udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 1 találat lapozás: 1-1
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Altermatt, Urs

2002. szeptember 26.

Urs Altermatt professzor nemrég előadást tartott a bukaresti Új Európa Kollégiumban a svájci modellről, amelyben kifejtette, hogy a kantonokból felépülő Svájc mindenekelőtt nemzetek föderációja, és ennyiben nem hasonlítható a hagyományos európai nemzetállamokhoz. A svájci professzor szerint, ha a nemzeti kultúrák politikai értelemben túlságosan homogenizálódnak egy államon belül, rendszerint szétzúzzák a többnyelvű közösség multikulturális identitását. Svájc többek között azért kerülte el ezt a történelmi zsákutcát, mert politikai és közigazgatási határai nem esnek "mindig" egybe a kulturális, azaz nyelvi és felekezeti határokkal. Andrei Plesu, a bukaresti Kollégium igazgatója ebből azt következtetést vonta le, hogy vajon jó dolog-e az, hogy "nálunk vannak olyan közigazgatási egységek, mint a két hírhedt székely megye, ahol a közigazgatási határ pontosan egybeesik a nyelvi és felekezeti határral." Molnár Gusztáv vitatta ezt az okfejtést. Románia - mondja Plesu - az erdélyiek és a regátiak közötti különbségek és a mind Erdélyen, mind a Regáton belül megmutatkozó erős regionális identitások miatt naturaliter föderalista állam. Ebből azonban szerinte nem az következik, hogy akkor be is kellene vezetni a föderalizmust. Ott van viszont Besszarábia, ezzel kapcsolatban a románokat nem zavarná a föderalizmus emlegetése. "Miért ne lépnénk vele föderális viszonyba?" - kérdezte Plesu, Románia volt külügyminisztere. Molnár Gusztáv szerint az orosz-amerikai geopolitikai összjáték megpecsételi az "újraegyesülés" régóta nyilvánvaló zsákutcáját, és Moldáviához, legfőképpen Oroszországhoz közelíti Romániát. Molnár Gusztáv Kisinyovban járva megkérdeztem Oazu Nantoit, az egyik legjobb moldáviai politikai elemzőt, hogy milyen valóságos erőt képviselnek a kommunistákkal szemben álló politikai pártok. Nantoit elmondta, hogy Moldáviában tulajdonképpen nem léteznek a szó európai értelmében vett politikai pártok (ő csak tudja, mert az egyik ilyen "nem létező" párt elnöke), és a kommunistákkal szemben csak a még "kommunistábbak"-nak van tényleges társadalmi és politikai bázisuk. Molnár Gusztáv szerint már látszanak a jelei annak, hogy az SZDP mögött álló posztkommunista hatalmi komplexum elkezdte átrendezni sorait, és egy új, belső frontot készül nyitni. A bukaresti politikai körök részéről nem lehet számítani valódi alkotmányreformra. Ezért Molnár Gusztáv szerint ki kell dolgozni egy olyan erdélyi alkotmányos modellt, és megvalósítsunk egy olyan erdélyi stratégiát, amely világosan és egyértelműen e történelmi tartomány közép-európai strukturális adottságaira alapoz. A Provincia folyóiratban erről a modellről nyitnak vitát. /Molnár Gusztáv: A svájci modelltől az erdélyi modellig - via Bukarest. [A kétnyelvű Provincia nyári 6-7. összevont számában megjelenő tanulmányának újraközlése] = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 26./


lapozás: 1-1




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998