, Könczei Csilla, Láng Zsolt, M. László Ferenc, Miklós Ágnes Kata, Parászka Boróka, Parászka Miklós, Salamon Márton László, Schneider Tibor, Selyem Zsuzsa, Sipos Géza, Soós Károly Róbert, Spielmann-Sebestyén Mihály, Szabó Róbert Csaba, Székely Csaba, Székely István, Szilágyi Gál Mihály, Szilágyi Júlia, Tibori Szabó Zoltán, Ungvári Zrínyi Ildikó, Ungvári Zrínyi Imre, Virginás Andrea, Visky András, Vakarcs Szilárd. Ugyanakkor egy harmadik levél szerzője, Dénes László azon morfondírozott, hogy a véleménynyilvánítás miért csak az egyik felet illetné meg, illetve miért csak a tüntetőkön kérik számon az idegengyűlölet megnyilvánulásait. /Belföldi hírek rovat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 10./

2005. március 16.

Március 12-én Tudományos Tanárköri Konferenciát szervezett a Kolozsvári Magyar Diákszövetség. A program a Szociológia szekcióban Kiss Dénes szociológus „A kisebbségi intézményrendszer sajátosságai” című dolgozatának bemutatásával kezdődött. Dr. Neményi Ágnes és Veress Enikő tudományos kutató Etnikai térfolyamatok, politika és társadalom Románia négy eltérő típusú kistérségében című kutatás eredményeit ismertették. Dr. Veres Valér adjunktus élettervezésről és jövőstratégiákról beszélt a Kárpát-medencei fiatalok körében, majd dr. Mezei Elemér adjunktus a romániai korösszetétel változását vizsgálta, Pásztor Gyöngyi gyakornok pedig a romániai urbanizációról beszélt. Péter László tanársegéd Hogyan termel a kirekesztettség új etnicitást? címen értekezett. A történelem szekcióban dr. Kolumbán Miklós a tizennyolcadik század liturgiatörténetéről beszélt, dr. Rüsz-Fogarasi Enikő docens a kolozsvári középkor szociális gondozásának problémáit boncolgatta, a Lupescu-házaspár a középkori Magyarország ünnepeinek szabályozásaira is kitértek. A filozófia szakosztályon dr. Gál László docens a kétnyelvűség logikai szempontból témája után dr. Ungvári-Zrínyi Imre adjunktus Az azonosság és másság reprezentációi az identitásképző narratívákban című művét mutatta be. A földrajz tagozaton Wanek Ferenc szólt Kolozsvár és környéke földtanáról. /Saci: Elmúlt a hét végi TTK. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

2005. április 11.

Marosvásárhelyen április 9-én a Látó Irodalmi Színpad József Attila emléke előtt tisztelgett. Balázs Imre József, Demény Péter, Haller Béla, Kovács András Ferenc, Láng Zsolt, Nagy Attila, Selyem Zsuzsa, Ungvári Zrínyi Imre, Vida Gábor és Visky András József Attila egy-egy költeményét elemezte. /József Attila-centenárium. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 11./

2005. október 15.

Képek, hálózatok, nyilvánosság: a kultúra arculatai – ezzel a címmel kezdődött Marosvásárhelyen október 14-én a kétnapos konferencia a Deus Providebit Házban, valamint a Sapientia-campusban. A tudományos ülésszakot a Sapientia – EMTE Marosvásárhelyi Karának Humán Tudományok Tanszéke szervezi. Az előadáscímek között volt A diszkurzív háló, mint a korszakprezentációk alakzata, A számítógép közvetítette kommunikáció etikája a „bonyolult eszköztől” a „szövegek labirintusáig”, vagy A vizuális mentális kép és a képiség-vita mai távlatai. Ungvári Zrínyi Imre A hálózatok a társadalomtudományokban és jelentőségük a kommunikáció szerepének értelmezésében címet adta értekezésének. A konferencián szó esik a hálózatok pszichológiájáról, a hálóépítésről, az autizmusról, az internet-reprezentációkról irodalmi szövegek keretén belül, a testkép alakulásáról, a lista korántsem teljes. /N.B.: A kultúra különböző arculatai. Kétnapos tudományos ülésszak a Sapientián. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 15./

2005. december 6.

Marosvásárhely polgárainak életében régen fontos szerepet játszottak a kedélyes asztaltársasági beszélgetések. A Bethlen Gábor Kulturális Egyesület beszélgetéseket kezdeményez kulturális és közéleti témákról. Az új fórum a város egykori vendéglőiben és kávéházaiban kialakult asztaltársaságok találkozásainak a szellemében működik majd. Az első nyilvános beszélgetés témája: Közszellem: erkölcsök, törvények, ízlések, december 9-én a Pálffy-házban lesz a találkozó. /Ungvári-Zrínyi Imre: Kávéházi beszélgetések. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 6./

2006. január 27.

A magyar egyetemi vezetők kötelessége lett volna, hogy válaszoljanak az egyetem rektorának, Nicolae Bocsan professzornak, 2005. dec. 20-án kiadott közleményére, ennek elmaradása miatt több magyar egyetemi oktató közös levélben reagált. Ellentmondó, hogy Bocsan rektor kétségeket fogalmazott meg Kása Zoltán professzor szakmai és vezetői rátermettségét illetően, hiszen eddig senkinek sem volt kifogása munkájával kapcsolatban. A 2004-ben bevezetett szenátusi szabályozásnak /amely megszigorította az új tanszékek és karok létrehozását/ az volt a célja, hogy elejét vegye a nyelvi „vonalak” szerinti tanszéki, kari önállósulásnak. A magyar oktatók az oktatás nyelve szerinti kritériumot szorgalmazzák, kiállnak az anyanyelvi oktatás mellett. Az egyetemen a magyar és német nyelvi „vonalaknak” nincs kellő autonómiájuk: minden tekintetben alá vannak rendelve a románnak. Az aláírók: Bodó Barna, Bege Antal, Cseke Péter, Dezső Gábor, Egyed Ákos, Egyed Emese, Egyed Péter, Gábor Csilla, Gazda Klára, Hatházi András, Kassay Gábor, Keszeg Vilmos, Kovács András, Molnár Bodrogi Enikő, Néda Zoltán, P. Dombi Erzsébet, Pál Judit, Palocsay Kisó Kata, Péntek János, Pethő Ágnes, Pozsony Ferenc, Sárkány Kiss Endre, Sipos Gábor, Szabó Zsolt, Szenkovits Ferenc, Szilágyi N. Sándor, Tánczos Vilmos, Ungvári Zrínyi Imre, Veress Károly. /Válasz egy rektori közleményre. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./

2007. november 23.

Közös nyilatkozatban szólítottak fel a választás során az RMDSZ melletti kiállásra több országos hatókörű civil szervezetek személyiségei, köztük Dáné Tibor Kálmán, Gaal György, Guttman Mihály, Jakobovits Miklós, Kántor Lajos, Kötő József, Könczei Csilla, Szabó Zsolt és Veres Valér. /A választási kampány végére értünk. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./ Ugyanez a közös nyilatkozat megjelent a Népújságban is, az aláírók névsora bővült, többek között a következőkkel: Ágoston Hugó, Béres András, Biró A. Zoltán, Bura László, Fátyol Rudolf, Gálfalvi Zsolt, Kovács András Ferenc, Lányi Szabolcs, Muzsnai Árpád és Szabó Ungvári Zrínyi Imre. /A választási kampány végére értünk. == Népújság (Marosvásárhely), nov. 24./

2008. március 4.

A marosvásárhelyi Sapientia Egyetemen /EMTE/ működő Kommunikáció és közkapcsolatok szak, a Hallgatói Önkormányzat és a PR-Alpha Egyesület Új média és kommunikatív magatartás címen kétnapos konferenciát tartott. A konferencián erdélyi és magyarországi előadók osztották meg véleményüket. Vita volt az újságírásban bekövetkező bulvárizálódás, a reklámok, illetve az online környezetben eltorzuló hitelesség problematikájával kapcsolatban. Ungvári Zrínyi Imre, a Babes-Bolyai Tudományegyetem és az EMTE előadótanára szerint évekre van szükség, amíg egyértelműen lemérhetővé válik az internetes újságírás hatása, az azonban már most leszögezhető, hogy a nyomtatott sajtó tájékoztató és véleményformáló szerepe a továbbiakban is megmarad. A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) ügyvezető elnöke, Karácsonyi Zsigmond és Gáspárik Attila között kibontakozott a „blog-vita. ” Karácsonyi szerint a blogokon keresztül üzenő közszereplők virtuális valóságot választanak létformául, ez a manipuláció eszköze is lehet. Gáspárik ezzel szemben hatékony kommunikációs eszköznek nevezte az internetes naplót. /Nagy Székely Ildikó: Eszi vagy nem eszi? = Népújság (Marosvásárhely), márc. 4./

2008. május 21.

Megjelent Szekfű András A cápa utolsó tangója című tanulmánykötete. Szekfű András és a magyarországi Tömegkommunikációs Kutatóközpont munkatársai a ’70-es és ’80-as években is komoly kutató, elemző tevékenységet végeztek. A kötet szerzője jelenleg a budapesti Zsigmond Király Főiskola Filmtudományi Tanszékének tanszékvezető tanára és a Sapientia EMTE marosvásárhelyi kommunikáció szakának óraadó tanára. /Ungvári Zrínyi Imre: Médiaszociológiai tanulságok haladóknak. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 21./

2008. július 12.

Július 10-én az EU-táborban a Kultúrák közötti párbeszéd tematikájú előadások zajlottak. Kozák Gyula, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet szociológus előadásában elhangozott a másság elfogadásának kérdése, valamint az előítéletek visszafogása. Kozák három típusú átalakulás van, a homogenizálódás, azaz kulturális imperializmus, a heterogénizáció, mint ellenállás, valamint a harmadik, mely eltörli az első kettőt, mindegyik kultúra kölcsönöz valamit, így alakul ki egy harmadik. Az előadó az olvasztótégelynek nevezett kulturális összeolvadás nagy lehetőségét látja Európában a közeli jövőben. Ungvári-Zrínyi Imre egyetemi docens véleménye szerint az „olvasztótégely” elmélet nem hiteles. „Egy kultúra fennmaradásában, nem egy intézmény dönt, hanem a személyes lelkiismeret” – zárta előadását az oktató. „Erdélyben egyelőre kiaknázatlan területnek számít a városi kultúrturizmus, mert bár felismerték a benne rejlő potenciált, de még mindig nem fektetnek bele elég pénzt” – mondta Talpas János, az Országos Turisztikai Fejlesztési és Kutatási intézet vezérigazgatója. Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója előadásában, a Munkácsy Erdélyben, valamint a Nagybányai Művésztelep kiállítások megszervezéséről beszélt. Szerinte a két kiállítás Erdély művelődéstörténetének mérföldköve volt, és folytatni kellene a hasonló volumenű kiállítások szervezését. /Erdélyi kulturális olvasztótégely: van vagy nincs? = Nyugati Jelen (Arad), júl. 12./

2008. szeptember 15.

Ne azt keressük, ami elválaszt bennünket, hanem azt, ami összeköt, mondják. De akkor sosem fogjuk megtudni mi az, ami elválaszt" – jelentette ki Dr. Ungvári Zrínyi Imre, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Szisztematikus filozófia tanszékének docense a MIÉRT Akadémián elhangzott előadásában. A MIÉRT Akadémián MSZP-s politikusok beszéltek. Dr. Újhelyi István országgyűlési MSZP-képviselő Kormányzati kommunikáció az önkormányzatok és a sport területén címen tartott előadást, majd Nyakó István, az MSZP kommunikációs igazgatója követte, aki a Szóvivői feladatok a pártok kommunikációjában témát választotta előadásához. Újhelyi elmondta, hogy nyomon követi az erdélyi politikát, így az sem kerülhette el a figyelmét, hogy a helyhatósági választásokon hogyan feszültek egymásnak a magyar pártok. Felhívta a figyelmet arra, hogy az ellentáborok egymást néha sértő viselkedése a választókat is bánthatja. Nyakó István hangsúlyozta azt, hogy mekkora erővel bír a média, különösen a bulvársajtó, melyre egyre nagyobb felhasználói igény mutatkozik. Ki kell használni ezt a lehetőséget is. Tamás Pál, a Magyar Tudományos Akadémia Szociológia Kutatóintézetének igazgatója A politikai áruk romlandósága. Választási törésvonalak, konfrontáció és/vagy sportszerűség a politikai vitában témában tartott előadást. Levezette azt, hogy pszichológiailag hogyan lehet az emberekre hatni. Dr. Ungvári Zrínyi Imre felhívta a figyelmet a kommunikáció fontosságára. /MIÉRT: Keressük az emberekhez a témát? = Nyugati Jelen (Arad), szept. 15./

2009. március 30.

A színház emeleti előcsarnokában szervezett kerekasztal-beszélgetéssel zárult március 27-ém a Kolozsvári Állami Magyar Színháznak a színházi világnap alkalmából szervezett programja. A Média és politika című fórumon a délután folyamán előadott III. Richárd című drámát több nézőpontból értelmezhette a nagyközönség. Hatalmas taps követte William Shakespeare III. Richárdját, a Tompa Gábor által rendezett, a Kolozsvári Állami Magyar Színház és a Gyulai Várszínház művészei által előadott produkciót. Tompa Gábor, a színház igazgatója színpadra hívta a társulat legidősebb színészét, a 95 éves Senkálszky Endre érdemes művészt. Ezt követően nevezte meg az idei Bánffy Miklós Vándordíj díjazottját, Bíró Józsefet. A fórumon a BBTE oktatói közül Ungvári Zrínyi Imre etikatanár, Szabó Levente irodalomtörténész, Salat Levente politológus, Keszeg Anna szerkesztő volt jelen, a házigazda szerepét pedig Tompa Gábor és Visky András töltötte be. /Ferencz Zsolt: Színházról, a média és a politika tükrében. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./

2009. május 7.

Történelmi jellegű könyveket mutatott be a marosvásárhelyi Mentor Kiadó a Kolozsváron tartott Mentor-esten. Gagyi József: Fejezetek Románia 20. századi társadalomtörténetéhez című kötete csak a nagy fejezeteket ragadja ki a társadalomtörténetből. Az Időtár I. (Marosvásárhely történeti kronológiája a kezdetektől 1848-ig) című kiadványt szerzője Sebestyén Mihály. A második kötet 1848. március 16-tól 2000. december 31-ig öleli majd fel az eseményeket. A Székely székek a 18. században című forráskiadvány sorozat második darabja az Udvarhelyszék 1700–1722 között című, Pál-Antal Sándor által sajtó alá rendezett kötet. Tófalvi Zoltán: 1956 erdélyi mártírjai – A Dobai-csoport címet viselő III. kötetről maga a szerző beszélt a hallgatóságnak. Hangsúlyozta: a Dobai-per Kolozsvárhoz kötődik, elválaszthatatlan része a város történetének. Az Erdélyi Ritkaságok sorozatban megjelent Az erdélyi magyar színészet hőskora 1792–1821 című, Káli Nagy Lázár visszaemlékezéseit tartalmazó kiadványt a szerkesztő, Lázok János ismertette. /Történelmi jellegű kiadványok a Mentornál. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./ Szabó Á. Töhötöm Kooperáló közösségek (munkavégzés és kapcsolatok a falusi gazdálkodásban) című kötetében szülőfaluja mindennapjait vette górcső alá. A kiadónál napvilágot látott Gagyi József – Pletl Rita – Ungvári Zrínyi Ildikó – Ungvári Zrínyi Imre – Varga Attila: A társadalmi változások kommunikációs univerzuma. /Máthé Éva: Mentor-est a Bernády-házban. = Krónika (Kolozsvár), máj. 7./

2009. május 12.

Az utóbbi 90 év kolozsvári filozófiaoktatásával kapcsolatban tartott kerekasztal-beszélgetés után a legfontosabb román és magyar nyelvű filozófiai munkákból nyílt kiállítás május 11-én Kolozsváron, az Egyetemiek Házában. A BBTE Történelem és Filozófia Kara által a kolozsvári román egyetem fennállásának 90. évfordulója alkalmából szervezett filozófusnapon rendezett beszélgetés 12 résztvevője, doktoranduszok és professzorok, saját kutatási eredményeikről számoltak be, illetve az elmúlt 90 év filozófiaoktatásáról értekeztek. Egyed Péter filozófus a kolozsvári román egyetem létrehozását megelőző időszakról, a Ferenc József Tudományegyetemről beszélt, kitért Böhm Károlynak, az egyetem Filozófia tanszékén akkoriban tanító értékelvű filozófus-professzornak a munkásságára is. – Böhm értékelvűsége és etikai eszmeisége mind a mai napig kisugárzik, Lucian Blaga és Dumitru D. Rosca mellett méltán nevezik a filozófia doyenjének a románok is – fejtette ki Egyed Péter. Vasile Musca professzor kifejtette, hogy a megalakulását követő években, színvonalát tekintve a kolozsvári román egyetem méltán léphetett a több száz éves európai egyetemek sorába. A kiállított könyvek között több magyar nyelvű is volt, például Demeter M. Attila Republikanizmus, nacionalizmus, nemzeti kisebbségek, Veress Károly Egy létparadoxon léte és visszája, Egyed Péter Az ész hieroglifái, Angi István Zene és esztétika, Király V. István Halandóan lakozik szabadságában az ember és Ungvári Zrínyi Imre Alkalmazott etikai alapfogalmak című kötete, vagy Vincze Mária Európa gazdaságtana, illetve Szabó Béla Menedzsment a szociális szférában című munkája. /Filozófusnap Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./


lapozás: 1-30 | 31-33




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998