udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 98 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-98
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Varga László

1993. november folyamán

Tófalvi Zoltán ismertette az 1957-ben elítélt kilenc erdélyi magyar értelmiségi perét, akik Dobai István egyetemi tanár, nemzetközi jogász Erdélyről készített memorandumának elkészítésében, terjesztésében működtek közre. Dobai Istvánt és Varga Lászlót életfogytiglani szigorított börtönre, Komáromi Józsefet és Kertész Gábort 25 év kényszermunkára, Bereczki Andrást 20, Gazda Ferencet 10, Dobri Jánost 6, László Dezsőt és Nagy Józsefet pedig 5 évi kényszermunkára ítélték. Dobai István a Bolyai Tudományegyetem nemzetközi jogásza tervezetet dolgozott ki az erdélyi kérdés rendezésére. Dobai István a memorandumot megmutatta Jordáky Lajosnak, aki a tervezettel szemben a független Erdély gondolatát tartotta fontosnak. A Dobai által javasolt, a méltányosság elvén álló lakosságcserével egyetértett. Dobai felkereste Márton Áron püspököt is, aki Erdély Magyarországra való visszatérését tartotta megoldásnak, hasonló volt Dobri János református teológiai tanár véleménye. Dobai az ENSZ-hez akarta eljuttatni a memorandumot, de a letartóztatása ebben megakadályozta. Az elítéltek között volt Varga László református lelkész, aki jelenleg a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt elnöke. László Dezső 1941-1944 között magyar parlamenti képviselő volt. A Dobai-perben 1957. szept. 16-án kezdődött a tárgyalás. A román bíróság először tárgyalta nyilvánosan az erdélyi kérdést. Mindegyik vádlott fenntartotta véleményét a kínzások és annak ellenére, hogy az ügyész halálos ítéletet kért. Kertész Gábort például állandóan verték, mégsem tudták megtörni. Cellájába egy dühöngő elmebeteget tettek, aki valóságos kálváriává változtatta életét. Dobai István, Kertész Gábor és Nagy József dossziéján egy különleges jelzés volt, amelynek értelmében sohasem szabadulhattak a börtönből. Dobait és hat társát a hazaárulóknak fenntartott börtönbe vitték, ahol mintegy 400 ember raboskodott hihetetlen körülmények között. Dobai súlyos tébécés lett, az orvos megtiltotta, hogy gyógykezeljék. Az ablaktalan cellában elviselhetetlen volt az élet. A legnagyobb melegben is naponta csak három deci vizet kaptak, a forró ételt pedig tíz perc alatt, kanál nélkül kellett beszürcsölniük. A 400 elítéltből csak 42-en maradtak életben. 1959. márc. 6-án számolták fel ezt a különlegesen kegyetlen részleget. Dobait akkor lepedőben vitték az új cellába. Az orvos a börtönparancsnok utasítása ellenére sztreptomicinnel kezelte, így mentette meg az életét. /Tófalvi Zoltán: Magyarok a vádlottak padján. = Erdélyi Magyarság (Budapest), nov. - 16. sz./

1993. január 29.

Dr. Tőkés István lemondott a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt elnöki tisztségéről, ezt a párt 1992. dec. 19-i megbeszélésén sajnálattal vették tudomásul. Az elnöki teendők ellátásával Varga László református lelkészt bízták meg azzal, hogy a párt februári kongresszusán megválasztják az új vezetőséget. Ez a párt kislétszámú, képviseletüket az RMDSZ-ben Hajdú Gábor szenátor, dr. Bárányi Ferenc és Nagy Benedek képviselők vállalták el. /Ábrám Zoltán: A kereszténydemokrácia hazai esélyeiről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

1993. február 3.

Febr. 6-án kezdődik a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt II. kongresszusa. Az első kongresszus óta két év telt el, de nem sokat végeztek, állapította meg Varga László, a párt elnöke. Varga kifejtette: "Az RMDSZ brassói kongresszusa megmutatta: három év után tépetten, csapzottan érkeztünk el a kiindulóponthoz." Az RMDSZ-nek továbbra is az a feladata, hogy az erdélyi magyarság minden rétegét magéba fogadja. Eljött az ideje annak, hogy aktív politikába kezdjen egy határozott világnézeti alapon álló csoport. - Szövetségben kívánnak együttműködni az RMDSZ-szel. /Mózes Edith: Kongresszus előtt. "A keresztény értékrend képviseletét vállaljuk" - beszélgetés Varga Lászlóval, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt elnökével. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 3./

1993. február 7.

A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt febr. 6-7-én tartja kongresszusát Marosvásárhelyen. A magyar Kereszténydemokrata Néppártot dr. Gáspár György parlamenti frakcióvezető-helyettes és dr. Giczy György képviseli. /A KDNP a kisebbségekért. = Pesti Hírlap, febr. 6./ A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt II. kongresszusán megjelentek magyarországi pártok képviselői is, így Csapody Miklós /MDF/, Keszthelyi Gyula kormányfőtanácsos a Határon Túli Magyarok Hivatalát, Timkó Iván a Magyarok Világszövetségét képviselte. A kongresszuson új programot és új alapszabályt fogadtak el, átvették az RMDSZ meghatározását: romániai magyar nemzeti kisebbség, elengedhetetlennek tartják a személyi és kulturális autonómiát, kimondták, hogy létre kell hozni a romániai magyarság munkavállalóinak és adófizetőinek érdekvédelmi szervezeteit. A párt a romániai magyarságot államalkotó tényezőnek tekinti. A program megfogalmazta a követeléseket a nyelvhasználatra, az anyanemzettel való kapcsolattartásra és az önszerveződésre vonatkozóan. Katona Ádám és Bardóczi Csaba tiltakozásul elhagyták a termet, mert nem vették fel a párt programjába a területi autonómiát. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés felolvasott nyilatkozata szerint ezt sajnálatosnak tartották. Ugyancsak sajnálatosak tartották, hogy nem olvasták fel a kongresszus előtt Tőkés István professzornak a párt elsó elnökének a párt válságára vonatkozó két levelét. - Megválasztották az új vezetőséget, elnök: Varga László marosvásárhelyi tiszteletes, a három alelnök: Bárányi Ferenc /Temesvár/, Bibza István /Kolozsvár/, Ágoston Albert /Marosvásárhely/, a főtitkár Kelemen Kálmán /Marosvásárhely/ maradt. /Pesti Hírlap, Magyar Hírlap, Népszava, febr. 8./ Dr. Tőkés István volt elnök levélben közölte távolmaradásának okát. A nélküle összehívott kongresszuson nem vesz részt, mivel nem vállalhatja az utóbbi időben a pártban kialakult szellemet, mely "se nem keresztényi, se nem magyar". Az újonnan megválasztott elnök, Varga László elmondta, hogy nehéz feladatot vállaltak. "Dezinformált, kiábrándult emberekkel, tömegekkel állunk szemben. Ezeknek az embereknek segítségre van szükségük." /Népújság (Marosvásárhely), febr. 9./

1993. február 7.

Febr. 6-7-én Marosvásárhelyen tartotta II. kongresszusát a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt. A párt elnökévé Varga László tiszteletest választották. A kongresszuson határozatokat fogadtak el. A határozatok értelmében az RMKDP egyetért Tőkés Lászlónak, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének az RMDSZ brassói harmadik kongresszusán elfogadott indítványával. Az RMKDP javasolja, hogy a strassbourgi fórumon vitassák meg az erdélyi magyarság önmeghatározását, az önrendelkezésre és autonómiára vonatkozó jogait. A párt javasolja a nemzetközi kerekasztal megrendezését az önrendelkezés, önkormányzatok, autonómiák témakörében. A párt követeli, hogy a román televízió vonja vissza a magyar nyelvű adásban az aktuálpolitikai kérdések közlésének letiltását. /Kongresszusi határozatok. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./

1993. február 9.

Marosvásárhelyen tartotta II. kongresszusát a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt. A párt elnökévé Varga László tiszteletest választották, aki nyilatkozott Mag Péternek, a Népszabadság bukaresti tudósítójának. A kongresszus az RMKDP újjászületésének tanácskozása volt, mert eddig csak vegetáltak, mindössze ezer tagot tudtak toborozni. Varga László úgy látja, jobb lett volna, ha nem pártként, hanem mozgalomként szerveződnek meg. A jövőben ezért a mozgalmi jelleget fogják erősíteni. Varga kifejtette, hogy nem a "nagypolitikában" akarnak dolgozni, hanem a kereszténydemokrata meggyőződésű erdélyi magyarok közéleti aktivizálásával próbálnak hozzájárulni az erdélyi magyarság talpraállításához. /Mag Péter: Mozgalomként tovább jutottunk volna. = Népszabadság, febr. 9./

1993. február 19.

A Magyar Kereszténydemokrata Pártban nagy ellentétek feszültek. A párt elnöke, dr. Tőkés István 1991. febr. 5-én lemondott, majd meggyőzték, hogy átmenetileg adja tovább a nevét, majd 1992. dec. 2-án immár véglegesen lemondott elnöki tisztségéről. Az RMKDP programjához változatlanul ragaszkodik, de az RMKDP semmiképpen sem lehet helye az üres és hamis szócsatáknak, írta Kelemen Kálmánhoz intézett levelében. Az ideiglenes elnök Varga László lelkész lett. A párton belül létezik a Kolozsvár-Marosvásárhely ellentét, ez részben magyarázza az elnökváltást. Dr. Tőkés István Kocsis Istvánnak, az RMKDP Kolozs megyei területi elnökéhez írt levelében jelezte: nem vehet részt az RMKDP II. kongresszusán, nem vállalhatja azt a munkaszellemet, amelyet Kelemen Kálmán és Varga László helyesnek tartanak. Ez a szellem se nem keresztényi, se nem magyar. Az ellentét politikai színezetű a párton belül. Dr. Újvári Ferenc, Bálint Júlia és más kolozsváriak radikálisabb, nemzetibb, jobbközép pártot szeretne látni az RMKDP-ben, amely nem feltétlenül az RMDSZ uszályában halad. A marosvásárhelyi "reálpolitikusok" a lassú, belső építkezést, az RMDSZ-hez és a többségi nemzet pártjaihoz való türelmesebb viszonyulást tartanak mérvadónak. Az RMKDP febr. 6-7-i kongresszusán a megjelent, rokon eszmeiségű RMDSZ-platform, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés nevében Katona Ádám és Bardóczy Csaba számon kérte, hogy az RMKDP "kifelejtette" programjából a területi autonómia és nemzeti közösség fogalmakat. Az EMK szerint az RMKDP megalkuvó, ezért tiltakozásul elhagyták a kongresszust. Nem várták meg az "ellennyilatkozatot", melyet Nagy Benedek szerkesztett és fogadtatott el a kongresszussal. - Végül a RMKDP elfogadta a programot, elnöknek megválasztotta Varga László, Kelemen Kálmán maradt a főtitkár, a megválasztott alelnökök: Bibza András /Kolozsvár/, Ágoston Albert /Marosvásárhely/, Bárányi Ferenc /Temesvár/. /Dénes László: RMKDP-kongresszus. Kibujt a bolha a pohárból. = Orient Expressz (Bukarest), febr. 19./

1993. június 8.

Varga László /sz. Zilah, 1928/ 1946-ban beiratkozott a Bolyai Tudományegyetemre, a nemzetközi jogra. Hamarosan Búza László professzor gyakornoka lett, majd negyedévben, utolsó vizsgái előtt Demeter János eltávolította az egyetemről "antikommunista és vallásos tevékenysége miatt". Varga László a teológiára jelentkezett, református lelkész lett. 1957-ben letartóztatták az ENSZ számára összeállított memorandum miatt. Az ún. ENSZ-perben állították bíróság elé. Életfogytiglani börtönre ítélték, 1964-ben szabadult, az akkori amnesztiával. Újból lelkészként szolgált. A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt /RMKDP/ alakuló kongresszusán, 1990-ben alelnökké választották. 1993 februárjában a Marosvásárhelyen tartott II. kongresszus a párt elnökévé választotta. - Erdélyben a kereszténység mást, többet jelentett, mint másutt, mint Magyarországon. A kommunizmus alatt a magyarság minden régi szervezete megsemmisült, kivéve az egyházakat. Az erdélyi magyarság kilencen százaléka ma is tagja valamelyik egyháznak.- Elsősorban a falu bizalmát akarja megszerezni a kereszténydemokrácia. - Az RMKDP támogatja a hitelszövetkezeteket. Az RMKDP kiépíti kapcsolatait az európai kereszténydemokrata pártokkal, elsőnek az anyaországival léptek kapcsolatba, onnan válaszként héttagú küldöttség érkezett az RMKDP marosvásárhelyi kongresszusára. Tárgyaltak Coposuval, a Román Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnökével is. /Marosi Barna: A keresztény társadalomé a jövő. Beszélgetés Varga Lászlóval, az RMKDP elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./

1993. június 26.

Kelet-Európában mindenki úgy tudja, hogy a politika piszkos dolog. Összerándulnak az idegeink, ha a párt szót halljuk, írta Varga László, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt országos elnöke. Azonban tudni kell, hogy politikai szervezkedés és küzdelem nélkül soha nem juthatunk el az európai életformához. ? A személyes helytállás teremtette meg Európát. Ennek hiánya juttatott oda, ahol most vagyunk. Magyar Kereszténydemokrata Pártot szervezünk Erdélyben, írta. Semmiféle hatalom közelébe sem juthatnak kisebbségi helyzetben. Meg kell küzdeniük az irigységgel, vallotta, a gyanakvással, a váddal, hogy megbontják a magyarság egységét. /Varga László, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt országos elnöke: Keresztény értékek a politikában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26-27./

1993. augusztus 17.

Varga László cikkében békíteni akarja a vitázó feleket: szükség van Tőkés Lászlóra, ugyanúgy a Neptun-ügy három szereplőjére, Borbély Lászlóra, Frunda Györgyre és Tokay Györgyre is. Üljenek le a vitázó felek, javasolja, de nyilvános személyeskedéssel "ne szórakoztassuk ellenségeinket". /Varga László: Qui prodest? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./

1993. október 18.

Varga László református lelkész, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt elnöke kifejtette, hogy a kommunizmus évtizedei, a hosszan tartó züllesztés során az emberektől elvették a hitet. Az elmúlt három évben, ilyen rövid idő alatt az istenhit, az egyházakban való bizalom nem tudott megerősödni. Az országot elöntötte a Nyugatról behozott szenny. Legalább húszféle szekta özönlötte el az országot. Isten segítségével cselekedni kell, vallotta Varga László. Elmondta, hogy 1989 után vallásos ifjúsági csoportok alakultak, megindultak a Biblia-órák, az iskolákba is bevonult a vallástanítás. Azonban nagy gond a lelkészek hiánya. A diktatúra lefékezte a lelkészképzést. 1956 után nagy letartóztatási hullám indult, meg akarták félemlíteni a magyarságot. Kivégezték Sass Kálmán érmihályfalvi református lelkészt és dr. Hollós Istvánt. Az érmihályfalvi pörben 31 életfogytiglani ítéletet mondtak ki. A határ menti magyarság értelmiségi vezetőit vitték el. A Böszörményi perben is sok volt a halálos ítélet. Ő is börtönben volt, életfogytiglani börtönre ítélték, több társa /Kertész Gábor ügyvéd, Nagy József volt földbirtokos/ a börtönben halt meg. /Béres Katalin: "Ha nincs hit, minden közös érték elveszett". Vendégünk: Varga László református lelkész, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt elnöke. = Orient Expressz, okt. 18-24./

1994. január 14.

Marosvásárhelyen ülésezett a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt országos vezetősége. Megállapították, hogy a legfontosabb feladat a párt továbbépítése. Jelentősen megnőtt a Maros megyei taglétszám. A résztvevők állást foglaltak az autonómia mellett. Szükségesnek tartják, hogy a Kereszténydemokrata Ifjúsági Fórumok /KEDIF/ felvétessék magukat a MISZSZ-be, ott erősítsék befolyásukat. Varga László elnök, Kelemen Kálmán főtitkár tartott tájékoztatót, majd Bárányi Ferenc arról beszélt, hogy a pártot anyagilag meg kell erősíteni. Gondot jelent, hogy a pártnak nincs székháza, pedig erre szükség lenne Marosvásárhelyen és Kolozsváron. /Népújság (Marosvásárhely), jan. 18./

1994. január 20.

Markó Béla a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt /RMKDM/ elnökének, Varga Lászlónak írt levelében kifejtette, hogy a kereszténydemokrata ideológia "közösségünk egyik legerősebb - vagy talán legerősebb - eszmei áramlata". AZ RMDSZ megfigyelői státust élvez az EUCD-ben, egyetértenek azzal, hogy az RMKDM kérje megfigyelői, majd teljes jogú tagságot az EUCD-ben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./

1994. május 14.

Máj. 13-14-én Marosvásárhelyen ülésezett a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt /RMKP/ országos választmánya. Varga László pártelnök elmondta, hogy a pártnak az EUCD-be való felvétele előnyökkel jár, de a felelősségük is megnőtt. Szoros kapcsolatot kell tartani az RMDSZ vezetőivel. Határozottan kell felmutatni céljaikat. Dr. Bárányi Ferenc alelnök szerint Petre Roman Demokrata Pártjának kinyújtott jobbját el kell fogadni. Ennek ellentmondott Vekov Károly kolozsvári küldött. Kelemen Kálmán főtitkár pozitívan értékelte Petre Roman mostani tevékenységét. A kolozsváriak a Katona Ádám vezette Erdélyi Magyar Kezdeményezés felé hajlanak. Végül elfogadták Hajdú Gábor szenátor javaslatát: az RMKP tagjai nem lehetnek tagjai más politikai pártnak, ez az RMKP kongresszusáig marad érvényben. /Mózes Edit: Eszmei és politikai zavarok...? = /Népújság (Marosvásárhely), máj. 20./

1994. október 18.

A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Pártot /RKDP/ márciusban a Budapesten ülésezett Európai Kereszténydemokrata Pártok Uniója /EUCD/ felvette tagjai sorába, ezt a határozatot szept. 24-én Brüsszelben a közgyűlés megerősítette, nyilatkozta Varga László, az RMKDP elnöke, aki Kelemen Kálmánnal, az RMKDP főtitkárával vett részt Brüsszelben az EUCD közgyűlésén. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./

1995. augusztus 5.

Varga László, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt /RMKDP/ elnöke nyilatkozatában elítélte a tanügyi törvényt, amely alapvető emberi jogot sért. Ez nem lehet Románia belügye, ez egyetemes jogi kérdés. /Magyar Nemzet, aug. 5./

1995. augusztus 5.

Varga László, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt /RMKDP/ elnöke nyilatkozatában elítélte a tanügyi törvényt, amely alapvető emberi jogot sért. Ez nem lehet Románia belügye, ez egyetemes jogi kérdés. /Magyar Nemzet, aug. 5./

1995. szeptember 3.

Szept. 3-án Koltón, a hagyományos Petőfi-ünnepségen jelen volt Für Lajos, az MDF elnöke, Varga László /KDNP/ és Németh Zsolt /Fidesz/, valamint az RMDSZ helyi vezetői. A többezer résztvevő a tanügyi törvény elleni nyilatkozatot fogadott el. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 8., 614. sz./

1995. október 9.

A keresztény értékek képviselete a társadalomban, az RMDSZ esetleges szétzúzódása esetén a romániai magyarság érdekképviseletének felvállalása, az erdélyi magyarság bekapcsolása az európai közösségbe - ebben a három pontban jelölte meg Varga László, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt /RMKDP/ elnöke pártja legfontosabb célkitűzéseit Csíkszeredán, okt. 6-án, a kereszténydemokrata fórumon. Az RMKDP nemzetközi kapcsolatai kedvezően alakultak, a pártot 1994-ben az európai kereszténydemokrata pártokat tömörítő EUCD rendes tagjai sorába választotta. Kelemen Kálmán, a párt főtitkára ismertette a friss, okt. 5-i prágai keltezésű dokumentumot is, amelyben az EUCD legutóbbi tanácskozásán elítélte az új román tanügyi törvény kisebbségeket érintő kitételeit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./

1995. december 16.

Dec. 15-16-án Marosvásárhelyen tartották meg a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt /RMKDP/ harmadik kongresszusát, amelyen elfogadták a párt új programját, amely összhangban van nemcsak az RMDSZ, hanem az Európai Kereszténydemokrata Unió programjával is. Az RMKDP-nek jelenleg nyolc megyében tizenkét helyi szervezete működik. Varga László elnök beszámolójában kiemelte, hogy az RMKDP nem bontja meg az erdélyi magyarság egységét, hanem éppen annak legerősebb támasza. A kongresszuson megválasztották a párt új vezetőségét. Az RMKDP elnöke Kelemen László lett, aki eddig a főtitkári tisztet töltötte be. A főtitkári tisztséget megszüntették. Tiszteletbeli elnök: Varga László, alelnökök: dr. Bárányi Ferenc, Németh Mária, Szakács Géza és Czeili István. A Vekov-ügyről dr. Bárányi Ferenc politikai alelnök elmondta: Vekov Károly a párt Kolozs megyei elnökeként egy sor feladatot nem teljesített, ezért az országos vezetőség felfüggesztette elnöki funkciójából. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 18., 684. sz., Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./

1996. január 18.

A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt /RMKDP/ Kolozs megyei szervezetének tagjai nyilatkozatot adtak ki január 8-án, emlékeztetve, hogy megyei szervezetük mindig kiállt a magyarság egyértelmű képviselete mellett, a "Nagy Benedek-ügyben" Tőkés László mellett, mindez azt eredményezte, hogy az RMKDP vezetőinek egy része, Varga László elnök, Bárányi Ferenc politikai alelnök, Kelemen Kálmán főtitkár politikai hajszát indítottak a Kolozs megyei elnök, Vekov Károly és a választmány több tagja ellen. Ezek a vezetők 1995. ápr. 15-i levelükkel felfüggesztették tisztségéből Vekov Károlyt, mellőzve a szervezeti szabályzatot. Az RMKDP Kolozs megyei választmánya visszautasította a Vekov Károly elleni vádakat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./

1996. január 22.

A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt Kolozs megyei szervezetének vezetősége nyilatkozatban tiltakozott az ellen, hogy a párt vezető tisztségviselőinek egy része - Varga László elnök, Bárányi Ferenc politikai alelnök, Kelemen Kálmán főtitkár - politikai hajszát indítottak a Kolozs megyei elnök, Vekov Károly, valamint a választmány több tagja ellen. Az RMKDP Kolozs megyei szervezete határozottan kiállt a hazai magyarság érdekeinek egyértelmű képviselete és a Nagy Benedek-ügy kapcsán Tőkés László püspök mellett, ezért támadta őket RMKDP vezetősége. /Kereszténydemokrata szigorral. Kitiltják a Kolozs megyei szervezetet? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./

1996. június 20.

Fontosnak tartjuk, hogy a magyar kormány ne tegye függővé tetteit attól, hogy mit csinálnak szomszédjai. A magyar kormány képviselje az összmagyarságot. Bennünket persze elsősorban a román kormány képviseljen, de amennyiben ezt nem teszi, akkor a magyar kormány tegye ezt gyámként. - nyilatkozta az Új Magyarországnak Varga László, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt tiszteletbeli elnöke /Új Magyarország, jún. 20./

1996. augusztus 15.

A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt - Varga László tiszteletbeli elnök aláírásával - nyilatkozatot tett közzé aug. 15-én, melyben leszögezi. "Bízunk abban, hogy a magyar kormány a román-magyar alapszerződésben semmit nem fog feladni az erdélyi magyarság jogaiból. Jogérvényesen ezt nem is teheti, hiszen a sokoldalú nemzetközi szerződésekben 75 év alatt biztosított, szerzett - bár a gyakorlatban soha meg nem adott - jogainkból két állam megegyezése alapján szerződésileg is bármennyit megvonni csak érvénytelen jogfosztással lehetne, ezt pedig Magyarország kormányától - mely a Helsinki Záróokmány alapján a határon túli nemzetrészeknek hivatalból gyámja - semmiképpen nem tételezhetjük fel." Az alapszerződésnek csak akkor lehet haszna, ha belefoglalják, hogy bármilyen felmerülő jogvita esetén a két állam milyen pártatlan nemzetközi döntőbíróság illetékességét fogadja el. Amennyiben ez kimarad, akkor a szerződés többet árt, mint használ mind az erdélyi magyarság helyzete, mind a két nép jövendő viszonya szempontjából. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17-18./

1996. szeptember 24.

Szept. 24-én az iskolamúzeum felavatásával folytatódtak a Márton Áron Napok Csíkszeredában, a Márton Áron Gimnáziumban. A Varga László aligazgató által megnyitott tárlat olyan tárgyi emlékeket mutat be, amelyeket a volt tanárok és tanítványok gyűjtöttek össze. Ezek között vannak régi tankönyvek, 1872-ig visszanyúló iskolai évkönyvek, Márton Áronhoz fűződő emlékek, továbbá az iskola jeles diákjainak munkái is láthatók az iskolamúzeumban. Az ünnepi hét kulturális napokkal folytatódik, vendégkórusok, diákszínjátszók lépnek fel Budapestről, Gyuláról, Kolozsvárról. Lesz tudományos nap is, végül szept. 29-én részt vesznek Gyulafehérváron a Márton Áron centenáriumi év záró szentmiséjén. /Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 25./

1996. október 17.

A Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága /VET/ okt. 3-án Kolozsvárott tartott közgyűlésén elhangzottakról két hét múlva egy olvasói levél közléséből értesülhettünk. Patrubány Béla elnöki beszámolója után Kató Béla és Jakab Gábor alelnökök következtek. Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke beszédében kitért arra, hogy eddig a magyarság legfontosabb gondolata a szabadság volt, mostantól a megmaradás. Minden kisebbségnek joga van a szuverenitáshoz, tehát az autonómiához is. Ha ez nem így van, akkor vannak magasabb rendű és alacsonyabb rendű nemzetek. Borbély Imre képviselő egy tudásközpontú nemzet és egy országhatárokon átvonuló gazdasági integráció szükségességéről beszélt. Tőkés László püspök Babits Mihályt idézte: "Ne mondj le semmiről, minden lemondás egy kis halál..." Az MVSZ az a szervezet, fejtette ki, amely nem mond le semmiről, mert "előbb megcsonkították a nemzetet, majd megcsonkult a nemzet a mi tudatunkban". Felszólaltak még : Czirják Árpád érseki helynök, Varga László református lelkész, Tempfli József római katolikus püspök, Dávid Gyula és Csávossy György. /Portik Piroska: VET-közgyűlés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./

1996. november 15.

Abbahagytak minden szervezőmunkát, nehogy a tájékozatlanok azt higgyék, hogy az RMDSZ-szel szembe akarják állítani a választókat - tisztázta a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt /RMKDP/ tiszteletbeli elnöke, Varga László. Most viszont, a választás után folytatják a szervezést, szeretnék elérni, hogy megszerezzék a törvényben előírt tízezer tagot. Az RMKDP az RMDSZ társszervezete, tehát az RMDSZ tagja egyben lehet az ő pártjuknak is a tagja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./

1997. november 29.

A tárgyilagos történetírásnak az 1956-os forradalom erdélyi eseményeit tekintve még nem jött el az ideje, állapította meg Sipos Gábor történész, az Erdélyi Református Egyházkerület levéltárosa, akivel Aniszi Kálmán beszélgetett. A rendelkezésre álló anyagot máris rostálni kell, mert a Securitate iratait csak nagy óvatossággal szabad használni. "Ötvenhatban eggyé vált a nemzet." Sepsiszentgyörgyön is felvonultak magyar zászlókkal a forradalom hírére. Hubecz Márton könyvelő börtönbe is került miatta. Le is ülte büntetését. Sokan forradalmi verseket másoltak, adtak tovább. Dobri János kolozsvári lelkész, aki 1940 őszétől újjászervezte a cserkészetet, 1956-ban a forradalmi versek egyik fő terjesztője volt. Ugyanígy Molnár Dezső kolozsvári lelkész, Dobainé Varga Piroska, Bányai Miklósné és sokan mások. 1956-ban újra felvetették az erdélyi magyar értelmiségiek Erdély helyzetét. Úgy érezték, emlékiratban a világ elé kell tárni a lehetséges megoldásokat: független Erdély, Erdély megosztása, illetve a Erdély teljes egészében kerüljön Magyarországhoz. Dobai István nemzetközi jogász Komáromi József matematikatanárral készítette a memorandumot, melynek szövegét Varga László református lelkész, Bereczki András és Gazda Ferenc tudományos kutatók ismerték a legjobban. Dobai István elvitte a memorandumot Márton Áronhoz, aki helyeselte a memorandumot, mert ő a Szent István-i Magyarország híve. Márton Árontól hazafele tartott Dobai István, amikor letartóztatták, megtalálták nála az emlékirat egy példányát. Az egyik szekus rögtön azt mondta: ez az - tehát tudtak róla. Ezután letartóztatták a többieket is. Sokáig az a hír járta, hogy Dobai azonnal kiadta a közreműködők nevét. Sipos Gábor cáfolta ezt a változatot. A perben nagyon súlyos ítéletek születtek, de halálos ítélet nem volt. Az emlékirat teljes szövegét még nem közölték sehol. A Dobai-Varga-per, másnéven ENSZ-per volt a legfontosabb megmozdulása az erdélyi magyarságnak ötvenhatban. Ezt a kezdeményezést a hatalom megtörte, de azt tudják, hogy az egyes változatokra kik szavaztak. A független Erdély mellett voltak a szociáldemokraták: Jordáky Lajos, Pásztai Géza, Nagy Géza és mások. Erdély Magyarországhoz tartozásának eszméje mellett tett hitet Márton Áron püspök és az idősebb nemzedék. Erdély igazságos megoszlása mellett állt ki a többség, Dobai István, Varga László, Kertész Gábor zilahi ügyvéd, a per egyik vádlottja. Annak, hogy Erdély Romániánál maradjon, csak a kollaboránsok voltak a pártolói.- A perben a vádlottak bátran viselkedtek. Később másokat is letartóztattak és a Dobai-csoporthoz csatoltak, köztük volt László Dezső kolozsvári lelkész, akit azért vittek el, mert esélyes lett volna a közelgő püspökválasztás. A börtönben a per több elítéltje meghalt. Szekeres Nagy József éhen halt a börtönben, Dobai István és Varga László többször volt a halál szélén. Hét év után kikerültek a börtönből a per elítéltjei. Beszélni kell még az érmihályfalvi csoportról. Itt már nem volt kézzelfogható vádpont, mint a másik perben a memorandum. Ebben a perben halálos ítélet is született, Sas Kálmán érmihályfalvi lelkészt kivégezték. Ez a per az erdélyi magyarság megfélemlítését szolgálta. /Aniszi Kálmán: 1956 - Erdély. = Kapu (Budapest), okt., újraközölte: Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29-30./

1998. május 15.

Kelemen Kálmán elnök és Varga László tiszteletbeli elnök írta alá az RMDSZ társszervezeteként működő Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt nyilatkozatát a kettős állampolgárság kérdéséről. A nyilatkozat szerint figyelemre méltó precedenst jelent a román parlament által 1991 elején elfogadott törvény, amely lehetővé teszi, hogy tiszteletbeli állampolgárságot adjanak a kormány javaslatára. Az illetők minden állampolgári jogban részesülnek, kivéve a választójogot és a választhatóságot, illetve a közfunkciók betöltését. A törvény megszabja annak feltételeit is, hogy ki részesülhet ebben a megtiszteltetésben. Az RMKDP a román törvény mintájára azt javasolja a magyar államnak, hogy a feltételek teljesítésének alapos megvizsgálása után adjon hasonló tiszteletbeli állampolgárságot mindazoknak a határokon kívül élő magyar személyeknek és családoknak, akik azt arra méltó voltuk igazolásával személy szerint kérik azt. /Tiszteletbeli állampolgárság. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15.

1999. június 7.

Június 4-én és 5-én Marosvásárhelyen tartotta meg IV. Kongresszusát a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt. Beszámolót tartott a RMKDP tiszteletbeli elnöke: Varga László, elnöke: Kelemen Kálmán, politikai alelnöke: dr. Bárányi Ferenc, továbbá országos vezetőségi tagok és tisztségviselők. A Határokon Túli Magyarok Hivatalának üdvözletét Bálint-Pataki József tolmácsolta. A beszámolókban hangot kapott a politikai-közéleti reményekben való csalódás is, annak a konstatálása, hogy romániai magyarság számos lényeges követelésének nem sikerült érvényt szerezni. Tekintettel arra, hogy az RMKDP nem jegyeztette be magát az új párttörvény előírásainak megfelelően, a kongresszus megvitatta és elfogadta a névváltoztatásra irányuló javaslatot, melynek értelmében a továbbiak során a szervezet Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnevezéssel fog működni. Üdvözölte a kongresszust Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke., emlékeztetve, hogy az RMKDP jóvoltából az Európai Néppártban (EPP) jelen van az RMDSZ, de mondta, úgy, hogy hangsúlyosan a Kereszténydemokrata Mozgalmat fogja előtérbe tolni, és képviseletet biztosítani neki. .Frunda György szenátor bejelentette, hogy belép a Kereszténydemokrata Mozgalomba. A megejtett tisztújítás eredményeként az elnöki tisztséget változatlanul Kelemen Kálmán tölti be. Tiszteletbeli elnök: Varga László lelkipásztor. Megválasztották az országos vezetőséget, illetve a különböző szakbizottságok tagjait. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 7. - 1489. sz., Mózes Edith: Mozgalommá alakult a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 7./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-98




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998