udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Varga Csaba

1995. március 10.

Veress Csaba /32 éves/ jan. 24-én barátaival Csíkszeredában egy bárban italozott. Három ismeretlen asztalukhoz lépett és igazoltatták az asztalnál elaludt Ahalani Adriant, majd megverték a férfit. Varga Csaba kérte az ismeretleneket, hagyják abba a verést. Erre őt is ütlegelni kezdték, majd mindkettőjüket bevitték a rendőrségre, ahol három rendőr fél óráig verte őket, végül 70, illetve 130 ezer lejre megbüntették őket. A törvényszéki orvos látleletet vett fel. Veress Csaba feljelentést tett. A rendőrségen rá akarták venni, hogy írja alá az általuk szerkesztett nyilatkozatot, de ő ezt megtagadta. /Verekedős rendőrök. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 10./

2005. december 20.

December 19-én lemondott, illetve felfüggesztette betöltött tisztségét a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) több magyar oktatója, mivel nem alakulhatott meg a magyar nyelvű informatika tanszék – tájékoztatott Kovács Lehel informatika szakos oktató. Kása Zoltán, a BBTE matematika és informatika karának magyar tagozatvezetője lemondott dékán-helyettesi, illetve az egyetem szenátusában és kari tanácsában betöltött tisztségéről. Emellett a Matematika és Informatika Kar tanácsában helyet foglaló többi nyolc oktató felfüggesztette magát ebből a tisztségből, mindaddig, amíg az egyetem szenátusa nem vitatja meg a magyar nyelvű informatika tanszék létrehozásának kérdését. A magyar nyelvű tanszék létrehozását Kása Zoltán az ősszel kérte a matematika kar tanácsától. A testület legutóbb december 13-án tárgyalta meg a kérdést, a döntést viszont jövő év májusára halasztotta. Kása szerint azonban a halasztás egyenértékű a leszavazással, mert a román többségű kari tanács tagjai többször is kifejtették, hogy nem értenek egyet a kezdeményezéssel. A többi nyolc oktató azért nem mondott le kari tanácsi tisztségéből, és határozott a felfüggesztés mellett, hogy ne választhassanak helyettük más tagokat. Az egyetem vezetősége leszögezte: a felsőoktatásban a szakmai és pénzügyi megfontolásokat nem lehet más természetű érvekkel helyettesíteni. A magyar oktatók közleményben leszögezték: a magyar tanszék létrehozásának megtagadásával és a döntéshozatalban való mellőzöttségükkel alapvető kisebbségi jogaikat sértik. Úgy vélik, hogy a magyar tagozat nem működőképes, az önálló struktúrák létrehozására vonatkozó kezdeményezéseket pedig a többség megakadályozza. Kovács Lehel szerint az informatika tanszék azért szükséges, hogy a magyar oktatást hatékonyabban koordinálhassák. A magyar karok létrehozását a BBTE-n tanító magyar oktatók többségének támogató aláírása alapján december elején kérte három professzor a szenátustól. /Borbély Tamás: Lemondott tisztségeiről Kása Zoltán. Nyolcan felfüggesztették kari tanácsi tagságukat. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./ Kása szerint „a magyar tagozat vezetői minden alkalmat megragadnak, hogy nyilvánosan megbélyegezzék azokat, akik más véleményen vannak, és nem veszik észre, hogy a jelenlegi kaotikus helyzetet éppen az okozta, hogy véleményükkel, elképzeléseikkel szembehelyezkedtek mind a magyar tanárok többségének, mind az RMDSZ politikusainak a véleményével”. A nyolc oktató /aki felfüggeszti tevékenységét a kari tanácsban/: Szenkovits Ferenc adjunktus, Kassai Gábor professzor, Kovács Lehel adjunktus, Ionescu Klára adjunktus, Oláh Gáll Róbert adjunktus, Sóos Anna docens, Varga Csaba professzor és Bege Antal docens. A nyolc tag mindaddig nem vesz részt a kari tanács ülésein, míg a szenátus újra nem tárgyalja a kérdést. Salat Levente, a BBTE rektor-helyettese elmondta, novemberben több kollégájával együtt látogatást tett a Matematika és Informatika Karon. „Már akkor láttuk, hogy nagyon rossz a hangulat. Nem tudtuk eldönteni, ezt a hangulatot belülről gerjesztik-e vagy objektív, külső tényezők okozzák” – fejtette ki. „Kása Zoltán pedig úgy terjesztette elő a magyar informatika tanszék kérdését, hogy előtte nem konzultált senkivel az egyetem vezetőségéből, akkor, amikor biztos lehetett benne, hogy visszautasítják” – mondta Salat Levente. Kötő József oktatásügyi államtitkár szerint jogos a Matematika és Informatika Kar magyar oktatóinak kérése. /Káosz a Babes-Bolyai Egyetemen: lemondott tisztségeiről Kása Zoltán. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./ A lemondott oktatók működésképtelennek tartják a kar magyar oktatási vonalát, mivel az önálló magyar nyelvű struktúrák létrehozására irányuló törekvéseket a kari tanács román többsége újra meg újra meggátolja. Kása Zoltán lemondására az egyetem sajtóirodája közleményében úgy reagált: a BBTE tiszteletben tartja alkalmazottai akaratát. „A BBTE mindenképpen megőrzi és továbbfejleszti multikulturális jellegét” – áll a közleményben. Salat Levente rektor-helyettes szerint Kása Zoltán nem alaptalanul hivatkozik, az elmúlt évek tapasztalatai alapján, a halogatási taktika kockázataira. Salat Levente úgy véli, Kása Zoltán újabb lépése szervesen illeszkedik abba a stratégiába, amellyel annak próbálja elejét venni, hogy a jelenlegi tagozatvezetés több eredményt mutasson föl a BBTE magyar tagozata helyzetének javítása terén. Salat Levente szerint Kása Zoltán lépésével azoknak az állásait erősítette, akik semmilyen további engedményre nem hajlandóak a magyar tagozat helyzetének javítása terén. /Lázár Lehel, Rostás Szabolcs: Lemondáshullám a BBTE-n. Alapvető kisebbségi jogát érzi megsértve a kolozsvári egyetem kilenc magyar oktatója. = Krónika (Kolozsvár), dec. 20./

2006. augusztus 24.

Jó ezeréves múltunkról szólt a felvidéki költő dala Varga Csaba gitárművész előadásában Déván, a zárdatemplomban. A történelmi múltat ezúttal a barokk zene és tánc, a népdal és irodalmunk nagyjainak írásaival keltették életre a Szent Ferenc Alapítvány diákjai, munkatársai. Mozgalmas előadás idézte fel népünk 1100 éves Kárpát-medencei történelmét, a honfoglalást, a nemzeti ébredést, a szabadságharcot és Trianont. Karinthy Frigyes kevésbé ismert szavai hangzottak el: „Valamikor hallani fogsz majd az életnek egy fájdalmas csodájáról – arról, hogy akinek levágták a kezét és a lábát, sokáig érzi sajogni az ujjakat, amik nincsenek. Ha ezt hallod majd: Kolozsvár, és ezt: Erdély, és ezt: Kárpátok – meg fogod tudni, mire gondoltam.” A nyelv, a hit, a közös kultúra mindenféle határ ellenére összeköt bennünket felvidéki, erdélyi, kárpátaljai, vajdasági, anyaországi magyarokat és erős, életképes nemzedék nő fel újra – erről szól a Szent Ferenc Alapítvány és számos nagyszerű egyházi és civilkezdeményezés Hunyad megyében, Erdélyben és az egész Kárpát-medencében. Ehhez az építőmunkához kérték Isten áldását a dévai zárdaudvaron. /Gáspár-Barra Réka: Ezerszáz éve ide köt a szó. A Szent Ferenc Alapítvány diákjai barokk tánccal, népdallal idézték a múltat. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 24./

2008. augusztus 6.

„Régi adósságot törleszt az alapításának 70. évfordulójához érkező Magyarok Világszövetsége, amikor a fordulat jegyében ülésező Magyarok VII. Világkongresszusa alkalmára kiadja az Amerikai Egyesült Államokban élő dr. Balogh Sándor professzor angol nyelven írott könyvét, amelynek címe: Autonómia és az új világrend. A VII. Világkongresszus keretében zajló nemzetstratégiai konferencia – Államiság nélküli nemzetek és népek az Európai Unióban – megfelelő alkalom a magyar nyelvű kiadás útra bocsátásához. ” Ezekkel a gondolatokkal nyitotta meg Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke az augusztus 4-én tartott sajtótájékoztatót, amelyen három, az MVSZ támogatásával-segítségével napvilágot látott könyvet mutattak be. Csémy Tamás közgazdász, szakíró, Rudolf Kucera: Közép-Európa története egy cseh politológus szemével című könyv magyar nyelvű kiadásának szerkesztője elmesélte, hogy Erdélyi Géza felvidéki református püspök hívta fel a figyelmét e könyvre. Kucera véleménye szerint Közép-Európa tragédiájának okozói a nemzetállamok: nem lett volna szabad felszámolni az Osztrák Magyar Monarchiát. Magyarországnak inkább a nemzetiségekkel kellett volna megegyeznie. A szerkesztő szerint rokonszenvesek Kucera magyarokra vonatkozó megállapításai. Megdöbbentő viszont, hogy a szerző úgy látja: Magyarországtól azért kellett elcsatolni a Felvidéket, mert különben nem hozhatták volna létre Csehszlovákiát. Szentkatolnai Bálint Gábor munkássága még a kutatók előtt sem ismert igazán, pedig hatalmas tudományos munkásságot fejtett ki élete során. Az egyik tanulmánya: „A tamil nyelv a turáni nyelvek sanszkritja vagy van-e a magyarnak testvére?” – amelyet 1878-ban írt – jóformán a vesztét okozta – mondotta a sajtótájékoztatón Varga Csaba kutató, a könyv mostani kiadója. Másfél évtizedre száműzték Magyarországról, mert megtörte a finnugor rokonság elméletét. A magyar nyelv Dél-Indiában címmel most napvilágot látott tudományos kötetet Varga Csaba inkább „gyöknyomozó” szótárnak nevezné – közérthetőbben: szóegyeztető szótárnak. Bálint Gábor tisztában volt azzal, hogy a gyököket kell figyelni, érettségiző korában már 12 nyelvet beszélt, később ez a szám már elérte a harmincat. A tudós Bálint Gábor világjárása és kutatásai során megállapította, hogy a délindiai tamil nyelv közeli rokona a magyarnak, könyvében háromezer szógyökkel igazolja állítását. Az eredeti kötet tele volt francia nyelven írt példákkal, ezeket Tharan-Trieb Mariann tolmács és műfordító ültette át magyarra. /Vennes Aranka: Hármas könyvbemutató Budapesten az MVSZ-székházban. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 6./

2009. március 10.

A marosillyei Bethlen Gábor szülőházat, visszaszolgáltatását követően, hét évvel ezelőtt vásárolta meg a Szent Ferenc Alapítvány. A magyarországi segítséggel történő alapos restaurálás nyomán, a hajdani illyei vár egyetlen fennmaradt épületrésze, a Veres bástya, kezd beépülni az erdélyi turizmus fő állomásainak sorába. Néhány éve a Hunyad megyei magyarság kultúr-rendezvényeinek is gyakran biztosít teret a nagy fejedelem szülőháza. Tavaly májusban háztörténeti kiállítást rendeztek be falai között, a Magyar Nemzeti Múzeum és az Országos Levéltár támogatásával. Az itt kiállított anyag nyomtatott formában is megjelent és az utóbbi hetekben az alapítvány igyekezett eljuttatni azt számos magyarországi és erdélyi iskolába, kultúrintézménybe. Varga Csaba, a Bethlen ház megbízott vezetője elmondta, ez a kiadvány sokat tesz majd a marosillyei Veres bástya népszerűsítésében. Szerzője, Kovács András, kolozsvári művészettörténész hosszas helyszíni és levéltári kutatás nyomán állította össze az anyagot. Múzeum-jellege mellett dél-erdélyi kultúrközpont szerepét is be kellene töltenie ennek a háznak. Vannak évről-évre visszatérő rendezvények, mint például a Szent Ferenc Alapítvány által szervezett Hálaadás ünnepe, melynek keretében tavaly megnyílt az említett kiállítás és kopjafát avattak a várkertben. Rendszeres házigazdája a Veres bástya a Dél-Erdélyért Kulturális Társaság által szervezett kastélyfesztiváloknak is. A közeljövőben kialakítani a „Találkozás Erdély aranykorával” nevet viselő, állandó jellegű programot is. /Gáspár-Barra Réka: Találkozás Erdély Aranykorával. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 10./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998