udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Véron András István

2000. október 31.

Okt. 30-án felavatták Tasnádon az RMDSZ-szervezet új székházát, melyen jelen voltak az RMDSZ szenátor- és képviselőjelöltjei, továbbá Ilyés Gyula, az RMDSZ megyei elnöke, Riedl Rudolf prefektus és Szabó István, a Megyei Tanács elnöke. Csizek Tibor, a tasnádi RMDSZ-szervezet elnöke megköszönte Véron András helybeli vállalkozónak, a Wimob Rt. vezérigazgatójának az önzetlen anyagi támogatást. A régi RMDSZ-székhelyet pedig a helybeli MADISZ használhatja a jövőben. /Tasnád: Új RMDSZ-székházat avattak. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 31./

2002. december 20.

A Bihar megyei tanács RMDSZ-frakciója az 1992-1996 közötti (első) választási ciklusban: György András Gábor, Szabó István, Török László István, Erdei Dolóczki István, Kádár Ferenc, Fischer Ildikó, Marginean Mária Éva, Poszet Otto, Riedl Rudolf, Keizer István, Feldmesser Tamás, Szabó József Mihály, Hölczli József, Antal István János, Kovács Valeria Rodica, Zakota Zoltán. Az 1996-2000 közötti választási ciklusban: Szabó István, Varga Lajos, Erdei Dolóczki István, Marginean Mária Éva, Kádár Ferenc, Draveczky Károly-József, Riedl Rudolf, Kaiser István, Járay Ernő, Hölczli József, Szabó Tibor, Bócsi Sándor, Leitner János, Balvinszky Sándor. Az őszi parlamenti választások után a kormány az RMDSZ által jelölt Riedl Rudolf tanácsost nevezte ki főispánnak. Helyette Harkel János került a testületbe. Ugyancsak ebben a ciklusban búcsúzott el a megyei tanács jogi bizottságának egyik leghozzáértőbb tagjától, Járay Ernőtől, akinek halálával újabb űrt kellett pótolni a tanácsban. Helyére Veres István került. A 2000-ben lezajlott helyhatósági választások után: Szabó István, Erdei Dolóczki István, Draveczky Károly-József, Marginean Mária Éva, Véron András István, Kovács Jenő, Szilágyi Ferenc József, Keiser István, Veres István, Visnyai Csaba, Bartos Bertalan, Hölczli József, Harkel János Antal, Leitner János. Miután az őszi parlamenti választásokon Erdei D. Istvánt képviselővé választották, helyére Nagy József került a tanácsba. A megyei tanács dec. 20-i ünnepi ülésén megemlékeznek az elhunyt tanácstagokról: Járay Ernőről és Feldmesser Tamásról. /(benedek): A megyei tanács RMDSZ-frakciója. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 20./

2004. június 9.

A négy évvel ezelőttinél jobb eredményt ért el az RMDSZ Szatmár megyei szinten is, hiszen 13 személyt /Szabó István, Csehi Árpád, Kovács Máté, Kaiser Stefan, Draveczky Károly, Kramer Csilla, Visnyai Csaba, Günthner Tibor, Véron András, Tóga István, Marginean Horn Éva, Muzsnay Árpád, Gábor József/ delegálhat a 33 főből összetevődő Szatmár Megyei Tanácsba. Szabó István maradhat a Szatmár Megyei Tanács elnöke. Szatmár megyében a magyar falvakban is jól szerepeltek az RMDSZ–es jelöltek. Az első fordulóban dr. Incze Lajos (Halmi), Koczán Levente (Túrterebes), Szabó Elek (Egri), Dobos István (Mikola), Balogh Sándor (Kálmánd), Pap József (Szatmárhegy), Nagy József (Pálfalva), Svegler Albert (Csanálos), Balogh Ferenc (Hadad), Gaman Mihály (Pusztadaróc), Sárpataki János (Börvely), Domokos Sándor (Kolcs) nyert az RMDSZ jelöltjei közül, míg a Német Demokrata Fórum első körben befutó polgármesterjelöltjei Fezer Gábor (Mezőterem), Nagy Mária (Mezőpetri), Heinrich Mihály (Mezőfény) és Löchli Mihály (Csomaköz). /Simon Levente: Tizenhárom megyei tanácsosa lesz az RMDSZ–nek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 9./

2008. április 7.

Miután a másik két aspiráns, Günthner Tibor és Kovács Máté visszaléptek a Szatmár megyei tanácselnök-jelöltségtől, Csehi Árpád száll majd az elnökségért az esély. Április 5-én a Szatmár megyei választmányi ülésen kialakult a megyei tanácsosjelölti RMDSZ–NDF–lista végső formája is. Az RMDSZ megyei elnöke, Csehi Árpád bejelentette a Német Demokrata Fórum megyei vezetőségével folytatott tárgyalások végkifejletét: ismét közös megyei tanácsosjelölti listával indul a két szervezet. A jelöltek bemutatkozása előtt valóságos visszalépés–sorozat történt. Elnézést kért az a Szatmár Megyei Tanács volt elnöke, Szabó István, azért, mert a tavaly váratlanul lemondott a tisztségről. Elmondta, azért döntött így, mert nem bírta idegileg a nyomást. Szerinte a többi párt részéről lejáratási kampány indult az RMDSZ–es tisztségviselők ellen. Csehi Árpád közgazdász és jogász végzettségű fiatalember. A listát hivatalból Csehi Árpád vezeti, a többi jelöltre való szavazás nyomán az alábbi sorrend alakult ki: Günthner Tibor, Riedl Rudolf, Rácz Éva, Draveczky Károly, első NDF– es jelölt, Kónya László, Kovács Máté, Nagy Sándor, Stier Péter, második NDF–es jelölt, Várna Levente, Véron András, Muzsnay Árpád, harmadik NDF–es jelölt, Veres István, Antal István, Kánya László, Molnár Csaba, Balvinszky Sándor, Stiebli Arnold és Gábor József. /Fodor István: Csehi Árpád a megyei tanácselnökjelölt. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), ápr. 7./

2008. április 14.

Szatmár megyei városok közül csupán Tasnádon készül polgármester-jelöltet állítani a Magyar Polgári Párt (MPP) most megalakult megyei szervezete. Az 50 százalékban magyarok lakta kisvárosban a polgári párt színeiben Gózner Károly küzd majd meg a magyar szavazatokért az RMDSZ-es Veron András ellenében. A Szatmár megyei MPP alakuló ülésén a már megalakult helyi szervezetek küldöttei megválasztották az alakulat vezetőségét. A megyei elnök Hegedűs Pál mérnök, vállalkozó lett, a három alelnök Kádár Ferenc tanár (Nagykároly), Gózner Károly tanár (Tasnád) és Kővári Tibor nyugdíjas (Szatmárnémeti). Szatmár megyében eddig tizenöt településen alakítottak MPP-szervezetet. Hegedűs Pál elmondta, nem akarják rontani a magyar jelöltek nyerési esélyeit, ezért ahol csak sikerül megállapodásra jutniuk az RMDSZ képviselőivel, ott a szövetség jelöltjét kívánják támogatni. Az MPP a megyében három városi tanácsosi, és három vagy négy megyei tanácsosi helyet kér az RMDSZ listáján. Günthner Tibor, a megyei tanács RMDSZ-es alelnöke az MPP igényeit túlzottnak tartja, szerinte nincs akkora támogatottságuk, hogy ennyi helyet kérjenek. /Babos Krisztina: Túlzott polgári igények? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 14./

2008. június 17.

Ilyés Gyulát újraválasztották Szatmárnémeti polgármesterének. A magyar polgármester iránti bizalom tovább nőtt Szatmárnémetiben: a 2004-es 52,5 százalékkal szemben most a voksok közel 60 százalékát szerezte meg. Megválasztásával a 130 ezres lakosú Szatmárnémeti a legnagyobb, magyar elöljáró által vezetett romániai várossá vált. Szatmár megye második városában, Nagykárolyban Kovács Jenő fölényesen nyert liberális vetélytársával szemben. Tasnádon Véron András győzött, a román többségű városnak évtizedek óta nem volt magyar polgármestere. Az RMDSZ jelöltjei további öt községben is nyertek. Túrterebesen Koczán Levente, Lázáriban Lengyel István, Vetésen Juhász Lajos, Szilágypérben Tempfli Mihály, Ákoson Geréb Miklós. „Szatmár megye az RMDSZ legsikeresebb megyéje, ami annál értékesebb, mert itt a magyarság számaránya nem éri el az összlakosság 38 százalékát sem. A Szatmár megyei RMDSZ példa arra: hogyan kell és lehet sikeresen politizálni egy román többségű megyében” – mondta az ünneplőknek Csehi Árpád megyei RMDSZ-elnök. Bihar megyében a két forduló után az RMDSZ-nek 23 magyar elöljárója van, ami számszerűen megegyezik a múlt ciklusban betöltött polgármesteri helyekkel. Margittán nem sikerült a négy évvel ezelőtti bravúrt megismételni, amikor négy évtized után magyar vezetőt választottak. Maros megyében összesen 38 RMDSZ-es és egy MPP-s polgármester van. Marosszentannán 18 év után először sikerült polgármestert váltani. Az RMDSZ-es Ráduly György szerint megválasztása nem sikerült volna a román lakosság támogatása nélkül, a községnek mindössze 42 százaléka magyar. Kolozs megyében a második fordulóban az RMDSZ négy településen – Kőrösfőn, Felsőszentmihályon, Mócson és Tordaszentlászlón – szerzett polgármesteri tisztséget. /Ilyés az „erdélyi magyar polgármester” = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./


lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998