udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 28 találat lapozás: 1-28
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Varga Zoltán

1998. január 28.

Varga Zoltán a National című napilap január 21-i, az Erdélyi Hadtestbeli elégedetlenségekre vonatkozó hírének alapjait vizsgálta ki. A hír szerint a tisztek többsége üdvözölné Victor Ciorbea leváltását, mivel az "túl sok engedményt tett az RMDSZ-nek". Varga Zoltán Ion Trasca ezredest, a hadtest közönségkapcsolatokért felelős tisztjét kereste meg az ügyben, aki elmondta, a bukaresti lap híre "kitaláció", hangsúlyozva, hogy a katonaság pártatlan a politikai kérdéseket illetően. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./

1999. június 26.

Július 1-11. között kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet református és evangélikus hallgatói és vallástanárképzős főiskolásai szórványgondozó gyülekezeti misszióban vesznek részt Dél-Erdély helységeiben. A részletekről Orbán Lajos V. éves református teológiai hallgató elmondta, hogy idén már negyedik éve folyik szervezett szórványmisszió. Az erdélyi teológusok és egyetemisták által végzett szórványgondozás több évtizedes. 1993-tól ismét rendszeressé vált a nagyobb méretű misszió a szórványvidéken. A teológián 1998 őszén hivatalosan is megalakították a Babos Sándor Kört, mely akkor már maga mögött tudta az 1996-os havasalföldi, az 1997-es moldvai és dobrudzsai, valamint az 1998-as bánsági és Zsil-völgyi missziókat. Idén Dél-Erdély gyülekezeteibe látogatnak, a hajdani Királyföld egy részére, Szeben és Brassó megyék magyar szórványaiba. Ez a misszió minden felekezetű szórványmagyarra egyformán tekint. - Vetési László kérésére indították el a "lélektől lélekig" missziót. Ennek lényege a szórványok keresztyén közösségépítése, a vallási, nyelvi, etnikai rehabilitáció. - A mostani alkalommal 42 fiatal érkezik kilenc településre. A Küküllő mentére két csapat érkezik. Az egyik Balázstelkére, onnan látogatnak Báznára és Pócstelkére. A másik Küküllőalmásra, Somogyommal összekapcsolva. Ide tartozik még Erzsébetváros környékén Riomfalva és Ernye is. Szentágotán nemrég szerveződött református anyaegyházközség, és ahol sikerült egy emeletes épületet vásárolni a központban. A kisváros 400 magyarján kívül innen kell felkeresni Bürköst, valamint Hégen, Pusztacelina és Nagysink kisszámú magyarságát is. Mihályfalva és Bólya környékén is sok a munka, mert Nagyselyk és Hidegvíz mellett a Nagy-Küküllő mentén: Kiskapuson, Mikeszászán és Csicsóholdvilágon is várják őket. Az Olt mentén, Románújfaluban már alig negyven magyar él, de Viktóriavárossal együtt ők is nagyon vágynak arra, hogy meglátogassák őket. Az egyik csoport átjár majd Dombosra és Kőhalomra is, a másik pedig Sárkányba és Fogarasra. A vízaknaiak a gyermekevangelizáció mellett bejárják a Nagyszeben környéki népes román falvakat is, ahol magyarok élnek. Nagyszeben az egyedüli helység, ahol nincs kimondottan gyülekezeti tevékenység. Itt a lakónegyedek magyarságát mérik fel, és Oltszakadát támogatásával a szebeni magyar evangélikusok lelkigondozását is végzik. A szórványgondozó csoport nemcsak felkeresi az elveszőfélben levő magyarokat, hanem a lelkigondozás mellett kultúra- és magyarságmegőrző munkát is végez. - Három településen regionális ifjúsági találkozót szerveznek. Vízaknára a város és a környék magyar fiataljait gyűjtik össze. Somogyomba a Küküllő mentieket, Nagymohába pedig a Kőhalom és Fogaras környékén élőket. - Orbán Lajos hozzátette: Erdély egyik legnagyobb szórványgondja a nagyvárosi magyarságé. Kolozsváron tavasszal a Monostori negyedben elindítottak egy egyházi felmérést, és igény van a többi lakónegyedben is hasonló munkára. /Varga Zoltán: Szászföldi szórványmisszió. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./

1999. július 3.

Július 1-11. között a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet református és evangélikus hallgatói és a vallástanárképzős főiskolások szórványgondozó gyülekezeti misszióban vesznek részt Dél-Erdély helységeiben. A részletekről Orbán Lajos V. éves református teológiai hallgató, a munka ifjúsági vezetője beszélt. A két világháború között az Erdélyi Fiatalok által kezdeményezett falumozgalom egyházi szárnyaként indultak el a szórványmissziós teológuscsoportok. 1993-tól ismét rendszeressé vált a kolozsvári fiatalok: teológusok, főiskolások, gyülekezeti ifjak falumunkája, melynek jogi és anyagi kereteit az Erdélyi Református Egyházkerület Diaszpóra Alapítványa biztosítja. A misszió bibliai vezérigéje: "Menj mindazokhoz, akikhez küldelek téged, és beszéld mindazt, amit parancsolok néked". (Jer.1,7) A misszió másik jellegzetessége, hogy minden felekezetű szórványmagyarra egyforma szeretettel és féltéssel tekint. Idén a következő helységekbe indulnak: a Küküllő-mentére két csapat érkezik. Az egyik Balázstelkére, ahonnan kilátogatnak Báznára és Pócstelkére. A másik Küküllőalmás Somogyommal összekapcsolva. Ide tartozik még Erzsébetváros környékén Riomfalva és Ernye is. A Hortobágy mentének központja Szentágota, ahol nemrég szerveződött református anyaegyházközség, és ahol a központban sikerült emeletes épületet vásárolni. Szentágota 400 magyarján kívül innen kell felkeresni Bürköst, valamint Hégen, Pusztacelina és Nagysink kisszámú magyarságát is. Kiskapuson, Mikeszászán és Csicsóholdvilágon is várják őket. Románújfaluban már alig negyven magyar él, de Viktóriavárossal együtt ők is várják a látogatást. A nagymohai csoport átjár majd Dombosra és Kőhalomra is, a kóbori pedig Sárkányba és Fogarasra. A vízaknaiak bejárják a teljes Szeben környéki népes román falvakat is, ahol magyarok élnek. Nagyszeben az egyedüli helység, ahol nincs kimondottan gyülekezeti tevékenység, itt a lakónegyedek magyarságát mérik fel, és Oltszakadát támogatásával a szebeni magyar evangélikusok lelkigondozását is végzik. Nemcsak bibliai történetek megismertetésével foglalkoznak, hanem a helyes magyar beszéd és írás tanításával is. Emellett regionális gyülekezeti és ifjúsági találkozókat is szerveznek. - Erdély egyik legnagyobb szórványgondja a nagyvárosi magyarságé. Kolozsváron tavasszal a Monostor negyedben elindítottak egy egyházi felmérést, és igény van a többi lakónegyedben is hasonló munkára. /Varga Zoltán: Kolozsvári fiatalok szászföldi szórványmisszióban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

2001. február 19.

Febr. 17-én Kolozsváron a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány adott otthont a magyar civil szervezetek először megrendezett tanácskozásának. A szervezők: Heltai Gáspár Alapítvány és a Pro Identitas Alapítvány minden Kolozs megyében bejegyzett alapítványt meghívtak a fórumra. Közülük több mint 30 szervezet küldte el képviselőit a megbeszélésre. Az egybegyűlteket Kónya-Hamar Sándor, a Pro Identitas Alapítvány elnöke köszöntötte. Előadást tartott Pillich László, a Heltai Gáspár Alapítvány ügyvezető elnöke, Somai József, az Alapítvány az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért elnöke, valamint Varga Zoltán, a Civitas Alapítvány elnöke. Az előadások után a civil szervezetek képviselői tartottak bemutatkozó beszámolót. Pillich elmondta, hogy Kalotaszegen és a Nádas menti településeken nagyon sok /mintegy 60-70/ egyesület létezik, és igényelik hogy megtanítsák őket arra, hogy milyen technikákkal lehet működtetni ezeket az egyesületeket. /Nánó Csaba: Kolozs megyei magyar civil szervezetek fóruma. Nem akarnak "gittegyletet" létrehozni. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./

2001. május 17.

A Kolozsváron megjelenő Interetnica lap célja a hazai nemzetiségek közötti előítéletmentes párbeszéd szükségességének tudatosítása, az együtt élő etnikumok értékeinek, érdekeinek megismertetése és elismertetése. Az Interetnica a Kolozsvári Magyar Diákszövetség Student Press című havilapjának mellékleteként 1999 áprilisában jelent meg a CIVITAS Alapítvány, a Pro Democratia Egyesület és a magyar diákszervezet közös kiadásában, tájékoztatott Varga Zoltán főszerkesztő. A román nyelvű kiadvány az idei évtől kétnyelvű lett, közli egyes cikkek roma nyelvű fordítását is. A lapszámokat ingyenesen terjesztik a kolozsvári egyetemen, de eljuttatják a kisebbségi szervezetekhez, az etnikumközi viszonyokkal foglalkozó intézményekhez és kutatási központokhoz is. A korábbi lapszámokban például ilyen tanulmánycímek vannak: Roma holokauszt; A kisebbségi dilemmája: polgári és nemzeti identitás között; A sajtó és az etnikumközi kapcsolatok. A következő lapszám egyik fő témája a csángókérdés lesz. - Megpróbáljuk bemutatni a jelenlegi helyzetet, a csángók történelmét, a magyar és román történelemírás ezzel kap csolatos álláspontját - mondta Varga Zoltán. /A valóság nem igazolja, hogy jó a kisebbségek helyzete. Román és roma nyelvű lap Kolozsváron. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 17./

2002. szeptember 11.

Petrillán az utóbbi tíz esztendőben közel hétszázzal csökkent a magyarság létszáma. A református egyházközségbe az idén új lelkész érkezett, Májai Varga Zoltán, aki megpróbálja megmozgatni az apadó gyülekezetet. Varga Vince római katolikus plébános már közel hat éve tevékenykedik ugyanilyen elszántsággal. Tavaly sikerült új RMDSZ székházat avatni. Dezméri István elnök vezetésével, és Hegyi Miklós támogatásával a megye egyik legszervezettebb, legaktívabb RMDSZ-szervezete működik Petrillán. Az iskolába még nehezen megy a gyermektoborzás. /(GBR): Erősödik a petrillai magyar közösség. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 11./

2002. december 28.

A türei magyarok hűségét viszonozta Patrubány Miklós karácsony másodnapján, amikor a faluközösség ismételt meghívását elfogadva, Kossuth-emlékzászlót adományozott Türének. A kalotaszegi Türe négyszáz lelket számláló magyar közösségének több mint tíz százaléka a Magyarok Világszövetségének tagja. László György, a türei születésű MVSZ-küldött, átadta az MVSZ emlékzászlaját Varga Zoltán református lelkésznek. /Kossuth-emlékzászlót kapott Türe. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./

2003. augusztus 30.

Az egyre gyakorlatiasabbá váló világban az egyházak visszaesése valószínűsítő. Ezt cáfolják a neoprotestáns egyházak, melyek jelentős mértékben gyarapították híveik számát. A keresztény egyházak is megpróbálnak alkalmazkodni az új kihívásokhoz. Figyelemre méltó az a tevékenység, amit a lelkipásztorok gyülekezeti szinten végeznek szociális, oktatási vagy gazdasági téren. Gyerő Dávid, az erdélyi unitárius egyház közigazgatási előadó-tanácsosa szerint jó lenne, ha a feladatok egy részét átvállalnák a presbiterek és a gyülekezet tagjai. Hasznos kiadvány például az Unitárius ösvény című kis zsebkönyv, amely ismerteti az unitárius hitelveket és eszmerendszert, egyháztörténeti áttekintést nyújt. Ez más egyházak által is követendő példa lehet, mert a hívők túlnyomó többsége nem ismeri kellőképpen vallását. /Varga Zoltán: Egyház és fejlődés: új módszerek. = Krónika (Kolozsvár), aug. 30./

2003. szeptember 12.

A Kalotaszegi ifjúsági vezetőképzés elnevezésű rendezvénysorozat szept.7-14. között zajlik Kolozsváron. A főszervező Areopagus Alapítvány alelnöke, Varga Zoltán beszámolt arról, hogy a képzés kalotaszegi fiatalok részére kíván szakmai segítséget nyújtani a szervezeti élethez, illetve a település-fejlesztéshez. Az Areopagus Alapítvány egyik célkitűzése közéleti ifjúsági képzések szervezése. Az alapítvány hivatalosan tavaly február óta működik, de már azelőtt is szerveztek programokat. Hétnapos intenzív képzésről van szó, amelynek során a résztvevők megismerkednek a csoportszervezéssel, igényfelméréssel, pályázat-írással, projekt-menedzsmenttel és konfliktuskezeléssel. /Sándor Boglárka Ágnes: Alternatívát a kocsma mellé. Ifjúsági vezetőképzés Kolozsváron, Kalotaszegnek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./

2004. január 26.

A Kolozs megyei ifjúsági egyeztető tanács megalakítása volt a fő témája annak az ifjúsági fórumnak, amelyet az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Ifjúsági Főosztályának kezdeményezésére január 23-án Kolozsváron hívtak össze. Több mint harminc szervezet mutatta be az általa képviselt alakulat tevékenységét, és vállalta fel az együttműködést. Tíz szervezet képviselői írták alá azt a beadványt, amelyet Varga Zoltán, az Areopagus Alapítvány képviselője nyújtott át Kovács Péter ügyvezető alelnöknek, hogy az elkövetkező másfél hónapban szorgalmazza a civil szervezetek párbeszédét az RMDSZ vezetőségével. A beadvány aláírói kérték, hogy találjanak végleges megoldást a civil szférának támogatásokat osztó alapítványok átláthatóságának kérdésében, illetve, hogy azok a politikusok, akik a támogató intézményekben vezető tisztséget töltenek be, mondjanak le erről és engedjék át a helyet a civil szervezetek által kijelölendő személyeknek. Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei RMDSZ-elnök január 27-ére összehívta az ifjúsági egyeztető tanácsot megalakító ülést. /Bálint B. Eszter: Megalakul az ifjúsági egyeztető tanács. = Krónika (Kolozsvár), jan. 26./

2004. január 28.

Huszonkét beszélgetés Erdélyből elszármazott művészekkel Nagy Miklós Kund Műterem /Impress Kiadó, Marosvásárhely, 2003/ című, a képzőművészekkel folytatott interjúsorozatának harmadik kötete. Az előszó címe: A kör bezárul. Tulajdonképpen a szerző három azonos című kötetére történik utalás, s ez a mostani azt a kört hivatott kiteljesíteni, amely marosvásárhelyi műterem-látogatással indul, majd az Erdély-szerte munkálkodó művészekkel készített interjúkkal folytatódik, s úgy tér vissza a forrásokhoz, hogy külföldre telepedett hazai képzőművészeket szólaltat meg. A kötetben megszólaltatottak kitelepedésük előtt is komoly művészi múlttal rendelkező, ismert és elismert alkotóknak számítottak. Nem egyértelműen sikertörténetek. Az alkalmazkodás, az érvényesülés, a küzdelem dokumentumai. "Ahogy lehunyom a szemem, Marosvásárhelyről álmodom" – vallja az egyik interjú-alany, "a mai napig az otthoni élményeimből táplálkozom" – nyilatkozza a másik. A névsor önmagáért beszél: Árkossy István festőművész (Budapest), Balázs Imre festőművész (Vác), Bardocz Barna ötvösművész (Győr), Benedek József szobrászművész (Budapest), Borgó György Csaba festőművész (Százhalombatta), Damó István grafikusművész (Kecskemét), Deák Ferenc grafikusművész (Szeged), Deák Beke Éva textilművész (Szeged), Diénes Attila szobrászművész (Magyarpolány), Elekes Károly grafikusművész (Budapest), Katona Szabó Erzsébet textilművész (Gödöllő), Kiss Miklós üvegművész (Ajka), Kopacz Mária festőművész (Szentendre), Krizbai Sándor festőművész (Szentendre), Márkos András festőművész (Loeneberg), Paulovics László festőművész (Iserlohn-Barendorf), Péterfy László szobrászművész (Budapest), Szervátiusz Tibor szobrászművész (Budapest), Székely János Jenő szobrászművész (Székesfehérvár), Szilágyi Varga Zoltán grafikusművész (Kecskemét), Tamás Anna textilművész (New York), Tóth László festőművész (München). /N. J.: Műteremről műteremre Nagy Miklós Kund kalauzolásával. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./

2004. április 30.

Az RMDSZ-szel szembehelyezkedő Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) ismét elküldte Takács Csabának, az RMDSZ ügyvezető elnökének azt a tiltakozó levelet, amelyben egyebek között azt kérték, hogy a szövetség politikusai mondjanak le a romániai magyarság által kapott kormányzati pénzek elosztásáért felelős alapítványok vezetőségi tisztségéről. Sándor Krisztina, a MIT elnöke emlékeztetett: hasonló levelet címeztek Kovács Péternek, az RMDSZ ifjúsági kérdésekkel foglalkozó ügyvezető alelnökének is, de a nem kaptak választ. A MIT és a levelet aláíró 96 civil szervezet azért elégedetlen, mert véleményük szerint a román állam által a magyarságnak juttatott pénz elosztása átláthatatlan. Szerintük azért alakulhatott ki ez a helyzet, mert az RMDSZ vezetői tagjai a román kormánytól érkező pénzek elosztásáért felelős Communitas Alapítvány kuratóriumának, ami összeférhetetlenséget szül. Varga Zoltán, az Areopagos Alapítvány elnöke úgy vélte, hogy emiatt a pénzek azokhoz a nemkormányzati szervekhez jutnak, amelyek szintén az RMDSZ vezetőinek birtokában vannak. A MIT vezetői az említett kérdések kapcsán máj. 7-én kerekasztal-beszélgetést szerveznek Kolozsváron, ahova az RMDSZ vezetőit is meghívják. Emlékeztettek: kezdeményezésük az erdélyi magyar történelmi egyházak támogatását is élvezi. A levél aláírói között található Czirják Árpád érseki helynök, pápai prelátus, Juhász Tamás, a Protestáns Teológia rektora és Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke. /B. T., P. A. M.: A MIT elégedetlen a pénzelosztással. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./ Az aláíró szervezetek között van Civitas Alapítvány, a csíki Polgár Társ Alapítvány, a Világszövetség Erdélyi Társasága és a Bolyai Társaság is. /Gazda Árpád: Civil ostrom civil pénzekért. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 30./

2004. május 24.

A Duna–Körös–Maros–Tisza Eurorégió (DKMT) legkésőbb a jövő év közepéig elfogadja a területéhez tartozó három különböző országrészre vonatkozó stratégiai fejlesztési tervet – közölte a Varga Zoltán, a DKMT soros elnöke. Első lépésben szakértők segítségével feltárják az eurorégió térségének – Romániában Arad, Temes, Krassó-Szörény és Hunyad megye, magyar oldalon Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye, Szerbia és Montenegróban a Vajdaság – erősségeit és gyengeségeit. /Közös fejlesztési terv. = Krónika (Kolozsvár), máj. 24./

2004. október 29.

Az Areopagus Alapítványt 2002 telén alapították különböző vallásos ifjúsági szervezetek vezetői. Programjaik jelenleg főleg az ifjúsági civil szervezetek vezetőinek képzésére irányulnak, tájékoztatott Varga Zoltán alelnök. Tavaly beindították a Kalotaszegi Ifjúsági Programot. Pályázatíró képzést szerveztek, és elindítottak egy trénerképzést, hogy a vidéki ifjúsági szervezeteknek jól felkészített, közösségfejlesztésre is alkalmas vezetői legyenek. Az Areopagus folytatni szeretné a tematikus ifjúsági konferenciák szervezését. Az Areopagusnak jó kapcsolata van az erdélyi magyar ifjúsági szervezeteket tömörítő MIT-tel, ezenkívül az RMDSZ-szel együttműködő MIÉRT egyes tagszervezeteivel is kapcsolatban állnak. Idén alakult a Kolozs Megyei Ifjúsági Egyeztető Tanács, amelynek Varga Zoltán az elnöke. /Sándor Boglárka Ágnes: Ifjúsági vezetők képzése a cél. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./

2005. február 3.

Kölcsönösen fogja támogatni egymást Arad és Békés megye az EU-s projektek megnyerésére, ezt körvonalazták február 2-án Varga Zoltán, a Békés Megyei Közgyűlés elnöke, illetve Kreszta Traján, a közgyűlés tagja (a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának elnöke) aradi látogatásának alkalmából. A két magyarországi vezető Gheorghe Seculici Arad megyei tanácselnökkel találkozott és a két megye közötti együttműködésről tárgyalt. Az elkövetkezőkben – a közös munka szellemében – évente legalább egyszer megszervezik a két megye közgyűlésének (illetve tanácsának) közös ülését. Ennek első lépéseként a héten az Arad Megyei Tanács képviselői utaznak Békéscsabára a közgyűlés ülésére. Kreszta Traján elmondta, felkérték a román miniszterelnököt, hogy járjon közben a magyar kormánynál egy Nagylakon áthaladó, Arad és Szeged közötti autóút megépítéséért. /Sólya Emília: Közös üléseket akarnak szervezni. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 3./

2005. február 5.

Első ízben rendezték meg Magyarpalatkán a vidéki presbiterek találkozóját, a Református Szabadegyetem keretében. Kerekes Sándor, a megyei tanács alelnöke Kolozs megye fejlesztési stratégiáit ismertette, Balogh Márton, a Civitas Alapítvány programigazgatója az Európai Unió pályázati lehetőségekről beszélt, Varga Zoltán, az Areopagus Alapítvány programigazgatója a közösségfejlesztés és gazdasági fellendülés témakörét járta körül. Végül Vákár István, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke aktuális mezőgazdasági kérdésekről tájékoztatta a mintegy negyven résztvevőt. Makkai János, a Kolozsvár-Külső Egyházmegye főgondnoka kifejtette: alapvető feladat az Európai Unióhoz való csatlakozás követelményeinek alapos ismerete. /F. I.: Az EU-csatlakozás kihívásai. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./

2005. május 7.

Május 6-án László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének új elnöke fiatal csapattal állt a Megyei Képviselők Tanácsa (MKT) elé, amely hat tartózkodással szavazta meg a politikus által javasolt elnökséget. Az MKT elnöke továbbra is Máté András. A tisztségre ketten pályáztak. A 2003 és 2005 között a tisztséget betöltő Máté András kihívója Mátis Jenő volt, aki végül 49–20 arányban maradt alul. László Attila bemutatta az általa választott új elnökséget. A gazdasági feladatokkal Makkai Zsolt foglalkozik, az ifjúsági ügyekkel pedig ifj. Deák Ferencet bízták meg. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési alelnök Vákár István lett, a humánerőforrás fejlesztésért Csoma Botond felel. A pályázatírással és a civil szervezetekkel való kapcsolattartással Varga Zoltánt bízták meg. Kalotaszeg ügyeivel Póka András György, Szamos mente és Mezőségért Sallai János, Aranyosmentéért pedig Kolozsy Ernő felel. A Kolozs megyei szervezet kulturális ügyekért felelős alelnökének Sántha Attila költőt nevezték ki, aki ideiglenesen az oktatási ügyekért is felel. Bitay Levente továbbra is ügyvezetői feladatkört teljesít. /Borbély Tamás: Máté András lett az MKT régi-új elnöke. A döntéshozó testület fiatal elnökségnek szavazott bizalmat. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

2005. június 10.

Június 8-én az Erdélyi Magyar Ifjak szervezésében mutatták be Kolozsváron Csép Sándor Áldás, népesség című filmjét, a vetítést az Áldás, népesség konferencia-sorozat kezdeményezőjének előadása és beszélgetés követte. Az EMI alelnöke, Bagoly Zsolt elmondta: részt kell vállalniuk az Áldás, népesség konferencia által útjára indított mozgalomban, hiszen önmagát nemzetiként meghatározó szervezetként kötelessége foglalkozni a magyarságot érintő legfőbb gonddal, a népességfogyással. Az első Áldás, népesség konferencia, amely Csép Sándor kezdeményezésére jöhetett létre, elsősorban szakmai és reprezentatív jellegű volt, vagy Tőkés László szavaival élve: zászlóbontás. A mostani találkozón jelen volt többek között Sándor Krisztina MIT-elnök, Bardócz Csaba, a Cserkészszövetség elnöke, valamint Varga Zoltán, az Aeropagus Alapítvány, valamint a Kolozs Megyei Ifjúsági Egyeztető Tanács elnöke, és szóba került egy csak ifjúsági Áldás, népesség konferencia megszervezése Kolozsváron. /F. I.: Áldás, népesség. Realitás és kilátások. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./

2005. szeptember 17.

Szeptember 16-án kezdődött a magyar professzorok világtalálkozója Marosvásárhelyen, a Sapientia EMTE új épületében. Több mint 60 előadás hangzik el a találkozón. – E jelentős megvalósításra szeretnénk felhívni a figyelmet, s lehetőséget teremteni a 15 országból érkezett több mint 20 rektornak és professzortársaiknak, hogy előadják, ami a legérdekesebb lehet a hallgatóságnak, majd közösen ajánlást fogalmazzunk meg a magyar kormánynak – hangsúlyozta Kecskés Mihály, a Magyar Professzorok Világtanácsának elnöke. Megvitatják a Kárpát-medencei magyar nyelvű felsőoktatás helyzetét, ugyanúgy a Kárpát-medencei orvos- és állatorvos szakember-utánpótlás gondjait is. Kecskés Mihály elnök beszámolt a 26 országból 750 tagot számláló Magyar Professzorok Világtanácsának munkájáról, amelynek során kiemelt feladatként kezelik az anyanyelv, a környezetvédelem valamint az informatika témakörét. A Magyar Professzorok Világtanácsa szívügyének tekinti a Kárpát-medencei magyar professzorok támogatását, akiket minden találkozón vendégül látnak. Miklós László professzor, a szlovák kormány környezetvédelmi minisztere a tudat fejlesztésének fontosságára építette előadását. Beszédének végén a szerkesztésében megjelent Szlovákia tájatlaszát nyújtotta át a marosvásárhelyi kar dékánjának, Hollanda Dénesnek. A magyarországi felsőoktatási reformról nyújtott átfogó képet Mang Béla professzor, a budapesti Oktatási Minisztérium helyettes államtitkára, aki többek között a kétciklusú képzésre való áttérés nehézségeiről és a magántőke bevonásával megvalósított fejlesztésről szólt. Magyarországon 421.520 egyetemi index van kézben, ami azt jelenti, hogy a 18-25 év közötti korosztály 42-44 százaléka folytatja tanulmányait a felsőoktatásban. A négy éve megnyílt Sapientia előtt álló feladatokat ismertette Szilágyi Pál, az egyetem rektora, majd Hollanda professzor szólt arról az erőfeszítésről, amelynek nyomán a marosvásárhelyi műszaki egyetem felépült. Idén 45 szakon indul magyar nyelvű alapképzés a Babes-Bolyai Egyetemen, ahol 10.124 magyar hallgatót iskoláztak be – hangzott el Benedek Józsefnek a Babes-Bolyai Egyetemen történt szerkezeti változásáról szóló előadásában. Hét egyetemi tanárnak nyújtották át a Magyar Professzorok Világtanácsának kitüntetéseit (Szilágyi Pál, Hollanda Dénes, Geréb Zsolt, Rácz Olivér, Éva Erzsébet, Fekete László, Varga Zoltán), majd aláírták a Sapientia EMTE marosvásárhelyi kara és a Professzorok Világtanácsa közötti együttműködési megállapodást. /Bodolai Gyöngyi: Magyar nyelvű felsőoktatás a Kárpát-medencében. Professzorok világtalálkozója a Sapientián. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 17./

2006. június 12.

Sikeresnek értékelte Varga Zoltán projektvezető a Fiatalok a közösségért program keretében indított, képzéssorozatot. A kezdeményezés a fiatalok közéletben való részvételének támogatására létrejött kolozsvári Areopagus Alapítványtól származik. A program célja felkészíteni a helyi ifjúsági szerveződések vezetőit és munkatársait a települések ifjúsági életének aktív és hatékony szervezésére. Elsősorban Kalotaszegre koncentráltak. /-y-a: Fiatalok a közösségért. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./

2006. augusztus 19.

A Magyargorbó községhez tartozó Türének ma közel hatszáz lakosa van. Türe lakosságának többsége magyar: a négyszáz magyar mellett mindössze százhúsz román és negyven roma él a faluban. 1989 után a városban dolgozók hazatértek szülőfalujukba, hogy mezőgazdasággal foglalkozzanak. Az itteni föld alkalmas krumpli-termesztésre. Türében nincs munkalehetőség, a falu fiatalabb lakossága a közeli városban próbál munkát találni. Összevont osztályokban tanul a tizennégy gyerek és Kolozsvár különböző iskoláiban tanulnak tovább. Az óvodában húsz gyerekkel foglalkoznak. A falunak van egy nyertes SAPARD-pályázata, az abból származó pénzt az út aszfaltozására szeretnék fordítani. A faluturizmusba bekapcsolódnak. Évente megrendezik a húsvéti Nádas-menti kórustalálkozót, amelyre meghívják a környékbeli falvak kórusait. Ezen kívül minden évben szerveznek evangelizációs gyermekhetet, tájékoztatott Varga Zoltán református lelkész. /Türe – a sokgyermekes falu. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./

2007. május 21.

Sokan összejöttek a 6. Mérai Napok alkalmával. Ünneplőben pompázott a falu apraja-nagyja, az elszármazottak messzi földről is hazajöttek Mérára. Május 19-én Szeged Honvéd téri református gyülekezetének vegyes kórusa, a budakeszi vegyes kórus, a helyi református egyházközség kórusa, valamint Farkasné Major Annamária operaénekes lépett fel. A művelődési otthonban a kisbácsi, valamint a mérai gyermek- és felnőtttáncegyüttes népi táncokkal aratott óriási sikert, a Csűrös zenekar húzta a talpalávalót. – A Csűrös az utolsó hiteles kalotaszegi magyar vonósbanda, és a legjobbak közé tartoznak jelentette ki Varga Zoltán türei református lelkész. Volt díszfelvonulás, fogathajtó verseny, íjászbemutató és állatkiállítás is. A Mérai Napokat 2002 óta a helyi református egyházközséggel és RMDSZ-szel közösen Kankalin Egyesület szervezi. Varga György egyesületi elnök elmondta: jövőre szeretnék felavatni a mérai bivalymúzeumot, ahol majd kiállítják mindazokat a tárgyakat és eszközöket, amelyeket a falut híressé tevő bivalytenyésztésben ősidők óta használnak, ekét, boronát, szekeret, igát, vajköpülőt. Most is van látnivaló Mérán, így a kalotaszegi népművészetet őrző tájház, Balázs Varga Dániel és Horváth András fafaragó remekei. Mérán található továbbá a Kelemen Anna, közismertebb nevén Kondor Nusi által valóságos néprajzi múzeumnak berendezett Sándor-porta. /Benkő Levente: Jövőre bivalymúzeum. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./

2007. május 24.

Kerekasztal-megbeszélést szervezett az Areopagus Alapítvány kolozsvári ifjúsági szervezetek vezetői számára, a kapcsolatok, partnerségi viszonyok kialakításának, illetve fejlesztésének céljából. A szervezők román civil szervezeteknek is küldtek meghívót, azok közül egy sem képviseltette magát. Varga Zoltán, az alapítvány alelnöke elmondta: nem tesznek le arról az elgondolásról, hogy román ifjúsági szervezeteket is bevonjanak. Kolozsváron közel 15–20 magyar ifjúsági szervezet működik. A szervezetek közösségi rendezvényein többszáz önkéntes fiatal vett részt. /Összefognának a kolozsvári ifjúsági szervezetek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./

2008. március 19.

Erdővidéken március 15-én alakult meg a Magyar Polgári Párt első szervezete Bölönben. Varga Zoltán azt tette szóvá, hogy a felsőoktatásban nem a románokkal egyenrangúak a magyar karok, Kozma pedig a csángómagyarok elrománosítása ellen emelte fel szavát. Elnöknek Vajda Sándor Zoltánt, alelnöknek Varga Zoltánt, jegyzőnek Kisgyörgy Ferencet választották. /Hecser László: Az első erdővidéki szervezet (Magyar Polgári Párt) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 19./

2008. július 8.

Annak érdekében, hogy a társadalom tudomást vegyen a civil szervezetek tevékenységéről, és értékelje azok munkáját, teljesítményét, megalapítják Az Év Civil Szervezete elnevezésű díjat – tájékoztatott a 101 tagszervezetet nyilvántartó Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének (MCSZESZ) vezetősége, Bodó Barna és Varga Zoltán. A díjkiírás évente tavasszal, május-júniusban történik majd, a jelölést a pályázási szakasz követi. Bodó Barna elmondta: a szervezet vezetősége kiemelt fontosságúként kezeli a civil integráció kérdését, mert a jelenlegi támogatáspolitikai rendszer az EU-s források felé való fordulásra buzdít. Az erdélyi magyar civil szervezetek igen kis hányada rendelkezik a pályázáshoz szükséges önrésszel. Nyitásra, összefogásra van szükség ahhoz, hogy az uniós támogatási lehetőségeket meg lehessen ragadni. A civil szervezetek összefogására létrehozták a www.civilportal.ro portált, ezen a tagszervezetek adattárán kívül civil jogtárat is rendelkezésre bocsátanak, a civil szervezetekre vonatkozó romániai jogszabályok ismertetésével. /F. I. : Az Év Civil Szervezete díjat alapítottak. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./

2009. február 13.

A Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének (MCSZESZ) Igazgató Tanácsa kiindulva abból a tényből, – hogy az erdélyi magyar közösség érdekében tevékenykedő politikai és civilszervezetek között nincs olyan átfogó erő, egy olyan testület, amely az erdélyi magyarság egészét képviselné; – hogy nem körvonalazódik tisztán és egyértelműen a politikai szervezetek közötti tartós és biztonságos egyezség; – hogy szükség van a magyar közösség autonómia-törekvésének töretlen képviseletére; – hogy védelmezni kell a magyarság sajátos közösségi értékeit, amelyek szerves részét képezik mind az ország, mind pedig Európa értékeinek; – hogy a magyarságot kivezesse abból a társadalmi válságból, amelybe jutott a történelem viszontagságait elszenvedve; – hogy képes legyen megteremteni a fennmaradását és fejlődését biztosító feltételeket; javasoljuk egy Erdélyi Magyar Konvent sürgős létrehozatalát. Az Erdélyi Magyar Konvent lenne az a struktúra, amely az egyes pártpolitikai, részérdekeken felülemelkedve jogosult volna olyan közösségi kérdésekben véleményt kialakítani és állást foglalni, amelyek jellegükben és hatásaikban túlmutatnak az egyes szervezetek céltételezésein, amely érdemben és jogosan képviselheti az erdélyi magyarság közös érdekeit. Az Alakuló Konventre meghívást kapnak az: – az egyházak vezetői, vagy azok megbízottai; – az RMDSZ; – az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács; – a Székely Nemzeti Tanács; – a Magyar Polgári Párt; – civilszervezetek (Erdélyi Múzeum-Egyesület, Romániai Magyar Közgazdász Társaság, Romániai Magyar Gazdák Egyesülete, Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, Erdélyi Magyar Műszaki Társaság, Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége, Kriza János Néprajzi Társaság, regionális civil fórumok-szövetségek stb.). Az Erdélyi Magyar Konvent az általános demokratikus elvek tiszteletben tartásával az egész magyarság érdekében működik. MCSZESZ Igazgató Tanácsa: dr. Bodó Barna elnök, Bereczki Kinga alelnök, Varga Zoltán alelnök, Somai József, Szabó Izolda, Szenkovics Dezső. /Felhívás az Erdélyi Magyar Konvent megalakítására. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 13./

2009. május 20.

Környezetvédelmi témájú ifjúsági projektet indít az Areopagus Alapítvány, partnerségben a Zöld Erdély Egyesülettel, erre a Kolozs és Szilágy megyében működő, vidéki ifjúsági szervezetek pályázhatnak, ennek alapján kiválasztanak öt csoportot. Varga Zoltán, az Areopagus Alapítvány alelnöke elmondta, hogy a fő célcsoport az ifjúság, mert a fiatalokon keresztül lehet szemléletváltást elérni. /J. J. : Magatartásunk fejlesztése környezetvédelemből. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./

2009. december 7.

Először Jász-Nagykun-Szolnok lépett ki a Duna–Körös–Maros–Tisza (DKMT) eurorégióból, majd következett Békés megye, most pedig Hunyad önkormányzata intett búcsút az 1997-ben nagy tervekkel létrehozott eurorégiónak. A lap munkatársai utánanézett, mi a helyzet az eredeti funkcióját lassan elveszítő DKMT-vel. A magyarországi Csongrád és Bács-Kiskun, a romániai Arad, Temes és Krassó-Szörény megyékből, valamint a szerbiai Vajdaság autonóm tartományból állt a DKMT. Hunyad megye és a nyugat-magyarországi Vas megye évek óta testvérmegyei kapcsolatot épített ki. Noha az sem túl szoros, e téren lényegesen több konkrét együttműködés történt, mint az eurorégiós viszonyban. Az 1997. november 21-én létrehozott Duna–Körös–Maros–Tisza regionális együttműködés fő kezdeményezői és éltetői magyar részről Csongrád megye, román részről Temes megye, illetve a Vajdaság Autonóm Tartomány. A DKMT eurorégió napja alkalmából idén tizenkettedik alkalommal nyílt meg a román–magyar–szerb hármas határ. A Triplex Confinium határkőnél megtartott hagyományos határnyitó ünnepségen évente részt vesz a DKMT eurorégió elnöksége, a Csongrád, Temes megyei, illetve vajdasági elöljárók, a három országból érkezett polgárok. A folyamatban levő közös DKMT-projektek közül érdemes kiemelni az ERIC Információs Központot, amely négynyelvű – magyar, szerb, román, angol – folyamatosan frissülő online hírszolgálat. Az www.ericinfo.eu címen elérhető portál friss hírekkel, riportokkal, háttérelemzésekkel segíti a térség lakóinak tájékoztatását A DKMT eurorégió kronológiája: 1992 – együttműködési megállapodás Temes és Csongrád megyék között; 1992 – együttműködési megállapodás Arad és Békés megyék között; 1994 – javaslattervezet egy háromoldalú interregionális együttműködésre Arad, Temes, Bács-Kiskun, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok megyék és a Vajdaság között; 1994–1997– az együttműködés intézményi kereteinek létrehozását célzó folyamatos háromoldalú erőfeszítések történtek; 1997. november 21. – az együttműködés hivatalos alapokmányának aláírása Szegeden; 1997. december – megállapodás a DKMT szakszervezeteinek együttműködéséről; 1997– 1. soros elnök Lehmann István, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke; 1998. február – Kamarai Nyilatkozat a DKMT gazdasági kamaráinak együttműködéséről; 1998. május 30. – DKMT Napja, Hármashatár-találkozó, határnyitás a hármashatár-kőnél; 1998. nyara – DKMT Ifjúsági tábor Kishomokon; 1998 – 2. soros elnök Viorel Coifan, a Temes Megyei Tanács elnöke; 1999 – Az EURO-TRIO eurorégiós újság első számának megjelenése; 1999. március – Elnökök Fóruma temesvári ülésének döntése a közös pénzalap és a DKMT irodájának létrehozásáról; 1999 – 3. soros elnök Dan Ivan, az Arad Megyei Tanács elnöke; 2000. május 27. – a DKMT Napja, Hármashatár-találkozó, a DKMT irodájának ünnepélyes megnyitása; 2000. – 4. soros elnök Caius Parpala, az Arad Megyei Tanács elnöke; 2000. – A DKMT Gazdaságfejlesztési koncepciója elkészül; 2000. – Az EuroRégió című magazin első megjelenése PHARE-támogatással; 2000. – A DKMT Stratégiai koncepciójának elkészülte PHARE Credo- támogatással; 2000. október – A Kiszombor–Csanád határátkelőhely megnyitása PHARE-támogatással; 2001 – 5. soros elnök Gyorgye Dukics, a Vajdaság Autonóm Tartomány Végrehajtó Bizottságának elnöke; 2002. november 21. – A DKMT ötéves évfordulójának megünneplése Temesváron; 2002 – 6. soros elnök Dan Ioan Tipos, a Temes Megyei Tanács elnöke; 2002 – Megjelent az Eurorégió számokban című statisztikai kiadvány; 2002 – A DKMT elhatározza, hogy egy közös tulajdonú közhasznú társaságot hoz létre; 2003. május 24. – Megalakult a DKMT Fejlesztési Ügynökség Kht. Átalakul a Regionális Együttműködés, az Elnökök Fórumát felváltja a kibővült közgyűlés, melyhez csatlakoznak a kamarák, a civilszervezetek, az egyetemek, a szakszervezetek és az ifjúsági szervezetek is, valamint taggá válnak a városok (Békéscsaba, Szabadka, Szeged); 2004. május 22. – DKMT Napja, Hármashatár-találkozó, határnyitás a Hármaskőnél; 2004 – 7. soros elnök Varga Zoltán, a Békés Megyei Közgyűlés elnöke; 2004. november – A DKMT eurorégió bemutatkozik Berlinben; 2005 – Első magyar–román közös kormányülés; 2005. május 28. – Dr. Somogyi Ferenc magyar külügyminiszter, Mihai-Razvan Ungureanu román és Vuk Draskovics Szerbia és Montenegró külügyminiszterének találkozója; A DKMT stratégiai tervének elfogadása; 2005 – 8. soros elnök Bojan Pajtic, Vajdaság Autonóm Tartomány Végrehajtó Tanácsának elnöke; 2006 – 9. soros elnök Constantin Ostaficiuc, a Temes Megyei Tanács elnöke; 2006. április 19. – Második külügyminiszteri találkozó Újvidéken; 2006. május 27. – DKMT napja, Hármashatár-találkozó, határnyitás a Hármaskőnél; 2007. június 2. – DKMT napja, Hármashatár-találkozó, határnyitás a Hármaskőnél; 2007 – Harmadik magyar–román közös kormányülés; 2007. június 1. – Békés megye kilép a DKMT-ből; 2007. június 2. – DKMT napja, Hármashatár-találkozó, határnyitás a Hármaskőnél; 2007 – 10. soros elnök Magyar Anna, a Csongrád Megyei Önkormányzat elnöke; 2007. november 21. – A DKMT tízéves évfordulójának megünneplése Temesváron; 2008 – a 11. soros elnök Bojan Pajtics, Vajdaság Autonóm Tartomány; 2009. május – A DKMT Kht. DKMT Nonprofit Közhasznú kft. -ként működik tovább; 2009. november – Hunyad megye kilép a DKMT-ből. /Pataki Zoltán, Chirmiciu András, Irházi János: Duna–Körös–Maros–Tisza eurorégió. Bomlás határok nélkül. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 7./


lapozás: 1-28




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998