udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 139 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-139
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Varga Gábor

1990. január 14.

Az RMDSZ jan. 13-án országos küldött-tanácskozást tartott Marosvásárhelyen, melyről jan. 14-én közleményben számoltak be. A tanácskozás elnökségében helyet foglalt Domokos Géza, Pálfalvi Attila oktatási miniszterhelyettes, Sütő András, Markó Béla, Tőkés László, Demény Lajos, Toró Tibor, Kántor Lajos, Sylvester Lajos, Ferenczes István, Lányi Szabolcs és Horváth Andor. Domokos Géza ismertette a Szövetség munkáját. A napirenden a Szándéknyilatkozat megvitatása állt, amelyet végül több módosítással fogadtak el. Felszólalt Tőkés László, Pálfalvi Attila, Kántor Lajos, Kincses Előd, Fülöp Dénes, Léstyán Ferenc, Lohinszky Loránt, Jakabffy Attila, Csávossy György, Kikelly Pál, Varga Gábor, Fodor Pál, Garda Dezső, Román János, Sikló Dezső, Katona Ádám, Muzsnay Árpád, Mazalik Alfréd, Sipos Gábor, Madaras Lázár, Ferenczes István, Sikli László, Soós József, Szabó Barna, Leopold László, Káli Király István, Bartha Sámuel, Csíky Boldizsár, Sylvester Lajos, Toró Tibor, Demény Lajos, Lányi Szabolcs, Zöld Péter, Markó Béla és Sütő András. Pálfalvi Attila oktatási miniszterhelyettes tájékoztatást adott az oktatási intézmények újraindításáról, beleértve a Bolyai Tudományegyetem ősztől való újraindítását is. /A Romániai Magyar Demokrata Szövetség Ideiglenes Intéző Bizottságának 1990. január 14-i közleménye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./ A tanácskozáson megjelentek a moldvai csángók képviselői is. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./

1990. október 23.

Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének alelnöke e vele készült beszélgetésben beszámolt az RMDSZ Bihar megyei helyzetéről. Kezdetben volt a nagy nekibuzdulás korszaka, amikor mindenki azt hitte, hogy rövidesen megoldódnak a problémák. Hatalmas tömegszervezet jött létre, az RMDSZ-nek Bihar megyében 51 843 nyilvántartott tagja van. Náluk még márciusban sem érződött megtorpanás. Becsületére váljon a Bihar megyei románságnak, a megyében nem volt semmilyen etnikai összetűzés. Egy hónappal a véres marosvásárhelyi események után az RMDSZ Bihar megyei szervezete vállalhatta az RMDSZ első országos kongresszusának megszervezését, ez kitűnően sikerült. Májusig tartott a megyében az RMDSZ felfelé ívelő korszaka. Azután jöttek a nyári szabadságolások, az utazások, a lelkesedés alábbhagyott. Most megint egy felfelé ívelő korszak kezdődik a megyei RMDSZ életében, székházakat szereznek be. Problémát jelent, hogy sok feladatra nem tudtak megfelelő embert állítani. A jogászok általában távol maradtak a szervezettől. Sok ember nem vállalja a munkát. Lényegében Varga Gábor néhányadmagával végzi naponta este tízig a munkát. Megcsinálták a körzetesítést is, a nagyváradi 18 933 RMDSZ-tagot tíz körzetre osztották. A Bihar megyei RMDSZ okt. 20-án küldöttértekezletet tartott, tisztújítás volt. Ennek eredménye: az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke Nagy Béla, ügyvezető alelnöke Pápay Pápay Zoltán, politikai alelnöke Varga Gábor, szervezési alelnöke Jakabffy László, titkára Orbán Mihály. /Barabás Zoltán: Beszélgetés Varga Gábor úrral, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének alelnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./ Varga Gábor a szervezet mindenese, lelke, szervezője.

1990. november 15.

Nagyváradon nov. 15-én megnyílt az RMDSZ új könyvtára, a Bunyitay Vince Könyvtár. Az ünnepélyes megnyitón Varga Gábor mondott beszédet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 1-2./

1990. december 4.

Megjelent a Létünk, az RMDSZ Bihar megyei szervezete lapjának első száma, felelős szerkesztő Varga Gábor. /Létünk (Nagyvárad), dec. 4./

1991. március 4.

Tőkés László püspök a vele készült beszélgetésben visszaemlékezett Désen töltött éveire. Az Ellenpontok erdélyi szamizdat ügye után indult meg a hajsza ellene, 1984-ben kitették az egyházból, 1986-ig volt munkanélküli. Akkor sem volt tétlen, meghurcolták az ifjúsági bibliakört, zaklatták a presbitereket. A magyar fiatalokból álló temesvári Thália amatőr társulatot betiltották /ennek tagja volt az interjút készítő Varga Gábor/, majd a engedélyezték működésüket, de azzal a minősíthetetlen feltétellel, hogy négy-öt odaadó tagot ki kell zárni, sőt egyetemről való kicsapásuk is szóba került. Ezzel az üggyel kapcsolatban Tőkés László /a fiatalok érdekében/ levelet intézett Papp László püspökhöz, aki ezért Tőkés Lászlót megrovásban részesítette. Az erdélyi magyar irodalom értékes, nem olyam szemetes, mint a magyarországi magyar irodalom. Az erdélyi magyar irodalom "önfenntartó, nemzetmentő jellegű", hangsúlyozta a püspök, és ott vannak a gyengéi, ahol ez az elkötelezettség nincs meg benne. Tőkés László kifejtette, hogy a néppel szeretne egyházat építeni, hogy az egyházat belső megtisztulással alulról szervezve, megújíthassák. /Varga Gábor. Temesvár ostroma ?89. A néppel szeretnék egyházat építeni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4./

1991. május 18.

Az RMDSZ májusban, Marosvásárhelyen tartandó kongresszusán számba kellene venni, mi az, amit a kétmilliós erdélyi magyarság az 1989-es fordulat óta elért, mi az, amit nem valósított meg, fejtette ki Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének politikai alelnöke, számba kell venni az RMDSZ-en belüli pluralizálódási folyamatot. Marosvásárhelyre esett a választás a kongresszus megrendezését illetően, mert a Maros megyei az ország legerősebb RMDSZ szervezete, több mint százezer beiratkozott és tagdíjat fizető tagsággal, azonkívül vissza szeretnék adni "a sebzett lelkületű marosvásárhelyieknek a megérdemelt méltóságérzetet". Az RMDSZ új program- és alapszabály tervezete megerősíti a jogi személyként működő területi szervezeteket. Az RMDSZ Bihari szervezete olyan eredményeket mondhat magáénak, mint az 1990-es RMDSZ-kongresszus megszervezése, a Bunyitay Könyvtár megnyitása Nagyváradon, ugyanott a Tibor Ernő képzőművészeti stúdió létesítése, az Arany János emléknapok és más megemlékezések megszervezésem orvosi és jogi tanácsadó szolgálat, a Petőfi-szobor visszaállítása Nagyváradon. /Fekete Attila: Az RMDSZ II. Kongresszusa előtt. Beszélgetés Varga Gáborral. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 18./

1991. október 19.

Okt. 19-én tartotta Nagyváradon a Bihar megyei RMDSZ szervezet küldöttgyűlését. Megnyitó beszédében Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke óva intett a széthúzástól, a vádaskodástól, azonban szavai hiába hangzottak el. Nagy Béla eddigi elnök szept. 14-i lemondása, majd az általa közzétett Nyílt levél csak fokozta a vitákat. Hosszúra nyúlt vitatkozás után a megjelentek Varga Gábort választották az RMDSZ megyei elnökének, politikai alelnök Pápay Zoltán lett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./

1992. május 14.

Tőkés László püspök, Tempfli József nagyváradi püspök, Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke és Szilágyi Aladár, a szervezet titkára szervezésében máj. 10. és 17-e között Nagyváradon nagyszabású ünnepségsorozat, a Varadinum zajlik Szent László király, a város alapítója szentté avatásának 800. évfordulóján, város születésének 900. évfordulóján és Nagyvárad török iga alóli felszabadulásának 300. évfordulóján. Szilágyi Aladár, a Kelet-Nyugat főszerkesztője elmondta, hogy a Varadinumnak gazdag a programja: egyházi és tudományos előadások, képzőművészeti kiállítások, koncertek, könyvbemutatók, az ifjúság számára vetélkedő Várad és Bihar megye történelmével kapcsolatban. A Varadinu során létrehoznak egy egyháztörténeti múzeumot. Szent Lászlót kívánságára ide temették, a váradi katedrálisba. A későbbi magyar királyok elzarándokoltak ide és fogadalmat tettek a király sírjánál. /Csisztay Gizella: Ünnepel Szent László városa. = Új Magyarország, máj. 14./

1992. május 17.

Nagyváradon a Varadinum, az évfordulós ünnepség keretében máj. 17-én ünnepélyesen leleplezték a Szent László templom falán elhelyezett kétnyelvű emléktáblát: "1692-1992 A török iga alóli felszabadulás 300. évfordulójának emlékére Nagyvárad egyházai és népe." Az emléktábla avatásán beszédet mondott Tőkés László püspök és Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke, Tempfli József püspök pedig megszentelte az emléktáblát. /Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 19./

1992. július 15.

Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke nyilatkozott a szervezet gazdasági nehézségeiről. A tagok eredményesebb kisebbségi érdekvédelmet vártak volna az RMDSZ-től. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 15./

1992. július 30.

Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke beadványában javaslatot tett Nagyvárad több utcanevének megváltoztatására. A város lakosságának 40 százaléka magyar, szeretnék jobban otthon érezni magukat Nagyváradon, ahol ma még az elnevezések nem tükrözik eléggé a helység lelkületét. Mindenekelőtt az Antonescu utcát kell megváltoztatni, akit 200 ezer zsidó elpusztításában találtak bűnösnek. Több magyar utcanévre tett javaslatot: Szigligeti Ede, Szacsvay Imre, Kanonok sor, Tabéry Géza, Juhász Gyula, Fuchs Mór stb. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 30./

1992. július folyamán

Az EMKE az 1991. máj. 20-án Brassóban tartott közgyűlésén alakult meg, alakult újjá a közművelődési munka átfogóbbá tétele céljából. Az EMKE együttműködik a hozzá csatlakozott egyesületekkel, illetve a társzervezeti viszonyt vállaló szakegyesületekkel, mint amilyen például a Kelemen Lajos Műemlékvédelmi Társaság, a Kriza János Néprajzi Társaság, a Romániai Magyar Zenetársaság stb./ Az EMKE 199-es újjáalakulása előtt 1989 után már megalakult vagy újraalakult közel 80 helyi vagy területi érdekeltségű közművelődési egyesület, együttes. A tapasztalat azt mutatja, hogy a szórványvidéken tartalmasabb a munka, mint a tömbmagyarság vidékein. Sajnálatos, hogy a nagyobb lehetőségek birtokában levők részéről nem eléggé jut kifejezésre a hátrányosabb helyzetű vidékek segítése. - Az EMKE a közművelődési munka egybehangolására törekszik, a tagszervezetek autonóm működésének tiszteletben tartása mellett. Létrehozták az EMKE megyei szervezeteit, ami sikerült Arad, Brassó, Csíkszereda, Déva, Marosvásárhely, Medgyes, Nagybánya, Temesvár és Zilah székhellyel. A másik vonalon sikerült megalakítani a nemhivatásos színjátszó csoportokat tömörítő Jádzó Társaságot, a Romániai Magyar Táncszövetséget, a hazai könyvtárosokat tömörítő egyesületet és az azt anyagi háttérrel fedező Heltai Gáspár Alapítványt, továbbá az Erdélyi Magyar Népfőiskolai Kezdeményező Csoportot. A brassói közgyűlésen megválasztották az elnökséget, azonban az elnöki testület nem működik. Dávid Gyula elnököt 1991. decemberében a Magyarok Világszövetsége elnökségének tagjává választották. Idén esedékes a Magyarok III. Világkongresszusa, az előkészítésben reá háruló feladatok számára megnehezítik az esedékes EMKE-munkát. Kötő József egyben az RMDSZ társadalomszervezési alkalmazottja, ha van az EMKE működésének eredménye, az oroszlánrészben neki köszönhető. Rajta kívül a területi elnökök közül csak Kocsik József munkája volt az elképzelések szerinti. Varga Gábort 1991 őszén Bihar megye RMDSZ elnökének választották, így EMKE-munkáját abba kellett hagynia. Tófalvi Gábor megszervezte a Maros megyei EMKÉ-t, utána viszont nem tudta megszervezni a szórványmagyarság összefogását. - Az EMKE anyagi helyzete nem megoldott. Az alapszabály szerint a tagszervezetek jövedelmük 20 %-át befizetik a központi alapba. Ezt mindössze két tagegyesület tette meg. - Reménykedtek benne, hogy az RMDSZ ad majd nagyobb támogatást, de erre nem került sor. A helyi RMDSZ-szervezetek viszont komoly támogatást nyújtottak emléktáblák, emlékünnepségek, útiszámlák kiegyenlítése stb. terén. Állami költségvetési juttatásban kellene részesülnie az EMKE szervezetnek, a romániai magyarság lélekszámának arányában, erre azonban jelenleg nincs esély. A kezdeményezések eredménytelenek maradtak. A közművelődési rendezvényeket elsősorban alapítványi támogatásból tudják fedezni. Dávid Gyula megállapította, hogy a közművelődést nem a folyamatos aprómunka jellemzi, hanem a nagy felhajtással szervezett rendezvények a jellemzőek. - 1991-ben 80, jelenleg 125 egyesülete van az EMKÉ-nek. Ugyanakkor ezek alig egynegyedével sikerült kapcsolatot teremteniük. A 125 címre kiküldött kérdőívre mindössze 36 egyesülettől érkezett válasz. A tájékoztatás nem működik. Dávid Gyula EMKE-elnökként sokszor csak utólag értesül egy-egy fontos és jelentős művelődési rendezvényről. /Dávid Gyula: Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület 1991/92. évi munkájáról. = Művelődés (Kolozsvár), júl. /

1992. augusztus 1.

Tőkés László református püspök, Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök és Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke a Magyar Televíziónak írt közös levelükben tiltakoztak a Panoráma műsorának későbbi időpontba áttevése és a szombati ismétlés megszüntetése miatt. /Nyílt levél. = Új Magyarország, aug. 5./

1993. február 20.

Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke figyelmeztet: a szellemi frontok megmerevedtek, a visszarendeződés hívei összehangolt ellentámadásba kezdtek. A romániai magyarság egy részén úrrá lett az elfásultság, fontos tehát, hogy az RMDSZ milyen távlati stratégiát tűz ki, milyen utat jelöl meg. A tagság nemcsak az anyanyelvi oktatás igénylésének kinyilatkoztatását várja el, hanem az ehhez szükséges iskolaépületek megszerzését, a tantestületek megszervezését. Intrikák helyett a tudatos közösségépítést kell elkezdeni. /Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke: A hétköznapok vizsgái. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20-21./

1993. március 4.

Gyergyószentmiklóson megalakult a Szövetségi Képviselők Tanácsa. Markó Béla RMDSZ-elnök javaslatára ügyvezető elnökké választották Takács Csaba képviselőt, aki hamarosan lemond képviselői mandátumáról, hogy minden idejét új tisztségének ellátására szánja. A Takács által ajánlott ügyvivői testület nem kapta meg a szükséges szavazatmennyiséget. Az RMDSZ-en belül platformok, frakciók jöttek létre, a liberális /Szabadelvű Kör/, a keresztény-nemzeti /Bethlen Gábor Kör/, a nemzeti-konzervatív /Széchenyi Kör/, az ifjúsági /MISZSZ/, de a legszámosabbak a függetlenek, akik nem határoztak meg részletesebb irányt. Egy-egy frakció egy-egy tagja nyilatkozott. Függetlenek - Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke alakította meg. Amikor alakultak a platformok, Varga Gábor felírta egy papírra: ő az RMDSZ tagja, független ember. Ezt aláírta még 54 ember. Nem biztos, hogy mindegyikkel egyetért. Varga Gábor korainak érzi a platformok alakítását mostani a feszült politikai helyzetben. Borbély Imre - Bethlen Gábor-frakció, "melynek központi gondolata a nemzetépítés, az erdélyi autonómiák valóra váltása". Méder Zsolt - Széchenyi-frakció- jelentős hányadukat az Erdélyi Magyar Kezdeményezés teszi ki. Magyari Nándor László - Szabadelvű frakció: bíznak a Kerekasztal szerepében. Füstös Makár István - MISZSZ: konstruktív ellenzékiek maradnak. /Dénes László, Simon Judit: Gyergyószentmiklóson félmunkát végeztek. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 4./

1993. március 13.

Tőkés László püspök, Varga Gábor Bihar megyei RMDSZ-elnök és Jakabffy László városi tanácsos az oktatásügyi miniszterhez írt nyílt levelükben visszautasították azt, hogy kilakoltassák a püspökséget, a 150 hallgatós Sulyok István Református Teológiai Intézetet saját épületükből. Ez az épület a hívek munkájából és adakozásából épült 1927-36 között. 1991-ben a Református Püspökség jogi eljárást kezdeményezett az ingatlan tulajdonjogának visszaszerzésére, de a végleges döntés nem született meg. A levélírók több lehetőséget ajánlanak fel az egyetem részére. /A Tudomány- és Oktatásügyi Minisztériumnak. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 13-14./

1993. május 29.

Máj. 29-én tartották meg Nagyváradon az RMDSZ Bihar megyei küldöttgyűlését. Nagy F. István kifogásolta, hogy az RMDSZ túl kevés figyelmet szentel a tanügyi kérdéseknek. A titkárság helyét ügyvezető elnökség veszi át, amely fizetett alkalmazottakból áll. Nagy Béla, aki korábban elnök volt, gúnyosan beszélt a szervezetről, szerinte az RMDSZ hajója süllyedőben van. Az elnök tisztre elsöprő többséggel újraválasztották Varga Gábort, politikai alelnök az előzetesen leköszönt Pápay Zoltán helyett Kopacz Géza lett. /Králik Lóránt: Bihar példát mutatott. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 1./

1993. június 25.

Nagyváradon az 1992 májusában megrendezett Varadinum a közösségi összefogás felemelő példája volt. Idén újból megrendezték a Varadinumot. Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke neszélt erről. Idén is tömegeket mozgató esemény volt, de hiányzott az ifjúság. A kiábrándultság lesz úrrá a fiatalokon. Harcolnak a magyar iskolákért, lassan nem lesz kivel feltölteni. Nagyszalontán például kiharcoltak három magyar osztályt, kilencven helyet, de csak negyvenen jelentkeztek. Nagyváradon a középiskolákba jelentkezők száma éppen eléri a felvehetők létszámát. A kivándorlás folytatódik. /Tamási Orosz János: A Varadinum árnyékában. Találkozás Varga Gáborral, az RMDSZ Bihar megyei elnökével. = Új Magyarország, jún. 25./

1993. augusztus 28.

Ott akarok lenni, ahol a nemzetben gondolkodó erők között folyik a párbeszéd, nyilatkozott Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke, így értékelve a szárszói találkozót. Hasznos lenne gyakrabban tartani ilyen találkozót. /Új Magyarország, aug. 28./

1993. október 28.

Nagyváradon megtartották a Református Iskolaközpont avatóünnepségét. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület 1990-ben indította a Sulyok István Református Főiskolát, 1991-től a főiskolán nappali tagozat is működik. A hallgatók a vallástanári diploma mellé más tárgyból is kapnak diplomát /jogi, szociális munkás és német nyelvtanári szak közül választhatnak/. Az 1991/92-es tanévtől három református gimnázium működik: a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium, a Szatmárnémeti Református Gimnázium és a Zilahi Református Gimnázium. A Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium létrehozásáért sokáig harcoltak. A gimnázium régi épületét nem kapták vissza, ezért megvettek egy épületet és a város magyar lakosságának segítségével újjávarázsolták. Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke szerint példaértékű ez az iskolaavatás egész Erdély számára. Entz Géza, Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke hangsúlyozta, hogy az iskolaavatás kétszeresen ünnep, ha kisebbségi közösségről van szó. /Papp János: Iskolaközpont a megmaradásért. = Új Magyarország, okt. 28./

1993. november 4.

Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke örömmel jelenthette, hogy felhívásuknak volt foganatja, a segítségnek, a befizetéseknek köszönhetően nem kell felfüggeszteni a titkárság tevékenységét. /Messer László: Lélegzetvételhez jutott. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 4./ Előzmény: okt. 22-i jegyzet.

1994. január 7.

Egyesek részéről felvetődött az RMDSZ létjogosultságának a kérdése, mivel eredménytelenek voltak a tiltakozások, például a helyi oktatásban megnyilvánuló visszarendeződés ellen - összegezte az elmúlt év tapasztalatait Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 7./

1994. március 15.

Nagyváradon a Rulikowski temetőben koszorúzásra, a Petőfi-, Balcecsu- és Szacsvay-szobrokhoz, valamint ökumenikus emlékünnepélyre hívott mindenkit a Tőkés László és Tempfli József püspökök, valamint Varga Gábor megyei RMDSZ-elnök által aláírt meghívó. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 12./

1994. május 27.

Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke író, első kötete /Hatodik ostrom, Kriterion, Forrás-sorozat/1980-ban jelent meg. A hetvenes években a nagyváradi Ady Endre Irodalmi Kör egyik lelkes résztvevője, elnöke volt, második, novellákat tartalmazó kötete Az ittmaradt nyár /Facla, Temesvár, 1984/. Régóta semmit sem tud írni, minden idejét leköti munkája. /Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 27./

1994. július 8.

A történelmi egyházak felhívására júl. 8-án Nagyváradon a bazilika előtti Szent László szobornál szabadtéri ökumenikus istentiszteletet tartottak, szolidaritást vállalva a kolozsvári Mátyás-szobornál hősiesen kitartó polgárokkal. Román ellenzékiek is megjelentek. Tempfli József katolikus, Tőkés László református püspökön kívül Máthé Csaba, Boda József, Medgyesi József beszélt, majd Varga Gábor Bihar megyei RMDSZ-elnök olvasott fel felhívást román és magyar nyelven. "Nagyváradon is kötelességünk a leghatározottabban tiltakozni nemzeti önérzetünk sorozatos lábbal tiprása ellen. Mátyás király szobrának bármiféle elmozdítása egyenértékű az egyetemes kulturális örökség elleni merénylettel." - állt a felhívásban. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 8., júl. 9-10./

1994. szeptember 13.

Az elképzelések szerint Hargita megyének 62 ezer aláírást kellett volna összegyűjteni az RMDSZ kisebbségi oktatási törvénytervezetének támogatására, valójában Csíkból 36 500, Gyergyóból /nem végleges adat szerint/ 21 ezren, Udvarhelyről 30 ezren, tehát a megyéből 87 500-an írták alá az íveket. Háromszéken 70 378-an, Bihar megyében - ahogy Varga Gábor RMDSZ-elnök tájékoztatott - 54 548-an támogatták aláírásukkal a tervezetet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./

1994. október 6.

Aradon a 13 vértanúra emlékeztek, az RMDSZ nevében Dézsi Zoltán, az SZKT elnöke, a magyar kormány nevében Szent-Iványi István külügyi államtitkár, az aradi magyarok nevében Tokay György képviselő, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője mondott beszédet. A magyar kormány bizonyította jó szándékát, mondotta Szent-Iványi István, ehhez azonban Magyarországnak partnerekre van szüksége. Biztosítani kell, hogy e folyamatot ne akadályozzák meg szélsőséges erők. A magyar kormány koszorúját Szent-Iványi István, a Határon Túli Magyarok koszorúját Törzsök Erika elnökhelyettes, a Magyarok Világszövetségéét Beke György helyezte el. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8-9./ Nagyváradon okt. 6-a alkalmából Varga Gábor Bihar megyei RMDSZ-elnök és Tőkés László püspök mondott beszédet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8-9./

1994. december 5.

Az RMDSZ meghívására dec. 5-én Kolozsvárra utazott Für Lajos, a Magyar Demokrata Fórum elnöke és Kelemen András, az MDF külügyi politikusa. Megbeszélést folytattak Markó Béla elnökkel, Takács Csabával, Somai Józseffel. Az RMDSZ úgy értékelte, hogy az elmúlt években az MDF-fel való kapcsolatának nagy szerepe volt a határon túli magyarság önazonossága megőrzéséért folytatott küzdelemben. Az MDF küldöttsége Nagyváradon is megállt, az RMDSZ itteni székházában Varga Gábor Bihar megyei RMDSZ-elnök fogadta őket. Az MDF őszi tisztújítása óta ez volt a párt első külföldi látogatása, s jelzésértékű, hogy első útjuk Erdélybe vezetett. /RMDSZ Tájékoztató 426. sz., dec. 6., Új Magyarország, dec. 5./ Az MDF kisebbségvédelmi politikája semmit sem változott, nyilatkozta Für Lajos Kolozsváron. "Mi mindig egyetemes magyarságban gondolkoztunk", mondta. A Für Lajossal folytatott megbeszélés után az RMDSZ kiadott közleményében megállapította: lényeges, hogy a határon túli magyarok kérdésében konszenzus alakuljon ki a magyarországi pártok között, előzetes egyeztetés alapján. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./

1995. január 6.

Jan. 6-án a területi szervezetek vezetőivel való előzetes konzultáció után Varga Gábor Bihar megyei RMDSZ elnök Kolozsváron zárt ajtók mögötti tanácskozásra hívta az RMDSZ parlamenti frakciójának tagjait. A hajnali órákig tartó vita nem járt megnyugtató, a kérdést lezáró eredménnyel. Nagy Benedek képviselő visszavonta Mind nem vagyunk bűnösök című, Tőkés László ellen irányuló röpiratát, majd újabb személyes vallomást és magyarázatot juttatott el a sajtónak. A tanácskozás után hárman nyilatkoztak. Verestóy Attila szenátor azt hangsúlyozta, hogy az Operatív Tanács jan. 5-i nyilatkozata alapvető dokumentum, Nagy Benedek levele elhibázott, de még nem diverzió. Egyetért azzal, hogy etikai bizottság elé kell utalni az ügyet. Tokay György szerint az "értekezlet nem oldotta fel a feszültségeket". "Ha megköveteljük évekkel ezelőtt mindenkitől: tegyen nyilatkozatot a múltjáról, ma nem lennénk itt." Tőkés László püspök a tanácskozáson javasolta, adjanak ki a diverziót keltő iratot elítélő állásfoglalást. Ennek azonban Tokay Györggyel az élen többen ellenálltak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./

1995. január 21.

Jan. 21-én tartották meg Érsemlyénben Bihar, Szatmár, Szilágy és Máramaros megye RMDSZ-es helyhatósági képviselői másodízben a Partiumi Önkormányzati Tanácskozást /az elsőt Krasznamihályfalván tartották/. Tőkés László püspök imájával kezdődött a megbeszélés, majd Varga Gábor Bihar megyei RMDSZ-elnök kifejtette, hogy szükség van a közös gondok megvitatására. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke ismertette az RMDSZ-ellenes kormánynyilatkozatot. A tanácskozás résztvevői nyilatkozatot adtak ki, hitet téve az önkormányzatok közötti együttműködés mellett és tiltakozva az RMDSZ törekvéseit alkotmányellenesnek bélyegző kormánynyilatkozat ellen. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 24./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-139




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998