udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: V. Majzik Mária

2002. december 23.

Dec. 21-én Budapesten kiosztották a Magyar Örökség díjat. Böjte Csaba dévai ferences atya átvette a Magyar Örökség kitüntető címet, melyet a dévai Magyarok Nagyasszonya Kollégiumért, az árvákat nevelő testvéri szeretetért kapta a kitüntetést. További díjazottak: Balázs Árpád Erkel Ferenc-díjas érdemes művészt sokoldalú kórus- és hangszeres zeneszerzői munkásságáért, Majzik Mária szakrális szobrászatot újító formavilágáért. Posztumusz díjjal ismerték el Batthyány-Strattmann László (1870-1931) orvos "szegényeket istápoló munkásságát", valamint Nyírő József (1889-1953) "székelységhez hű írói munkásságát". Az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Nemzeti Múzeum "két évszázados kultúraápoló tevékenysége" szintén bejegyzésre került a Magyar Örökség díjazottainak aranykönyvébe. Hajós Alfréd (1878-1955) sportemberi és építészeti tevékenységét szintén Magyar Örökség kitüntető címre érdemesítették. /Kiosztották a Magyar Örökség-díjakat. Kitüntették a dévai Magyarok Nagyasszonya Kollégiumot. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 23./

2003. március 13.

Magyar Örökség Díjat adományozott a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumnak a Magyarországért Alapítvány. A kitüntetést márc. 22-én adják át Budapesten. A Magyarországért (Pro Hungaria) Alapítvány 1995-ben hozta létre a Magyar Örökség Díjat Farkas Balázs, Fekete György és Makovecz Imre kezdeményezésére. A szervezet a díjak odaítélése révén azt reméli, hogy a világ pozitív eseményei közé emelkednek azok a tények, amelyek a magyar önazonosság-tudat szempontjából meghatározóan fontosnak minősíthetők, "s az unokáink unokái számára is példát jelentenek". "Tapasztalataink szerint az utolsó ötven év magyar történelme és benne a társadalmi-tudományos-kulturális múltunk igaztalan, torz módon jelenik meg a közvélemény előtt, és sok esetben a negatív történések vannak túlsúlyban. Szükséges tehát, hogy megnevezzük azokat a felemelő tényeket, erőfeszítéseket, építő személyiségeket, melyek kiegyenlítik az említett hamis arányokat, illetve akik létükkel és személyes teljesítményükkel valóságos egyensúlyt teremtenek" - foglalja össze tevékenységének lényegét, szellemiségét az alapítvány alapszabálya. A szervezet által felkért Magyar Örökség Bírálóbizottság tagjai között szerepel Erdélyből Benkő Samu kolozsvári történész és Veres-Kovács Attila nagyváradi református lelkész. A Magyar Örökség Díjat évente négyszer adják át, pénzjutalom nem jár vele. Legutóbb, 2002 decemberében elismerésben részesült Batthyány-Strattman László szegényeket istápoló munkássága, Hajós Alfréd sportemberi és építészeti teljesítménye, Nyírő József székelységhez hű írói munkássága, V. Majzik Mária szakrális szobrászatot újító formavilága, Balázs Árpád kórus- és hangszeres zeneszerzői munkássága, az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Nemzeti Múzeum két évszázados, kultúraápoló tevékenysége, valamint Böjte Csaba és az általa vezetett dévai Magyarok Nagyasszonya Kollégium árvákat nevelő testvéri szeretete. /Rostás Szabolcs: A Magyarok Aranykönyvébe kerülnek. = Krónika (Kolozsvár), márc. 13./

2006. május 9.

Május 7-én, vasárnap Budakeszin felavatták a Himnusz kőből, márványból és bronzból készült emlékművét. V. Majzik Mária Magyar Örökség-díjas szobrász, a mű alkotója elmondta, hogy az alkotás része az a 21 bronzharangból álló együttes, amely mostantól ünnepnapokon az Erkel Ferenc által komponált dallamokat játssza majd el. A szobor kör alakú malomkövet formál, utalva az élet körforgására, és egyben arra is, hogy Kölcsey Ferenc a nemzeti imát egy malomban írta. A mű középpontjában bronz istenalak áll, amelyen a Himnusz sorai olvashatóak. A Himnusz-emlékmű remélhetőleg olyan kisugárzó erővel bír, amely vonzerejével a határon innen és túl hozzájárulhat a magyarság megmaradásához, és ennek az eszmének az életben tartásával hamarosan zarándokhellyé válik – vélekedett a művész. /Felavatták a Himnusz-szobrot. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 9./

2006. június 29.

Májusban Budapest kapujában, Budakeszi határában avatták fel V. Majzik Mária szobrászművész monumentális alkotását, a Himnusz-szobrot. Állami támogatás nélkül, az anyaország határain kívüli magyarok közadakozásából készült el a Magyar Örökség-díjas művésznő, V. Majzik Mária alkotása. Kevesen tudják róla, hogy a parajdi templom terrakotta-féldomborműveit szintén ő készítette, minden ellenszolgáltatás nélkül, ily módon fejezve ki ragaszkodását az elszakadt részek magyarsága iránt. E nemes gesztusáért a parajdi önkormányzat díszpolgári címet adományozott a művésznőnek. Arra a kérdésre, hogy körülbelül mennyi pénzébe került ez az anyag- és időigényes munka, V. Majzik Mária azt válaszolta, hogy kétszobás tömbházlakásból akár kettőt is vásárolhatott volna Budapesten a befektetett összegből. – Simó Sándor plébánosnak köszönhető, hogy az új templom épült Parajdon. 1990 augusztusára elkészültek az új katolikus templom tervrajzai. Ez volt a rendszerváltás után az első templom a Gyulafehérvári Egyházmegyében, amelyet hivatalosan is jóváhagyott az állami és egyházi hatóság. A hívek adományai, munkája, a vállalkozók közreműködése, külföldi segélyszervezetek támogatása kellett ahhoz, hogy felszentelhessék – vallotta még 2001-ben az átadási ünnepségen az azóta Görgényüvegcsűrre helyezett Simó Sándor plébános. V. Majzik Mária terrakotta domborműveinek központi gondolata a szeretet és az áldozatvállalás ábrázolása. A művésznő megígérte, hogy a Himnusz makettjét szintén Parajdnak adományozza. /Kristó Tibor: Amiről kevesen tudnak. A parajdi templom féldomborművei. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 29./


lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998