udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 38 találat lapozás: 1-30 | 31-38
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Vosganian, Varujan

1992. július 17.

Júl. 17-én háromtagú parlamenti küldöttség /Verestóy Attila szenátor az RMDSZ-frakció nevében, a nem magyar kisebbségi képviselők nevében Andrei Ichim és Varujan Vosganian/ találkozott Iliescu elnökkel. A küldöttség tagjai kifejtették: mivel az Audiovizuális Tanácsba nem kerülhetett be a kisebbség egyetlen jelöltje sem, ezért külön kisebbségi médiatanács megalakítását látják szükségesnek. Iliescu belátta a kérés jogosságát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./

1993. augusztus 19.

Varujan Vosganian, a Romániai Örmények Szövetségének elnöke sérelmezte, hogy a Neptun-üdülőben a kormány és a magyar kisebbség képviselői tárgyaltak, viszont a többi kisebbséget nem hívták meg. Ezek szerint a Nemzeti Kisebbségi Tanácsot nem veszik komolyan. A kétoldalú, román-magyar különutas egyezkedés nem oldja meg az etnikumok közötti problémákat. /Ararat, 1993. 8. szám, magyarul: Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 19./

1997. július 17.

A posztkommunizmus nyomorúsága címmel tartják meg júl. 21-26-a között a VIII. Bálványosi Nyári Szabadegyetemet - ezúttal a hagyományoktól némileg eltérő módon Tusnádfürdőn -, a Pro Europa Liga, az RMDSZ Nemzeti Liberális Platformja, a Reform Tömörülés, valamint a FIDESZ-Polgári Párt közös szervezésében. Az ötnapos nyári szabadegyetemen a következő témakörökben hangzanak el előadások: júl. 21-én, hétfőn - A NATO-bővítés körei Madrid után (meghívott előadók: Adrian Severin külügyminiszter, Kelemen Attila és Kónya Hamar Sándor, Valentin Stan, Dudu Ionescu Romániából, Gergely András Magyarországról; moderátor: Pröhle Gergely Magyarországról); júl. 22-én, kedden - A polgárosodás esélyei Romániában és Magyarországon (előadók: Birtalan Ákos turisztikai miniszter, Luminiþa Petrescu, Andrei Cornea, Renate Weber, Salat Levente Romániából, Stumpf István, Tellér Gyula Magyarországról, moderátor: Mátis Jenő); szerdán, júl. 23-án - Az oktatási reform - a kisebbségi oktatás (Tonk Sándor, Florin Diaconescu oktatásügyi államtitkár, Andrei Marga, Horváth Andor, Sorin Antohi Romániából, Pokorny Zoltán Magyarországról; moderátor: Szokoly Elek, Románia); csütörtökön, július 24-én: A posztkommunizmus nyomorúsága és a kilábalás módozatai - politikai fórum (előadók: Ion Diaconescu, Markó Béla, Petre Roman, Varujan Vosganian, Horia Rusu Romániából, Orbán Viktor Magyarországról; moderátor: Smaranda Enache, Románia); pénteken, július 25-én: Román és magyar nemzetpolitika (előadók: Gabriel Andreescu, H.R. Patapievici, Patrubány Miklós, Tőkés László Romániából, Tőkéczki László Magyarországról, moderátor: Toró T. Tibor, Románia). /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 17., 1073. sz./

1998. június 10.

Jún. 10-én az RMDSZ kezdeményezésére, Radu Vasile miniszterelnök jelenlétében egyeztető tárgyalásokra került sor a parlament épületében a koalíciós kormánypártok vezetőinek, valamint az oktatásügyi miniszternek a részvételével. Az RMDSZ képviseletében Markó Béla szövetségi elnök vett részt a megbeszélésen. Jelen voltak: Ion Diaconescu /KDNPP/, Petre Roman /DP/, Mircea Ionescu Quintus /NLP/, Sergiu Cunescu /RSZDP/, Varujan Vosganian /RAP/. A megbeszélésről kiadott Közlemény szerint a kormányon lévő politikai alakulatok elnökei a miniszterelnökkel együtt a következőkben állapodtak meg: 1. Június 25-ig a kormányprogrammal és a fennálló megállapodásokkal összhangban véglegesítik a tanügyi törvényt módosító 36. számú sürgősségi kormányrendeletre vonatkozó jelentést. 2. A kormány még ebben a hónapban elfogadja azokat a jogszabályokat, amelyek a Babes-Bolyai Tudományegyetem keretén belül létesítendő magyar nyelv, irodalom és néprajz fakultás, valamint a Gheorghe Dima Zeneakadémia keretén belül létrehozandó magyar tannyelvű zenei pedagógusképző tagozat létesítéséhez szükségesek. 3. A kormány ebben a hónapban elfogadja azokat a jogszabályokat, amelyek egy állami magyar egyetem létesítésének módozatait felmérő bizottság megalakításához szükségesek. 4. A kormány ebben a hónapban elfogadja az egykor a magyar egyházak és közösségek tulajdonát képező több épület visszaszolgáltatására vonatkozó jogszabályokat. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 10. - 1282. sz./

1998. július 29.

A nacionalista román pártok már júl. 27-én kampányt indítottak Orbán Viktor miniszterelnök ellen. Az Ion Iliescu volt államfő vezette legnagyobb ellenzéki párt, a Társadalmi Demokrácia Pártja közleményében a hatóságok felelőtlen és nemzetellenes magatartásának minősítette azt, hogy elfogadták és bátorították Orbán Viktor pökhendinek nevezett magatartását és beavatkozását Románia belügyeibe. A párt felszólította Emil Constantinescu államfőt és Radu Vasile miniszterelnököt, hogy "ítéljék el nyilvánosan elfogadhatatlan állításai miatt a magyar miniszterelnököt, aki odáig merészkedik, hogy ultimátumokat adjon a román kormánynak". A párt azt is kérte, hogy az államfő fejtse ki nyilvánosan álláspontját főtanácsosának, Zoe Petre asszonynak nyilatkozatával kapcsolatban. A közlemény szerint "meg kell állítani azt a folyamatot, amelynek révén Erdély Románia és Magyarország társszuverenitási övezetévé alakul, és lehetővé teszi a budapesti kormánynak, hogy beavatkozzék Románia belügyeibe". A Nagy Románia Párt közleményében követelte, hogy nyilvánítsák Orbán Viktort nemkívánatos személynek Románia területén. A közlemény szerint Orbán Viktor ultimátuma arra vonatkozott, hogy ha októberig nem hagyják jóvá a magyar egyetemet, nincs miről tárgyalni. /Ezt a félreértelmezett fordítást már a helyszínen helyesbítették./ A közlemény elítélte Zoe Petrét, aki támogatta a magyar egyetem szükségességét, és követelte lemondását, felszólította továbbá a Román Hírszerző Szolgálatot /SRI/ és a Külföldi Hírszerző Szolgálatot, vizsgálja meg, honnan származik a pénz, amelyet az RMDSZ a nyári egyetemre felhasznál. A Román Nemzeti Egységpárt állásfoglalása szerint a bálványosi szabadegyetem "román- és nemzetellenes jellegű". "Az RNEP sohasem fogja elfogadni egy állami magyar egyetem létrehozását Románia területén". Kritizálta a magyar kormányfő tevékenységét a kormányban részt vevő Románia Alternatívája Párt elnöke, Varujan Vosganian is. A Teodor Melescanu volt külügyminiszter által vezetett Szövetség Romániáért Párt is bírálta Zoe Petre állásfoglalását a magyar egyetem mellett. Valeriu Stoica igazságügyminiszter, a Nemzeti Liberális Párt első alelnöke nem ítélte el a magyar egyetem tervét. /A román politikusok Orbán Viktort támadják. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./

1999. február 1.

Varujan Vosganian szenátor, Románia Alternatívája Párt elnöke Kolozsváron tartott sajtóértekezletén a bányászjárásról, az idei állami költségvetési törvénytervezetről, illetve a személyi és kollektív jogokról beszélt. Kifejtette: a bányászjárás nem volt más, mint egyes ellenzéki pártok által a háttérből irányított államellenes megmozdulás. A coziai megegyezést pedig a hadsereg erődemonstrációja tette lehetővé. A költségvetés tervezetéről elmondta: helytelen lépés volt a külföldi befektetőknek biztosított előnyök megszüntetése. Vosganian kijelentette: az RMDSZ komoly ellenfélre számíthat a jobboldal részéről, ha tovább folytatja autonomista politikáját. Pártja nem támogatja a kollektív jogokat. /Kiss Olivér: Nem támogatja a kollektív jogokat a jobboldal - hangoztatta Varujan Vosganian szenátor. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./

1999. május 31.

Varujan Vosganian, a Jobboldali Erők Szövetségének elnöke május 29-én Kolozsváron tartott sajtóértekezletén mindenkit támadott. Elmondta: a Radu Vasile kormány sokkal többe kerül, mint a kommunista Dascalescu-kormány. Szerinte az RMDSZ csupán a parlamenti többség biztosítása érdekében vált kormánykoalíciós párttá. "Az RMDSZ-nek zavaros az ideológája és ódon a stílusa. Az etnikai kérdéseket a kulturális szféra felé kéne irányítani. A hatalom csupán kihasználja a romániai magyarokat képviselő pártot" - mondta. /Varujan Vosganian szerint Az RMDSZ-nek ódon a stílusa és zavaros az ideológiája. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./

1999. június 22.

A Varujan Vosganian által vezetett Jobboldali Erők Szövetsége (JESZ) nem fogja megszavazni azt az egyeztető bizottság által előterjesztett szöveget, amely lehetővé teszi a multikulturális egyetemek létrehozását. Vosganian szerint az RMDSZ-nek az a célja a multikulturális egyetemekkel, hogy kizárja a román nyelvet egyes egyetemekről. Fennáll annak is a veszélye - figyelmeztetett a honatya -, hogy a kormány egy adott pillanatban kormányrendelettel hoz létre egy csak németül vagy magyarul működő egyetemet. Az elnök kijelentette: a JESZ egyetért viszont a magyar csoportok, tagozatok, kollégiumok és karok létrehozásával. /Vosganian a multikulturális egyetem ellen. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./

1999. szeptember 14.

Az ellenzéki pártok tiltakoztak a kormány határozata ellen, hogy az ortodox egyházat ne nyilvánítsák államvallássá. Ion Iliescu volt elnök szerint egy olyan államban, ahol a lakosság 90 százaléka ortodox és e vallás vezetői az országban vannak, egyházukat nem külföldről irányítják, mint az egyéb felekezetekhez tartozó egyházakat, a kormány döntését feltétlenül át kell gondolni. Mind a görög katolikus, mind a római katolikus egyház a Vatikántól függ, ezért nem tarthatnak jogot nemzeti egyházi státusra. - Varujan Vosganian sajtótájékoztatóján kijelentette: a Jobboldali Erők Szövetsége úgy látja, hogy az ortodox egyházat államvallássá kell nyilvánítani. - A Román Nemzeti Egységpárt szintén helyénvalónak és jogosnak tartja az ortodox egyházi vezetők tiltakozását - jelentette be Ioan Gavra, a párt alelnöke. /Az ellenzék az ortodox egyház követelését támogatja. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./

2001. szeptember 7.

Ahhoz, hogy a jelenlegi ellenzék a kormányzó Szociáldemokrata Párt életképes alternatívájává váljon, először a Nemzeti Liberális Párt zászlaja alatt egyesíteni kell valamennyi jobb-közép erőt, majd együttműködési stratégiát kell kidolgozni a baloldali beállítottságú Demokrata Párttal - ajánlotta Valeriu Stoica, az NLP elnöke. Ellenkező esetben a Szociáldemokrata Párt "állampárttá" növi ki magát, vagy a Nagy-Románia Párt térnyerése jön. Felhívásában az NLP a Radu Campeanu vezette liberálisokra, a Teodor Melescanu vezette Szövetség Romániáért-ra, a Varujan Vosganian vezette Jobboldali Erők Szövetségére gondolt. Teodor Melescanu pozitívan értékelte az indítványt. Melescanu reméli, hogy a tárgyalások a két párt egyesüléséről szóló megegyezéssel zárulnak. /Sz. K.: Összefogásra szólít fel Stoica. Közel az egyesüléshez az NLP és a Szövetség Romániáért. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./

2001. szeptember 17.

ARAM /Magyar Örmények Romániai Szövetsége/ néven új örménymagyar civil szervezet létrehozását jelentették be szept. 15-én Kolozsváron. Az örmény kötődésű romániai magyar civil szervezetek által alapított ARAM tagjai szerint a Romániai Örmények Szövetsége kizárólag az ortodox örmények érdekeit képviseli, míg a katolikus magyarörményeket figyelmen kívül hagyja. A romániai örmény szervezetek között dúló konfliktusok miatt Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek, örmény apostoli kormányzó lemondott a hétvégi konferencia fővédnökségéről. A hét szervezet által alapított ARAM a Romániai Örmények Szövetsége (UAR) ellenpólusa kíván lenni, amely az örménymagyarok véleménye szerint Varujan Vosganian irányítása alatt csak az ortodox örmények érdekeit képviseli, míg az előbbiekét teljesen figyelmen kívül hagyja. Az új civil szervezet megalapítását a 4. jubileumi örménymagyar konferencián jelentette be Sebesi Karen Attila, a szervezet vezetőségi tagja. A háromnapos kolozsvári konferencia alatt - amelyen erdélyi és magyarországi örmény szervezetek képviselői vettek részt - azokról az örménymagyarokról hangzottak el előadások, akik nagyban hozzájárultak az egyetemes magyar kultúra fejlődéséhez. Az érsek levélben értesítette a konferencia szervezőit, hogy visszakozik szentszéki apostoli kormányzói kinevezésének tartalmához (amely szerint tisztán lelkipásztori feladatai vannak az erdélyi örmény katolikus közösséggel szemben), és leszögezte, a jövőben nem vállal fővédnökséget "nem tisztán egyházi rendezvényeken". Sebesi Karen Attila szerint a nyáron Szamosújváron megrendezett Világosító Szent Gergely-napi ünnepen két helyi RMDSZ-tisztségviselő meggátolta a magyarokat abban, hogy Jakubinyi érsekkel találkozzanak, ehelyett Varujan Vosganiant "pátyolgatták". Esztegár János és Debreceni János szamosújvári önkormányzati képviselők ugyanis akkor - bizonyos rendelkezésekre hivatkozva - nem engedték be a magyarországi örmény közösségek küldötteit az ünnepség utáni ebédkor az étterembe. A Gergely-napi búcsún a Varujan Vosganian vezette románörmény küldöttséget díszvendégként fogadta a szamosújvári ortodox örmény közösség, míg a magyarországi vendégeket egy pincében ebédeltették meg. Sebesi Karen Attila tűrhetetlennek nevezte azt az állapotot, hogy RMDSZ-tisztségviselők "lepaktálnak" az UAR, egyben a Jobboldali Erők Szövetsége vezetőjével, Varujan Vosganiannal, aki többször is kirohant a romániai magyarság ellen. A mostani ünnepség megrendezése érdekében támogatásért folyamodtak Vosganianhoz. Nem érkezett válasz, sőt azt is letagadta, hogy egyáltalán megkapta volna a levelet. Az új örménymagyar szövetséget az Arménia Örménymagyar Baráti Társaság (Kolozsvár), a Pro Arménia Alapítvány (Szamosújvár), a Téka Művelődési Alapítvány (Szamosújvár), az Erdélyi Kárpát Egyesület, a Szülőfalum Alapítvány (Ördöngösfüzes), az Örmény Alapítvány (Erzsébetváros) és a Szentháromság Alapítvány (Csíkszereda) tagjai hozták létre. /Lázár Lehel: Nem kell az ortodox "érdekképviselet". = Krónika (Kolozsvár), szept. 17./

2001. december 14.

Vosganian, a Jobboldali Erők Szövetsége (JESZ) Országos Tanácsának elnöke a Románia regionalizálását indítványozó memorandummal kapcsolatban kifejtette: a dokumentum előterjesztésének okai valósak, ellenben Románia számára nem a regionalizálás jelenti a megoldást, hanem a helyi önkormányzati rendszerek javítása. A politikus szükségesnek tartja a párbeszédet, még abban az esetben is, ha a dokumentum nem szolgáltat elég alapot a dialógusra. /Nem megoldás a regionalizálás - jelentette ki Varujan Vosganian. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./

2002. december 10.

A román jobboldali erők tömörítését kísérelte meg dec. 9-i találkozóján a Népi Kezdeményezés Szövetsége (APA), amelyet több volt kormányzati politikus, civil társadalmi képviselő hívott életre a jelenlegi baloldali hatalom kiegyensúlyozására. A Népi Kezdeményezés tárgyalóasztalhoz hívta a Nemzeti Liberális Pártot, a Nemzeti Parasztpártot, a Jobboldali Erők Szövetségét, a Keresztény Néppártot, valamint a többi kereszténydemokrata és liberális beállítottságú politikai szerveződést, azonban nem kívánják a Román Demokratikus Konvenció (CDR) újraélesztését. Az APA alapító tagjai között található Vlad Rosca, Zoe Petre, Smaranda Enache, és Varujan Vosganian. /Incze Ferenc: Újjászerveződik a jobboldal. = Krónika (Kolozsvár), dec. 10./

2004. április 9.

A Nemzeti Liberális Párt támogatja, hogy az egyházi törvényben nemzeti egyházzá nyilvánítsák a Román Ortodox Egyházat. Varujan Vosganian szerint “a Román Ortodox Egyház a románok nemzeti egyháza”. Ugyanakkor elítélte, hogy a liberálisok “nem csatlakoznak azokhoz, akik kisebbíteni akarják a görög katolikus egyház érdemeit, amely szintén a nemzet egyháza”. /Nemzeti egyház? = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 9./

2004. június 28.

Az örmények ünnepén, Világosító Szent Gergely napján több százan gyűltek össze Szamosújváron. Külföldről is érkeztek jeles vendégek. Budapestről két küldöttség: az Örmények Szövetsége és az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület képviseltette magát. Dr. Jakubinyi György érsek, az örmények apostoli kormányzója kiemelte, hogy a szamosújvári örmények legnagyobb ünnepe minden esztendőben hazahívja híveit. Megjelent Varujan Vosganian, a romániai örmények elnöke és dr. Issekutz Sarolta, az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület elnöke is. A szentmisét Puskás Attila gyergyószentmiklósi lelkész celebrálta, örmény nyelven. Megnyílt az örmény kódexművészetet bemutató kiállítás. /Erkedi Csaba: Örmények ünnepe Szamosújváron. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./

2004. december 10.

Dec. 9-én sajtótájékoztatót tartott Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke Marosvásárhelyen, a frissen megválasztott RMDSZ-parlamenti képviselőkkel és szenátorokkal folytatott megbeszélést követően. Varujan Vosganian kijelentette, hogy az RMDSZ egy velejéig korrupt politikai formációt támogat. Markó Béla leszögezte, hogy az RMDSZ mindig határozottan fellépett a korrupció ellen. A kettős állampolgárságról szóló referendum eredményére és a romániai magyarok körében kialakult ellenérzésekre reagálva Markó kijelentette: Azt gondolom, jól meg kell értenünk, mi történt Magyarországon. Lehet haragudni a magyar kormányra, lehet haragudni a magyar kormánypártokra, kell is haragudni rájuk. De nem szabad haragudni a magyar nemzetre, nem szabad haragudni a magyar népre, mert annak mi is részei vagyunk. /Mózes Edith: Az RMDSZ parlamenti frakciói támogatják a koalíciós tárgyalásokat. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 10./

2006. február 4.

Riadalmat okozott Bukarestben, az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésén a múlt héten Frunda György kezdeményezésére elfogadott 1735. számú ajánlás, amely a nemzet fogalmának meghatározásáról szól. Kormánypárti és ellenzéki politikusok egyaránt árulással vádolták az RMDSZ-t. „Mérgezett ajánlás”, „Frunda cselszövése”, „Románia elleni magyar támadás”, „A román államot ért sértés” címek olvashatók a Ziua című bukaresti lap február 2-i számában. Az „RMDSZ-nek sikerült kikényszerítenie az Európa Tanácsban” a romániai kisebbségi törvénytervezet támogatását. A lap szerint emiatt a román alkotmány „első szakaszából el kell tűnnie a ’nemzetállam’ kitételnek”, továbbá „Románia köteles elfogadni a kisebbségi statútumot az oly vitatott kulturális autonómia tételével együtt”, a román jogszabályrendszert pedig úgy kell módosítani, hogy „lehetővé tegye autonóm közigazgatási struktúrák megteremtését”. A Ziua felemelte szavát az Európai Parlamentben néhány nap múlva bemutatásra kerülő, a csángó gyerekekről szóló magyar dokumentumfilm ellen. A két Bákó megyei faluban, Pusztinán és Klézsén 2004 folyamán forgatott film a román többségiek által elnyomott csángó gyermekek drámáját mutatja be az Európai Parlament képviselőinek. Adrian Cioroianu NLP-s szenátor a lapban „propaganda-filmnek” nevezte a Strasbourgban bemutatásra kerülő magyar dokumentumfilmet, az ellenzéki szociáldemokrata párti Titus Corlateanu europarlamenti megfigyelő azt nyilatkozta, hogy „a magyar lobbi ilyen fajta akciói sértik a román államot”. Varujan Vosganian liberális párti strasbourgi képviselő szerint Frunda „túllépte” jelentése témájának határát és azt „a kulturális autonómia irányába tolta el”. Daniel Ionescu konzervatív párti képviselő „zsiványságnak” bélyegezte a Frunda-jelentést és kijelentette: „Frunda nem Románia érdekeit képviseli az ET-ben”. Ioan Rus, az SZDP alelnöke a párt Országos Tanácsának ülésén mondott beszédében bírálta, hogy az RMDSZ kormánypártként a helyi autonómiát erőlteti. Daniel Buda, a Demokrata Párt Kolozs megyei képviselője azzal vádolta Frundát, hogy az RMDSZ és nem Románia érdekeit védte. /Támadások célpontjában az RMDSZ. Bukarestben riadalmat okozott Frunda jelentése. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./

2006. március 1.

Február 27-én este a Román Televízió Prim Plan című műsorában újabb, a magyar nyelvű állami egyetem körüli vitáról volt szó. Dan Cristian Turturica műsorvezető a román állami nacionalizmus és kizárólagosság védőügyvédjének szerepkörében kardoskodott. Varujan Vosganian szenátor, liberális párti szószóló szerint a jelenlegi román egyetemi rendszer a legtökéletesebbek közé tartozik. Eckstein Kovács Péter RMDSZ-szenátor szereplését Varujan Vosganian kollégája minősítette: ,,nyelvezete visszafogottabb, mint valaha”. A halasztás szándékát szolgálja a Markó Béla által kifejtett újabb álláspont is, miszerint nem feltétlenül most és nem különválással kell megoldani a kérdést. Eckstein Kovács Péter a vitában nem emelte ki, hogy a Babes–Bolyai multikulturalitása egy nagy román humbug. A magyar oktatási ,,vonalakat” nem lehet összetéveszteni az önállósággal.  Eckstein azt sem említette, hogy az elrabolt egyetemet kérik vissza. /Sylvester Lajos: Egyetemet, autonómiát! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 1./

2006. június 28.

Az 1990. évi bukaresti bányászinvázió eseményeit újravizsgálják, de az 1990-es marosvásárhelyi fekete március okainak tisztázása szóba sem kerül. A Pro Europa Liga felvette a kérdést, de semmiféle hivatalos reagálás nem történt. Sajnálatosan szaporodik azoknak a pártoknak a száma, amelyek a kisebbségi kérdést többségi nacionalizmussal meglovagolva kovácsolnak politikai tőkét maguknak. Boda József egyetemi tanár, politológus, aki tagja volt annak a bizottságnak, amely az ideiglenes parlament (CPUN) részéről kiszállt Marosvásárhelyre kivizsgálni az eseményeket, elmondta emlékeit. Boda József az 1989-es fordulat utáni első hónapokban Király Károly munkatársa volt, aki akkor a CPUN alelnöke volt és egyben a Nemzeti Kisebbségi Jogok Bizottságának elnöke, ennek a bizottságnak az alelnöke pedig – emlékezete szerint – Verestóy Attila volt. A bizottság eléggé népessé alakult, együtt dolgozott például Varujan Vosganiannal és még sok más kisebbségi személyiséggel, lévén, hogy nagyhirtelen többen is kinyilvánították kisebbségi mivoltukat. Boda akkor csodálkozott, mert olyan nemzeti kisebbségek is jelentkeztek, amelyekről ő eddig nem tudott. Marosvásárhelyről egyre-másra érkeztek rémhírek, de egyiknek-másiknak volt valóságalapja is, ezért időben jobban oda kellett volna figyelni. Boda szerint nem lehet analógiát találni arra, hogy más kisebbségi megmozdulásokkal összevessék. Boda szerint az RMDSZ érdeme, hogy megindult a kisebbségi kérdés békés, párbeszéden alapuló rendezése. Kezdődött mindez abban a tárgyalóhelyiségben, ahol többek között egymással szemben ültek az RMDSZ és a Vatra Romaneasca egyesület képviselői. A szóban forgó bizottságban Boda Verestóy Attilával, Gelu Voican Voiculescuval, N.S. Dumitruval és másokkal együtt volt 1990. március 20-án Marosvásárhelyen. A tárgyalóterem egyik felén ültek a magyarok képviselői, az RMDSZ-vezetők, velük szemben a Vatra. A magyar szóvivő Frunda György volt, de Borbély László is jelentős szerepet vállalt. Frunda logikus érveket sorakoztatott fel, és megoldásokat javasolt. A Vatra nevében egy Pop nevezetű törvénybíró beszélt, aki képtelen volt a másik felet is figyelembe venni. Az RMDSZ magatartása mégis olyan meggyőző volt, hogy Gelu Voican Voiculescu és N. S. Dumitru egymás után verték vissza a Vatra vádjait. Annak idején Ion Iliescu javasolta, Boda kérdezze meg az RMDSZ-től, igényt tart-e rá, mert ki lehet eszközölni kisebbségügyi tárcát a kormányban. Emlékezete szerint Szőcs Géza válasza az volt, hogy nem kérnek belőle. Boda a jelenről kifejtette, az RMDSZ politikusai – Markó Béla és kollégái – kiváló professzionisták, akik sok esetben meghatározó tényezők a kormányzás adott területein. Amennyiben a romániai magyarság felaprózódik, elveszhet minden eddigi eredmény. Az a tény, hogy a Demokrata Párt Tabarát bízta meg a kisebbségi törvény eláztatásával, olyan gesztus volt az RMDSZ ellen, amely miatt az RMDSZ-nek tiltakoznia kellett volna. /Béres Katalin: Emlékek, az együttélés hajóján. Beszélgetés Boda József politológussal. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./

2006. október 26.

Megoldódott az államfő és a kormányfő közötti vita, Teodor Atanasiu védelmi miniszter október 25-én bejelentette lemondását, így a tárca a demokrata Sorin Frunzaverdeé lesz, Tariceanu pedig Varujan Vosganian jelöltethette az Európai Bizottság (EB) biztosi posztjára. Előzőleg Basescu és Tariceanu találkozott és megegyeztek. Az RMDSZ pozitívan fogadta Varujan Vosganian librális szenátor európai biztosi tisztségbe való jelölését, egy kisebbségi politikus is képviselheti Románia érdekeit. /Borbély Tamás: Kiegyezett Tariceanu és Basescu. Honvédelmi tárca Vosganianért cserébe. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./ Sorin Frunzaverde PD-alelnök korábban már három miniszteri tisztséget is betöltött, többek között a védelmi tárca vezetését is rábízták. A Ciorbea-kabinet idején, 1997 decemberétől 1998 februárjáig a környezetvédelmi tárcát vezette, Radu Vasile kormányzása alatt pedig turisztikai miniszter lett, tisztségét 1998 áprilisától 1999 decemberéig töltötte be. 2000 márciusában Victor Babiuc demokrata párti védelmi miniszter átigazolt a liberálisokhoz, ezt követően a tárcavezetőnek távoznia kellett, helyére pedig Frunzaverdét ültették a Védelmi Minisztérium bársonyszékébe. 2000 decemberében képviselői mandátumot nyert, 2004-től pedig a Krassó-Szörény Megyei Tanács elnöke. /Sorin Frunzaverde, a sokoldalú miniszter. = Krónika (Kolozsvár), okt. 26./

2006. október 28.

Nincsenek olyan dokumentumok a Külföldi Hírszerző Szolgálat birtokában, amelyek alátámasztanák azt a vádat, miszerint Varujan Vosganiannak, Románia Európai Bizottság (EB) biztos-jelöltjének köze lett volna a Szekuritátéhoz. Traian Basescu elnök úgy nyilatkozott: személyesen garantálja, hogy Vosganian nem működött együtt, és hogy nincs semmiféle dossziéja. Calin Popescu-Tariceanu kormányfő felszólítására az átvilágító bizottság újravizsgálja a Vosganian-ügyet, döntést jövő hétre ígért. /E.R. F.– Sz. K.: Nincsenek bizonyítékok Vosganian feltételezett szekusmúltjára vonatkozóan. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./

2006. október 30.

Visszalépett az EU-biztosi jelöléstől Varujan Vosganian, a Nemzeti Liberális Párt (NLP) szenátora. Varujan Vosganian döntését azzal indokolta: az ellene indult médiakampány következtében Románia főbiztosának kinevezése bonyolultabb, hosszabb folyamatnak ígérkezik a vártnál. A politikusok és kommentátorok többségének egybehangzó véleménye szerint Vosganian a Szekuritáté diverziójának újabb áldozata. /Sz. K.: Visszalépett Vosganian a jelöléstől. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./

2006. október 31.

Folyik a találgatás Varujan Vosganian brüsszeli kudarcának okaival kapcsolatosan. Sokak véleménye, hogy Vosganian nem eléggé ismert Brüsszelben, azaz nem tartozik az eurokraták szűk köréhez. Mások szerint Vosganian szekuritátés múltja, illetve gyanús üzleti összeköttetései állnak a háttérben. Brüsszel 2004-ben szemrebbenés nélkül elfogadta biztosnak Kovács Lászlót, aki saját bevallása szerint nem sokat konyított szaktárcájához, MSZMP-s “tiszta” múltjáról nem is beszélve. Az olasz Roco Butiglionét viszont azért utasították el, mert hívő katolikusként leszögezte: nem tekintheti a férfi-nő házassággal egyenrangúnak az azonos neműek kapcsolatát… /Chirmiciu András: Bűz. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 31./

2006. november 7.

Varujan Vosganian után az Egyesült Államokban élő Liviu Turcu egykori hírszerzési vezető újabb politikusokat vádol azzal, hogy együttműködtek a kommunista hatalmat kiszolgáló Szekuritátéval. Az érintettek többsége ellen nem először hangzik el ez a vád, de újdonságot jelent, hogy a kommunista külügyi hírszerzés volt igazgatója most már a bizonyító iratokat rejtegető katonai és hírszerzési egységek számjelzését is nyilvánosságra hozta. A listán nagy nevek találhatók, olyan politikusoké, akik meghatározták Románia politikai életét az elmúlt tizenhat évben. Turcu szerint Románia két volt miniszterelnöke, Adrian Nastase és Radu Vasile is kompromittálta magát azáltal, hogy együttműködött a kommunista hírszerzéssel, de a volt hadügyminiszter Mircea Pascu és a volt mezőgazdasági miniszter Ilie Sarbu, valamint a liberális Teodor Melescanu és Mircea Cosea politikusok is foltos múltúak lennének. A volt hírszerzési vezető még Alin Teodorescu, Eugen Dijmarescu és Gelu Voican-Voiculescu ellen fogalmazott meg hasonló vádat. Turcu szerint a dossziék megcsonkításáról a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) tagjai is meggyőződhettek. A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ azt állítja, mindent átszállított az átvilágítóknak, a több mint egymillió iratcsomónak azonban csak a fele rendelkezik kartotékokkal. Utóbbiak tartalmazzák azokat az útmutató adatokat, amelyek megkönnyítik a kutatók munkáját. Turcu szerint 1989 óta többször is megcsonkították az iratokat, ezért amikor a titkosszolgálatok jelenlegi vezetői úgy nyilatkoznak X vagy Y politikusról, hogy nem léteznek olyan dokumentumok, amelyek a Szekuritátéval való együttműködésüket bizonyítanák, akkor azt jelenti, hogy ezeket valójában eltüntették. Az átvilágítók közölték, hogy megvizsgálják a Turcu által közzétett információkat. /Turcu listája: ismert politikusokat vádol együttműködéssel a volt hírszerzési vezető. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./

2006. november 15.

Varujan Vosganian szenátor, a Nemzeti Liberális Párt (NLP) szóvivője megkapta az átvilágító bizottság döntését: a politikus nem működött együtt a kommunista rendszer politikai rendőrségével. Vosganian esetleges szekuritátés múltja annak nyomán került a figyelem központjába, hogy közvetlenül az európai biztosi tisztségbe való jelölése után a sajtóban olyan híresztelések jelentek meg, miszerint a politikust Liviu Turcu volt kommunista külügyi hírszerző egyik alárendeltje szervezte be. Ezek után Vosganian bejelentette visszalépést a jelöltségtől, utódja Leonard Orban lett. /CNSAS: Vosganian nem működött együtt. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./

2007. április 11.

Április 11-én tartja első ülését a második Tariceanu-kormány. A Nemzeti Liberális Pártból és az RMDSZ-ből újraalakult kabinetnek április 3-án szavazott bizalmat a parlament, a miniszterek pedig április 5-én esküdtek fel a Cotroceni-palotában. Adrian Cioroianu külügyminiszter az államfő és a kormányfő közötti „ütköző” szerepét kívánja felvállalni. Varujan Vosganian gazdasági és pénzügyminiszter fő gondja a tárca új struktúrájának kidolgozása. Tudor Chiuariu igazságügyi tárcavezető leszögezte, nem kíván például elődje, Monica Macovei nyomdokain haladni, vagyis egy ellene a parlamentben elfogadott egyszerű indítvány esetén nyomban leköszönne tisztségéből. Cristian David belügyminiszter a decentralizációra, a közigazgatási rendszer korszerűsítésére törekszik. Védelmi miniszterként Teodor Melescanu első útja Irakba vezetett, ahol a román katonai egységet kereste fel. Egyetért Calin Popescu-Tariceanu kormányfővel a román haderő visszahívásában, de csak a partnerekkel való egyeztetés után. Ludovic Orban szállítási miniszteri fontos teendőjeként nevezte meg az európai fejlesztési pénzalapokhoz való hozzájutás megkönnyítését, az autópályák építésének felgyorsítását, a vasúti közlekedés és a dunai hajózás fejlesztését. Cristian Adomnitei oktatási tárcavezető a minisztérium politikamentessé tételét ígérte. Szeptembertől 3-5 százalékkal nőnek a nyugdíjak – biztosított Paul Pacuraru munkaügyi miniszter. Ovidiu Silaghi az általa irányított területeken, a kis- és középvállalatok, az idegenforgalom, a kereskedelem és a szabadfoglalkozások esetében ígér előrelépést. Decebal Traian Remes mezőgazdasági miniszter gyökeresen átalakítaná a tárcát. Eugen Nicolaescu az eddigi vonalat viszi tovább az egészségügyi tárcánál, de nagyobb hangsúlyt helyez a decentralizációra,. A művelődési tárcavezetői tisztségben szintén megmaradó Adrian Iorgulescu is eddigi elképzeléseinek kiteljesítésén dolgozna. Mihai Voicu, a kormány és a parlament közötti kapcsolattartással megbízott miniszter azt kívánja, hogy: ez a kapcsolat minél olajozottabb legyen. /Bogdán Tibor: II. Tariceanu kabinet: van aki újít, van aki nem. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./

2007. június 28.

Az országot sújtó szárazság következményeiről tanácskoztak június 27-én az Országos Katasztrófavédelmi Hivatal szakemberei. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök megnyugtatta a résztvevőket, hogy egyelőre egyetlen országrészből sem jeleztek vízhiányt. Felhívta a figyelmet, hogy szeptemberben a cernavodai atomerőmű működtetése is nehézségeket okozhat a Duna vízszintjének csökkenése miatt. „Felborulhat az ország villamosenergia ellátásának mérlege, ezért már most fel kell készülnünk arra, hogy ne akkor kényszerüljünk a villamosenergia korlátozására” – figyelmeztette a kormányfő Varujan Vosganian gazdasági és pénzügyminisztert. Basescu államfő kifejtette: 26 település lakosságának okoz gondot az ivóvízellátás, míg 10 településen egyetlen kútban sincs víz. A június 26-án kitört vihar után villanyáram nélkül maradt több mint négyszáz település. A szél fákat tépett ki gyökerestől, 1500 trafót és mintegy 100 telefonvonalat tett tönkre. /Viharos kánikula tombol az országban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./

2007. szeptember 26.

Szilágyi István író, a kolozsvári Helikon című irodalmi folyóirat főszerkesztője nem folytatott politikai rendőrségi tevékenységet, illetve nem működött együtt a volt Szekuritátéval. Hasonló a helyzet Nicolae Manolescu, Varujan Vosganian, Gabriel Chifu és Mircea Mihaies esetében is – áll az írószövetség közleményében. Az írók egyesülete maga kérte tagjai múltjának ellenőrzését. /Tiszta múltú írók. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./

2007. november 26.

2006 a legjobb évként könyvelhető el Románia történelmében, 2007 gazdaságilag hasonlóként zárul, ha nem lett volna szárazság, a 6 százalék helyett 8,1 százalékos gazdasági növekedéssel számoltak volna – jelentette ki Varujan Vosganian gazdasági és pénzügyminiszter. A miniszter szerint a kolozsvári repülőtér kiépítése várhatóan az egész térségre kedvező hatást fog gyakorolni. Országos szinten a 6 százalékos infláció mellett, a külföldi befektetések terén 7 milliárd eurós gyarapodás észlelhető. A 2008-as költségvetésben az oktatásra 2008-ban 26,4 milliárd lej jut az idei 21,2 milliárd helyett. Az egészségügy 20 milliárdot kap, szemben az idei 15,7 milliárd lejjel. A mezőgazdaság támogatása 12,8 milliárdra nő, a 2007-es 10,5 milliárd lej helyett. /Tamás András: Nagyobb költségvetés. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./

2008. február 6.

Február 5-én Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök az ország gazdasági helyzetéről tartott megbeszélést Varujan Vosganian pénzügyminiszterrel és Mugur Isarescuval, a Román Nemzeti Bank (BNR) kormányzójával. A kormányfő biztosította tárgyalópartnereit, hogy ebben az évben a kormány nem fog választási ingyen ígéretekbe bonyolódni. Idén a költségvetési hiány pótlása elsődleges feladata a kormánynak. Mugur Isarescu szerint kivitelezhető a kormánynak az a szándéka, hogy 2008-ban a gazdasági fejlődés ütemét 6 százalékon tartsa fenn, de fontosnak nevezte a költségvetési deficit csökkentését célzó óvatos politizálást is. /Tariceanu: Nem lesz fedezetlen kampányígéret! = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./


lapozás: 1-30 | 31-38




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998