udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Vákár Tibor

1999. december 8.

Gyergyószentmiklóson a Szent Miklós napi rendezvények keretében Papp Kincses Emese rendezésében csíkszeredai fiatalok bemutatták a Szent Erzsébet-legendát. /Véget értek a Szent Miklós-napi rendezvények. Ünnepből ébredve Gyergyószentmiklóson. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 8./ Dec. 4-6-a között Gyergyószentmiklóson több rendezvénnyel ünnepelték Szent Miklós napját, amelyet a város ünnepének választott. Koszorúztak a Petőfi- és Kossuth-szobornál, valamint Kiss Antal kopjafájánál, a megemlékezésen részt vettek a magyarországi és gyergyószentmiklósi hagyományőrző szövetségek huszár-egyenruhásai. Városfejlesztési tanácskozást tartották, ez mintegy folytatása volt annak az előadás- és tanácskozássorozatnak, amelyet Kolumbán Gábor megyei tanácselnök a múlt hónapban elkezdett. Az egyik rendezvényen fellépett a Domokos Pál Péter Női Kórus. Gyergyószentmiklós díszpolgárává avatták Vákár Tibor gyergyószentmiklósi születésű, Budapesten élő Ybl-díjas 91 éves építészmérnököt, aki nem lehetett jelen az ünnepségen. Gyergyószentmiklós városi tanácsa első ízben osztott ki Pro Urbe-díjat, amelyben dr. Garda Dezső parlamenti képviselő részesült a vidékért kifejtett közösségi, történészi és nevelői. Bemutatták dr. Garda Dezső Főnépek, lófők, gyalogkatonák Csíkban és Gyergyóban /Státus Kiadó, Csíkszereda, 1999/ című könyvét. Felavatták a gyergyószentmiklósi főiskola új amfiteátrumát, amely a főiskolának otthont adó dentrológiai park létesítője, dr. Csiky Dénes nevét vette fel. Dec. 6-án az ünnepi szentmisét a medencéből érkező keresztalják fogadása előzte meg. A szentmisén részt vett 30 pap is, akik Bácska környékéről zarándokoltak Gyergyószentmiklósra. /Gál Éva Emese: Városünnep Gyergyószentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./

2007. január 5.

Gyergyószentmiklóson a Tarisznyás Márton Múzeum készül a város centenáriumi évére, mondta Csergő Tibor András, a múzeum igazgatója. Tervezik egy Gyergyó környéki képgaléria kialakítását, amelyben helyet kapnának az innen elszármazott képzőművészek, Karácsony János, Köllő Miklós, Borsos Miklós, Márton Árpád alkotásai; díszkiadványt készítenének a város 100 esztendejéről, felkutatnák az évszázad mindenkori polgármestereit. Egyik legnagyobb magvalósítás lenne, ha sikerülne megszerezni Vákár Tibor üvegnegatívjait, amelyek hitelesen mutatnák be a század eleji Gyergyószentmiklós „tükörképét”. A múzeum udvarára miniskanzent is létesítenének. A vízimalom mellett álló vízifűrészt tavasszal beindítják, a nagyközönség megtekintheti ezt a régi technológiát, amely már teljesen kiveszőben van. /Barabás Márti: Gyergyószentmiklós centenáriumára tervez a helyi múzeum. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./

2008. október 18.

Vákár Tibor apja, Vákár P. Artúr szerkesztette és adta ki Gyergyószentmiklóson a Csíkvármegye című lapot az első világháború idején. Az Elpattant láncszem. Emlékkönyv a száz éve született Vákár Tibor építészmérnök-festőművész tiszteletére. Vákár Tibor építész 1908–2002 /Martin Opitz Kiadó, Budapest, 2008/ című könyvvel emlékeztek Vákár Tibor építészre, grafikusra. Hosszú és gazdag élet cserepeiből szerkesztette Hadik András művészettörténész és ifj. Vákár Tibor a gazdagon illusztrált albumot. Értékmentő ember volt – írták róla méltatói. Mindent megtett, hogy értékeket mentsen. Vákár Tibor munkásságát nem az írásokból szerzett ismeretek alapján értékelhetjük leginkább, hanem tervei, munkái, rajzai és s festményei alapján. Hatalmas munkabírás jellemezte. Önzetlen ember volt. Nagy műgonddal hozta létre alkotásait, építészeti megvalósításait. Vákár Tibor /Gyergyószentmiklós, 1908. máj. 14. – Budapest, 2002. júl. 8./ iskoláit Gyergyószentmiklóson kezdte, majd Csíkszeredában, Marosvásárhelyen és Balatonbogláron folytatta. A család Romániából való kitiltása miatt Budapesten érettségizett, majd építészmérnöki diplomát szerzett, 1932-ben festészeten is diplomázott. 1945 után politikai okok miatt tizenegyszer tanácsolták el munkahelyeiről. Volt Budapesten vezető építészmérnök, Kolozsváron és Marosvásárhelyen főépítész, hadifogoly, egyetemi oktató, tervfőmérnök, tankönyvek és monográfiák társszerzője. Tanulmányaiban a települések építészettörténetének kérdéseit, műemlékeinek védelmét fejtette ki. 1988-ban elsőként emelte fel szavát a romániai falurombolás ellen. Terveit többször díjazták: 1986-ban Podmaniczky-emlékérmet, 1991-ben Ybl-díjat, 1995-ben a Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét adományozták számára. 2000-ben Gyergyószentmiklós díszpolgára lett. /Bajna György: Talapzat Vákár Tibor képzeletbeli szobrának. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 18/ Vákár Tibor munkája: Székelyföld építészszemmel /Bp., 1988./ Halálhírére egyetlen nekrológ látott napvilágot: Polgárdy Géza: Búcsú Vákár Tibortól. = Magyar Hajnal (Budapest), 2002. aug. /

2008. november 14.

Megnyílt a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban a Vákár Tiborra /1908–2002/ emlékező kiállítás. A Gyergyószentmiklóson született, hosszú és tartalmas életpályát magáénak tudható Vákár Tibor építész munkásságát Hadik András művészettörténész méltatta, majd ifjabb Vákár Tibor beszélt Az elpattant láncszem… című, Vákár építészeti és képzőművészeti pályafutását bemutató, idén megjelent könyvről beszélt. /Erdős Zsófia: Vákár Tibor-kiállítás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 14./


lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998