udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 30 találat lapozás: 1-30
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Vörösmarty Mihály

1991. július 27.

Szatmárnémetiben megszüntették a Kossuth Lajos, Vörösmarty Mihály, dr. Lütő Béla és Budai Nagy Antal utcákat. Az utóbbi Ion Budai Deleneau utca lett. /Utcanév-keresztelő. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 27.

2000. február 4.

A Szózat költője születésének 200. évfordulója alkalmából a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum egy Vörösmarty Mihály életét képekben és dokumentumokban bemutató anyagot állított össze, amely az Erdélyi Múzeum-Egyesület révén Kolozsvárra, onnan pedig most Nagykárolyba is eljutott. A Vörösmarty életét bemutató kiállítást febr. 6-án nyitották meg Nagykárolyban. /Vörösmarty-vándorkiállítás. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 4./

2000. február 8.

A Seprődi János Kórusszövetség ezertagú nagykórust kíván életre hívni az idei milleniumi ünnepségek sorozatában. A 2000. év főrendezvényén fellépő ezertagú Millenniumi Kórus programja szerint elhangzik Erkel-Kölcsey Himnusza, Kodály Ének Szent István királyhoz című vegyes kari műve, Csíky Boldizsár Szülőföldem-je, Orbán György Millenniumi kantátája, Egressy Béni-Vörösmarty Mihály Szózata, valamint Kodály-Berzsenyi A magyarokhoz című szerzeménye. Az ezertagú kórus karmesterei: Szalman Lóránt, Szilágyi Zsolt, Orosz Pál József, Dárdai Árpád és Fehér Ferenc. A fellépések tervezett helyszínei: Székelyudvarhely, Ditró, a magyarországi Törökbálint és Budapest. /Millenniumi Kórus. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./

2000. május 13.

Az 1000 éves magyar államiság és a Vörösmarty-évforduló jegyében máj. 9-én tartották a kápolnási Kriza János iskola szervezésében a Kis-Homoród mente falvainak immár hagyományosnak is mondható iskolás szavalóversenyét. A hetedik alkalommal megrendezett találkozó Vörösmarty Mihály költészetének méltatásával kezdődött, ezután következett a szavalóverseny. /Lőrincz György: A példaadás erkölcse. Kis-Homoród menti iskolások szavalóversenye. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 13./

2000. augusztus 16.

Megjelent Határtalan hazában /Erdélyi Könyv Egylet, Stockholm/ címmel, a kolozsvári Dávid Gyula és a Stockholmban élő Veress Zoltán szerkesztésében az Erdély Kövei sorozat 10. kötete. A könyv 15 interjúra épül, amelyben a kérdezettek időszerű sorskérdésekről vallanak, illetve megneveznek és az olvasó asztalára tesznek egy-egy olyan szellemi terméket - verset, drámarészletet, esszét stb. -, mely a leginkább kifejezi, illetőleg folytatja gondolataikat. A kérdezettek - a történész Nemeskürty István, a Keresztény Szót főszerkesztő Jakab Gábor, a teológusprofesszor Kozma Zsolt, a Svédországban élő Szente Imre, a müncheni Magyar Intézetet vezető K. Lengyel Zsolt, Pomogáts Béla író, az ungvári Balla D. Károly, a felvidéki Dobos László, a vajdasági riporter Matuska Márton, Dávid Gyula, a SZER-es Borbándi Gyula, a szociológus Nagy Károly, a Tel Avivban élő Tabák László, a diplomata Jávorszky Béla, Benkő Samu - mellett így aztán szóhoz jut Sajó Sándor, Madách Imre, Makkai Sándor, Szőcs Géza, Babits Mihály, Berniczky Éva, Domonkos István, Tompa László, Szabó Zoltán, Illyés Gyula, Kodolányi János, Vörösmarty Mihály. /(Cseke Gábor): Határtalan hazában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./

2000. augusztus 25.

Falutalálkozót rendeztek eddig a Beszterce-Naszód megyében Óradnán, Nagysajón, Szeszármán, Magyarnemegyen, Tacson, Mezőveresegyházán, Rettegen, Magyardécsén. Aug. 19-én Cegőtelkén rendezték meg a már hagyományossá vált falutalálkozót, egybekötve Vörösmarty Mihály mellszobra alapkőletételével és a Cserhalom emlékműnél tartott millenniumi megemlékezéssel. Előadást tartott Beder Tibor a Julianus Alapítvány elnöke, majd Balogh Réka, a dési kisebbségi hivatal munkatársa Vörösmarty és a történelem címmel. Koszorúzott az RMDSZ megyei szervezete, a Cserhalom Egyesület és a helyi egyházközség. Zászlós menet indult a Cserhalom emlékműhöz, beszédet mondott Székely Pál, az egyesület elnöke. /Kresz Béla: Cserhalom és Vörösmarty. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./

2000. október 6.

Nagyváradon okt. 5-én koszorúzással tisztelegtek Nagysándor József vértanú emléke előtt. Az Aradon 1849. október 6-án kivégzett hős nevét viselő utca egyik házának falán található emléktábla előtt összegyűlt tömeg Kapy István alpolgármester beszédét hallgathatta meg. Tempfli József római katolikus megyés püspök a vértanúság igazi jelentéstartalmáról szólt. Ezután következett a koszorúzás. /Nálunk is koszorúztak a vértanúk napján. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 6./ Bihar községben okt. 5-én a református templomban tartott ökumenikus istentisztelettel kezdődött a 13 aradi vértanúra való megemlékezés. Az istentisztelet résztvevői átvonultak a református temetőbe, Gáspár András honvéd tábornok síremlékéhez, ahol Zsugán Gyula, a bihari iskola igazgatója beszélt a szabadságharcról. A helybeliek műsora után Meleg Vilmos színművész szavalt részleteket Sajó Sándor Magyarnak lenni című verséből és Vörösmarty Mihály Szózatából. /Dérer Ferenc: Főhajtás Gáspár András emléke előtt. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 6./

2000. október 16.

A Horváth Béla Stúdiószínpad /Kolozsvár/ társulata bemutatta Vörösmarty Mihály költészetét felelevenítő műsorát okt. 13-án a Brassai Sámuel Líceum dísztermében. A verses-zenés délutánra a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány és az Erdélyi Magyar Olvasás Egyesület támogatásával került sor, Albert Júlia színművésznő rendezésében. A vállalkozás apropója a költő születésének kétszázadik évfordulója volt. /Nánó Csaba: Stúdiósok verses délutánja. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./

2000. november 3.

Vörösmarty Mihály születésének 200. évfordulója alkalmából a költő életútját bemutató kiállítás nyílt Gyergyószentmiklóson, a Tarisznyás Márton Múzeumban, a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumtól kölcsönzött anyagból. A tárlat az 1800. december 1-i nyéki születési kivonattól a költő budapesti Kappel házban 1855. november 19-én bekövetkezett haláláig dokumentumokat, korabeli metszeteket, fotókat, kézirat-másolatokat vonultat fel. /Vörösmarty kiállítás a múzeumban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./

2000. november 24.

Nov. 28-án Aradon a Tóth Árpád Irodalmi Kör Vörösmarty-estet rendez. Vörösmarty Mihály születésének 200. évfordulója alkalmából dr. Brauch Magda tart előadást a költőről. Hábel Géza főkönyvtáros pedig kiállítást rendez a nagy költő műveiből. /Tóth Árpád Irodalmi Kör. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 24./

2000. november 28.

A Kolozsvári Állami Magyar Színház vendégjátékával folytatódik a Vendégségben Budapesten - határon túli magyar színházi estek sorozata; az együttes nov. 29-én és 30-án lép fel a Thália Színházban. Az erdélyi társulat az első előadáson Vörösmarty Mihály születésének 200. évfordulója alkalmából A fátyol titkai című "szomorújátékot" játssza Görgey Gábor átiratában. A produkciót Keresztes Attila állította színpadra. A következő napon A mizantróp című darabbal lépnek a budapesti közönség elé. Moliére művét Tompa Gábor rendezésében tekintheti meg a közönség. /Budapesten vendégeskedik a Kolozsvári Állami Magyar Színház. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./

2000. december 15.

Második évadját tartja Erdély egyik legfiatalabb - alig egy esztendős - magyar színháza, a Csíki Játékszín. Már túl vannak az évad első bemutatóján (Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde) és most készülnek a második bemutatóra. Parászka Miklós, a Csíki Játékszín művészeti vezetője kifejtette: a hagyományosan szervezett színházi intézmények nem finanszírozhatók. Ezért tartotta rendkívül izgalmas kísérletnek a csíkszeredai színház megteremtését. Parászka 1998 őszén azt vállalta, hogy egy ma Romániában működő vidéki színház évi költségvetésének fele összegéből megteremti a hatékony intézményt. A vállalást teljesítette, minden bemutatót a tervezett időpontban megtartottak. 14 fős társulatuk van, működésük folyamatos. A szatmári Harag György Társulat segítsége nélkül már megállt volna az élet a Csíki Játékszínnél. Ha a 2001-es pénzügyi év közepéig megvalósul a Csíki Játékszín felszerelése, ha gördülékenyen rendeződnek a színészház fenntartása körüli gondjaik, akkor lesz folytatás, mégpedig olyan, amire a város büszke lehet, jelentette ki Parászka. /Forró Miklós: Beszélgetés Parászka Miklós úrral a "Csíki Játékszín″ igazgatójával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./

2001. január 4.

Jan. 6-án Homoródszentmártonban, a Zoltán Aladár Művelődés Házban helyi és környékbeli tanulók kulturális vetélkedőjét tartják. A téma: Szent István király, valamint Vörösmarty Mihály. /Kulturális vetélkedő. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 4./

2001. február 9.

Déván az Eminescu-Petőfi Általános iskolában febr. 7-én tartották meg az idei Vörösmarty Mihály-szavalóverseny körzeti is szakaszát. A rendezvényen dévai és vajdahunyadi tanulók vettek részt. /Gáspár-Barra Réka: Vörösmarty-szavalóverseny Déván. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 9./

2001. augusztus 3.

A zsibói Wesselényi Társaság jó féléve küzd már a szórványhelyzetbe került zsibói magyarság önazonosságának megtartásáért. Mátyus Éva, a társaság elnöke kifejtette, hogy társaságuk művelődési, művészeti, magyar oktatási és nevelési, szociális segélynyújtási tevékenységeket kezdeményez, szervez és támogat. Zsibón évről évre kevesebb gyerek születik, számuk 2001-re annyira lecsökkent, hogy ez évi iskolakezdéstől kezdve a magyar tannyelvű első és harmadik osztályokat összevonják. Március 15-én ünnepséget szerveztek, támogatták a történelmi vetélkedőt, megszervezték a Vörösmarty Mihály szavalóversenyt, majd népdalvetélkedőt. Terveik között szerepel könyvtár létesítése, a Wesselényiekről szóló történelmi, illetve irodalmi anyag összegyűjtése. Kapcsolatteremtés olyan településekkel, intézményekkel, amelyek kapcsolódnak valamiféleképpen a Wesselényi névhez. A zsibói Wesselényi Társaságot 2000. dec. 12-én jegyezték be. /Szabó Csaba: Támogatásra méltó civil szerveződéseink A Wesselényi Társaság. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./

2001. október 20.

Okt. 8-a és 13-a között tartották meg Székesfehérváron A határon túli magyar irodalom hete Székesfehérváron és Fejér megyében című rendezvénysorozatot, amelynek több erdélyi meghívottja volt. Kolozsvárról jelen volt, többek között, Kántor Lajos, Szabó Zsolt, Szilágyi István és Gábor Dénes. A rendezvényről Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője, valamint Gábor Dénes, a Művelődés szerkesztője tájékoztatott. Kántor Lajos kifejtette, hogy a rendezvény egyrészt a magyar irodalomnak az egyetemességéről és mai problémáiról szólt, másrészt a határon túli magyar irodalomról külön-külön, de közös kérdéseiről is. A találkozó megszervezése Arató Antal, a Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár címzetes igazgatója, továbbá az Árgus folyóirat főszerkesztőjének, Péntek Imrének az érdeme. Most jelent meg a Vissza a forrásokhoz, a Balázs Imre József által szerkesztett, az első Forrás-nemzedéket megszólaltató és bemutató interjúkötet, ennek kapcsán beszélt Kántor a Forrás-nemzedékről. - Gábor Dénes bibliográfus Arató Antallal együtt a romániai magyar művészek ex libriseiről tartott előadást. Dr. Arató Antal is ex libris gyűjtő. - Gábor Dénesnek körülbelül 35 ezer lapnyi gyűjteménye van. /Köllő Katalin: Erdélyi magyar irodalom és ex librisek Székesfehérvárott. = Szabadság (Kolozsvár). okt. 20./

2002. december 7.

Marosvásárhelyen a Bernády György Művelődési Központban tartotta meg irodalmi estjét a Kozsik színész házaspár. Kozsik József és Kozsik Ildikó rendhagyó produkciót adott elő: válogatásuk Szilágyi Domokos, Hervay Gizella, Szőcs Kálmán, Vásárhelyi Géza, Kányádi Sándor, Farkas Árpád, Kovács András Ferenc, Lendvay Éva, Egyed Emese, Dán Éva és Magyari Lajos verseiből állt össze. Az esten a költemények párbeszéde folyt. A Kozsik házaspár 1997-ben hívta életre a Tamacisza nevű minitársulatot. Öt éve járják Erdély, Székelyföld városait és falvait, s gyermekműsoraik mellett eleddig József Attila, Petőfi Sándor, Vörösmarty Mihály és Arany János verseiből állítottak össze pódiumműsorokat. Kovásznán Illyés Gyula születésének századik évfordulója alkalmából tisztelgett emléke előtt a közönség, az Ignácz Rózsa Irodalmi Klub rendezésében. /Magyari Lajos: Versek és költők nyomában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 7./

2003. május 23.

2000-ben Cegőtelkén, a cserhalmi csata hajdani színhelyén, melyet Vörösmarty Mihály is megörökített, kilencméteres emléket állíttatott a Magyarok Székelyföldi Társasága. Ez Erdély eddigi legnagyobb (1990 után készült) szoborkompozíciója, 250 lépcsőn lehet feljutni hozzá. Jún. 25-30. között negyedszerre szervezik meg a Lármafa-találkozót. A rendezvény Szent László király emlékét idézi fel és állítja követendő példaképül magyarságunknak. Az előző három találkozó a Székelyföldön zajlott, a mostani Cegőtelkén indul, a további útvonal: Nagyvárad, Rozsnyó, Betlér, Hárskút, Krasznahorka, Szádellői-völgy, Barka, Lucska, Dernő, Szepsi, Szent László-forrás, Debrőd, végül Kassa városa (Szlovákia). Az erdélyi és felvidéki magyarok közös rendezvényén a Kárpát-medence minden magyarlakta tája képviselteti magát. Meghívják a Szent László nevét viselő települések képviselőit, valamint egy-két személyt azon településekről, ahol a Szent László-legenda templomi freskói még fellelhetőek vagy bizonyíthatóan megvoltak. /b. d. : Lármafa-találkozó - negyedszer. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 23./

2003. szeptember 20.

Háromszék egyetlen hivatásos néptáncegyüttese tizenhárom éve működik bérelt székházban. Két éve autóbusz nélkül maradtak. Minden kiszállást bérelt autóbusszal oldanak meg A gondok ellenére Deák Gyula, a Háromszék Táncegyüttes igazgatója bizakodó. Táncszínházi produkcióként viszik színre Vörösmarty Mihály Csongor és Tündéjét, október közepén összművészeti fesztivált rendeznek Spectaculum néven. Magyarországi pályázatainkat nagyrészt megnyerik, de a hazaiakat elutasítják. /Fekete Réka: Gondokkal, de bizakodóan (Háromszék táncegyüttes, évad elején). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 20./

2003. szeptember 25.

Harmadszor tartják meg szept. 23. és 28. között Székesfehérváron a Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár és a Szent István Művelődési Ház szervezte Határon Túli Magyar Irodalom Hete nevű rendezvénysorozatot. Az irodalmi konferencián számos erdélyi, felvidéki, délvidéki, illetve anyaországi író, költő és irodalomkritikus vesz részt. A rendezvényt Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke nyitotta meg. "Szeretném, ha Székesfehérvár azzá válna a határon túli irodalom számára, ami Kisvárda a határon túli színházaknak" - mondta Bálint-Pataki József. Párbeszédet kell folytatni a szomszédos országok íróival, a szellemi élet személyiségeivel is - hangsúlyozta Pomogáts Béla irodalomtörténész. Az Illyés Közalapítvány elnöke felvázolta azokat a 19. és 20. századi törekvéseket, amelyek a megbékélést szolgálták. Szó esett többek között a Trianon utáni transzszilvanista törekvésekről, a 90-es évek próbálkozásairól. Dr. Arató Antal, a rendezvény főszervezője, a székesfehérvári Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár igazgatója elmondta, a konferencia célja az ismerkedés, a kapcsolatok létesítése mellett a határon túli magyar irodalom megismertetése az anyaországi olvasókkal. Átadták a Fel Fehérvárra! című irodalmi pályázat díjait a nyerteseknek: Gál Éva Emese Gyergyószentmiklósról, Gál Sándor Kassáról, az anyaországban élő Vári Fábián László és Stumf Benedek András Székesfehérvárhoz kapcsolódó élményeiket írták meg versben, illetve prózában. Kántor Lajos és Sebestyén Mihály is tartott előadást. /Antal Erika, Székesfehérvár: Fehérvár - az irodalom Kisvárdája. = Krónika (Kolozsvár), szept. 25./

2003. október 14.

Aradon okt. 9-én megtartották az új évad első előadását a Kölcsey Egyesületben: Pávai Gyula tanár Csokonai Vitéz Mihály életéről beszélt a költő születésének 230. évfordulója közeledtével. A most indult évadban Mikes Sarolta Fazekas Mihályról tart előadást, Ruja Ildikó Berzsenyi Dánielről, Pávai Gyula Katona Józsefről és Vörösmarty Mihályról, Petőfi költészetének különböző területeit Rudolf Ágnes, Ruja Ildikó, Ujj Ágnes és Pávai Gyula mutatják be, Arany János munkásságát Piroska Katalin (Magyarország) ismerteti. /Benke Tímea: Évadnyitó Kölcsey-csütörtök. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 14./

2005. október 4.

A Csongor és a tündér volt a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata idei első bemutatója október 2-án, vasárnap, Vadas László rendezésében. A Csongor és a tündér műfaját a nagyváradi előadásban daljátékként határozzák meg, szövegét Vörösmarty Mihály műve alapján Görgey Gábor dolgozta át, zenéjét pedig Illés Lajos szerezte. Az ősbemutatót 1974-ben tartották. A szerzőpáros most személyesen is jelen volt a nagyváradi bemutatón. Görgey Gábor szerint ez volt az első magyar rockopera, de ő ezt a kifejezést nem szereti, ezért Nagyváradon daljátékként mutatják be, „ez a régies elnevezés jobban illik a poézishez” – tette hozzá Görgey. /Balogh Levente: Az első magyar „rockoperát” mutatták be Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), okt. 4./

2005. december 16.

Csokonai Vitéz Mihály, Vörösmarty Mihály és József Attila emlékének szentelte idei, hagyományos év végi tárlatát Kolozsváron az Erdélyi Művészpedagógusok Egyesülete (EMME). Különleges műfaji, stílus- és művészi felfogásbeli változatosság jellemzi a kiállítást. /Kép és líra az Apáczai Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

2006. június 21.

Romániában a 238 000 nyolcadikos közül 12 500 diák vizsgázott június 20-án anyanyelvi ismereteiből. Ezek közül 11 ezren magyar /a diákok 4,6 %-a/, a többi másfélezer tanuló pedig német, szlovák, ukrán vagy szerb nyelv- és irodalomból. Anyanyelvi kisérettségire 18 megyében került sor. Kolozs megyében 713 diák vizsgázott magyar, 49 pedig német nyelv és irodalomból. A 713 diákból 698 jelent meg a vizsgán. Péter Tünde tanfelügyelő szerint a tételek közepes nehézségűek voltak. A vizsgatételek a következők voltak: 40 pontot ért a szövegértésre, szövegértelmezésre, valamint nyelvi ismeretekre vonatkozó tétel Vörösmarty Mihály: Szózat című versét illetően, 10 pontot adnak egy 10–15 soros fogalmazásért, amelyben kedvenc háziállatát mutatta be a vizsgázó, további 30 pontot ér egy, a tananyagban szereplő regény bemutatása, figyelembe véve a regény műfaji sajátosságainak, a tér, idő és cselekményszerkezet bemutatását, valamint a főszereplő jellemzését. /Kisérettségi anyanyelvből. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./

2007. február 28.

Csíkszeredán lép fel a tavaly ősszel alakult háromszemélyes székelyudvarhelyi Nézőpont Színház. Vörösmarty Mihály Csongor és Tündéjét egészen sajátos megoldással viszi színre a társulat. A három Magyarországról jött, alapító színész – Kroó Ádám, Magyari Tekla és Tamás Kinga – úgy viszi színre a tizenkét szereplős darabot, hogy négy-öt szerepet ugyanaz a színész alakít. Az ötletes kivitelezés Csáki Csilla kézdivásárhelyi születésű, Budapesten élő rendező, illetve a minitársulat érdeme. /Antal Ildikó: Hárman tizenkét szerepben. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 28./

2007. május 4.

Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című művét mutatják be Sepsiszentgyörgyön, a Tamási Áron Színházban, Vörösmarty Mihály művét Török Viola állította színpadra. Az előadás különlegessége az ének: Könczei Árpád nemcsak zeneszerzője, hanem koreográfusa is a produkciónak. /Költészet zenével. = Krónika (Kolozsvár), máj. 4./

2007. augusztus 28.

A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházban véglegesítették a műsortervet. Négy nagyszínpadi és egy kamara-előadást tervez a társulat, emellett három egyéni produkcióval is készülnek, és a múlt évadból is műsoron hagynak néhány előadást. A nagyszínpad négy előadása: Friedrich Dürrenmatt: A csendestárs, a frissen végzett, sepsiszentgyörgyi Zakariás Zalán rendezésében; John Steinbeck: Egerek és emberek a mindig visszatérő Barabás Olga rendezésében; John Kander–Fred Ebb–Bob Fosse: Chicago, musical Keresztes Attila rendezésében, és végül Ion Luca Caragiale Farsang című, az új fordításban Karnebál címet nyert előadása. A kamaratermi előadást Bocsárdi László rendezi, Witold Gombrowicznak az Yvonne, burgundi hercegnő című darabját viszi színre. Egyéni műsort készít Ruszuly Éva, a társulathoz tavaly szegődött színművész Visky András Júlia című drámáját adja elő; szintén egyéni műsorral készül Kolcsár József J. D. Salinger Zabhegyező című regénye alapján és Magyarosi Imola Émile Ajar Előttem az élet című regénye alapján Momo címmel. És végül a múlt évad műsoron maradó előadásai: John Millington Synge: A nyugati világ bajnoka; William Shakespeare: Lear király; Harold Pinter: A gondnok; Pozsgai–Pinczés–Apostolache: Diploma után; Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde; Apokrif (Bicskei Zsuzsanna táncestje); A pincér dalai (Szabó Tibor egyéni előadása). /Váry O. Péter: Izgalmasnak ígérkező évad (Tamási Áron Színház) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 28./

2007. november 15.

November 13-án, 70. születésnapján az RMDSZ Arad megyei székházának nagytermében A világ, ahogyan én látom címmel tartotta szavalóestjét Czernák Ferenc, a lippai Degré Alajos Olvasókör fő szervezője, mindenese, Illyés Gyula, Anavi Ádám, Wass Albert, Reményik Sándor, Vörösmarty Mihály, Tompa Mihály és Sajó Sándor magyarságtudattól átitatott hangvételű költeményeit szólaltatta meg. /(b): Rendhagyó születésnap Czernák Ferenccel. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 15./

2008. február 8.

Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című költeménye került előtérbe a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház havi rendszerességgel jelentkező legújabb felolvasóestjén, melynek nem titkolt célja, hogy „bevonzza” a fiatalokat a kultúra házába. Az előadások sikerességét példázza, hogy már iskolákba is kaptak meghívást felolvasóestek tartására. Eddigi műsoraikban Tamási- és Shakespeare-drámákból, valamint görög tragédiákból adtak elő. Az előadóestek rendezői Csurulya Csongor és Patkó Éva színházi rendezők. /Bágyi Bence Jakab: Udvarhelyi „kulisszatitkok” = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./

2008. július 8.

A 9. Lármafa-találkozóra került sor június 29-én, vasárnap a Besztercétől 25 km-re fekvő Cegőtelkén. A 2000 óta évente tartandó találkozók meghatározó pontja ez a település. Cegőtelke hírnevét annak köszönheti, hogy közvetlen szomszédságában található a Cserhalom nevű domb, a cserhalmi ütközet színhelye, ahol Salamon király, Géza és László herceg (a későbbi király és szent) fényes győzelmet arattak 1068-ban a kunok felett. Az ütközet megihlette Vörösmarty Mihályt, aki 1825-ben a Cserhalom című kisepikai művében állított emléket az eseménynek. A 9. Lármafa-találkozó szervezői, Székely Pál elnök és dr. Szántó Árpád alelnök vezette Cserhalom Művelődési Egyesület, valamint a Beder Tibor nevével fémjelzett Magyarok Székelyföldi Társasága most is arra törekedett, hogy emelkedett hangulatú, ünnepélyes találkozó résztvevője legyen az a közel 250 személy, akik ezen az eseményen jelen voltak. A találkozó ünnepi istentisztelettel kezdődött, majd a Magyarok Székelyföldi Társaságának elnöke, Beder Tibor zárta az ünnepi köszöntők sorát. A találkozó végén a résztvevők elzarándokoltak az 1998-ban emelt Cserhalmi Emlékműhöz, Kolozsi Tibor kolozsvári művész közel 10 méteres impozáns kompozíciójához, amelyhez 68 lépcső vezet, jelezve a csata évét, s amely méreteivel, látványával uralja a vidéket. /Borbély Mária: Lármafa-találkozó. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 8./


lapozás: 1-30




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998