udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 39 találat lapozás: 1-30 | 31-39
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Varga Vilmos

1995. június 27.

Egy éve működik Nagyváradon Erdély egyetlen magánszínháza Kiss Stúdió néven. Ketten állandó tagok, Kiss Törék Ildikó és Varga Vilmos, másokat alkalmilag foglalkoztatnak. A színházak törzsközönsége - Marosvásárhely kivételével - kivándorolt, ez nagy problémát jelent. Nagyváradon öt-hatezer emberre mindig lehetett számítani. Mára ez a tömeg négyszáz főre zsugorodott, azok is főleg ötvenen felüliek. /Új Magyarország, jún. 27./

1996. október 10.

A budapesti Korona Pódium "Határainkon kívül született irodalmi művekre" kiírt pályázatának első díját Határ Győző Londonban élő író, költő kapta, a második a szlovákiai Komáromból Boráros Imre színművész, a harmadik díjat Varga Vilmos nagyváradi színésznek ítélték. A díjakat okt. 8-án adták át a Korona Pódium ünnepségén. A pályázatra pódiumai előadásra alkalmas szövegeket vártak. Határ Győző szatirikus jeleneteket küldött be, Boráros Imre Barangolás a Felvidéken című összeállítása válogatás a magyarlakta vidékeken élt vagy onnan elszármazott írók műveiből. Varga Vilmos Megfogyva bár - de törve nem című irodalmi-történelmi körképe a kárpát-medencei magyar történelem szenvedélyes stílusú kronologikus, dokumentatív anyaga. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

1996. október 30.

Másfél éve működik Nagyváradon az ország egyetlen magánszínháza, a Kiss Stúdió nevű pinceszínház, két lelkes színész, Kiss Törék Ildikó és Varga Vilmos jóvoltából. Előadásai teltházasak. Gyakran turnéznak műsoraikkal otthon és külföldön, más művészeket is meghívnak egy-egy előadásra. /Bodnár Gyöngyi: Kis/s/ színház. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 30./

1999. szeptember 21.

Szeptember elején hatodik évadját kezdte meg a Kiss Stúdió, a nagyváradi pinceszínház. Varga Vilmos elmondta, hogy az Illés szekerén című előadással indítottak, amelyben Ady és Várad kapcsolatát elevenítették meg. Budapesten, majd Bécsben tartanak előadást - nyilatkozta a rendező. - Egy Kocsis István-estről van szó, melynek címe Megtartó erőnk. . Előkészületben van Az ember tragédiája, nyolcszemélyes változatban. Dél-Erdély városaiban is szeretnék előadni, mert köztudott, hogy a szórványmagyarságot ritkán látogatják a színházak. /Nyitott a pinceszínház. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 21./

2000. március 30.

Fennállásának hatodik évfordulóját ünnepelte a nagyváradi Kiss Stúdió Színház, melyet Kiss Törék Ildikó és Varga Vilmos színész házaspár alapított. A Kiss Stúdió egy évvel ezelőtt szervezte meg, Középen a színész címmel a Kárpátmedencei Stúdiószínházak Fesztiválját, mely a maga nemében egyedülálló kezdeményezés volt. A mostani ünnepségen a színész házaspár elmondta, hogy a hat év alatt állandó támogatás nélkül folyamatosan működtek. Minden itthon játszott előadásuk ráfizetéses, hiszen nagyon olcsó jegyeket árusítanak. Pályázatokból, egyéni műsorokból és támogatók felajánlásából teremtik meg estéről-estére a gázsit, a terembért. Ezen évek alatt kialakult a törzsközönségük, nemcsak Nagyváradon. Brassóba visszavárják őket, a budapesti Vigadóba is többször tértek vissza, akárcsak a németországi Kastl-i Gimnáziumba, Nürnbergbe, Ulmba és Münchenbe. Céljuk a szórvány-települések közönségének látogatása. Tervezik egy új stúdióterem létrehozását is. A Kiss Stúdió Alapítvány elindította az Ady Endre Emlékmúzeum épületének a felújítását. Az Illyés, a Magyar Kultúra és a Pro Professione Alapítványok támogatásukról biztosították a Kiss Stúdiót. /Nyílt nap a Kiss Stúdióban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./

2000. április 11.

Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetemnek az 1999 májusában Torre-Pellicében tartott Akadémiai Napok alkalmával megfogalmazott kezdeményezése szellemében az EPMSZ erdélyi tagjai és pártolói 2000. január 15-én megalakították Marosvásárhelyen az EMPSZ Erdélyi Körét, mint a Bázelben bejegyzett egyesület fiókszervezetét. A Kör alapvető célkitűzése az európai protestáns szellemiség folyamatos itthoni érvényesítése, a párbeszédet szorgalmazó szabadegyetemi magatartás összeegyeztetése a több száz éves transzilván tolerancia máig élő hagyományaival. A Kör a politikai és egyházi választóvonalak fölé kíván emelkedni. Tagsága nyitott minden erdélyi magyar értelmiségi előtt, aki ezeket az elveket magáénak vallja és az EPMSZ Erdélyi Köre munkájában cselekvően kíván részt venni. Ápr. 8-9-én az Erdélyi Kör megtartotta első találkozóját, melynek témája Az erdélyi magyar felsőoktatás múltja, jelene és jövendője volt. A dr. Tonk Sándor kolozsvári professzor előadását követő vita az erdélyi magyarság jövője iránt érzett felelősség jegyében zajlott. A Kör találkozóit féléves gyakorisággal fogja megtartani. A fenti közlemény aláírói: Bodó Barna, Dávid Gyula, Gálfalvi György, Gálfalviné Zsigmond Irma, Kántor Erzsébet, Kántor Lajos, Mezei Sándor, B. Nagy Veronka, Pásztori Kupán István, Szász Rózsa, Tonk István, dr. Tonk Sándor, Tavaszi Hajnal, Varga Gábor, Varga Vilmos, Veres-Kovács Attila. /Az EMPSZ Erdélyi Köre. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 11./

2000. május 8.

Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem szellemében az EPMSZ erdélyi tagjai és pártolói az idén Marosvásárhelyen megalakították az EPMSZ Erdélyi Körét mint a Bázelben bejegyzett anyaegyesület fiókszervezetét. Az Erdélyi Kör nemrég - Nagyenyed szellemi öröksége előtt tisztelegve - a helybeli református egyház Helvetica Házában Az erdélyi felsőoktatás múltja, jelene és jövendője címmel és témával tartotta meg első találkozóját. A dr. Tonk Sándor kolozsvári professzor előadását követő vita az erdélyi magyarság jövője iránt érzett felelősség jegyében zajlott le. A kör - melynek enyedi találkozójának résztvevői közül megemlíthetjük a következőket: Bodó Barna, Dávid Gyula, Gálfalvi György, G. Zsigmond Irma, Kántor Erzsébet, Kántor Lajos, B. Nagy Veronika, Pásztori-Kupán István, Mezei Sándor, Szász Rózsa, Tonk István, dr. Tonk Sándor, Tavaszi Hajnal, Varga Gábor, Varga Vilmos, Veress Kovács Attila - műhely-jellegű találkozóit változó erdélyi helyszíneken, féléves gyakorisággal fogja megtartani. /Az európai protestáns szellemiség jegyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./

2000. június 24.

Nagyváradon a Kiss Stúdió júl. 8-án bemutatja Madách Imre Az ember tragédiája színművét, az épülő rogériuszi templomban. a református világtalálkozó, a magánszínház alapításának 6. évfordulója, valamint a millenniumi év jegyében, tájékoztatott Kiss Törék Ildikó és Varga Vilmos. Ezzel az előadással a Kiss Stúdió kilép a pinceszínház keretei közül. A többszörös szereposztással sikerült megoldani, hogy a mű által megkövetelt 50-60 fős színészgárda helyett csupán nyolcan lépnek fel. Kénytelenek voltak kis létszámú színészgárdával és könnyen mozgatható díszletekkel megoldani az előadást, hiszen a darabot elsősorban a szórványmagyarságnak szánják. /Új játéktérben a Tragédia. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 24./

2000. szeptember 15.

Szept. 19-én Aradon a belvárosi református templomban a Magyar Dráma Napja tiszteletére a nagyváradi Kiss-Stúdió Színház bemutatja Madách Imre Az ember tragédiája című drámai költeményét Varga Vilmos rendezésében. A Varga Vilmos-Kiss Törék Ildikó művészházaspár magánkezdeményezéséből hat és fél évvel ezelőtt létrehozott Kiss-Stúdió Színház ma már a Kárpát-régió minden részén, sőt Ausztriában, Németországban és Svédországban is visszhangos szakmai sikereket aratott. Fennállása óta a Stúdió 510 előadását több mint 76 400 néző tapsolta meg. /Puskel Péter: A váradi Kiss-Stúdió előadása az arad-belvárosi református templomban. Az ember tragédiája. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 15./

2001. március 20.

A Széchenyi Kör meghívására a nagyváradi Kiss Stúdió Münchenben adta elő Az ember tragédiáját. A színész-rendező Varga Vilmos egészen különleges előadást nyújtott, a színészek több szerepet is eljátszottak. Nagy sikere volt a vendégszereplésnek. /Az ember tragédiája Münchenben. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 20./

2002. február 15.

Sikerrel mutatta be a nagyváradi Kiss Stúdió Kocsis István Bolyai János című drámájátfebr. 9-én a váradrogériuszi református templomban. A Bolyait alakító Varga Vilmos színművész és dramaturgiai segítője, Kiss Törék Ildikó a nagyváradi színikritikusok elismerését elnyerte. /Bolyai Jánost ünnepelték Váradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./

2002. július 6.

A Bihar megyei Micske lakói hat esztendeje először szervezték meg az Észak-Bihari Falunapokat. Az ideit június utolsó hétvégéjén tartották. A református gyülekezet tartja fenn az 1989 után épült Timóteus ifjúsági és katekétikai központot. Holland és ír segítséggel a faluban gyermekotthont építenek. Nagyon sok falunap kell még, hogy összegyűjtsük ezer esztendős értékeinket - hangzott el a falunapon. Megfogyva bár, de törve nem, a magyarok a Kárpát-medencében eltöltött ezer esztendejének krónikája - ez a Kiss-Törék Ildikó és Varga Vilmos színművész házaspár műsorának címe. Micskén 1992 óta működik a Görböc népi táncegyüttes. Gavallér Lajos református tiszteletes Micskéről minden létező tudnivalót kiad füzetek formájában, már a harmadikat szerkesztette. /Balla Tünde: Észak Bihari Falunapok Micskén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./

2002. október 7.

Az Aradi Állami Színházban megtartott okt. 6-i megemlékező ünnepség előtt Dessewffy Sándor, a Vértanúk Öröksége Egyesület budapesti elnöke tartott megnyitó beszédet. Varga Vilmos, Kiss Törék Ildikó művészházaspár Európa márciusától az aradi Golgotáig versben és prózában című pódiumműsora után a Kárpát-medence dalnoka, Dévai Nagy Kamilla és tanítványai a Krónikás Ének Zeneiskola fiataljai következtek. /(puskel): Fényes ég alatt. Megemlékező díszelőadás a színházban. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 7./

2003. július 31.

Elsőízben szerveztek falunapokat Érkeserűben július 26-27-én, a pár ezer lelkes Bihar megyei településen. Hazahívnak az érkeserűi öreg harangok, hirdették. A Számadó Ernő Iskolában Pete Enikő fiatal képzőművész otthon először állította ki elvont üzenetű, formavilágú munkáit, Fekete Hajnal is először jelenhetett meg egy érkeserűi tárlaton, képzőművészből kettő is jutott a falunak. Voltak vetélkedők, volt focibajnokság is. Wass Albert szülőföldmegtartó üzenetével Kiss Törék Ildikó és Varga Vilmos színművész házaspár koronázta az estét. A vasárnapi Anna-napi búcsún Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök tartott szentbeszédet. /Balla Tünde: Hazahívtak az érkeserűi öreg harangok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./

2003. november 28.

A Magyarok Háza /Budapest/ rendezvényei sorában gyakran vannak erdélyi vonatkozású események. Nov. 12-én Kocsis István Bolyai János című drámáját tűzték műsorra, Kiss Törék Ildikó és Varga Vilmos előadásában; 25-én Kányádi Sándor volt a Ház vendége, a Felemás őszi versek című verskötete megjelenése, valamint a költőről a pozsonyi Kalligram Kiadónál megjelent monográfia bemutatása alkalmából; dec. 2-án Jáki Sándor Teodóz Csángókról, igaz tudósítások című kötetének bemutatása alkalmából fellép Ferencz Éva énekművész. E rangos rendezvénysorozat része volt Beke György három új könyvének - Advent a kaszárnyában (Elbeszélések - Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda), Déva vára alatt (Szociográfia - Felsőmagyarország Kiadó), Makacs realizmus (Tanulmányok, interjúk, portrék - Közdok Kiadó) - a bemutatója, november 17-én. Mindhárom kötet ebben az évben jelent meg. Az est házigazdája Medvigy Endre irodalomtörténész, a Szent László Akadémia dékánja volt. Bevezető szavaiban méltatta Beke György munkásságát, elkötelezettségét az erdélyi magyarság sorskérdései iránt. Beke György regények és elbeszélések írójaként is sorskérdéseink bátor felvetőjeként él az olvasók emlékezetében. Az Istók Péter három napja (1977), Fölöttünk a havasok (1980), A Haynal-ház kapuja (1981), Arccal az életnek (1987) jelentik a szépírói kibontakozás főbb állomásait. A csíkszeredai kiadónál most megjelent elbeszéléskötetről Czegő Zoltán költő beszélt: "Beke György szépirodalmi alkotásaiban túlnyomórészt ugyanazok a témák, tragédiák, nemzetiségi kisebbségi és elnyomó hatalmi konfliktusok jelentkeznek, mint a riportjaiban, rétegföltáró súlyos írásaiban. A cél egy: igazat vallani, igazat megvilágítani (...) Beke György a nagy nemzeti kérdésfelvetők között éli napjait. Lélekerejét viszont az állítások, a tagadások, a fölszólítások izgatják a legjobban. Mégis egy kérdését idézném a Csángók gyóntatója című írásából: "Azok az afrikai bennszülöttek vajon elkárhoznak-e, ha nem gyónnak meg mindent, mert nem értik a pap nyelvét és a pap sem az övéket?" De hát, ahol a bűn államhatalmi szinten élvez védettséget, ott csak a templomban, de nem, még ott sem érvényesek az egyetemes emberi erkölcsi törvények, s azok veremében a Tízparancsolat, meg az anyanyelvi gyónás méltósága szintúgy." A hetvenes-nyolcvanas években megjelent riportkötetek - Szilágysági hepehupa (1975), Nyomjelző rokonság (1978), Búvópatakok (1980), Boltívek teherbírása (1983), Itt egymásra találnak az emberek (1984) - otthon nem folytatódhattak. Valamennyi sikerkönyvként volt jelen, mígnem a kötetek s majd írójuk is nem került a tiltott könyvek, az elnémított írók sorsára. Az 1989-ben az anyaországba áttelepedett szerző 1996-ban kezdte meg a barangolókötetek immár cenzúrázatlan és átdolgozott újrakiadását. A Szigetlakók az otthon megjelent első három kötetet öleli fel; a Boltívek teherbírása (1998) appendixeként közreadta az írónak a riportkötetek miatti meghurcoltatása naplóját - A lándzsa hegye. Egy befejezetlen per címmel; a bihari barangolókötet többszörös terjedelemben jelent meg Az Értől a Kölesérig címmel; a negyedik, Bartók szülőföldjén (2002), a Bánság magyarságának krónikája, sorskérdéseinek faggatója; a most bemutatásra került Déva vára alatt kötet pedig Dél-Erdély szórványmagyarságának apadásában vívott keserves utóvédharcát tárja elénk, Hátszegtől Brassóig térképezve fel a gondokat. A Makacs realizmus című kötetből Beke György olvasott fel egy gondolatébresztő tanulmányt, amely az 1943-as balatonszárszói találkozó nemzetféltő eszméiből kiindulva szólt a mai égető gondokról. Beke György e három kötettel is igazolja, hogy az anyaországban is az erdélyi magyar nemzeti közösség legkövetkezetesebb, legbátrabb, legszókimondóbb személyisége maradt. /Máriás József: Könyvbemutató a Magyarok Házában. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 28./

2004. március 25.

Tízéves fennállását ünnepelte a napokban a nagyváradi Kiss Stúdió, a Partium és Erdély első, megalakulása óta folyamatosan működő magánszínháza. A Varga Vilmos és Kiss Törék Ildikó színművész alapította magánszínház tíz év leforgása alatt 77 előadást, pódiumműsort, szerzői estet és gálaműsort állított színpadra, 809 előadást tartott Erdélyben és Nyugat-Európában, több mint 110 ezer néző előtt. Az ünnepségen Kiss Törék Ildikó és Varga Vilmos Adjon Isten békét, kedvet címmel mutattak korábbi közös műsoraikból összeállított válogatást. Molnár Judit tanárnő az Eminescu Gimnáziumban folyó, Kiss Törék Ildikó és Meleg Vilmos által kezdeményezett Olvassunk együtt! mozgalomról számolt be. /Pengő Zoltán: Jubileum fesztivál nélkül. = Krónika (Kolozsvár), márc. 25./

2004. március 31.

Nagyváradon a színházbarátok Kiss-Törék Ildikót, a Kiss Stúdió igazgatóját és férjét, Varga Vilmos művészeti vezetőt, Románia egyetlen kisebbségi magánszínházát köszöntötték fennállásának 10. évfordulóján. Legutóbbi bemutatójuk, a Wass Albert életműve alapján szerkesztett Üzenet az otthoni hegyeknek című színpadi játékuk egy esztendő alatt 80 előadást ért meg. A Kiss Stúdió emellett a Kárpát-medencei Stúdiószínházak Fesztiváljának szervezője. Eddig két alkalommal zajlott több nyelven Középen a színész mottóval. Most következett volna a 3. seregszemle, de nem sikerült pénzt szerezni. /S. Muzsnay Magda: Adjon Isten békét, kedvet! = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./

2005. január 6.

Nagyváradon több mint tíz éve működik Románia egyetlen magyar nyelvű magánszínháza, a Kiss Stúdió Színház. Jelenleg készül az elmúlt évtizedről szóló könyv, és folyamatban van a stúdió tevékenységét bemutató dokumentumfilm véglegesítése, jelezte Varga Vilmos színész, a színház művészeti vezetője. A Kiss Stúdió Színház az egyetlen romániai magyar társulat, amely sem romániai, sem magyarországi támogatást nem kap, mégis él, működik, turnézik Erdélyben és szerte Európában. Emellett rendezői a Kárpát-medencei Magyar Stúdiószínházak Fesztiváljának. Kiss Törék Ildikó elindította az Olvassuk együtt programot. Nagyváradon pinceszínházként működik a Kiss Stúdió. Telt házzal játszanak, ötven-hatvan néző fér be egyszerre. /Bakó Zoltán: Tízéves a Kiss Stúdió. = Krónika (Kolozsvár), jan. 6./

2005. január 29.

Nagyváradon írta Ady Endre Fölszállott a páva című költeményét. Halálának 86. évfordulóján, január 27-én ezzel versével emlékeztek, a költőre. Varga Vilmos színművész szavalta a verset a vármegyeház előtti Ady Endre szobornál, majd Szűcs László költő-újságíró az Ady Endre Sajtókollégium vezetője köszöntötte a megjelenteket. Dr. Indig Ottó irodalomtörténész, a nagyváradi Ady Endre Társaság elnöke beszélt arról, hogy a város milyen hatással volt Ady életére. /(Balla Tünde): Ady Endrére emlékeztek Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

2005. április 14.

A jelenleg zajló Bánsági Magyar Napok közművelődési rendezvénysorozat keretében április 12-én Temesváron a Csiky Gergely Állami Színházban a nagyváradi magánszínház, a Kiss Stúdió mutatta be az Üzenet az otthoni hegyeknek című előadóestet. A Wass Albert életét, írói munkásságát, hitvallását bemutató est nagy érdeklődésnek örvendett, pótszékeket, padokat kellett behozni. Temes megye más településeiről is jöttek az előadásra. Ez az est azt bizonyította: minél inkább tiltják a Wass Albert-kultuszt, annál népszerűbb az író. Kiss Törék Ildikó és Varga Vilmos színművészek játékával a veretes Wass Albert-i szövegekkel mindenki elkalandozhatott Belső-Erdélybe, a Mezőségre, az Istenszékére, megelevenedtek A funtinelli boszorkány, a Kard és kasza, az Adjátok vissza a hegyeimet! szereplői. /Pataky Lehel Zsolt: Egy este, amelyen visszakértük a hegyeinket. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 14./

2005. május 14.

Budapesten, a Magyar Írószövetség székházában köszöntötték a 65 éves Kocsis István írót. Zsúfolásig megtelt a klubhelyiség, Kalász Márton elnök megjegyezte: évek óta nem jöttek itt össze ennyien. Az Erdélyből áttelepült Kocsis István köszöntésén sok erdélyi volt jelen, a szintén Budapestre települt Beke György, Pusztai János, Bartis Ferenc, Bágyoni Szabó István, Paizs Tibor mellett Toró Tibor (atomfizikus), Kiss Törék Ildikó és Varga Vilmos. Kalász Márton Kocsis sokoldalúságát és nagy történelmi tudását emelte ki. Beke György úgy látja, hogy nemcsak az író, de a történész Kocsis szavára is nagyon sokan figyelnek, emellett a monodráma legsikeresebb művelőjének tartja. Sike Lajos újságíró kifejtette, rendszerint nagyon szomorúak, amikor a legjobb értelmiségiek áttelepülnek. Eddig keveseknek bocsátottak meg, de Kocsis István közéjük tartozik, mert az utóbbi években a nemzeti önbecsülés szempontjából olyan fontos műveket tett az asztalra, amelyek hosszabb anyaországi tartózkodás és kutatás nélkül nem születhettek volna meg. Ilyenek A Szent Korona misztériuma, Magyarország Szent Koronája vagy Széchenyi, a magyarságtudat regénye című könyvei. Negyedszázada Kocsis István a szatmári színház háziszerzője (volt). Az első hat-hét színművének, monodrámájának, mint a Nagy játékos (Martinovics), A korona aranyból van (Stuart Mária), Árva Bethlen Kata, Játék a hajón (Magellán) ősbemutatóját itt tartották. Azóta az egész magyar nyelvterületen, de még Finnországban és Amerikában is játszották darabjait. A múlt évben a Bolyai Jánosról írt, A Tér című új monodrámáját vitték színre Zalaegerszegen. /Sike Lajos: Találkozás Kocsis István íróval, születésnapján. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./

2005. május 18.

Megjelent Szombati Gille Ottó /Nagyvárad/ nyugalmazott színházrendező publicisztikáit tartalmazó Mókuskerék című kötete, amelyet a napokban mutattak be Nagyváradon. Szombati Gille Ottó időnként kirándult különböző írói műfajokba: 1991-ben Paris almája címmel drámája jelent meg, majd 1999-ben Álomsors című kötetével a költészet útjára kalandozott, a Diogenész lámpájával címűben aforizmáit gyűjtötte össze. Élete igazi nagy kalandja a rendezés volt, 60 darabot vitt színre. A bemutatón a szerző színészbarátai, F. Bató Ida, Kiss Törék Ildikó és Varga Vilmos olvastak fel a kötetből. /Lakatos Balla Tünde: Mókuskerék – ahogyan Szombati Gille Ottó látja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./

2005. május 30.

Május 27-én tartották meg a nagyváradi Kiss Stúdióban Márai Sándor, Nyírő József és Wass Albert műveiből készült színpadi játékot. A Három csillag jár az égen című előadásban Kiss-Törék Ildikó és Varga Vilmos Nyírőtől az Uz Bence, Máraitól többek között a Kassai őrjárat, Verseskönyv, San Gennaro vére és az Egy úr Velencében, Wass Alberttől pedig a Hová, Uram, hová vezet az utunk, Elvásik a veres csillag, illetve a Magyar karácsony című műből adtak elő részleteket. Varga Vilmos elmondta, azért esett a választás erre a három alkotóra, mert összeköti őket a közös sors: mindhárman külföldön haltak meg, valamennyiük műveiben a magyar nyelv és kultúra iránti hűség nyilatkozik meg. /Röviden. = Krónika (Kolozsvár), máj. 30./

2005. június 14.

Uzonban a Mikes-kúriát visszakapta a család. Lassan visszanyeri eredeti arculatát a műemlék értékű épület. Mikes Zsigmond a szülők Karlsruheből érkező euróinak segítségével próbálja lakhatóvá, kulturális centrummá varázsolni az épületet. Közgazdász és gépészmérnök diplomával érkezett Németországból. A faluturizmusba való bekapcsolódás egyfajta lehetőség, de mellette gazdálkodni kell. Mikes Zsigmond hétvégi kulturális műsorokat tervez. Június 11-én volt az indítás, az első próbálkozás. Kiss Törék Ildikó és Varga Vilmos, a nagyváradi Kiss Stúdió mindenesei hozták el Uzonba a Három csillag jár az égen című színpadi játékot. A három csillag Nyirő Józsefet, Márai Sándort és Wass Albertet jelenti, az ő műveikből válogatták össze műsorukat. /Borbély László: Indulás színházzal. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 14./

2005. június 28.

Tüntetést szervezett a Királyhágómelléki Református Egyházkerület /KREK/ a nagyváradi Lorántffy sportpályája ügyében. „Szent László templom 1964 – Lorántffy-sportpálya 2005”; „Az igazság ideát van! Tiltakozunk a nemzeti és vallási megkülönböztetés ellen!” feliratú magyar és román nyelvű táblákkal június 28-án mintegy százötven tüntető tiltakozott a sportpálya elkobzása ellen. Szent László templom 1964 – ez a felirat arra a negyven évvel ezelőtti eseményre utalt, amikor a kommunista városvezetés le akarta bontatni a város főterének legrégebbi templomát, azonban a katolikus és református polgárok összefogása megakadályozta ebben. A mostani tüntetés – amelyet egy egész csendőrszakasz biztosított, körbeállva a tüntetőket – Varga Vilmos színművész szavalatával kezdődött, majd Doru Farte színész szavalta el román nyelven József Attila A Dunánál című költeményét. A tüntetők felhívták a figyelmet arra, hogy a hatályos törvények értelmében a minisztérium engedélye nélkül tilos a közoktatási intézmények infrastruktúrájához tartozó területek rendeltetésének megváltoztatása. Tőkés László református püspök Traian Abrudan alprefektusnak adta át a tiltakozó beadványt. /Balogh Levente: A prefektúra térfelén a labda. = Krónika (Kolozsvár), jún. 28./

2005. november 8.

November 4-én tartott előadóestet Varga Vilmos színművész Kolozsváron, a Báthory Líceumban. A már háromszázadik előadásán is túl lévő művész Én, Francois Villon címmel tartotta meg estjét. A már három évtizedet megért előadást, kisebb-nagyobb szünetek után újra és újra előadja a színművész. /Lőrincz Levente: Villon-est a Báthoryban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./

2006. február 8.

A Partium és Erdély első magánszínházáról, a Kiss Stúdió Színházról készült filmet is bemutatták a Budapesten megrendezett 37. Magyar Filmszemlén. A váradi Kiss Stúdió tíz esztendejéről forgatott film versenyen kívül szerepelt. Varga Vilmos művészeti vezető és felesége, Kiss Törék Ildikó színházalapító színművész munkásságát Koptatott szavak című produkciójában Czencz József rendező-operatőr vitte filmre. A stábot a budapesti Böröcz István volt országgyűlési képviselő indította útjára, ő a film kezdeményezője, ötletgazdája és finanszírozója egy személyben. Neki köszönhetően léphetett publikum elé a Kiss Stúdió Színház olyan világvárosokban, mint München, Stuttgart, Bécs vagy Róma. /G. K. E.: Nagyváradiak a 37. Magyar Filmszemlén. Bemutatták a Kiss Stúdió Színházról készült filmet. = Reggeli Újság (Nagyvárad), febr. 8./

2006. november 23.

Születésének 129. évfordulóján, november 22-én sokan emlékeztek Nagyváradon Ady Endrére. Az Ady-múzeum előtti mellszobrot először a költőről elnevezett gimnázium, majd a Nagyváradi Ady Társaság (NAT) koszorúzta meg, lassan a szobor talapzata megtelt koszorúkkal: minden magyar gimnázium, az RMDSZ megyei és városi szervezete, a református egyházkerület, a Partiumi Írószövetség és magánemberek is koszorúztak. A meghitt ünnepség végén Varga Vilmos színművész adott elő egy Ady-verset. /Ady-megemlékezés Nagyváradon. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./

2006. november 27.

A Pece-partról jöttem című könyvével jelentkezett Varga Vilmos nagyváradi színművész. A regényes önéletírást a Bihar–Hajdú-Bihar Eurorégió és az Európa Szívében Alapítvány támogatásával a Kiss Stúdió Alapítvány jelentette meg. Kolozsváron Bányai Éva Sikertörténet kudarcokkal. Bukaresti életutak /Komp-Press Kiadó, Kolozsvár/ című interjúkötetét mutatták be. Marosvásárhelyen Pomogáts Béla Felelősség Erdélyért című, nemzetpolitikai jegyzeteit összesítő kötetét, illetve Bertha Zoltán Erdélyiség és modernség című tanulmánykötetét ismertették. Mindkét könyv a csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadónál látott napvilágot. /Új kötetek az erdélyi magyar könyvpiacon. = Krónika (Kolozsvár), nov. 27./

2007. május 2.

A népfőiskolák mai szerepéről beszélgettek a Berettyóújfaluból, Csákvárról és Paptamásiból érkezett iskolavezetők május 1-jén Nagyváradon, a Festum Varadinum ünnepségsorozat keretében megszervezett konferencián. A népfőiskolák eddig zömmel a magyar kormány támogatásával működtek, az anyagi segítség megcsappanásával gondot okoz működtetésük, hangsúlyozták a konferencia résztvevői. A Varadinum rendezvényein Varga Vilmos színművész Pece partjáról jöttem című könyvét mutatták be, a szerzővel Szombati Gille Ottó, a Partiumi Magyar Nyugdíjasok Egyesületének elnöke beszélgetett. Megnyitották a Tibor Ernő Galériában Laczkó Szilágyi Imre püspökladányi festőművész kiállítását, a hagyományőrző mesterek Apáról fiúra című, egész napos találkozója pedig a Kanonok soron folyt. A Festum Varadinum keretében a Nagyvárad-réti református templom környékén megszervezett családi napon a legapróbbakra a gyermekmegőrzőben vigyáztak, a nagyobbak pedig kézműves-foglalkozásokon vehettek részt. A templomban orvosok, pszichológusok tartottak előadásokat a felnőtteknek. /Gergely Gizella: Festum Varadinum: főszerepben a kultúra. = Krónika (Kolozsvár), máj. 2./


lapozás: 1-30 | 31-39




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998