udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Varga Domokos György

1996. november 7.

A mai magyar kormány politikájának bírálatát még a hivatalba kerülése előtt kezdtem el. - nyilatkozta Tőkés László püspök a Demokrata munkatársa, Varga Domokos György kérdésére. 1994-ben már világos volt, hogy "ez a kormány egészen más irányvonalat vett a határon túli magyarsággal kapcsolatos politikában." "A határon túli magyarság, így az RMDSZ is sokáig keményen tartotta azt a vonalat, hogy nem szabad kétoldalú egyezségről beszélni, hanem háromoldalú szerződést kell kötni." A magyar kormány azonban szakított a korábbi irányvonallal és gyökeres szakítást hajtott végre. Varga Domokos Györgynek arra a megjegyzésére, hogy a küldöttgyűlés előtti hetekben folyamatosan támadták Csoórit és az MVSZ-t, lehet, hogy féltek, Tőkés László kifejtette: "Feltételezem, hogy a határon túli magyar szervezetek és a magyarországi ellenzéki pártok természetes együttállása riasztotta a magyar kormányt. Az előző négy évben az akkori magyar kormány és a határon túli magyar szervezetek szoros szövetsége figyelmeztető jel volt, ezt a politikai erőt, ezt az össznemzeti szövetséget nem szabad fenntartani, mert ez veszélyezteti leginkább a kormányon levők hatalmát." A szocialista és szabad demokrata képviselők lelkesen tapsoltak az alapszerződéshez, jegyezte meg Varga Domokos György. Tőkés László ezt így látja. "Ha valaki egyszerűen süket a nemzeti kérdés iránt, akkor mutathatom neki a Szent Koronát és lobogtathatom a nemzeti zászlót, nincs kapcsolódási pont, simán lepereg róla." Biztosan van alapja a kritikáknak, az adminisztráció, a pénzkezelés szabados. Azonban az MVSZ "nem csupán ez, ennél sokkal több." A püspök Borbély Imrével kapcsolatban megjegyezte: elsősorban azért született olyan testületi döntés, hogy mindenki lakóhelye szerint pályázhat képviselői mandátumra, hogy Borbély Imrét kiiktassák az esélyesek közül. - Tőkés László nem vállalta az MVSZ elnöki jelölését, mert annyi a feladata, hogy nem győzi: az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, püspök, zsinati elnök... - Többször a szemére vetették, hogy miért avatkozik be a magyarországi belpolitikába. "Egy egészséges nemzeti politika keretében nem is létezne az a fogalom, hogy beavatkozás. Természetes, hogy a magyar nemzet dolgai engem pont úgy érintenek Nagyváradon, mint egy budapesti polgárt. Ez az üzenet a legbántóbb, és azzal fenyegeti a romániai és a többi határon túli magyar szervezetet, hogy megzsaroltatván leszereli a többségi nemzettel szembeni ellenállását." /Demokrata, nov. 7./

1997. május 25.

A Partiumi Közlöny újabb száma beszámol a Miskolcon működő Károli Gáspár Theológiai és Misszió Intézetről, amely egyházellenes szellemben képez misszionáriusokat, a Bihari Naplóban is hirdette "misszionáriusképzésre" toborzó felhívását. Ezt az intézetet a Westminster Biblical Misions működteti, titkára Robert Rapp. A Partiumi Közlöny idézeteket közölt az intézet körleveleiből. Az intézet a református egyházteles reformációját akarja elvégezni, igyekszik lejáratni a püspököket, így Csiha Kálmán kolozsvári püspökről körlevelükben az olvasható, hogy "rosszindulatú ember, aki szembeszegül Krisztus igazságával és lelkével, s ezért Isten ellensége, akivel maga Isten fog majd leszámolni", népét "szörnyűséges sötétségbe vezeti", Tőkés László püspökről az, hogy "tengernyi ökumenikus pénz vesz körül" és "soha nem tesz különbséget a protestáns szószék és a római oltár között". Mindkét püspök "együtt fekszik be az ökumenikus kurva ágyába" /sic!/ /1993. aug. 28-i körlevél/. Dr. Hegedűs Lóránd püspök "emlékeztet arra a főpapra, aki Jézusra mutatott, mondván: ennek az embernek meg kell halnia". A körlevelek elítélően írnak a református teológiai képzésről is. - A Partiumi Közlöny bemutatja a Hit Gyülekezete nevű szektát is, jelezve, hogy róluk tanulmányt írt Váczi Gábor /Magyar Szemle (Budapest), 1993. máj./, most pedig a Demokrata (Budapest) hetilap máj. 8-i számából átvették Varga Domokos György írását. /Partiumi Közlöny - A Királyhágómelléki Református Egyházkerület lapja (Nagyvárad), máj. 25.., VII. évf. 6. sz.- /

1999. július 22.

Varga Domokos György visszaidézte az 1989-es fordulat utáni helyzetet, amikor a Magyarországra látogató Tőkés László népszerűségét használta ki Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter és Keleti György /akkor honvédségi szóvivő/, hogy átmentsék magukat az új rendszerbe. 1990 februárjában közös tévéinterjút készített velük Juszt László. Elhatározták, hogy eltávolítják Tőkés László mellől Kovács Miklóst, aki a Ceuaseuscu-diktatúra idején tartotta vele a kapcsolatot. Ábrahám Dezső vállalkozott arra, hogy lakásába hívja meg Tőkés Lászlót. Ábrahám Tőkés telefonjait lehallgatta, állította az újságító informátora. Ábrahám Dezső 1988-ban megalapította elhunyt feleségéről elnevezett Jákó Vera Díjat. Az első díjazott Juszt László volt. /Varga Domokos György: Képek nagyító alatt. = Demokrata (Budapest), júl. 22./

2008. december 17.

A múlt héten Budapesten bemutatták Magyar nemzetstratégia című kötetet, a Pukovics Gábor életre hívta Magyar Konzervatív Alapítvány gondozásában. A könyv a mai válságból keresi a kiutat közel három tucat magyar gondolkodó segítségével. A szerzők között van Andrásfalvy Bertalan, Bogár László, Borbély Imre, Drábik János, Duray Miklós, Fekete Gyula, Hegedüs Lóránt, Jankovics Marcell, Kondor Katalin, Papp Lajos, Varga Domokos György, Vass Csaba és Zétényi Zsolt. A könyvbemutatón Bogár László beszélt a korunk legnagyobb problémájáról, a globalizáció erős terjedéséről, s arról, hogy a liberális demokrácia aligha képes megoldani a válságot. A szerzők leszámoltak a húsz évvel ezelőtti illúzióikkal. A „békés” rendszerváltozás, az alkotmány toldozása-foldozása a letűnt rendszer rehabilitációját és a szocialista elit önátmentését szolgálta. Bogár szerint „a történelmi feladat a nemzeti és a szociális értékek új szintézise, amely hangsúlyozottan elhatárolódik a pusztító liberalizmustól, amely II. János Pál pápa szerint nem más, mint a „halál kultúrája. ” A nemzetépítő állam csak úgy valósulhat meg, ha az esélyegyenlőség megteremtésére törekszik. A magyar kormány olyan jogi környezetet teremt, melyben a multik extraprofitra tesznek szert adókedvezmények és állami támogatások révén, a magyar vállalkozások pedig tömegével mennek tönkre. /Borbély Zsolt Attila Magyar nemzetstratégia. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 17./


lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998