udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 57 találat lapozás: 1-30 | 31-57
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Tabara, Valeriu

1995. február 11.

Febr. 11-én Marosvásárhelyen ünnepelte megalakulásának ötödik évfordulóját a Vatra Romaneasca. Vacaroiu miniszterelnök is megjelent, a sajtó képviselőinek elmondta, hogy ez nagyon fontos esemény és örömmel fogadta el a meghívást. Ott volt még Adrian Nastase képviselőházi elnök, Dan Mircea Popescu munkaügyi, Valeriu Tabara mezőgazdasági miniszter, aki egyben a Vatra alelnöke, Octavian Cosmanca, a helyi közigazgatási ügyek államtitkára, továbbá többek között Gheorghe Funar, Adrian Paunescu szenátor, C. V. Tudor és Victor Surdu. A magyarellenes kirohanások arzenáljából semmi sem hiányzott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./ A Vatra Romaneasca létrejöttének ötödik évfordulóján meleg hangú levelet intézett a szervezethez Iliescu elnök, újból kifejtve az RMDSZ által követelt autonómiaformák elutasítását. Az államelnök szerint a Vatra "egyensúlyi tényező" volt és a "hazafias érzelmeket buzdította". A román állam nemzeti egysége szent érték, ennek vitatása a román nép méltóságát és jogos érdekit sérti. Az RMDSZ szeparatista törekvései feszültséget keltenek. Ugyanakkor vissza kell utasítani a túlzott és szerencsétlen replikákat is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 13., Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./

1996. június 20.

Jún. 20-án Bukarestbe érkezett Lakos László földművelésügyi miniszter, eleget téve román kollégája, Valeriu Tabara meghívásának. Jún. 21-én a két miniszter tárgyalt, majd Nicolae Vacaroiu miniszterelnök fogadta a magyar vendéget. Lakos László jún. 22-én és 23-án Brassó, Kovászna és Maros megyében felkeres mezőgazdasági intézményeket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22-23./

1996. június 21.

Nicolae Vacaroiu miniszterelnök jún. 21-én fogadta Lakos László földművelésügyi minisztert, aki Valeriu Tabara mezőgazdasági miniszter meghívására érkezett Bukarestbe, négynapos látogatásra. Előzőleg a két tárcavezető tárgyalt az együttműködésről. /Magyar Nemzet, jún. 22./

1996. július 13.

Júl. 13-án Kolozsváron zárt ajtók mögött ülésezett a Román Nemzeti Párt /RNP/ országos tanácsa. Döntöttek az államelnök-jelöltről, az őszi országos választáson Gheorghe Funar, az RNP elnöke lesz a párt jelöltje. Funar legyőzte a párton belül a két ellenjelöltet, Valeriu Tabara mezőgazdasági minisztert és Teodor Ardeleanu szenátort. A tanács megerősítette a kormánykoalíciós jegyzőkönyvet. A kormánypárt, a Szociális Demokrácia Pártja és az RNP júl. 12-én írta alá a koalíciós jegyzőkönyvet. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./ A szélsőséges RNP tehát a kormánykoalíció tagja marad.

1996. szeptember 4.

Vacaroiu miniszterelnök javaslatára Iliescu államelnök szept. 2-án leváltotta a kormány három miniszterét, akik tagjai a Funar vezette Román Nemzeti Egységpártnak /Valeriu Tabara mezőgazdasági, Iosif Gavril Chiuzbaian igazságügyi és Ovidiu Muntean távközlési miniszter/, a helyükbe kinevezett új miniszterek /Ion Predescu igazságügyi, Alexandru Lapusan mezőgazdasági, Virgil Popescu távközlési miniszter, a két utóbbi eddig államtitkár volt/ szept. 3-án már letették az esküt. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./4/ A Bethlen Gábor Kollégium igazgatója egy évvel ezelőtt a Romániai Magyar Szóban felhívta a figyelmet arra, hogy veszélyben van a Bethlen Kollégium épülete. A hír bejárta a világot, a Duna televízión kívül számos lap ismertette a helyzetet. Lelkes, önzetlen adakozók siettek a nagy múltú iskola segítségére. Köztük volt például a vajdahunyadi Hunyadi János Humanitárius Társaság, nyugati egyházközségek, az adományok 90 millió lejt tesznek ki, a szükséges összeg azonban 1 milliárd lej. Az iskola vezetősége az állami szervekhez fordult támogatásért, a megyei tanfelügyelőség 80 millió lejt utalt ki, a helyi polgármesteri hivatal is hozzájárult a javítási költségekhez. További összegekre van szükség. /Krizbai Jenő, a Bethlen Gábor Kollégium igazgatója: A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium jelenlegi helyzete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./

1996. december 11.

Victor Ciorbea miniszterelnök dec. 11-i bemutatkozó beszédében egyetlen, de sokatmondó bekezdést szánt a nemzetiségi kérdésnek. Kormánya arra törekszik, hogy a kisebbségek élvezzék az esélyegyenlőséget mind a törvény előtt, mind a gazdasági, társadalmi stb. életben való érvényesülésben. Az uszító felszólalásokban nem volt hiány. Adrian Nastase megkérdezte: hogy mernek a kisebbségek elnökjelöltek, kormánytagok lenni Romániában? Minek kell nemzetiségi miniszter? Azért szükséges, válaszolta cikkében Zsehránszky István, mert "Önök uralkodásuk hét éve alatt elzárkóztak a nemzetiségeket érintő valamennyi lényeges kérdés megoldásától." Corneliu Vadim Tudor szenátor szerint Ciorbea legnagyobb hibája, hogy az RMDSZ-t bevette a kormányba. Valeriu Tabara, a Román Nemzeti Egységpárt vezérszónoka azzal indokolta ellenszavazatát, hogy bekerültek a kormányba egy olyan nemzetiség tagjai, akiknek lojalitása kétséges. Markó Bélán, Vida Gyulán és a nem magyar kisebbségek parlamenti csoportjának vezetőjén, Varujan Pambaccianon kívül senki sem emelt szót a diszkriminatív, kisebbségellenes felszólalások ellen, még a többi vádat hevesen visszaverő Ciorbea sem. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./

1997. február 22.

A Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ febr. 22-én leváltotta eddigi elnökét, Gheorghe Funart és a helyébe Valeriu Tabarát választotta. Funar febr. 24-i sajtóértekezletén azt állította, hogy nem szabályszerűen váltották le. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./

1997. március 17.

Emil Constantinescu elnök márc. 20-án találkozott a legnagyobb ellenzéki párt, a Társadalmi Demokrácia Pártja küldöttségével, amelyet Ion Iliescu volt államfő, a párt jelenlegi elnöke vezetett. Ez volt az első politikai tárgyalás az új államfő és elődje között. Ezután Constantinescu elnök fogadta a Nagy-Románia Párt delegációját, élükön Corneliu Vadim Tudor elnökkel, majd a Román Nemzeti Egységpártot, amelyet Valeriu Tabara ideiglenes elnök vezetett. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./ A tárgyalás után Iliescu pártja jelezte, hogy képviselői és szenátorai hétfőn, márc. 24-én visszatérnek a parlamentbe, továbbá nem fognak a költségvetés ellen szavazni. Corneliu Vadim Tudor pártjának a parlamenti ülésektől való további távolmaradását helyezte kilátásba, mivel nem sikerült mentelmi joga ügyében kedvező ígéretet kicsikarni. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./

1997. március 20.

Valeriu Tabara volt mezőgazdasági minisztert választotta elnökévé márc. 22-én a Román Nemzeti Egységpárt. A pártvezetés nyilatkozatban nyilvánította ki szolidaritását a párt eddigi elnökével, Gheorghe Funarral, Kolozsvár polgármesterével. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./

1997. május 7.

Az ellenzék elítélte a román-ukrán alapszerződést, szövegének nyilvánosságra hozataláról Constantinescu elnök dönt. Iliescu kijelentette, hogy pártja megszavazza az alapszerződést, hozzátette: a szerződés szövegét előzőleg egyeztetni kellett volna mindegyik parlamenti párttal. Valeriu Tabara, az RNEP elnöke bejelentette, hogy pártja a jelenlegi formában nem fogja megszavazni az alapszerződést. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

1997. május 12.

Az Adevarul máj. 12-i száma jelentős teret szentel az RMDSZ-t lejárató cikkeknek. Az RMDSZ-szel való együttműködés gyümölcsei; a kormány magyar egyetemmé alakítja egy árvaház épületét című cikke szerint Remus Opris, a kormány főtitkára a kabinet tagjainak tudta nélkül lopott be a múlt héten egy kormányrendeletet a reformra vonatkozó törvénycsomagba. A rendelet egy, még a Vacaroiu-kormány idején kiadott kormányrendeletet érvénytelenítené, mely a görög katolikus egyháznak utalt ki Székelyudvarhelyen telket árvaház építése céljából. A lap szerint Opris már márciusban "kevesebb mint egy héttel a marosvásárhelyi véres események évfordulója előtt" meg akarta ezt tenni. A lap azt állítja, hogy a székelyudvarhelyi városi tanács két éve küzd az árvák és az apácák ellen, hogy megszerezze az épületet, amely külföldi támogatással épült. "Szász János székely-udvarhelyi polgármester valóra válthatja választási kampányi ígéreteit, miszerint aulát csinál a kápolnából és tantermeket a gyerekek hálószobáiból" - írja az Adevarul, majd hozzáteszi, hogy a tanácsosok 100 fogyatékos inváziója ellen biztosítják be magukat, attól félve, hogy azok megbontanák az etnikai egyensúlyt. A lap úgy véli, hogy ez rontja Románia image-et, mivel a külföldiek nem tesznek különbséget a magyar tanácsosok és a hálátlan románok között, akik megakadályozzák egy árvaház működését. A lap szerint a kormány főtitkára még mindig nem indokolta meg tettét. Valeriu Stoica igazságügyminiszter állítólag kijelentette, hogy Vacaroiu rendelete betartja a törvényes kereteket. Az intézkedés ellentétes Constantinescu államfő azon kijelentésével is, melyben szorgalmazta az árvák védelmének fokozását - áll az Adevarulban, mely azt sejteti, hogy az intézkedés meghozatala az RMDSZ-nek tett olyan engedmény, mely a reformintézkedések elfogadásához nélkülözhetetlen parlamenti többség megszerzéséhez szükséges. A lap közöl egy olvasói levelet, melynek szerzője úgy véli, hogy az RMDSZ az oktatási törvény módosításával el akarja magyarosítani a román nyelvet, és Erdélyben etnikai alapú autonómiát akar megvalósítani. Az olvasó végül felteszi a kérdést, hogy a világon melyik országban fogalmaz meg egy együtt élő nemzetiség ennyi követelést, amit el is fogadnak. Egy másik cikkben, melynek címe Mindenáron kétnyelvű feliratokat ismerteti a Máramaros megyei Kővárremete község polgármesterének levelét, miszerint a községhez tartozó Kővárremete faluban az 1.150 lakosból csak 4 magyar nemzetiségű és nem 14,5%, mint ahogy azt az RMDSZ állította. A Cronica Romana ismerteti az RNEP elnökének, Valeriu Tabaranak Iasi-ban tett kijelentését, melyben az a kolozsvári polgármester múlt heti kijelentéséhez hasonlóan nyilatkozott. Valeriu Tabara elmondta, hogy Göncz Árpád részéről bocsánatkérést kéne igényelni, azért amit Erdély, múlt és jövő című könyvében írt. A lap megemlíti, hogy Gheorghe Funar rendkívüli ülésre hívta össze a Kolozs megyei tanácsot, melyen "a tanácsosok úgy döntöttek, hogy Göncz Árpád csak akkor léphet be Kolozsvárra, ha elismeri az 1918-as egyesülést, ha visszavonja említett könyvét, valamint bocsánatot kér a román néptől". A lap szerint a megyei tanács felhatalmazta Funart, hogy nyilvános gyűléseket és tiltakozó megmozdulásokat szervezzen azon szervezetekkel együtt, melyek védik a román nép érdekeit. Valeriu Tabara Iasi-ban kifejtette meggyőződését, hogy Románia nem csatlakozik az elsők között a NATO-hoz, valamint hogy második csatlakozási hullám nem fog létezni. "A NATO határának tőlünk nyugatra való megállapítása, Magyarország és Románia között, nagy gondokat fog okozni nekünk, legfőbbképpen Erdély miatt, köztudomású lévén, hogy Magyarország akárhányszor a háta mögött tudott egy nagyhatalmat rendkívül agresszív politikát folytatott" jelentette ki az RNEP elnöke. A Cronica Romana beszámolójából megtudjuk, hogy a Funar által összehívott tanácsülésre csak május 14-én kerül sor. A lap ismerteti a polgármester tervezetét, melyben feltételekhez köti a magyar államfő látogatását. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 12., 86. sz./

1997. szeptember 12.

Funar meghívására és polgármesteri hivatala, továbbá az Avram Iancu Társaság szervezésében szept. 12-én Kolozsváron, az Avram Iancu téren Avram Iancu halálnak 125. évfordulóját ünneplő rendezvényt tartottak, amely valójában magyarellenes népgyűlés volt. A népgyűlést az ortodox katedrálisban ortodox istentisztelet előzte meg, majd megkoszorúzták Avram Iancu szobrát. A koszorúzás után a népgyűlésen a szónokok többsége dühödt magyarellenes és kormányellenes beszédet mondott. Zeno Opris, a Vatra Romaneasca elnökének beszéde vehemens magyarellenes támadás volt, hasonló hangnemben beszélt Kolozs megye tanácselnöke és a hadsereg képviselője. Adrian Paunescu veresit olvasta fel, majd kikelt az RMDSZ ellen. A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt és a Nemzeti Liberális Párt képviselői tüntetően otthagyták a rendezvényt. /Magyarellenes népgyűlés az Avram Iancu téren. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./ Az Avram Iancu ünnepség része volt a szimpózium, amelyet ugyanezen a napon, szept. 12-én rendeztek Kolozsváron, a polgármesteri hivatalban. A szimpózium után este a város főterén nagygyűlést tartottak, magyarellenes beszédet mondott C. V. Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke, Valeriu Tabara, a Nemzeti Egységpárt elnöke és Adrian Paunescu, a Szocialista Párt alelnöke. Funar az RMDSZ betiltását, az RMDSZ-vezetők elleni bűnvádi eljárás elindítását, a románellenes tevékenységet kifejtő magyarok elbocsátását, illetve nyugdíjuk megvonását, a magyar-román alapszerződés felfüggesztését, a kolozsvári főkonzulátus bezárását, az RMDSZ-es polgármesterek menesztését követelte. A népgyűlésen Tudor nyilvánosan széttépte az RMDSZ egyik szenátora által kidolgozott autonómia-tervezetet. Tudor bejelentette, hogy a megjelent pártokból megalakult a Haza Újjászületésének Nagy Szövetsége, és a román nemzetben hívő pártok és szervezetek csatlakozását várják. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 18./

1997. szeptember 16.

Valeriu Tabara, a Nemzeti Egységpárt elnöke elutasította azt a tervet, amelyet Funar bejelentett, hogy pártja, a Nagy-Románia Párt és a Szocialista Munkapárt pártszövetséget hoz létre. A pártszövetség győzelme esetén, jelentette be Vadim Tudor, ő lesz az államelnök, Funar a miniszterelnök és Paunescu a belügyminiszter. Ennek ellenére Tudor a Jurnalul National hasábjain komolynak nevezte a tervet és figyelmeztette Tabarát, ne akadályozza pártjaik összefogását. - A Cotidianul idézte Emil Constantinescu államelnököt, aki Kolozsváron kijelentette, hogy a "nacionalista baloldal" offenzívája majd magától kifullad. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 17./

1997. november 4.

A Román Nemzeti Egységpárt bukaresti vezetősége nov. 4-én kizárta tagjai sorából Gheorghe Funart, a párt volt elnökét. A Valeriu Tabara elnök vezetésével ülésező elnökség azt rótta fel Funarnak, hogy nem tett eleget a párt korábbi felszólításának, hogy szüntesse be az általa különböző személyek /prefektus, az RMDSZ vezetői, lapszerkesztők/ ellen indított pereket, amelyekkel csillagászati összegű kártérítést követelt. Funar számára korábban főtitkári posztot ajánlott fel Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke, valamint Ion Iliescu pártjának Kolozs megyei szervezete. - Funar kijelentette: nem fogadja el a pártból való kizárását. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./

1997. november 12.

A román nacionalista ellenzék négy fő ereje nov. 12-én a képviselőházban közös "egyszerű" bizalmatlansági indítványt nyújtott be a Hargita és Kovászna megyékben élő románok helyzetével kapcsolatban. A Valeriu Tabara vezette Román Nemzeti Egységpárt, a Ion Iliescu volt államfő elnökletével működő Szociális Demokrácia Pártja, a Corneliu Vadim Tudor-féle Nagy-Románia Párt és a Melescanu volt külügyminiszter által létrehozott Szövetség Romániáért 74 tagja által aláírt szöveg nem kevesebbel vádolja a kormánykoalícióban részt vevő RMDSZ-t, mint hogy "etnikai tisztogatást" hajt végre a két megyében a helyi románsággal szemben. A székelyföldi RMDSZ-es önkormányzatok jó előre statisztikai adatokkal bizonyították, hogy valójában a románok részaránya a helyi vezető posztokon jóval nagyobb, mint amennyi számarányuk alapján illetné meg őket. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./

1997. november 26.

Folyik a harc a Román Nemzeti Egységpárton belül az elnök, Valeriu Tabara és a leváltott elnök, Gheorghe Funar között. Az utóbbi ugyanis nem ismeri el vereségét és híveket toboroz. Az új elnök a legkülönbözőbb fórumokhoz fordul támogatásért, tudósított kettejük harcáról Kisgyörgy Réka. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./

1997. december 1.

Kolozsvári rendkívüli konvenciójukon - kongresszusukon - az "Egységpárt elnökévé" választották nov. 29-én hívei Gheorghe Funart, Kolozsvár polgármesterét. Ezt a tanácskozást nem ismerte el az RNEP hivatalos vezetősége, amelynek legtöbb tagja ugyanezen a napon, nov. 29-én Bukarestben volt, az RNEP Országos Tanácsának a párt elnöke, Valeriu Tabara által összehívott ülésén. A Funar-féle Egységpártban főtitkárrá a konvenció résztvevői Iosif Ovidiu marosvásárhelyi ügyvédet, titkárrá a kolozsvári Ion Mihaiu-t és a marosvásárhelyi Ioan Jude-t választották, ezenkívül 15 alelnököt is kijelöltek a voksolással. Funar pártelnöksége mellett a 411 jelenlévő közül 399-en szavaztak. A párt parlamenti képviseletének 25 tagja közül 22, országos vezetőségéből pedig a többség a Tabara által összehívott bukaresti ülésen vett részt, így a Funar-féle párt az RNEP ismert politikai gárdájából alig néhány személyiséget tudott megnyerni magának. A bukaresti tanácskozás résztvevői - szavakban - az "eltúlzott nacionalizmus" ellen foglaltak állást. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

1998. január 12.

A Rompres szerint a Szilágy megyei Ördögkút /Treznea/ községben feszült helyzet alakult ki: a lakosság attól tart, hogy az 1946-ban Kolozsváron háborús bűnösként elítélt Bay Ferenc földesúr örökösei a földtörvény értelmében földet kaphatnak vissza a faluban. A gróf egyik dédunokája a ma kizárólag románok lakta faluban az örökös 50 hektár földet és 30 hektár erdőt igényelt vissza a polgármesteri hivatalhoz benyújtott kérelmében a hajdani birtokból. A falu polgármestere "kiszámíthatatlan következményeket" helyezett kilátásba arra az esetre, ha az igénynek helyt adnának. Valeriu Tabara, a Román Nemzeti Egységpárt "hivatalos" szárnyának vezetője nyilatkozatot adott ki az "ördögkúti helyzettel" kapcsolatban. Nyilatkozata azt mutatja, hogy a "magyar kérdésben" nincs érdemi különbség az RNEP általa vezetett erői és az elnökévé Funart deklaráló szárnya között. Valeriu Tabara nyilatkozatában azzal vádolta a "bestiális atrocitásokban" vétkes Bay Ferenc utódait, hogy "szégyentelenül és érzéketlenül" követelik vissza jogaikat "többszáz hektárnyi erdőre és földre". Ezt a Parasztpárt felelőtlensége tette lehetővé az egységpárti elnök szerint, aki hozzáfűzi, hogy az ilyen akciók "sértik a román nép méltóságát és lábbal tiporják az ország alapvető nemzeti érdekeit". A Parasztpárt "feltehetőleg elfelejtette a horthysta csapatoknak a magyar grófok segítségével Erdély területén elkövetett borzalmas bűneit" - olvasható Tabara nyilatkozatában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./

1998. február 26.

A Legfelsőbb Bíróság a Valeriu Tabara vezette Román Nemzeti Egységpártnak adott igazat abban a perben, amelyet a szélsőséges nacionalista párt a helyi közigazgatási és oktatási sürgősségi kormányrendeletek tárgyában indított a román kormány ellen, azon az alapon, hogy a kabinetnek nem volt joga kormányrendelettel módosítani a két sarkalatos törvényt. A pert első fokon elvesztette, mert a joghatóság úgy vélte, egy párt nem perelheti a kormányt. Az RNEP fellebbezett és a Legfelsőbb Bíróság helyt adott álláspontjának. E döntés nyomán az alkotmánybíróság dönthet arról, hogy a kormány megsértette-e a sürgősségi kormányrendeletek kiadásával az alkotmány egyik cikkelyét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./

1998. március 4.

Gheorghe Funar kolozsvári polgármester bejelentette be: nem fogja engedélyezni a helyi RMDSZ-nek, hogy március 15-én megünnepelje Kolozsváron "Magyarország nemzeti ünnepét". A polgármester azzal érvelt, hogy az RMDSZ még nem kért engedélyt március 15-i megemlékezésre, ő viszont máris engedélyt adott az RNEP-F, a Nagy-Románia Párt és a Vatra Romaneasca számára, hogy ezen a napon megemlékezzenek az 1848. évi forradalomról. Mivel a törvény szerint egy időben nem kerülhet sor olyan rendezvényekre, amelyek konfliktusra vezethetnek, Funar előre közölte, hogy az RMDSZ rendezvényeit nem fogja engedélyezni ezen a napon. Boros János megyei RMDSZ-elnök szerint a polgármester ezzel bebizonyította, hogy nem ismeri a törvényeket, ugyanis az ilyen rendezvényekhez nem kell engedélyt kérni. Boros János elmondta, hogy Kolozsváron egyhetes rendezvénysorozattal emlékeznek meg a szabadságharcról. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./ Funar hívei kezdeményezésére immár a "Román Nemzeti Egységpárt - Funar" (RNEP-F) elnevezésű alakulat elnökeként lépett fel (mert az eredeti Egységpártból kizárták és a pártnév viselésének jogáért indított perben vesztésre áll Valeriu Tabara pártelnökkel szemben) láthatólag ezzel az új akcióval próbálja ismét felhívni magára a figyelmet. /MTI, márc. 4./

1998. március 24.

Marosvásárhelyen tartják meg a román szélsőséges erők három politikai szerveződését összefogó új csoportosulás, a Haza Újjászületésének Szövetsége alakuló tanácskozását, jelentette be márc. 24-én Gheorghe Funar kolozsvári polgármester. Funar az erről szóló közleményt a Románok Nemzeti Egységfrontja nevű szervezet elnökeként írja alá: ugyanis az RNEP-ből, a Román Nemzeti Egységpártból, amelynek elnöke volt, kizárták és a bírósági pert is elvesztette. Az új román név előnye, hogy a belőle alkotott betűszó azonos a kolozsvári polgármester nevével. A Haza Újjászületésének Szövetsége főerejét Corneliu Vadim Tudor Nagy-Románia Pártja adja, és részt vesz benne a Szocialista Munkapárt is, amely 1996-ban nem jutott be a parlamentbe. Valeriu Tabara Egységpártja nem csatlakozott. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./

1998. április 1.

Valeriu Tabara, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke bejelentette, hogy pártja nem fog támogatni egy olyan kormányt, amelynek tagja az RMDSZ. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./

1998. április 15.

Április 15-én bizalmat szavaztak a Radu Vasile kormánynak. Előzőleg - ápr. 15-én - a képviselőház és szenátus szakbizottságai külön-külön meghallgatták és támogatásukról biztosították a Vasile-kormány összes miniszterét, köztük a kormányba ismét visszatért hat demokrata párti politikust, valamint a Romániai Magyar Demokrata Szövetséghez tartozó két kormánytagot is. Bárányi Ferencnek, az RMDSZ által jelölt egészségügyminiszternek kinevezését 20:1 arányban támogatták a két ház egészségügyi bizottságának tagjai - ellene szavazott a Nagy-Románia Párt egyik tagja. Tokay György kisebbségvédelmi miniszter 14:2 arányú támogatást kapott a két ház emberjogi bizottságainak összevont ülésén, két szélsőséges nacionalista politikus szavazott ellene, és ők próbálták kétségbe vonni a kormány kisebbségi politikáját is. Ezután ápr. 15-én a parlamentben Radu Vasile miniszterelnök 45 perces programbeszéde után megkezdődött a kormány beiktatási vitája. Radu Vasile kijelölt miniszterelnök beszédében kifejtette, hogy nem Victor Ciorbea volt a fő akadály a reform gyorsításának útjában, hanem a koalíciós partnerek arra vonatkozó gyakorlatának hiánya, hogy komunikáljanak egymással, és felülkerekedjenek egymással szemben táplált előítéleteiken. Az új kormánynak minél hamarabb ki kell jutnia a zsákutcából, amelybe a koalíció került a több hónapos válság nyomán. Nehéz pillanatban veszi át a kormány irányítását, hangsúlyozta. Elismerte, hogy az 1996-ban vállalt programot sok tekintetben nem sikerült teljesíteni. Radu Vasile leszögezte, hogy nem akar előrehozott választásokat, síkra szállt a változás folyamatossága, a demokratikus értékek megőrzése mellett. A miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy a parlament szerepének biztosítása érdekében lehetőleg tartózkodni fog a sürgősségi kormányrendeletek a módszerétől és kiemelte a jószomszédsági kapcsolatok fontosságát és ezeken belül a Magyarországgal és Lengyelországgal való stratégiai partnerség elmélyítését. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16., 17./ A bizalmi vitájában a koalíciós pártok szónokai - köztük az RMDSZ részéről Markó Béla szenátor, szövetségi elnök és Vida Gyula támogatásukról biztosították a kormány hároméves programját és az 1998 évi konkrét, felelősökhöz és határidőkhöz kötött rövid távú intézkedési tervet. Markó Béla RMDSZ-elnök a reformot nevezte a kormányprogram kulcsszavának, de megjegyezte, hogy a szónak sokféle értelmet tulajdonítanak. 1998. április 15-én szerdán, a Parlament együttes ülésén Radu Vasile megbízott kormányfő bemutatta kormányának tagjait, valamint az új kormányprogramot, a kormány rövid távú, 1998-ra szóló prioritásait, illetve középtávra, 2000-ig szóló gazdaságfejlesztési tervét. A kormányprogram vitája során az RMDSZ parlamenti csoportja nevében Markó Béla szövetségi elnök, szenátor, illetve Vida Gyula képviselő szólalt fel. Markó Béla kifejtette, hogy az új kormányprogram az országot foglalkoztató aktuális és égető kérdésekre próbál választ adni, és a reform útját világítja meg. A szövetségi elnök ugyanakkor rámutatott arra, hogy az RMDSZ számára a reform a román társadalom erkölcsi, társadalmi, politikai és gazdasági felemelését, az ország európai és euroatlanti integrációját, a többség és kisebbség együttműködését, a jogegyenlőséget, korlátozások nélküli anyanyelvű oktatást, mások nyelvének és kultúrájának tiszteletét, országos, regionális és helyi érdekeknek megfelelő országos, regionális és helyi döntések meghozatalát jelenti. Markó Béla felhívta a figyelmet az utóbbi időszakban tapasztalható választási demagógiára és egyes sovén, kisebbség-, értelmiség- és nyugatellenes megnyilatkozásokra, amelyek veszélyeztetik a reformot. E veszély elkerüléséhez, a válságból való kilábaláshoz arra van szükség, hogy az új kormány határozottan ültesse gyakorlatba programját. Az RMDSZ aktívan támogatja a bemutatott kormányt és a Parlament elé terjesztett programot - mondotta befejezésül Markó Béla. Vida Gyula az RMDSZ parlamenti frakcióinak nevében mondott beszédében a reformintézkedések, kiemelten a privatizáció szükségessége mellett érvelt, és a kormányprogram határozott keresztülvitelének támogatását ígérte az RMDSZ részéről. - Mind Markó, mind Vida Gyula, a képviselőház költségvetési és reformbizottságának elnöke közölte, hogy az RMDSZ bizalmat szavaz a kabinetnek. Vida hiányolta, hogy 1996-ban nem készült "leltár" - ez kimutatta volna, hogy az előző években a nagy állami monopóliumok, köztük a kőolajtársaság milliárd dolláros nagyságrendű hiányt könyveltek el, összesítve 5 milliárd dolláros veszteséget hagytak az 1996 végén hivatalba lépett kormányzatra. Az ellenzék szónokai katasztrofálisnak nevezték az ország helyzetét, ezért véleményük szerint kizárólag az 1996-ban győztes koalíció a felelős. Így kivétel nélkül azt hangoztatták, hogy - bár értékelik Radu Vasile személyét és készségét a párbeszédre, valamint személyes szándékait -, pusztán a miniszterelnökváltás nem eredményez változást, annál kevésbé, mivel a program lényegében azonos és a kormány tagjainak legnagyobb része is. Az ellenzék szerint csak új választások hozhatnak megoldástá Valamennyien hevesen tiltakoztak az RMDSZ-nek a korményban való részvétele ellen. Az ellenzék soraiban kivételt jelentett Teodor Melescanu volt külügyminiszter vezette Szövetség Romániáért, amely számos fenntartást fogalmazott meg, de közölte, hogy "nemzeti érdekből" ennek ellenére esélyt kíván biztosítani a kabinetnek és ezért támogatja a szavazásnál. Végül a parlament két házának együttes ülése titkos szavazással 317 vokssal 124 ellenében bizalmat szavazott Radu Vasile új román miniszterelnök koalíciós kormányának, amelyben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség a kisebbségvédelmi tárca mellett - ezúttal először - az egészségügyi tárcát vezeti. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17., /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 15., 1246. sz./ A kormányra szavaztak a koaliciót alkotó Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt, a Demokrata Párt, a Nemzeti Liberális Párt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a Román Szociáldemokrata Párt és a Románia Alternatíva Pártja, illetve a koalíción kívüli erők közül a nemzeti érdekre hivatkozva, fenntartásainak hangoztatása mellett a Teodor Melescanu vezette Szövetség Romániáért párthoz tartozó független képviselők (az SZR az ellenzéki SZDRP-ből vált ki és parlamenti tagjai nem iratkozhatnak be más pártba). A kormány ellen voksolt a Ion Iliescu vezette SZDRP, Corneliu Vadim Tudor Nagy-Románia Pártja, Valeriu Tabara Román Nemzeti Egységpártja és több független státusú ellenzéki politikus. /MTI/

1998. április 25.

Ápr. 25-én Kolozsváron megtartotta alapító kongresszusát Gheorghe Funar új pártja, a Szövetség a Románok Egységéért /SZRE - Alianta pentru Unitatea Romanilor - ezt a párt szervezői az AUR betűszóval rövidítik, aminek a jelentése "arany"/. Funar kolozsvári polgármester azért hozott létre új pártot, mert korábbi pártja, a Román Nemzeti Egységpárt, amelynek 1992-től elnöke volt, 1997-ben felmentette e tisztségéből és helyébe Valeriu Tabara volt mezőgazdasági minisztert választotta, majd kizárta tagjai sorából. A kongresszuson Funar bejelentette, hogy eddig 26 ezer személy jelezte aláírásával csatlakozási szándékát új pártjához. A tanácskozás 604 küldötte 30 román megyét képviselt a 41-ből. A korábbi RNEP-képviselők közül mindössze három vett részt a SZRE kongresszusán. Funar, akit lelkes ünneplésben részesítettek, ismertette az új párt programját. "A SZRE célkitűzése a román nemzeti egység újjáépítése az egység, a jólét és az istenhit", s "a román nemzeti identitás szilárd támogatása" révén. Egy másik meghatározás szerint "Románia a román nyelv hazája, azoké, akik románok lévén a keresztény hitben születtek, éltek és élnek". Az alapszabály szerint a SZRE "nemzeti irányzatú" párt, amely mindennél fontosabbnak tartja "Romániának, mint nemzeti, szuverén és független, egységes és oszthatatlan államnak a védelmét". A párt egyik céljaként nevezték meg a nemzeti (azaz az ortodox) egyház parlamenti képviseletének biztosítását. Funar szerint az ortodox egyháznak nem szabad semlegesnek maradnia, hanem meg kell jelölnie a nemzet számára a megfelelő választási döntést. Az új párt főtitkára Liviu Medrea lett, aki Funar legközelebbi munkatársa és elvbarátja Kolozsváron. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27., Brassói Lapok (Brassó), máj. 1./

1998. május 26.

Máj. 26-án a román rádióban az Emil Constantinescu államfővel Kanadában tartózkodó Andrei Plesu külügyminiszter és a sajtóban több pártpolitikus is kommentálta a magyarországi választási eredményeket. Plesu megjegyezte, hogy azok másként alakultak, mint arra a világ és ő maga is számított. A magyar kormány élén és várhatólag a külügyminiszteri poszton is változás lesz, de, emlékeztetett Plesu, amikor januárban Constantinescu elnökkel együtt Budapesten járt, az ellenzéki vezetőkkel való találkozókon garanciákat kaptak, hogy bármi történjék is, a külpolitika változatlan marad. "Meg vagyok győződve arról, hogy még ha lesznek is hangsúlybeli eltolódások, itt-ott eltérések a megfogalmazásokban, a dolgok lényegét illetően nem lesz rossz irányú változás, mivel Magyarországgal együtt valamennyien olyan verseny részesei vagyunk, amely nem tesz lehetővé semmiféle kisiklást. Ismerik, hogy van ez: az ellenzékben tele vagyunk eredetiséggel, de aztán felette gyors az alkalmazkodás". - Az ellenzék legnagyobb pártja, a Ion Iliescu exállamfő vezette SZDRP részéről Ovidiu Sincai képviselő változásra számít; mint kifejtette: "A Fidesz felhagyott a liberális irányzattal és konzervatív vonalat követett, populista és nacionalista hangsúlyokkal. Ha szövetséget kötnek Torgyán kisgazdáival, akkor a határon túli magyar kisebbséggel való kapcsolat új dimenziókat ölthet és feszültségek alakulhatnak ki Magyarország és szomszédai között". - Corneliu Vadim Tudor, a szélsőséges nacionalista Nagy-Románia Párt elnöke szerint előre lehetett látni, hogy Magyarországon "a szélsőjobb kerül hatalomra", mert " Magyarországon 1919-től mindmáig legalábbis a szociálpolitikai válságok idején a revansista és soviniszta erők diadalmaskodtak". Egy revansista és irredenta Magyarország azonban, folytatta C.V.Tudor a Cotidianulban közölt okfejtésében, nem Romániának fog problémákat okozni, hanem eltávolítja Magyarországtól a nemzetközi, főleg az amerikai és német támogatást és ezért - jóslata szerint - egy éven belül új választások lesznek Magyarországon. A Ziua hasábjain Valeriu Tabara, a nacionalista Román Nemzeti Egységpárt elnöke aggodalmát hangoztatta a magyarországi jobboldal eredményével kapcsolatban, és azt fejtegette, hogy az RMDSZ, amelynek kapcsolatai a Fidesszel "jól ismertek", "agresszívabb lesz abban az értelemben, hogy sokasodnak majd a romániai magyar közösség követelései". "Attól tartok, hogy elég kemény zsarolásra lehet számítani, amelynek a kormány vezető pártja enged majd. A nyomás és a zsarolás Romániából és Magyarországról egyaránt nőni fog. Ha az európai és az amerikai vezetők nem értik meg, hogy ez egy agresszív politikára irányul, nem lesz nyugalom". Az alapszerződések újratárgyalására vonatkozó magyarországi nyilatkozatok azonban Tabara szerint csak választási jellegűek voltak, másrészt azt is megjegyezte, hogy a magyarországi eredmények alakulásában szerinte közrejátszott az RNEP-ből kizárt Gheorghe Funar ötlete Petőfi Sándor emléktáblájával kapcsolatban (hogy ti. olyan emléktáblát kívánt elhelyezni Kolozsváron, amely szerint Petőfi "szerb költő, akinek nevét magyarosították"). Ugyancsak a Ziua közli Takács Csabának, az RMDSZ ügyvezető elnökének nyilatkozatát is, amelyben a romániai magyar politikus mintegy válaszolva Tabarának kifejtette: noha a magyarországi választások olyan pártot emeltek a hatalomba, amely érzékenyebb a romániai magyar közösség problémáira, ez nem fogja rontani a két szomszéd állam közötti viszonyt. A Fidesz a két ország által aláírt nemzetközi szerződések szellemében fog politizálni, és az RMDSZ "nem élezi retorikáját" annak függvényében, hogy milyen magyar kormányok követik egymást. /MTI/

1998. május 26.

Törökországi látogatása során Radu Vasile román miniszterelnök a Rompres máj. 25-i közlése szerint kifejtette: kérdőjeleket támaszt, hogy a kisgazdapárt várhatólag bekerül a magyar kormányba, mivel, mint mondotta, amikor előzőleg kormányon volt Torgyán pártja, problémák voltak a két ország kapcsolatában. - Remélem ugyanakkor, hogy az ellenzékben eltöltött idő megérlelte a Független Kisgazda Pártot, és a magyarországi politikai erők megértik, hogy konfliktusok a kétoldalú kapcsolatokban sem Románia, sem Magyarország számára nem kívánatosak - mondotta a kormányfő. - A Ion Iliescu volt államfő vezette Szociális Demokrácia Pártja máj. 25-én a polémiától óvakodó nyilatkozatot tett közzé, amelyben leszögezte, hogy a magyar választások eredményét a választótestületi akarat kifejezésének tekinti és hogy egy szilárd többség kialakulása olyan kormányt teremt, amely továbbra is sikerrel folytatja a gazdasági reformot. A közös érdekek és a kétoldalú szerződés, valamint Magyarország nemzetközi kötelezettségei megfelelő keretet teremtenek az új magyar kormány számára annak megszilárdítására és közös építésére, amit elkezdtünk - hangzott az SZDRP nyilatkozata. Végül a párt a nyilatkozatban az RMDSZ-szel kapcsolatos fenntartásait hangoztatja oly módon, hogy annak a "reménynek" ad hangot, miszerint a magyarországi változások nem fognak oda vezetni, hogy "radikálisabbá válik az RMDSZ vezetőinek állásfoglalása és magatartása". A Román Nemzeti Egységpárt elnöke, Valeriu Tabara korábbi állásfoglalásánál sokkal élesebb, az évekkel ezelőtti polémiák hangnemét felelevenítő nyilatkozatot tett közzé. Ebben azt fejtegette, hogy "a jobboldali és a szélsőjobboldali erők hatalomra jutásával Magyarország valóságos puskaporos hordót jelent majd Európa és a Balkán számára". Ezek az erők - hangoztatja - kétségbe vonják a határokat ebben a térségben és feltámasztják a Nagy-Magyarország iránti nosztalgiát. Az RNEP szerint az egész román politikai osztálynak szóló figyelmeztetést jelent ez a magyarországi választási győzelem, mivel - a nyilatkozat megfogalmazása szerint - "Orbán Viktor minden magyar miniszterelnöke kíván lenni". Az RNEP azzal riogatja a román közvéleményt, hogy "fel kell készülni a legrosszabbra Magyarország részéről". /MTI/

1998. május 27.

A román külügyminisztérium rövid közleményt adott ki a magyarországi választásokról. Tudomásul véve annak eredményeit, a román külügyminisztérium üdvözölte a győzteseket, és kifejezte meggyőződését, hogy a Románia és Magyarország közötti kétoldalú kapcsolatok ugyanabban az irányban fejlődnek majd, mint amelyben eddig is oly sok sikert értek el. - Ion Iliescu volt államfő, az SZDRP elnöke szerint a jövendő magyar kormány összetételétől függetlenül a közös érdeknek kell érvényesülnie. Az, hogy fenntartsák a jó viszonyt. Iliescu abbeli reményének adot hangot, hogy az új magyar kormányban is így fogják majd fel a dolgokat. Valeriu Tabara, az RNEP elnöke szerint arra van szükség, hogy a magyar kormány szüntesse be a "romániai és a környező országokbeli szélsőséges kisebbségi szervezeteknek" nyújtott segítséget. Pártja egyetértene az alapszerződés újratárgyalásával, de ellenkező értelemben, mint ahogy Budapesten gondolják. A román-magyar kapcsolatok romlani fognak, ha Budapest minden határozatához az RMDSZ-szel is konzultálni fog. Ezt megengedhetetlennek nevezte az egységpárti elnök. /MTI/

1998. augusztus 28.

Valeriu Tabara, Román Nemzeti Egységpárt elnöke sajtóértekezletén azzal vádolta Emil Constantinescu államfőt, hogy 1996. november 3-a és 17-e - az elnökválasztás két fordulója - között titkos megállapodást írt alá az RMDSZ-szel. Szerinte az RMDSZ azzal zsarolja az elnököt, hogy nyilvánosságra hozza ezt a dokumentumot, és "a román fél kötelességvállalásának" tünteti fel. Tabara azt állította, hogy ezzel magyarázható az, "amit Constantinescu elnök a magyar egyetem ügyében tesz", vagyis hogy "kitér az állásfoglalás elől a rendkívül kényes és fontos kérdésekben, és azokat a kormánynak vagy a parlamentnek passzolja át". Az RMDSZ és partnerei közötti titkos megállapodásokról szóló híreket a múltban többször cáfolták az illetékesek. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./

1998. szeptember 16.

Gheorghe Funar kolozsvári polgármester feljelentést nyújtott be az ügyészségnek a csernátoni fórum szervezői és résztvevői ellen, azzal az indoklással, hogy a fórum az alkotmányos rend elleni cselekedetnek minősül, olvasható a Transilvania Jurnal és a Ziarul de Cluj lapokban. Valeriu Tabara, a RNEP-elnöke Tőkés László püspök "és a többi szélsőséges" polgári és büntetőjogi felelősségre vonását követelte amiatt, hogy "illegális követeléseikkel durván megsértik Románia alkotmányát és az ország törvényeit. Az egységpárti vezető ugyanakkor Orbán Viktor magyar miniszterelnök "nem kívánatos személlyé" történő minősítését, valamint a "magyar eredetű irredenta Eva Maria Barki az országból való kitoloncolását" is indítványozta abban a nyilatkozatban, melyben Tabara felszólította a kormányt: haladéktalanul zárja ki soraiból az RMDSZ-t, amely "tudatosan megszegi Románia alkotmányát". Amennyiben pedig nem tesznek eleget ennek a kérésnek, a RNEP megteszi a szükséges lépéseket Radu Vasile kormányfő, illetve Emil Constantinescu államelnök leváltásához - fenyegetőzött a pártelnök. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), szept. 16./

1998. szeptember 18.

C. V. Tudor szenátor követelte az RMDSZ azonnali betiltását és vezetőinek száműzését. Ez így megy évek óta, de ezt a követelést nem teljesítették. Barabás István felidézte az elmúlt években született hasonló követeléseket, de hozzátette: ezekkel a követelésekkel a kutya sem törődött. A Romania Mare hetilap indulása után 1990-ben heteken át szalagcímekben követelte Tőkés László azonnali száműzését és az RMDSZ törvényen kívül helyezését. - A Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ 1991. márc. 23-i nyilatkozatában azonnal hatállyal követelte az önálló magyar iskolák megszüntetését, márc. 15-e megünneplésének megtiltását. - Az RNEP 1994. dec. 19-i közleményében követelte a magyar lakosságnál rejlő fegyverek elkobzását, az RMDSZ parlamenti választottjaitól a hűségeskü letételét.- A Vatra Romaneasca 1995. jún. 1-jén követelte, hogy a parlament helyezze törvényen kívül az RMDSZ-t, szenátorait és képviselőit állítsa bíróság elé. - Az RNEP 1995 júniusi országos értekezleten követelte, hogy Iliescu elnök függessze fel az oktatási törvényt, mert túl sok jogot biztosít a magyaroknak. - A Vatra Romaneasca 1996 júliusi konferenciája követelte, hogy az RMDSZ-t ne nevezzék be pártként. - 1996. dec. 17-én, a választásokat követően Petre Turlea és Dumitru Balaet képviselők követelték, hogy az RMDSZ ne kapjon prefektusi posztokat. - 1997. nov. 19-én Valeriu Tabara, az RNEP új elnöke követelte az észak-erdélyi magyar megszállás következményeit tanulmányozó intézet felállítását. Ugyanaznap Cornel Brahas, neofasiszta Új Jobboldal Párt vezére követelte a Hargita és Kovászna megye felszámolását és a kétnyelvű feliratok megsemmisítését. /Barabás István: Falra hányt követelés. = Brassói Lapok (Brassó), szept. 18./ Valóban nem tiltották be az RMDSZ-t, azonban ezeket a követeléseket pártvezetők hangoztatták, továbbá a román parlament szenátorai és képviselői.


lapozás: 1-30 | 31-57




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998