udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 31 találat lapozás: 1-30 | 31-31
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Varga Mihály

1992. július 4.

Berecken júl. 4-én felavatták a falu nagy szülöttének, Gábor Áronnak a szobrát, Varga Mihály alkotását. Az összegyűlt tízezres tömeg előtt Tőkés László beszélt, aki nyilatkozott a jelenlegi helyzetről. Az RMDSZ válsága a romániai magyar társadalom válsága, jelentette ki. Az RMDSZ-nek a következő kongresszuson jobb vezetőséget kell választania. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8., Pesti Hírlap, júl. 9., felvétel a szoborról: Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./

1992. november 25.

A költségvetési törvény tervezetének tárgyalásához a Fidesz olyan módosító indítványt nyújtott be, amely egy sor államigazgatási intézmény megszüntetését, illetve karcsúsítását indítványozta. Varga Mihály /Fidesz/ képviselő elmondta, hogy a Fidesz fölöslegesnek tartja a Határon Túli Magyarok Hivatalát, amelynek munkáját más intézmény is elvégezheti. /J. K. S.: Fidesz: fölösleges államigazgatási intézmények. = Magyar Hírlap, nov. 25./

1994. december 14.

Apáca önkormányzata elhatározta, hogy kétnyelvű helységnév-táblákat helyez el a község határában. A brassói prefektus azonnal feljelentéssel élt, az igazságszolgáltatás helyt adott az óvásnak, ennek megfelelően felszólították az apácaiakat, hogy állítsák vissza az eredeti táblát. Varga Mihály polgármester nem ért egyet a határozattal. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 14./

1996. március 5.

Márc. 5-én Nagyváradra érkezett a FIDESZ-Magyar Polgári Párt delegációja: Orbán Viktor, Németh Zsolt, Varga Mihály országgyűlési képviselők, Király András, a párt külügyi titkára, valamint Fazekas Sándor, Karcag polgármestere. A delegáció találkozott és megbeszélést folytatott Tempfli József római katolikus és Tőkés László református püspökkel, majd nagyváradi újságírók előtt tartott tájékoztatót a magyar-román kapcsolatok alakulásáról, magyarországi belpolitikai kérdésekről, különösképpen a legnagyobb ellenzéki párt, az MDF szakadása nyomán kialakult helyzetről. A delegáció erdélyi látogatásának további programjában szerepel részvétel a marosvásárhelyi Pro Europa Liga által szervezett román-magyar kerekasztal-megbeszélésen, majd Székelykeresztúron lakossági fórumon. /FIDESZ-delegáció Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./

1996. június 10.

Brassó megyében csak két helyen győzött az RMDSZ: Apácán Varga Mihály, Rákoson Gáspár Tamás lett a polgármester. A Szociáldemokrata Unió képviseletében magyar polgármestere lett Ürmösnek: Gáspár Julianna. Brassóban Mina Lászlóra 9370-en szavaztak, ezzel a jelöltek közül a hatodik lett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./

1998. november 28.

November 28-án, a kolozsvári Protestáns Teológia dísztermében tartották az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) rendes évi közgyűlését. Dávid Gyula elnök üdvözlő beszéde után Kötő József ügyvezető elnök beszámolójában az elmúlt év eseményeit elemezte. Szerinte továbbra is szembe kell nézni ama kihívásokkal, hogy egy kisebbségi kultúrát a közösségnek magának kell eltartania. Úgy kell európai globális szemlélettel gondolkoznunk, hogy kulturális identitásunk megmaradjon - hangoztatta. A felszólalók elsősorban az anyagi gondokat taglalták, s rendre kiderült, mily nehéz anyagi körülmények között születik az erdélyi művelődés. Délután az egyesület díjkiosztó ünnepségére került sor. EMKE-díjas lett Dávid Gyula, 70. születésnapja alkalmából, a romániai magyar művelődés szolgálatába állított életművéért, Gálfalvi Zsolt, a romániai magyar művelődés és újságírás szolgálatában kifejtett több évtizedes minőségteremtő tevékenységéért (Kacsó Sándor-díj) részesült kitüntetésben; Koczka György, az 1956-os magyar szabadságharc eszményeihez való hűséges ragaszkodásáért és ezek szolgálatába állított magas szakmai színvonalú munkásságáért (Janovics Jenő-díj); Sándor Csaba kiváló népművelői és pedagógiai tevékenységéért (Könczei Ádám- díj); dr. Pozsony Ferenc néprajztudósi munkásságáért, a zabolai néprajzi múzeum létrehozásáért és működtetéséért (Bányai János-díj); Metz József önismeretünket gazdagító helytörténeti és honismereti kutatásaiért (Kun Kocsárd-díj); Guttman Mihály művelődéstörténeti értékű több évtizedes zenepedagógiai és karnagyi munkásságáért (Nagy István-díj); Witlinger Margit minőségi díszlettervezői munkásságáért (Bánffy Miklós-díj); Lőrincz Ágnes sokszínű és kiváló színművészi teljesítményéért (Poór Lili-díj); Jánó Mihály a Barabás Miklós emlékkiállítás megszervezéséért, Vinczeffy László az emlékkiállítás képanyaga restaurálásáért, Varga Mihály a kiállítás megszervezéséhez való hozzájárulásáért (Szolnay Sándor-díj); Ács Alajos színháztörténeti jelentőségű színművészi és társulatépítő tevékenységéért (Kovács György-díj); Nemes Levente színházteremtő munkásságáért és színművészi teljesítményéért (Kádár Imre-díj); Fülöp Mária a romániai magyar bibliográfiai szakirodalom gazdagításáért végzett tevékenységéért (Monoki István- díj); a Marosvásárhelyi Vártemplom Nőszövetsége példamutató közösségi hagyományőrző tevékenységéért a tárgyi népi kultúra körében (Vámszer Géza-díj); Szalmán Lóránd hagyományteremtő, kiemelkedő több évtizedes karnagyi munkájáért (Rónai István-díj); Méhes Béla öntevékeny színjátszó tevékenységéért, Jancsó Árpád az öntevékeny színházi mozgalom szervezéséért és összefogásáért (Szentgyörgyi István-díj); Kilyén Ilka az erdélyi és egyetemes magyar kultúra terjesztéséért (Kemény János-díj). Az erdélyi kultúra szép ünnepe volt az idei számvetés is. /Csomafáy Ferenc: Európai lélekkel, de erdélyi szemmel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./

1999. július 28.

A "névnapját" ünneplő Illyefalván rendezvénysorozat keretében felavatták Szabó Dezső mellszobrát, Varga Mihály alkotását. Mikszáth és Jókai mellszobrai után teljessé vált immár a Séra-kúria előtti, a településhez kötődő nagy írók arcképcsarnoka. /Szabó Dezső szobor Illyefalván. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./

2000. december 14.

Bensőséges ünnepség keretében hódolt Jókai Mór emléke előtt Sepsiszentgyörgy. A hallhatatlan magyar író születésének 175. évfordulóján domborműves emléktáblát avattak fel a város központjában, azon épületen, ahol Jókai Mór háromszéki látogatásai során megszállt. Az emlékplakett alkotója, Varga Mihály. A Jókai Emlékbizottság, a Kovászna Megyei Könyvtár, az EMKE Mikes Kelemen Egyesülete szervezte ünnepségen dr. Praznovszky Mihály, a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa leplezte le az emléktáblát. Jókai Mór emlékét, mint köztudott, Illyefalván mellszobor és emlékszoba is őrzi. /Jókaira emlékezve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./

2001. július 10.

A legnagyobb segítség a határon túli magyaroknak az, ha a magyar gazdaság jól teljesít, hiszen ekkor Magyarország többet tud nyújtani a határon túli nemzetrészeknek - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter azon az előadáson, amelyet a IX. Kárpátaljai Nyári Szabadegyetemen tartott Szinevir hegyi üdülőben. A miniszter szólt arról, hogy Kárpátalja számára elindultak olyan programok, amelyek a szülőföldön való megmaradást szolgálják. Ilyen az Új Kézfogás Közalapítványnak az a programja, amely 13 ezer kárpátaljai magyar földhöz jutását és a gazdálkodás elkezdését támogatta. Ezek az emberek vetőmag- és vegyszervásárláshoz is kapnak támogatást - emlékeztetett a miniszter. /Gazdaság és határon túli magyarok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./

2001. augusztus 24.

A magyar gazdaság eddigi és a jövőben várható fejlődéséről beszélgettek többek között a határon túli magyar közgazdász hallgatók, amikor aug. 22-én Budapesten találkoztak Járai Zsigmonddal, a Magyar Nemzeti Bank elnökével. A határon túli magyar fiatalokat, akik a Márton Áron Szakkollégium II. Nyári Egyetemére érkeztek Budapestre, Járai Zsigmond tájékoztatta a jegybank szerepéről és jövőjéről. A hallgatók szakmai látogatást tettek a Pénzügyminisztériumban, ahol fogadta őket Varga Mihály pénzügyminiszter. /Határon túli magyar fiatalok az MNB-nél. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 24./

2001. november 30.

A pesszimista becslések szerint 2050-re 6,5 millióra csökkenne ugyanis Magyarország lakosainak száma, ha a jelenlegi tendencia nem változik. Orbán Viktor miniszterelnök a magyar gazdaság fejlesztésében a Kárpát-medencei munkáskezekre is számít. - Orbán Viktor kormányfő elnökletével és Cseh Szombathy László professzor szakmai irányításával 1999-ben a népesedéspolitikai koncepció kialakítását irányító ad hoc bizottság alakult. A kormány idei jún. 26-i ülésén egy negyedévente ülésező Nemzeti Népesedési Kormánybizottság felállítása mellett döntött. A bizottság november elején tartotta meg első ülését. Tagjai: Harrach Péter szociális és családügyi, Deutsch Tamás ifjúsági és sport, Matolcsy György gazdasági, Mikola István egészségügyi, Pálinkás József oktatási, Pintér Sándor belügy-, Turi-Kovács Béla környezetvédelmi és Varga Mihály pénzügyminiszter, valamint Rockenbauer Zoltán, a nemzeti kulturális örökség minisztere és Stumpf István, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, vezetője pedig maga a miniszterelnök, Orbán Viktor. Harrach Péter szociális és családügyi miniszter az alakuló ülést követő tájékoztatón kijelentette: a bizottságnak a magyar nemzet legnagyobb gondjára kell megoldást találnia. Sajtóinformációk szerint a bizottság asztalán fekszik egy olyan tanulmánykötet, amely a lehetséges variációkat modellezve gyakorlatilag kijelöli azt az egyetlen reálisan járható utat, amellyel 2005-re is tartható lenne a mai 10 milliós lélekszám. Ehhez arra lenne szükség, hogy az átlagéletkor addigra fokozatosan meghaladja a 80 évet, a gyermekszületések száma pedig elérje az egyszerű reprodukciós szintet, ehhez valamennyi szülőképes nőnek legalább két gyermeket kellene vállalnia. A Magyarországra évente bevándorlók számát pedig tartósan 20 ezerre kellene emelni. A jelenlegi adatok tükrében a tanulmánykötet vázolta helyzet eléréséig sokat kell javítani a magyar lakosság színvonalán. Az átlagéletkor a férfiaknál 66,34, a nőknél 74,24 volt 1999-ben, ez messze elmarad mind a tanulmány számadataitól, mind pedig az Európai Uniós átlagtól: férfiak 74,84, nők 81,24. A reprodukciós szint pedig 1,3 az áhított 2 helyett (magyarul egy anyának átlagosan 1,3 gyermeke születik), a "népességszaporulat" indexe pedig -3,1 volt 2001. január és augusztus között. - A Magyar Szocialista Párt előbb a hazai munkanélküliek támogatását látta igazoltnak, az MDF és a MIÉP egyetértett azzal, hogy ösztönözzék a bevándorlást, de csupán a határon túli magyarok körében. Orbán Viktor kijelentette: nem kívánja bátorítani a Magyarországra való tömeges betelepülést, illetve bevándorlást. A kormányfő azonban úgy vélte, hogy a magyar gazdasági fejlődés jelenlegi szintjének fenntartására a mostaninál több munkáskézre lesz szükség, amelyet elsősorban a Kárpát-medencei népesség adhat hazánk számára. /Vass Enikő: Nem hal ki a magyar. Népesedési kormánybizottság gondozza a magyar lakosok számát. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./

2002. június 21.

Telefonon beszélt az olaszországi látogatáson tartózkodó Mádl Ferenc Medgyessy Péter miniszterelnökkel és a négy párt elnökével, de a belpolitikai helyzetről csak hazatérése után, bővebb információk ismeretében tud majd értékelést adni – közölte maga a köztársasági elnök jún. 20-án reggel Rómában az őt kísérő magyar újságíróknak. Varga Mihály, a Fidesz alelnöke újságírók előtt úgy nyilatkozott, hogy a miniszterelnök körüli válság ma már Magyarország gazdaságát is fenyegeti. A volt pénzügyminiszter közölte, hogy a kormányfő titkosszolgálati ügynöki szerepe összekapcsolható a magyar gazdaság negatív változásával. A nyugati jelentésekből idézve hangsúlyozta, hogy romlik a magyarországi részvények árfolyama, és csökken az állampapírok értéke. "Egyértelmű, hogy a belpolitikai válság, ami a miniszterelnök szerepe miatt alakult ki, ma már a magyar gazdaságra nézve is kockázattal jár" – jelentette ki. Varga Mihály azt mondta, nem igaz Medgyessy Péter azon állítása, hogy titkosszolgálati tisztként magyar érdekeket védett külföldiekkel szemben. Demszky Gábor főpolgármester szerint a Medgyessy Péter által vázolt törvényjavaslat – mely szerint a III/III-as lista teljes egészében nyilvánosságra hozható lenne – megnyugtató módon rendezné ezt a lezáratlan ügyet. MTI /A gazdaságot is fenyegeti a válság. = Krónika (Kolozsvár), jún. 21./

2002. november 19.

Kossuth születésének 200. évében a Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület és a Székely Nemzeti Múzeum közös szervezésében nov. 22-én ünnepi megemlékezés lesz Sepsiszentgyörgyön. Ez alkalommal leplezik le a Kossuth Lajos utcában, a városi művelődési ház előtt, a Varga Mihály készítette Kossuth-mellszobrot, melyet a Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület állíttatott. /Kossuth-szobrot avatnak Sepsiszentgyörgyön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./

2003. július 8.

A Pro Apáczai-Bartalis Egyesület fennállásának 10., Bartalis János születésének 110. évfordulóját ünnepelték Apácán júl. 5-6-án. Az Apácai Napokon volt lovas felvonulás, mazsorettbemutató, labdarúgótorna, néptánc, könnyűzenei koncert és versmondás. Fellépett a Tamacisza együttes, a Brassói Magyar Dalárda és az Apácai Dalárda. A rendezvényre eljöttek a testvértelepülések, Csanádapáca és Apátfalva képviselői is. Idén az apácai származású Mátis Jenőt, a Reform Mozgalom alelnökét avatták díszpolgárrá. Ugyancsak az Apácai Napok alkalmával posztumusz avatták díszpolgárrá Bartha Jenőt az evangélikus egyházban kifejtett több évtizedes tevékenységéért és az 1992-ben elhunyt Varga Mihályt, Apáca egykori polgármesterét is. /Petki Judit: Posztumusz díszpolgárok. = Krónika (Kolozsvár), júl. 8./

2003. szeptember 22.

A Kovásznai Napokon jelen voltak Nagykanizsa, Pápa és Csenger testvérvárosok küldöttségei is. Látható volt az ASIMCOV kovásznai fiókja által szervezett Cov-Expo 2003-as kiállítása is. Voltak koncertek, a képtár falán leleplezték Kádár László- (1908-1989) emlékplakettet, melyet a sepsiszentgyörgyi Varga Mihály szobrászművész alkotott bronzból. A kovásznai származású egykori debreceni professzor életét volt tanítványa, Süri Dakar István tibetológus, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem tanára méltatta. A gazdakör óriástermény-kiállítást szervezett. /Bodor János: Városnapok Kovásznán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 22./

2003. október 4.

Szeptember 4-én az erdélyi magyar történelmi egyházak elöljáróinak részvételével, Kolozsváron ülésezett a Sapientia Alapítvány közgyűlése. Elhatározták, hogy sürgős megkereséssel fordulnak az Országgyűléshez, további támogatását kérve egyetemépítési és -fejlesztési tervei megvalósításához. Levelükkel megkeresték Szili Katalin országgyűlési elnökasszonyt, valamint Varga Mihály képviselőt, az Országgyűlés költségvetési bizottságának elnökét, kifejtve, hogy az erdélyi magyarság megmaradása szempontjából az önálló magyar nyelvű felsőoktatás: létkérdés. Amennyiben a finanszírozás mértéke változatlan marad, a jelenlegi 1,85 milliárd forint a 2004/2005-ös tanévben még a működési költségek fedezésére sem lesz elegendő. Másfelől a legszükségesebb ingatlanberuházások és infrastrukturális fejlesztések nélkül a rendszer még a jelenlegi szintjén sem tartható fenn. /Anyaországi támogatás-kiegészítést kér a Sapientia. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./

2004. július 20.

Tavaly virradattól sötétedésig dolgozott az aradi Szabadság-szobor talapzatkockáinak restaurálásán Kocsis Rudolf szobrászművész. A Temesvári Egyetem Művészeti karán tanító aradi szobrász Budapesten állított ki. Két másik szlovák kötődésű művész, a budapesti Ezüst György és az újvidéki Pavel Pop társaságában a Rákóczi úti galériában mutatta be munkáit. Négyévenként van a nagy nemzetközi seregszemle, a rigai szobrászati kiállítás. Ebbe beválogatták Jecza Péter bronzszobra mellett Kocsis Rudolf egyik famunkáját. Kocsis Rudolf augusztusban a Szabadság-szobor bronzalakjait restauráló Kolozsi Tibor, a szovátai Sánta Csaba és a sepsiszentgyörgyi Varga Mihály társaságában Kolozsváron állít ki, szeptemberben pedig a Pécsi Galériában az aradi képzőművészek viszonozzák a mecsekiek aradi bemutatkozását. /Puskel Péter: Budapesten és Rigában állított ki Kocsis Rudolf. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 20./

2004. augusztus 7.

Aug. 6-án Kolozsváron megnyílt az a kiállítás, amely Kocsis Rudolf, Kolozsi Tibor, Sánta Csaba és Varga Mihály szobrait mutatja be közönségének. /Ö. I. B.: Négy szobrász huszonnyolc alkotása. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./

2004. augusztus 14.

Megnyílt a középgenerációhoz sorolható Kolozsi Tibor, Kocsis Rudolf, Sánta Csaba és Varga Mihály szobrászati tárlata Kolozsváron. Címeket nem adtak a szobroknak, mintha azt sugallnák, tessék megkeresni benne a lényeget. Kocsis Rudolf táskái tömör fából és kőből szerkesztett konstrukciók, valamiféle tartalmas tartalomnélküliséget sugallnak, írta Németh Júlia. Kolozsi Tibor arckompozícióinak újabb állomásához érkezett. A hegesztett fémlapokból, fémgyűrűkből összeálló rozsdafejek valósággal alakítják maguk körül a teret. Sánta Csaba kisszobrai valamilyen történelem előtti kor jelzéseiként hatnak. Varga Mihály faszobrai antropomorf fogantatásúak. /Németh Júlia: Arcok, táskák, mágia és biomorf formák. Kolozsi Tibor, Kocsis Rudolf, Sánta Csaba és Varga Mihály szobrászati tárlata Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./

2006. január 11.

Szakáts Béla temesvári szobrászművész nyerte az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére Kolozsváron felállítandó szobor pályázati kiírását. A Kolozsvár Társaság ötlete nyomán kezdeményező bizottság alakult, amely meghívásos pályázat kiírása mellett döntött. Október 28-án küldték szét a körlevelet tizenkét szobrászművésznek: a pályázaton Bocskay Vince, Deák Árpád, Gergely Zoltán, Hunyadi László, Jecza Péter, Kocsis Rudolf, Kolozsi Tibor, Sánta Csaba, Szakáts Béla, Tőrős Gábor, Varga Mihály és Vetró András vett részt, névtelenül, jeligés rendszerben. A 3–4 méteresre tervezett emlékművet Kolozsváron, Sétatér Szamos melletti sétányán állítanák fel. A szoborállítás anyagi fedezete, illetve a városháza engedélye még hiányzik. Szakáts Béla munkája, a „napszimbolikus” kapu a szabadságvágy szimbóluma, délibáb. Az 1956-os forradalom bukása fájdalmat, börtönt, halált jelentett. Így a kapu, a szabadság napszimbolikus kapuja átfordulva börtönkapuvá válik, – értékelte munkája jelképes értelmét a tervező. Szakáts Béla 1938-ban született Székelyudvarhelyen, Temesváron él, egyetemen tanít. /F. I.: Temesvári képzőművész terve nyert. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./

2006. március 31.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nem, Polt Péter megjelent a parlament költségvetési bizottságának március 30-i ülésén, ahol a miniszterelnököt és a legfőbb ügyészt az Altus Rt., valamint a Közlöny és Lapkiadó Kft. között 1995-ben létrejött szerződés ügyében kívánta meghallgatni a testület. Gyurcsány Ferenc levélben közölte: alkotmányos kötelezettsége részt venni az ülésen, ezért előre egyeztetett időpontban kész megjelenni a bizottság előtt. Az MSZP képviselői nem jelentek meg az ülésen, ezért a napirendről a bizottság nem tudott dönteni, ugyanakkor a jelenlévő fideszes képviselők Szijjártó Péter javaslatára úgy határoztak, hogy a testület – a házszabály értelmében – lefolytatja az ülést. A Fidesz az állami vagyont ért tetemes kár helyrehozásának vizsgálata céljából kezdeményezte a bizottság összehívását. Polt Péter legfőbb ügyész hétfőn bejelentette: a közérdek sérelmét állapította meg a kormányfővel szemben a Legfőbb Ügyészség a Szalay utcai ingatlan ügyében. Varga Mihály bizottsági elnök az ülés után a sajtónak elmondta: „szerettük volna megkérdezni, hogy megfelel-e a valóságnak az állítás, miszerint a köz vagyonát mintegy 230 millió forintos sérelem érte. Ez úgy tevődik össze, hogy bérleti díjból az elmúlt években 117 millió forintot, felújításból 125 millió forintot, összesen 242 millió forintot fizetett az állam Gyurcsány Ferenc cégének. Ezzel szemben áll egy lízingdíj, mint állami bevétel, amely 8,3 millió forintot tesz ki. Tehát összességében közel 230 millió forintos kár érte az állami vagyont.” /Gyurcsány nem ment el a meghallgatásra. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./

2006. április 3.

Megnyílt az újonnan létrejött Kolozsvár Galéria 1956–2006 című fotókiállítása, a Főtér 22/8 szám alatt. Kántor Lajos irodalomtörténész, a Kolozsvár Társaság elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. Kifejtette, szeretnének, olyan kulturális-információs központot kialakítani a város szívében, amely otthon lesz a kolozsváriak számára hosszú időn át. A kiállítást a budapesti Történeti Levéltár gyűjteményéből állították össze, a megnyitón jelen volt és beszédet mondott Gyarmati György, a levéltár igazgatója is. A kiállítás anyagát képezik a kolozsvári 56-os emlékműpályázatra beérkezett pályamunkák makettjei is: Szakáts Béla (I. díj), Bocskay Vince (II. díj), Deák Árpád (III. díj), Kolozsi Tibor, Varga Mihály, Gergely Zoltán, Hunyadi László, Sánta Csaba, Vetró András, Kocsis Rudolf és Jecza Péter munkái. /Köllő Katalin: Ahol szabadság van, ott szabadság van. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./

2006. május 5.

Ignácz Rózsa (Kovászna, 1909. jan. 25. – Budapest, 1979. szept. 25.) író, színművész első irodalmi sikerét Anyanyelve magyar (1937) c. regényével aratta. A moldvai és bukovinai magyarság sorsát dolgozta fel regényeiben. A kovásznai alsóvárosi papilak irodalomtörténeti emlékhelynek számít. Falán emléktábla hirdeti: ott született az író és színész Ignácz Rózsa. Az írónőről készült dombormű Vetró András szobrászművész alkotása. Az Ignácz Rózsa tiszteletére berendezett emlékszoba, illetve plakett mellett idén a város újabb emléket, ezúttal egy mellszobrot készül állítani az írónőnek. Az agyagminta a sepsiszentgyörgyi Varga Mihály szobrászművész műtermében már megtekinthető. Gödriné Molnár Mária, az Ignácz Rózsa Irodalmi Klub egyik vezetője elmondta, hogy 1999-ben avatták az emlékszobát. A bronz mellszoborhoz szükséges összegnek több mint fele összegyűlt közadakozásból. /Dimény Árpád: Szobor közadakozásból. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), máj. 5

2006. szeptember 13.

Magyarországon mindenhol fölharsannak a füttykoncertek, ahol Gyurcsány Ferenc kormányfő kampányol, az önkormányzati választási kampánnyal kapcsolatban. Hiller István, az MSZP elnöke szerint „az ellenzék nagyobbik pártja által tudatosan szervezett és lebonyolított megmozdulásokról van szó”. A Fidesz alelnöke, Varga Mihály ezzel szemben kijelentette: Gyurcsány provokálja az embereket, a szocialisták fütyültetik ki saját magukat, mert „alapvetően a kormányoldal érdeke, hogy ne az embereket érintő kérdésekkel foglalkozzanak, hanem arról beszéljenek, mi történik, ha a kormányfő valahol megjelenik”. Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője emlékeztetett, az MSZP politikusai az országgyűlési választási kampányban hazudtak, csúnyán átverték Magyarországot, ezért azt kérik az emberektől, hogy ne üljenek fel a provokációnak, és fütyülés helyett ellenérzésüket azzal fejezzék ki, hogy részt is vesznek ezeken a nagygyűléseken, és „méltóságteljesen, csendben” egyszerűen hátat fordítanak a miniszterelnöknek. A Magyar Nemzet szeptember 10-i számában Orbán Viktor azt írta, hogy a Gyurcsány-csomag nem demokratikus felhatalmazással rendelkező kormányprogram, hanem önkényes diktátum, tehát a kormánynak nincs joga ezt végrehajtani. /Guther M. Ilona: Ki fütyül ma Magyarországon? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./

2007. január 25.

Székelyudvarhelyen, a Haáz Rezső Múzeum Képtárában erdélyi múzeumok igazgatói, illetve a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgatója, dr. Cseri Miklós tanácskoztak arról, hogy a skanzent gazdagítandó Erdély tájegységeit képviselő portákat vásárolna a Szabadtéri Múzeum. A szomszédos megyék múzeumainak vezetői évente megtartják tanácskozásukat. A mostanin a Csíki Székely Múzeum igazgatója, Gyarmati Zsolt, a gyergyószentmiklósi múzeum igazgatója, Csergő Tibor, a marosvásárhelyi múzeumtól Soós Zoltán igazgató és a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumtól Varga Mihály igazgató vettek rész, ezt bővítették a szentendreiekkel való találkozással. A Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum létrehozna egy erdélyi részt, falut, melyben Székelyföld és a történelmi értelemben vett Erdély néprajzi tájegységei szerepelnének. Tájegységenként egy-egy házat vásárolnának, azaz a terv szerint 18-at lehetne a szentendrei skanzenben látni. Ezzel Szentendrén a második határon túli magyarlakta területet mutatná be (felvidéki házak már vannak). /Barabás Blanka: Erdélyi portákat vásárolna a Szentendrei Szabadtéri Múzeum. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 25./

2007. május 4.

Április végén Tiszafüreden jótékonysági koncertet szerveztek a testvértelepülés, Majláthfalva iskolájának udvarára tervezett bentlakás támogatására. Az eseményre Stoicu Lucian vingai polgármester vezetésével 42 tagú küldöttség utazott, köztük Lengyel Péter vingai iskolaigazgató, majláthfalvi pedagógusok, a szülők küldöttsége, a Pro Majláth Egyesület vezetősége, a helybeli RMDSZ, illetve a községi tanács küldöttsége. Varga Mihály /Fidesz/ országgyűlési képviselő, volt pénzügyminiszter, a rendezvény védnöke. /Tiszafürediek a majláthfalvi kollégiumért. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 4./

2007. május 21.

Május 18-19-én tartotta kongresszusát a Fidesz, Orbán Viktort megerősítették elnöki tisztségében. Kövér László, a párt választmányának elnöke az ország morális, gazdasági és politikai válságáról beszélt, s úgy vélte, ezért egy „abnormális, szélsőségesen gátlástalan és kapzsi klikk” tehető felelőssé. Joseph Daul, az Európai Parlament néppárti frakciójának vezetője, aki egyben Nicolas Sarkozy francia elnök üdvözletét tolmácsolta, azt mondta: Európának olyan politikusokra van szüksége, mint Orbán Viktor, Nicolas Sarkozy és Angela Merkel német kancellár. A kongresszuson részt vevő Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke bírálta a magyar kormány „különutas” politikáját Oroszország irányába, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy Orbán megújítja a politikai életet. Ehhez azonban az kell, hogy visszakerüljön a hatalomba – tette hozzá a Néppárt elnöke. A szavazás ideje alatt Tőkés László Királyhágó-melléki református püspök is felszólalt. /Lokodi Imre: Fidesz-nagygyűlés – marad Orbán. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./ Új politika megalkotására van szükség Magyarországon Orbán Viktor, a Fidesz újraválasztott elnöke szerint. Kósa Lajos úgy fogalmazott, hogy „Kádár János itt van közöttünk, és napjainkban posztkádári Magyarországon élünk, ahol nem polgári, hanem szocialista demokrácia van”. Varga Mihály szerint ma Magyarországon tudatosan folyik az állam lerombolása, az államigazgatás szétverése. Semjén Zsolt, a KDNP elnöke úgy vélte, Magyarország csak attól a frakciószövetségtől remélhet megoldást a mai helyzetre, amelyet a Fidesz-KDNP alkot. Tőkés László püspök arról beszélt, hogy a magyar állam nemhogy határokon átívelő nemzetpolitikát, de még korlátozott nemzeti állampolitikát sem képvisel. „Nemzetünk a saját országában pusztul”, saját magyar államunk nem védi, nem képviseli, nem érvényesíti az elvárható mértékben nemzeti érdekeinket – mondta Tőkés, aki ellenpéldaként Romániát és Szlovákiát említette. Lezsák Sándor, a Fidesszel szövetséges Nemzeti Fórum elnöke bejelentette: új lakiteleki nyilatkozat megalkotására készülnek, amelyet az eredeti dokumentum aláírásának huszadik évfordulóján fogadhatnak el. /Vezér maradt Orbán Viktor. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./

2007. június 22.

Dóczy András a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán Kós András, Vetró Artur és Korondi Jenő tanárai irányításával végezte a szobrász szakot 1976-ban, ezt követően egy évig rajztanárként dolgozott Csíkszentsimonban, majd a tanulók házánál vezetett szobrászkört. 1983-tól szabadfoglalkozású, visszatért az apai örökséghez, a kőfaragás gyakorlásához. Mindez közeledést jelentett a szobrászat felé, ugyanis szobrok talapzatának elkészítéséhez, megtervezett műemlékek kivitelezéséhez egyre gyakrabban vették igénybe szobrászkollégák. A rendszerváltás után nyílt alkalom számára a monumentális munkák elkészítésére. A 2000-ben Nagyváradon felállított Millenniumi-emlékmű elkészítésénél méltó társa Bocskay Vincének és Gergely Istvánnak. A kézdivásárhelyi világháborús emlékművet Bocskayval és Sántha Csabával együtt állították fel. Az aradi szabadságszobor hiányzó kőoszlopait, darabjait is tőle rendelték meg. Az elmúlt évben két 1956-os emlékműnek a társszerzője: a nagyváradi emlékmű esetében Gergely István tervéhez társul kivitelezőként, Sepsiszentgyörgyön Varga Mihály és Sántha Csaba nevéhez adta a magáét, kivitelezőként. A kilencvenes években készült márványszobra a Monospetriben felállított Madonna-kompozíció, pályázaton pedig díjat nyert Márton Áron portréja. A június 23-án Csíkszentsimonban felállítandó Szent László király szobor teljesen az ő alkotása, a szobor és a talapzat is. Talapzatostól három méter magas a szobor. /Ferencz Imre: Szobor és talapzat. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 22./

2007. szeptember 20.

Számviteli fegyelem megsértésének alapos gyanújával vették őrizetbe a Magyar Szocialista Párt (MSZP) egykori országgyűlési képviselőjét, Zuschlag Jánost, aki korábban lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról, miután a holokauszttal viccelődött. Zuschlag jelenleg az MSZP Bács-Kiskun megyei területi szövetségének ügyvezető elnöke, a megyei közgyűlés tagja, Kiskunhalason önkormányzati képviselő, az MSZP helyi szervezetének elnöke. 2005-ben a Kiskunhalasi Városi Ügyészség indított vizsgálatot több alapítvány és egyesület pályázatokon nyert pénzeinek gyanús felhasználása miatt. A nyomozás során kiderült, hogy a vizsgált egyesületek és alapítványok mintegy 50 millió forint pályázaton nyert pénz „rendeltetésszerű használatával” nem tudnak elszámolni. A megyei főügyész helyettese júniusban azt nyilatkozta, hogy a nyomozás eddigi adatai alapján. Zuschlag egyértelműen gyanúsítható azzal, hogy utasításokat adott az érintett egyesületek és alapítványok munkatársainak. Zuschlagon kívül az MSZP több helyi tisztségviselője is a gyanúsítottak között szerepel. Az egyik magyarországi napilap arról írt, hogy a budapesti önkormányzattól, a Nemzeti Civil Alapprogramon keresztül, illetve a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztériumtól kaptak milliós támogatást azok az alapítványok és egyesületek, amelyek működését törvénytelennek ítéli meg a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség. Gyurcsány Ferenc pártelnök, kormányfő, volt sportminiszter szűkszavúan kommentálta az ügyet, kijelentve: fontos, hogy kiderüljön az igazság. /Gyanús elszámolások. = Krónika (Kolozsvár), szept. 20./,,Mintha a láthatáron egy újabb Tocsik-ügyet látnánk. Az újabb ügy szálai teljesen világosan Gyurcsány Ferenc dolgozószobájáig vezetnek” – fogalmazott az ügy kapcsán Varga Mihály, a Fidesz alelnöke. /Őrizetbe vették Zuschlagot. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 20./

2008. május 16.

Varga Mihály fideszes képviselő, az Országgyűlés pénzügyi és költségvetési bizottságának elnöke és Tőkés László EP-képviselő volt május 15-én a vendége a Magyar Polgári Párt (MPP) Kolozs megyei szervezetének. Az MPP szervezésében üzletember-találkozóra került sor. A kolozsvári üzletembereknek Varga Mihály a régió fejlődési lehetőségeiről beszélt, a vendéglátó Sándor Krisztina megyei MPP-elnök szervezetének a gazdasággal kapcsolatos elképzeléseiről számolt be. Az MPP este Kőrösfőn tartott közéleti fórumot. A rendezvény szervezője Tamás Margit független polgármesterjelölt volt. /Kolozs megyei MPP-kampány. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./


lapozás: 1-30 | 31-31




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998