udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 314 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 301-314
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Varga Attila

1990. május 29.

A parlamentbe jutott RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad megye/, Szilágyi János /Beszterce-Naszód m./, Nagy Béla, dr. Csapó József, Szilágyi Zsolt /Bihar m./, Madaras Lázár /Brassó m./, Brendus Gyula /Fehér m./, Borbély Ernő, Csutak István, Incze Béla, Borsos Géza, Nagy Benedek /Hargita m./, Pillich László, Podharadszky László, Eckstein- Kovács Péter /Kolozs m./, Domokos Géza, Márton Árpád, Bajcsi Ákos /Kovászna m./, Zonda Attila /Máramaros m./, Borbély László, Frunda György, Kerekes Károly, Zsigmond László /Maros m./, András Imre, Pécsi Ferenc, Varga Attila /Szatmár m./, Vida Gyula /Szilágy m./, Bárányi Ferenc /Temes m./, RMDSZ-szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m., Demény Lajos /Bihar m./, Fazakas Miklós /Brassó m./, Hajdú Gábor, Verestóy Attila /Hargita m./, Szőcs Géza /Kolozs m./, Király Károly, Kozsokár Gábor /Kovászna m./, Csiha Tamás /Máramaros m./, Markó Béla /Maros m./, Szabó Károly /Szatmár m./, Tóth József /Szilágy m./. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

1990. június 10.

A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Varga Attila /sz. Szatmárnémeti, 1963. ápr. 21./ képviselő jogász, Szatmárnémetiben él. Ki kell állni az RMDSZ által meghirdetett elvek mellett. Alkotmányozó szakbizottságot kell létrehozni. A román alkotmányban ki kell mondani, hogy Románia többnemzetiségű állam. A kisebbségi helyzetet méltó módon rendezni kell. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./

1992. április 11.

Borbély Ernő RMDSZ parlamenti képviselő részt vett az Erdélyi Világszövetség Magyarországi Szervezete Budakeszin tartott közgyűlésén. Borbély Ernő a vele készült interjúban elismerte, hogy az RMDSZ-t belső feszültségek, harcok uralják. Helyesli a platformok alakulását. Eddig két platform alakult, a kereszténydemokrata nemzeti beállítottságú Erdélyi Magyar Kezdeményezés, tagjai között van például Király Károly, Katona Ádám és Borsos Géza. A másik a márc. 21-én megalakult Szabadelvű Kör, tagjai között van Egyed Péter egyetemi tanár, Kolumbán Gábor, az RMDSZ alelnöke, Szilágyi Zsolt, Varga Attila és ő maga is, aki a kör szóvivője. Az RMDSZ keretén belül zászlót bontottak a 25-ök, akik ellene vannak a platformoknak. Ők az RMDSZ vezetésében nagy súllyal rendelkeznek, és "ezután is szeretnének pozícióba maradni." Ugyanakkor az ő politikájuk miatt kapja a legtöbb bírálatot az RMDSZ. Közös felhívásuk alaposabb elolvasása után dr. Demény Lajos és Podránszky László szenátorok máris tiltakozni kezdtek. /Vicsotka Mihály: Interjú Borbély Ernővel. = Pesti Hírlap, ápr. 11./

1992. október 6.

Okt. 6-án közzétették a parlamenti választások végeredményét, okt. 9-én pedig a parlamenti mandátumok elosztását : a képviselőházban a Nemzeti Megmentés Demokrata Frontja kapta a szavazatok 27,72 %-át /117 mandátum/, a Demokratikus Konvenció 20,01 %-ot /82 mandátum/, a Nemzeti Megmentési Front 10,18 %-ot /43 hely/, a Román Nemzeti Egységpárt 7,72 %-ot /30 hely/, az RMDSZ 7,46 %-ot /811 290 szavazattal/ /27 hely/, a Romania Mare Párt 3,90 %-ot /16 hely/ és a Szocialista Munkapárt 3,04 %-ot /12 hely/ nyert el. A szenátusban a Nemzeti Megmentés Demokrata Frontja 28,29 %-ot kapott /49 szenátor/, a Demokratikus Konvenció 20,16 %-ot /34 szenátor/, a Nemzeti Megmentési Front 10,39 %-ot /18 szenátor/, a Román Nemzeti Egységpárt 8,12 %-ot /14 szenátor/, az RMDSZ 7,58 %-ot /831 469 fő/ /12 szenátor/, a Romania Mare Párt 3,85 %-ot /5 szenátor/, a Román Demokrata Agrárpárt 3,31 %-ot /5 szenátor/, a Szocialista Munkapárt pedig a szavazatok 3,19 %-át szerezte meg /5 szenátor/. Az RMDSZ képviselőjelöltjeire 1990. májusában 983 890-en szavaztak, most 172 600-zal kevesebben, az RMDSZ szenátorjelöltjeire pedig 1990-ben 1 094 353-an adták voksukat, most viszont 262 884-gyel kevesebben. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./ Az 1992. szept. 27-én megválasztott RMDSZ szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m./, Csapó József /Bihar/, Incze Tibor /Fehér/, Verestóy Attila, Hajdú Gábor /Hargita/, Buchwald Péter /Kolozs/, Kozsokár Gábor, Magyar Lajos /Kovászna/, Markó Béka, Frunda György /Maros/, Szabó Károly /Szatmár/, Béres Dénes /Szilágy/, RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad/, Rákóczi Lajos, Szilágyi Zsolt, Székely Ervin /Bihar/, Szilágyi Zoltán /Beszterce/, Madaras Lázár /Brassó/, Borbély Imre, Nagy Benedek, András Imre, Asztalos Ferenc, Antal István /Hargita/, Takács Csaba /Hunyad/, Sinkó István, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő /Kolozs/, Márton Árpád, Zsigmond László, Birtalan Ákos /Kovászna/, Borbély László, Kerekes Károly, Elek Mátyás, Németh János /Maros/, Mazalik József /Máramaros/, Varga Attila, Pécsi Ferenc /Szatmár/, Vida Gyula /Szilágy/, Bárányi Ferenc /Temes/. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./

1993. február 24.

Iliescu elnök sorra fogadta a parlamenti pártokat, ennek keretében febr. 24-én az RMDSZ küldöttségét, amelyet Markó Béla elnök vezetett, tagjai: Verestóy Attila, Tokay György, az RMDSZ szenátusi, illetve képviselőházi csoportjának vezetője, valamint Borbély László és Varga Attila képviselők. Az RMDSZ küldöttei beszámoltak a romániai magyarság égető gondjairól, a kisebbség státusát meghatározó törvény hiányáról, az 1990. márciusában Marosvásárhelyen történtekért elítélt magyarok és cigányok, valamint a forradalom hevében elkövetett tettekért elítélt magyarok ügyéről, az autonómia ügyéről és az anyanyelvhasználatról. Az RMDSZ és az államfő közötti tárgyalások célja eszmecsere és figyelemfelhívás volt, nem valamiféle megegyezés keresése. /Éltes Enikő: A Cotroceni-ben járt az RMDSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./ Sajátos nemzeti problémáikat sorolták fel, tájékoztatott a megbeszélésről Markó Béla, a közoktatásban, a tanügyben a nyelvhasználatban, az igazságszolgáltatásban tapasztalható diszkriminatív intézkedésekről volt szó, továbbá az autonómia igényéről. /Botos László: Ion Iliescu fogadta az RMDSZ küldöttségét. Új Magyarország, febr. 25./

1993. június 3.

Az RMDSZ jún. 3-i sajtóértekezletén bejelentette, hogy kijelölte képviselőit a Nemzeti Kisebbségi Tanácsba: Borbély László, Varga Attila képviselők és Bakk Miklós /Temesvár/. /Új Magyarország, jún. 4./

1993. szeptember 9.

Szept. 9-én a képviselőházban megvitatták az RMDSZ ET-nek küldött memorandumát. Először Takács Csaba ügyvezető elnök ismertette a szövetség álláspontját, majd Varga Attila frakcióalelnök vázolta a magyar kisebbség hátrányos helyzetét. Ezután sorra felszólaltak a román pártok képviselői, egyöntetűen elutasítva a memorandumot. Gabriel Tepelea a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt álláspontját ismertette: a memorandumot a Demokratikus Konvenció tudta nélkül juttatta el az RMDSZ az ET-hez. Adrian Severin szerint a memorandumot az RMDSZ szélsőséges szárnya készítette. A képviselő elutasította az autonómia gondolatát. A Román Nemzeti Egységpárt szerint a memorandum a Budapestről távirányított irredenta és revizionista politika része. Adrian Nastase házelnök bejelentette, hogy a mostani parlamenti ülés jegyzőkönyvét elküldik az ET-nek. /Ízekre szedett memorandum. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10, Memorandum-per a parlamentben. = 11./ "Nem az RMDSZ hivatott eldönteni, hogy Románia mennyire érett a teljes jogú tagságra"- jelentette ki Horia Rusu liberális képviselő, az ő megállapítása az is, hogy a romániai magyarság anyaországa Románia. A szociáldemokrata Sergiu Cunescu a memorandum visszavonását javasolta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11-12./ A felszólaló képviselők a memorandumot túlzottnak, szélsőségesnek, anakronisztikusnak minősítették. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint nem volt még példa arra, hogy egy párt politikai dokumentumát más pártok törvényhozási vita tárgyává tegyék. /B. T.: Bukarest: Az RMDSZ a vádlottak padján. = Magyar Hírlap, szept. 10./

1993. szeptember 29.

Szept. 29-én frakcióvezető választást tartott az RMDSZ képviselőházi csoportja, Tokay György lett az elnök, Bárányi Ferenc és Borbély László az alelnökök. A frakció kilenc tagja /András Imre, Birtalan Ákos, Borbély Imre, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő, Sinkó István, Szilágyi Zsolt, Varga Attila és Zsigmond László/ kivonult az ülésről és nyilatkozatban tiltakozott a döntés ellen, hozzátéve, hogy tudomásul veszik a többség akaratát, de emlékeztettek az SZKT szeptemberi állásfoglalására: a Neptun-üggyel kapcsolatban Tokay György és Borbély László képviselők politikai hibát követtek el. A szenátusi RMDSZ-csoportban korábban volt már választás, melynek eredményeként Verestóy Attila lett az elnök és Kozsokár Gábor az alelnök. /Mózes Edith: Kivonulás a frakcióvezető-választásról. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 1./

1993. október 13.

Varga Attila RMDSZ-képviselő megindokolta, miért írták alá kilencen a nyilatkozatot, hogy nem értenek egyet Tokay György frakcióvezetővé választásával: az SZKT állásfoglalásában politikai hibának mondta a Neptunon történt tárgyalásokat. A frakció döntése az újraválasztásról a magyar közvélemény arculcsapása. Ennek ellenére kifelé elismerik frakcióelnöknek Tokay Györgyöt és alelnöknek Borbély Lászlót. /Budaházi Emese: "Az igazság a mi oldalunkon van?" Interjú Varga Attila Szatmár megyei parlamenti képviselővel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./

1993. november 2.

Okt. 29-31-e között tartották meg Szatmárnémetiben és Lugoson a Jakabffy Elemér /1881-1963/ emléknapokat, amelyen a helyi egyházak, politikai szervezetek, nemzetiségi küldöttek, az RMDSZ parlamenti képviselői és szenátorai és vezetői vettek részt. Jakabffy Elemér 1922-től 1942-ig adta ki Lugoson a Magyar Kisebbség című folyóiratát. Balázs Sándor, Bárdi Nándor, Szekernyés János, Kreczinger István, Székelyhídi Ágoston /Debrecen/, Varga Attila, Bodó Barna tartott előadást. Megjelent és felszólalt Budapestről Katona Tamás miniszterelnöki államtitkár és Tabajdi Csaba képviselő is. /(Kisgyörgy Réka): Kisebbségpolitikai fórum Szatmárnémetiben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./ Balázs Sándor beszéde /Jakabffy Elemér, a kisebbségpolitikus: Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10. folyt.: nov. 11., Katona Tamás beszéde: Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./

1993. november 24.

Az RMDSZ által készített Memorandum tárgyaláskor, szept. 9-én a román parlamentben magasra csaptak a magyarellenes indulatok. Varga Attila jogász-képviselő érvelt a Memorandum mellett, amely a nemzetközi egyezményeken, az ET 1201-es ajánlásán alapul. A nemzetállam fogalma anakronisztikus, egyetlen európai alkotmány sem tartalmazza. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 24./

1993. december 9.

Az RMDSZ bukaresti székházában együttes ülést tartott az RMDSZ szenátusi és képviselőházi csoportja. A kisebbségi törvénytervezet benyújtásáról tanácskoztak. Takács Csaba és Varga Attila képviselő részt vett a Kisebbségi Tanács megbeszélésein, a kisebbségi törvénytervezetről volt szó. /Fontos RMDSZ-megbeszélések. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./

1994. augusztus 8.

Aug. 8-án Budapestre érkezett az RMDSZ szakértői bizottsága, hogy megbeszéléseket folytasson a Határon Túli Magyarok Hivatalának munkatársaival az alapszerződéssel kapcsolatban. Az RMDSZ részéről Bakk Miklós, a politikai osztály referense, Varga Attila jogász, parlamenti képviselő, Béres András egyetemi tanár, marosvásárhelyi tanácsos. Markó Béla RMDSZ-elnök és Tabajdi Csaba államtitkár júl. 29-i budapesti tárgyalásán megállapodtak abban, hogy az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége négy munkacsoportot hoz létre a romániai magyarság és a magyarországi intézmények közötti kapcsolatok elemzésére /költségvetési támogatás, ösztöndíjrendszer, önkormányzati és gazdasági együttműködés/. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 9./

1994. szeptember 2.

Melescanu külügyminiszter szept. 2-án fogadta az RMDSZ vezetőit /Markó Béla elnököt, Tőkés László tiszteletbeli elnököt, Takács Csaba ügyvezető elnököt, Bodó Barna politikai alelnököt és Varga Attila képviselőt/ magyarországi látogatása előtt. Az RMDSZ-vezetők sajtóértekezleten beszámoltak arról, hogy baráti légkörben zajlott le a megbeszélés, egyben nyilvánosságra hozták az RMDSZ állásfoglalását az alapszerződéssel kapcsolatban. Markó Béla RMDSZ-elnök kifejtette, hogy Kovács László külügyminiszterrel történt megbeszélésük értelmében Magyarországon elfogadhatónak tartják a kisebbségvédelmi kiegészítő dokumentumot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./

1994. december 14.

Temesváron az 1989-es romániai forradalom emlékére rendezett konferencia második napján /dec. 14-én/ Borbély Imre előadásában Tőkés Lászlót mint politikai indikátort mutatta be. A következetesen morálisan politizáló Tőkés Lászlóról a sajtómanipuláció miatt fekete kép alakult ki a román társadalomban, ez a politikát megszabó érdekek eltorzulásának a jele. A Németországban élő ismert emberjogi harcos, Doru Brai elmondta, hogy többen azért nem jöttek el erre a konferenciára, mert megfélemlítették őket. Õ is kapott németországi lakásában fenyegető telefonhívást. - Bejelentették, hogy II. János Pál pápa is üdvözölte a konferenciát. Tabajdi Csaba államtitkár kifejtette, hogy a térség államainak összefogása szükséges az európai integrálódáshoz. Nicolae Corneanu ortodox érsek és Neumann Ernő főrabbi kiálltak a nemzetiségek közötti közeledés mellett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./ Bodó Barna, az RMDSZ politikai alelnöke kifejtette, hogy Romániában ma egyfajta tudatosan létrehozott politikai káosz van. /Magyar Nemzet, dec. 15./ Tőkés László püspök rámutatott arra, hogy öt évvel ezelőtt Temesvár egyértelműen rácáfolt a "magyar veszély" tézisére. /Új Magyarország, dec. 15./ A temesvári konferencián véleménykülönbséget okozott az a kérdés, hogy forradalomnak tekinthető mindaz, ami 1989-ben történt. A kisebbségi kérdésről is sok szó esett. Varga Attila RMDSZ-képviselő a romániai magyarság integrációs törekvéseiről beszélt. Doina Cornea kifejtette, hogy Romániában nem csupán nemzeti, de politikai kisebbségről is lehet beszélni és szükséges e két csoport összefogása. Többen kimentették magukat a meghívottak közül, többen el sem jöttek, a távol maradók nem kívántak Tőkés László meghívásának eleget tenni. /Magyar Nemzet, dec. 16./

1995. február 13.

Febr. 13-án a képviselőház elfogadta a Petre Turlea képviselő RMDSZ-ellenes indítványát is magában foglaló napirendet. Ennek alapján vitát kezdtek az RMDSZ-t elítélő szövegtervezetről. Nem fogadták el Dinu Patriciu liberális vezető indítványát, hogy a marosvásárhelyi események ötödik évfordulóját, márc. 20-át nyilvánítsák a tolerancia napjának és ezen a napon Marosvásárhelyen tartson kihelyezett ülést a parlament./Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./ Az RMDSZ-t elítélő bizalmatlansági indítvány képviselőházi vitájában Antal István RMDSZ-képviselő visszautasította azt a vádat, hogy az Orbán Balázs-szobor avatásakor románellenes megnyilatkozásokra került volna sor. Varga Attila RMDSZ-képviselő a szövetség autonómia-koncepciójáról szólva cáfolta, hogy az RMDSZ etnikai alapon akarja megvalósítani a regionális autonómiát. Nem lehet nemzetállamról szó egy olyan országban, amelyben 15 kisebbség él és a lakosság 10 %-át alkotják, hangsúlyozta Borbély László RMDSZ-képviselő. A hatalom nyílt vagy burkolt támogatásával példátlan magyarellenes kampány folyik. Jellemző, folytatta, hogy miközben Atlantában román-magyar dialógusra készülnek, itthon alaptalan vádakra épített bizalmatlansági indítványt vitatnak meg a parlamentben. Borbély László felhívást intézett az ország pártjaihoz a magyarság törekvéseinek előítéletektől mentes megközelítésére, az őszinte dialógusra. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 16., RMDSZ Tájékoztató, febr. 14., 471. sz./

1995. március 15.

Amennyiben valaki súlyos politikai hibát követ el, vállalnia kell a következményeket. - nyilatkozta Nagy Benedek ügyéről Varga Attila képviselő. Nem ért egyet azzal, hogy az SZKT döntésével megszűnt az RMDSZ egysége. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 15./

1995. március 24.

Varga Attila tanulmányában /A nemzeti kisebbségek kérdése a nemzetközi jogban és politikában/ visszatekint a háború utáni kezdetre: az ENSZ a Gazdasági és Szociális Tanács hatáskörébe utalta a kisebbségi kérdést. A Tanács 1946. jún. 21-i határozatában engedélyezte az Emberi Jogok Bizottságának, hogy albizottságot létesítsen a kisebbségvédelemmel kapcsolatos kérdések tanulmányozására, így jött létre a Diszkrimináció és Kisebbségvédelmi Albizottság, amely 1967-ben a nemzeti kisebbségek helyzetének felmérésével bízta meg Francesco Capotorti olasz jogi szakértőt. Legfontosabb forrásai a kormányok által készített jelentések voltak. Capotorti az alapfogalmak tisztázását is célul tűzte ki. Ugyanez az albizottság 1989-ben felkérte Abjörn Eide-t, hogy készítsen jelentést a kisebbségi kérdés békés és előremutató tapasztalatairól. - A nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos nemzetközi dokumentumok: EBEÉ koppenhágai dokumentuma /1990/, az ENSZ Közgyűlésének nyilatkozata /1992/, az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201-es ajánlása és az ET kisebbségi keretegyezménye /1995/. /A Hét (Bukarest), márc. 24./

1995. március 25.

Márc. 25-én tartotta éves közgyűlését a budapesti Magyar Műveltség Szolgálat /MMSZ/. Tatár József, az MMSZ vezetője elmondta, hogy az 1990-ben alakult szervezetüknek jelenleg 30 csoportja van. Néhány csoport tevékenysége, az elhangzott beszámoló alapján: - Bölön /Kozma Albert unitárius pap/ Bölön volt egykor a legnagyobb unitárius közösség. Nagyon nehéz a fiatalokat összehívni. Sokan elvándoroltak, tavaly tizenkét olyan temetést végzett, ahol a ház utolsó lakója halt meg, ennyi ház maradt üresen. Közben egyre többen vannak a románok, körükben nagy a gyermekáldás. A Vatra segítségével megvették a tsz felszerelését, istállóit, most majd a földek jönnek. Március 15- előtt helikopterek köröztek a vidéken, katonai teherautók robogtak át a falun, bejöttek hozzá is a rendőrök és a márc. 15-i rendezők névsorát kérték.- Brassó /Bódog Erzsébet, az Apáczai Csere János Egyesület elnöke/ Brassó kiesik az erdélyi vérkeringésből, eddig már nem jönnek el a magyarországiak. A városban 34 ezer magyar él, de szétszórtan, alig lehet magyar szót hallani Brassóban. Az Egyesület márciustól fénymásoltan sokszorosított Közlönyt ad ki. Egyre kevesebben jönnek közösségi munkára, ő egyszerre elnök, gépíró, beosztott, a könyvtár rendezője, stb. Felmérést készítettek a Duna Televízió nézettségéről. - Déva /Jánky László nyugdíjas gyógyszerész, az RMDSZ dévai elnöke/ Visszaállítják Dávid Ferenc összetört emléktábláját. A csernakeresztúri Hagyományőrző Egyesület megvásárolt és berendezett egy tájházat, összegyűjtve a bukovinai székelyek régi tárgyait. - Az audiovizuális kör iránt nagy az érdeklődés, a videotékának 80 kazettája van, hetente tartanak videovetítést. A Magyarok Nagyasszonya Kollégium /Déva/ 870 kötetet kapott az MMSZ-től. - Déván 6-7000 magyar él, Vajdahunyadon is ennyien lehetnek. - Déván márc. 15-én hősi emlékművet állítottak fel az 1848-as és a későbbiekben meghalt hősük tiszteletére. - Esztelneken /Varga Attila/ csak egy páran intézik az RMDSZ ügyeit. Színes tévét és parabola antennát kaptak az MMSZ-től.- Négyfalu küldötte, Hochbauer Gyula elmondta, hogy mintegy kétezer adatközlő segítségével állították össze a Magyar iskolák a Kárpát-kanyarban /Hétfalusi Művelődési Társaság, Sepsiszentgyörgy/ című könyvet, amelyik 1994-ben jelent meg. Az MMSZ számítógépet és könyveket juttatott nekik.- Marosvásárhely /Ötvös György/ Sok könyvet kaptak az MMSZ-től. Ábécés könyvekre és mesekönyvekre lenne szükség, hogy azokat az elrománosodó falvakban élő magyar családoknak elvihessék. - Resicabánya küldötte Makay Botond református lelkipásztor volt, aki a szórvány lapját, a Délvidéket szerkeszti. Ugyanaz a néhány ember található az RMDSZ, az EMKE és az MMSZ aktív tagjai között, állapította meg. Nemrég figyeltek fel arra, hogy Bogsánbányán a temetőben 1848-as emlékmű van, idén ott tartották a márc. 15-i megemlékezést. - Felsőbánya /Hitter Ferenc/ 16 ezer lakosából 5 ezren voltak magyarok, de a hatalmas arányú elvándorlás miatt jelenleg mintegy 4 ezer a magyarok lélekszáma. Ugyancsak Felsőbányáról Botor József elmondta, hogy 1994-ben megszűnt a magyar líceum, azóta ő magyar órákat tart a tanulóknak. Munkáját mindenképpen gátolták: először azt mondták, nincs üres terem, amikor intézkedett, akkor közölték, hogy nem fizetik óráit, de ő ingyen is vállalta. Ezután néhány szülőt megkörnyékeztek, hogy erre nincs szükség /ez az önkéntes behódolás, jegyezte meg/, így az 18 tanulóból 14 maradt. - Nagybányán is megszűnt a magyar líceumi oktatás, nagyon sok tanár áttelepült Magyarországra. - Lupény /Farkas Éva/ Színjátszó csoportot alakítottak. Mindössze 10-11 nyolcadikos tanulója van a magyar tagozatnak, 1982-ben még párhuzamos magyar osztályok is voltak. A magyar tagozatot a város szélére tették, sok szülő nem viszi oda naponta gyermekét, inkább a közeli román iskolába adja. - Szőkefalva /Szász János/ Dicsőszentmártonhoz közeli, 400 házas falu, lakóinak 71 százaléka magyar. Emlékmű felállítását tervezik, ahol az 1848-as, az első és a második világháború halottaira emlékeznének. - Temesvár /Tácsi Erika tanár / Óriási mértékű az elvándorlás, kevés a gyermek. Az idei évtől a Temesvári Új Szó napilap hetilap lett Heti Új Szó néven. A megyében csak három községben folyik magyar nyelvű oktatás és az egyetlen magyar középiskola a temesvári Bartók Béla Líceum. Az iskolát a volt diákok adományai segítik. A kapcsolattartás lelkileg erősít, két esztendeje megrendezik a nemzedékek találkozóját, amikor a régen ebbe az iskolába járt diákok messze földről is eljönnek. - Aktív az Ormós Zsigmond Társaság, dr. Matekovits György vezetésével. Ismert a Bartók kórus, a diákkórus.

1995. május 6.

Idén másodszor rendezi Szatmárnémetiben a Kölcsey Kör a Jakabffy Napokat máj 12-13-án, Jakabffy Elemér szellemi hagyatékának idézéseként kárpát-medencei tudományos tanácskozást. Idén "Közösségi érdekvédelem és önkormányzat" lesz a tanácskozás címe. Az előadók között lesz Balázs Sándor /Kolozsvár/, Bárdi Nándor /Szeged/, Szekernyés János /Temesvár/, Markó Béla, Tabajdi Csaba államtitkár, Jeszenszky Géza, Pozsgay Imre, Varga Attila RMDSZ-képviselő, Törzsök Erika, a HTMH elnökhelyettese, Bodó Barna, a Kisebbségi Szórványkutató Központ /Temesvár/ vezetője, Csubela Ferenc, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Fodó Sándor, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke és Székelyhídi Ágoston történész /Debrecen/. A tanácskozás vezetői Kötő József, Törzsök Erika és Pozsgay Imre, egymást váltva. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6-7./

1996. február 8.

Az RMDSZ ügyvezető elnöksége febr. 7-én elemezte Adrian Nastase képviselőházi elnök nyilatkozatát, aki feltételeket szabott az RMDSZ-nek a kormányzati munkába való bevonására: ez RMDSZ ismerje el az alkotmányt, mondjon le az autonómiaterveiről, és változtasson "természetellenesen szoros" magyarországi kapcsolatain. Az Új Magyarország munkatársa, Udvardy Zoltán kérdezte erről Takács Csabát, az RMDSZ ügyvezető alelnökét és Varga Attila képviselőt. Megdöbbentő állításokat tartalmaz Nastase nyilatkozata, állapította meg Takács Csaba. Az RMDSZ egyetlen országgal sem tart fenn "természetellenes" kapcsolatot, emellett az RMDSZ tiszteletben tartja az alkotmányt. Varga Attila elmondta, hogy Nastasének a koalíciós együttműködésre vonatkozó kijelentése kampányszerű megnyilatkozásai közé tartozik. Előtte semmilyen megbeszélés nem volt erről. /Új Magyarország, febr. 8./

1996. február 19.

Febr. 18-án dr. Franz Pahlnak, a Dél-Tirol Autonóm Régió alelnökének meghívására nyolctagú RMDSZ-küldöttség utazik Dél-Tirolba. A Bolzanóba és Trentóba látogató delegációban részt vesznek Kötő József, az RMDSZ ügyvezető alelnöke (a küldöttség vezetője), Seres Dénes szenátor, Tokay György és Varga Attila képviselők, Csiha Tamás, a nagybányai szervezet elnöke, Puskás Bálint, a háromszéki szervezet elnöke, Székely István, az Ügyvezető Elnökség referense és Vajda László, a szövetségi elnök politikai tanácsosa. Az ötnapos tanulmányút során az RMDSZ tisztségviselőinek alkalma nyílik közvetlenül tanulmányozni az autonóm intézmények működését, a működést szabályozó jogi normákat, valamint az autonóm intézmények és állami szervek közötti kapcsolatot, jogharmonizációt. A program szerint az RMDSZ küldöttsége találkozik a Dél-Tirol Autonóm Régió Tanácsának és Végrehajtó Bizottságának tisztségviselőivel, a bolzanói bíróság elnökével, az olasz kormány megbízottjával, a helyi önkormányzat és a helyi sajtó képviselőivel. /RMDSZ-küldöttség Dél-Tirolban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./

1996. március 15.

Az RMDSZ az európai fórumokhoz fordul azt követően, hogy a helyhatósági törvény vitájában elvetették módosító javaslatait, amelyeket a Románia által is aláírt Európa Tanács-i okmány, a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája alapján fogalmazott meg. A képviselőház az RMDSZ egyetlen módosító indítványát sem fogadta el, azt sem, amely lehetővé tette volna a helyileg többségben lévő kisebbség anyanyelvének használatát a tanácsülésen akkor, ha minden tanácsos és választott tisztségviselő tudja a nyelvet és használatával mindenki egyetért. A képviselőház többségének elutasító állásfoglalása súlyos kétségeket támaszt a kormány és a parlament európai integrációs szándékainak őszinteségét illetően ? mutatott rá Vida Gyula és Varga Attila RMDSZ-képviselő. /Európai fórumokhoz fordul az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

1996. április 5.

Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének ápr. 3-i ülésén Markó Béla és Takács Csaba beszámolt a Magyar Szocialista Párt március végén tartott V. kongresszusáról, amelyen meghívottként vettek részt. - Béres András alelnök, az Oktatási Főosztály új vezetője bemutatta cselekvési programját. - Az ÜE szakértőket kér fel az új párttörvény elemzésére és az ebből az RMDSZ-re vonatkozó tennivalók javaslatok formájában történő megfogalmazására. A szakértői csoport személyi összetétele: Birtalan József közgazdász, Csiha Tamás jogász, Czédly József közgazdász, Eckstein-Kovács Péter jogász, Hajdú Gábor jogász, Székely István politológus, Varga Attila jogász és Vida Gyula közgazdász. - Az ÜE felkéri a területi szervezeteket, hogy a következő kéthetes időszakban jelöljenek ki egy napot, amelyen elültetnek 11 fát, megemlékezésként a honfoglalás 1100. évfordulójára. /Jön a millecentenáriumi faültetés. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./

1996. július 4.

Júl. 2-án és 3-án Kolozsváron Az önkormányzatok kérdése országos, megyei és települési szinten címen rendezett konferenciát az RMDSZ, az Erdélyi Református Egyházkerület és a hollandiai Államismereti Református Párt /SGP/, számos tanácsos és polgármester részvételével. Az SGP ötödször vett részt erdélyi konferencián, most is több előadót küldött. A hazai előadók között volt Varga Attila képviselő, Bakk Miklós tanácsos /Lugos/, Demeter János, az RMDSZ önkormányzatokért felelős alelnöke, Kolumbán Gábor, Hargita megye tanácselnöke és Gál Mária. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 4., 816. sz./

1996. július 10.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület 75. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségsorozat keretében tudományos szimpóziumot tartottak Nagyváradon Egyháztörténet és jogtörténet. Az egyház jogi helyzetének alakulása 1918-tól címmel. Tavaszi Hajnal egyházkerületi főlevéltáros megnyitója után dr. Rencsik István jogtudós nagyváradi katolikus püspökség részéről tartott előadást A történelmi helyzet kihívása - egyház és állam viszonya a mai társadalomban címmel. Dr. Schanda Balázs, a magyar alkotmányíróság munkatársa, az ELTE adjunktusa, majd Varga Attila, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület jogtanácsosa, parlamenti képviselő az 1918 óta elfogadott öt román alkotmány nyújtotta garanciákról értekezett. /Halmos Miklós: Egyháztörténet és jogtörténet. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 10./

1996. szeptember 24.

Szept. 24-én Varga Attila képviselő a napirend előtti felszólalások során politikai nyilatkozatban reagált a Vallásügyi Államtitkárság aug. 26-i közleményére, amely meghamisítja a valóságot, elkendőzi a kormán diszkrimináló magatartását a magyar történelmi egyházakkal szemben. Az RMDSZ-képviselő emlékeztetett arra, hogy Ilie Fonta vallásügyi államtitkár megpróbálta megakadályozni a Magyar Reformátusok III. Világtalálkozójának megtartását, mostani közleményében pedig azt állította, hogy "minden feltételt biztosítottak a világtalálkozó megszervezéséhez". A közlemény megtévesztő adatokkal félrevezeti a közvéleményt, amikor az állami támogatásról beszél. A Vallásügyi Államtitkárság vitatja a magyar egyházak jogát a kommunista rendszerben elkobzott javainak visszaszerzésére, közleménye szerint az egykor birtokukban levő épületek visszaadása megzavarná a közélet működését, továbbá az állam által az egyházi fizetésekhez és az egyházi épületek restaurálásához való hozzájárulása is egyfajta kártérítésnek tekinthető. Varga Attila képviselő cinizmusnak nevezte ezt az érvelést. 1996-ban a támogatásban részesült 119 egyházi épület közül 112 az ortodox egyházé, a diszkrimináció tehát nyilvánvaló. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 25., 26./

1996. november 8.

A nov. 3-i választásokon az RMDSZ a következő eredményeket érte el: RMDSZ államelnök-jelöltjére leadott szavazatok száma: 761 007, az összes szavazat 6,02 %-a, ezzel Frunda a negyedik lett a jelöltek közül. Az RMDSZ szenátorjelöltjeire leadott szavazatok száma: 836.705 /6,81 %/, a képviselőjelöltjeire leadott szavazatok száma: 812.206 /6,64 %/. Az RMDSZ a szenátusban 11, a képviselőházban 25 mandátumot szerzett. Az RMDSZ szenátorai: Csapó József, Eckstein Kovács Péter, Frunda György, Hajdú Menyhért Gábor, Kozsokár Gábor, Lőrincz Gyula, Markó Béla, Puskás Bálint Zoltán, Seres Dénes, Szabó Károly, Verestóy Attila, képviselői: Antal István, Asztalos Ferenc, Bárányi Ferenc, Becsek-Garda Dezső, Birtalan Ákos, Böndi Gyöngyike, Elek Barna, Kakassy Sándor, Kelemen Attila, Kerekes Károly, Kónya Hamar Sándor, Kovács Csaba Tibor, Márton Árpád Ferenc, Mátis Jenő, Nagy István, Pécsi Ferenc, Ráduly Róbert, Rákóczi Lajos, Székely Ervin, Szilágyi Zsolt, Tamás Sándor, Tokay György, Vajda Ferenc, Varga Attila, Vida Gyula. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 8., 905. sz./ Az 1990-es választás eredménye: A képviselőházban RMDSZ 991 601 szavazat /7,23 %/, a szenátusban: RMDSZ 1 004 353 szavazat, /7,20 %/, A parlamenti helyek megoszlása: Nemzeti Megmentési Front 355 mandátum, RMDSZ 41 mandátum. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1990. máj. 27./ A parlamentbe jutott RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad megye/, Szilágyi János /Beszterce-Naszód m./, Nagy Béla, dr. Csapó József, Szilágyi Zsolt /Bihar m./, Madaras Lázár /Brassó m./, Brendus Gyula /Fehér m./, Borbély Ernő, Csutak István, Incze Béla, Borsos Géza, Nagy Benedek /Hargita m./, Pillich László, Podharadszky László, Eckstein Kovács Péter /Kolozs m./, Domokos Géza, Márton Árpád, Bajcsi Ákos /Kovászna m./, Zonda Attila /Máramaros m./, Borbély László, Frunda György, Kerekes Károly, Zsigmond László /Maros m./, András Imre, Pécsi Ferenc, Varga Attila /Szatmár m./, Vida Gyula /Szilágy m./, Bárányi Ferenc /Temes m./, RMDSZ-szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m., Demény Lajos /Bihar m./, Fazakas Miklós /Brassó m./, Hajdú Gábor, Verestóy Attila /Hargita m./, Szőcs Géza /Kolozs m./, Király Károly, Kozsokár Gábor /Kovászna m./, Csiha Tamás /Máramaros m./, Markó Béla /Maros m./, Szabó Károly /Szatmár m./, Tóth József /Szilágy m./. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1990. máj. 29./ 1992. szept. 27-i választás: A képviselőházban: RMDSZ 7,46 % /811 290 szavazat/ - 27 képviselői hely. A szenátusban az RMDSZ 7,58 % /831 469 szavazat/ - 12 szenátor. Az RMDSZ képviselőjelöltjeire 1990. májusában 983 890-en szavaztak, most 172 600-zal kevesebben, az RMDSZ szenátorjelöltjeire pedig 1990-ben 1 094 353-an adták voksukat, most viszont 262 884-gyel kevesebben. /Szabadság (Kolozsvár), 1992. okt. 9., Dimineata (Bukarest), 1992. okt. 11./ Az 1992. szept. 27-én megválasztott RMDSZ szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m./, Csapó József /Bihar/, Incze Tibor /Fehér/, Verestóy Attila, Hajdú Gábor /Hargita/, Buchwald Péter /Kolozs/, Kozsokár Gábor, Magyari Lajos /Kovászna/, Markó Béla, Frunda György /Maros/, Szabó Károly /Szatmár/, Seres Dénes /Szilágy/, RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad/, Rákóczi Lajos, Szilágyi Zsolt, Székely Ervin /Bihar/, Szilágyi Zoltán /Beszterce/, Madaras Lázár /Brassó/, Borbély Imre, Nagy Benedek, András Imre, Asztalos Ferenc, Antal István /Hargita/, Takács Csaba /Hunyad/, Sinkó István, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő /Kolozs/, Márton Árpád, Zsigmond László, Birtalan Ákos /Kovászna/, Borbély László, Kerekes Károly, Elek Barna, Németh János /Maros/, Mazalik József /Máramaros/, Varga Attila, Pécsi Ferenc /Szatmár/, Vida Gyula /Szilágy/, Bárányi Ferenc /Temes/. /Szabadság (Kolozsvár), 1992. okt. 9./

1996. november 26.

Nov. 26-án ülésezett az RMDSZ képviselőházi frakciója és megválasztotta vezetőségét: Vida Gyula elnök, Pécsi Ferenc és Varga Attila alelnökök, titkár: Ráduly Róbert. A frakció Kónya Hamar Sándort jelölte a képviselőházi állandó büró titkári tisztségébe. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./

1997. január 30.

Febr. 1-jén tisztújító küldöttgyűlést tartott az RMDSZ Maros megyei szervezete. A küldöttközgyűlésen részt vett Markó Béla Maros megyei szenátor, az RMDSZ szövetségi elnöke. Az ülésen élénk vita zajlott az RMDSZ Maros megyei vezetésének munkájáról, majd a küldöttgyűlés többségi szavazattal újraválasztotta a megyei RMDSZ elnökévé Zonda Attilát. Ugyancsak febr. 1-jén tisztújító küldöttközgyűlést tartott az RMDSZ Szatmár megyei szervezete is. A tanácskozáson az RMDSZ országos vezetősége képviseletében jelen volt Takács Csaba ügyvezető elnök. A közgyűlés Varga Attila képviselőt választotta a Szatmár megyei RMDSZ új elnökévé. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), feb. 3., 958. sz./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 301-314




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998