udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 16 találat lapozás: 1-16
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Gabrielescu, Valentin

1991. május 25.

A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ keretén belül működik a "balesetet" előidéző osztály, jelentette ki a parlamentben Valentin Gabrielescu parasztpárti képviselő, hozzátéve, hogy névsorral rendelkezik, amelyek bizonyítják, hogy az SRI a Draptea újságíróinak megfélemlítését, megnyomorítását tervezi. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./

1994. április 8.

Nincs alapvető összefüggés Tőkés László és a forradalom között. Nem ő idézte elő a temesvári eseményeket - nyilatkozta Valentin Gabrielescu parasztpárti szenátor, az 1989-es eseményeket kivizsgáló szenátusi bizottság elnöke a Timisoara újságnak, miután a parlamenti bizottság egy hetet Temesváron tartózkodott. Gabrielescunak nem ez az első meghökkentő megállapítása. Nemrég kijelentette, hogy a temesvári vérengzésnek egyetlen magyar áldozata sem volt. Akkor nevek felsorolásával cáfolták állítását. A szenátusi bizottság többszöri kérés ellenére nem határolódott el a Sergiu Nicolescu vezette korábbi bizottság egyes megállapításaitól, például attól, hogy a temesvári népfelkelés megtorlása indokolt volt. A volt forradalmárok sérelmezték, hogy a szenátusban néma felállással emlékeztek meg a napokban elhunyt Guse altábornagyról, akit Ceausescu a forradalmárok elleni megtorlás megszervezésére küldött 1989. december 17-én Temesvárra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./

1994. szeptember 13.

Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének állandó hivatala Valentin Gabrielescu szenátort jelölte ki a balkáni vlachok /makedonrománok/ raportőrének. A makedorománok megvédésére irányuló akciót egy olasz és francia képviselőkből álló csoport kezdeményezte. /Adevarul (Bukarest), szept. 13./

1994. november 10.

Valentin Gabrielescu ellenzéki politikus, az 1989-es eseményeket kivizsgáló bizottság elnöke a forradalom ötödik évfordulójára ígéri a jelentés elkészítését. A véglegesítés előtt még meghallgatják Tőkés László püspököt, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét, az 1989-es események vezéregyéniségét. - Az elmúlt években sorra kiengedték az eredetileg népirtás vádjával letartóztatott felelősöket. /Új Magyarország, nov. 10./

1994. november 16.

Az RMDSZ bukaresti nov. 16-i sajtóértekezletén megjelent román újságírók megtudhatták, hogy Valentin Gabrielescu parasztpárti szenátor megállapításával ellentétben az európai nemzeti kisebbségek védelmét szolgáló, az ET miniszteri bizottsága által elfogadott egyezmény nem ajánlásokat tartalmaz, hanem előírásai kötelezőek. Markó Béla elmondta, hogy az összevonással dacoló kolozsvári iskolai osztályt kitették az utcára, az iskolában nem folytathatják a tanulást. Csapó József szenátor szerint a privatizáció felgyorsításáról szóló törvénytervezet elfogadhatatlan. Szabó Károly szenátor, a biztonsági ügyekkel foglalkozó szakbizottság tagja elmondta, hogy az SRI, a Román Hírszerző Szolgálat munkájának kényes pontja: nincs jól körülhatárolva törvényekkel, hogy mikor mi fenyegeti a nemzet biztonságát. Az SRI készülő jelentése több oldalon át foglalkozik a magyarokkal és a cigányokkal. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./ Szabó Károly hozzátette, hogy az SRI-n kívül hat másik speciális hírszerző, elhárító stb. szolgálat működik, ezek státusza nem világos, továbbá nincsenek parlamenti ellenőrzés alatt. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./

1994. november 16.

A Nemzeti Kereszténydemokrata Parasztpárt sajtótájékoztatóján Radu Vasile szóvivő leszögezte, hogy csak "elfogadható határokig" támogatja a romániai magyarság jogköveteléseit, és visszaver minden, az egységes nemzetállamot veszélyeztető törekvést. Valentin Gabrielescu szenátor szerint elfogadhatatlan a magyar egyetem és a helyi autonómia. /Új Magyarország, nov. 16./

1994. december 21.

Az 1989 decemberi eseményeket kivizsgáló parlamenti bizottság egyik tagja, Hosszú Zoltán szenátor nyilatkozott munkájukról. A bizottság vezetője Valentin Gabrielescu parasztpárti szenátor bagatellizálni akarja Tőkés László szerepét. Amikor Hosszú Zoltán kérdőre vonta ezért Gabrielescut, azt válaszolta: "ha igazatok is van, vajon jó-e ez a román népnek?" Ezért Hosszú Zoltán mellékjelentést ad ki, ebben kiemeli majd Tőkés László szerepét. - 1989. dec. 22-én a KB /Központi Bizottság/ épületében több kormány is alakult, például Ilie Verdeté, azonban hamarosan Iliescu vette kezébe a hatalmat. A lövöldözés ezen a napon délután 5 óra 20 perckor kezdődött, ekkor lépett életbe a terv. Erről az akcióról sokan még most sem mernek beszélni, hiszen el lehetne ítélni őket népirtásban való részvételért. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 21./

1994. december 30.

Valentin Gabrielescu szenátor a Kereszténydemokrata Párt szenátusi frakciójának vezetője, egyben az 1989-es eseményeket kivizsgáló szenátusi bizottság elnöke. A bizottság dec. 16-án - zárt ajtók mögött - meghallgatta Iliescu elnököt. Az államelnökség a bizottság megkérdezése nélkül a televízió rendelkezésére bocsátotta a meghallgatásról készült felvételt és azt dec. 27-én csúcsidőben sugározták. Gabrielescu pártjában nagy felháborodást keltett a szenátor szereplése az elnök meghallgatásával kapcsolatban, mert még azt is felvetette, hogy a legközelebbi elnökválasztáson az ellenzék támogathatná Iliescu jelölését. A parasztpárti vezetés dec. 28-i nyilatkozatában elítélte Gabrielescu szereplését, erre a szenátor lemondott a párt főtitkári tisztségéről, de tagja maradt a párt vezető testületének. /Új Magyarország, dec. 31./ A tévében vetített felvétel szerint Iliescu ahelyett, hogy rávilágított volna az 1989-es események hátterére, az ellenzéki sajtót és a Nemzeti Kereszténydemokrata Parasztpártot igyekezett megbélyegezni. /Magyar Nemzet, dec. 31./

1995. január 24.

Traian Chebeleu szóvivő jan. 24-én elhatárolta magát a szenátus védelmi bizottsága elnökétől, Radu Timofte szenátortól aki az RMDSZ Önkormányzati Tanácsának létrehozását nemzetbiztonságot érintő veszélynek minősítve a Legfelső Védelmi Tanács összehívását sürgette. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 26., MTI/ Timofte szenátor a szenátus védelmi bizottsága nevében adta ki ezt az állásfoglalást. Verestóy Attila RMDSZ-szenátor, a védelmi bizottság tagja meglepetten értesült erről, mert nem volt jelen ezen a megbeszélésen, ahol az állásfoglalás született, de Valentin Gabrielescu parasztpárti és Nicolae Manolescu PSZP-s szenátor is hiányzott, az ő véleményüket nem kérték ki. Verestóy Attila kifejtette, hogy az autonómiát a többséggel együtt, parlamenti úton akarják elérni. Szükség van a román hatalommal való nyílt párbeszédre, mondta, Spanyolországban, Olaszországban is parlamenti úton érték el az autonómiát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./

1995. február 7.

A szenátus febr. 7-i ülésén Adrian Paunescu szenátor elmondta, hogy Florian Radulescu Botica szenátor, a román küldöttség vezetője Strasbourgban szégyenkezett azért, mert Frunda György, sőt Adrian Severin és Valentin Gabrielescu sem áll ki a kormány mellett. A francia lapok tele voltak a román állapotok ecsetelésével, válaszolta Frunda György. Severin pedig hangsúlyozta, hogy Nyugaton jól ismerik, kicsoda Corneliu Vadim Tudor, Gheorghe Funar. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./

1995. május 3.

Máj. 3-án Bukarestben Adrian Severin, a Demokrata Párt alelnöke Frunda György szenátorral együtt az 1201-es ajánlás megerősítése mellett foglalt állást. Elmondta, hogy Iliescu elnöknek az ajánlással kapcsolatos elutasító nyilatkozatai és a dokumentum körül kialakult hisztérikus légkör elképedést keltett az Európa Tanácsban. Radulescu Botica, a kormánypárt tagja, az ET parlamenti közgyűlésen megjelent román küldöttség vezetője és Valentin Gabrielescu ellenzéki szenátor viszont vitatta Severin nézeteit. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./

1995. szeptember 1.

Az arománok Freiburgban működő kulturális és nyelvi egyesülete levelet intézett a román parlamenthez, nehezményezve, hogy 1994. júniusában elküldött, az arománok megmaradása érdekében tett felhívásuk a mai napig válasz nélkül maradt. Az egy évvel ezelőtti felhívásukban azt kérték, hogy a román parlament karolja föl a Dunától délre fekvő területeken élő arománokat, akik görög, albán és jugoszláv területen élnek. A több mint 350 ezres népcsoport pásztorkodásból él, vagy háziipari termékeivel kereskedik. A román parlament nem járult hozzá ahhoz, hogy Valentin Gabrielescu szenátor meglátogassa az arománokat, az Európa Tanács jelentéstevőjeként. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

1995. december 16.

Az 1989-es romániai fordulat eseményeit vizsgáló parlamenti bizottság a mai napig nem állította össze jelentését. A bizottság elnöke, Valentin Gabrielescu parasztpárti szenátor viszont dec. 15-én sajtóértekezleten számolt be tapasztalatairól, ugyanerről terjedelmes interjút adott a Ziua napilapnak. Ezek szerint a diktátort és feleségét önkényesen végezték ki, mert nem tudták rájuk bizonyítani a vádpontokat /népirtás, titkos bankszámlák, a nemzetgazdaság aláaknázása/. Gabrielescu szerint bizonyított tény, hogy Iliescu államfő a fordulat első napjaiban utasította a hadsereget, hogy kérjen katonai segítséget a Szovjetuniótól. A hírhedt terrorista alakulatok nem léteztek. /Magyar Nemzet, dec. 16./

1995. december 27.

Gazda Árpád írásában /Temesvár szerepe a forradalmi forgatókönyvben/ megállapítja, hogy az 1989-es eseményekkel foglalkozók legszívesebben elfelejtenék a Temesváron történteket. Maga Valentin Gabrielescu szenátor, az 1989-es eseményeket vizsgáló szenátusi bizottság elnöke jelentette ki: véletlen, hogy Temesváron, Tőkés László kapuja előtt indultak az események, mert ekkor már olyan feszült volt a helyzet, hogy egy kenyérbolt előtti sorbanállók között is kirobbanhatott volna. Gazda Árpád azonban hangsúlyozta: "Objektív okai vannak annak, hogy az ország több százezer hús-, kenyér- és tejsorából egyben sem robbant ki népfelkelés. E sorokba összeverődött emberek ugyanis nem képeztek közösséget, nem ismerték egymást. A temesvári református egyház pedig nem `89 decemberében kezdte az ellenállást, hanem legalább egy évvel korábban." 1989 szeptemberében Újvárossy Ernő személyében már mártírhőse is volt. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 27./

1996. március 27.

Valentin Gabrielescu parasztpárti szenátor igen sötéten látja Romániának az Európai Uniójába és NATO-ba való belépésének esélyeit. A Strasbourgban Romániát képviselő tíztagú delegációból csak hárman tudnak beilleszkedni az Európa Parlament különböző pártfrakcióiba: Adrian Severint a szociáldemokraták, Frunda Györgyöt és Valentin Gabrielescut kereszténydemokraták fogadták be. A többiek - mivel az Európa Parlamentből "hiányzik" az RNEP, NRP és az SZMP - csak ődöngenek - nyilatkozta a szenátor, aki szerint a román delegáció másik nagy hátránya az, hogy - ellentétben a magyar küldöttséggel - nem ismernek egyetlen idegen nyelvet sem. /Paunescuék csak ődöngenek. Az Európa Parlament nem ért románul. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

1996. április 11.

Valentin Gabrielescu szenátor, az 1989 decemberi eseményeket vizsgáló bizottság elnöke kijelentette, hogy véglegesítették a bizottság jelentését, amely 950 oldalas. A hónap végéig kinyomtatnak 200 példányt , amelyet kiosztanak a szenátoroknak és a sajtónak. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./


lapozás: 1-16




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998