udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 106 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-106
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Végh Balázs

1996. január 3.

A Nagykároly és Vidéke szerkesztői évkönyvvel álltak elő. Színes, olvasmányos, hasznos a kiadvány. A szerkesztőgárda: Végh Balázs Béla, Gui Angéla és Silimon-Várdai Zoltán mind a hagyományőrzés, mind az információ-szolgáltatás területén komoly munkát végzett. /(németh): Kis város nagy hagyományokkal. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 3./

1996. március 29.

Márc. 29-én tartják Kolozsváron a Magyar Irodalomtudományi Tanszék magiszter- és doktorjelöltjeinek konferenciáját. A konferencián szereplő előadások /dolgozatok/ címeit olvashatjuk a lapban. Ezek között van például Gábor Csilla /Kolozsvár/: Idézetek prózapoétikája /Káldi forráskezelésének kérdései/, Bálint Annamária: Magyar pokoljárók a XIV-XV. században, Egyed Emese /Kolozsvár/: Barcsay levelei Orczy Lőrinchez, Plettl Rita: Széchenyi Önismeretének szerkezeti kérdései, Végh Balázs: Konkrétum és absztrakció, avagy a kisebbségi irodalom elmélete, TapodiZsuzsa /Sepsiszentgyörgy-Bukarest/: Kritikai elváráshorizontok a második világháború utáni erdélyi irodalomban, Lázok János /Marosvásárhely/: A hetvenes évek Sütő-drámájának világképe. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

1996. július 3.

Nagykárolyban élt Fényi István költő, akinek negyedik kötete, az Égi város /Pietas Keresztény Egyesület, Nagykároly, 1996/ című verseskötete halála után jelent meg. A nagykárolyi hetilapban olvashatunk szeretettel írt recenziót a könyvről. /Nagykároly és Vidéke, júl. 3. - III. évf. 27. sz. -felelős szerkesztő: Végh Balázs Béla/ Fényi István /Kaplony, 1919. jan. 10. - Nagykároly, 1994. szept./ a magyar irodalom tanára volt Nagykárolyban.

1997. május 20.

Nagykárolyban máj. 9-11-e között rendezték meg a Partiumi Irodalmi Napokat, Józsa T. István, Zsemlyén János /Kolozsvár/, Láng Gusztáv /Szombathely), Kereskényi Sándor /Szatmárnémeti/, Deák Endre, Nagy László, dr. Németi János /Nagykároly/ és Végh Balázs Béla /Börvely/ tartottak előadást. A rendezvény kiemelkedő mozzanata volt a városban a Litera Könyvesbolt felavatása. Két fiatal tanárnő, Putovits Tünde és Reszler Éva kultúraszeretetének köszönhetően antikváriumi részleggel és minigalériáknak otthont adó helységgel nyílt meg a könyvesbolt. /Gui Angéla. Partiumra figyelve. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 20./

1997. november 22.

Nov. 22-én sokan elzarándokoltak Adyfalvára, azaz Érdmindszentre, a költő szülőfalujába, hogy tisztelegjelek emléke előtt, halálának 120. évfordulója alkalmából. A Kárpát-medence minden részéből érkeztek, Pozsonytól Nagybecskerekig, Kassától Aradig, Pápától Kézdivásárhelyig. Az ünnepség szervezői között volt a Kölcsey Kör /Szatmárnémeti/. A korábbi emlékezésektől eltérően most istentisztelet vezette be az ünnepséget. A vendégek alig negyede fért be a kis református templomban ahol Tőkés László püspök hirdetett igét. Az ünnepséget Muzsnay Árpád, a Kölcsey Kör elnöke nyitotta meg, majd Gheorghe Buhoi, a falu polgármestere üdvözölte a megjelenteket. Beszédet mondott Riedl Rudolf prefektus, Tabajdi Csaba államtitkár, George Vulturescu költő is hitet tett Ady Endre életműve mellett, majd Tőkés László, és Riedl Rudolf prefektus, Dobos László, a Magyarok Világszövetsége kárpát-medencei elnöke, Tőkés László református, Tempfli József katolikus és Mózes Árpád evangélikus püspök és Varga Domokos budapesti író. A koszorúzók között volt, többek között,.Bitay Károly kolozsvári főkonzul is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26., Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 24./ Nov. 22-én Nagykárolyban, Ady egykori iskolájánál koszorúztak. Visnyai Csaba, a helybeli RMDSZ-elnök, Oprea Dorei, Nagykároly polgármestere és Végh Balázs Béla tanár, a Nagykároly és Vidéke szerkesztője mondott beszédet. A koszorúzók között voltak a két helyi társaság /Kaffka Margit Művelődési Társaság és Pietas Keresztény Kulturális Egyesület/ képviselő is. /Szatmári Friss Újság, nov. 24./

1998. december folyamán

Megjelent a Fél évszázad magyar költői (194-19994) I-II /Polis, Kolozsvár, 1998/ című antológia, Végh Balázs válogatásában, a Remekírók Diákkönyvtára sorozatban. A recenzens megkérdőjelezte, szükséges-e egy újabb 328+360 oldalas antológia, továbbá nem fogadta helyesléssel a válogató szemléletét, hogy eszmeiségében is egységes a magyar irodalom. Lövétei Lázár László ironikusan megjegyezte: "Mi van akkor, ha a magyar irodalom mégsem egységes. Nemzethalál következik?" A kiválasztott cikluscímek a magyarságot sújtó tragédia körvonalait adják. Õ nem ilyennek ismeri az irodalmat. /Lövétei Lázár László: Szomorú antológia. = Könyvjelző (Csíkszereda), 5. sz./

2000. június 24.

Jún. 28-án Szatmárnémetiben a Szent István Kör megemlékezik a trianoni békeszerződés 80. évfordulójáról. Thoroczkay Sándor köri elnök bevezetője után Végh Balázs Béla tartja meg Trianon a két világháború közti magyar irodalomban című előadását, majd befejezésképpen Kereskényi Sándor vázolja a román történetírás Trianon-képét. Az emlékülés helyszíne az RMDSZ-székház. Elmondható: a magyar elit máig nem dolgozta fel - sem erkölcsileg, sem szellemileg, sem pedig politikailag - Trianon tragikus üzenetét. /A Szent István Kör trianoni emlékülése. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 24./

2000. október 22.

Nagykárolyban a katolikus templom plébániaépületének Fényi Istvánról elnevezett klubtermében gyűltek össze a költő tisztelői, a város irodalomkedvelői, hogy megemlékezzenek a költő halálának hatodik évfordulójáról. Volt tanítványa, Végh Balázs Béla magyartanár, irodalomtörténész olvasta fel újabb tanulmányát Fényi István költészetéről. Az előadás után a résztvevők Fényi István Égi város című posztumusz kötetéből hallhattak verseket. /Rencz Gizella: Nagykároly költő-tanárára emlékeztek. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 22./

2000. október 28.

1999-ben indult először Szatmárnémetiben felsőfokú tanítóképző, a Babes-Bolyai Tudományegyetem keretén belül. Az első tanévben még a Kölcsey Ferenc Kollégium épületében került sor az előadásokra, az új tanévet már a kaszárnya épületében kezdték. Végh Balázs Béla, a főiskola adjunktusa tájékoztatott a változásokról. Az új épületben négy tantermet használhatnak. A 65 nappali tagozatos mellett (33-an vannak az első, 32-en a második évfolyamon) 94-en iratkoztak be a távoktatásra. Most folyik a számítógépes terem felszerelése, amelyet a hallgatók olvasóteremnek is használhatnak. Jelenleg négy állandó alkalmazottja van a főiskolának, Bura László megbízott tanulmányi igazgató, Hadházi Attila angoltanár, Szabó Thalmeiner Noémi pedagógia- és pszichológia-tanárnő, valamint Simon Levente, aki a gyermekirodalomról tart órákat. Emellett még kilenc bedolgozó tanár segít az oktatásban. /Simon Levente: Új épületben a Tanítóképző-Angol Nyelv Főiskola hallgatói. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 28./

2000. december 4.

A székelyudvarhelyi székhellyel bejegyzett Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány idén is kiosztotta a díjakat. A meghirdetett esszépályázat legjobbjai kaptak elismerést: Balázs Imre József, Demény Péter és Szakács István Péter. Dicséretet kapott Fábián Lajos és Végh Balázs. Ezután a hetvenéves és a hetvennél idősebb írókat köszöntötték, név szerint Létay Lajost, Hornyák Józsefet, Csávossy Györgyöt és Szabó Gyulát. /Öreg írók gyér udvara. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

2001. június 26.

Gyermekirodalom-konferenciát rendeztek a közelmúltban Sárospatakon. A magyarországi szakembereken kívül határon túli vendégek is részt vettek a tanácskozáson: a beregszászi Weinrauch Katalin gyermekversírónő a kárpátaljai magyar ifjúsági irodalomról tartott előadást, Végh Balázs Béla szatmárnémeti főiskolai tanár pedig a romániai magyar gyermekirodalomról értekezett. Jáger Katalin elmondta, hogy a hagyományos gyermekirodalmi művek a mai kis olvasóktól egyre távolabb kerülnek, például Móra Ferenc Kincskereső kisködmönének a szövege egyre idegenebb a fiataloktól, mert nem ismerik a régi falusi élet kifejezéseit. /Gyermekirodalmi konferencia Sárospatakon. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 26./

2002. június 28.

Megjelent egy könyv az Ecsedi-lápról. Végh Balázs Béla, a szatmári tanítóképző főiskola tanára, a könyv egyik szerzője emlékeztetett: Az egykori láp peremén született Ady, Móricz, Kaffka, Krúdy szinte egyszerre emeli be a lápot a század eleji magyar irodalomba. Az ismert nagykárolyi régész, dr. Németi János az Ecsedi-láp vidékének településtörténetét rajzolta meg. Az élő falvak (Kaplony, Kálmánd, Börvely, Domahida, Kismajtény, Nagyecsed, Vállaj, Mérk) után képet adott az elpusztult településekről, nevesen Tagyról, Kozárdról, Szentmártonról, Bobáldról és Ebesfalváról. Karácsonyi Károly az Ecsedi- láp kialakulásáról és lecsapolásáról értekezett. Napirenden van a láp rehabilitációja, egy részének visszaállítása. Mára egyértelműen kiderült, hogy a száz évvel ezelőtti lecsapolással nem csak nyert (elsősorban termőföldet), de sokat vesztett is a vidék. /Sike Lajos: Lápi könyv. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./

2002. augusztus 20.

Az idén hatodszor tartandó Nagykárolyi Napokon /aug. 23-25./ nagyszínpadán hat ismert romániai könnyűzene együttes lép fel. A nyitónapon a sajtósátorban bemutatják Nagykároly új magyar nyelvű, független közéleti hetilapját: Impressum (felelős szerkesztő Végh Balázs, helyettese Szabó Andrea, információk a kiadóban: impressum@freemail.hu. /Károly napjai - lapindítással. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 20./

2002. szeptember 3.

A nagykárolyi és környékbeli magyarságnak 1989 után lehetett csak ismét saját lapja, helyi értelmiségiek és az RMDSZ összefogásából. A Nagykároly és Vidéke című hetilap az évek során ismert, megbecsült intézményévé vált az itteni magyarságnak, a szerkesztők évente kiadták a hasonnevű évkönyvet is. A lapgazda, vagyis az RMDSZ fokozatos pártosodásával a Nagykároly és Vidéke is egyre vonalasabbá vált, Silimon Várday Zoltán főszerkesztő tavalyi váratlan halála is tetézte a gondokat. Az új nagykárolyi hetilap, az Impressum első száma augusztus 21-ei dátummal jött ki egy debreceni nyomdából. A 16 oldalas "független regionális közéleti hetilapot" polgári irányultságúnak szánják a szerkesztők, élükön Végh Balázs Béla főiskolai tanárral, íróval, kisebbségkutatóval. A lapot és azonos nevű, egyelőre kisebb terjedelmű román nyelvű társát a nagykárolyi NC Impressum Kft. adja ki.- Az új lap indulása mellett viszont nem jó hír a Szilágysági Vidéki Napló megjelenése szüneteltetése. Remélhetően a zilahi polgári hetilap kiadójának minél sikerül áthidalnia a nyomtatási gondokat. /Partiumi sajtóvilág. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 3./

2003. április 30.

Ápr. 26-án a Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Irodalomtudományi Tanszékén sor került Végh Balázs Béla szatmárnémeti főiskolai tanár Kanonizáció a kisebbségi irodalomban című doktori értekezésének nyilvános megvédésére. Dr. Egyed Emese, a BBTE magyar irodalomtudományi tanszékének vezető professzora ismertette a doktorandus pályáját. Végh Balázs Béla /sz. Börvely, 1953. márc. 3./ a BBTE magyar-német szakának elvégzése után tanított. 1999 óta a BBTE szatmárnémeti Tanítóképző és Angol Nyelv főiskolájának a tanára, 2002 óta adjunktusa. Csokonai Vitéz Mihály válogatott versei és a Fél évszázad magyar költői (Polis Könyvkiadó, Kolozsvár, 1998) c. kötetek társszerkesztője. Kutatási területe a kisebbségi irodalom. Legjelentősebb tanulmányai: Irodalmi és stilisztikai tanulmányok (társszerző, Bukarest, 1984), A nyelvi interferenciáról (Korunk, 1990), Kortársunk Csokonai (Látó, 1992), Romániai német irodalom, avagy német irodalom Romániában (Régió, 1993), A "Színek és évek" nyolcvan éve (Látó, 1994), A kisebbségi kérdés (Korunk, 1994), A kisebbségi irodalom ma (Bécsi Napló, 1995), Kollektív esztétika - szabadságesztétika (Korunk, 1995), Kánonalkotás a húszas évek kisebbségi irodalmában (Erdélyi Múzeum, 1998). Végh Balázs Béla doktori dolgozatát a bizottság további három tagja - dr. Cs. Gyimesi Éva professzor asszony, dr. Horváth Andor, a tanszék docense, és dr. Bertha Zoltán, a budapesti Károli Gáspár Református Tudományegyetem Kortárs Irodalomtudományi Tanszékének a docense - szakvéleményezett. A bizottság távol lévő ötödik tagjának, dr. Tapodi Zsuzsának, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai bölcsészettudományi kara docensének az írásban eljuttatott szakvéleményéből dr. Egyed Emese olvasott fel. /Boros Ernő: Végh Balázs Béla az irodalomtudomány doktora lett. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 30./

2003. augusztus 12.

Boros Ernő, a Romániai Magyar Szó munkatársa elnyerte a Debreceni Egyetem Történelmi Intézete keretében működő Erdély-történeti Alapítvány III. díját. Erdély történetével és az erdélyi irodalomtörténettel foglalkozó dolgozatokra hirdetett pályázatot az Erdély- történeti Alapítvány. Boross Ernő munkája a szatmári svábok 1945 januárjában Ukrajnába, ún. jóvátételi munkára történt deportálásáról szól, 42 település lakosainak a vallomásai- visszaemlékezései. Boros Ernő előzőleg a Szatmári Friss Újságban, illetve a Romániai Magyar Szóban dokumentumriport-sorozat formájában foglalkozott ezzel a kérdéssel. Eleinte úgy gondolta, hogy az interjúk halmozása révén a kollektív történelmi tudat alakulásáról, kialakulásáról tud meg egyre többet. Menet közben rádöbbent arra, hogy ami erről a történelmi eseményről, a szatmári svábok deportálásáról az eddig készült írott források alapján a köztudatban él - legalább részben hamis. Amikor ezen a könyvön dolgozott, sokan ígértek anyagi támogatást a könyv megjelentetéséhez. Végül csak egy támogató maradt, de az kevés volt. A kéziratot beküldte a pályázatra. Az alapítvány titkára, dr. Takács Péter közölte, hogy kiadják Boros munkáját az Erdély-történeti Alapítvány Erdély-történeti Könyvek sorozatában. Boros nem lenne elégedett azzal, ha a leendő könyv csupán 300 példányban látna nyomdafestéket, és különböző szakintézmények könyvtáraiban elhelyezve inkább csak történészek, kutatók számára lenne elérhető. Érzelmi okokból azt akarja, hogy a könyvben ne csak a csanálosi Pista bácsi, hanem külön-külön a kaplonyi, nagymajtényi stb. Pista bácsik szenvedése is szerepeljen. Még akkor is, ha ez többszöri ismétlődést jelent. /Dr. Végh Balázs-Béla: "Összevonhatóak-e" a szenvedések? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./

2003. szeptember 30.

A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem kihelyezett karaként Szatmárnémetiben működő Közigazgatási Kollégiumban 59 új diák kezdte meg az első évet, a Tanítóképzőnek 28 új diákja van. A Tanítóképző évnyitóján Bura László tanulmányi igazgató és Lovas János tanár üdvözölte az új iskolaévet kezdőket, Végh Balázs Béla tanár pedig a hétvégi alternatív oktatásról szóló konferenciára hívta fel a részvevők figyelmét. /Princz Csaba: 59 új diák a Közigazgatási Kollégiumban, 28 gólya a Tanítóképzőben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 30./

2004. február 11.

Újra kiadták Makkai Sándor református püspök, irodalmár, filozófus, egyházbölcselő Magyar fa sorsa /Kriterion Könyvkiadó, Kolozsvár/ című tanulmánykötetét. A kötethez a bevezető tanulmányt Végh Balázs Béla, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Szatmárnémeti Tanítóképző Főiskolájának adjunktusa írta. A négy Makkai–tanulmány eredetileg 1936–ban jelent meg könyv alakban, az Erdélyi Szépmíves Céh kiadásában. /boros: Makkai–kötet, Végh Balázs Béla bevezető tanulmányával. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 11./

2004. április 10.

Ápr. 8-án Kolozsváron, a Györkös-Mányi Albert Emlékházban kiosztották az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány kritika-pályázatának díjait. Az alapítvány kilenc éve Székelyudvarhelyen azzal a szándékkal alakult, hogy a hazai tollforgatók számára kiírt pályázatokkal tehetségeket részesítsen kitüntetésekben, ezzel szolgálva az erdélyi magyar irodalom fejlődését. Eddig kisregények, esszék és novellák szerzői számára hirdettek pályázatokat, tavaly viszont a kritikaírás következett. Lőrincz György alapítványi elnök elmondta: a pályázat szülőatyjai Kántor Lajos és Pomogáts Béla. A díjazottak – valamennyien fiatal tanárok, diákok, reményteljes művészetrajongók – a következők: 1. Végh Balázs, 2. Vári Csaba, 3-4. Gál Andrea és Petres László. /Ö. I. B.: Fiatal kritikusok elismerése. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./

2004. április 16.

Ápr. 8-án a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban átnyújtották az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány kritika-pályázatának díjait. Az első díjat Végh Balázs Béla, a Szatmárnémeti Tanítóképző Főiskola adjunktusa, az irodalomtudományok doktora kapta. A kritika-pályázat további díjazottai: 2. díj – Vári Csaba; a két 3. díjas – Gál Andrea, illetve Petres László. Az első díjas szatmári kritikus 2003 októberében védte meg nyilvánosan a Babes-Bolyai Tudományegyetem kolozsvári Magyar Irodalomtudományi Tanszékén a Kanonizáció a kisebbségi irodalomban c. doktori értekezését. /Kinál György: Az erdélyi magyar irodalom Szerb Antala: Végh Balázs-Béla. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./

2004. június 14.

Jún. 12-én az Anyanyelvi Konferencia, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Szatmár Megyei Művelődési Igazgatóság és a szatmárnémeti Kölcsey Kör szervezésében, a szatmárnémeti Scheffler János Lelkipásztori Központban "Gyalogolni jó" – Móricz Zsigmond és Szatmár megye címmel, az író születésének 125. évfordulója alkalmából rendeztek irodalmi tanácskozást. Muzsnay Árpád köszöntője után olyan neves irodalomtörténészek tartottak előadást, mint Görömbei András debreceni akadémikus, Balogh Béla nagybányai levéltáros, Láng Gusztáv szombathelyi egyetemi tanár és Végh Balázs Béla, a szatmárnémeti Babes–Bolyai Tanítóképző Főiskola tanulmányi igazgatója. Jún. 13-án a tanácskozás részvevői az író szülőfalujába, Tiszacsécsére, illetve Szatmárököritóra látogattak el. /Emlékezés Móricz Zsigmondra. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 14./

2004. június 21.

Az ötvenezer magyar lakost számláló Szatmárnémetiben ötéves a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem itteni Tanítóképző Főiskolája, melyet a három (román-magyar-német) nyelvű közigazgatási főiskola után két esztendővel hoztak létre. /Az alig öt-hatezer lakosú Nyárádszeredának már 10-12 éve van kihelyezett mezőgazdasági főiskolája./ Az évforduló alkalmából füzetet adtak ki. A kiváló tanár, pedagógus, közíró, helytörténész, dr. Bura László lett a főiskola első igazgatója 1999 őszén, mely tisztséget az ötödik esztendőben fiatalabb kollégájának dr. Végh Balázs Bélának adta át. A távoktatás keretében tanulókkal együtt már 170 fiatal szerzett itt diplomát, 48-an tettek sikeres fokozati és 54-en véglegesítő vizsgát. A hat kinevezett tanár közül háromnak van doktori címe, kettő pedig doktorandus, s az óraadó tanárok közt is van három doktor. /(Sike Lajos): Ötéves a szatmári magyar főiskola. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./

2004. július 21.

Néhány hete új tanulmányi igazgatója van a Babes–Bolyai Egyetem Szatmárnémetiben működő magyar tanítóképző főiskolájának. Dr. Végh Balázs Béla az első igazgatót, a nyugdíjas dr. Bura Lászlót váltotta fel. Dr. Végh Balázs Béla 1999-ben, a főiskola létrehozásakor jött Szatmárnémetibe. Doktori dolgozatát a kisebbségi (magyar és német) irodalomból írta, újabban a magyar gyermekirodalom is kutatási területei közé tartozik. Dr. Végh Balázs Béla elmondta, hogy a főiskola látogatottsága a legjobb a hat magyar tanítóképző közül, s ők állnak a legjobban az oktató gárda szakképesítésével, illetve itt készülnek legtöbben a doktorátusra. Szinte a semmiből hozták létre a könyvtárat, a számítógéptermet, s rövidesen meglesz az internetes kapcsolat is. Eddig közel kétszázan végeztek ezen a főiskolán, s 70-80 százalékuk a pályán van. A pénzük viszont kevés, fejlesztésre egy lej sem jut. Az egyetem szenátusa egy éve önfenntartóvá nyilvánította ezeket a főiskolákat. /Sike Lajos: Ha kell nektek főiskola, tartsátok el! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./

2004. szeptember 3.

Szept. 26–án lesz tíz éve annak, hogy meghalt Fényi István nagykárolyi költő–tanár. Az évforduló alkalmából volt tanítványai egész napos megemlékező ünnepségsorozatot rendeznek, amelynek keretében Fényi István (addigra megjelenő) második posztumusz verseskötetének is bemutatják. A megemlékezés szervezője dr. Végh Balázs–Béla, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Szatmárnémetiben működő magyar tanítóképző főiskolájának a tanulmányi igazgatója. Ő szerkesztette Fényi István hátrahagyott verseiből álló Üzenet odaátra című kötetet. A szöveg nyomdai előkészítését egy másik volt tanítvány, Szakács Lia, a nagykárolyi Infoserviz Kft. társtulajdonosa vállalta. A szülőfaluban, Kaplonyban is készülnek az évfordulóra, ahol majd Tapody Zsuzsa, a csíkszeredai Erdélyi Magyar Tudományegyetem docense méltatja Fényi István költészetét. /Boros Ernő: Fényi István emléke tíz évvel a halála után is élénken él a Nagykároly környékiekben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 3./

2004. szeptember 27.

Szept. 26-án, halálának 10. évfordulóján Fényi István–emléknapot tartottak Nagykárolyban és Kaplonyban. Nagykárolyban az emlékmise után a polgármesteri hivatal dísztermében Fényi István Üzenet odaátra című, most megjelent posztumusz verseskötetét mutatták be. Dr. Végh Balázs–Béla, az emléknap legfőbb szervezője elmondta: a kötet megjelenése nem csak egy–két ember érdeme. A valamikori tanítványsereg felsorakozott, hogy segítsen. A hátrahagyott versekből Németországból, Magyarországról, Nagykárolyból egyaránt érkeztek szövegek. Megkoszorúzták Fényi Istvánnak nagykárolyi sírját, ahol dr. Bura László irodalomtudós Fényi Istvánról, a katolikus költőről tartott előadást. A szülőfalu, Kaplony iskolaépületének a falán elhelyezett emléktáblán egy Fényi István idézet olvasható. Végül a nagykárolyi színházban Üzenet odaátra címmel irodalmi összeállítással adóztak a költő emlékének. /Boros Ernő: Tíz éve hunyt el Fényi István. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 27./

2005. április 12.

1944 novemberében Szatmár megye húsz településéről román csendőrök olyan magyar férfiakat indítottak a Brassó melletti Földvárra, akiknek egyetlen bűnük az volt, hogy korábban a magyar hadseregben szolgáltak. A földvári haláltáborban az embertelen körülmények miatt sokan meghaltak 1944 novembere és 1945 áprilisa között. Börvelyben – ahonnan annak idején közel száz embert elvittek – a haláltábor túlélői megmenekülésének a 60. évfordulója alkalmából Tőkés László püspök részvételével megemlékezést tartottak. A püspök leszögezte: a román kormány a mai napig adós a bocsánatkéréssel, amellyel a Földváron és a hasonló lágerekben ártatlanul elhunyt magyarok életéért tartozik. Az istentisztelet után a megemlékezés a református templom kertjében álló második világháborús emlékműnél folytatódott, amelyen a Földváron elhunytak nevei is olvashatók. Dr. Végh Balázs Béla, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem szatmárnémeti tanítóképzőjének vezetője beszélt a Földvárra elhurcolt börvelyiek kálváriájáról. /Boros Ernő: Megemlékezés a börvelyi haláltáborról. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 12./

2005. április 14.

Sikeres volt az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány Cs. Szabó László születésének 100. évfordulójára kiírt irodalmi szülőföld-esszépályázata. Összesen 26 pályamű érkezett, nemcsak Erdélyből. Megosztott második díjban részesülnek Fortisek Anna Brassóból, valamint Végh Balázs Béla Szatmárról. Megosztott harmadik díjban részesülnek Demény Péter (Kolozsvár) és Kiss Mária Katalin (Tura, Magyarország). A zsűri különdíját Török Tamás, a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium harmadéves diákja kapja. A díjazott írásokat közli a Látó. Mivel nagyon sok közlésre érdemes írás érkezett, a közlésre érdemes írásokat megjelenteti a csíkszeredai Székelyföld. /Lőrincz György elnök: Eredményhirdetés. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 14./

2006. április 5.

A Babes-Bolyai Tudományegyetem a Szatmár Megyei Tanfelügyelőséggel közös továbbképzési programot szervez májusban, illetve júniusban, a megyében tanító magyar óvónők és tanítók, továbbá magyar nyelv és irodalomszakos tanárok számára. A felkészítők hét végeken lesznek. Ez a pedagógusoknak a hagyományos ötévenkénti kötelező továbbképzését jelenti. Ilyen jellegű képzések mintegy tizenöt éve nem voltak Szatmár megyében. Más szakokból ezeket a magyar nyelvű képzéseket Kolozsváron tartják. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem közzé tette a 2006-os felvételi menetrendjét, és a helyek számát. Az egyetem szatmári kirendeltségén a tanítóképző kar nappali képzésben kapott 20 térítésmentes helyet, 30 tandíjköteles helyet, illetve 50 tandíjköteles helyet a távoktatásban. Ezek magyar nyelvűek. Ezeken kívül van egy ún. kiegészítő képzés azok számára, akik korábban hároméves főiskolát végeztek. Ezen képzésre a Babes-Bolyai Tudományegyetem szatmárnémeti kirendeltségének tanítóképző kara 80 helyet kapott, román-magyar képzéssel, tájékoztatott Végh Balázs Béla főiskolai adjunktus. /Farkas Orsolya: Májusban továbbképzések indulnak. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), ápr. 5./

2006. május 17.

Szatmár megyében a magyar óvónők, tanítónők, és magyartanárok számára 1989 után most tartják az első nagyobb szabású továbbképzést, a minisztérium által akkreditált programmal. Az első program százórás, a második kilencvenórás, a harmadik modul kilencven és száztíz óra közötti. Ezek összesen 90 kreditpontot fognak jelenteni a résztvevő pedagógusok számára. A megnyitó május 13-án volt. A továbbképző intézet magyar igazgatónője, Fóris Ferenczi Rita tartotta a megnyitót, aztán megkezdődtek az első előadások, tájékoztatott Végh Balázs Béla főiskolai adjunktus. A képzés vizsgával zárul, a résztvevőknek szakdolgozatot kell készíteniük minden tárgyból. /Farkas Orsolya: Megkezdődtek a továbbképzések. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 17./

2006. július 28.

A hajnal frissessége címmel jelent meg idén nyáron a szombathelyi Savaria University Press gondozásában egy esszéket, tanulmányokat és verseket tartalmazó kötet. Ezzel a könyvvel tisztelegtek tanítványai, munkatársai és barátai Láng Gusztáv előtt, hetvenedik születésnapja alkalmából, a Szombathelyen megrendezett ünnepségen. A kötetet Fűzfa Balázs, a Szombathelyi Tanárképző Főiskola oktatója szerkesztette. Negyvenegy magyarországi és erdélyi szerző írása sorakozik a gyűjteményben. Szatmár megyéből két szerző, Máriás József és Végh Balázs Béla tanulmányát válogatta be a kötetbe a szerkesztő. Láng Gusztáv /sz. Budapest, 1936. jún. 12./ Szatmárnémetiben járt iskolába, itt érettségizett. 1958-ban magyar szakos tanári diplomát szerzett a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen. Pályáját szerkesztőként kezdte az Állami Irodalmi és Művészeti Kiadónál. 1959-től a kolozsvári egyetem magyar nyelv és irodalom tanszékén tanársegéd, majd lektor; az 1960-as évek végén pedig a Gaál Gábor Kör vezetője. 1974-ben védte meg Dsida Jenő költészetéről szóló doktori értekezését, de politikai okokból nem léphetett feljebb az egyetemi ranglétrán. 1984 óta Magyarországon él, a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola professzora. Irodalmár barátai és iskolatársai, Páskándi Géza és Bálint Tibor nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a sebészorvosi pálya helyett az irodalom felé fordult. Idén több helyszínen is megünnepelték Láng Gusztáv hetvenedik születésnapját. Az első rendezvényre Szombathelyen került sor, a másodikat a Kolozsvár Társaság termében tartotta az Erdélyi Terasz kulturális portál, Balázs Imre József volt a moderátor. Szeptember első felében Szatmárnémetiben is megünneplik Láng Gusztáv születésnapját. A szervezők: a LiterArt magyartanárok egyesülete és a napokban alakult Dsida Jenő Baráti Társaság. /Végh M. Balázs: Tanulmánykötet Láng Gusztáv tiszteletére. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), júl. 28./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-106




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998