udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Marian, Valer

2004. július 27.

Szatmárnémetiben a legnagyobb példányszámú román lap, az Informatia Zilei éveken át kedvező hangon írt Riedl Rudolf alprefektusról, aki Gheorghe Ciocan lemondását követően pár hónapig a megyefőnöki teendőket is ellátta, most hirtelen hangot váltott és ócsárolni kezdte Riedl Rudolfot. A kormány kinevezte az új prefektust, Valer Marian jogász és lapigazgató (Gazeta de Nord-Vest) személyében. Nyolc esztendős álma valósult meg ezzel a jogász újságírónak. Nyolc esztendeje, amikor a koalíciós kormányt beiktatták és Szatmár megyének új prefektus kellett, Riedl Rudolf mellett Valer Marian neve is szóba került. Illetékesek az RMDSZ jelöltjét választották. Emiatt Marian és lapja valósággal tűzet fújt. Várható volt, hogy a „magyar hatalmi túlsúlyt" (mármint a magyar Szatmár megyei tanácselnököt és Szatmárnémeti magyar polgármesterét) ellensúlyozni fogják, lehetőleg egy keményebb prefektussal. Kovászna megyéhez hasonlóan. Valer Marian leggyakrabban lekezelően, néha cinikus hangon írt a magyarokról. Sokan úgy ismerik, hogy kifejezetten uralkodó típus, sokan attól tartanak, hogy a Kovászna megyei feszültséget hozza magával. /(Sike Lajos): Marian Valer az új prefektus Szatmár megyében. A Kovásznaihoz hasonló feszültségre számíthatunk? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./

2004. december 29.

Valer Marian Szatmár megyei prefektus nyílt levelet nyújtott át Szabó István tanácselnöknek, a tanácsosoknak és a sajtó képviselőinek dec. 28-án tartott rendkívüli tanácsülésen. Az abban megfogalmazottak szerint nem sikerült rendezni a Vatra Romanesca Kulturális Egyesület, a megyei könyvtár, valamint a szatmári táblabíróság székhelyproblémáját, ezzel szemben „meglepően gyorsan” központi székhelyet biztosítottak a Megyei Turisztikai Információs Központnak, melyet a megyei, illetve a helyi tanács és az Erdélyi Kárpát-Egyesület működtet. „Ez olyan egyesület, mely magyar nemzeti kritériumokon alapul, melynek egyöntetű célja, hogy magyarországi cégeket vonzzon” – nehezményezte a prefektus. Valer Marian a „szatmári gróf”-nak nevezett Szabónak magyarországi kapcsolatait, többek közt a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye önkormányzatának elnökéhez fűződő barátságát is felrótta. /Magyarországi kapcsolataiért vonta kérdőre Szabó Istvánt a leköszönő szatmári prefektus. = Krónika (Kolozsvár), dec. 29./

2005. február 2.

Valer Marian, a leváltott Szatmár megyei prefektus saját lapjában, a Gazeta de Nord-Vest-ben „Destul!, Elég! Enough!” című cikkében az RMDSZ egyre növekvő „túlsúlyáról” írt, azt állítva, hogy már az 1992-es helyhatósági választás után túlzottan nagy szerepet kapott a lakosság számarányához viszonyítva. Valójában Szatmár megyében abban az időben a közintézmények 5 százalékának élén sem volt magyar igazgató, holott az arányos képviselet szerint legalább 35 százalékában kellett volna legyen. Szerinte a többség elleni cselekvés, hogy 32% most a magyar vezetők aránya a megyében, ő csak 8%-os országos arányt alkalmazná Szatmár megyére is. /(Sike Lajos): Az elmagyarosítás veszélye, avagy: A volt prefektus visszarúg! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

2005. május 12.

Fátyol Rudolf világhírű hegedűművészt pénzek elsikkasztásával vádolta és zenei szakmai hozzáértését is megkérdőjelezte a Gazeta de Nord-Vest /Szatmárnémeti/ című újság, a mindössze öt hónapig volt SZDP-s prefektus, Valer Marian lapja. A lap kirohant a filharmónia egyik utóbbi hangversenye ellen, amelyre meghívták a szomszédos Szabolcs-Szatmár-Bereg megye képviselőit, akikkel közös koncertekre (Határok fölötti zene) EU-s pályázatot nyertek, és olyan kétnyelvű meghívókat adtak ki, amelyeken a magyar szöveg került előre. Az újság ezt sérelmezte. A nemzetközi, de legfőbbképpen az EU-s normák szerint, ha vendéget hívnak, akkor a meghívóba az ő nyelvét illik előre írni. Ráadásul a meghívókat nem a filharmónia, hanem a prefektúra készítette. /(Sike Lajos): Fátyol Rudolfot piszkolta a volt prefektus lapja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./

2008. május 9.

Sovinizmussal, valamint az ukrán kisebbség jogainak eltiprásával vádolja az RMDSZ-t a Romániai Ukránok Egyesületének Szatmár megyei vezetősége. A szövetség képviselői tagadják az ellenük felhozott vádakat, állítva, hogy az ukrán szervezet elnöke, Mihai Macioca kirohanásaival román politikai érdekeket szolgál. Macioca bejelentette: az ukránok egyesülete az RMDSZ-ellenes koalíció néven megalakult román pártszövetség jelöltjét, Valer Mariant támogatja a megyei tanácselnök-választáson. A botrány Tarasz Sevcsenko ukrán nemzeti költő szobrának elhelyezése kapcsán pattant ki. A kezdeményezők ragaszkodtak ahhoz, hogy az emlékművet az István téri parkba, Petőfi szobra mellé helyezzék, ahol a magyarság a március 15-i megemlékezést tartja. A helyi tanács februári ülésén más helyszínt jelölt ki, a Petőfi-szobortól mintegy száz méterre, az István tér átellenes sarkában. Alternatívaként pedig felajánlottak egy részt a Kossuth-kertből is. Az ukrán szervezet vezetője azonban kijelentette, csakis az eredetileg kért hely felel meg nekik, mert a szobrot mindenképpen az „ukrán templom” elé akarják helyezni. Macioca elmondta: „válaszként a sovén magyarok irritációjára” eldöntötték, hogy visszaszerzik ősi templomukat, a Szent Miklósról elnevezett görög katolikus kegyhelyet, amelyet szerinte jogtalanul bitorolnak a magyarok. A város legrégebbi templomát valóban „rutén templomként” emlegetik, azonban ez – Szőcs Péter történész, a megyei múzeum igazgatóhelyettese szerint – csakis azért van így, mert a görög katolikus egyházközség régen a munkácsi egyházmegyéhez tartozott, amely többségében rutén ajkú gyülekezeteket foglalt magába. A Szent Miklós-templom gyülekezetét azonban – az egyházi iratok tanúsága szerint – körülbelül kétszáz éve többségben magyarok alkották. Pallai Béla lelkész szerint jelenleg az ötezres gyülekezetet kizárólag magyarok alkotják. Macioca-t, az ukrán egyesület elnökét az sem tántorítja el szándékától, hogy a Szatmárnémetiben élő mintegy 300 ukrán ortodox vallású. Csehi Árpád, az RMDSZ megyei tanácselnökjelöltje szerint nem az a gond, hogy az ukránok nem rá szavaznak, hanem az, hogy negatív színben tüntetik fel a szövetséget. /Babos Krisztina: Ukrán vádak az RMDSZ ellen. = Krónika (Kolozsvár), máj. 9./

2008. június 6.

Csehi Árpád, az RMDSZ Szatmár megyei elnök-jelöltje megsemmisítő vereséget mért a hét román párt (élükön a PSD és PD-L) koalíciójával támogatott úgynevezett független jelöltre. A szavazatok 44 százalékát kapta egy olyan megyében, ahol a lakosság 38 százaléka magyar, Valer Marian pedig 26 százalékát gyűjthette be. Csehi legalább tízezer-tizenötezer román szavazatot tudhat magáénak. /Sike Lajos: Csehi. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./


lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998