udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 14 találat lapozás: 1-14
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Várallyay Réka

2004. június 9.

Több tudományos előadás hangzik el Hadadon, a Teleki László Alapítvány jún. 8–10. között több helyszínen sorra kerülő Megújuló örökség című konferenciáján. A résztvevők Hadadon megtekintik a Wesselényi- és Degenfeld-kastélyt, majd este a szászcsávási zenekar és a szilágybogdándi táncosok előadását. Szilágycsehben a nagybányai Jakab Rita és a budapesti Káldi Gyula tart ismertető előadást a szilágycsehi templom helyreállításáról. Hadadon értekezések hangzanak el a hadadi templomról, az erdélyi műemlékek dokumentálásáról és az örökségvédelmi feladatokról, majd bemutatják Káldi Gyula–Várallyay Réka Útmutató épített és tárgyi örökségünk megóvásához című kötetet. /Hadad. Megújuló örökség – konferencia. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./

2005. február 5.

Budapestről küldte a Kárpát-medencei Kastélykrónika című folyóirat első évfolyamának első számát a főszerkesztő és művészettörténész, Várallyay Réka, a Kulturális és Örökségvédelmi Hivatal Kárpát-medencei referense, aki több alkalommal volt Háromszék vendége, Kézdivásárhelyen szakrális kiállítás szervezője. A rangos kivitelben, negyedévente megjelenő kiadványt az említett hivatal indította útjára, és benne húsz szerző tárgyi és szellemi örökségekkel foglalkozó írását közli nemcsak magyarországi, hanem a regionális szerkesztőségek (Felvidék, Kárpátalja, Erdély,Vajdaság, Délvidék, Burgenland) közreműködésével. A félszáz oldalas folyóirat kötődik Háromszékhez és Erdővidékhez. Fehér János baróti művészettörténész és Kisgyörgy Zoltán a vargyasi Daniel-kastélyt és annak hajdani életét mutatja be. A vizuális lapterv egyik készítője a Sepsiszentgyörgyön élő, tehetséges grafikus, Péter Alpár. /Kisgyörgy Zoltán: A régiók örökségei egy helyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 5./

2005. április 26.

Április 23. délutánján Miseruhák a századfordulón címmel nyitott kiállítást a Tarisznyás Márton Múzeum Gyergyószentmiklóson. A tárlat megnyitóján Hajdó István főesperes üdvözölte a kezdeményezést, majd Várallyay Réka budapesti művészettörténész elmondta, hogy a századforduló egyházi műkincseit számba véve döbbentek rá arra, milyen gazdag anyagot őriznek a plébániák, a már nem használatos miseruhákból, a II. Vatikáni Zsinat ugyanis eltörölte használatukat. Fontos lenne egyháztörténeti és egyházművészeti múzeum létrehozása Erdélyben, hogy az értékek ne kallódjanak el. /Gál Éva Emese: Miseruhák a múzeumban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./

2005. július 8.

Csíkszeredában kiállítják a századfordulón készült miseruhákat. Várallyaly Réka művészettörténész elmondta, hogy 2002-ben Felső-Háromszék komplex település-felmérését végezték el. Ennek részeként ő az egyházi ingóságok számbavételével foglalkozott. Ekkor merült fel az ötlet, hogy megmutassák ezeket mindenkinek. 2004 októberében a budapesti Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, a kézdivásárhelyi Múzeumbarátok Egyesülete és a sepsiszentgyörgyi Székely Múzeum közös szervezésében sor került a felső-háromszéki miseruhák kiállítására. Kézdivásárhely után Sepsiszentgyörgyön és Gyergyószentmiklóson is kiállították az anyagot. Csíkban a gyulafehérvári érsekség végezte a felmérést, itt is nagyon gazdag anyag került elő. A XIX–XX. század fordulójának egyházművészete eddig feldolgozatlan terület. A II. Vatikáni Zsinat után ezek a miseruhák „kimentek divatból”. Ezért is lenne fontos egy egyházművészeti múzeum létrehozása, mondjuk Csíksomlyón. /Takács Éva: Egyházművészeti múzeumra lenne szükség. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 8./

2007. március 27.

A neves építészpárosnak állít emléket Várallyay Réka budapesti művészettörténész Komor Marcell és Jakab Dezső /Holnap Kiadó, Budapest/ című kötete, az igényes kiadványt a Partiumi Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság szervezésében mutatták be Nagyváradon. A kötetet Az építészet mesterei sorozat szerkesztője, Gerle János ismertette. A századfordulón a Kárpát-medence magyarlakta területén neves építészpárosként ismert Komor Marcell és Jakab Dezső a lechneri nemzeti stílus legnagyobb hatású képviselője volt. Budapesten a Liget szanatórium, Pozsonyban a Vigadó, Nagyváradon Komor főleg az épülettervezéssel, Jakab pedig nagyobbrészt a külső díszítés, a belső tér kialakításával törődött. /Gergely Gizella: Mesteri építészek: Komor és Jakab. = Krónika (Kolozsvár), márc. 27./

2008. március 29.

Az 1358-ban keletkezett Képes Krónikát a budapesti Országos Széchényi Könyvtárban őrzik. Gyakran mutatják be kinagyított lapjait kiállításokon. Sepsiszentgyörgyön március 27-én Várallyay Réka budapesti művészettörténész vetített képes előadással nyitotta meg a Magyar Köztársaság Kulturális Koordinációs Központja és a Bod Péter Megyei Könyvtár közös Képes Krónika-kiállítását. /Farkas Réka: A Képes Krónika Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 29./

2008. április 19.

Várallyay Réka művészettörténész nyitotta meg április 18-án a sepsiszentgyörgyi Gyárfás Jenő Képtár Víz című kiállítását. Változatos anyaggal állt elő a MOA Kortárs Művészeti Műhely. /Albert Levente: A víz ereje. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 19./

2008. július 9.

Kárpát-medencei Anyanyelvi Tábor nyitotta meg kapuit az erdővidéki Setétpatakon. Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége (AESZ) által szervezett tíznapos tábor célja a magyarságtudat fejlesztése, a közös kulturális értékek megismerése. Idén 36 diák és tanár érkezett Felvidékről, Vajdaságból, Magyarországról és Erdély szórványtelepüléseiről. A setétpataki táborban előadást tart Demeter László történész, Várallyay Réka művészettörténész, Péntek János, az AESZ elnöke, Albert Ernő néprajzkutató, valamint Zsigmond Győző és Pozsony Ferenc egyetemi tanár. Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége 16 éve alakult, közel 500 erdélyi tagja van. Az AESZ vállalja a több ezer diákot, tanárt megmozgató anyanyelvi versenyek, táborok lebonyolítását, valamint szakmai konferenciák szervezését. /Kovács Zsolt: Nyelvőrzők Erdővidéken. = Krónika (Kolozsvár), júl. 9./

2008. július 12.

Csaknem negyven művészettörténész és építészhallgató egyetemista, illetve középiskolás diák dolgozott június 29. és július 5. között Bikfalván Bikfalváért, hogy a háromszéki falu népi lakóházait és kúriáit számba vegye, felmérje, dokumentálja. A nyolc erdélyi és magyarországi oktatási intézmény fiataljai a budapesti Kulturális Örökségvédelmi Hivatal és a Porta Speciosa Egyesület szervezésében érkeztek, a Kovászna megyei kulturális örökség igazgatósága és a sepsiszentgyörgyi Keöpeczy Sebestyén József Műemlékvédő Társaság szakmai támogatásával. A nyolcvanas években Zakariás Attila vezetésével sepsiszentgyörgyi építészek, a kilencvenes években pedig a már említett Keöpeczy Sebestyén József Műemlékvédő Társaság készített fotódokumentációt, értékleltárt a településről és építészeti felmérést több épületről. – A sok kutatás ellenére eddig nem született olyan településrendezési terv Bikfalván, amely ezt a különleges épített örökséget védené. Az egyhetes tábor folyamán a művészettörténész hallgatók csoportokra osztva bejárták az egész falut, kiegészítették az értékes épületekről a kilencvenes években készült adatlapokat. /Várallyai Réka: Értékfelmérés Bikfalván. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 12./

2008. augusztus 22.

Bikfalva védett műemlékövezetté nyilvánítását tervezik. A Sepsiszentgyörgytől 15 kilométerre fekvő falu Uzon községhez tartozik, mindössze 350 lelket számlál, és kúriáiról vált híressé. Várallyay Réka művészettörténész, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnál a határon túli ügyek referense, évek óta a háromszéki kastélyokkal és kúriákkal foglalkozik, szívügye a falu épített örökségének megmentése. Kiindulópontnak azt az értékleltárt lehetett használni, amit az Orbán-kormány idején működő nemzeti örökség program keretén belül, 1996-ban készítettek. Idén nyáron ezt a dokumentumot mintegy negyven művészettörténész és építészhallgató egyetemista, illetve középiskolás diák egyhetes táborozás során kiegészítette és felújította. Körvonalazódott a faluképvédelmi program, Várallyay Réka szerint ennek a pozitív kisugárzása példát mutathatna egész Kovászna megyében. A következő lépés a kúriák felújítása, megőrzése lenne. A sepsiszentgyörgyi Keöpeczy Sebestyén József Műemlékvédő Társaság vállalta ennek lebonyolítását. /Bíró Blanka: Mentik az örökséget. = Krónika (Kolozsvár), aug. 22./

2009. február 20.

Idén nyolcadik alkalommal rendezte meg a magyarországi Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) jótékonysági bálját a műemlékek javára. A hagyományoknak megfelelően a jegyekből, tombolákból és a szponzorok felajánlásaiból összejött bevételt minden évben a bálozók által megszavazott műemlék javára fordítják a szervezők. Idén Buda várában, a Magyar Kultúra Alapítvány székházában rendezték meg a nagyszabású eseményt. Idén először két háromszéki műemléket is jelöltek: az elpusztult zoltáni Czirjék-kúria még álló, barokk kapuzatát és a gidófalvi templomot, ahol nemrégiben középkori falképekre bukkantak. A zsűri döntésére mindkettő a bálozó közönség elé került. A zoltáni Czirjék-kapu egyetlen szavazatfölénnyel nyerte meg a bált, ennek köszönhetően a kapu megújulhat. /Várallyay Réka: Jótékonysági bál Budapesten (Összefogással műemlékeinkért). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 20./

2009. március 4.

Az épített örökség megóvásával a magunk múltját és jövőjét is újragondolhatjuk, hiszen formanyelvében is él a nemzet – mondta el a Budapestről Háromszékre telepedett Várallyay Réka művészettörténész március 1-jén tárlattal egybekötött vetített képes előadásán, Bikfalva részben már megújult művelődési házában. A helyi építészeti értékek, az udvarházak egykori és mai arcát bemutató rendezvénnyel indult útjára a Varázslatos Bikfalva című sorozat, amelynek legfőbb célja a helybeliek bevonása a településen megkezdődött értékmegőrző programokba. /Demeter J. Ildikó: A megőrizhető varázs. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 4./

2009. június 13.

Megalakulásának 20. évfordulóját ünnepelte idén a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület. A Gazda József művészettörténész alapította szervezet az elmúlt két évtized alatt olyan képzőművészeti fórummá nőtte ki magát, amely képes volt évről évre mozgósítani a hazai, sőt részben az anyaországi művészeket is. Az évente megrendezett Csoma-kiállítások népszerűségét a résztvevők száma is igazolja, amely esetenként jócskán meghaladta a félszázat. A kovásznai Városi Képtárban április közepén megnyílt Fények című tárlat 67 alkotó munkáját mutatja be, a kiállítást Vetró Bodoni Sebestyén András brassói és Vetró Bodoni Zsuzsa kézdivásárhelyi képzőművészek rendezték. /Várallyay Réka: Ünnepi Csoma-kiállítás. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./

2009. december 12.

Hagyományteremtő szándékkal karácsonyi kézművesvásárt tartanak Gál Andrea keramikus és Várallyay Réka művészettörténész szervezésében december 12-13-án Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeumban. Közel félszáz kézműves állítja ki portékáit, melyek között kerámiatárgyak, fafaragványok, játékok, nemezek, egyéb textíliák, réz és üveg ékszerek, tűzzománcok, nyergek, szalmadíszek, szűcstermékek szerepelnek. /Szekeres Attila: Adventi vásár a múzeumban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 12./


lapozás: 1-14




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998