udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Klaus, Václav

1993. november 8.

Václav Klaus cseh miniszterelnök nov. 8-án befejezte tárgyalásait Bukarestben, aláírt két kereskedelmi egyezményt, valamint a román-cseh szabadkereskedelmi övezet létrehozásáról szóló memorandumot. Klaus kifejtette, hogy korai a határok nélküli Európáról beszélni. Véleménye szerint a kisebbségek jogait hangsúlyozó elméletek a földrész destabilizálásához vezetnek. /Román-cseh egyetértés. = Magyar Nemzet, nov. 9./

1993. december 18.

Antall József miniszterelnök temetése. Brassóban dec. 18-án a római katolikus templomban ünnepélyes rekviem lesz, részt vesz Brassó valamennyi felekezetének lelkésze. /Ünnepélyes rekviem. = Brassói Lapok (Brassó), dec. 17./ Gyergyószentmiklóson dec. 19-én ökumenikus szentmisét mutatnak be a kormányfő lelki üdvéért. /Gyászmise a miniszterelnökért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18-19./ Antall József elhunyt miniszterelnököt temetésén, dec. 18-án a világ magyarsága nevében Sütő András búcsúztatta, a temetőben pedig Tőkés László püspök. A budapesti gyászszertartáson az RMDSZ-t Markó Béla, Tőkés László és Takács Csaba alelnök képviselték. /Eltemették Antall Józsefet. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 21./ Fekete Attila búcsúztatta a határokon kívül rekedt magyarok védelmének felvállalóját. /Fekete Attila: Államférfitól búcsúzunk. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 18-19./ Antall József temetése napján Marosvásárhelyen az RMDSZ székházára és a megye többi RMDSZ-székházára is gyászlobogót tűznek ki. /Népújság (Marosvásárhely), dec. 18./ Gyászolt a magyar nép: "lélekben tizenötmillió magyar miniszterelnökét" siratta - tudósított az Erdélyi Napló Antall József temetéséről. Dec. 16-án déltől másnap hajnalig kétszázezren rótták le kegyeletüket a kormányfő ravatalánál. Hosszú sorokban várakoztak a hidegben, a szemerkélő esőben a Parlament előtt. Fejet hajtott a miniszterelnök koporsója előtt többek között Helmuth Kohl német szövetségi kancellár, Albert Gore, az Egyesült Államok alelnöke, Frantz Vranitzky osztrák kancellár, Lech Walesa lengyel elnök, Václav Klaus cseh miniszterelnök, Michal Kovác és Vladimír Meciar szlovák állam- illetve kormányfő, Catherine Lalumiére, az ET főtitkára, Romániát Dan Mircea Popescu miniszter képviselte, az RMDSZ nevében Markó Béla és Tőkés László jelent meg. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 22./

1994. október 24.

Nicolae Vacaroiu miniszterelnök okt. 24-én Prágába utazott, tárgyalt a cseh kormányfővel, Václav Klausszal. Mindketten jónak ítélték a cseh-román kapcsolatokat. Vacaroiu elmondta, hogy látogatásának egyik célja a cseh privatizációs modellel való megismerkedés. Václav Klaus nagyra értékelte, hogy röviddel a látogatás előtt Románia kifizette a KGST-időkből fennmaradt 20 millió dolláros adósságának a felét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./

1994. október 25.

Vacaroiu miniszterelnök hazatért kétnapos /okt. 24-25./ prágai látogatásáról. Aláírta a szabadkereskedelmi megállapodást, tárgyalt Václav Klaus cseh miniszterelnökkel, a privatizációs és a külügyminiszterrel, a román kormányfőt fogadta Václav Havel cseh elnök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./

1997. március 8.

Emil Constantinescu elnök márc. 10-én Csehországba látogatott, tárgyalt Václav Havel elnökkel. Megbeszélésük után a két elnök nyilatkozott. Havel reményének adott hangot, hogy a két ország a jövőben a NATO keretein belül találkozni fog. Constantinescu Václav Klaus kormányfővel is tanácskozott, a gazdasági kapcsolatok kérdéseit vitatták meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./

2003. május 27.

A Benes-dekrétumokat meghaladta az idő. Ebben egyetértünk a volt kormánnyal. Ugyanakkor különbözünk abban, hogy mi nem állítjuk: a Cseh Köztársaság vagy Szlovákia nem léphet be az unióba, ha nem érvényteleníti ezeket a dekrétumokat. Gyakorlati vagy elvi szempontból ez nem lehetséges" - jelentette ki Kovács László abban az interjúban, amelyet máj. 26-i számában közölt a Mladá Fronta Dnes című cseh liberális napilap. Kovács László elmondta, hogy ismeri Václav Klaus cseh államfőnek a Benes-dektrétumok hatályon kívül helyezésével kapcsolatos elutasító álláspontját is, s leszögezte, hogy ez nem fogja beárnyékolni tervezett magyarországi látogatását. A kedvezménytörvénnyel kapcsolatban a magyar külügyminiszter reményét fejezte ki, hogy Szlovákia és Románia elfogadják a módosításokat. Egy másik kérdésre válaszolva Kovács László úgy vélte: Magyarország uniós csatlakozásával a magyarok túltehetik magukat azokon a megrázkódtatásokon, amelyeket az első és a második világháború utáni határmódosítások okoztak számukra. Leszögezte: ő tízmillió magyar állampolgár külügyminisztere, de olyan külügyminiszter, aki felelősséget érez a határon túli magyarokért is. /Kovács a Benes-dekrétumokról és a kedvezménytörvényről. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./

2007. május 26.

Nem titok, hogy a közép-európai országok között több probléma is van, amelyeket jó szomszédként meg kell vitatni és keresni kell a gondok megoldását – jelentette ki Václav Klaus cseh államfő május 25-én Brünnben, ahol hivatalosan megnyílt a 14. közép-európai államfői találkozó. A rendezvényre Brünnbe érkezett 15 magas rangú vendéget, köztük Traian Basescut a házigazda Václav Klaus katonai tiszteletadás mellett fogadta. /Közép-európai államfői találkozó Brünnben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./

2009. november 6.

Az Új Magyar Szó a legnagyobb elismeréssel írt Bajnai Gordon miniszterelnökről. A cikkből megtudhatjuk, hogy Európai Unió állam- és kormányfői elfogadták a szöveget, amely elhárította Václav Klaus cseh államfő fenntartásait, a kompromisszum létrejöttében döntő szerepet játszott Bajnai Gordon, aki azon volt, hogy felejtsük el a hajdanból mindazt, ami útjában áll a megoldásnak. A cikkíró szerint Európában megnőtt Bajnai Gordon – és ismételten Magyarország – tekintélye. Dicséretet kapott Bajnai Gordon azért, ahogyan kormánya a gazdasági válságot kezelte. „A külső és főleg a belső akadályok, keresztbetevések ellenére. ” Ágoston Hugó szerint a tavaszi választások után Magyarországon „elkelne majd egy Bajnai Gordon. ” /Ágoston Hugó: Bajnai. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./


lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998