udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Varró Sándor

2004. március 3.

Vízakna Szeben megye olyan városa, amelynek a múltja dicsőbb, mint a jelene. Az 1900-as évek elején Vízakna református közössége még 1200 tagot számlált, ma viszont csak 336-ot. A népszámlálás 2002-es adatai szerint Vízakna 3883 lakosából 404 magyarajkú, közülük 338 református és 73 katolikus. (1970 és 2002 között Vízakna magyar lakossága 36%-kal csökkent.) Vízaknán a házasságok túlnyomó része vegyes. Vízakna magyar férfidalárdája 115 éves idén, és működése megszakítás nélküli. Fel kell kutatni a szekuritáté által eltulajdonított dalárda-kincsesládát (emléktárgyak, zene és énekbetétek stb.) és visszajuttatni. A dalárdát Szöllősi József bádogosmester vezeti, aki 10 éve írja a dalárdatörténet versét. A Szántó Sándor lelkész vezette egyházközség keretein belül működik az Ifjúsági Keresztény Egyesület, Bogáti András tanuló vezetésével. Az iskola magyar tagozatán, összevont osztályban tanít 13 gyereket Varró Sándorné nagyszebeni tanárnő. Vízaknán 2001-től működik az Árvácska Gyermekotthon, amit a református egyház volt lelkésze, Orbán Csaba és lelkes tagsága hozott létre külföldi támogatással. /Szabó Csaba: Vízaknai múlt- és jelenképek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./

2004. november 11.

A nagyszebeni református egyházközség októberben diákotthont avatott. Varró Sándor nagyszebeni református lelkész elmondta, hogy 2003-ban az Apáczai Közalapítvány elfogadta pályázatukat. A hívek adománya mellett Szegedi László kőhalmi lelkipásztor könyvadománnyal járult hozzá a diákkönyvtár kialakításához, a Communitas Alapítvány pedig 300 eurós támogatást nyújtott. – Az Octavian Gogáról elnevezett szaklíceumban ebben a tanévben nem indult magyar kilencedik osztály. /Fám Erika: Egyházi diákotthont avattak Nagyszebenben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./

2005. október 6.

Már hónapokkal ezelőtt jogerős ítélet született az egyház javára, azonban a nagyszebeni reformátusok még mindig nem kapták vissza elkobzott javaikat. Varró Sándor lelkipásztor szerint az arany és ezüst egyházi ékszerek visszaszolgáltatása helyett a Román Nemzeti Bank (BNR), illetve a Nemzeti Történelmi Múzeum május óta időhúzási taktikát alkalmaz. A nagyszebeni református egyházközség a 70–80-as években, a Szekuritáté nyomására kényszerült beszolgáltatni ékszereit. A múzeumhoz 1972-ben 83,47 gramm arany-, a bankhoz 1980-ban 137,40 gramm arany- és 1390 gramm ezüsttárgy került. „Számunkra ez nem bizonyos mennyiségű aranyat meg ezüstöt jelent, hanem annál sokkal többet: egyházközösségünk történelmének tárgyi emlékeit. Az ékszereket, valamint pénzt és kegytárgyakat több mint kétszáz évvel ezelőtt a templomot alapító harminc család adományozta” – mondta el a lelkipásztor. A többéves pereskedés során mind a BNR, mind a múzeum vezetői és jogtanácsosai azzal próbáltak érvelni, hogy az egyház jószántából szolgáltatta be ékszereit. Ráadásul, ők sokkal jobb feltételek mellett képesek megőrizni az ékszereket, mint a református közösség. A végleges törvényszéki döntés nyomán viszont mindkét intézmény vezetősége álláspontot váltott. „Most egy tárgyalóbizottság kinevezését kérték tőlünk, amit még májusban meg is tettünk. Azóta sajnos csend honol az ügyben. Ráadásul adománylevéllel szeretnék átadni a tárgyakat, ami ügyvédünk szerint nem állja a helyét, hiszen itt nem karitatív gesztusról, hanem egy törvényszéki ítélet végrehajtásáról van szó” – nyomatékosított Varró Sándor. Nagy Ágnes, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja szerint a BNR már most készen áll visszaszolgáltatni az ékszereket. Nagy Ágnes szerint a két fél között mindössze levelezés történt, perre semmiképpen nem került sor. Nagy Ágnes állítását Varró Sándor egy vaskos bírósági dosszié bemutatásával cáfolta meg. /Szucher Ervin: „Biztonságban” a szebeni ékszerek? = Krónika (Kolozsvár), okt. 6./

2006. szeptember 16.

A gyermeklétszám csökkenése miatt nem indulhat magyar nyelvű kilencedik osztály idén Nagyszebenben az Octavian Goga Gimnáziumban, bár Keresztes Gizella aligazgatónő úgy vélekedett, hogy megfelelő politikai akarattal fenn lehetne tartani az anyanyelvi oktatást. A megyében a nagyszebeni középiskola mellett már csak Szászmedgyesen működik magyar kilencedik osztály, és az ingázás helyett a diákok többsége inkább román tagozaton tanul tovább. Keresztes Gizella szerint a középiskolai osztály megszűnésével a nagyszebeni magyarság megmaradása kerülhet veszélybe. A tanárnő szerint az Oktatásügyi Minisztériumban az RMDSZ-t képviselő Murvai László igazgató nyugdíjazása után a Szeben megyei magyarság támogatás nélkül maradt. – Kötő József volt államtitkárhoz hiába fordultunk segítségért. Egyszerűen azt mondta, hogy szerezzünk gyerekeket – mondta az aligazgatónő. – Ezt azonban, nem olyan egyszerű megoldani, hiszen nagyon sok a vidéki fiatal, aki az ingázás és a bentlakási költségek miatt nem választja iskolánkat – tette hozzá. A nagyszebeni pedagógusok úgy érzik, hogy az oktatási tárca igazságtalanul a Szászmedgyesi Országos Gázipari Szakközépiskola javára döntött, hiszen ott indulhat magyar nyelvű osztály. Keresztes Kálmán helyettes főtanfelügyelő úgy vélekedett, hogy a szászmedgyesi középiskola semmivel sem gyengébb, de az érettségi eredmények ennek az ellenkezőjét bizonyítják, mert a szászmedgyesi szakközépiskola összes magyar diákja sikertelenül vizsgázott. Az idén kisérettségiző diákok fele választotta a szakközépiskolát, a többiek Kolozsvárra és Székelyudvarhelyre mentek. Varró Sándor református lelkipásztor Nagyszebenbe kerülése óta egy szórványkollégium létrehozásán fáradozik. Az Apáczai Közalapítvány támogatásával 2004-ben sikerült befejezni az épületet, amely jelenleg húsz diákot tud befogadni. Tavaly csupán tízen választották a szórványkollégiumot szálláshelyül. Varró Sándor egyelőre abban látja a megoldást, hogy a Szeben megyei magyar gyermekeket valamelyik neves egyházi iskolába Nagyenyedre, Marosvásárhelyre, Kolozsvárra vagy Kőhalomra irányítsák. Serfőző Levente, a HID – Szebeni Magyar Egyesület elnöke elégedetlen a Szeben megyei magyar nyelvű oktatást képviselő szakemberekkel. Még az Octavian Goga Gimnázium magyar tagozatának tanárai is a román tagozatra küldik saját gyerekeiket ahelyett, hogy példát mutatva magyar nyelven iskoláztatnák őket. /D. I.: Nem indul líceumi magyar osztály. Nagyszeben diákjai román tagozaton tanulnak tovább. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./

2008. május 28.

Múlt héten hivatalos nevet is kapott a nagyszebeni református templom belső terében berendezett kiállítótér: a Református Templom Galériában immár negyedszer nyílt kiállítás. A mostani Képes Krónika. A magyarok második bejövetele címmel a magyarok történetének legteljesebb, leggazdagabb középkori összefoglalását nyújtó történeti-művészeti forrásmunkából nyílt tárlat. A házigazda-lelkipásztor, Varró Sándor beszélt a Képes Krónikáról. Guttman Szabolcs, a HÍD – Szebeni Magyarok Egyesülete tiszteletbeli elnöke, a város főépítésze elmondta, hogy a honfoglalás különböző állomásai megjelölték a helyét a Kárpát-medence később megépítendő településeinek, a városoknak. A nagyszebeni Szórványkollégium diákjainak ebben az évben több mint tíz kiállítást lesz lehetőségük látni-tanulmányozni. Serfőző Levente, a HíD – Szebeni Magyarok Egyesületének elnöke szólt a Sepsiszentgyörgyi Művelődési Házzal és annak igazgatójával, Hadnagy Miklóssal kialakított partnerkapcsolatról, amely ezt a kiállítást is lehetővé tette. /V. S. : Nagyszeben. Honfoglalás a Református Templom Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./

2009. október 10.

A Kálvin János szórvány-gyermektábort szeptember 12–13-án szervezték meg Nagyszebenben. A gyermektábor célja volt: közelebb hozni Kálvin János életét és munkásságát a gyermekekhez. Varró Sándor lelkész Kálvin János életéről és munkásságáról tartott előadást /Varró Sándor, a Kálvin János szórvány-gyermektábor főszervezője: Kálvin gyermekei táboroztak együtt Nagyszebenben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

2009. október 17.

Kálvin városa lett Nagyszeben két napra: október 10–11-én. Október 10-én Varró Sándor helyi lelkész üdvözölte a híveket, eljöttek az Octavian Goga Főgimnázium magyar tagozatos diákjai is, Kalmár Zoltán, a Polgári Magyar Művelődési Egyesület tiszteletbeli elnöke és felesége, Kalmár Krauss Lili, a Nagyszebeni Magyar Amatőr Színjátszócsoport rendezője, valamint Serfőző Levente, a Nagyszebeni Magyar Kulturális Iroda elnöke. Ősz Sándor Előd egyházkerületi lelkész-levéltáros elmondta, hogy kutatásai során mindezidáig 38 nagyszebeni Kálvin-kötetet talált a Brukenthal Múzeum levéltárában, s röviddel ezelőtt fedezte fel a 39-iket is a Nagyszebeni Református Egyházközség könyvtárában. Varró Sándor bemutatta a Kálvin-tárlatot. Október 11-én az istentiszteletet követően Puskás Győző marosvásárhelyi színművész Isten kezében című, Ady Endre, Reményik Sándor és Túrmezei Erzsébet istenes verseiből összeállított műsora hangzott el az Amicus Christi együttes zenei kíséretével. Puskás Győző elmondta: már a negyvenedik előadáson is túl vannak, számos református templomban léptek fel. /Varró Sándor: Kálvin János emléke előtt tisztelegtek Nagyszebenben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./


lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998