udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 20 találat lapozás: 1-20
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Ungváry-Zrinyi Ildikó

2001. április 7.

Marosvásárhelyen két könyvbemutató is volt a Színművészeti Egyetemen. Kovács Levente rendező, a Szentgyörgyi István tagozat vezetője mutatta be dr. Béres Andrásnak, az egyetem rektorának Bevezetés a színházesztétikába című munkáját /egy év alatt a szerző harmadik könyve/. Ungvári Zrínyi Ildikó ismertette a másik könyvet: a teatrológia szak első évfolyamának végzős hallgatóinak /Ari-Nagy Barbara, Bálint Ildikó, Király Kinga Júlia/ államvizsga-dolgozatait adta közre a Mentor Kiadó Színtérkép címen. A három ifjú tanulmányszerző: a Színművészeti Egyetemen pályakezdőként tanárkodó Ari-Nagy Barbara, a sepsiszentgyörgyi színháznál dramaturgként működő Bálint Ildikó és az Eötvös Loránd Tudományegyetem doktorandusaként kutató Király Kinga Júlia. /Thália könyvei. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 7./

2002. január 11.

Színházi vita. A Szabadság című kolozsvári napilap december 18-i számában a kolozsvári magyar értelmiségiek egy csoportja állásfoglalást tett közzé az Állami Magyar Színház ügyében. Az állásfoglalás célja Tompa Gábor igazgató-főrendező igazgatói székből való mielőbbi eltávolítása és átmenetileg egy megbízott vezető kinevezése. A most publikált állásfoglalás elutasította a bírálatot, hozzátéve, hogy a színház műsorpolitikája és szervezése természetesen nem vitathatatlan. Szerintük egy művészeti intézmény működését nem bírálhatja felül a politikai hatalom illetve bármiféle cenzúra. Albert Mária, egyetemi tanársegéd; dr. Balassa Péter /Budapest/, esztéta, a kolozsvári BBTE vendégprofesszora; Bálint Emese, PhD hallgató; Bálint Ildikó, dramaturg; Balla Zsófia, költő, író; Barabás Olga, színházrendező; Bartha József, médiaművész; Bányai Péter, politikai elemző; dr. Berszán István, egyetemi adjunktus, az LKKT szerkesztője; dr. Bíró Béla /Brassó/, színházkritikus, egyetemi adjunktus; Bíró József, színész; Bocsárdi László, rendező, a Tamási Áron Színház művészeti vezetője; Bodó A. Ottó, színikritikus, egyetemi tanársegéd; Bogdán László, író, a Háromszék főmunkatársa; Czegő Csongor, dramaturg; Csiszér Balázs, mérnök; Damokos Csaba, díszlettervező, képzőművész; Dánél Mónika, PhD hallgató, az LKKT szerkesztője; Deák Gyula, a Háromszék Táncegyüttes igazgatója; Demény Péter, író, a Krónika főmunkatársa; Dimény Áron, színész, egyetemi tanársegéd; Domokos Géza, író; Eckstein-Kovács Péter, ügyvéd; dr. Egyed Péter, filozófus, író, egyetemi előadótanár; Farkas Árpád, költő, a Háromszék főszerkesztője; Felméri Judit, gyermekorvos; Ferenczes István, író, költő, a Székelyföld és a Moldvai Magyarság főszerkesztője; Gál Andrea, tanár, az LKKT szerkesztője; Gál-Borus László, szociológus, doktorandus; Gergely László, tanár; Horváth Levente, ref. lelkipásztor; Irsai Zsolt, képzőművész; Izsák Ildikó, televíziós szerkesztő; Kelemen Hunor, író; Ketesdy Beáta, újságíró; Király Kinga Júlia, dramaturg, egyetemi tanársegéd; Kiss Jenő, igazgató, Megyei Könyvtár /Sepsiszentgyörgy/; Kovács András Ferenc, költő, a LÁTÓ szerkesztője; Kozma Mária /Csíkszereda/, író; dr. Könczey Csilla, egyetemi adjunktus; dr. Kötő József, színháztörténész; Kövesdy István, színházrendező; Láng Zsolt, író, a LÁTÓ szerkesztője; Lőrincz Lenke Csilla, PhD hallgató; Madaras Péter, állatorvos; dr. Magyari Nándor László, egyetemi előadótanár; dr. Magyari Vincze Enikő, egyetemi előadótanár; Márkus Barbarossa János, író, költő, hangszertörténész és restaurátor; Molnár Gusztáv/Budapest/politológus, a Provincia szerkesztője; Nagy Judit, tanár; Nemes Levente, színész, a Tamási Áron Színház igazgatója; dr. Orbán Gyöngyi, esztéta, egyetemi előadótanár; Orbán János Dénes, író; Pál Péter, képzőművész; Pálffy Tibor, színész; Papp Sándor Zsigmond, író, a Krónika főmunkatársa; Pánczél Réka, művészeti tanácsadó, tanár; Pásztor Gyöngyi, egyetemi hallgató; Saszet Ágnes, műfordító; Sebesi Sándor, filmkészítő; Selyem Zsuzsa, egyetemi tanársegéd, az LKKT szerkesztője; Simon Emese, óvónő; Soós Anna, matematikus, egyetemi adjunktus; Sütő Ferenc, a MŰVELŐDÉS szerkesztője; Szabó Botond, informatikus; Szabó Tibor, színész, a Figura Stúdió Színház igazgatója; Székedi Ferenc /Csíkszereda/, a Kriterion Alapítvány igazgatója, a Csík TV főszerkesztője; Szilágyi Júlia, író, kritikus; Tibori Szabó Zoltán, újságíró; Tordai S. Attila, képzőművész, a BALKON szerkesztője; Tordai Soós Kata, tanár; Tőzsér József /Csíkszereda/, a Pallas-Akadémia Könyvkiadó igazgatója; dr. Ungvári Zrínyi Ildikó, színházelméleti kutató, egyetemi adjunktus; dr. Ungvári Zrínyi Imre, filozófiatanár, egyetemi adjunktus; Váta Lóránd, színész; Veres Valér, szociológus, egyetemi tanársegéd; Visky M. Krisztina, kántor; Visky Péter, ref. lelkipásztor; Visky S. Béla, egyetemi adjunktus; Zágoni Balázs, szerkesztő. /Még egy állásfoglalás a kolozsvári Állami Magyar Színház ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./ Az állásfoglalás szerint egy művészeti intézmény működését nem bírálhatja felül a politikai hatalom illetve bármiféle cenzúra – de ezt nem is állította senki. Inkább az aláírók kiálltak Tompa Gábor mellett. Több aláíró azonos A színházért mint művészetért /Szabadság (Kolozsvár), 2001. dec. 4./ című, ugyancsak Tompa Gábor mellett kiálló aláíróval.

2002. március 14.

Sikeres volt a Nyitott kapuk ötlete: márc. 9-10-én sokan voltak kíváncsiak a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem műhelytitkaira. A magyar tagozat bemutatkozásán állni is alig lehetett a Stúdió Színházban, annyi volt az érdeklődő. A tájékozódást Ungvári Zrínyi Ildikó tanárnő ismertetője és információgazdag szórólapok segítették. A másodév Killár K. Katalin tanárnő irányításával készült fel a színészmesterség, Csíky Csaba vezetésével a zenés mesterség vizsgára. Farkas Ibolya osztálya, a harmadév, Kovács Levente irányításával dolgozta ki a színészmesterség vizsgaanyagát. /N. M. K.: Tömegvonzó Nyitott kapuk. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 14./

2002. július 10.

A Sapientia Egyetem marosvásárhelyi humán karán induló Társadalmi kommunikáció és közkapcsolatok szakra 20 tandíjmentes és 20 tandíj-hozzájárulásos helyet hirdettek meg. Most induló új szakról van szó, a humán kart vezető Albert Lőrincz Enikő előadótanár, Ungvári Zrínyi Imre és Ungvári Zrínyi Ildikó adjunktusok, valamint Gagyi József kutató beszélt a szaktól, ez ugyanis a romániai magyar egyetemi oktatásban újdonságnak számít. A hosszú távú cél az, hogy a műszaki kar mellett egy életképes humán kart építsenek fel Marosvásárhelyen. Ennek keretében a pedagógia-szociálpedagógia szakirány mellett a kommunikációt indítják. Olyan szakembereket szeretnének képezni, akik szervezetek, intézmények kapcsolattartásában vállalnak szerepet, végzik az információk gyűjtését, tárolását és feldolgozását egy adott intézményen belül, továbbá a szellemi termékek forgalmazásának megtervezését és kivitelezését. A jövendő kommunikációs szakemberei hasznos szerepet tölthetnek be az emberi jogi, kisebbségvédelmi, környezetvédelmi és egyéb szervezetek tevékenységében. Gagyi József csíkszeredai kutató, az egyetem leendő tanára szerint a hallgatókat arra is fel fogják készíteni, hogy a múlt örökségét hogyan lehet vonzóvá, eladhatóvá tenni a helyi közösségek szintjén. A szak elvégzése az újságírói, sajtóreferens, sajtószóvivő, hírszerkesztő és elemző reklámasszisztens, médiamenedzser, kommunikációs szakreferens, műsorvezető, közösségi mediátor állások betöltésére képesíti a hallgatókat. /(bodolai): Kommunikáció szak a Sapientián. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 10./

2002. szeptember 7.

A Látó 8-9., augusztus-szeptemberi száma közölte az Erdélyi Magyar Drámapályázat a Millennium jegyében (ERDRAMIL) díjazott munkáit, Hatházi András: A dilis Resner, Kiss Csaba: Hazatérés, Láng Zsolt: Játék a kriptában, Kincses Elemér: Csatorna című színműveit, valamint Balási András tanulmányát (Don Juan imája). A pályázatról Ungvári Zrínyi Ildikó közölt értékelést (Ki legyen az erdélyi magyar drámaíró? - ERDRAMIL-csoportkép indiánnal). /b.d. [Bölöni Domokos]: Kortárs drámák. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 7./

2003. augusztus 28.

Aug. 25-én kezdődött a Bolyai Alkotótábor szervezte szimpózium, a centrum és periféria, kortárs művészet kisebbségben, művész- művészeti migráció témakörét járták körül. A meghívottak (Beke László művészettörténész, Bíró Béla író, publicista, Sebők Zoltán esztéta, Ungvári Zrínyi Imre és Ungvári Zrínyi Ildikó egyetemi adjunktusok, Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész, Tordai S. Attila szerkesztő, kurátor) a legkülönfélébb megközelítésekről beszéltek. Bíró Béla hangsúlyozta: mindig a periféria szüli az újdonságokat, ezeket a centrum bizonyos idő elteltével kanonizálja, és ezzel meg is merevíti. /Nagy Botond: Centrum, centrum, mondd meg nékem... = Népújság (Marosvásárhely), aug. 28./

2003. november 24.

Nov. 22-én A rendezés művészete című színháztudományi konferenciának adott otthont a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem. Román és magyar nyelven folytak az előadások, melyek a színháztudomány majd minden területét lefedték. A magyar nyelvű előadásokon a rendezésről neves előadók beszéltek: dr. Gajdó Tamás, a budapesti Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet munkatársa, Kovács Levente, a Színművészeti Egyetem tagozatvezető tanára, Egyed Emese (Babes- Bolyai Tudományegyetem) a XIX, dr. Ungvári Zrínyi Ildikó (MSZE) , János-Szatmári Szabolcs (Partiumi Keresztény Egyetem), Tar Gabriella (doktorandus, BBTE), dr. Farkas Ibolya (MSZE), Ilyés István (doktorandus, BBTE), Balási András (MSZE), Bartha Katalin (doktorandus, BBTE) a korai Makrancos hölgy-előadásokkal foglalkozott, míg Gyéresi Júlia (MSZE), Killár Katalin (MSZE), Papp Éva (MSZE), Selyem Ildikó (MSZE) és dr. Béres András (MSZE). Könyvbemutatóra is sor került: dr. Béres András Kincses Elemér Csatorna című drámakötetét, dr. Lázok János és dr. Cristian Stamatoiu a Symbolon című folyóirat 2003/1-es számát ismertette. /Nagy Botond: Tudományos ülésszak a rendezés művészetéről. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 24./

2004. június 10.

Huszonhárom erdélyi magyar értelmiségi nyilatkozata jelent meg jún. 9-én a Transindex internetes portálon. A nyilatkozat „felhívja a figyelmet A Hét című hetilap körül kialakult felemás viszonyokra”, de nem részletezi, hogy tulajdonképpen mi rejlik e viszonyok hátterében. Az aláírók – köztük Láng Zsolt, Kovács András Ferenc, Visky András, Balázs Imre József –, úgy fogalmaznak: támogatják A Hét jelenlegi szerkesztési koncepcióját, és Parászka Boróka felelős szerkesztő személyében megfelelő garanciát látnak ennek érvényesítésére. A lapnak vannak komoly ellenzői. /Botházi Mária, Papp Attila Zsolt: Felemás viszonyok A Hétnél? = Krónika (Kolozsvár), jún. 10./ Az aláírók: Balázs Imre József, Bartha József, Berszán István, Bodó Á. Ottó, Demény Péter, Egyed Emese, Gálfalvi György, Hadházy Zsuzsa, Jakabffy Tamás, Kovács András Ferenc, Kovács Ildikó, Láng Zsolt, Salat Levente, Selyem Zsuzsa, Szegő Katalin, Szilágyi Júlia, Szilágyi-Gál Mihály, Tordai S. Attila, Ungvári Zrínyi Ildikó, Ungvári Zrínyi Imre, Vallasek Júlia, Vida Gábor, Visky András. /Népújság (Marosvásárhely), jún. 12./

2005. március 10.

„Az erdélyi magyar társadalom létének és fejlődésének biztosítéka az intolerancia és a gyűlölet minden formájának elutasítása és az eltérő vélemények közötti akadálymentes párbeszéd: a szólás- és véleményszabadság maradéktalan érvényesülése” – kezdődik Tiltakozás című közös nyilatkozat, melyben az aláírók védelmükbe vették Eörsi Mátyás SZDSZ-es képviselőt, akinek szólásszabadságát korlátozták a tüntetők, mégpedig „gyűlölködő, kirekesztő, sőt, olykor antiszemitának is minősíthető bekiabálások kíséretében. Mindennek semmi köze sem volt „az általuk – állítólag – fájlalt problémákhoz”. Az aláírók: Ármeán Otília, Bíró Béla, Bányai Péter, Boros Kinga, Egry Gábor, Demény Péter, Gagyi Ágnes, Gáspárik Attila, Cs. Gyimesi Éva, Irsai Zsolt, Kovács András Ferenc, Könczei Csilla, Láng Zsolt, M. László Ferenc, Miklós Ágnes Kata, Parászka Boróka, Parászka Miklós, Selyem Zsuzsa, Szabó Róbert Csaba, Szilágyi Júlia, Virginás Andrea, Visky András, Ungvári Zrínyi Imre, Ungvári Zrínyi Ildikó, Tibori Szabó Zoltán, Vakarcs Szilárd. /Tiltakozás. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./

2005. március 10.

Erdélyi magyar értelmiségiek két levelet is közzétettek, mindkettőben az intolerancia és idegengyűlölet elutasítása és a véleményszabadság mellett foglalnak állást, ugyanakkor – a kolozsvári Eörsi-incidens kapcsán – felhívták a figyelmet az új, nyílt vagy burkolt alakban jelentkező antiszemitizmus leselkedő veszélyeire. A két közlemény szövegében nem, csak lényegét és aláíróinak egy részét tekintve azonos. Az első levél az SZDSZ országos sajtószolgálatán keresztül, a második A Hét szerkesztőségétől érkezett. Az aláírók: Ádám Gábor, Ágoston Hugó, Ármeán Otília, Balázsi-Pál Előd, Bányai Péter, Bíró Béla, Borbély Tamás, Boros Kinga, Egry Gábor, Demény Péter, Eckstein-Kovács Péter, Gagyi Ágnes, Gáspárik Attila, Gergely Edit, Cs. Gyimesi Éva, Haller István, Irsai Zsolt, Kovács András Ferenc, Kelemen Attila Ármin, Könczei Csilla, Láng Zsolt, M. László Ferenc, Miklós Ágnes Kata, Parászka Boróka, Parászka Miklós, Salamon Márton László, Schneider Tibor, Selyem Zsuzsa, Sipos Géza, Soós Károly Róbert, Spielmann-Sebestyén Mihály, Szabó Róbert Csaba, Székely Csaba, Székely István, Szilágyi Gál Mihály, Szilágyi Júlia, Tibori Szabó Zoltán, Ungvári Zrínyi Ildikó, Ungvári Zrínyi Imre, Virginás Andrea, Visky András, Vakarcs Szilárd. Ugyanakkor egy harmadik levél szerzője, Dénes László azon morfondírozott, hogy a véleménynyilvánítás miért csak az egyik felet illetné meg, illetve miért csak a tüntetőkön kérik számon az idegengyűlölet megnyilvánulásait. /Belföldi hírek rovat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 10./

2006. november 18.

A Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem ösztönzi a színházzal, színművészettel foglalkozó írások megszületését, kiadását. November 10-én, a Színművészeti Egyetemen tartott könyvbemutatón a témával kapcsolatos öt könyvet mutattak be. Király Kinga Júlia A rothadás esztétikája című könyve a Gotzi életműre alapoz. Gotzi puritán színpadi nyelvet használó szövegei magyar nyelven, a szerző fordításában olvashatók. Killár Kovács Katalin a színpadi improvizáció technikáit mutatta be több év kutatómunka alapján az Improvizatia in procesul creatiei scenice című könyvében. Albert Máriának két könyvét ismertették. Az English Act című könyvében a színházi gondolkodást összekapcsolta az angol nyelv oktatásával. Angol drámairodalmi szövegek felhasználásával olyan tankönyvet állított össze, mely segítségével a diákok színházat tanulnak, de közben nyelvet is. Albert Mária fordításában mutatták be Ion Coja bukaresti professzor Színművészeti poétika című művét. Ungvári Zrínyi Ildikó Bevezetés a színházantropológiába című kötete a mai színházi gondolkodás alapgondolatait próbálja letapogatni. A színházantropológia kibontakozóban levő tudomány, a marosvásárhelyi egyetemen Ungvári Ildikó nevéhez köthető. /Szász Enikő: XII. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. Kiadói újdonságok Thália birodalmáról. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 18./

2006. november 28.

November 25-26-án Marosvásárhelyen, a Színművészeti Egyetem színháztudományi konferenciát szervezett. Három szekció előadásai zajlottak párhuzamosan: az A szekció a román és francia nyelvű előadásokat jelentette, magyar (valamint angol) nyelvűeket pedig a B és a C szekció. A kínálat gazdagnak és változatosnak bizonyult, elméleti és gyakorlati kérdésekkel is foglalkoztak a jelenlevők. Témakörök: Intézmény és identitás, Nonkonformizmus és intézmény, illetve Színházesztétika és ideológia. A felszólalók között volt a magyarországiak mellett János Szabolcs (Nagyvárad, PKE) és Ungvári Z. Ildikó (Marosvásárhely, SZE). A C szekció témakörei: Intézmény és képzés, A kortárs dramaturgia kérdései és Kortárs színház: élmény és intézmény. Az előadók között volt többek között Hatházi András, Bodó Márta és Egyed Emese (Kolozsvár, BBTE), Kovács Levente, Killár Kovács Katalin, Gyéresi Júlia, Budaházi Attila, Albert Mária, Farkas Ibolya, Balási András és Csiky Csabat (Marosvásárhely, SZE). A színházi intézményekről és egyetemi reformokról szóló kerekasztal-beszélgetéssel zárult a sikeresnek bizonyult színháztudományi konferencia. Az elhangzott összes előadás olvasható lesz az intézmény Symbolon című színháztudományi folyóiratának következő számában. /Nagy Botond: Színháztudományi konferencia a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetemen. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 28./

2007. január 23.

A Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem többnyelvű színháztudományi szakfolyóiratát, a Symbolont mutatták be a magyar kultúra napja alkalmából január 22-én Budapesten. A multidiszciplináris szemlélet jegyében indult tudományos folyóirat 2000-től jelenik meg, a színháztudományi kutatások megújítását a célja. A Symbolon a színháztörténeti, esztétikai, antropológiai, szociológiai, szemiotikai és a színészképzéshez kapcsolódó pszichológiai kutatások mellett teret ad a színpadi nyelvet megújító kortárs kísérleti törekvések bemutatásának is. A lap románul, magyarul és a legfontosabb világnyelveken egyaránt közöl írásokat. A folyóirat mellett kutatóműhely szerveződött. Az est a határon túli színházak bemutatkozására indított sorozat része volt, a közönség megismerhette Ungvári Zrínyi Ildikó: Bevezetés a színházantropológiába, Ion Cojar: Színművészeti poétika és Király Kinga Júlia: A rothadás esztétikája – A baljós és bűbájos Carlo Gozzi című kiadványát is. /A Symbolon budapesti bemutatkozása. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 23./

2007. május 8.

Gyergyószentmiklóson, a Kisebbségi Színházak Fesztiválján, a Kollokviumon az összegyűlt dramaturgok Kollibacilus címen „kétnapi” lapot adnak ki. A maszol.ro pedig a színházi fesztiválra időzítve indította el Kulissza című, színházat is „vetítő” blogját. Kollibacilus szerkesztői: Boros Kinga színikritikus, az A7 portál munkatársa, Ungvári Zrínyi Ildikó és Zsigmond Andrea színi- és irodalomkritikus. A Kollibacilus azonnali kritikai lenyomatot ad az előadásokról. Emellett az előadásokat délelőttönként elemzik. A beszélgetések nyitottak. A Kolozsvári Állami Magyar Színház színészei Nathalie Sarraute Egy Igenért, egy Nemért darabját hozták a Kollokviumra. A marosvásárhelyi produkció: W. Gombrowicz Yvonne, burgundi hercegnője. /Gergely Edit: Kollibacilus Gyergyóban! = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./

2007. szeptember 24.

Nem születik kellő számú színpadi mű, s ha születik is, nem minden esetben jut el a színpadig, hangzott el azon a beszélgetésen, amelyet a Magyar Dráma Napja alkalmából rendeztek Marosvásárhelyen a Nemzeti Színházban. A rendezvényen Kovács Levente rendező, a Színművészeti Egyetem tagozatvezetője, Kovács András Ferenc költő, Kincses Elemér rendező, drámaíró, Csép Zoltán teatrológus, Láng Zsolt író, Ungvári Zrínyi Ildikó teatrológus, Kiss Éva Evelyn, a Tompa Miklós Társulat irodalmi titkára, valamint színészek, dramaturgok, egyetemi hallgatók és színházkedvelők beszélgettek a kortárs magyar drámáról. Megállapították, hogy a színházak és a rendezők egyaránt tartózkodnak a kortárs színpadi művek bemutatásától. Kovács András Ferenc szerint a 20. század első felében alkotó magyar drámaírókat is nehezen szólaltatják meg, így például Molnár Ferenc darabjait sem játsszák eleget. /Antal Erika: Ódzkodnak a kortársaktól. = Krónika (Kolozsvár), szept. 24./

2008. január 22.

A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház szép előadással látogatott Marosvásárhelyre. García Lorca költeménye, a Yerma színpadi változata Béres László rendezésében, Ungvári Zrínyi Ildikó dramatizálásában aratott sikert. /Nagy Botond: A kert, amelyet nem látott senki. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 22./

2008. október 15.

Teljében a székelyudvarhelyi kortárs drámafesztivál. Előadások, kerekasztal beszélgetések, közönségtalálkozók elemzik a kortárs magyar és román drámát. Október 13-án az Aradi Kamaraszínház, a Szegedi Hetek Csoportja és a Bukaresti Magyar Kulturális Intézet közös produkcióként mutatta be Alina Nelega, román szerző Rudolf Hess tízparancsolata című monodrámáját Harsányi Attila előadásában, majd 19 órától a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház Kiss Csaba valós történeten alapuló balladisztikus drámájával, a Világtalanokkal lépett színre. Az előadásokat közönségtalálkozó követte. Kövesdy István rendező a kortárs magyar drámaírással volt elégedetlen: kifejtette, hogy sok dráma azért nem kerül(het) színpadra, mert írójuk nem ismeri a színházi előadás, a dráma alapvető követelményeit, vagyis „darabjaikat” nem lehet színpadra alkalmazni, legfeljebb – jó esetben – átírással, szövegrövidítéssel. Békés Pál szerint a helyzet nem olyan rossz, mint azt Kövesdy állítja, ugyanis a kortárs magyar dráma új lendületet vett. A romániai magyar színházak helyzetéről, a színész- és közönségnevelésről Gáspárik Attila, a Marosvásárhelyi Színművészeti Főiskola rektora, Szabó K. István rendező, Visky András író, a Kolozsvári Állami Magyar Színház művészeti aligazgatója, Zsehránszky István színikritikus, Ungváry-Zrinyi Ildikó a marosvásárhelyi egyetem tanára, Kötő József színháztörténész és Kovács Levente rendező, egyetemi tanár fejtette ki véleményét. /Ébredőben a kortárs dráma. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./

2009. január 8.

Színházi tér főcímmel jelent meg a Korunk folyóirat idei első száma. Szerepel benne többek között Tompa Gábor rendező Visszapillantó tükör című írása, Ungvári Zrínyi Ildikó Tér-képe, Kántor Lajos Sétatere és Pomogáts Béla A zsarnokság terhe alatt című dolgozata. /Miről szól a Korunk? = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./

2009. május 7.

Történelmi jellegű könyveket mutatott be a marosvásárhelyi Mentor Kiadó a Kolozsváron tartott Mentor-esten. Gagyi József: Fejezetek Románia 20. századi társadalomtörténetéhez című kötete csak a nagy fejezeteket ragadja ki a társadalomtörténetből. Az Időtár I. (Marosvásárhely történeti kronológiája a kezdetektől 1848-ig) című kiadványt szerzője Sebestyén Mihály. A második kötet 1848. március 16-tól 2000. december 31-ig öleli majd fel az eseményeket. A Székely székek a 18. században című forráskiadvány sorozat második darabja az Udvarhelyszék 1700–1722 között című, Pál-Antal Sándor által sajtó alá rendezett kötet. Tófalvi Zoltán: 1956 erdélyi mártírjai – A Dobai-csoport címet viselő III. kötetről maga a szerző beszélt a hallgatóságnak. Hangsúlyozta: a Dobai-per Kolozsvárhoz kötődik, elválaszthatatlan része a város történetének. Az Erdélyi Ritkaságok sorozatban megjelent Az erdélyi magyar színészet hőskora 1792–1821 című, Káli Nagy Lázár visszaemlékezéseit tartalmazó kiadványt a szerkesztő, Lázok János ismertette. /Történelmi jellegű kiadványok a Mentornál. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./ Szabó Á. Töhötöm Kooperáló közösségek (munkavégzés és kapcsolatok a falusi gazdálkodásban) című kötetében szülőfaluja mindennapjait vette górcső alá. A kiadónál napvilágot látott Gagyi József – Pletl Rita – Ungvári Zrínyi Ildikó – Ungvári Zrínyi Imre – Varga Attila: A társadalmi változások kommunikációs univerzuma. /Máthé Éva: Mentor-est a Bernády-házban. = Krónika (Kolozsvár), máj. 7./

2009. május 16.

Május 15-én tartották a DrámaPálya dráma- és kritikaíró pályázat díjátadó ünnepségét a Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem előcsarnokában. A több kategóriában lezajlott versenyről az egyetem tanárai közül elsőként Ungvári Zrínyi Ildikó beszélt. Boros Kinga elmondta: annak ellenére, hogy olyan írás, amely teljesen megfelelt volna a kritika követelményeinek, nem érkezett, a jelentkezők jó része érti a színház működését. Összesen 49 pályamunkát kellett a zsűrinek elbírálnia, tíz munkát érdemesítettek díjra, illetve dicséretre. Igazán jó drámalezárás Pálffy Zsófia Disharmonia Caelestis című jelenetét kivéve nem született. A díjazott jeleneteket és drámákat mutatták be felolvasószínház keretében az egyetem diákjainak rendezésében és – legnagyobbrészt – előadásában. Az első díjat Szvitán Krisztián (Budapest) nyerte el, Csuszner Ferenc (Gyergyószentmiklós) második díjas, Izsó Zita (Budapest) ugyancsak második díjas. /Nagy Botond: DrámaPályá(zó)k ünnepe. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 16./


lapozás: 1-20




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998