udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 9 találat lapozás: 1-9
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Váncsa Árpád

1992. február 22.

Az RMDSZ Székelyföldi Koalíciós Csoportja febr. 22-i gyergyószentmiklósi tanácskozásán Vofkori László /Székelyudvarhely/ bejelentette: elkészítené Erdély néprajzi térképét, ha megkaphatná a népszámlálás adatait. Székelyudvarhely 39.861 lakosának 97 %-a (38.806) magyar, 2 %-a román, a város nemzetiségei között van még 47 csángó, 12 székely... Váncsa Árpád (Sepsiszentgyörgy) arra figyelmeztetett, hogy sok a hiányosság a népszámlálási adatokban. Például városában hiányzik 4000 ember, akik vagy külföldön tartózkodnak, vagy nem jelentették be őket. Nem érdemes kétes adatokat összegyűjteni, hangzott el a tanácskozáson. /Lefejezett kezdeményezés? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 14-15./

1992. július 23.

Nagygyűlésen tiltakozott a magyar prefektusok leváltása ellen Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában a lakosság. Sepsiszentgyörgyön mintegy tízezren vettek részt a gyűlésen, felolvasták Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke üzenetét. Váncsa Árpád ismertette a tiltakozás szövegét, Domokos Géza is szólt a tömeghez, továbbá Magyari Lajos, Incze László, Kusztos Tibor, Incze István és Kozsokár Gábor. Megjelentek a román demokratikus ellenzék képviselői is, így Smaranda Enache és Bogdan Stefan, aki a Demokratikus Konvenció megyei szervezetének tiltakozását ismertette. Csíkszeredában a tízezer fős nagygyűlést Borbély Imre nyitotta meg, felolvasva Tőkés Lászlónak a két megye lakosságához intézett üzenetét. Felszólalt Borbély Ernő, Nagy Benedek, Nagy István, Verestóy Attila és Bardóczy Csaba. Borbély Ernő részleteket olvasott fel a kormányhoz intézett nyilatkozatból. A felszólalók hangsúlyozták, hogy a magyar prefektusok leváltása etnikai indítékú döntés volt. Elhatározták, hogy amennyiben a kérdésben nem születik demokratikus megoldás, aug. 1-jétől kitűzik a sárga csillagot, a megaláztatás és üldözés szomorú jelképét. /Népújság (Marosvásárhely), júl. 24., Tőkés László üzenete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 25-26./

1992. november 7.

Az RMDSZ Kovászna megyei választmánya nov. 7-én új vezetőséget választott: a megyei RMDSZ elnök: Király Károly, politikai alelnök: Váncsa Árpád, a tanügyi szakbizottság elnöke: Pálffy Teréz, aki egyben a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 10./

1996. június 9.

Jún. 9-én Székelyudvarhelyen szervezett találkozót a Székelyföldi Civil Társadalomért csoportosulás. Sokan érkeztek Sepsiszentgyörgyről, Csíkszeredából, Barótból és máshonnan. A csoport máj. 4-én alakult meg Csernátonban, távlati céljául dr. Csapó József szenátor Székelyföld autonómia statútum-tervezetének megvitatását és kivitelezését tűzte ki A csoportosulás tagjai között van Sántha Pál Vilmos, Hargita megye tanácselnöke, Krizbai Imre baróti református lelkész, Harrington Szánthó unitárius lelkész, dr. Újvári Ferenc Kolozsvárról, Váncsa Árpád Sepsiszentgyörgyről. A mostani találkozón Király Károly tartott előadást, bírálta az RMDSZ hibáit, azt, hogy a vezetők a döntő pillanatokban mindig visszakoztak. Újvári Ferenc bírálta a magyar kormányt az erdélyi magyarság ügyével szembeni közömbössége, az összmagyar érdekeket elsorvasztó politikája miatt. A megjelentek elfogadták Sántha Pál Vilmos határozati javaslatát, ebben szerepelt, hogy az RMDSZ az országos elnökválasztáson nevezzen ki önálló jelöltet, a jelölt Tőkés László püspök legyen, továbbá a Magyarok Világtalálkozóján vitassák meg a kettős állampolgárság kérdését. /Fülöp F. Dénes: Esélyünk - az automómia. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 13./

1998. szeptember 1.

A sepsiszentgyörgyi helyi tanács tiltakozást juttatott el a sajtóhoz, melyben az RMDSZ tanácsosai a helyi csendőrlaktanyának a tanács jóváhagyása nélküli felépítése ellen tiltakoztak. A tanácsosok úgy látják, a laktanya építésének "egyedüli célja a város etnikai összetételének megváltoztatása". A lap szerint a határozatot megküldik az elnökségnek, a kormánynak és az ET kisebbségi tanácsának is. A tanácsosok egyik érve a kaszárnya mérete, amit túlzásnak tartanak a megye és a város lakosainak számához viszonyítva. Váncsa Árpád, a határozat kezdeményezője, úgy vélte, hogy a városban állomásoztatott csendőrök száma több százra fog rúgni, tekintettel arra, hogy csupán a hivatásos káderek számára 80 lakást terveznek építeni. Ekkora állomány megváltoztatja a város etnikai összetételét, ami éles ellentétben áll a román-magyar alapszerződésbe is beépített 1201-es ajánlattal - szögezte le Váncsa. A javaslat éles szópárbajt váltott ki a román és a magyar tanácsosok között. A Háromszék szerint "Bumbu Ion egységpárti tanácstag kifejtette, a laktanya-telepítés az egységes román nemzetállam dolga, és nem néhány más nemzetiségű állampolgáré". Czimbalmos Csaba alpolgármester azt sérelmezte, hogy az építkezést mégis folytatják, holott előzőleg megegyezés született arra vonatkozóan, hogy a kérdést tárgyalások útján fogják rendezni. Albert Álmos polgármester fájdalmasnak nevezte, hogy a belügyminisztérium más intézményekkel és pártokkal tárgyal, a helyi közigazgatás képviselőivel nem. Miután a belügyminisztérium képviselőjével a helyszínen is tárgyaltak, és arról volt szó, hogy először a megyei rendőrség székhelyét építik fel, jelenleg nem azon dolgoznak. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 1./

2000. március 20.

Sepsiszentgyörgyön ünnepelte fennállásának tizedik évfordulóját a Volt Politikai Foglyok Szövetségének háromszéki szervezete. Az eseményre a háromszékiek mellett Hargita, Maros és Brassó megyei sorstársak is eljöttek. Megállapíthatták, hogy az 1989 decembere utáni kormányok szemmel láthatóan mellőzik őket. A megjelentek szorgalmazták: össze kell gyűjteni minden emléket, minden visszaemlékezést, hogy az utókor megismerhesse az ő kálváriájukat. A háromszéki VPFSZ 1990. március 11-én alakult meg a sepsiszentgyörgyi Dózsa Klubban. Az eltelt évtizedről Török József elnök kifejtette: Elvárásaink nem teljesültek, egykori hóhéraink közöttünk járnak, köszönik, jól vannak, s félő, hogy az 1989 utáni posztkommunista Romániában a nehezen alakuló demokrácia megtörik. - Az eltelt tíz év alatt a megye több helységében állítottak emléket a kommunista diktatúra alatt meghurcolt és kivégzett sorstársaknak. Kapcsolatot tartanak a romániai központi és fiókszervezetekkel, valamint a magyarországi bajtársak szövetségeivel. Török József amiatt méltatlankodott, hogy éppen az új hatalom faragot le azokból a jogokból, amelyeket az Iliescu-időszakban kaptak. - A VPFSZ megyei, illetve helyi szinten jelölteket indít a helyhatósági, illetve az előválasztásokon. Török Józsefet a megyei, Váncsa Árpádot és Puskás Attilát a sepsiszentgyörgyi tanácsba szeretné bejuttatni a szövetség. A hozzászólók között volt "a földbirtokos osztály utolsó mohikánja", a tizenöt évi dobruzsai száműzetést megélt, 92 esztendős Beczássy István, aki szerint az RMDSZ-vezetés "cserbenhagyta a falut", hogy Dálnokon nyolc éve sem szenátor, sem parlamenti képviselő nem járt, emiatt az érdekképviselet népszerűségvesztése érthető. A csíkkozmási Máthé Antal, a Pusztai-csoport egyik tagja sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az előző választásokon Hargita és Kovászna megye 90 százaléka a Romániai Demokratikus Konvenció mellé állt, amely azonban hátat fordított támogatóinak, s hogy az emberek nem ismerik az ő hajdani csoportjának valódi történetét. A Vargyason élő Lőrincz Károly a Szoboszlay-perben kivégzett tíz társára emlékezett, Zsók László pedig reményét fejezte ki, hogy a tízéves évforduló után lesz 20. és 30. születésnap is, s hogy a valós történeteket még nem nagyon ismerő ifjúság soraiban lesz majd, aki ápolja a hagyományt. /(benkő): Tízéves a VPFSZ. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 20./

2003. február 17.

Sepsiszentgyörgyön telt házzal, indulatos légkörben zajlott le febr. 14-én a Reform Tömörülés (RT) és az Erdélyi Magyar Kezdeményezés (EMK), valamint RMDSZ-tagok alkalmi csoportosulásának kezdeményezésére összehívott lakossági fórum. Vitaindító beszédében Kónya Ádám nyugalmazott múzeumigazgató úgy fogalmazott, hogy "külföldi segédlettel", támogatási pénzek miatt kerülhet sor az erdélyi magyarság féltett egységének megbomlására. Kifejtette: nem ért egyet a Kovács László magyar külügyminisztertől származó kijelentéssel, melyszerint a Duna Televízió pártossága okozta volna az MSZP erdélyi népszerűtlenségét. Váncsa Árpád, az EMK háromszéki szervezetének vezetője szükségesnek ítélte a kiábrándult RMDSZ-tagok aktivizálását az elő- és belső választásokon történő részvétel érdekében. Sylvester Lajos, a Háromszék című napilap főmunkatársa szerint elképesztő a felháborodás vidéken. Szerinte szükség van az autonómiára akkor is, ha Markó Béla szükségtelennek tartja. A teremben lévő RMDSZ-tisztségviselők is felszólaltak. Olosz Gergely alprefektus, Demeter János megyei tanácselnök, Albert Álmos területi RMDSZ-elnök, Tamás Sándor és Márton Árpád képviselők, illetve Puskás Bálint szenátor egyaránt találtak jogos és jogtalan kritikát az elégedetlenkedők hozzászólásaiban. Arra biztatták a jelenlévőket, az önkormányzati választáson is hasonló tömegben és lelkesedéssel vegyenek részt, hogy végre a tagok által is alkalmasnak ítélt jelöltek kerüljenek felelős pozíciókba. A jelenlévők elfogadtak egy nyilatkozatot, amelynek legfontosabb pontjaként elfogadhatatlannak ítélték a tiszteletbeli elnök tisztség eltörlését, és a korábbi állapot visszaállítását kérték. /Domokos Péter: Elégedetlenség és alternatívakeresés. = Krónika (Kolozsvár), febr. 17./

2003. március 29.

Márc. 28-án száznál is több résztvevője volt Sepsiszentgyörgyön a fórumnak, ahol az RMDSZ-szel elégedetlen polgárok nyilatkozatot fogadtak el a Sepsiszentgyörgyi Polgári Mozgalom (SPM) megalakításáról, és ideiglenes ügyvivő testületet választottak. Ugyanakkor bejelentették, hogy ápr. 25-én Székelyudvarhelyen megalakul a Nemzeti Tanács, és 26-án Nemzeti Önkormányzati Fórumra kerül sor. Gazda Zoltán felolvasta a javasolt nyilatkozat és felhívás szövegét. Előbbi szerint az SPM ,,keresztény és nemzeti-liberális értékek alapján létrehozott, jogi személyiséggel nem rendelkező közéleti szerveződésként" határozza meg önmagát, melynek célja ,,az önálló magyar érdekeken nyugvó politizálás elősegítése (...), önazonosságunk megőrzése és továbbfejlesztése az autonómia érvényesítése érdekében", és ,,integrálni kívánja az RMDSZ-en kívül és belül működő civil szervezeteket és személyeket". Utóbbi az önszerveződésre szólít fel minden településen és kisrégióban. Felszólalt Király Károly is. Az elszakadás vagy egység kapcsán felmerült, hogy a szatmárnémeti kongresszus utáni ,,elégedetlenkedő" fórumok pozitív hozadékának tekinthetően Markó Béla RMDSZ-elnök újból elővette az autonómia szót - ez azonban nem elég. A kezdeményező civil szervezetek - Magyarok Székelyföldi Társasága, Volt Politikai Foglyok Szövetsége, Sepsireform Egyesület, Rákóczi Szövetség, Vitézi Rend, Erdélyi Magyar Kezdeményezés - megválasztották az ideiglenes ügyvivő testületet: Török Áron, Már István, Gazda Zoltán, Csáki Ernő, Váncsa Árpád, Tulit Attila, Bereczki Kinga, Főcze Attila, Tölcséres Sándor, Ferencz Csaba, Fazakas Tibor, Kónya Ádám, Bordás Attila és Bíró Enikő. A fórum Kónya Ádám nyugalmazott múzeumigazgatónak a jubileumi Rákóczi-felkelésről (2003-2011) tartott előadást. /Demeter J. Ildikó: Alakul a Polgári mozgalom. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 29./

2003. október 24.

Okt. 23-án Kovásznán a helyi Székely Nemzeti Tanács (SZNT) szervezte az emlékezést az RMDSZ városi szervezetének közreműködésével. Az SZNT nevében Gödri Márta tanárnő köszöntötte a megjelenteket. Váncsa Árpád sepsiszentgyörgyi 56-os volt politikai fogoly a szabadságharc eseményeit méltatva kifejtette, hogy az akkori megmozdulások jelentették a kommunista diktatúra megbukásának alapkövét. A megemlékezés végén a kovásznai SZNT, az RMDSZ városi szervezete és a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület a kegyelet koszorúit helyezte el a templomkertben levő emlékműnél, majd a székely és magyar himnusz eléneklésével zárult a rendezvény. /Bodor János: Gyertyás megemlékezés Kovásznán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 24./


lapozás: 1-9




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998