udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 17 találat lapozás: 1-17
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Uray Zoltán

2000. április 28.

A Korunk legutóbbi száma arra kereste a választ, hogy a magyar kutatók - szép számmal Erdélyből elszármazottak is - miként járultak hozzá a természet- és élettudományi kutatásokhoz, e tudományok fejlődéséhez? A Magyar Tudományos Akadémia több tagja segített a válaszadásban: Benkő Samu (Kolozsvár), Berényi Dénes (Debrecen), Bodor Miklós (Egyesült Államok), Klein György (Stockholm), Uray Zoltán (Kolozsvár). Azok az erdélyi fiatalok, akik a rendszerváltás után indultak kutatói pályájukon, szintén szerepeltek a folyóiratban, egy részük nyugatról jelentkezett (ifj. Buchwald Péter, Péntek Áron, Toroczkai Zoltán), mások Kolozsvárról (Fodorpataki László, Kósa Ferenc, Macalik Kunigunda, Markó Bálint, Újvárosi Lujza), Marosvásárhelyről (Simon Emese). A jelenleg Stockholmban élő Imreh Sz. István egykori kolozsvári és mostani stockholmi laboratóriumát mutatta be, felesége, Imreh Piroska a Karolinska Egyetem Tumorbiológiai Intézetének kutatója. /A Korunk természettudományi számából. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 28./

2000. december 8.

A november 25-én lezajlott Treiber János-konferencia zárta az Erdélyi Múzeum-Egyesület Természettudományi és Matematikai Szakosztályának 2000. évi tudományos programját és egyben a szakosztály újraalapításának 10 éves évfordulóját. Dr. Uray Zoltán, a szakosztály elnöke leszögezte, hogy a szakosztály főbb céljai: előadói és szakmai vitafórumot biztosítani a romániai magyar oktatók és kutatók számára, felolvasóülések, kerekasztal-megbeszélések és tudományos ülésszakok szervezésével; ugyanakkor a Múzeumi Füzetek szakfolyóirat újraindításával anyanyelvű szakmai publikációs lehetőséget biztosít, és támogatja a magyar anyanyelvű szakkönyvek megjelentetését/kiadását; emellett szakkönytárakat alapít, megőrzi a visszavonult vagy elhunyt szakemberek könyv- és kézirathagyatékát; támogatja a kolozsvári egyetemek diák kutatócsoportok munkáját, pályázati lehetőséget, szakkönyvtárakat, előadótermet, vendégszobát biztosít számukra, és a meghívott előadóknak a lehetőségekhez mérten a szakmai műhelyeket; végül kölcsönös segélynyújtási kapcsolatokat épít ki a romániai magyar és magyarországi természettudományokkal foglalkozó civil szervezetek, kutatóintézetek és egyetemek között. - 1990 és 2000 között a szakosztály 97 havi felolvasóülést tartott, 74 hazai és 23 magyarországi előadó részvételével, 1994 és 2000 között 7 alkalommal évi tudományos ülésszakot rendezett. Eddig a Múzeumi Füzetek 9 száma jelent meg, főleg a hazai, de néhány külföldi kutató közleményeivel. Az EME közreműködésével két kémia-, egy fizika- és két biológiakönyv jelent meg magyarul. A diákcsoportok közül az 1995-ben alakult, biológusokból álló Öko-Stúdium a Collegium Biologicum három számát, az 1996-ban alakult geológusokból álló GEKKO csoport a Collegium Geologicum két számát, és az 1998-ban alakult földrajz szakos hallgatókból álló Cholnoky csoport a Collegium Geographicum első számát jelentették meg. A természettudományi könyvtár fejlesztése és számítógépes feldolgozása folyamatos. 12 alkalommal rendeztek megemlékező előadásokat, könyvbemutatókat és közös tudományos ülésszakokat más civil szervezetekkel (EMT, EKE, Bolyai Társaság). - A szakosztály publikációs tevékenysége volt a legsikeresebb. A Múzeumi Füzetek rendszeres évi megjelenése, a természettudományos szakkönyvek megszerkesztése és kiadása jelentősen hozzájárultak a romániai magyar anyanyelvű tudományos irodalom fejlesztéséhez. A havi felolvasóülések jól szolgálták a tudománynépszerűsítést és a magyar szaknyelv gyakorlását. A tudományos ülésszakok jó alkalmat teremtenek a hazai és külföldi magyar kutatók eredeti munkáinak megismerésére és új szakmai kapcsolatok létesítésére. - Megfogalmazódott az igény az a jövőben egy szakterületet öleljenek fel az értekezletek. /Tíz év mérlege. Interjú Uray Zoltán szakosztályvezetővel. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./

2001. március 26.

Az MTA közgyűlése 1990-ben hozta létre a Külső tag intézményét a külföldön élő magyar tudósok integrálására. A Magyar Tudományos Akadémiának jelenleg 119 külső és 22 magyar tiszteleti tagja van a világ számos országából. Romániából tizennégy külső tagja van: Kolozsvárról Benkő Samu, Csetri Elek, Egyed Ákos, Gábos Zoltán, Imreh István, Kékedy László, Kiss István, Maros Dezső, Nagy Tóth Ferenc és Uray Zoltán, Marosvásárhelyről Brassai Zoltán és Péter Mihály, Temesvárról Toró Tibor és Bukarestből Demény Lajos; tiszteleti tag Kolozsvárról Faragó József és Jakó Zsigmond. - A környező országokban élő magyar kutatók névjegyzékét 2000-ben már külön kötetben jelentették meg, mely 552 nevet tartalmaz: Horvátország 17, Jugoszlávia 101, Románia 301, Szlovákia 80, Szlovénia 2, Ukrajna 51. - 1996-ban létrehozták az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságot, melynek fő feladata a magyar tudományosság integrálását célzó intézményes keretek folyamatos kiépítése. Az MTK-EB elnöke Berényi Dénes akadémikus. A bizottságnak az elnöke mellett 11 tagja van, közülük hét Magyarországról és négy külső tag. Ez utóbbiak név szerint: dr. Benkő Samu (Erdélyi Múzeum-Egyesület), dr Bauer Győző (Szlovák Tudományos Akadémia), dr. Ribár Béla (Vajdasági Magyar Tudományos Társaság) és dr. Spenik Ottó (Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia). A bizottságnak hat állandó meghívottja is van, közöttük a Horvátországi Magyar Tudományos és Művészeti Társaság elnöke, dr. Szkála Károly. Az MTK-EB kiadásában ún. "színes füzeteket" jelentet meg az Akadémia. A szürke füzet - Magyar Tudományosság Külföldön címmel - az Akadémia célkitűzéseit és tevékenységét foglalja össze. A zöld füzet a külföldi magyar kutatóknak a jegyzékét tartalmazza. A sárga füzet a környező országok tudományos műhelyeit sorolja fel, a tevékenységükre vonatkozó legfontosabb adatokkal, Romániából több mint harmincat. A narancssárga füzet címe: Tudományos fokozatok a környező országokban. A kék füzet azoknak a magyarországi intézményeknek és szervezeteknek a legfontosabb adatait tartalmazza, amelyek a legkülönbözőbb területeken - ösztöndíj, rendezvénytámogatás, könyvkiadás, kutatástámogatás stb. - foglalkoznak a határon túli magyar tudományosság támogatásával. A Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság fő feladatait a Kapcsolatok és a Domus programokba csoportosították. A Kapcsolatok Program a kapcsolatépítést célozta meg. Az MTA közgyűléseit követően megrendezik a Külső Tagok Fórumát, akik folyóiratokat, tájékoztatásokat kapnak. Jelenleg a külső tagok minden évben két hetet tölthetnek Magyarországon, az Akadémia költségére. - 1993 óta kétévenként megrendezik Debrecenben a Környező Országok Magyar Tudományos Műhelyeinek Fórumát. Magyar tudományos műhelynek tekintik azt az egyetemet, főiskolát, intézetet, tanszéket, múzeumot, tudományos könyvtárat, levéltárat, folyóirat szerkesztőséget, tudományos egyesületet, néhány főből álló kutatócsoportot stb., amelyben bármely tudományágat magyar nyelven, ill. magyar nyelven is művelnek, vagy idegen nyelven ugyan, de a magyar történelemre, kultúrára, civilizációra, nyelvre vonatkozólag végeznek kutatásokat. Magyar tárgyú, hungarológiával foglalkozó tudományos műhelyek a világ számos országában vannak, melyeket a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság fog össze. - A Domus Program (teljes néven Domus Hungarica Scientiarum et Artium) keretében pályázati alapon külföldi magyar kutatók jöhetnek Magyarországra kutatásokat, ill. magyarországi kollégákkal közös kutatásokat folytatni bármely tudományágban. Az ösztöndíjak odaítélését kuratórium végzi, melynek négy tagját az oktatási miniszter, négy tagját és elnökét pedig az MTA elnöke nevezi ki, utóbbit az oktatási miniszter egyetértésével. A Domus kuratóriumának elnöke dr. Berényi Dénes akadémikus. Az elmúlt négy évben több mint 800 pályázatot bírált el pozitívan a kuratórium. A programra az MTA 1997 óta évente 40 milliót fordít. /Guther M. Ilona: Magyar tudományosság integrációja - 2. rész. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./

2003. november 22.

A régiókutatás elméletének és módszerének kérdésköréről szóló kétnapos konferenciát szervez az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Kolozsváron. A nov. 21-én kezdődött rendezvény a Magyar Tudomány Napjához kötődik. Egyed Ákos, az EME elnöke elmondta: az erdélyi magyar tudományos társaság elnöksége elhatározta, hogy ezentúl a szervezet alapítónapja körül minden évben megszervezi a most második alkalommal megrendezett konferenciát. A tavalyi rendezvényhez viszonyítva változást jelent, hogy a konferenciát ezúttal kétnaposra tervezték. A tudományos ülésszak fővédnöke Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.A konferencián átadták az MTA által alapított Arany János-díjat is, amelyet a határon túli magyar kutatóknak ítélnek oda. Idén tudományos munkásságáért dr. Uray Zoltán kolozsvári biológust, rákkutatót tüntették ki az elismeréssel. Berényi Dénes, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságának elnöke a tudomány európai vonatkozású távlatait vázolta. Egyed Ákos Erdély történeti régióinak kutatásáról, Horváth Gyula, az MTA-Regionális Kutatások Központjának főigazgatója a magyarországi regionális tudományról értekezett. Benedek József, a Babes-Bolyai Tudományegyetem docense a regionális kutatási paradigmákról és régiósításról, Kolumbán Gábor, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem adjunktusa a régiókutatás módszeréről, Selinger Sándor, a Gábor Dénes Főiskola Erdélyi Konzultációs Központ igazgatója a térinformatikáról mint a régiófejlesztés nélkülözhetetlen eszközéről, Pozsony Ferenc, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke a népi kultúra táji tagoltságának kutatásáról Erdélyben és Moldovában, Balla Árpád főorvos az 1970-2002 közötti Hargita megye népmozgalmi adatairól, Csávossy György pedig az erdélyi borok tájiságáról értekezett. /Borbély Tamás: A Magyar Tudomány Napja Erdélyben. Konferencia a régiókutatás időszerűségéről. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./

2004. november 23.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ – Romániai Magyar Akadémia Testület tagjai kötelességüknek tekintik, hogy állást foglaljanak a kettős állampolgárság ügyében. Ez a nemzet jövőjét meghatározó távlati döntés: a határozott IGEN szavazat a nemzeti szolidaritást, együvé tartozást nyilvánítja ki, azt a nyelvi és szellemi egységet, amely összekapcsolja az anyaország, a Kárpát-medence és a világ magyarságát. Benkő Samu, Brassai Zoltán, Csetri Elek, Demény Lajos, Egyed Ákos, Gábos Zoltán, Gyenge Csaba, Jakó Zsigmond, Kiss Elemér, Kiss István, Kolumbán József, Maros Dezső, Nagy-Tóth Ferenc, Péntek János, Péter Mihály, Toró Tibor, Uray Zoltán, a Magyar Tudományos Akadémia külső és tiszteleti tagjai, Lászlóffy Aladár, a Román Akadémia levelező tagja /EME – állásfoglalás a kettős állampolgárság ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./

2005. november 7.

Bemutatták a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen több szerző kutatómunkájának eredményeként létrejött Radon a Kárpát-medencében című szakkönyvet. A Bányász Gyopár, Déri Zsolt, Hening Kinga, Köteles György, Krézsek Csaba, Mócsy Ildikó, Néda Tamás és Toró László által jegyzett kötet hézagpótló munka, magyar nyelven hasonló anyag nem jelent meg – értékelte dr. Uray Zoltán akadémikus. /F. I.: A radon monográfiája. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./

2006. május 20.

A jövőben megkezdené működését a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kolozsvári területi bizottsága. Dr. Egyed Ákos történészprofesszor, az EME elnöke, az MTA külső tagja elmondta, hogy Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke felkérte az EME-t, hogy 2007. január 1-től lássa el az Akadémia első határon túli területi bizottsági funkcióját. A tudományterjesztő, valamint tudománypártoló értelmiség igen jelentős része tagja az 1990-ben újraalakult EME-nek, a tagok között 16 akadémiai külső tag, 317 köztestületi tag. Jelenleg mintegy nyolcvanezerre tehető az EME könyvtárában a tudományos kötetek száma. Az EME létrehozta a műszaki, informatikai és az agrártudományi szakosztályt is. Kutatóintézetének nyolc főállású munkatársa több külső munkatársa van. Sürgős feladat a tudományos utánpótlás megoldása. Az EME újra birtokba akarja venni volt gyűjteményeit és tulajdonát. Annak idején Wass Otília grófnő által az EME-nek adományozott, Kolozsvár főterén álló bérházat a román kormány 1999-ben sürgősségi kormányrendelettel visszaítélte az egyesületnek, de gyakorlatilag semmi sem történt a birtokba helyezés érdekében. Az EME szeretné elérni, hogy akkreditációt kapjon kiadványaira és magára az intézményre is. Valamikor egyedül volt az EME, mint tudományos szervezet, de kilencven óta sok olyan egyesület, társaság jött létre, amelyek célja a tudomány művelése, terjesztése. Ez azonban szétszórtságot eredményez, sok a párhuzamosság. Az MTA romániai külső tagjai és szakterületük: Benkő Samu, művelődéstörténész, Brassai Zoltán, orvostudomány, Csetri Elek, történettudomány, Demény Lajos, történettudomány, Egyed Ákos, történettudomány, Gábos Zoltán, elméleti fizika, Gyenge Csaba, műszaki tudományok, Kiss Elemér, matematika, Kolumbán József, matematika, Maros Dezső, műszaki tudományok, Nagy-Tóth Ferenc, biológia, Péntek János, nyelvészet, Péter Mihály Heinrich, mikrobiológia, Toró Tibor, elméleti fizika, Uray Zoltán, sugárbiológia. Tiszteletbeli tag: Jakó Zsigmond, középkori történelem. A MTA 1990–2006 között elhunyt külső és tiszteleti tagjai: Faragó József, Imreh István, Kékedy László, Kiss István, Pataki József. /Papp Annamária: Területi bizottságot hoz létre Kolozsváron az MTA. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület látná el az új feladatot. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./

2006. december 1.

November 30-án Hantz Péter és Kovács Lehel, a két állásából menesztett magyar oktató sajtótájékoztatót tartott. Elmondták, hogy meghallgatásra hívta őket a rektorátus gyűléstermébe az úgynevezett kivizsgáló bizottság. Erről a két magyar oktatót külön-külön levélben értesítették, amelyek azonban sem iktatószámmal, sem pecséttel, sem aláírással nem voltak ellátva. Ezért Hantz és Kovács a sajtó jelenlétében levélborítékokkal, írószerekkel ajándékozta meg a BBTE vezetőségét, amelyek továbbítására az intézmény kapusát kérték meg. A BKB két alelnöke úgy vélte: mivel a kapott értesítők formailag nem feleltek meg a jogi előírásoknak, nem tettek eleget a felszólításnak. A két magyar oktató Nicolae Bocsannak, a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektorának és Szamosközi Istvánnak, az Akadémiai Tanács alelnökének lemondását követelték. Szamosközi István támogatta az egyetemről való eltávolításukra vonatkozó javaslatot. A két oktató jó és határozott lépésnek tekinti a magyar rektor-helyettesek – Nagy László és Salat Levente – lemondását. Beszámoltak arról, hogy egyelőre semmiféle hivatalos értesítést nem kaptak az elbocsátásukat szentesítő szenátusi határozatról, folyamatosan megtartották óráikat. Köszönetet mondtak annak a három román tanárnak is, akik a menesztésük ellen szavazott. Elmondták: ha kézhez kapják az írásos felmentésüket, akkor beperelik az egyetem rektorát és magát az intézményt is. Szándékukban áll tovább folytatni az elkezdett akciót, várhatóan jövő hét elejére készülnek el azok a magyar és német nyelvű táblák, amelyeket a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéken helyeznek majd el. A BBTE kivizsgáló bizottsága november 30-án közlemény adott ki, miszerint előzetesen értesítették Hantz Pétert és Kovács Lehelt, ennek ellenére nem jelentek meg az ülésen. A bizottság szerint a két oktató nem is szándékozott a felkérésnek eleget tenni, olvasható a Radu N. Catana főkancellár által jegyzett iratban. Hantzék beszámoltak arról, hogy egyre több román kolléga és diák szimpatizál a magyar tagozat álláspontjával. A román oktatók és kari vezetők körében felháborodást váltott ki a rektornak az a megállapítása, miszerint a leköszönő két rektor-helyettes nem végezte volna szakszerűen munkáját, hiszen Salat Levente és Nagy László számos olyan területtel foglalkozott, amely nem a magyar tagozattal, hanem az egész egyetem működésével volt összefüggésben. Nicolae Bocsan rektor ugyanis közölte: sajnálja a magyar rektor-helyettesek lemondását, ugyanakkor elmarasztalta szakmai tevékenységüket. A rektor szerint a két magyar tagozatvezető tevékenységét túlságosan beárnyékolta a „más ügyekért” folytatott küzdelmük, ezért munkájukban számos feladatot nem valósítottak meg. Bocsan úgy véli: Hantz és Kovács magatartása elfogadhatatlan, és a szenátus döntése a két oktató sorozatos szabálysértése alapján történt, s nem a véleménynyilvánítás miatt. A BBTE rektorátusa által kibocsátott közlemény hangsúlyozza: az elmúlt években az egyetem vezetőségét az foglalkoztatta, hogy az intézményt a világ ötszáz legjobb egyeteme közé sorolják. A BBTE elítéli mind az 1989-et követő román, mind a mostani magyar szélsőséges megnyilvánulásokat, és a kormánytól várja a helyzet megoldását. Nyílt levelében Salat Levente lemondását azzal indokolta, hogy az események túlléptek azokon a módszereken, amelyekben bízva 2004 márciusában elvállalta a magyar tagozat rektorátusi szintű képviseletét. „Most azoknak az ideje jött el, akik az elmúlt két és fél év során mindent megtettek annak érdekében, hogy az általam választott módszerek eredménytelenek maradjanak. Lemondásom tiltakozás kíván lenni ugyanakkor az ellen a vezetési stílus, illetve döntéshozói eljárások ellen, amelyek az utóbbi időben, az egyetemet ért támadások nyomán kialakult hangulatban váltak gyakorlattá az egyetemvezetés legfelsőbb szintjein” – olvasható a nyílt levélben. Kollégája, Nagy László az egyetemvezetés merev viselkedésére hivatkozott, arra a módra, ahogyan az utóbbi időben a rektori hivatal döntéseit meghozta, és nem a BKB – általa nem helyeselt – akcióira. „Az egyetemvezetés és a BKB viszonya olyan, mint egy tanár és egy szemtelen, provokatív viselkedésű gyerek közötti viszony. Egy bölcs tanár tudja, hogyan kezelje az ilyen helyzeteket. Más esetleg felmérgesedik, és hirtelen haragjában egy kiadós pofont ad a gyereknek. És tudjuk jól, ha egy tanár fizikailag bántalmaz egy gyereket, akkor nem mentség az, hogy az szemtelen volt, vagy sértegette. Ezért döntöttem úgy, hogy egy ilyen, „pofozkodó” egyetemvezetéssel nem tudok tovább együttműködni” – szögezi le. Tovább özönlenek a szerkesztőségbe a magyar nyelvű oktatásért síkra szálló Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) két alelnökével szolidarizáló különböző nyilatkozatok és állásfoglalások. Az Erdélyi Református Egyházkerület is tiltakozott a két tanársegéd elbocsátása ellen. Közleményében leszögezte: a református egyház kötelességének tartja az alapvető emberi jogok, így az anyanyelv korlátozás nélküli használatának védelmében való síkraszállást és erdélyi magyar közösség minden jogos követelésének pártolását. Hangsúlyozták: a BBTE református tanári kara képviseletének a szenátusi ülésen kinyilvánított véleménye nem egyezik az igazgatótanács álláspontjával. Ezért elhatárolódnak a két magyar oktató kizárását lehetővé tevő szavazástól. Egyúttal elmarasztalták a BBTE református tanári karának képviseletét a nézeteiknek ellentmondó megnyilvánulásáért. A közleményben felszólították a BBTE szenátusát, hogy Hantz Péter és Kovács Lehel kizárását vonja vissza, tegye lehetővé a magyar nyelvű táblák kifüggesztését és az önálló magyar karok megalakulását. Közös állásfoglalásukban Jakubinyi György római katolikus érsek, Tempfli József római katolikus püspök, Tőkés László és Pap Géza református püspökök erkölcsileg szintén elítélik a szerintük jogtalan és méltatlan eljárást, és felszólítják az egyetem vezető tanácsát diszkriminatív határozatának visszavonására. Ugyanakkor a kétnyelvű feliratozás bevezetésével teljes mértékben egyetértenek. „Messzemenő testvéri szolidaritást vállalunk a BBTE tanári karából eltávolított két egyetemi tanárral, akik jogos és békés küzdelmet folytatnak a magyar tanuló ifjúság – Európában honos – esélyegyenlőségéért. Meggyőződésünk, hogy az egységes Európa tagjaként országunk nem engedheti meg magának az őket és az általuk képviselt ügyet sújtó hátrányos megkülönböztetés alkalmazását” – szögezik le állásfoglalásukban. Tiltakoznak a BBTE-n történtek ellen az akadémikusok, aktív és nyugalmazott egyetemi tanárok is: Benkő Samu, Brassai Zoltán, Csetri Elek, Demény Lajos, Egyed Ákos, Gábos Zoltán, Gyenge Csaba, Jakó Zsigmond, Kolumbán József, Maros Dezső, Nagy Tóth Ferenc, Péntek János, Péter Mihály, Toró Tibor, Uray Zoltán. Megállapítják, hogy a Victor Babes és Bolyai Egyetemek egyesítése valójában a Bolyai Egyetem felszámolásával, a magyar nyelvű oktatás fokozatos megszüntetésével volt egyértelmű. Az 1990-es években multikulturálisnak kikiáltott BBTE-n a magyar oktatás tért nyert ugyan, de a kétnyelvűség, az egyenjogúság a mai napig sem valósult meg. A többnyelvű feliratok nem jelentek meg sem az egyetemi épületeken, sem azok belsejében (az egyes karok, hivatalok, termek stb. jelölésére). A feszült helyzetet csakis az európai normák szerint, az egyetemi magyar (és német) oktatási vonal autonómiája, tanrendjének újragondolása, a kétnyelvűség minden vonatkozásban való érvényesítése oldhatja meg. A többnyelvű feliratok kifüggesztését Hantz Péter és Kovács Lehel adjunktus hajtotta végre, de mögötte az egyetemi magyar oktatók nagy többségének akarata és az egyetem vezetőségének közel másfél éves határozata áll. A két említett egyetemi oktató munkaszerződésének felbontása semmiképpen sincs arányban az ellenük felhozott kitalált indoklással. Schöpflin György, a Fidesz európarlamenti képviselője november 28-án az Európai Parlament plénuma előtt tiltakozott a történtek ellen. Emlékeztetett arra, hogy múlt héten a BBTE többnyelvűségét bemutató európai parlamenti kiállítást rendezett Brüsszelben. A két egyetemi tanársegéd elbocsátása azonban komoly kételyeket vet fel e többnyelvűség realitását illetően. /P. A. M.: Bocsan és Szamosközi lemondását követelik. Kivizsgáló bizottság elé rendelték a két magyar oktatót. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

2007. március 26.

Március 24-én Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében közgyűlést tartott az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME). Megnyitó beszédében Egyed Ákos elnök emlékeztetett: tavaly a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) arról határozott, hogy az EME keretében kolozsvári területi bizottságot alakít. Az egyesület évek óta jelentős anyaországi támogatásoktól esik el, olyannyira, hogy az idei második félévben már a működőképessége is veszélybe kerülhet. A hazai és anyaországi pályáztatási politika inkább az évfordulós eseményeket támogatja, mint a működést. Az EME folytatja harcát elkobzott javainak visszaszerzéséért, és az európai integrációs folyamattal párhuzamban nem adhatja fel az erdélyi hagyományokat. Vezetősége társadalmi munkában dolgozik, ezen a jövőben változtatni szeretnének. Hasonlóképpen foglalt állást Bitay Enikő főtitkári jelentése is a 2006-os esztendőről: az újraalakulása óta tartó rendkívül nehéz anyagi feltételek ellenére az EME igyekszik hű maradni küldetéséhez – átmenteni, gyűjteni, megőrizni, kutatni és a legmodernebb eszközökkel feldolgozni, nemzetközileg hozzáférhetővé tenni a magyar nemzeti örökséghez tartozó tudományos és kulturális értékeket. A közgyűlésen köszöntőt mondott Lipták András, az MTA debreceni területi bizottságának elnöke, valamint Görömbei András, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság vezetője: mindketten az összefogást, a VI. Magyar Területi Akadémiai Egyesület létrehozását szorgalmazták. Tarnóczy Mariann bizottsági titkár közölte, májusban véglegesítik a köztestület felépítését. Elhangzott a gazdasági tanácsosi jelentés a 2006-os évről és az előterjesztés a 2007-es költségvetésről (Farkas Mária bejelentette, hogy lemond erről a tisztségéről), az ellenőri bizottság (új összetétele: Somai József, Pásztor Csaba, Imecs Veronka) és Bányai József jogtanácsosi jelentése, bemutatták az idei munkatervet. Módosították az alapszabályokat: a legfontosabb változások az egyesület jogutódlásának és meghatározatlan időre való működésének rögzítése. Vekov Károly kijelentette: amennyiben nem következik be változás az anyagi támogatások terén, az EME a felszámolás felé tart. Állami támogatásokra szorul, mert a tudományosság mindkét ország érdeke. A működési szabályok értelmében a közgyűlésen megújították a választmány egyharmadát. Az új tagok: Pozsony Ferenc (1. szakosztály), Uray Zoltán, Markó Bálint, Kékedy-Nagy László (2. szakosztály), Kerekes László, Jodál Endre (5. szakosztály). Balázs Lajos és Csávossy György személyében tiszteleti tagokat választottak. Kiemelkedő munkásságuk elismeréseként Gróf Mikó Imre emléklappal és plakettel tüntették ki a következőket: Bódizs György osztályvezető főorvos, Kozma Dezső irodalomtörténész, Széman Péter tüdőgyógyász főorvos, Tarnóczy Mariann (osztályvezető, MTA Határon Túli Magyarok Titkársága), Uray Zoltán biológus főkutató. Az újonnan alapított Apáthy István-díjban Egyed Imre részesült. Az elnöki zárszó tükrözte a megalapításának 150. évfordulójához közeledő EME-ben uralkodó hangulatot: 2006-ban a választmányi tagok igyekeztek a maximumot nyújtani, a jövőben pedig mindenki az MTA-val való közös munkát és jubileumi ünneplést tartja követendőnek. „Helyzetünk nehéz, de nem reménytelen” – összegezte Egyed Ákos. /Ördög I. Béla: „Helyzetünk nehéz, de nem reménytelen” Közgyűlést tartott az EME. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./ „Nem hallgathatjuk el az aggasztó jeleket. Ha a támogatási rendszerben nem történnek pozitív változások, és ha a Communitas Alapítvány révén nem tudjuk pótolni a hiányt, az EME tevékenységét radikálisan kell csökkentenünk, sőt a munkánk meg is bénulhat” – vázolta az EME pénzügyi helyzetét Egyed Ákos akadémikus, az egyesület elnöke. Az EME pénzügyeit bemutató Farkas Mária gazdasági tanácsadó közölte, a hét szakosztályt, fiókszervezeteket és kutatóintézetet működtető egyesület pillanatnyilag alig több mint 300 ezer lejjel rendelkezik. /Benkő Levente: Kiürült az EME kasszája. = Krónika (Kolozsvár), márc. 26./ Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) saját vagyon nélkül csak nehezen tudja előteremteni a tevékenységhez szükséges pénzt. „Az egyesületi vagyonunk, ingatlanaink és gyűjteményeink tulajdonjogát illetően továbbra is a jogfosztottság állapotában élünk”- hangzott el az EME közgyűlésén. Bitay Enikő főtitkári jelentésében emlékeztetett az államosított vagyonra: természettudományi anyagok (450 ezer darabos gyűjtemény), könyv és levéltári gyűjtés (350 ezer példány), valamint régiségek és régi levelezések. A főtitkár a tavalyi év legjelentősebb megvalósításának az EME kiadójának akkreditációját jelölte meg, még akkor is, ha csak D kategóriába kaptak besorolást. Ez azért sajnálatos, mert hivatalosan a D szintű kiadványokban megjelent tanulmányok nem számítanak publikációnak. Bitay jelezte, folyamatban van a B kategória megszerzése. Az EME eltulajdonított vagyona: Ingatlan: Kolozsváron, a Főtér 11. szám alatti ház, gr. Wass Ottilia adománya. Telek a Majális utca 1., 3. és Jókai utca 25. szám alatt, amelyet kisajátítottak és beépítettek. Természettudományi anyagok: 65 ezer darabos állattani tár, 73 ezer adarbosásványi, földtani gyűjtemény, 350 ezer darabos botanikai gyűjtemény, herbárium. Könyv- és levéltári anyag: 350 ezer kötet könyvtári anyag, régi magyar könyv, 1850-1930 közötti hírlapirodalom, térkép- és metszetgyűjtemény. Régiségtár: 30 ezer feletti római kori, népvándorlás-, honfoglalás- és középkori anyag, több mint 20 ezer darabból álló éremtár (benne az Esterházy-gyűjtemény). Levéltári anyag: középkori és újkori levelezés. Kemény József 350 kötetes kézirat-gyűjteménye, több mint 5000 csomag családi és intézményi anyag, a XVII. századtól arcképcsarnok és képtár. /Stanik Bence: Banikból ügyeskedik az EME. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./

2007. június 15.

Az Európai Parlament Petíciós Bizottságához intézett beadványon 25 aláírás szerepel, köztük 15 romániai magyar akadémikusé, Kányádi Sándor költőé és több más jeles erdélyi magyar személyiségé. A petíció bemutatja a romániai magyar felsőoktatásban, különösen a Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) fennálló helyzetet, külön kitérve a magyar feliratok és az önálló magyar struktúrák létesítése érdekében tett lépésekre, illetve azok következményeire. Arra kérik a testületet, ténymegállapítás céljából szervezzen általános meghallgatást a kérdésben, az eset kivizsgálására küldjön képviselőket a helyszínre, továbbá kérje ki az Európai Parlament Kulturális és Oktatási, illetve Állampolgári Jogi-, Bel- és Igazságügyi Bizottságainak véleményét. Kérelmezik, hogy a bizottság kezdeményezze a rektornál a jogtalanul elbocsátott oktatók visszavételét, illetve a többnyelvű feliratok elhelyezését. Románia mintegy 21 millió állampolgárából 1,5 millió magyar nemzetiségű. Bár a magyar nemzetiségű lakosság Románia lakosságának 6,6 százalékát teszi ki, a felsőoktatásban tanulóknak csak 4,4 százaléka magyar nemzetiségű, és csak 1,6 százalékuk tanulhat magyar nyelven – fejtik ki az aláírók, majd felvázolják az 1959-es eseményeket, amelyek során a két önálló egyetem összeolvasztásával létrejött a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE). A BBTE ma a romániai magyar diákság által legnagyobb számban látogatott felsőoktatási intézmény. Önmagát multikulturálisként határozza meg, azonban az egyetem vezetősége akadályozza a magyar nyelv hivatalos használatát az intézményi adminisztrációban, a magyar oktatási vonal nagyobb önállóságát és a magyar tagozat számára a valós önigazgatást biztosító magyar tannyelvű karok beindítását. Jelenleg Romániában nincsen önálló, államilag finanszírozott magyar oktatási nyelvű egyetem. A petícióban említették a „tábla-akciót” is, amelynek során 2006. november 22-én Hantz Péter egyetemi adjunktus az egyetem három épületében magyar nyelvű feliratokat helyezett el a román nyelvű feliratok alá. Ezeket a biztonsági személyzet néhány órán belül eltávolította, majd tisztázatlan körülmények között, a rektor javaslatára elbocsátották a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) két alelnökét, Hantz Pétert és Kovács Lehelt. Bár Kovács Lehel személyesen nem vett részt a feliratok elhelyezésében, az egyetem vezetőinek értelmezésében az akció előkészítésében játszott szerepe miatt sújtották a szankcióval. Hantz Péter a lapnak elmondta: az aláírási folyamatot többen is akadályozni próbálták, és valamilyen mértékben sajnos tudták is. Közben az egyetemen történt néhány – egyelőre bátortalan – lépés a többnyelvűsítés irányába, május 19-én dr. Máthé János vegyészprofesszorról termet neveztek el, kétnyelvű táblát függesztettek ki, ezenkívül plakátok-hirdetések szintjén is lehet olykor találkozni a magyar nyelvvel. A beadványt aláírták: Bolyai Egyetem Barátainak Egyesülete – Budapest, Magyar Ifjúsági Értekezlet – Csíkszereda, Magyar Ifjúsági Tanács – Kolozsvár, továbbá Benkő Samu akadémikus, Brassai Zoltán akadémikus, Csetri Elek akadémikus, Demény Lajos akadémikus, Egyed Ákos akadémikus, Forray Ferenc egyetemi adjunktus, Gábos Zoltán akadémikus, Gyenge Csaba akadémikus, Jakó Zsigmond akadémikus, Kányádi Sándor költő, Kolumbán József akadémikus, Maros Dezső akadémikus, Nagy-Tóth Ferenc akadémikus, Németh Sándor akadémikus, Péter Mihály akadémikus, Pozsony Ferenc egyetemi tanár, Sógor Csilla egyetemi adjunktus, Tánczos Vilmos egyetemi tanár, Toró Tibor akadémikus, Uray Zoltán akadémikus, Kovács Lehel István informatikus, Hantz Péter fizikus. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Európához intézett petíció a romániai magyar felsőoktatásért. A kezdeményezést a romániai magyar akadémikusok zöme támogatja. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./

2007. július 28.

Megalakult Kolozsváron a Magyar Tudományos Akadémia Kolozsvári Akadémiai Bizottsága. A Kolozsvári Akadémiai Bizottság tagjai az MTA romániai külső tagjai és a megválasztott köztestületi tagok. Jelenleg 392 romániai tagja van az MTA külső köztestületének. A 2007. júniusában lezajlott belső választások során a romániai köztestület megválasztotta a hat tudományterület 5–5 képviselőjét. Hozzájuk csatlakozik az MTA 17 romániai külső tagja, és együtt alkotják a 47 tagú Kolozsvári Akadémiai Bizottságot. A Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB) tagsága az ősz folyamán megválasztja elnökét és alelnökeit. A KAB tagjai: A) Az MTA romániai külső tagjai: Benkő Samu, Brassai Zoltán, Csetri Elek, Demény Lajos, Egyed Ákos, Gábos Zoltán, Gyenge Csaba, Jakó Zsigmond, Kolumbán József, Maros Dezső, Nagy-Tóth Ferenc, Néda Zoltán, Németh Sándor, Péntek János, Péter Mihály Heinrich, Toró Tibor, Uray Zoltán. B) A megválasztott köztestületi tagok tudományterületek szerint: I. Bölcsészettudományok: Dávid Gyula, Kovács András, Egyed Emese, Keszeg Vilmos, Pál Judit. II. Társadalomtudományok: Bíró A. Zoltán, Rostás Zoltán, Salat Zakariás Levente, Benedek József, Vincze Mária. III. Orvosi tudományok: Kun Imre, Egyed-Zsigmond Imre, Szilágyi Tibor, Kovács Dezső, Jung János. IV. Műszaki tudományok: Dávid László, Csibi Vencel-József, Bitay Enikő, Köllő Gábor, Preitl István György. V. Természettudományok: Kása Zoltán, Szilágyi Pál, Paizs Csaba, Lingvay József, Fodorpataki László. VI. Agrártudományok: Csedő Károly, Tiboldi István, Wagner István, Márkus István, Bedő Imre. /Kolozsvári Akadémiai Bizottság – első szakasz/Kolozsvári Akadémiai Bizottság – első szakasz. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./

2007. november 10.

Képviselőink ott lesznek-e a többi ország delegálta választottak között, vagy kimaradunk az Európa sorsáról tanácskozók nagy testületéből? A választás minden közösség életének felelősséget, józan mérlegelést igénylő pillanata. E felelősség első számú parancsa: élnünk kell a joggal, hogy szavazhatunk. Ami pedig a józan mérlegelést illeti: mindenki számoljon azzal, hogy a választás során esélyek változnak képviselői mandátummá vagy buknak el. Szavazzunk arra, hogy ott legyünk az Európai Parlamentben, hogy érvényesüljön véleményünk európai színekben is! Ezt a felhívást Ágoston Hugó, Csíky Boldizsár, Fodor Sándor, Gálfalvi Zsolt, Horváth Andor, Kántor Lajos, Kányádi Sándor, Kovács András Ferenc, László Ferenc, Szilágyi István és Uray Zoltán írta alá. /Választások előtt. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./

2007. november 16.

Egy nappal a hivatalos kampánykezdés után látott napvilágot az a nyílt levél, amely akár a Magyar Tudományos Akadémia támogató nyilatkozata címet is viselhetné. A Temesvártól Brüsszelig című felhívás szinte minden második aláírója az MTA tagja. Az aláírók közt van még Csoóri Sándor, György Attila, Jókai Anna, Lohinszky Lóránd, Makovecz Imre, Neményi Ágnes, Péntek János és Szőcs Géza. A felhívás szerint „az erdélyi magyarok történelmi lehetőség előtt állnak”, ez a történelmi lehetőség pedig nem más, mint Tőkés László független jelölt bejuttatása az Európai Parlamentbe. Az érvek között említik azt, hogy a református püspök „világszerte ismert és megbecsült személyiség”, következésképp nála senki nem jeleníti meg hitelesebben Európában a határokon átívelő összmagyar nemzeti integráció programját. A történelmi esély valóra váltása mellett szóló talán legerősebb érv, hogy Tőkés László már „alakított történelmet” 1989. decemberében – mutatnak rá az aláírók, akik egyúttal hangsúlyozzák, hogy a „nemzet iránti felelősség jegyében” állnak ki Tőkés László mellett, másfelől meggyőződésük, hogy a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökének „európai parlamenti jelenlétével az erdélyi magyar összefogáshoz is közelebb kerülünk, amely nélkül a közösségi autonómiák közjogi kereteinek megteremtése elképzelhetetlen”. A Szabadság november 10-i számában megjelent nyilatkozat nem foglal állást egyik „fél” mellett sem. Az RMDSZ támogatása mellett szól, az abból derül ki, hogy nem „képviselőről”, hanem „képviselőkről” szól. Ágoston Hugó, Csíky Boldizsár, Fodor Sándor, Gálfalvi Zsolt, Horváth Andor, Kántor Lajos, Kányádi Sándor, Kovács András Ferenc, László Ferenc, Szilágyi István és Uray Zoltán felhívásában ez áll: „Még nem voltak a november 25-eihez fogható választások Romániában, nem voltak tehát a hazai magyarság történetében sem. Első ízben nyílik az erdélyi magyarságnak alkalma arra, hogy képviselőket válasszon az Európai Parlamentbe. Az eseménynek ezért nagy tétje van. Mindnyájunk számára kérdés: megfelelünk-e a pillanat követelményének? Élünk-e okosan a nekünk felkínált eséllyel? Képviselőink ott lesznek-e a többi ország delegálta választottak között, vagy kimaradunk az Európa sorsáról tanácskozók nagy testületéből?”A felhívás a „felelősség és józan mérlegelés” mellett azt hangsúlyozza: élnünk kell a joggal, hogy szavazhatunk. „Ami pedig a józan mérlegelést illeti: mindenki számoljon azzal, hogy a választás során esélyek változnak képviselői mandátummá vagy buknak el. Saját közös sikerünk vagy együttes kudarcunk között választunk. Szavazzunk arra, hogy ott legyünk az Európai Parlamentben, hogy érvényesüljön véleményünk európai színekben is!” – áll a felhívásban. Van egy újságírói kezdeményezés is. A Transindex internetes portál akciójához eddig 360-an csatlakoztak. Eszerint a november 25-i európai parlamenti választásokon, a kialakult belpolitikai helyzetben kérdésessé vált, hogy lesz-e a romániai magyaroknak képviselete az EP-ben. A tét – a felhívás szerint – „nem korlátozódik arra, hogy a napi politikai játékban ki kerekedik felül, mert az itt élők mindennapos egyéni boldogulására, sőt hosszú távú közösségi céljaik elérésére is új távlatokat nyithat a hathatós romániai magyar EP-képviselet – még hogyha ez nem is univerzális csodafegyver. Sokan lehetnek csalódottak azért, mert nem jött létre az egységes magyar EP-lista, ezért távolmaradásukat fontolgatják. Mások tanácstalanok, nem tudnak, nem akarnak választani a jelöltek között. Jó vagy rossz, hogy így alakult, egy biztos: már nem lehet kibúvó az sem, hogy nincs, akik közül választani. November 25-e a romániai magyarok politikai erejének, józanságának, tervezni tudásának tesztje is. (...) Felelős vagy magadért, felelős vagy azokért, akik fontosak számodra!” A felhívás a felelosvagy. transindex. ro címen olvasható és írható alá. /”Történelmi esélyek” harca. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

2008. március 1.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Természettudományi Szakosztályának idei első előadásán Vizi E. Szilveszter akadémikus egy korábbi, a Mindentudás Egyeteme keretében elhangzott előadását tekintették meg az érdeklődők. A témáról a műsor végén dr. Molnár Géza, dr. Bódizs György és dr. Uray Zoltán kolozsvári orvosok beszéltek. /Barazsuly Emil: Érdekes előadás az EME-nél. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

2008. augusztus 21.

Killyéni András, Kolozsvár sportmúltjának kutatásával foglalkozó sporttörténet-író a korábbi Kolozsvári Református Kollégium sporttörténete és a Kolozsvári Sportélet életrajzi gyűjtemény művek megjelenése után – a napokban bemutatta az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) székhelyén Ezüstnyíl História című könyvét. Az eseményen olyan neves, Kolozsvár hajdani sportéletét meghatározó sportkiválóságok vettek részt, mint dr. Uray Zoltán és dr. Guráth Béla egykori vívók. Utóbbi, a könyv kiadója. A jelenlévőket dr. Egyed Ákos EME-elnök köszöntette, aki szerint a helyi sporttörténet szerves része a város történelmének. László Ferenc, a könyv előszavának megírója bemutatásában nemcsak „Erdély egyik legfiatalabb sporttörténeti képviselője”, tehát a szerző előtt, hanem az Ezüstnyíl História mű központi alakja, Weinbach Gábor autószerelő előtt is tisztelgett. Weinbach Gábor éveken keresztül többször is megjavította Ezüstnyílnak nevezett, Mercedes W–163-as típusát. Több éves szovjetuniói fogságból hazatérve, megszerezte az oroszok által Bukarestbe juttatott, nem szétszedett, de fejlesztésre szoruló Mercedes W-163-at. Elvállalta az autó teljes javítását. /Sallai András Loránd: Az ezüstnyílnak áldozta életét. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

2008. november 29.

A kolozsvári Református Kollégium közössége az 1948-ban bekövetkezett államosításnak a református egyházra és a kollégiumra gyakorolt hatásáról tartott emlékező rendezvényt november 27-én. Székely Árpád iskolaigazgató kifejtette: „1948-ban egy tollvonással felszámolták a felekezeti iskolákat úgy, hogy nem gondoltak a következményekre. 1990-ben Kolozsváron a felekezeti iskolák közül elsőként indult be a Református Kollégium, ámde saját épület nélkül. Isten viszont úgy adta, hogy 2002-ben, amikor visszakaptuk az ó-kollégium épületét volt diák, aki bejöjjön, és élettel töltse meg az iskolát”. Kolozsvári József egykori öregdiák tételesen felsorolta azon ingó és ingatlan javakat, amelyeket az államosítás következtében eloroztak az Erdélyi Református Egyházkerülettől. A résztvevők megtekintették az Uray Zoltán sugárbiológussal készített filmes interjú egy részét, amelyben Kovács Tibor iskolalelkész faggatta az egykori kollégiumi diákot az államosításkori emlékeiről. /Nagy-Hintós Diana: Egy tollvonás általi megsemmisülés emlékére. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./

2009. október 9.

Október 7-én azonos időpontban zajlott két fontos esemény: Valovits László kiállításának megnyitója és a Kolozsvár Társaság által meghirdetett, Kolozsvár térben és időben című rendezvénysorozat megnyitója. A Kolozsvár Társaság székhelyén pedig zajlott a Híres kolozsvári sportolók témájú rendezvény, ahol Uray Zoltán, Guráth Béla, Ráduly-Zörgő Éva és Tasnádi István meséltek olimpiai élményeikről. /Értékeink. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./


lapozás: 1-17




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998