udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Vér István

2001. május 21.

Máj. 19-én Mákófalván megszervezték az első Nádas menti Ifjúsági Találkozót. A vendégek Mérából, Magyarvistából, Türéből, Bogártelkéről, Nádasdarócról, Inaktelkéről érkeztek, de lelkipásztorukkal együtt eljöttek a fiatalok a szórványban lévő Bodonkútról is, melynek református közössége a szomszédos Magyarmacskáséval együtt alig számlál száz lelket. Énekelt a mákófalvi leánykórus, majd Vér István nyugalmazott tanító ismertette a Nádas menti települések demográfiai helyzetét. /Kerekes Edit: Nádas menti Ifjúsági Találkozó Mákófalván. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./

2002. június 18.

Az 1945 januárjában Oroszországba hurcolt száztíz királydaróci lakos emlékének kíván obeliszket emelni a helyi római katolikus egyházközség, jelezte Sővér István, Királydaróc plébánosa. Az ártatlanul elhurcoltak emlékét megörökítő emlékoszlop állítása már 1992–93–ban felvetődött, de akkor a környékről elszármazott román nacionalisták kezdeményezésére egyik napról a másikra a falu lakossága számára ismeretlen Iuliu Coroianu mellszobra került a római katolikus templom és a római katolikus plébánia által határolt háromszög alakú térre. Az elhurcoltaknak egyetlen fő bűne volt a helyi románok által félrevezetett oroszok szemében: az, hogy római katolikusok voltak. Egy részük magát büszkén vallotta magát svábnak vagy németnek, de többen magyarnak valló sváb származásúnak és 40 százalékuk magyar származású magyar volt. A helyi román nacionalista "nemzetőrök" minden római katolikusra ráfogták, hogy sváb, s készséggel kiszolgáltatták őket az oroszoknak. Jún. 2–án a Német Demokrata Fórum megyei szervezete emléktáblát ajándékozott az egyházközségnek, amelyen annak a tizenkét római katolikus áldozatnak a neve van megörökítve, aki az éheztetés, az embertelen munka folytán már nem térhetett vissza szülőföldjére. A templom belső falán elhelyezett táblát az emlékoszlopra kívánja helyeztetni az egyházközség, egy másik táblával egyetemben. Ez utóbbi az összes elhurcolt nevét fogja tartalmazni — mondotta Sővér István tisztelendő. /(bódi): Királydaróc: Emlékoszlop a 45–ös deportáltaknak. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 18./

2002. október 29.

Szilágynagyfalu Polgármesteri Hivatalának dísztermében Major Miklós helybeli nyugalmazott tanár, a Kraszna és Felső-Berettyó mente lelkes kutatója bemutatta Szilágynagyfalu címen megjelent könyvét. Munkája megjelent a Száz magyar falu könyvesháza akció keretében, a sorozat 99. köteteként. A szerző röviden ismertette e négynyelvű kötet főbb fejezeteit. /Vér István: Szilágynagyfalu is a világ közepe. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 29./

2003. június 24.

A Szilágyság, afféle RMDSZ-közlöny nem fogadta el kistestvérét, a Szilágysági Vidéki Naplót, a vidéki naplócskát. Ez utóbbi, a "polgári hetilap" reményteljes egy év után egyszemélyes internetes újság lett. Olyan értelemben, hogy szinte csak a világhálóról letöltött anyagokat publikál. Az impresszumban szereplő személyek soha nem írnak a hetilapba, mert Nagy István Németországban van, Brebán Mircea karikaturistaként próbál boldogulni, Kaszta István a nagybányai Erdélyi Féniksnek ír, Soica Erika vendégmunkásként pincérkedik valamerre, Vér István egeresi nyugdíjas - szóval "nem érnek rá" közreműködni. A Szilágysági Vidéki Napló 2003-as évkönyve írta, hogy: "Mindkét szilágysági hetilapon meglátszik a mesterember keze munkája, az egyiket egy villanyszerelő, a másikat egy mérlegjavító csinálja". A Szilágyság idei 23. számában megjelent Fórumok című minden mondatából az ellenszenv, a gyűlölet érződött a magyar nemzeti önkormányzat megteremtéséért küzdők irányába. A Szilágyság gyakran ad teret az egyoldalú, konfliktustápláló, pártos elfogultságnak. /Papp Lajos: A szilágysági sajtó két hajója. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 24./

2004. május 4.

Inaktelke közigazgatásilag Egeres községhez tartozik, Kalotaszeg jelentős települése. Lélekszáma apadó, 413 református lakja. Jánosi Lóránt személyében új lelkipásztort kaptak Megjelentek a holland vendég-atyafiak is, akik segítettek a betonjárda elkészítésében. /Vér István: Inaktelke. Lelkipásztort avattak a reformátusok. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./

2005. szeptember 23.

Nádasdarócon a falu közepén felépült a reformátusok számára az imaterem, felavatása szeptember 11-én volt, melyen részt vett az anyagi támogatást nyújtó hollandiai testvérgyülekezet. /Vér István: Nádasdaróc. Új imatermet avattak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./

2006. augusztus 26.

Augusztus 20-án Nádasdarócon helyi jellegű ünnepélyre gyülekezett a kis falu közössége. Az eddigi, még a ’30-as években egy magánház kertjébe állított hősi emlékművet méltó helyre, a most épült Imaterem virágos kertjébe állította a presbitérium. Ferencz László, a Kalotaszegi Református Egyházmegye esperese az őrállókról, a helytállásról és helytállókról, ezek megbecsüléséről beszélt, és a mai őrállók kötelezettségeiről. Az emlékmű leleplezésekor a hősök névsorolvasásakor mindegyik nevénél megcsendült a lélek-csengő. A gyermekcsoport versekkel, énekekkel tisztelgett a „Mind Hősök, mind hű hazafiak” emlékoszlopánál. /Vér István: Tett és megemlékezés ünnepe. Nádasdaróc. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./

2008. április 1.

Március 28-án meghalt dr. Wéber László, túl 99. életévén: október elsején lett volna 100 éves. A „hepehupásból” indult 1908-ban, majd tanulmányai befejeztével Egeresen telepedett le körorvosként, 1940-ben. Tíznél több településen szolgálta a nép egészségét. A környék jótevőjeként ismerték, tartották számon. Lakása állandóan nyitva volt a szolgáltatását várók, igénylők előtt. /Vér István, Egeres: Életmentő volt, de az életét nem menthette meg. In memoriam dr. Wéber László. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./


lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998