udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Valkay Ferenc

2003. december 20.

Az RMDSZ Maros Területi Képviselők Tanácsa (TKT) dec. 19-én egyhangú szavazattal megerősítette a szervezet választmányának határozatát: Kelemen Atilla, a megyei szervezet elnöke az RMDSZ marosvásárhelyi polgármester-jelöltje. Markó Béla szövetségi elnök, Borbély László, a TKT elnöke és Kelemen Atilla megyei elnök közös sajtótájékoztatón jelentette be a hírt. Ugyancsak dec. 19-én tartotta alakuló ülését a Maros megyei Területi Egyeztető Tanács (TET), amelyen új vezetőséget választottak. Elnök: Valkay Ferenc vállalkozó, alelnökök: Szász Zoltán református esperes és Nagy Örs, az OGYE rektor-helyettese, titkár Szász Rózsa, a Lorántffy Zsuzsanna Egyesület képviselője. Borbély szerint a TET felajánlotta tudását, tapasztalatát és támogatását az RMDSZ-nek. A továbbiakban elmondta, hogy az RMDSZ a továbbiakban is monitorizálja Florea jelenlegi polgármester nyilatkozatait és tetteit. Markó Béla szerint az, hogy a fontosabb városok közül elsőként Marosvásárhelyen állítottak polgármester-jelöltet, jelképes döntés: azt mutatja, hogy az RMDSZ nagy súlyt fektet az önkormányzati választásokra. Kelemen Atilla kifejtette, nem a nyilatkozatok szintjén dől el a polgármester-választás. Régi marosvásárhelyi család sarjaként meg tudja szólítani a vásárhelyi közösséget, románokat, magyarokat egyaránt. /Mózes Edith: Kelemen Atilla az RMDSZ marosvásárhelyi polgármester-jelöltje. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 20./

2004. március 23.

Megjelent a románul író temesvári Szatmári Ildikó több mint három és fél évtizedes újságírói, írói munkásságából válogató kötet. A négyszáz oldalas könyv (Ca sticla, zidul, Augusta Könyvkiadó, Temesvár), melyet Achimescu Ildico néven jelentetett meg –férje után ugyanis ezt a nevet vette fel, és ezen a néven vált ismertté – a különböző temesvári lapokban megjelent írásaiból közölt bő válogatást. Az első írás Anavi Ádámról szól, az idős költőről. A könyvben román, magyar, német, szerb írókkal, művészekkel, kutatókkal találkozik az olvasó. Köztük van Balázs Attila színész, Demeter András István színművész-igazgató, Koczka György dramaturg és publicista, Fall Ilona színművész, Valkay Ferenc balett-táncos és koreográfus, Zsizsik Margit operaénekesnő vagy Kádár Ferenc volt operaház-igazgató és Kovács Zoltán, az Agenda sajtótröszt igazgatója. /Pongrácz P. Mária: Így jutunk be a Pantheonba. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 23

2004. május 13.

Száz romániai író-költő, ezen belül tíz magyar alkotó sorában a Ceausescu-rendszert kiszolgáló Hajdu Győző is állami elismerésben részesült. Szabó Gyula szerint az elismerést nem azok kapják, akiknek munkássága feddhetetlen. Az érdemdíj havi 8,4 millió lejes juttatást jelent, amelyet az állami költségvetésből fizetnek. A jogosultságot az Országos Bizottság dönti el. A testület tagjai többek közt a szenátus és az alsóház művelődési, egyházügyi és tömegtájékoztatási bizottságának elnökei, köztük Adrian Paunescu szenátor. A testületnek egyetlen magyar tagja sincs. Az írók mezőnyében 100 érdemdíjas között 10 magyar szerepel. Balogh József bukaresti szerkesztő mellett Domokos Géza, Fodor Sándor, Gálfalvi Zsolt, Hajdu Győző, Kányádi Sándor, Kántor Lajos, Sütő András, Szász János és Szilágyi István a kitüntetett. A képzőművészek sorában Baranyai Ferenc és Gergely István kapott érdemdíjat, a 135 színművész között pedig Boér Ferenc, Csíky András, Lohinszky Loránd, Senkálszky Endre és Tarr László, a 126 zeneszerző-zenész között Bács Lajos, Hary Béla, Ruha István és Valkay Ferenc a magyar kitüntetett. A sportolók 45 fős mezőnyében érdemdíjban részesült Szász Éva Sára, Szemányi Margit, Balló Ferenc, Stefanescuné Ugron Jozefina, Stanisel Stark Anna, Bíró Anna Ilona, az edzők sorában Barcany Pál, Paneth Farkas és Fűrész Géza. Érdemdíjas a Román Akadémia tagjává választott Lászlóffy Aladár és Jakó Zsigmond is. A Kolozsváron élő Szabó Gyula úgy tudja, a román írószövetség őt is javasolta érdemdíjra, de a jogosultságot elbíráló országos bizottságban Adrian Paunescu Hajdu Győzőt támogatta, így maradt ő ki a lajstromból. Hajdu Győző feltétlen kiszolgálója volt a bukott kommunista diktátornak, Nicolae Ceausescunak és rendszerének. Szabó Gyula szerint az ő mellőzése annak köszönhető, hogy Képek a kutyaszorítóból című, az utóbbi években megjelent négykötetes memoárjában sokak számára meglehetősen kényelmetlen tényeket tárt fel. Hajdu Győző úgy véli: megérdemelte az elismerést, mert az ő főszerkesztésében megjelenő Együtt-Impreuna magyar–román nyelvű kulturális lap „rendkívül fontos küldetést betöltve a magyar kultúrát népszerűsíti Bukarestben”. /Benkő Levente: Ellenvéleményeket szült az érdemdíj. = Krónika (Kolozsvár), máj. 13./

2004. augusztus 7.

Idén ünnepli 40 éves fennállását a Gyulai Várszínház. A nyaranta megrendezett Várjátékok állandó vendége a kolozsvári Magyar Opera, mely ez alkalommal a nyolcadik (egyben utolsó) Erkel-opera, a Dózsa György bemutatójával emelte az ünnepi hangulatot. 1991 óta majd minden nyári évadban, a Magyar Opera társulata a Gyulai Várszínházzal együttműködve sorozatban mutatta be Erkel operáit – a nyolc operából hatot. Az Erkel-művek mellett mindig színre vitt egy-egy operát, operettet vagy táncjátékot is. A bemutató közönsége lelkesen ünnepelte a kolozsvári társulat produkcióját. Magi István, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának művészeti főosztályvezetője dr. Hiller István miniszter nevében a nyolc Erkel-opera bemutatásáért díszoklevelet nyújtott át a társulatot képviselő Simon Gábor igazgatónak, mellyel a kolozsvári Magyar Opera társulatát miniszteri elismerésben részesíti a magyar zene, elsősorban Erkel Ferenc operáinak évről évre repertoáron tartó magas művészi fokon előadott sorozatáért. Ezen kívül dr. Hiller István miniszter Pro Cultura Hungarica kitüntetést adományozott Hary Béla karmesternek, a Magyar Opera örökös tagjának a hosszú évtizedeken átnyúló kimagasló művészi munkásságáért, a nyolc Erkel-opera színpadra állításáért és zenei vezetéséért. Dr. Perjési Klára polgármester díszoklevéllel jutalmazta Valkay Ferenc koreográfust, az Erkel-operák koreográfiájának megálmodóját. – A Gyulai Várszínház rendezésében tudományos ülés keretében emlékeztek meg Erkel Ferencről. /Laskay Adrienne: A kolozsvári Magyar Opera vendégjátéka Gyulán. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./

2006. december 7.

Temesváron december 7-én adják át a Pro Cultura Timisiensis-díjakat, amellyel a közművelődési élet jeles személyiségeinek munkásságát, életművét ismeri el a megyei tanács. A kitüntetettek között van a harmincéves pályafutását idén ünneplő Szász Enikő színművész, a Csiky Gergely Állami Magyar Színház igazgatója, Szakács Béla szobrászművész és Valkay Ferenc koreográfus. A pályakezdők vagy a pályán kevésbé feltűnt alkotók közül hetet jutalmaznak idén, köztük Tar Mónikát, a Csiky társulatának színművészét. /P. L. Zs.: Pro Cultura Timisiensis-díjak. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 7./

2007. június 26.

Karinthy Frigyes születésének 120. évfordulója előtt tisztelgett a Csiky Gergely Társulat idei tizedik bemutatójával, az Így írok én című kabaréműsorral. Karinthy paródiáiból, kabaré-jeleneteiből, humoreszkjeiből, költeményeiből Mátray László állított össze kabaréműsort, Valkay Ferenc koreográfiájával, Szász Enikő rendezésében. /Pataki Zoltán: Karinthy kabaréja. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./

2009. november 24.

A múlt héten Marosvásárhelyen tisztújító ülést tartott a Marosvásárhely–Kecskemét Baráti Társaság. Csegzi Sándor alpolgármester, a civil szervezet elnöke elmondta, a testvértelepülések közötti kapcsolatok közül ez a legaktívabb. Az elmúlt tíz évben több mint 200 rendezvényük volt. Ebben nagy szerepe volt néhai Balogh Csabának, aki Fodor Imre polgármestersége alatt volt a szervezet mozgatórugója, de ehhez hasonló érdemei vannak Nagy Lajosnak, Kovács Júliának, Náznán Olgának és még sokuknak. Leggyakoribbak a pedagógustalálkozók, az óvodák, iskolák közötti együttműködés. Drámapedagógiai tanfolyamokat szerveztek, közös szimfonikus hangversenyek voltak, több iskolai vetélkedő zajlik már évek óta. Képzőművészeti kiállítások voltak, operettestek. Hollanda Dénes, a Sapientia EMTE volt dékánja elmondta: a kecskeméti főiskola és a marosvásárhelyi egyetem közötti együttműködés nyomán lehetővé vált, hogy több éven keresztül a magyarországi gyárakban gyakorlatozzanak a diákok. Megválasztották az új vezetőséget: Csegzi Sándor elnök, Bordi Kinga ügyvezető alelnök, Valkay Ferenc gazdasági alelnök, Náznán Olga programvezető. /-vagy-: Ülésezett a Marosvásárhely – Kecskemét Baráti Társaság. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 24./


lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998